Egyéb
Minden korábbinál nagyobb előnyöket biztosítanak az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) keretében európai uniós társfinanszírozással induló agrártámogatások azoknak a termelőknek, akik az ökológiai gazdálkodást választják.
Az ökológiai gazdálkodás támogatására készült felhívás most kezdődött társadalmi egyeztetésénél az Agárminisztérium várja az érintettek véleményét, hiszen minden észrevétel számít a megfogalmazott célok teljesítése érdekében.
Az „Ökológiai gazdálkodás támogatása” című felhívás a jelenleg még konvencionális művelésű területek ökológiai művelés alá vonását és átállását, illetve a már ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartását ösztönzi vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában. A támogatási program öt évig tart, 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le. A kedvezményezettek vállalják, hogy ezen idő alatt a támogatásba vont területeiken – legyen az szántó, gyep, ültetvény –az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelő gazdálkodást folytatnak.
Az idei év végéig tartó, ökológiai gazdálkodást segítő hároméves támogatási programban 3589 termelő 175 423 hektárral vesz részt. 2023-ban Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága – az átállási területekkel együttesen – elérte a 320 ezer hektárt, amelyben jelentős szerepe van a támogatási intézkedésnek.
A felhívás szeptember 27-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon, ahol a kiírással kapcsolatos minden további dokumentum is megtekinthető. A társadalmasítás során érkezett észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi, lehetőséget teremtve arra, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét.
(AM Sajtóiroda )
Az öntözésfejlesztést szolgáló beruházások sikeres megvalósítása érdekében az Agrárminisztérium 30%-kal megemelte a megvalósításhoz kapcsolódóan elszámolható kiadási összegeket a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című pályázat vonatkozásában – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető hangsúlyozta, a fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan elszámolható kiadási összegek az emeléssel a jelenlegi piaci árakhoz lettek igazítva. Így a gazdák még nagyobb biztonsággal valósíthatják meg tervezett beruházásaikat – tette hozzá.
Kiemelte, hogy az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen. Különösen fontos ezt hangsúlyozni az idei évben, amikor Magyarország termőterületeinek nagy részét súlyos szárazság sújtotta. Nagy István rámutatott, közös érdekünk az öntözött területek nagyságának a növelése. Ehhez nyújt segítséget a kiírás, amely átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az öntözésfejlesztési támogatás évek óta folyamatosan a gazdák rendelkezésére áll, és a kérelmek beadására ennek a pályázati konstrukciónak a keretében még 2023. június 30-ig van lehetőség.
(AM Sajtóiroda)
A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című pályázati felívás a tervek szerint februárban újranyílik, így lehetőség lesz arra, hogy az állattartók nagyobb léptékű beruházásaikat megvalósítsák – közölte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető hangsúlyozta: az újranyitást a 2020 őszén megjelent kiírás óriási sikere indokolja. Akkor, a 360 milliárd Ft keretösszegű felhívás kapcsán közel 473 milliárd Ft összegre nyújtottak be támogatási igényt a kérelmezők. A miniszter kiemelte, hogy a felhívás a már megismert feltételrendszer mellett lesz továbbra is elérhető, a támogatási intenzitás főszabályként 50%-os, a támogatás összegére vonatkozó feltételek pedig változatlanok: az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió Ft között változik, maximum 2 milliárd Ft lehet.
Baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó számára nyílik ismét lehetőség támogatott módon új állattartó telepek létrehozására, meglévőek korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a felhívás keretében azon támogatást igénylők is pályázhatnak, akik a jelen felhívás keretében már részesültek támogatásban, akár ugyanazon megvalósítási helyre is.
A támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint február végétől lesz lehetőség.
(AM Sajtóiroda)
Újabb 25 milliárd forintot biztosít a kormány a falusi utcák, intézmények felújítására, valamint falusi civil szervezetek, egyházközségek, önkormányzatok támogatására – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön a Facebook-oldalán.
Gyopáros Alpár a közösségi oldalon megosztott videóban hangsúlyozta, a kormány számára kiemelt jelentősége van a magyar vidék fejlesztésének, ezt jelzi a Magyar Falu Program elindítása és folyamatos bővülése.
A programban megújulnak az utak, a járdák, az intézmények és a fiatal családok otthonai is – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány döntésének köszönhetően idén további 25 milliárd forint áll rendelkezésre, a összegből falusi óvodák, orvosi rendelők, faluházak, szolgálati lakások és közösségi terek újulhatnak meg. Ezek mellett falusi egyházközségek és civil szervezetek is támogatást kaphatnak – fűzte hozzá.
Mindezeken túl a kormány további 3,5 milliárd forintot biztosít a településeket összekötő alacsonyabb rendű úthálózat korszerűsítésére – tudatta Gyopáros Alpár.
Folytatjuk azt a vidéképítő munkát, amellyel a Gyurcsány-korszak falurombolásának következményeit orvosoljuk. Hajrá, falvak! – mondta a kormánybiztos.
(MTI)
Folytatódik a Tanyafejlesztési program, idén újabb 1,2 milliárd forinos kerettel – tudta meg a Magyar Idők Nagy István agrárminisztertől.
A programot idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg az Agrárminisztérium. A felhívást ¬várhatóan szeptember-októberben teszik közzé, a pályázatok elbírálása pedig a jövő év elején várható – írja a Magyar Idők.
Ebben az évben kétféle támogatási konstrukció lesz elérhető. A cikk szerint egy önkormányzati típusú, helyi közösségeknek kiírt felhívást és egy egyéni típusú, tanyai lakosok, tanyagazdák számára készült konstrukciót hirdetnek meg.
Az Agrárminisztérium ebben az évben főként a tanyagondnoki szolgálatok támogatására, a tanyán élőknek szervezett programok, szolgáltatások megvalósítására, a tanyasi lakosokat célzó infrastrukturális fejlesztésekre, valamint a gazdaságok és ¬hálózataik támogatására helyezi a hangsúlyt. Emellett az idén az induló és a legkisebb tanyagazdaságok támogatását is előtérbe helyezik.
A Tanyafejlesztési program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok külön célterületként jelennek meg idén is. Újdonság viszont, hogy szőlészeti és borászati kultúra elterjesztését szolgáló mintaprogramokra is lehet támogatást nyerni.
Mindkét célterületre egyedi támogatási kérelem benyújtásával lehet jelentkezni. Az elbírálás szempontjai érdemben nem változnak.
(www.agroinform.hu)
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 16-i brüsszeli ülésén került sor az új Közös Agrárpolitika jövőbeni szabályainak első érdemi vitájára. Az uniós agrárminiszterek a szabályozás egyszerűsítésének lehetőségeiről folytattak vitát. A magyar delegációt vezető Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár az ülés után kiemelte, hogy Magyarország csak olyan új uniós szabályozás elfogadását fogja támogatni, ami valóban egyszerűbbé teszi majd a gazdák számára a támogatásokhoz való hozzáférést, a tagállamok számára pedig azok kifizetését.
„Az Európai Bizottság június 1-jén közzétett jogszabályi javaslatai alapjaiban változtatják meg a KAP működési struktúráját, a támogatások rendszerét és feltételeit egy egységes Stratégiai Tervben kell a tagállamoknak kidolgozni és az Európai Bizottsággal elfogadtatni.” – mondta az államtitkár.
A részt vevő miniszterek többségének álláspontja szerint az Európai Bizottság javaslatcsomagja nem tükrözi megfelelően a Bizottság által az elmúlt időszakban folyamatosan hangsúlyozott egyszerűsítést, valamint a tagállamok számára biztosított nagyobb szubszidiaritást. Álláspontjuk szerint a stratégiai tervekről szóló javaslat alapján fennáll a veszélye annak, hogy rendkívüli módon megnövekednek a tagállami hatóságokra és a mezőgazdasági termelőkre háruló adminisztratív terhek.
Magyar részről kiemelésre került, hogy a közvetlen támogatások esetében javasolt változtatások bizonytalanságot jelentenek a rendszer működtetése szempontjából, amely sem a tagállamoknak, sem a termelőknek nem jó.
Fontos kiemelni, hogy a mai ülés egy hosszú tárgyalássorozat első állomása volt, az új szabályok leghamarabb 2021-től lépnek hatályba. – mondta el zárásként Feldman Zsolt
(Agrárminisztérium)
Jóváhagyta a kormány a Vidékfejlesztési Program 2016-os éves fejlesztési keretét (ÉFK), amelynek eredményeképpen idén több mint 800 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra pályázhatnak a gazdálkodók. A most rendelkezésre álló keretből a Miniszterelnökség 59 darab felhívás megjelentetését tervezi, amelyből 4 pályázat közbeszerzési eljárással kerül meghirdetésre.
A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forint került elkülönítésre, amelyből 2016-ban a Miniszterelnökség több mint 800 milliárd forint keretösszegben hirdet pályázatokat. A rendelkezésre álló uniós források maximális felhasználása és kiszámíthatósága érdekében a felhívások megjelenését éves fejlesztési keret szabályozza. A pályázók igényeihez mérten az ÉFK az elfogadást követően többször módosulhat.
A kormány szándékainak megfelelően Magyarországon egy olyan agrár-vidékfejlesztés valósulhat meg a 2014-2020 ciklusban, amely a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok érdekeit szolgálja. A Miniszterelnökség éppen ezért kiemelt figyelmet fordít a Vidékfejlesztési Program keretében a beruházási jellegű támogatások biztosítására.
A gazdálkodók kisméretű terménytárolók építésére, valamint mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére több mint 30 milliárd forint értékben pályázhatnak 2016-ban. Az idei évben mintegy 70 milliárd forint támogatást nyerhetnek az állattenyésztők az állattartó telepeik korszerűsítésére. A kertészeti ágazat technológiai fejlesztésére, üveg és fóliaház létesítésre, ültetvénytelepítésre, gyógynövénytermesztésre és gépbeszerzésre is több mint 75 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2016-ban. Fejlesztési források elsősorban a kistelepülések önkormányzatai számára mintegy 76 milliárd forint keretösszegben nyílnak meg. Emellett a LEADER helyi akciócsoportok is több felhívásra benyújthatják támogatási kérelmüket közel 60 milliárd forint értékben.
A fiatal gazdálkodók is kiemelt célcsoportjai a vidékfejlesztési politikának. Az idei évben az új mezőgazdasági vállalkozások indulására, illetve beruházásaik megvalósítására a Vidékfejlesztési Program 76,5 milliárd forintot biztosít.
A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról, valamint a 2016-ra tervezett pályázati felhívásokról az 1012/2016. (I. 20.) Kormány határozatban található bővebb információ.
(Miniszterelnökség)
2016. évi Vidékfejlesztési Program keretek ide kattintva megtekinthető a teljes sokumentum