- Módosult a „Helyi gazdaságfejlesztés” című (TOP_Plusz-1.1.1-21 kódszámú) felhívás 2026-09-10Felhívjuk a Tisztelt Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent „Helyi gazdaságfejlesztés” című (TOP_Plusz-1.1.1-21 kódszámú) felhívás módosulása az alábbi pontokat érinti.Részletek a kapcsolódó dokumentumban.
- EPTK és palyazat.gov.hu felületet érintő karbantartás 2026-09-102026. szeptember 10-én 19.00 órától várhatóan 21.00 óráig karbantartási munkálatok miatt a Pályázati Portál (palyazat.gov.hu), valamint az SSO felület (https://sso.fair.gov.hu/eif) és szolgáltatásai, beleértve a Pályázati e-ügyintézés (EPTK) felületet és a Közbeszerzés rendszert is, nem lesznek elérhetőek. A karbantartás idejére pályázóink türelmét és megértését köszönjük!
- Módosult a konzorciumi megállapodás minta és az ÁSZF 2026-09-09Ezúton értesítjük a tisztelt támogatást igénylőket és kedvezményezetteket, hogy a korábban módosított Elszámolási Útmutatóval való összhang megteremtése érdekében és jogszabály-változás miatt módosult a konzorciumi megállapodás minta megvalósításhoz. A módosítások értelmében - az 1. és 2. lábjegyzetekben átvezetésre került a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, mint az Építési és Közlekedési Minisztérium jogutódja; - a 3.4a pontban lehetőség […]
Társadalmi vitára kész a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia, keddtől mindenki elküldheti az észrevételeit – jelentette be az aktív Magyarországért felelős államtitkár kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Révész Máriusz ismertette, hogy a stratégia kijelöli a belföldi turizmus fejlesztési irányait, hosszú távra meghatározhatja Magyarország arculatát, emellett növelheti a külföldiek, főképp a szomszédos államokból érkezők számát is. Az aktív turizmus fellendítése ugyanakkor főképp a belföldi vendégforgalmat élénkítheti, ami az itthon elköltött összegek növelése mellett a vidéki térségeknek kitörési lehetőséget, az ott élőknek megélhetést jelent – mutatott rá.
A stratégia kidolgozását a társadalmi és gazdasági előnyök mellett egészségvédelmi szempontok ugyancsak indokolják, hiszen az aktív kikapcsolódás kedvező hatásai nemzetgazdasági szinten is érzékelhetők – tette hozzá.
A Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta, hogy a szabadidő tevékeny eltöltése világszerte népszerű, belföldön pedig a koronavírus-járvány óta különösen nagy a fejlődés. A fejlesztési lehetőségek szintén kedveznek az aktív turizmusnak, hiszen a következő években csaknem 270 milliárd forint juthat idegenforgalmi beruházásokra. A legfontosabb feladat most a források hatékony felhasználása lesz, ügyelve a környezeti szempontokra és az érintettek érdekeire, valamint arra, hogy mindenütt az ott elérhető összes túralehetőség fejlesztésére jusson keret – mondta Révész Máriusz.
Az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) ügyvezető igazgatója a szemléletváltás jelentőségét hangsúlyozta a fejlesztésekben. Baráth Gergely szerint elszigetelt projektek helyett egymáshoz kapcsolódó, hálózatot alkotó idegenforgalmi beruházásokra van szükség, és ugyancsak nyilvánvaló, hogy a nemzeti koncepcióval párhuzamosan térségi szintű terveket, termékcsomagokat is ki kell alakítani, a turisztikai régiókat az idegenforgalmi attrakciók és az infrastruktúra fejlesztésén túl egységes helyi arculattal lehet vonzóvá tenni. Az aktív turisztikai stratégia előkészítéséhez hozzátartozott a célközönség, valamint a hosszú távú fenntarthatóság felmérése is – közölte.
A Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója szintén úgy véli, hogy a pontszerű idegenforgalmi kezdeményezések rendszerbe szerveződve, állami szerepvállalással, átfogó stratégia mentén működhetnek jól. Tassy Márk szerint az érdeklődés szintén egyértelmű, példaként hozta, hogy a Kék Túrát ma háromszor annyian teljesítik, mint néhány éve, és ennél is jóval többen kezdenek neki.
A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia PDF formátumban letölthető innen, a társadalmi vitához hozzászólók észrevételeit elektronikus levélben várjuk április 12-ig.
(MTI)
