TÁJÉKOZTATÁS A FIATAL GAZDA PÁLYÁZAT ÉS A DIVERZIFIKÁCIÓS TÁMOGATÁS EGYMÁSTÓL ELTÉRŐ CÉLJÁRÓL

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felhívja a figyelmet, hogy a két intézkedés eltérő, egymást kizáró célokra irányul. Ezek a támogatások együttesen nem igényelhetők:
• VP6-6.2.1-16 Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása (a továbbiakban: diverzifikációs támogatás)
• VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás (a továbbiakban: fiatal gazda pályázat)

Mindkét pályázati kiírás esetében 40.000 euronak megfelelő támogatási összeg nyerhető el, azonban a támogatás célja és a pályázati feltételek eltérőek, a következők szerint.
A „VP6-6.2.1-16 Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” pályázatban két célterület valamelyikére igényelhető a támogatás:
A. a vidéki térségekben a már működő, legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkező mezőgazdasági mikro-vállalkozások nem mezőgazdasági tevékenység indításával történő gazdasági több lábon állásának biztosítása (a továbbiakban: 1. célterület)
B. a vidéki térségekben helyi szükségleteket kiszolgáló szolgáltató mikrovállalkozás indításának előmozdítása (a továbbiakban: 2. célterület)

Az A) célterület esetében pályázat benyújtására jogosult a mezőgazdasági mikrovállalkozások számára feltétel a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti év és ezen üzleti évben elért árbevételnek legalább 50 %-ban mezőgazdasági tevékenységből kell származnia , a B) célterület esetében viszont nem előfeltétel a mezőgazdasági tevékenység folytatása, helyi szükségleteket kiszolgáló szolgáltatás nyújtására lehet mikrovállalkozást alapítani a Vidékfejlesztési Program fogalmi meghatározása szerinti vidéki térségben élő 18. életévét betöltött, cselekvőképes természetes személy számára, aki első ízben indít vállalkozást.
Ezzel szemben a „VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás” pályázat esetében feltétel, hogy új vállalkozás induljon (ez a fenti A) célterülettel ellentétes) valamint az, hogy a főtevékenység mezőgazdasági tevékenység legyen (ez pedig az előző B) célterülettel ellentétes).
Jól látható tehát, hogy a fenti két pályázati felhívás egymással ellentétes feltételeket támaszt, eltérő támogatási célok alapján nyújt támogatási lehetőséget.
A diverzifikációs támogatásban két célterület közül lehet választani (vagy meglevő mezőgazdasági mikrovállalkozás bővítése új tevékenységgel, vagy teljesen új vállalkozás indítása), de mindkét esetben új, nem mezőgazdasági tevékenység indítása a cél. A támogatás lényege, hogy a mezőgazdasági tevékenység mellett több lábon állhassanak a meglevő vállalkozások, és hogy a vidéki térségek helyi szükségleteit kielégítő új vállalkozások induljanak.
Ezzel szemben a fiatal gazda pályázat keretében új mezőgazdasági vállalkozás indításához nyerhető el támogatás, mivel itt a támogatás célja kifejezetten a mezőgazdasági tevékenység ösztönzése.

Ezek a támogatások tehát együttesen nem igényelhetők, mivel egymástól eltérő pályázói kört céloznak.

Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokat kap
2016. november 28.
Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokat kap, a 2014-20 közötti időszakra vonatkozóan jól tárgyalt és a nyertesek közé tartozik – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlésben.
Lázár János a 2014 és 2020 között Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról tartandó politikai vitanapon expozéjában jelezte: a vidékfejlesztési és agrárforrásokat is beszámítva 12 ezer milliárdot használhatunk fel. Kitért arra, hogy idén 1500-1600 milliárdot fognak kifizetni, jövőre pedig 2000-2500 milliárdos kifizetés várható.

Önerővel számolva humánfejlesztésre 986 milliárdos keret áll rendelkezésre, november 21-én 527 milliárdot hirdetett meg az Emmi – részletezte a tárca vezetője. Kitért arra, hogy gazdaságfejlesztésre 2500 milliárd forint, amiből 1674 milliárdot az NGM megnyitott, a forrásoknak közvetlenül a kis- és középvállalkozói szektorhoz kell menniük. Közlekedésfejlesztésre 1216 milliárd jut, környezeti és energetikai fejlesztésre 1161 milliárd. Közigazgatás-fejlesztésre 290 milliárdot fordítanak, ebből 160 milliárdot informatikai fejlesztésekre az ügyintézést megkönnyítendő. 1200 milliárdot kapnak a megyék, illetve megyei jogú városok, ezek célja a gazdaságfejlesztés.

Összegzése szerint november 21-ig a teljes keret 75 százalékát hirdették meg. Az a cél, hogy 2017 márciusára mindent meghirdessenek, s még az év végéig 1000 milliárdot szeretnének meghirdetni pályázati keretként. Megjegyezte: a pályázatok kiírása most sokkal gyorsabban halad, mint 2007-13 között, az érdekképviseletekkel folyamatos az egyeztetés.

Azt mondta: a magyar kormány azon törekvését még soha nem érte kritika, hogy a források 60 százalékát a gazdaság fejlesztésére kell költeni. Ez korábban 14-16 százalék volt, s ezek jelentős része is nagyvállalatokhoz került, amelyek külföldi tulajdonban voltak – jegyezte meg Lázár János. A tárca vezetője kitért arra is, hogy a 2016-os audit szerint Magyarország számai jelentősen javulnak, és nő a nyíltversenyes eljárások száma.

Kijelentette: a korrupciót illetően zéró tolerancia van, s minden ügyet és bejelentést kivizsgálnak. Hangsúlyozta: az unió meghatározza a pénz felhasználás kereteit, és hazánknak, mint tagországnak szigorú szabályrendszerhez kötött a mozgástere. Kitért arra is: a következő évtizedek nagy kérdése, ha Magyarország nincs benne ebben a közösségben, a gazdaság képes-e ilyen volumenű fejlesztési források előállítására.

Megjegyezte: az uniós források esetében nem ingyen pénzről van szó, mi magunk is 3500 milliárd forintot fizetünk be, s nettó nyertesnek mondhatjuk magunkat, de évtizedes távlatban mérlegre kell tenni azt, hogyan érte meg ez a magyar gazdaságnak, mennyiben tud jobban megállni a saját lábán, mint ezen források felhasználása nélkül.

Összevetve az idei 38 ezer milliárdos GDP-vel a kifizetendő 1600 milliárdot ugyanakkor ennek az összegnek nem kellene annyira dominálnia, nem kellene, hogy ennyire befolyásolja a gazdasági eredményt. Talán az lehet az adatok mögött, hogy Magyarország még mindig túl sokat költ működésre, és nincsenek a fejlesztésnek saját hazai forrásai – vélte. Jelezte: a KPMG könyvvizsgáló céget megbízták azzal, hogy mondjanak valamit arról, 2007-13 között a források hogyan hasznosultak.

Közölte, hogy intenzív vita zajlik arról: 2020-tól milyen kohéziós és költségvetési politika jellemezze az uniót. Kitért arra is: az Európai Bizottságnál van egy olyan törekvés, hogy nem nemzeti intézményrendszeren keresztül, hanem központosított módon történjen a pénzek kifizetése.
(MTI)