TÖRTÉNELMI LEHETŐSÉG A VIDÉK SZÁMÁRA A MEGEMELT KORMÁNYZATI TÁMOGATÁS

Történelmi lehetőség a magyar vidék számára, hogy a kormány a lehető legmagasabb arányban egészíti ki költségvetési forrásból az uniós támogatásokat – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára a Magyar Közgazdasági Társasággal közösen megrendezett szerdai konferencián Budapesten.

Farkas Sándor hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt szerepet szán a következő években a vidéki térségeknek, ezért a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar átfogó korszerűsítésére törekszik. Példaértékűnek nevezte azt az összefogást, amelyben az uniós források felhasználását meghatározó stratégiai terv létrejött, és abban bízik, hogy a vidék példátlan mértékű mozgástérhez jut a támogatásokkal. A 2027-ig tartó időszak fejlesztési kerete a háromszorosára bővült az előző ciklushoz képest. Mindez lehetőséget teremt egy olyan agrárium megteremtésére, amely nemzetközi téren is versenyképes, hatékonyan gazdálkodik az erőforrásokkal, és ellenáll a kedvezőtlen külső hatásoknak – tette hozzá Farkas Sándor.

A támogatási kör bővítését várja a társfinanszírozás kiterjesztésétől Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, aki szerint megbecsült és jövedelmező hivatássá kell tenni a mezőgazdasági termelést, és ehhez a fenntarthatósági szempontoknak megfelelve biztosítani kell a technológiai fejlődés feltételeit. Az eddigi tapasztalatok alapján a támogatási igények követik a pályázati lehetőségek bővítését – mondta. Az államtitkár szerint ez egyrészt a vidékben rejlő lehetőségeket mutatja, és bizonyítja azt is, hogy sikerült megtalálni a legfontosabb forrásfelhasználási területeket.

A Megújuló vidék, megújuló agrárium programnak köszönhetően a mezőgazdasági, élelmiszeripari kibocsátás csaknem a felével, a kivitel harmadával nőhet, a feldolgozott termékek aránya ezen belül 85 százalékra emelkedhet – tette hozzá Feldman Zsolt. A támogatások nemcsak arra adnak lehetőséget, hogy a magyar agrárium behozza a történelmi lemaradását, de arra is, hogy számos területen régiós piacvezetővé váljon – fogalmazott. Példaként említett számos, magas hozzáadott értéket termelő ágazatot, többek között a zöldségfeldolgozást, a takarmányfeldogozást, a baromfiipart.

Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervről (KAP) beszélt. A helyettes államtitkár előadásában kitért a KAP 9+1 céljára, amely erősödő zöld elvárásokkal rendelkezik, átfogó célkitűzése pedig a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Juhász Anikó szerint március végére várható az EU-tól az a véleményező levél, amely alapján optimális esetben a második félévben elfogadhatják a magyar tervet.

A Sapard 20 rendezvényen Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a vidékfejlesztési támogatások súlypontjáról tartott előadást. Ismertette a Vidékfejlesztési Program végrehajtását, részletekbe menően bemutatta a lezárult felhívások eredményeit és szót ejtett az aktualitásokról is.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint Magyarország kilátásai kedvezőek, hiszen Európán belül kiugró növekedési adatokat ért el. Hasonló teljesítményre csak a térség egy része, különösen Lengyelország képes, az EU és az Egyesült Államok “gazdasági pozíciói ugyanakkor elgondolkoztatóak”, a következő években egyre jobban lemaradhatnak a világ más részeihez, kiváltképp a Távol-Kelethez viszonyítva – fejtette ki a rendezvényen Kovács Árpád, aki világgazdasági feszültségekre is számít emiatt. Véleménye szerint Magyarországnak a következő években hatékonysági fordulatra lesz szüksége, ha fenn akarja tartani a fejlődési ütemet. Az infláció világszinten magas, és belföldön is legfeljebb mérsékelni lehet csupán, hiszen az alakulását 80 százalékban külső körülmények határozzák meg – tette hozzá.

(MTI/AM Sajtóiroda)