Október végéig 21 agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívást hirdetett meg a kormány mintegy ezer
milliárd forintos keretösszeggel, és a közös uniós agrárpolitika (KAP) 2027-ig futó ciklusában 2895
milliárd forint áll erre a célra rendelkezésre – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn egy
budapesti konferencián.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2024 elnevezésű, negyedik alkalommal
rendezett eseményén a tárcavezető elmondta, hogy a jelenlegi támogatási időszakban az uniós
forrásokhoz az EU-ban egyedülálló módon biztosított maximális, 80 százalékos nemzeti
társfinanszírozás mellett összesen mintegy 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium.
Hangsúlyozta: a vidék településeinek gazdasága számára a legnagyobb húzóerőt az agrár- és
vidékfejlesztési programok jelentik, a vidékfejlesztési támogatások pedig segítik a térségek és
közösségek kiegyensúlyozott fejlesztését. Kiemelte: az idei második fél évben eddig megnyitott hat
agrár-élelmiszer fókuszú beruházási pályázati felhívásra eddig több mint 1435 milliárd forint
támogatási igény érkezett. Az elmúlt 14 év is azt mutatja, hogy érdemes az agráriumba tőkét,
innovációt, tudást és munkaerőt fektetni – jelentette ki a miniszter.
Ismertetése szerint a területi termelékenység 126 százalékkal nőtt, amely az ötödik legjobb
eredmény az EU tagországok közül, az ágazat jövedelmezősége az unióban a második legnagyobb
ütemben, 121 százalékkal emelkedett. Tavaly 667 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, amely 55
százalékkal haladja meg a 2020-as értéket.
Az agrárium teljesítménye 2010 és 2023 között 32 százalékkal bővült, míg a 2004 és 2010 közötti
időszakban 20 százalékkal csökkent. Hasonló folyamatok figyelhetők az élelmiszeriparban. A szektor a
2004 és 2010 közötti 16 százalékos teljesítménycsökkenés után 2010 és 2023 között 34 százalékkal
növelte kibocsátását – ismertette.
Nagy István szerint a kormányzatnak segítenie kell az ágazati szereplőket, hogy megtalálják a
megfelelő technológiákat, termékfajtákat, és termelői együttműködéseket alakítsanak ki, és ezzel a
jövedelmezőbb, prémium termékek felé forduljanak. Ezt segíti, hogy a beruházási pályázatok döntő
többsége a nagyobb hozzáadott értékű mezőgazdasági ágazatokhoz – az élelmiszer-feldolgozáshoz,
állattartáshoz, kertészethez – kapcsolódik – emelte ki.
A foglalkoztatottág a vidék élhetőségének másik fontos pillére – mutatott rá. Az elmúlt 14 évben az
országosan javuló foglalkoztatási környezet a vidéki térségekben élők munkaerőpiaci helyzetét is
javította – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy minél több fiatalt szeretnének az agráriumba
bevonni.
Hangsúlyozta: kiemelt agrárpolitikai cél a kis- és közepes gazdaságokra épülő, családi alapon működő
mezőgazdasági modell fejlesztése. Mintegy 55 ezer családi gazdaság működik, a fogyasztók számára
közvetlen élelmiszerértékesítést is végző kistermelők száma pedig négy és félszeresére, 23 ezerre
nőtt 2010 óta. A kormány az elmúlt években 14 ezer kisgazdaságot támogatott mintegy 77 milliárd
forint értékben – húzta alá.
Az uniós agrárpolitikáról szólva elmondta, hogy a kormány a KAP támogatás-elosztási rendszerének
újragondolását és a "zöld intézkedések" optimalizálását javasolja. "Olyan gazdaközpontú, az európai
hagyományokat tiszteletben tartó agrárpolitikát képzelünk el, amelyben elsődleges a gazdálkodók
likviditásának megőrzése mellett az európai polgárok élelmezésbiztonsága" – mondta Nagy István.
(MTI)