Nagy Attila
A kormány döntött arról, hogy négy elemmel – a kistelepülési boltok és kocsmák támogatásával, továbbá templomfelújítási és készpénzfelvevő automaták telepítésére vonatkozó programmal – bővül a Magyar falu program – közölte Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
A kormánybiztos emlékeztetett: a kormányzati tevékenység fókuszában már hat éve ott vannak a kistelepülések, hiszen 2018-ban hirdette meg a miniszterelnök a Magyar falu programot, és az azóta eltelt időszakban tisztán hazai költségvetési forrásból számtalan olyan fejlesztést tudtak megvalósítani a kistelepüléseken, amelyeket maguk az ott élők kértek.
A kormány döntése alapján négy elemmel bővül a program, ezek közül kettő – a kisboltok támogatása és a templomfelújítási program – újraindul, a másik kettő – a kistelepülési kocsmák támogatása és az ATM-ek telepítésére vonatkozó program – pedig teljesen új – közölte Gyopáros Alpár.
A kisboltok támogatására minimum 1 és maximum 3 millió forint értékben minden 5000 lélekszám alatti település olyan üzlete pályázhat, amely napi használati cikkeket, illetve húst értékesít – ismertette.
Elmondta: kormány döntött arról is, hogy az idén elindít egy olyan programot, amelynek köszönhetően minden kistelepülésen, ahol ezt feltétlenül igénylik, lesz készpénzkifizető automata.
Emellett újraindul a templomfelújítási program, az 1000 fő alatti településekre vonatkozó kocsmafejlesztési pályázatot pedig kinyitják az ezer és kétezer lélekszám közötti települések üzlettulajdonosai számára is – mondta a kormánybiztos.
Forrás: MTI
Az új erdőtelepítési pályázatra szerdától lehet beadni a támogatási kérelmeket, a Közös Agrárpolitika keretében 64 milliárd forint áll rendelkezésre erre – jelentette be Mocz András, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára sajtótájékoztatón kedden Lajosmizse külterületén.
Mocz András azt mondta, a kormány törekszik arra, hogy idén tavasszal is legyen lehetőség erdősítésekre. Az elmúlt években felhalmozódott az ültetésre alkalmas csemeték száma az erdészeti szaporítóanyagot termelő csemetekertekben, a kocsánytalan és a kocsányos tölgyből is több mag termett tavaly Magyarországon, mint eddig bármikor.
“Bűn lenne, hogyha ezt a szaporítóanyagot nem használnák fel Magyarország zöld vagyonának gyarapítására” – fogalmazott, megjegyezve: a kormány célja, hogy 2030-ig 27 százalékra emelkedjen az ország fákkal és fás cserjékkel borított területe.
A pályázat lehetőség a gazdálkodók részére, hogy azokon a területeken, amelyek kevésbé alkalmasak a mezőgazdasági termelésre, esetleg zárványterületek, vadkárosak, ott erdőt telepítsenek – tette hozzá.
Mocz András felhívta a figyelmet arra is, hogy a Vidékfejlesztési Programban a kormány továbbra is finanszírozza az erdők fenntartását, ápolását, amire összesen 80 milliárd forintot fordít.
A helyettes államtitkár biztatónak nevezte azt, hogy nagyon sokan választják az erdőtelepítést, hiszen – mint fogalmazott – ezzel a jövő nemzedékeiről gondoskodnak.
“Az idős erdőket, állományokat mi is úgy örököltük, kaptuk az elődeinktől, tehát gondoskodtak rólunk”, ezáltal “kutyakötelességünk, hogy mi is gondolkodjunk, gondoskodjunk a következő nemzedékekről” – tette hozzá.
Sipos István, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) alelnöke üdvözölte, és rendkívül jó lehetőségnek nevezte azt, hogy elindult újra az erdőtelepítési program.
A rendszerváltás óta 200 ezer hektár magánerdő létesült, ami nagyjából egymilliárd csemetét jelent mondta, az erdőtelepítést a vidékfejlesztés jelentős lépcsőfokának nevezve.
(MTI)
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében, a korábbi uniós költségvetési időszakhoz képest háromszor annyi forrást, 310 milliárd forintot fordít a kormány a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására – jelentette ki Nagy István agrárminiszter Hatvanban, az Erdők nemzetközi napja alkalmából rendezett ünnepségen.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, az erdők nélkülözhetetlen erőforrások: hozzájárulnak az ökoszisztéma fenntartásához, élőhelyet biztosítanak és ezzel hozzájárulnak a genetikai sokféleség megőrzéséhez.
Hozzátette: az erdők jelentős szerepet töltenek be a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, stabilizálják a légköri viszonyokat, szabályozzák a hőmérsékletet, védik a talajt.
A miniszter beszélt arról a célkitűzésről, hogy a fával borított területek aránya 2030-ra érje el a 27 százalékot. Időarányosan ebben is jól állunk: az évtized elején 22 százalék volt az erdei fafajokkal borított terület nagysága, ma már 25 százalék – mondta a miniszter.
A 2019-ben életre hívott Országfásítási program keretében az elmúlt öt évben 184 millió facsemetét ültettek el, amiből 172 millió darabot a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítései során. Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek erdeje – sorolta az adatokat agrárminiszter.
A miniszter felhívta a figyelmet a nemrégiben megjelent új erdőtelepítési pályázatra is. A 64 milliárd forintos keretre április 2-tól nyújthatók be a támogatási kérelmek. “Az újabb támogatás újabb lendületet ad a hazai erdőtelepítéseknek” – jelentette ki Nagy István.
A miniszter azt is hozzáfűzte, hogy a Vidékfejlesztési program keretében elvégzett erdőtelepítésekkel kapcsolatban a következő években még 80 milliárd forintot fizetnek majd ki.
Az agrárminiszter említést tett az egyik legkézenfekvőbb erdei termékről, a vadhúsról is, különös tekintettel az ünnepség helyszínéül szolgáló Széchenyi Zsigmond Magyar Vadászati Múzeumra. Sajnálatosnak nevezte, hogy manapság erősen visszaszorult a vadhús fogyasztása, holott az kifejezetten egészséges és kitűnően illeszkedik a modern, egészség- és környezettudatos táplálkozásba.
Az elismerésben részesülők névsora itt elérhető.
Az eseményen készült képek pedig itt érhetők el.
(MTI)
Az európai és a magyar mezőgazdasági termelési gyakorlatokat meghatározzák az uniós zöld szabályozások – hangsúlyozta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár csütörtökön, a Fiatal Gazdák (AGRYA) és a Gazda Polgári Társulás által szervezett konferencián.
Feldman Zsolt ismertette, a termelőknek az éghajlatváltozás, a víz, a talajvédelem és talajminőség, a biodiverzitás és tájkép, a közegészségügy, növény- és állategészségügy, valamint az állatvédelem területén is komoly feltételeket kell betartani.
A magyar KAP Stratégiai Terv vidékfejlesztési részében lévő zöld intézkedésekre több mint 1000 milliárd forintot fordítunk, amelyen belül az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programra mintegy 20 ezer támogatási kérelem érkezett be. Nagy volt az érdeklődés ökológiai gazdálkodást célzó pályázati konstrukcióra is, amelyre csaknem 5800-an nyújtottak be kérelmet.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy az erdőtelepítésre egy 64 milliárd forintos keretösszegű pályázat, míg a Natura 2000 program keretében a biológiai sokféleség fenntartása és növelése céljából két felhívás jelent meg. Szintén a zöld intézkedések között már számos pályázati felhívás jelent meg az állatjóléti többletkövetelmények támogatására.
A megváltozott klimatikus környezetben a gazdatársadalom számára nem a kötöttségek, hanem a lehetőségek növelése a célunk – fogalmazott Feldman Zsolt.
Az államtitkár előadása szerint 2023 után több ösztönzőt is teremtettek a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok terjesztésére. Erre példa az ökológiai vízpótlás, ami a mezőgazdasági területek vízügyi vízjogi engedéllyel történő időszakos elárasztását jelenti vízpótlás, beszivárogtatás céljából felszíni víztöbbletből vagy szabad vízkészletből gravitációs úton megvalósuló vízkivezetéssel.
(AM Sajtóiroda)
Megjelentek a terménytárolók, terménytisztítók és a vetőmagüzemek fejlesztésére irányuló pályázati felhívások a Közös Agrárpolitikai Stratégiai Terv keretében. A kiírások alapján európai uniós társfinanszírozással összesen 50 milliárd forint értékű forrásra nyújhatók majd be a támogatási kérelmek 2025. április 30-tól, illetve május 28-tól – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az egyik felhívás a kisebb léptékű beruházások megvalósítását szolgálja 15 milliárd forintos keretösszeggel, az elérhető támogatás mértéke támogatási kérelmenként legfeljebb 200 millió forint lehet. A másik felhívás komplex fejlesztések megvalósulását teszi lehetővé, a rendelkezésre álló forrás 35 milliárd forint, az elnyerhető támogatás mértéke pedig legalább 200 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet. A támogatható tevékenységek köre kiterjed a terménytisztítók és -szárítók, vetőmagüzemek létesítésére; korszerűsítésére, továbbá a kapcsolódó eszközök, technológiák létesítésére, beszerzésére és technológiai felújítására – sorolta.
Tájékoztatása szerint a kedvezményezettek a meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelelő mezőgazdasági termelők vagy állami elismeréssel rendelkező termelői csoportok, termelő- és szociális szövetkezetek lehetnek. A támogatási intenzitás mértéke alapesetben 50 százalék, de a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása esetén 70 százalék. Az 50 százalékos mérték bizonyos feltételek mellett növelhető, fiatal gazdák és gazdaságátadás esetén 15 százalékkal, ökológiai gazdálkodás és kollektív beruházás megvalósulása esetében pedig 10 százalékkal. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fejlesztések megvalósítására mindkét felhívásnál 24 hónap áll a gazdálkodók rendelkezésére.
A gazdálkodók számára ugyancsak kedvező feltétel, hogy mindkét pályázatban igényelhető előleg is, a megítélt támogatási összeg 25 százalékáig, ami szintén komoly segítséget jelenthet a megvalósításban. Sőt, ha a kivitelezéshez a gazdálkodók igénybe vesznek beruházási hitelt, akkor kamattámogatás is igényelhető lesz. Ezzel a felhívással akár több száz agrárvállalkozás valósíthatja meg meglévő rendszereinek korszerűsítését vagy új rendszerek telepítését – tette hozzá a miniszter.
A felhívásokkal kapcsolatos dokumentumok, tájékoztatók az Agrárminisztérium tematikus honlapján, a kap.gov.hu-n érhetőek el.
(AM Sajtóiroda)
Újra lehet pályázni a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére szerdától – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Kifejtette, az elmúlt időben sok vidéki család kezdett jövedelemkiegészítésként mezőgazdasági termelésbe, nekik lehet fontos segítség a fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz az akár 10 millió forint vissza nem térítendő támogatás.
Ismertette, hogy a támogatáshoz pályázatot kell beadni a Magyar Államkincstárhoz. A pályázat március 5-én indult és a tavaszi benyújtási szakasz április 1-jéig tart. A pályázat beadásához kell egy meglévő kis termelői kapacitás. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a faluhálózaton keresztül vállalta, hogy az érdeklődőknek ingyen megírja a pályázatot, ami óriási segítség a legkisebbek számára. Feldman Zsolt részletezte, egyebek közt pályázni lehet állattartáshoz, kertészethez, vagy a megtermelt mezőgazdasági termény feldolgozásához kapcsolódó támogatásra. A beruházást azzal is segítik, hogy önerő igazolás nélkül 25 százalékos előleget lehet kifizetni, ennek elszámolása után, újabb 25 százalék előleg kérésére van lehetőség. A konstrukcióban elvárás, hogy a megvásárolt eszközöket legalább 5 évig üzemben tartsák, ugyanakkor nem elvárás, hogy a pályázó főállású mezőgazdasági termelő legyen. A támogatási intenzitás 85 százalék, például egy 4 millió forint értékű fejlesztéshez 3,4 millió forintot lehet kapni vissza nem térítendő támogatásként.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a korábbi mezőgazdasági kisüzemi pályázat rendkívül népszerű volt, az elmúlt néhány évben 14 ezer nyertese volt, 77 milliárd forintot biztosítottak számukra.
(MTI)
Újabb segítséget jelent a gazdálkodóknak, hogy 50 milliárd forintos kerettel megnyílt a komplex öntözésfejlesztési beruházások támogatására kiírt pályázat – hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A Vidékfejlesztési Program keretében hosszú éveken át elérhető támogatásokat követően az új agrártámogatási ciklusban, az idei év első felében két felhívás, összesen csaknem 66 milliárd forint értékű forrása érhető el az öntözéssel kapcsolatos beruházásokra.
Az államtitkár hozzátette, az Agrárminisztérium folyamatosan kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, ugyanis a cél az öntözött területek nagyságának növelése az előttünk álló években is. A kisebb léptékű fejlesztések megvalósítását szolgáló felhívásra 2025. február 4-től lehetett benyújtani a támogatási kérelmeket az első két benyújtási szakaszban. Ennél a kiírásnál a támogatás mértéke maximálisan 200 millió forint lehetett, és 218 támogatási kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók. A most megnyíló felhívás a nagyobb léptékű fejlesztések, komplex beruházások megvalósítását szolgálja – emelte ki az államtitkár. A támogatás mértéke legalább 200 millió, legfeljebb 5 milliárd forint lehet. A megvalósításra − a fejlesztések összetettségére tekintettel − maximálisan 36 hónap áll rendelkezésre.
A felhívások kedvezményezettjei mezőgazdasági termelők, állami elismeréssel rendelkező termelői csoportok és szövetkezetek, illetve fenntartható vízgazdálkodási közösségek lehetnek. A felhívás a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítését, bővítését és rekonstrukcióját, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és rendszerek létrehozását teszi lehetővé. A fenntartható vízgazdálkodás biztosítása érdekében a kiválasztásnál előnyben részesülnek azok a termelők, akik különféle vízmegtartó gazdálkodási módszereket alkalmaznak a talaj vízmegtartó képességének javításáért. Az öntözésfejlesztés a megfelelő gazdálkodói klímaalkalmazkodást segítő gyakorlatok alkalmazása mellett elkerülhetetlen, hiszen komolyan hozzájárul a hazai mezőgazdaság versenyképességének megtartásához – összegezte Feldman Zsolt.
A felhívásokkal kapcsolatos dokumentumok, tájékoztatók az Agrárminisztérium tematikus honlapján, a kap.gov.hu-n érhetők el.
(AM Sajtó)
Az Agrárminisztérium elkötelezett a legkisebb mezőgazdasági termelők és vállalkozások megerősítésében és a kisgazdaságok életképességének megőrzésében, ezért hirdetjük meg a kisüzemek fejlesztésére kiírt pályázatunkat – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretén belül meghirdetett pályázati legfontosabb célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége. A felhívás lehetőséget biztosít állattartáshoz, kertészethez és mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére és fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére, ezzel pedig akár a főállású árutermelő gazdaság létrehozása is célul tűzhető ki – emlékeztetett Nagy István.
A tárcavezető hangsúlyozta, az elnyerhető vissza nem térítendő forrás maximum 10 millió forint lehet, a támogatás intenzitása pedig kiemelkedően magas, 85%. A forrás 25%-a önerő igazolása nélkül igényelhető, majd az ezzel történő elszámolást követetően újabb 25% előleg igénylésére lesz lehetőség. A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a 10 ezer euró Standard Termelési Érték (STÉ) nagyságú üzemméretet.
A felhívás és minden kapcsolódó tájékoztató és dokumentum a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
(AM Sajtóiroda)
Február 20-ig még véleményezhető az erdőtelepítési pályázat tervezete. Az idén tavasszal megjelenő felhívással kapcsolatban fontos a gazdálkodók véleménye, hiszen a Közös Agrárpolitika keretében jelentős összeg, 64 milliárd forint áll rendelkezésre új erdők és ipari célú fás szárú ültetvények létesítésére – hívta fel a figyelmet Mocz András.
Az erdőkért felelős helyettes államtitkár kiemelte, az „Erdőtelepítés és fásítás támogatása” című (KAP-RD38-RD39-1-25 kódszámú) pályázati felhívás tervezete még három napig elérhető a https://kap.gov.hu/tarsadalmasitas weboldalon, ahol várják a gazdálkodók észrevételeit és javaslatait. A felhívás keretében támogatás nyújtható új erdők telepítésére vagy ipari célú fás szárú ültetvény létrehozására és ezek ápolására. A tervek szerint a telepítést követő 12 évig az erdőtelepítés miatti kieső mezőgazdasági jövedelem után kompenzáció jár a gazdálkodók számára, és a területalapú támogatás is elérhető marad.
Az elmúlt 100 évben Magyarország erdeinek területe megduplázódott, ami a magyar gazdák és erdészek összefogásának eredménye. A kormányzat kifejezett célja ennek a folytatása, és az ország fával borított területeinek növelése. Ezt szolgálja a 2019-ben meghirdetett Országfásítási Program, melynek segítségével sikerült új lendületet adni az erdőtelepítéseknek. Az erdők ügye a Közös Agrárpolitikában is kiemelt figyelmet kapott, a korábbi költségvetési időszakhoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást fordít a kormány a magyar erdők megőrzésére, területük növelésére és minőségük javítására. A cél továbbra is az, hogy több és jobb erdőink legyenek, amelyeket versenyképes vállalkozások kezelnek.
(AM Sajtóiroda)
A díszkertészek a korábbi támogatások mellett új, speciálisan az ágazat igényeihez igazodó konstrukciókra is pályázhatnak idén – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének Tapolcán tartott pénteki konferenciáján.
A miniszterhelyettes kiemelte, hogy a díszkertészek munkája életünk mindennapjaiban tapintható, de sokan természetesnek veszik a közparkok, nyilvános kertek rendezettségét, gondozottságát, így érdemes nyitott szemmel járni ezeken a helyeken. Hozzátette, 2024 szeptemberben jelent meg a „Díszkertészeti ágazat kisvállalkozásainak támogatása” című pályázati felhívás, melyben 36,5 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre új épületek létrehozására, korszerűsítésére, gépbeszerzésre, valamint megújuló energiaforrást hasznosító, illetve információs és kommunikációs technológiák alkalmazására. Eddig 140 kérelem érkezett 2,7 milliárd forint értékben. A támogatási kérelmek feldolgozása már megkezdődött, és idén júniustól ismét nyitva lesz a pályázati felület.
A legfontosabb fejlesztési prioritások között szerepel az erőforrások hatékony felhasználása mellett a magas hozzáadott értéket előállító mezőgazdasági vállalkozások támogatása. Ezért a dísznövénykertészek számára is pályázható volt a „Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, valamint post-harvest fejlesztések támogatása” című felhívás is. A kiírásra 291 kérelem érkezett 113 milliárd forintot meghaladó összegben. A rendelkezésre álló keret túligénylése miatt a felhívás lezárult – tette hozzá Farkas Sándor.
A széleskörű szakmai egyeztetés és a szektor igényeinek felmérése alapján készítette elő az agrártárca azt az új pályázati felhívást, mely 25 milliárd forint keretösszeggel jelent meg. A pályázat keretében kertészeti eszközök, gépek beszerzése lehetséges, a kérelmeket április 2-ától lehet benyújtani – hívta fel a figyelmet.
Farkas Sándor köszöntőjében kitért arra is, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére a növényzet jótékony hatással van. Teszi mindezt úgy, hogy az urbanizációs és a klimatikus hatások egyidejű szabályozásával javítja a városok élhetőségét is. Az országfásítási program például kiváló lehetőség arra, hogy a gyermekekkel is megismertessék a környezetvédelem fontosságát, környezettudatossá tegyük őket. A zöldfelületek a biodiverzitás növelésével és szénmegkötő képességükkel jelentős mértékben képesek kompenzálni több mezőgazdasági ágazat szén-dioxid-kibocsátását is. A közparkok, tetőkertek, zöld falak létesítése a lakóterületeinken gyors, specifikus és mérhető megoldást képesek nyújtani a városok sok problémájára, ezért is kiemelten szükség van az ágazat jól képzett szakembereinek munkájára.
(AM Sajtóiroda)
Elérhető hétfőtől a Falusi Civil Alap pályázati felhívása a kormány.hu vagy a magyarfaluprogram.hu honlapon – közölte a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa hétfőn a kormány közösségi oldalára feltöltött videójában.
Gyopáros Alpár azt mondta: idén is 5 milliárd forintot biztosít a kormány a falvakban és kisvárosokban működő egyesületek és alapítványok számára.
A pályázati felhívás a már jól ismert támogatási célokat tartalmazza: ingatlanberuházás kategóriában 7 millió forint, gépjárműbeszerzés esetén szintén 7 millió forint, eszközbeszerzés, valamint programszervezés esetén pedig 2-2 millió forint a legmagasabb pályázható összeg – fejtette ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy egy pályázó csak egy pályázati célra nyújthat be támogatási kérelmet, a beruházáshoz viszont önerő nem szükséges.
Az elnyert támogatást egy összegben előlegként, vissza nem térítendő támogatás formájában fizetik ki – tette hozzá.
Gyopáros Alpár közölte, a pályázatok benyújtására február 17. 10 órától március 19. 14 óráig lesz lehetőség.
Az ötezres lélekszám alatti települések civil szervezetei évek óta kiemelt kedvezményezettjei a Magyar Falu Programnak. Az elmúlt években több mint 7400 civil szervezet, köztük polgárőrök, önkéntes tűzoltók, karitatív szervezetek, kulturális, faluszépítő és sportegyesületek, óvodai és iskolai alapítványok összesen 23 milliárd forint támogatáshoz jutottak a Falusi Civil Alapnak köszönhetően – ismertette a kormánybiztos.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei évi kiírás változásokat is tartalmaz a korábbi évek felhívásaihoz képest, ezért javasolta a kiírás áttanulmányozását a pályázóknak.
(MTI)
Meghatározó jelentősége van a korszerű termesztéstechnológiák, gépek, eszközök használatának a kertészeti ágazatban, ezért az agrártárca egy 25 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdet meg az érintettek számára – jelentette be Nagy István agrárminiszter. A támogatási kérelmek benyújtása 2025. április 2-án nyílik meg.
A tárcavezető kiemelte, hogy a kertészeti ágazatban is nélkülözhetetlenek és fontosak a fejlesztések, ugyanis azoknak köszönhetően erősödik a gazdaságok jövedelembiztonsága és növekszik a hazai termelésű kertészeti termékek mennyisége, minősége. Ezen felül az új környezetbarát, energiatakarékos gépek termelésbe állításával a kertészek jobban megfelelhetnek a piaci és éghajlati kihívásoknak, eredményesebb gazdálkodást végezhetnek – tette hozzá.
Az előző támogatási ciklusban kertészeti géptámogatásra a korábbi Vidékfejlesztési Program keretéből csaknem 41,5 milliárd forint támogatási összeg odaítéléséről döntöttek, több mint 4100 kérelmező részére. A mostani európai uniós társfinanszírozásból megvalósuló Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv (KAP ST) keretei között megjelent – „Kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatása” című pályázati felhívás ennek a programnak a folytatása. A kiírás a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, gépek, valamint a tavaszi fagykár megelőzését szolgáló technológiák beszerzésére irányul, és elsősorban a kisebb üzemmérettel rendelkező gazdaságok fejlesztését szolgálja – mondta.
A felhívás keretében a beruházásokhoz kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50 százalék, ugyanakkor ez fiatal mezőgazdasági termelők, ökológiai gazdálkodást folytatók, gazdaságátadásban érdekeltek és kollektív beruházás esetén tovább növelhető azzal, hogy a támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg a 65 százalékot, és egy kérelemben legfeljebb 35 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető. A felhívásban meghatározott tartalmi értékelési rendszer alapján elsősorban azok a projektek számíthatnak a fejlesztési forrás elnyerésére, melyeknél igazolt azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, és amelyek esetében a beruházó tartós üzleti kapcsolatokat tart fenn partnereivel – ismertette a miniszter.
A felhívás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
(AM Sajtóiroda)
Új pályázatot hirdet a Miniszterelnökség a városi civil szervezetek számára – közölte a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerdán a kormány YouTube-csatornáján.
Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta, hogy az 5000 főnél népesebb városokban működő, értékteremtő civil egyesületek, alapítványok 2025-ben is pályázhatnak állami támogatásra: a “civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása” című kiírás szerdán jelenik meg a Városi Civil Alap keretében.
Ismertetése szerint a rendelkezésre álló forrás 4 milliárd 800 millió forint; a civil szervezetek ingatlan vásárlására és felújítására, gépjármű-beszerzésre, programtámogatásra, eszközbeszerzésre és kommunikációs tevékenységre pályázhatnak.
A kormány 2021-ben indította útjára a Városi Civil Alap elnevezésű programot a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap mintájára – mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a korábbi évek sikeres pályázatai alapján, a civil szervezetek igényeit figyelembe véve folytatják a támogatási programot.
Kiemelte, hogy a tavalyi pályázati kiíráshoz hasonlóan idén is lehetővé teszik, hogy a civil szervezetek működési költségeik – például a rezsi – finanszírozására fordíthassák az elnyert támogatást.
“Jó hír, hogy 2025-ben is megmarad az egyszerűsített elszámolás a legfeljebb 5 millió forint megítélt támogatások esetében, annak érdekében, hogy csökkentsük a civil szervezetek adminisztrációs terheit” – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Pályázatot február 10-én 10.00 órától március 12-én 14.00 óráig nyújthatnak be városi civil szervezetek – közölte Szalay-Bobrovniczky Vince.
(MTI)
A magyar vidék megerősítését segíti a Külterületi utak fejlesztése című pályázati felhívás, amely a KAP Stratégiai Terv keretei között jelent meg 35 milliárd forintos kerettel – közölte Nagy István agrárminiszter. A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től lesz lehetőség.
A vidéken működő vállalkozások és a helyi lakosok számára fontos, hogy településeik külterületei is jól megközelíthetőek legyenek. A megújult utak javítják a vidéki térségek elérhetőségét, összekötik a településsel a tanyákat, a gazdaságokat és a vállalkozások telephelyeit. Az agrártárca kiírásának keretében önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati vagyonkezelésben lévő külterületi, helyrajzi számmal nyilvántartott szilárd burkolattal nem rendelkező és szilárd burkolattal rendelkező külterületi helyi közutak fejlesztésére, felújítására nyílik lehetőség.
A felhívásra kizárólag a pályázati felhívás 3. mellékletében szereplő vidéki térségekben működő települési önkormányzatok vagy azok konzorciumai nyújthatnak be támogatási kérelmet.
A rendelkezésre álló keretösszeg 35 milliárd forint, melyből 95%-os támogatási intenzitás mellett egyéni projekt esetén legfeljebb 150 millió forintot lehet igényelni. Ha kettő önkormányzat konzorciumban pályázik, akkor konzorciumonként összesen legfeljebb 300 millió forint az igényelhető összeg, ezen belül pedig az egyes önkormányzatok legfeljebb 200 millió forintot igényelhetnek. A most meghirdetett pályázati felhívás újabb fontos intézkedés a vidéki településeken élők életminőségének javítása és a vidék lakosságmegtartó képességének erősítése érdekében.
A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval együtt a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
(AM Sajtóiroda)
Kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését az Agrárminisztérium, amely hamarosan megnyitja a két, mezőgazdasági üzemen belüli öntözésfejlesztési célt szolgáló beruházások megvalósítására meghirdetett felhívását.
A támogatási kérelmek benyújtására a kisebb léptékű fejlesztések esetében 2025. február 4-től, a komplex beruházásokra pedig 2025. március 4-től lesz lehetőség – jelentette be közösségi oldalán Nagy István tárcavezető.
Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához elengedhetetlen, ezért annak támogatását az Agrárminisztérium prioritásként kezeli. Cél, hogy az öntözött területek nagysága a következő években folyamatosan és jelentősen emelkedjen, ezzel növelve a termésbiztonságot és erősítve a nagyobb hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztését. A kitűzött célok elérését szolgálja az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a KAP Stratégiai Terv keretei között 2024 novemberében meghirdetett, összesen 65,8 milliárd forint keretösszegű két pályázati felhívás: az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása” és az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások támogatása” című konstrukciók.
A kisebb projekteket szolgáló felhívásban a mezőgazdasági termelők által igényelhető támogatási összeg maximuma 200 millió forint, míg a nagyobb, komplex fejlesztések megvalósítását célzó kiírásban legkevesebb 200 millió, legfeljebb 5 milliárd forint igényelhető. A felhívások támogatják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálását, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítését, bővítését és rekonstrukcióját, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozását. A fenntartható vízgazdálkodás biztosítása érdekében a kiválasztásnál előnyben részesülnek azok a termelők, akik különféle vízmegtartó gazdálkodási módszereket alkalmaznak a termőtalaj vízmegtartó képességének javításáért.
A felhívások és minden kapcsolódó tájékoztató és dokumentum a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
(AM Sajtóiroda)
Hamarosan új pályázati felhívások jelennek meg, legkorábban a külterületi utak felújítását elősegítő kiírás – mondta Szigeti Szabolcs, közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, csütörtökön, Jánoshalmán.
A helyettes államtitkár a Bács-Kiskun vármegyei NAK, a MAGOSZ és a Jánoshalmi Gazdakör Egyesület gazdafórumán ismertette, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének keretében 2027-ig összesen több mint 5300 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből csaknem 2900 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, zöld célú beruházásokra és vidékfejlesztésre. Kiemelte, a pályázatok ütemezetten jelennek meg az idei évben is.
A idei menetrend alapján több felhívást is meghirdetnek, melyek társadalmi egyeztetése már részben vagy teljesen lezajlott. Ilyen például a külterületi utak építésére vonatkozó, a kertészeti üzemek technológiai korszerűsítésére, a rövid ellátási láncokra, a kisüzemek fejlesztésére vagy a fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatására vonatkozó pályázatok. Februárban és márciusban pedig két, öntözésfejlesztéssel kapcsolatos felhívás kérelembenyújtási időszaka is megkezdődik, melyek a kisebb és a komplexebb beruházásokat is támogatják – emelte ki előadásában a Szigeti Szabolcs.
A KAP ST keretein belül tavaly 30 pályázati felhívás jelent meg, mintegy 1200 milliárd forint keretösszeggel. Az agrár beruházások között rendkívül népszerűek voltak a feldolgozó üzemek fejlesztésre kiírt felhívások, valamint az állattartó telepek fejlesztésére meghirdetett kiírások. A feldolgozó üzemek fejlesztése esetében együttesen több mint 760 milliárd forint, míg az állattartó telepek korszerűsítésére összesen 860 milliárd forint fejlesztési igény érkezett be. A beruházási típusú felhívások mellett megjelentek például az állati génmegőrzést és állatjóléti intézkedést támogató kiírások vagy éppen az erdőgazdálkodók számára megjelentett vagy a Natura 2000 területen gazdálkodók kompenzációs támogatásait szabályozó felhívások is. Mindezek mellett megkapták támogatói okirataikat a Leader Helyi Akciócsoportok is, melyek mentén az első felhívások már meg is jelentek – húzta alá.
Hozzátette, népszerűek a gazdálkodók körében az Agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodást támogató programok, az előbbi esetében több mint 1.6 millió hektár területre, míg az utóbbinál mintegy 350 ezer hektár területre igényeltek támogatást.
A pályázatokkal kapcsolatos információk elérhetők a https://kap.gov.hu weboldalon.
(AM Sajtóiroda)
A kormány 2025-ben a tavalyinál több forrást biztosít a Magyar Falu Programra – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdán a közösségi oldalán közzétett videójában.
Gyopáros Alpár a videóban azt mondta: elsőként a kistelepüléseken működő civil szervezetek számára biztosítják a Falusi Civil Alap pályázati lehetőségét, jelentős, 5 milliárd forintos keretösszeggel.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az idén is lesz pályázat az 5000 fő és ez alatti lélekszámú települések önkormányzatainak infrastruktúra fejlesztésére.
A kormánybiztos szerint az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartó támogatási lehetőség a belterületi út- és járdafelújításokra kiírt pályázat, ezért csak erre a célra 10 milliárd forintot fordít a kormány; a pályázati kiírásra az első félévben lehet számítani.
Úgy folytatta: továbbra is nagy igény van a színvonalas feladatellátást támogató pályázatokra, ezért többek között óvodák, orvosi rendelők, közösségi terek fejlesztésére, falubusz beszerzésére, eszközbeszerzésekre is 10 milliárd forintot biztosítanak.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta, hogy az alsóbbrendű utak felújítása, a biztonságos közlekedési infrastruktúra megteremtése továbbra is prioritás a kormány számára, így 10 milliárd forintból javulhat a kistelepüléseket érintő mellékúthálózat.
Közölte azt is, hogy a falusi csok, az áfa-visszaigénylés lehetősége és a most januárjában elindult vidéki otthonfelújítási program mind felülről nyitott kerettel bír, azaz valamennyi hiánytalan, a követelményeknek megfelelő kérelem számíthat a pozitív elbírálásra.
Továbbra is biztosítják a bértámogatást azoknak a boltoknak, amelyek korábban fejlesztettek és szolgáltatásokat vállaltak a Magyar Falu Programban – mondta.
“A Magyar Falu Program hatodik évét kezdjük, összességében több száz milliárd forint célzott támogatással készülünk az ötezer lélekszám alatti települések számára. Továbbra is számíthatnak ránk a kistelepülésen élők, mert erős vidék nélkül nincs erős Magyarország” – fogalmazott Gyopáros Alpár.
(MTI)
Már elérhető a védett őshonos és veszélyeztetett, továbbá a fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták nőivarú – baromfifélék esetén vegyes ivarú – állományának a fajták hagyományos tartási-, takarmányozási körülmények, vagyis ún. in situ feltételek közötti használatát és tenyésztésben történő életképes populációjának fenntartását elősegítő új pályázati felhívás.
A KAP Stratégiai Terv keretei között meghirdetett felhívásra 2025. február 10-től 2025. február 28-ig nyújthatóak be a támogatási kérelmek.
Kiemelt fontosságú nemzeti örökségeink, identitásunk részei és Magyarország szimbólumai is egyben a mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai haszonállat fajok és fajták, amelyek felkutatása, megőrzése és fenntartása mindannyiunk közös érdeke. Ezt a célt szolgálja a most megjelent felhívás.
Az „Állati genetikai erőforrások in situ megőrzésének támogatása” című pályázati támogatásra azon génmegőrzéssel foglalkozó természetes és jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek adhatnak be támogatási kérelmet, akik önként vállalják a védett őshonos, veszélyeztetett és fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet által törzskönyvezett nőivarú egyedek, baromfifélék esetében vegyes ivarú állományok tartását. Emellett vállalják a jóváhagyott tenyésztési programban, fajtarekonstrukciós tenyésztési programban rögzített előírásoknak megfelelően az egyedek genetikai állományának in situ környezetben történő megőrzését.
A kedvezményezettek fajonként és fajtánként eltérő összegű, 35 euró/egyed/év összegtől 700 euró/egyed/év összegig terjedő, vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a 2025. január 1-jével induló 5 éves kötelezettségvállalási időszak alatt.
A felhívások és az azokhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók. Ezt az oldalt érdemes folyamatosan nyomon követni, hiszen minden pályázati felhívással kapcsolatos információ, valamint változás itt érhető el.
(AM Sajtóiroda)
Összesen nagyságrendileg 45 milliárd forint keretösszeg felhasználásával erősödhetnek tovább a vidéki közösségek. Pénteken megjelentek ugyanis a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terven alapuló, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló és a vidéki közösségeket segítő első KAP LEADER helyi felhívások. A támogatási kérelmek benyújtására 2025 márciusától lesz lehetősége a pályázóknak.
Ezek a felhívások nem központilag készülnek, hanem a Magyarország szinte teljes területét lefedő 105 LEADER Helyi Akciócsoport alkotja meg azokat, saját Helyi Fejlesztési Stratégiájukra alapozva. Tervezetten csaknem 360 darab helyi kiírás megjelentetése várható, a következő hónapokban tehát még számos felhívás követi a már megjelenteket, összesen nagyságrendileg 45 milliárd forint keretösszeggel. A LEADER felhívásokban – a helyi igényekre reagálva – a Helyi Akciócsoportok határozzák meg többek között a kedvezményezettek körét (melyek jellemzően önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek lehetnek), a támogatható tevékenységeket, az elnyerhető maximális források összegét és a támogathatóság feltételeit. A helyi felhívásokon keresztül elnyerhető források jelentős segítséget jelenthetnek egy-egy közösség életében, fontos fejlesztések valósulhatnak meg azok által.
A megjelent LEADER helyi felhívások a Magyar Államkincstár honlapján érhetők el az alábbi linken: KAP ST – Leader Pályázati felhívások böngészése
(AM Sajtóiroda)
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
(AM Sajtóiroda)
Elkészült az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló terménytisztítók, tárolók, szárítók,
vetőmagüzemek fejlesztésének támogatását célzó két pályázati felhívás tervezete, amelyeket a
tematikus agrártámogatási honlapon, a kap.gov.hu oldalon lehet véleményezni.
A két, KAP Stratégiai Terv keretében megvalósuló felhívás a tervek szerint összesen 50 milliárd forint
keretösszeggel kerül meghirdetésre 2025 első felében.
A hazai növénytermesztés hatékonysága, jövedelmezősége nem kizárólag a szántóföldön dől el. Nagy
jelentősége van a betakarítást követő munkafolyamatok minél magasabb technológiai szinten
történő és szakszerű elvégzésének. A pályázati felhívások célja éppen ezért a szántóföldi és egyéb
termények tárolási, szárítási és tisztítási kapacitásainak fejlesztése, korszerűsítése, új üzemek
létesítése, ezek energiahatékonyságának javítására vonatkozó tevékenységek és megújuló
energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazásának ösztönzése.
A mezőgazdasági termelők által megvalósítani kívánt, vetőmagtermeléshez kapcsolódó technológiai
fejlesztések szintén részét képezik a konstrukcióknak. Lehetőséget kívánunk teremteni a termények
minőségvizsgálatára alkalmas gépek, műszerek beszerzésére is.
A nagyobb, komplex projekteket támogató felhívás a 200 millió és 1 milliárd forint közötti, míg a
kisebb léptékű projektekre fókuszáló felhívás a 200 millió forintig terjedő támogatási igénnyel
rendelkező pályázatok számára került kialakításra, így ennél a beruházási konstrukciónál sem
versenyeznek egymással a különböző méretű gazdaságok. A komplex felhívás esetében kiemelten
tervezzük értékelni a termelői együttműködés keretében megvalósuló beruházásokat.
A támogatási konstrukciók előkészítése érdekében széleskörű szakmai egyeztetést folytattunk,
kikértük az érintett szakmai szervezetek és intézmények javaslatát és véleményét, emellett bevontuk
őket a pályázati felhívások előkészítésébe. A pályázati felhívások tervezetéhez az Agrárminisztérium
2024. december 23-ig várja a véleményeket, a tervezetek a https://kap.gov.hu/tarsadalmasitas
oldalon érhetők el.
(AM Sajtóiroda)
Új pályázati felhívás jelent meg 10 milliárd forint keretösszeggel a gazdálkodóknak nyújtott egyedi
szaktanácsadási szolgáltatások támogatására, ezzel segítve az ágazati szereplőket a klimatikus, piaci
és technológiai tényezők miatt mind gyorsabban változó körülmények közötti helytállásban –
jelentette be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Az „Egyedi tudásátadási szolgáltatások támogatása” című felhívás középpontjában azon egyéni
szaktanácsadók, szaktanácsadó szervezetek támogatása áll, amelyek a mezőgazdasági termelők és a
KAP-támogatások egyéb kedvezményezettjei részére egyedi tanácsadás keretében szaktanácsadási
szolgáltatást nyújtanak.
Feldman Zsolt tájékoztatása szerint a szaktanácsadás szakmai tudást, kutatási eredményeket, digitális
megoldásokat, valamint jó gazdálkodási gyakorlatokat közvetít a gazdák felé. A tudásátadás
kulcsszerepe abban rejlik, hogy a mezőgazdaság, az erdészet és az élelmiszeripar területén is a
szakmai és technológiai ismeretek bővítésére van szükség, elősegítve a gazdaságok fejlődését,
termelékenységük optimalizálását.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy legfeljebb 214 millió forint támogatás biztosítható egyéni
szaktanácsadók, valamint szaktanácsadó szervezetek részére, 100 százalékos támogatási intenzitás
mellett. A gazdálkodók a támogatott szaktanácsadást térítésmentesen vehetik igénybe különböző
tématerületeken, mint például precíziós gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, vízgazdálkodás,
öntözésfejlesztés, erdőgazdálkodás.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. február 5-től lesz lehetőség, de a támogatott tevékenység
korábban is megkezdhető, ugyanis a 2024. december 7-től folytatott szaktanácsadás is elszámolható.
A kiírás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus
weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
(AM Sajtóiroda )
Minden korábbinál nagyobb előnyöket kapnak azon termelők, akik az ökológiai gazdálkodást
választják. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében ugyanis új program indul támogatásukra,
amelyre az érintettek 2024. november 25-től nyújthatják be kérelmeiket – mondta Feldman Zsolt a
XXXIV. Biokultúra Napján.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára közölte, hogy a
Vidékfejlesztési Program által meghirdetetett ökológiai gazdálkodást támogató felhívások keretei
között évente mintegy 5500 gazdálkodó nyújthatott be kifizetési kérelmet, és csaknem 275 ezer
hektár után igényelhettek támogatást a kedvezményezettek. Magyarországon 2023-ban az ökológiai
gazdálkodásba vont területek nagysága – az átállási területekkel együttesen – elérte a 320 ezer
hektárt.
A jövőt tekintve, Feldman Zsolt szerint a nemrég meghirdetett „Ökológiai gazdálkodás támogatása”
című felhívás jelentős segítséget nyújthat a továbblépésben. A felhívás a még konvencionális
művelésű területek ökológiai művelés alá vonását és átállását, illetve a már ökológiai művelésbe vont
területeken a gazdálkodási mód fenntartását ösztönzi vissza nem térítendő átalánytámogatás
formájában.
Ismertette, hogy a támogatási program öt évig tart, 2025. január 1-jén kezdődik, és 2029. december
31-én zárul. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy ezen idő alatt a támogatásba vont
területeiken – legyen az szántó, gyep, ültetvény – az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelő
gazdálkodást folytatnak.
A támogatás éves mértéke földhasználati kategóriánként változó, például átállás alatti intenzív
gyümölcsültetvény esetében 1801, míg gyep esetében 225 euró/hektár – tette hozzá az államtitkár.
Előadásában megjegyezte, hogy a KAP Stratégiai Terv alapján az idei évben meghirdetett számos
pályázati felhívásban – így az állattartási és a kertészeti beruházásokat segítő kiírásokban – jelentős
előnyhöz jutnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. Az érintettek egyrészt 10 százalékkal megemelt
támogatási intenzitást kapnak az alaptámogatáshoz képest, másrészt a tartalmi értékelési
rendszerben is jelentős többletpontot szereznek.
A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
(AM Sajtóiroda )
Több mint 6,9 milliárd forintos kerettel meghirdették a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA)
úgynevezett összevont és egyszerűsített pályázatait a jövő évre – jelentette be a Miniszterelnökség
civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kedden, budapesti
sajtótájékoztatóján.
Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta, hogy a civil szervezetek az összevont pályázatokat december
12-ig nyújthatják be, az igényelhető összeg legfeljebb 4,5 millió forint. Hozzátette, a támogatásra
azok a szervezetek pályázhatnak, amelyeknek az éves bevétele nem haladja meg a 75 millió forintot.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy csütörtökön megnyitják a Nemzeti Együttműködési Alap másik
pályázatát, az úgynevezett egyszerűsített pályázatot is, amelyre december 13-ig pályázhatnak a civil
szervezetek. Ennél a pályázatnál az igényelhető támogatás legfeljebb 400 ezer forint, az éves bevételi
értékhatár 7 millió forint.
Megjegyezte, hogy ez a támogatást „szinte alanyi jogon jár” azoknak a civil szervezeteknek, amelyek
megfelelnek a kiírásban foglaltaknak.
A helyettes államtitkár elmondta, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap 2025. évi teljes keretösszege
13,026 milliárd forint.
Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a jövő évi keret némileg csökkent az ideihez viszonyítva. Ennek
az az oka, hogy egyre többen ajánlják fel a civileknek a személyi jövedelemadójuk (szja) egy
százalékát, és a NEA támogatásain keresztül a fel nem ajánlott egy százalékok hasznosulnak.
A helyszínen kiosztott sajtóközlemény szerint 2023-ban az előző évinél 26 százalékkal többen
ajánlották fel szja-juk egy százalékát, amely így közvetlenül jutott el a civil szervezetekhez.
Szalay-Bobrovniczky Vince tájékoztatása szerint a részletes pályázati kiírás a Civil Információs
Portálon, azaz a civil.info.hu oldalon, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján, a bgazrt.hu
oldalon is elérhető.
Kiemelte, hogy módosították az egyszerűsített elszámolási lehetőséget, azt mostantól azok a
pályázók is alkalmazhatják, amelyek legfeljebb 5 millió forintos támogatást nyertek el. Korábban ez az
összeghatár 3 millió forint volt – emlékeztetett a helyettes államtitkár.
Miután a NEA 2025. évi pályázatainak összeghatára maximum 4,5 millió forint lehet, így gyakorlatilag
minden pályázó élhet az egyszerűsített elszámolással – hangsúlyozta.
Bejelentette azt is, hogy a pályázati lehetőségeket országjárás keretében ismerteti meg, valamennyi
vármegyeszékhelyen tartanak tájékoztatókat. Hozzátette, arról is tartanak előadásokat a civil
szervezeteknek, hogyan tudnak sikerrel pályázni.
Közölte, hogy a jövő héten jelenik meg a Civil kézikönyv új kiadása, amelyet az országjárás vármegyei
helyszínein vehetnek át az érdeklődők, illetve elektronikus úton letölthető lesz a civil.info.hu oldalról
is.
A sajtótájékoztatón kiosztott közleményben az olvasható: a KSH-adatok szerint 2022-ben 513 milliárd
forint volt a civil szektorba áramló állami támogatások összege, ez azt jelenti, hogy a 2010-es 144
milliárd forinthoz képest több mint 3,5-szeresére nőtt.
Közölték azt is, hogy az egyesületek, alapítványok a NEA pályázatain nemcsak szakmai programjaik,
hanem működési költségeik támogatására is pályázhatnak, ez lehetőséget nyújt a rezsiköltségének
elszámolására is.
(MTI)
Az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképessége erősítésének egyik alapvető
feltétele. A termelői beruházások számára jelentős pályázati lehetőségek voltak elérhetőek a
Vidékfejlesztési Program keretei között, a lehetőség pedig az új támogatási ciklusban is a gazdálkodók
rendelkezésére áll. Cél, hogy az öntözött területek nagysága a következő években is folyamatosan
emelkedjen a termelésbiztonság és a magasabb értékű kultúrák termesztésének növelése érdekében.
Ezt szolgálja az összesen 65,8 milliárd forintösszeggel – november elején – meghirdetett két pályázati
konstrukció is.
Az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex
beruházások támogatása” című felhívás alapján legalább 200 millió, de legfeljebb 5 milliárd forint
támogatási összeg igényelhető, így ez a konstrukció a nagyobb volumenű, komplex fejlesztések
megvalósítását szolgálja majd. Az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító
mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása” című kiírásban pedig legfeljebb 200 millió
forint támogatási összeg igényelhető a kisebb támogatási igényű beruházások megvalósítására. A két
felhívásra benyújtott pályázatok külön kerülnek értékelésre, nem versenyeznek egymással a
forrásokért.
A konstrukciók támogatják a víztakarékos öntözési technológiák bevezetését, az öntözőrendszerek
vízfelhasználásának optimalizálását, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó
műtárgyak korszerűsítését, bővítését és rekonstrukcióját, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és
-rendszerek létrehozását. Azokat a műszaki megoldásokat helyezik előtérbe, amelyek figyelembe
veszik a felszíni és felszín alatti vízkészletek szűkösségét, és ennek megfelelően maximális
víztakarékossággal járnak. Az öntözési beruházások kedvezményezettjei mezőgazdasági termelők
lehetnek.
Újdonság a Vidékfejlesztés Programhoz képest, hogy a termelői együttműködések és a fenntartható
vízgazdálkodási közösségek státuszokból fakadóan megfelelnek a jogosultsági feltételeknek.
Figyelemmel a pályázati dokumentációk összeállításának időigényére, a támogatási kérelmeket a
kisebb támogatási igényű beruházásokat finanszírozó felhívás esetében 2025. február 4-től, a
komplex fejlesztések megvalósítását segítő felhívásoknál pedig március 4-től lehet majd benyújtani.
A felhívások minden kapcsolódó dokumentummal és információval együtt a kap.gov.hu weboldalon
érhetők el.
(AM Sajtóiroda)
Október végéig 21 agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívást hirdetett meg a kormány mintegy ezer
milliárd forintos keretösszeggel, és a közös uniós agrárpolitika (KAP) 2027-ig futó ciklusában 2895
milliárd forint áll erre a célra rendelkezésre – mondta Nagy István agrárminiszter hétfőn egy
budapesti konferencián.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2024 elnevezésű, negyedik alkalommal
rendezett eseményén a tárcavezető elmondta, hogy a jelenlegi támogatási időszakban az uniós
forrásokhoz az EU-ban egyedülálló módon biztosított maximális, 80 százalékos nemzeti
társfinanszírozás mellett összesen mintegy 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium.
Hangsúlyozta: a vidék településeinek gazdasága számára a legnagyobb húzóerőt az agrár- és
vidékfejlesztési programok jelentik, a vidékfejlesztési támogatások pedig segítik a térségek és
közösségek kiegyensúlyozott fejlesztését. Kiemelte: az idei második fél évben eddig megnyitott hat
agrár-élelmiszer fókuszú beruházási pályázati felhívásra eddig több mint 1435 milliárd forint
támogatási igény érkezett. Az elmúlt 14 év is azt mutatja, hogy érdemes az agráriumba tőkét,
innovációt, tudást és munkaerőt fektetni – jelentette ki a miniszter.
Ismertetése szerint a területi termelékenység 126 százalékkal nőtt, amely az ötödik legjobb
eredmény az EU tagországok közül, az ágazat jövedelmezősége az unióban a második legnagyobb
ütemben, 121 százalékkal emelkedett. Tavaly 667 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, amely 55
százalékkal haladja meg a 2020-as értéket.
Az agrárium teljesítménye 2010 és 2023 között 32 százalékkal bővült, míg a 2004 és 2010 közötti
időszakban 20 százalékkal csökkent. Hasonló folyamatok figyelhetők az élelmiszeriparban. A szektor a
2004 és 2010 közötti 16 százalékos teljesítménycsökkenés után 2010 és 2023 között 34 százalékkal
növelte kibocsátását – ismertette.
Nagy István szerint a kormányzatnak segítenie kell az ágazati szereplőket, hogy megtalálják a
megfelelő technológiákat, termékfajtákat, és termelői együttműködéseket alakítsanak ki, és ezzel a
jövedelmezőbb, prémium termékek felé forduljanak. Ezt segíti, hogy a beruházási pályázatok döntő
többsége a nagyobb hozzáadott értékű mezőgazdasági ágazatokhoz – az élelmiszer-feldolgozáshoz,
állattartáshoz, kertészethez – kapcsolódik – emelte ki.
A foglalkoztatottág a vidék élhetőségének másik fontos pillére – mutatott rá. Az elmúlt 14 évben az
országosan javuló foglalkoztatási környezet a vidéki térségekben élők munkaerőpiaci helyzetét is
javította – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy minél több fiatalt szeretnének az agráriumba
bevonni.
Hangsúlyozta: kiemelt agrárpolitikai cél a kis- és közepes gazdaságokra épülő, családi alapon működő
mezőgazdasági modell fejlesztése. Mintegy 55 ezer családi gazdaság működik, a fogyasztók számára
közvetlen élelmiszerértékesítést is végző kistermelők száma pedig négy és félszeresére, 23 ezerre
nőtt 2010 óta. A kormány az elmúlt években 14 ezer kisgazdaságot támogatott mintegy 77 milliárd
forint értékben – húzta alá.
Az uniós agrárpolitikáról szólva elmondta, hogy a kormány a KAP támogatás-elosztási rendszerének
újragondolását és a "zöld intézkedések" optimalizálását javasolja. "Olyan gazdaközpontú, az európai
hagyományokat tiszteletben tartó agrárpolitikát képzelünk el, amelyben elsődleges a gazdálkodók
likviditásának megőrzése mellett az európai polgárok élelmezésbiztonsága" – mondta Nagy István.
(MTI)
2025-ben öt éves, új AKG támogatási program indul, amelyre a gazdálkodók 2024. november 25. és
2024. december 23. között nyújthatják be támogatási kérelmeiket. Az új Közös Agrárpolitika Stratégia
Terv keretében európai uniós társfinanszírozással ismét elinduló program lehetőséget ad arra, hogy a
gazdálkodók széles köre a fenntarthatóság jegyében folytassa gazdálkodói tevékenységét.
A felhívás keretében a támogatási időszak 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul
le, azaz 5 évig tart. A támogatási konstrukció vissza nem térítendő átalánytámogatás nyújtásával arra
ösztönzi a gazdálkodókat, hogy az 5 éves időszakra olyan növénytermesztéssel, gyümölcs- és
szőlőültetvények művelésével és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak,
amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. Az intézkedés
elősegíti többek között a műtrágya és a növényvédő szerek használatának csökkentését, valamint a
talajok, a vizek és a biodiverzitás védelmét.
Az új felhívás több ponton túlmutat a korábbi kiíráson, új fenntartható gazdálkodási gyakorlatok
választási lehetőségét teremti meg a termelők számára vagy egyes korábbi vállalási lehetőségeket
továbbfejleszt, összesen 10 különböző tematikus előíráscsoportba rendezve. A szántóföldi
gazdálkodók számára első alkalommal nyílik lehetőség a talajmegújító gazdálkodáshoz és a Natura
2000 szántókhoz kapcsolódó tematikus előíráscsoport választásához az agrár-környezetgazdálkodási
programban. A Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretei között a felhívásra tervezett forrás 200
milliárd forint, a program finanszírozása ugyanakkor túlnyúlik a jelenlegi agrártámogatási cikluson.
A támogatási konstrukció a Vidékfejlesztési Program alapján kiírt és az idei év végén záródó három
éves agrár-környezetgazdálkodási program folytatásának tekinthető, amelyben mintegy 17 ezer
gazdálkodó vesz részt hozzávetőlegesen 1,2 millió hektár termőterülettel.
A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
(AM Sajtóiroda)
Öt éves, ökológiai gazdálkodást segítő új támogatási program indul 2025-ben. A gazdálkodók 2024.
november 25. és 2024. december 23. között nyújthatják be kérelmeiket.
A mostani agrártámogatási ciklusban minden korábbinál nagyobb előnyöket kapnak az új Közös
Agrárpolitika Stratégia Terv keretében európai uniós társfinanszírozással induló agrártámogatások
keretei között azon termelők, akik az ökológiai gazdálkodást választják.
Az „Ökológiai gazdálkodás támogatása” című felhívás a jelenleg még konvencionális művelésű
területek ökológiai művelés alá vonását és átállását, illetve a már ökológiai művelésbe vont
területeken a gazdálkodási mód fenntartását ösztönzi vissza nem térítendő átalánytámogatás
formájában. A támogatás éves mértéke földhasználati kategóriánként változó, például átállás alatti
intenzív gyümölcsültetvény esetében 1.801, míg gyep esetében 225 euró/hektár.
A támogatási program öt évig tart, 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul. A KAP
ST keretei között a felhívásra tervezett forrás 64 milliárd forint, a program finanszírozása túlnyúlik a
jelenlegi agrártámogatási cikluson. A kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy ezen idő alatt a
támogatásba vont területeiken – legyen az szántó, gyep, ültetvény – az ökológiai gazdálkodás
előírásainak megfelelő gazdálkodást folytatnak. A kedvezményezetteknek a kötelezettségvállalás
teljes időszaka alatt jogszerű földhasználónak kell lenniük, amelyet azonban nem kell a támogatási
időszak egésze tekintetében a kérelem benyújtásakor igazolni.
A pályázati felhívás társadalmasítása során érkezett javaslatok alapján, a biogazdálkodók szakmai
szervezeteivel történő együttműködésben számos kedvező változást sikerült kialakítani a támogatás
kondícióiban és feltételeiben.
A KAP Stratégiai Terv alapján az idei évben meghirdetett számos pályázati felhívásban – így az
állattartási és a kertészeti beruházásokat segítő kiírásokban – jelentős előnyhöz jutnak az ökológiai
gazdálkodást folytatók. Az érintettek egyrészt 10%-kal megemelt támogatási intenzitást kapnak az
alaptámogatáshoz képest, másrészt a tartalmi értékelési rendszerben is jelentős többletpontot
szereznek.
A jelenleg még tartó, a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetetett ökológiai gazdálkodást
támogató felhívások keretei között évente kb. 5500 gazdálkodó nyújthatott be kifizetési kérelmet, és
csaknem 275 ezer hektár után igényelhettek támogatást a kedvezményezettek. Magyarországon
2023-ban az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága – az átállási területekkel együttesen –
elérte a 320 ezer hektárt. A jövőt tekintve a most meghirdetett támogatás jelentős segítséget
nyújthat a továbblépésben.
A felhívás minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhető el.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium elkötelezett a legkisebb mezőgazdasági vállalkozások megerősítése és
lehetőségeinek bővítése mellett, illetve fontosnak tartja az életképes kisgazdaságok létrejöttét és
megőrzését. Ezt a célt szolgálja a „Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása”elnevezésű
egyszerűsített pályázati felhívás,melynek most induló társadalmi egyeztetésén a tárca várja az
érintettek véleményét.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében európai uniós társfinanszírozással, közel 30 milliárd
forint keretösszeggel meghirdetendő felhívásra azon őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók és
szociális szövetkezetek pályázhatnak, akiknek üzemmérete legalább 5000, de 10 000 euró STÉ-nél
(Standard Termelési Érték) kisebb, üzleti tervet készítenek a támogatási kérelem mellé és vállalják,
hogy a fenntartási idő végéig a mezőgazdasági tevékenységből származó üzemméretüket legalább
50%-os mértékben megnövelik. A vállalást a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt
üzleti év és a fenntartási időszak 4. év viszonylatában kell teljesíteni. A megváltozott európai uniós
jogszabályok alapján a konstrukció a korábbi Vidékfejlesztési Program keretei között működtetett
támogatási konstrukciótól eltérően nem átalánytámogatás, hanem számlás beruházási támogatási
konstrukció.
A tervezet szerint az állattartáshoz és kertészethez kapcsolódó épületek, létesítmények építésére,
bővítésére, fejlesztésére; fontosabb gépek, eszközök beszerzésére, valamint a szántóföldi
növénytermesztéshez kapcsolódó egyes kisebb fejlesztésekhez igényelhető vissza nem térítendő
támogatás maximum 10 millió forint összegig, a támogatás intenzitása pedig 85 százalék. A
támogatási döntésben meghatározott támogatási összeg legfeljebb 25 százalékáig a jövőbeni
kedvezményezett kérelemmel, egy alkalommal előleget igényelhet önerő felmutatása nélkül. Fontos,
hogy egy pályázó csak egy kérelem alapján részesíthető támogatásban, kérelme pedig csak egy
célterületre vonatozhat. Egy lakóhelyről, illetve székhelyről kizárólag egy kedvezményezett, illetve
egy őstermelői családi gazdaság vonatkozásában csak egy tag lehet jogosult a támogatásra.
A támogatható méretű üzemméretű kisgazdaságok meghatározásához példaként hozható, hogy egy
2 hektáros almaültetvény 7.713 euró STÉ-nek, 2 darab tejhasznú tehén 5.471 euró STÉ-nek, 30 darab
anyakecske 5.154 euró STÉ-nek, míg 500 darab brojlercsirke 6.854 euró STÉ-nek felel meg. Az
üzemméret megállapítása több állami adatbázis felhasználásával történik, így az egységes
területalapú támogatási kérelemben szereplő területek adatai, a „Kormányhivatal igazolása a
mezőgazdasági tevékenységgel hasznosított területadatokról” formanyomtatványon rögzített
területadatok (amennyiben releváns), szarvasmarha, a juh és a kecske éves átlagos létszámának
meghatározásához az ENAR rendszerben megjelenő állatállomány, egyéb állatfajok esetében a
„Hatósági állatorvos igazolása az éves átlagos állatlétszám igazolásához” formanyomtatványon
rögzített adatok kerülnek felhasználásra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján
segítségképpen működik STÉ-kalkulátor, amely a következő linken érhető el:
https://www.nak.hu/ste-kalkulator-2023.
A felhívás tervezete 2024. október 12-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon. A társadalmasítás
során érkezett észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi,
lehetőséget teremtve arra, hogy a javaslattevők megismerjék egymás véleményét is.
(AM Sajtó)
A környezettudatos termelési szemlélet egyre inkább részévé válik korunk gazdálkodásának. Az új
Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) keretében európai uniós társfinanszírozással ismét
elinduló „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” (AKG) című felhívás komoly lehetőséget teremt
arra, hogy a gazdálkodók még szélesebb köre a zöld előírásoknak megfelelően folytassa gazdálkodói
tevékenységét, a fenntarthatóság jegyében. Az elkészült AKG-felhívás most kezdődő társadalmi
egyeztetésénél az Agárminisztérium várja az érintettek véleményét, hiszen minden észrevétel számít
a fenntartható gazdálkodási célok teljesítése érdekében.
A hamarosan induló AKG 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le, azaz 5 évig
tart. A konstrukció arra ösztönzi a gazdálkodókat vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában,
hogy olyan növénytermesztéssel és gyepgazdálkodással összefüggő gyakorlatokat vállaljanak,
amelyekkel hozzájárulnak a környezet állapotának megőrzéséhez és javításához. A támogatást
évente kapják meg az érintettek az évről évre benyújtandó, az Egységes Kérelem részét képző
kifizetési kérelem beadásával. A kifizetések feltétele a vállalt tevékenységek betartása a
kötelezettségvállalási időszak alatt.
A 2024 végén záródó jelenlegi három éves agrár-környezetgazdálkodási programban mintegy 17 ezer
gazdálkodó vett részt 1,2 millió hektár termőterülettel.
A felhívás az elmúlt hónapokban a szakmai szervezetek legszélesebb körének bevonásával került
előkészítésre, most pedig október 4-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon, ahol a kiírással
kapcsolatos minden további dokumentum is megtekinthető. A társadalmasítás során érkezett
észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi, lehetőséget teremtve
arra, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét.
(AM Sajtóiroda)
Minden korábbinál nagyobb előnyöket biztosítanak az új Közös Agrárpolitika Stratégia Terv (KAP ST) keretében európai uniós társfinanszírozással induló agrártámogatások azoknak a termelőknek, akik az ökológiai gazdálkodást választják.
Az ökológiai gazdálkodás támogatására készült felhívás most kezdődött társadalmi egyeztetésénél az Agárminisztérium várja az érintettek véleményét, hiszen minden észrevétel számít a megfogalmazott célok teljesítése érdekében.
Az „Ökológiai gazdálkodás támogatása” című felhívás a jelenleg még konvencionális művelésű területek ökológiai művelés alá vonását és átállását, illetve a már ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartását ösztönzi vissza nem térítendő átalánytámogatás formájában. A támogatási program öt évig tart, 2025. január 1-én kezdődik, és 2029. december 31-én zárul le. A kedvezményezettek vállalják, hogy ezen idő alatt a támogatásba vont területeiken – legyen az szántó, gyep, ültetvény –az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelő gazdálkodást folytatnak.
Az idei év végéig tartó, ökológiai gazdálkodást segítő hároméves támogatási programban 3589 termelő 175 423 hektárral vesz részt. 2023-ban Magyarországon az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága – az átállási területekkel együttesen – elérte a 320 ezer hektárt, amelyben jelentős szerepe van a támogatási intézkedésnek.
A felhívás szeptember 27-ig véleményezhető a kap.gov.hu oldalon, ahol a kiírással kapcsolatos minden további dokumentum is megtekinthető. A társadalmasítás során érkezett észrevételeket a Nemzeti Irányító Hatóság megválaszolja, illetve közzéteszi, lehetőséget teremtve arra, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét.
(AM Sajtóiroda )
Szeptember 17-től két új, összesen 200 milliárd forint értékű felhívásra pályázhatnak a vállalkozások: a feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása kapcsán 150 milliárd forint, míg az állattartó telepek kisebb léptékű beruházásaihoz 50 milliárd forint áll rendelkezésre.
A Közös Agrárpolitika új támogatási ciklusában az Európai Unió társfinanszírozásával folytatódik az elmúlt években megkezdett, a rendszerváltás utáni legnagyobb állattartó telepi és élelmiszeripari fejlesztési program. A megvalósuló fejlesztések, beruházások jelentősen hozzájárulnak a hazai agrárium versenyképességének és a hozzáadott értékének növeléséhez.
A nyáron közzétett és ütemesen megjelenő beruházási pályázati felhívások közül a „Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása” című felhívás elsősorban a mezőgazdasági termékek értéknövelését, a piacra jutást elősegítő technológiai fejlesztéseket célozza. A finanszírozni tervezett nagyobb léptékű fejlesztések növelik az élelmiszeripar és a takarmányipar vállalati hatékonyságát. A vissza nem térítendő támogatás formájában elnyerhető forrás irányulhat a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása mellett a versenyképesebb vállalati, termelési és termékstruktúra kialakítására, a termékpálya-együttműködésre alapozott kapacitásbővítő fejlesztésekre, továbbá az energia-önellátás növelését és az energiafüggőség csökkentését célzó technológiák alkalmazására, például a megújuló energiaforrások előtérbe helyezésével.
A szintén szeptember 17-től megnyílt, az “Állattartó telepek megújításának támogatása” című felhívás az állattartó gazdaságok versenyképességének javítását szolgálja, továbbá támogatja a hozzáadott érték fokozását a kisebb léptékű fejlesztések finanszírozásával, fókuszálva a kisebb állattartó gazdaságok fejlesztési igényeire. Lehetőség nyílik új épületek, építmények kialakítására, valamint az állattartáshoz szükséges eszközök, gépek, technológiák termelésbe állítására, sőt az állattartó telepek épületenergetikai, épületgépészeti felújítására, technológiai korszerűsítésére, illetve a megújuló energia felhasználásával az energiafelhasználás csökkentésére is. A telepek környezeti terhelését mérséklő fejlesztések, a járványos állatbetegségek telepeken történő megjelenésének kockázatát csökkentő vagy olyan állatjóléti beruházások is támogathatóak e forrás segítségével, amelyek túlmutatnak az általános telepi fejlesztéseken.
A végcél nem kevesebb, minthogy egyre közelebb kerüljünk a 2030-ra kitűzött céljainkhoz, miszerint a magyar agrárium termelékenysége 2020-hoz viszonyítva a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére, az export pedig 50 százalékkal növekedjen. A felhívások minden kapcsolódó dokumentummal és információval a kap.gov.hu weboldalon érhetőek el, ahol a Közös Agárpolitika Stratégiai Terve keretében megvalósuló, 2027-ig tartó támogatási ciklussal kapcsolatos tudnivalók is megtalálhatóak.
(AM Sajtóiroda )
Négyszázhatvankilenc kistelepülés nyert el forrást önkormányzati tulajdonú utak, hidak, járdák és kerékpárutak fejlesztésére a Magyar Falu Programban meghirdetett pályázaton – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten.
Gyopáros Alpár ismertetése szerint az idén július közepén lejárt pályázatot ötmilliárd forinttal hirdették meg. Az utca, út, híd vagy kerékpárút felújítására egy-egy önkormányzat legfeljebb 45 millió, míg járdafelújításra maximum 10 millió forintot igényelhetett.
Ez a pályázati lehetőség ötödik éve az egyik legnépszerűbb pályázati forma, és bár a Magyar Falu Program szerteágazó fejlesztési lehetőséget kínál, az utakat, járdákat, hidakat mindenki használja – tette hozzá.
A kormánybiztos elmondta, az elmúlt öt év alatt több mint ötezer pályázat érkezett útfelújításra, az állami kezelésben lévő, településeket összekötő utak esetében pedig több mint négyezer kilométeren történtek felújítások.
Kiemelte: az állami, önkormányzati utak és járdák felújítására a Magyar Falu Programban már több mint 380 milliárd forintot költöttek el.
A nyertesek névsora megtalálható a kormány és a Magyar Falu Program honlapján, az elnyert támogatást előfinanszírozással kapják az önkormányzatok.
(MTI)
Már benyújthatók a támogatási kérelmek az Agrárminisztérium által 25,2 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása” című felhívásra, amely a magas termőképességű és nagy termésbiztonságú ültetvények létrehozását segíti.
A támogatásnak köszönhetően új gyümölcs-, gyógynövénytermő és borszőlő ültetvények telepítésére, a biztonságos termeléshez elengedhetetlen öntözőrendszer kiépítésére, a káros éghajlati hatások csökkentését, illetve kivédését lehetővé tevő jégvédő háló kialakítására és a fagyvédelmi rendszerek kiépítésére; továbbá egyes, a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzésére lehet támogatást igényelni. Az üzemi szinten komplex beruházások megvalósítására az árbevétel és üzemméret vonatkozásában meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelelő mezőgazdasági termelők jogosultak.
A vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb 500 millió forint lehet. A fejlesztésekhez kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50 százalék, de ez bizonyos esetekben 70 százalékig növekedhet. A támogatási összeg 25 százalékáig, de legfeljebb 100 millió forintig előleg is igényelhető a projektekhez.
A kiírással az Agrárminisztérium a folyamatosan változó éghajlati körülményekhez és a piaci igények kielégítéséhez szükséges innovatív termesztéstechnológiai megoldások alkalmazását, valamint az öntözött ültetvények területének növelését kívánja ösztönözni.
Az első benyújtási szakasz szeptember 10-től szeptember 23-ig tart. A felhívás és a kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek a szaktárca tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
(AM Sajtóiroda )
Gyümölcs, valamint gyógy- és fűszernövény ültetvény telepítésének támogatására szeptembertől 10-től; a kertészeti üvegházak, hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók fejlesztéséhez és a kapcsolódó post-harvest fejlesztések támogatására pedig szeptember 24-től nyújthatók be a támogatási kérelmek – mondta Feldman Zsolt pénteken Szentesen, a XIII. Magyar Paprika Napján.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ismertette, hogy a kertészeti ágazaton belül a hajtatásos termesztésben előállított friss zöldségfélék iránti piaci kereslet emelkedik, melynek kielégítéséhez folyamatos termelés és szállítás szükséges, ezért is indokolt a növényházi termesztőkapacitás növelése, korszerűsítése. A fedett termesztőfelületek a megváltozott klimatikus viszonyok között nagy termelésbiztonságot adnak.
Feldman Zsolt szerint ennek legfontosabb kormányzati eszköze az új, innovatív és környezetbarát termesztési és termelési technológiák elterjesztésének, valamint fejlesztésének támogatása, az energiafelhasználás hatékonyságának javítása. A kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, és post-harvest fejlesztések pályázati felhívás keretösszege 50 milliárd forint. Ezen túlmenően a Közös Agrárpolitika Stratégia Tervének keretei között az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására 25,2 milliárd forint fordítható.
A felhívások és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók – hívta fel a figyelmet. Kitért arra is, hogy több, mint 7000 beruházást sikerült támogatni a kertészeti ágazatban azzal, hogy 185 milliárd forint forrás odaítéléséről született döntés 2015 óta a Vidékfejlesztési Programban.
A támogatást a nyertes pályázók technológiafejlesztésre, gépbeszerzésre, üveg- és fóliaházak létesítésére, ültetvénytelepítésre, gomba- és hűtőházak létrehozására fordíthatták.
Előadásában méltatta a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének példamutató munkáját a zöldség-gyümölcs ágazatban, amelyben hazánkban 49 zöldség-gyümölcs termelői szervezet működik 4 ezer termelővel. Ezek kiemelt támogatása mellett a kormány is elkötelezett, 2023-ban 4,1 milliárd forint nemzeti támogatás, illetve 1,6 milliárd forint uniós pénzügyi támogatás került kifizetésre célzottan számukra a termelők piaci pozícióját javító beruházásokra, kutatásra, tanácsadásra, képzésekre vagy éppen promócióra.
(AM Sajtóiroda)
Új vidékfejlesztési pályázati felhívás jelent meg 1,6 milliárd forint keretösszeggel, amelyre a vidéki térségben működő, dísznövény-előállítással, kereskedelemmel vagy zöldterület-kezeléssel foglalkozó mikro-, vagy kisvállalkozások jelentkezhetnek.
A felhívás szerint a pályázó vállalkozások a működésükhöz szükséges létesítmények építéséhez, telephelyük bővítéséhez, felújításához vagy korszerűsítéséhez igényelhetnek támogatást. Az építés mellett lehetővé válik többek között új gépek és eszközök, technológiák beszerzése, de fűtési energia igények kielégítését segítő bizonyos megújuló energiaforrások alkalmazása is.
A pályázás feltétele, hogy az érintett vállalkozás a támogatási kérelem benyújtását megelőző, vagy amennyiben erre vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal, az azt megelőző teljes lezárt üzleti évben az értékesítés nettó árbevétele vonatkozásában 40 százalékot meg nem haladó mezőgazdasági, illetve 50 százalékot meg nem haladó erdőgazdálkodási nettó árbevétellel rendelkezzen, továbbá székhelyük, telephelyük vagy fióktelepük vidéki térségben található. Egy projekt kapcsán legfeljebb 36,5 millió forint támogatás nyerhető el, és a pénzügyi hozzájárulás maximális mértéke az összes elszámolható költség 65 százaléka lehet, figyelemmel az európai uniós állami támogatási szabályokra.
A támogatási kérelmek benyújtására 2024. október 29-től lesz lehetőség. A felhívás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
(AM Sajtóiroda )
Már benyújthatók a támogatási kérelmek az Agrárminisztérium által 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” című felhívásra, amely pénzügyi segítséget nyújthat a feldolgozóüzemek és kistermelők élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó kisebb beruházásaihoz.
A támogatás hozzájárul a több lábon álláshoz, ugyanis lehetőséget kínál az előrelépésre azoknak a mezőgazdasági termelőknek is, akik eddig feldolgozatlan alapanyagként értékesítették termékeiket, de a jövőben részben vagy teljes egészében feldolgozott formában szeretnék azokat eladni.
A felhívással a nagyobb, komplexebb projektekhez képest kevesebb kötelező vállalással, és könnyített feltételekkel juthatnak legfeljebb 200 millió forint támogatáshoz a termékeiket jellemzően kisebb volumenben előállító vállalkozások. A pályázatok – igazodva az adott vállalkozás legfontosabb törekvéseihez – széles körű tevékenységekre nyújthatók be, így épületek kialakítására, felújítására; új eszközök, gépek beszerzésére; új technológiai rendszerek kialakítására, valamint az energetikai korszerűsítésekre is. A fejlesztésekhez kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50 százalék, de ez bizonyos esetekben 70 százalékig növekedhet. A támogatási összeg 25 százalékáig, de legfeljebb 50 millió forintig előleg is igényelhető lesz majd a projektekhez.
A kiírás alapján élelmiszer, bor, takarmány előállítása vagy éppen a mézkiszereléshez, gyapjúfeldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztések egyaránt támogathatók.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében 80%-ban nemzeti költségvetésből, 20%-ban európai uniós forrásokból finanszírozott gazdaságfejlesztési beavatkozásai között meghirdetett pályázattal az Agrárminisztérium kifejezetten a kisebb termelőket célozza, számukra kíván kiemelten előrelépési lehetőséget nyújtani. Szakpolitikai cél a hazai mezőgazdaság és élelmiszer-előállítás terén működő vállalkozások magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó, versenyképesebb termelési és termékstruktúrájának kialakítása, a piaci keresletre alapozott fejlesztések megvalósulása.
Az első benyújtási szakasz augusztus 13-tól augusztus 26-ig tart. Az Agrárminisztérium a pályázati felhívás 2024. június 13-i megjelenésekor és utána is többször adott tájékoztatást a lehetőségről, egyúttal két hónapos felkészülési időt biztosított a lehetséges pályázóknak. A felhívás és a kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek a szaktárca tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
(AM Sajtóiroda )
Megkezdődött a mezőgazdasági üzemeken belüli öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyság javító beruházások támogatására irányuló új pályázati kiírások társadalmi egyeztetése, azokról 2024. augusztus 16-ig bárki elmondhatja véleményét. A felhívás a Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve alapján kerül meghirdetésre.
Az Agrárminisztérium kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését, cél, hogy minél több gazdálkodó döntsön a biztonságos termelést megalapozó beruházások megvalósítása mellett. A most véleményezhető támogatási konstrukciók a mezőgazdasági termelők számára kínálnak pályázási lehetőségét, többek között a víztakarékos öntözési technológiák bevezetése, az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálása, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítése, bővítése és rekonstrukciója, valamint az új öntözővíz-szolgáltató művek és rendszerek létrehozása kapcsán.
Újdonság, hogy több más mezőgazdasági területhez hasonlóan itt is két külön felhívás lesz elérhető a nagyobb, komplex projektek és a kisebb gazdálkodók kisebb léptékű öntözésfejlesztési beruházásai számára. Fontos, hogy a felhívások tartalma a Vidékfejlesztési Program korábbi előírásaihoz képest több ponton változott, az időközben megváltozott uniós szabályokat, illetve az Európai Bizottság által a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadásának feltételéül szabott néhány előírást kötelezően figyelembe véve.
A pályázati felhívások előkészítése széleskörű szakmai egyeztetés keretében zajlott, most pedig bárki elmondhatja véleményét az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások támogatása”, valamint az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása” című pályázati felhívások tervezeteiről. Az anyagok megtekinthetők az Agrárminisztérium KAP-tematikus oldalán a társadalmasításra kerülő anyagok között, a kap.gov.hu címen.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium 25,2 milliárd forintos forrással hirdette meg a „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása” című felhívást, amely a magas termőképességgel és nagy termésbiztonsággal rendelkező ültetvények létrehozását segíti. A tárca most arra hívja fel a figyelmet, hogy egy hónap múlva, szeptember 10. és szeptember 23. között nyílik meg a támogatási kérelmek benyújtásának lehetősége.
A felhívás alapján új gyümölcstermő-, gyógy-, aroma és fűszernövény-, borszőlő- és komló ültetvény telepítésére, meglévő gyümölcstermő ültetvények korszerűsítésére, az ültetvényekhez tartozó öntözőrendszer kiépítésére lehet pályázni. Emellett a káros éghajlati hatások csökkentését, illetve kivédését lehetővé tevő, az ültetvényekhez tartozó jégvédő háló kialakítására és a fagyvédelmi rendszerek beszerzésére is igényelhető támogatás. Továbbá egyes, a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzését is finanszírozza a pályázat. A kiírás szerint a támogatás az ültetvénytelepítés vonatkozásában az adott területre eső egységköltség formában igényelhető. Ez azt jelenti, hogy az elnyert összeg ültetvénytelepítésre eső részével nem kell számla alapon elszámolnia a kedvezményezetteknek.
Az előző, Vidékfejlesztési Program keretében kiírt pályázati felhívások keretében több, mint 6 ezer hektárnyi ültetvény telepítése kapott támogatást.
A felhívás és a kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium 50 milliárd forintos forrással hirdette meg a „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” című felhívást, melynek keretében a feldolgozóüzemek és kistermelők élelmiszer előállításhoz kapcsolódó kisebb beruházásait támogatja. Egy hónap múlva, augusztus 13. és augusztus 26. között nyílik meg a támogatási kérelmek benyújtásának lehetősége.
A kiírás révén a nagyobb projektekhez képest kevesebb kötelező vállalással, és könnyített feltételekkel juthatnak legfeljebb 200 millió forint támogatáshoz a kisebb élelmiszert előállító vállalkozások. A pályázatokat a mezőgazdasági termékek feldolgozásával kapcsolatosan épületek kialakítására, felújítására, új eszközök, gépek beszerzésére, az új technológiai rendszerek kialakítására, valamint az energetikai korszerűsítésekre is be lehet nyújtani. A fejlesztésekhez kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50%, de ez bizonyos esetekben 70%-ig növekedhet. A támogatási összeg 25 százalékáig, de legfeljebb 50 millió forintig előleg is igényelhető lesz majd a projektekhez. A lehetőség keretei között élelmiszer, bor, takarmány előállítása vagy éppen a mézkiszereléshez, gyapjúfeldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztések egyaránt támogathatók. A pályázattal az Agrárminisztérium kifejezetten a kistermelőket célozza, számukra kíván kiemelten előrelépési lehetőséget nyújtani.
Cél a hazai vállalkozások magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó, versenyképesebb termelési és termékstruktúrájának kialakítása, a piaci keresletre alapozott fejlesztések megvalósulása.
A felhívás és a kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
(AM Sajtóiroda)
Július 12-ig pályázhatnak az 5000 lélekszámú vagy az alatti települések a Magyar Falu Program keretében út-, híd-, járda-, és kerékpár forgalmi létesítmény építésére és felújítására. A pályázat keretösszege 5 milliárd forint.
A pályázatok a Magyar Államkincstár felületén keresztül, elektronikus úton nyújthatók be. Felhívjuk a figyelmet, hogy eddig az időpontig a pályázat benyújtását le kell zárni az elektronikus rendszerben.
A program keretében 45 millió forintra lehet támogatást igényelni út,-híd-, és kerékpárút létesítésére vagy felújítására, valamint 10 millió forint értékben járdafejlesztésre. A beruházást a pályázati kiírás közzétételének napjától számított legfeljebb 18 hónap alatt, de legkésőbb 2025. november 13-ig kell megvalósítani. Egy pályázó kizárólag egy pályázatot nyújthat be.
A Magyar Falu Program célja a kistelepülések népességmegtartó erejének, valamint életszínvonalának növelése. Öt év alatt több mint 1100 milliárd forinttal támogatta a kormány a programon keresztül az 5000 lélekszám alatti településeket, kiemelten fókuszálva a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, jelen pályázati kiírás keretével együtt több mint 370 milliárd forint értékben.
(Miniszterelnökség)
Több mint 25 milliárd forint keretösszeggel új pályázati felhívás jelent meg az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a „Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása” című felhívás előtérbe helyezi a gazdák jövedelembiztonságát, ezért nagy termőképességű és magas termőbiztonságú ültetvények létesítéséhez nyújt segítséget. A gyümölcstermő ültetvények mellett lehetőség lesz évelő gyógy-, aroma- és fűszernövények, továbbá borszőlőültetvények telepítésére is.
Nagy István kiemelte, az ültetvénytelepítés vonatkozásában a forrást átalány támogatás formájában kapják a termelők, vagyis az elnyert összeg ültetvénytelepítésre eső részével nem kell számla alapon elszámolniuk. Így jelentősen csökkennek a termelők adminisztrációs terhei és az érintettek gyorsabban jutnak hozzá az elnyert forráshoz. A támogatás segítségével üzemi szinten komplex beruházások megvalósítására nyílik lehetőség, mivel a telepítés mellett lehetőség lesz az ültetvények vízellátását biztosító öntözőrendszer kiépítésére, kedvezőtlen éghajlati hatások (tavaszi fagyok vagy jégeső) csökkentését lehetővé tevő technológiák alkalmazására és egyes, a betakarítást segítő gépek, eszközök beszerzésére is – sorolta a tárcavezető.
Kifejtette, a fejlesztésekhez kapcsolódóan 500 millió forint támogatás nyerhető el, az alap támogatási intenzitás mértéke 50%, ugyanakkor például fagyvédelmi gépek beszerzéséhez 65%-os, meglévő öntözőrendszer felújításához 70%-os támogatási intenzitás társul. A felhívásban meghatározott tartalmi értékelési rendszer alapján elsősorban azok a projektek számíthatnak a fejlesztési forrás elnyerésére, melyeknél igazolt azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, és amelyek esetében a beruházó tartós üzleti kapcsolatokat tart fenn partnereivel – tette hozzá.
A miniszter hangsúlyozta, az előző támogatási ciklusban több, mint 6000 ha új gyümölcsültetvény telepítéséről született támogató döntés. Ezek az ültetvények hosszú időn át kiváló minőségű, itthon megtermelt gyümölccsel látják el a fogyasztókat, emellett a feldolgozóiparnak is alapanyagot biztosítanak. Az ültetvénytelepítéshez nyújtott támogatás a korábban meghirdetett, hűtőházak létrehozását, illetve korszerűsítését támogató kiírással együtt biztos fejlődési alapot az ágazat számára – fűzte hozzá.
A támogatási kérelmek benyújtására 2024. szeptember 10. napjától lesz lehetőség. A felhívás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
(AM Sajtóiroda)
Magyarország Kormánya a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel és a Maradványvagyon-hasznosító Zrt.-vel együttműködésben úgy határozott, hogy az egyes önkormányzatok közigazgatási területén fekvő, állami feladatellátáshoz nem szükséges állami tulajdonú ingatlanokat ingyenesen átadja az 5 ezer lélekszám alatti, és az 5 és 15 ezer fő közötti önkormányzatok részére.
A támogatásnak köszönhetően közel 1900 ingatlan került mintegy 600 település tulajdonába, melyek nyilvántartási értéke közel 1,7 milliárd forint.
Az állami ingatlanok ingyenes tulajdonba vételének lehetőségét 2021-ben már biztosította a kormány az 5000 lélekszám alatti települések részére a Magyar Falu Program keretében, akkor 1,2 milliárd forintnyi ingatlanvagyon átruházása valósult meg. A támogatás sikere okán 2023-ban döntés született a program folytatásáról, illetve annak kiterjesztéséről az 5 és 15 ezer fő közötti lakosságszámú településekre is.
Az ingatlanátadás egy olyan egyedülálló lehetőséget jelent az érintett településeknek, amelyen keresztül nem csak az önkormányzat vagyona gyarapszik, hanem azok közösségi célra történő hasznosítására is lehetőség nyílik.
Az ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó, valamint azokon található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak 2024. július 1. napján ingyenesen, nyilvántartási értéken kerülnek a kormány határozatában megjelölt önkormányzatok tulajdonába.
(Miniszterelnökség)
Új pályázati felhívás jelent meg 50 milliárd forint keretösszeggel a kertészeti növényházak, hűtőházak, zöldségtárolók létrehozásának és korszerűsítésének, valamint a megtermelt zöldség és gyümölcs fogyasztói áruvá készítését szolgáló eszközök beszerzésének támogatására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A „Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, és post-harvest fejlesztések támogatása” című felhívás keretében a kisebb termelőktől a nagyberuházásokat megvalósítani kívánó termelői együttműködések egyaránt segítséget kaphatnak. A kiírás egyebek mellett az üveg- vagy fóliaborítású növényházak, hűtőházak, hűtőtárolók, zöldség- és gyümölcstárolók, valamint a betakarítást követő áruvá készítést szolgáló létesítmények kialakítását, felújítását, az ezekhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzését, ezen felül pedig az energetikai korszerűsítéseket is támogatja – tájékoztatott a miniszter.
Hozzátette, az előző támogatási ciklusban a kertészeteket illetően a Vidékfejlesztési Program keretében összesen 7300 darab kertészeti beruházási projektet támogattak 190 milliárd forint összegben. A tárcavezető kiemelte, hogy ezeknek a döntéseknek köszönhetően többek között 800 ezer négyzetméternyi üvegház és 465 ezer négyzetméternyi fóliaház megépítésére, korszerűsítésére nyílt lehetőség, ami összesen 1,26 millió négyzetméternyi korszerű kapacitást jelent a hajtatásos növénytermesztés számára. A támogatások segítségével mintegy 452 ezer köbméternyi hűtőház is megvalósult. A mostani kiírás ennek a fejlesztési programnak a folytatását jelenti.
Nagy István szerint a növényházak és a hűtőházak létrehozásának, illetve korszerűsítésének támogatása azért is fontos, hogy a termelésbe fektetett pénz és energia ne vesszen el a nem megfelelő tárolási technológia miatt a betakarítás utáni időszakban. Ez nemcsak a termelőknek hasznos, hanem hozzájárul az élelmiszerlánc folyamatában keletkező veszteségek mérsékléséhez, ezen keresztül az élelmiszerpazarlás csökkentéséhez. Sőt, a fedett területen történő termesztési technológia alkalmazásával a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás miatti veszteségekkel sem kell számolni.
A miniszter hangsúlyozta, a kertészeti ágazat friss zöldséget és gyümölcsöt termel valamennyi fogyasztó számára, valamint alapanyagot állít elő a hazai élelmiszeriparnak, ezért is közös érdekünk a kertészetek versenyképességének növelése, az új, innovatív és környezetbarát technológiák alkalmazásának ösztönzése, a fejlesztések előmozdítása.
A beruházásokhoz kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50 százalék, ugyanakkor a megújuló energiát hasznosító technológiák – így például a geotermikus kutak – kialakításához 70 százalékos támogatási intenzitás társul. A felhívásban meghatározott tartalmi értékelési rendszer alapján elsősorban azok a projektek számíthatnak a fejlesztési forrás elnyerésére, melyeknél igazolt azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, és amelyek esetében a beruházó tartós üzleti kapcsolatokat tart fenn partnereivel – ismertette Nagy István.
A támogatási kérelmek benyújtására 2024. szeptember 24-től lesz lehetőség. A felhívás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
(AM Sajtóiroda)
A kormány stratégiai ágazatként tekint az élelmiszeriparra, ezért az ágazat a következő években is kiemelt támogatási lehetőségekre számíthat. A 2027-ig tartó KAP Stratégiai Terv keretei között összesen 200 milliárd forint keretösszeggel, két új pályázati felhívás jelent meg a feldolgozóüzemek fejlesztéseinek támogatására – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyobb, komplex projekteket támogató „Feldolgozó üzemek komplex fejlesztésének támogatása” című felhívást 150, míg a kisebb léptékű beruházásokra fókuszáló „Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása” című kiírást 50 milliárd forint forráskerettel hirdetik meg. Előbbiben a fejleszteni szándékozók 200 millió és 5 milliárd forint közötti, utóbbiban legfeljebb 200 millió forint támogatásra pályázhatnak, vagyis a két kiírás egymásra épül, kiegészítik egymást. Mindkét megjelent felhívás támogatja a mezőgazdasági termékek feldolgozásával kapcsolatosan épületek kialakítását, felújítását, új eszközök, gépek beszerzését, új technológiai rendszerek kialakítását, valamint az energetikai korszerűsítéseket is – ismertette a tárcavezető.
A fejlesztésekhez kapcsolódóan az alap támogatási intenzitás mértéke 50%, de ez bizonyos esetekben 70%-ig növekedhet. A felhívásokban meghatározott tartalmi értékelési rendszer alapján elsősorban azok a projektek számíthatnak a fejlesztési forrás elnyerésére, melyeknél igazolt azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, és amelyek esetében a beruházó tartós üzleti kapcsolatokat tart fenn termelő partnereivel – hangsúlyozta Nagy István.
A beruházási támogatás segíti a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó, versenyképesebb termelési és termékstruktúra kialakítását, valamint a piaci keresletre alapozott kapacitásbővítő komplex, nagyobb léptékű fejlesztések megvalósulását. Nemzetgazdasági szintű elvárás, hogy a fejlesztések megvalósulásának kumulált hatásaként 2030-ra 15 milliárd euróra nőjön a magyar agrár exportérték. A kisebb léptékű projektek esetében a fókusz a kistermelőkön van, számukra kíván kiemelten előrelépési lehetőséget teremteni.
A támogatási kérelmek benyújtására – a megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében – a kisebb léptékű projekteket támogató felhívás esetén 2024. augusztus 13-tól, a komplex projekteket támogató felhívás esetén 2024. szeptember 17-től lesz lehetőség. A felhívások és az azokhoz kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.
(AM Sajtóiroda)
A mai naptól pályázhatnak a kistelepülések út-, híd-, járda-, és kerékpárút építésére, felújítására
2024 májusában 5 milliárd forintos keretösszeggel az 5 ezer fő alatti kistelepülések számára út-, híd-, járda-, és kerékpárforgalmi létesítmény építési és felújítási pályázatot tett közzé a Miniszterelnökség a Magyar Falu Program keretében. A felkészülési időt követően a pályázatok benyújtására a mai naptól kezdve, kizárólag elektronikus úton, a Magyar Államkincstár felületén keresztül van lehetőség 2024. július 12-ig.
Az önkormányzatok a támogatást a tulajdonukban lévő utak, hidak, járdák építésére, felújítására és korszerűsítésére, valamint állami vagy önkormányzati tulajdonú járdák felújítására, vagy kerékpárforgalmi létesítmények kialakítására, fejlesztésére igényelhetik.
A program keretében igényelhető maximális támogatási összeg út-, híd-, kerékpárforgalmi létesítmények építése vagy felújítása esetén 45 millió forint, járdák fejlesztésénél 10 millió forint. A beruházást a pályázati kiírás közzétételének napjától számított legfeljebb 18 hónap alatt, de legkésőbb 2025. november 13-ig el kell végezni. Egy pályázó kizárólag egy pályázatot nyújthat be.
A Magyar Falu Program egyik legfontosabb célja a kistelepülések közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése. A kormány a program keretében 5 év alatt a jelenlegi pályázati kiírással együtt több mint 370 milliárd forinttal támogatja a biztonságos mellékutak, jó minőségű utcák és járdák építését szerte az országban.
(Miniszterelnökség)
Elindult a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terven alapuló LEADER program megvalósítása. A Magyarországon működő 105 LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) Helyi Fejlesztési Stratégiáit az Irányító Hatóság elfogadta, melyek alapján a LEADER helyi felhívások a tervek szerint 2024 júliusától jelennek meg.
A LEADER helyi felhívásokban a helyi igényekre reagálva a HACS-ok határozzák meg többek között a kedvezményezettek körét – melyek jellemzően önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek -, az elnyerhető maximális támogatási összeget, a támogathatóság feltételeit, továbbá egyedi elvárásokat is előírhatnak a horizontális szabályokon túlmenően.
A már folyamatban lévő előkészítő munka eredményeként 2024. júliustól várhatóan elérhetővé válnak a HACS-ok első felhívásai a Magyar Államkincstár honlapján. Előreláthatólag még az idei évben megjelenik a tervezett 359 darab felhívás, nagyságrendileg 45 milliárd forint összegben.
A LEADER helyi felhívások tervezett menetrendje ide kattintva érhető el.
(AM Sajtóiroda )
Önkormányzati tulajdonban lévő utcák, járdák, hidak és kerékpárutak felújítására pályázhatnak az ötezer lakosúnál kisebb települések a Magyar Falu Programban – jelentette be a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Gyopáros Alpár közölte, a felhívás keretösszege ötmilliárd forint, út-, illetve hídfelújításra 45 millió forintig, járdafelújításra 10 millió forintig lehet pályázni.
A pályázati felhívást már hétfőn közzéteszik a kormany.hu és a magyarfaluprogram.hu oldalon, pályázni pedig június 12. és július 12. között lehet majd – ismertette a kormánybiztos.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta: az út- és járdafejlesztés az egyik legnépszerűbb felhívásuk a Magyar Falu Programban, 2019 óta több mint 4500 nyertes pályázatot támogattak.
Kitért arra is, hogy az állami kezelésű utak felújítása is folyamatos 2019 óta: 286 milliárd forintból több mint négyezer kilométernyi útszakasz újult már meg.
(MTI)
A 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk a mai naptól megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
Magyarország 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terve történelmi lehetőséget jelent a magyar vidék és agrárium számára. A 2027-ig tartó időszakban az uniós források 80%-os nemzeti költségvetési kiegészítése minden eddiginél nagyobb segítséget jelent a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára.
Az Agrárminisztérium által kidolgozott KAP Stratégiai Terv felváltotta a 2014-től működő Vidékfejlesztési Programot, valamint egységes keretrendszerbe helyezte a közvetlen támogatásokat (I. pillér), az ágazati intézkedéseket és a vidékfejlesztési (II. pillér) intézkedéseket.
Annak érdekében, hogy a KAP Stratégiai Terv kapcsán minden releváns információ egy helyen legyen elérhető, az Agrárminisztérium új honlapot indított el, a kap.gov.hu oldalt. Ezen a jogcímrendeletek, pályázati felhívások, a tudástár, a segédletek, a vonatkozó uniós és hazai jogszabályok is elérhetőek, de az aktualitások és hírek is a honlapon kerülnek megjelenítésre. Az érdeklődők a honlapon tudnak észrevételeket tenni az egyes pályázati felhívásokra a társadalmi egyeztetés keretében, de ugyanitt találhatók információk a Monitoring Bizottság és a KAP hálózat vonatkozásában, továbbá közvetlen elérhetőséget biztosítunk a LEADER honlaphoz is.
A Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos információk – amely program zárási szakaszába lépett és amelynek keretében további felhívások már nem jelennek meg – továbbra is a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el.
(AM Sajtóiroda)
Megjelentek az egységes kérelmek benyújtásához szükséges jogszabályok. Így a gazdálkodók 2024. április 10. és 2024. június 10. között, 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímre nyújthatják be kérelmeiket.
Ezzel hivatalosan is elindul az új Közös Agrárpolitika végrehajtásának második éve, ahol a 2023-ban megismert támogatási jogcímekre nyújthatják be kérelmeiket a gazdálkodók. A Magyar Államkincstár elektronikus felülete 2024. április 10-én, azaz ma nyílik meg és június 10-ig idén is szankciómentesen adhatók be a kérelmek. Így a tavalyinál mintegy 10 nappal több idő áll rendelkezésre a kérelmek elkészítésére és beküldésére. A 2024. évi egységes kérelemben a termelők 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcím után tudnak majd támogatást igényelni, kifizetési kérelmet benyújtani, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
A KAP Stratégiai Terv módosításából eredő, valamint az új támogatási időszak első évének tapasztalatai alapján módosított új szabályok tartalmát a gazdálkodók az elmúlt hónapokban kiadványokból, szakmai anyagokból és tájékoztató fórumokon már megismerhették.
A részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendeletek a társadalmi egyeztetést követően, 2024. április 9-én a Magyar Közlöny 2024. évi 43. számában megjelentek. A jogszabályok itt olvashatóak: https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/c6cb3bbca63b83ac2a6b8c5d82cc682799c81b7a/megtekintes
A gazdák, az őket segítő falugazdászok, a szaktanácsadók és egyéb közreműködők felkészítése idén is lezajlott, ugyanakkor a képzések és fórumok folytatódnak. Érdemes rendszeresen felkeresni a KAP Stratégia Terv ismertetését és a végrehajtással kapcsolatos tájékoztatást szolgáló tematikus honlapot, amely a http://kap.gov.hu/ címen érhető el. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tematikus, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjai is a gazdálkodók következetes tájékoztatását célozzák. Ezeken túl a Magyar Államkincstár honlapján hamarosan elérhetővé válnak a kérelembeadással kapcsolatos, szokásos tájékoztató közlemények is.
(AM Sajtóiroda )
Megkezdődött Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve alapján az új vidékfejlesztési beruházási kiírások társadalmi egyeztetése. Első körben a „Kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, és post – harvest fejlesztések támogatása” című, a „Feldolgozó üzemek komplex támogatása” című, valamint a „Feldolgozó üzemek támogatása” című támogatási konstrukciók tervezeteit ismerhetik meg az érdeklődők – jelentette be Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A KAP Stratégiai Terv egészen 2027-ig tartalmazza a magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatások kereteit, lehetőségeit a gazdálkodók, élelmiszer-előállítók és a vidéki térségeink települései számára. Az Agrárminisztérium célja, hogy versenyképes, 21. századi, modern mezőgazdaság és feldolgozóipar működjön Magyarországon. Olyan beruházások támogatására fókuszálunk, amelyeknél igazolást nyer azok hozzáadott értéke, amelyek pénzügyileg megalapozottak, és amelyek esetében a beruházó vállalkozás tartós értékesítési vagy beszerzési kapcsolatokat tart fenn üzleti partnereivel, valamint érdemben kíván tenni a digitalizációs megoldások minél szélesebb körű használata érdekében – ismertette az államtitkár.
Valamennyi támogatási konstrukció esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatunk, kikérjük az érintett szakmai szervezetek és intézmények javaslatát, véleményét, az elmúlt évek gyakorlata alapján bevonjuk őket a pályázati felhívások előkészítésébe.
A pályázati felhívások tervezetei már megtekinthetők az Agrárminisztérium KAP-tematikus oldalán, a kap.gov.hu címen.
(AM Sajtóiroda)
Az idén megjelenő első vidékfejlesztési pályázati felhívások tervezetei már megismerhetőek és véleményezhetőek az Agrárminisztérium KAP-tematikus oldalán. Ezeket érdemes figyelemmel kísérni, hogy minél jobb pályázatokat nyújthassanak be a gazdálkodók – adott tájékoztatást Feldman Zsolt a Növénydoktor Kft. által szervezett I. Gazda Információs Napon, Gödöllőn.
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az eseményen résztvevőket emlékeztette: a 2022-ben tapasztalt aszály, az orosz-ukrán háború okozta problémák és gabonapiaci nehézségek gazdálkodók bevételeire gyakorolt negatív hatása felértékelte a finanszírozási eszközök szerepét és jelentőségét. Ezek között a támogatások és a hitelfinanszírozás egyaránt megtalálható. Tavaly összesen 1400 milliárd forint jutott el a gazdálkodókhoz, az idei év első két hónapjában pedig újabb 82 milliárd forintnyi forrás érkezett meg mintegy 42 ezer agrárvállalkozáshoz. Ez sok gazdaság számára jelentette a talpon maradás lehetőségét. Feldman Zsolt bemutatta, hogy várhatóan hektáronként 139 euró a végösszege a tavalyi kérelmekkel igényelt alaptámogatásnak, 61 euró lesz az Agro-ökológiai Programban egy hektárra jutó támogatás, 82 euró/hektár jut jelenlegi állás szerint az újraelosztó támogatás keretei között az első 10 hektár után és 45,5 euró/hektár a 10 és 150 hektár közötti területekhez kapcsolódva.
Felhívta a figyelmet arra, hogy elindult a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei közötti, 2.900 milliárd forint keretösszegű, új agrár- és vidékfejlesztési támogatás pályázatainak meghirdetési folyamata. Ezek a felhívások megtekinthetőek az Agrárminisztérium KAP-tematikus oldalán https://kap.mnvh.eu/. Azért, hogy ezt az összeget minél hatékonyabban használják fel, kiemelt értékelési szempont lesz az értékesítési biztonság bemutatása – a termelői együttműködés, a tartós beszállítói kapcsolat megléte -, a pénzügyi megalapozottság, a hozzáadott érték növelés és a digitális tartalom – mondta Feldman Zsolt.
Az államtitkár kitért arra is, a kisebb és nagyobb vállalkozások számára külön beruházási felhívások előkészítésén dolgozik az agrártárca, amely garantálja a kisebb gazdaságok fejlesztési szükségleteihez szükséges forrásokhoz való hozzáférést. Jelentős segítség a gazdálkodóknak, hogy tervezik a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatköltségek elszámolhatóságát vagy például megteremtik a – keretek közötti – biztosítékmentes előlegfinanszírozás lehetőségét.
Feldman Zsolt előadásában ezúttal is megemlítette, hogy az átalakult és nehezebbé vált piaci viszonyok miatt tudatos döntésekre van szükség. Ha valaki hagyományos, megszokott szántóföldi terménypiacra történő értékesítésben és intenzív termelésben gondolkodik, azt csak kifejezetten hatékonyan, az inputanyagokkal való tudatos gazdálkodással és a technológiai fegyelem szigorú betartásával szabad végeznie. Rosszabb minőségű területeken pedig alacsonyabb inputköltséggel járó, kevéssé intenzív termesztési technológiák alkalmazásával lehet csak termelni, ha eredményt és nem veszteséget szeretne elérni a gazdálkodó.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium idén kiírandó pályázatairól, az elbíráláskor hangsúlyosabban értékelt vállalásokról, a beruházásokat segítő intézkedésekről is szólt Feldman Zsolt a dél-dunántúli élelmiszeripari vállalkozásokat és a kapcsolódó szervezeteket összefogó iFood Élelmiszer Klaszter Kéthelyen tartott szakmai programján.
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár jelezte: csak az élelmiszer-és takarmányfeldolgozók számára 200 milliárd forint keretösszegű pályázati csomag készül. A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a ma már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részeként működő Kaposvári Egyetem, és a régió kiemelkedő élelmiszeripari vállalkozásai által több mint tíz éve alapított szervezetének rendezvényén Feldman Zsolt a pályázati rendszer újdonságait hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában azoknak a beruházásoknak a támogatására fókuszál az Agrárminisztérium, amelyeknél igazolást nyer azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, a beruházó vállalkozás tartós értékesítési vagy beszerzési kapcsolatokat tart fenn üzleti partnereivel és érdemben lép a digitalizációs megoldások mind szélesebb körű használata érdekében. Nem csak a fejlesztéseket, hanem az ellátási láncban történő együttműködéseket is ösztönzi a támogatási rendszer, hiszen számos program a különböző élelmiszer-minőségrendszerek kidolgozására, bővítésére irányul, vagy pedig a nemzetközileg elismert minőségbiztosítási és -irányítási rendszerekhez való csatlakozást kívánja előmozdítani.
Feldman Zsolt sorolta, hogy a beruházási pályázatoknál kik számíthatnak kiemelt figyelemre: 10-15 százalékkal magasabb támogatási intenzitásban bízhatnak a fiatal mezőgazdasági termelők, a termelői együttműködések, de a gazdaságátadásban részt vevő gazdálkodók is, valamint az ökogazdálkodók és a termelői együttműködések beruházásai. Az agrártárca a beruházások finanszírozását új eszközökkel segíti, tervezik a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatköltségek elszámolhatóságát vagy például megteremtik a biztosítékmentes előlegfinanszírozás lehetőségét a pályázati rendszerben.
Az államtitkár említést tett arról, hogy az agrártárca a kisebb és nagyobb vállalkozások számára külön beruházási felhívások előkészítésén dolgozik, ez kedvező lesz a kisebb üzemeknek, így nem kell majd a nagyvállalatokkal versenyezniük. Az év során folyamatosan meghirdetett pályázatok biztosítják majd, hogy az elmúlt két év gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak.
(AM Sajtóiroda)
A meghirdetett menetrendnek megfelelően megkezdődött Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve alapján induló új vidékfejlesztési kiírások társadalmi egyeztetése. Az Európai Bizottság által elfogadott dokumentum egészen 2027-ig tartalmazza a magyar agrártámogatások kereteit, magában foglalva a közvetlen támogatásokat, a piaci és a vidékfejlesztési intézkedéseket.
Az uniós forrásokból a hazai vidékfejlesztésre jutó 600 milliárd forintnak megfelelően és a 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn összesen mintegy 2900 milliárd forint áll a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar rendelkezésére az előttünk álló években.
A tervezett vidékfejlesztési pályázati felhívások meghirdetési ütemtervét tavaly ősszel mindenki megismerhette, ezt követően pedig megkezdődött az egyes konstrukciók előkészítése. A korábbiakhoz hasonlóan valamennyi kiírás esetében széleskörű szakmai egyeztetéseket folytat az agrártárca. Az előkészítő folyamatokban az érintett szakmai szervezetek és intézmények is részt vesznek. Mivel minden érintett véleménye fontos, ezért a felhívások tervezeteit előzetesen bárki megismerheti a társadalmasítási folyamat során, sőt, lehetőség van azok kapcsán vélemények megfogalmazására is.
Az első pályázati felhívások tervezetei – az „Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések”, a „Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések”, „Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása”, és a „LEADER Helyi Akciócsoportok támogatása”– már megtekinthetők az Agrárminisztérium KAP-tematikus oldalán. A felület a kap.mnvh.eu címen érhető el, mely oldalon a következő hónapokban további számos pályázati konstrukciót lehet megismerni és véleményezni.
(AM Sajtóiroda)
Az aszály, a háborús infláció és a vámmentes ukrán termények okozta piaci kihívások rendkívüli körülményeket teremtettek a mezőgazdaságban, ezért 2027-ig mintegy 2.900 milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési forrás felhasználását nyitjuk meg a vidék számára – jelentette ki dr. Nobilis Márton az Agrárminisztérium élelmiszeriparét és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára Nagyvázsonyban, kedden egy gazdafórumon.
Az államtitkár hozzátette, hogy 2024-től induló támogatási időszak céljai között szerepel, hogy továbbra is kiszámítható módon álljanak a gazdálkodók rendelkezésére a jövedelempótló támogatások, kiemelt figyelmet kap a minőségi élelmiszerek előállításának támogatása, a megváltozott piaci viszonyokhoz történő alkalmazkodás segítése, hozzáadott értéket teremtő és hatékonyságnövelő beruházások ösztönzése, és többek között az állatjóléti feltételek javításának ösztönzése. Az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz a magyar kormány 80%-os nemzeti kiegészítő támogatást biztosít. A meghirdetésre kerülő pályázatok lehetőséget biztosítanak majd a kis-, közepes- és nagygazdaságok számára egyaránt. Valamennyi támogatási konstrukció esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatunk, kikérjük valamennyi érintett szakmai szervezet és intézmény javaslatait, véleményét- tette hozzá.
Dr. Nobilis Márton kifejtette, hogy az első pályázati felhívások meghirdetése az év elején esedékes, és elsőként az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó konstrukciók jelennek meg. Várhatóan 2024 márciusában jelenik meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati csomagja, amely magában foglalja az élelmiszeripar, a takarmányipar, a kertészet és az állattartás beruházásait segítő felhívásokat. Szeretnénk az állattartást is erősíteni, hiszen azt látjuk, hogy ez az, ami a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar legnagyobb nyeresége lehet, és a kereskedelmi láncokat is abba az irányba kell ösztönözni, hogy minél több helyi termék kerüljön a boltokba – fűzte hozzá.
(AM Sajtóiroda)
Magyarország Kormánya minden lehetséges eszközzel segíti a magyar vidéket. Ezt az is jelzi, hogy az elmúlt napokban a VP keretében meghirdetett felhívások kapcsán újabb 284 kérelem vonatkozásában 14,75 milliárd forint értékben hozott támogatói döntéseket az Agrárminisztérium. A megvalósítani kívánt fejlesztések elsősorban az öntözést és a tanyák infrastrukturális beruházásait érintik.
Az öntözésfejlesztés a termelés biztonság fenntartásához, a magas hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztésében meghatározó jelentőségű. Ehhez nyújtott segítséget az öntözésfejlesztést támogató pályázati felhívás, amelynek keretében most újabb projektek részesültek támogatásban, ugyanis mintegy 6,5 milliárd forint odaítéléséről született döntés. A méretgazdaságos öntözési tevékenységet teszi lehetővé és a vízkészlet hatékonyabb felhasználását eredményezi, ha a gazdák közösen, együttműködve alakítanak ki öntözési kapacitásokat. Ennek ösztönzését segíti az öntözési közösségek együttműködésének támogatását szolgáló felhívás, amelynek kapcsán újabb 10 közösség részesül csaknem 750 millió forintban.
Az elmúlt években a magyar kormány ugyancsak kiemelt figyelmet fordított a tanyás térségek felzárkóztatására, mind nemzeti, mind pedig uniós forrásból hozzájárulva a tanyákon élő népesség életminőségének és a vidék népességmegtartó képességének javulásához. A tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztéseit segítő pályázati felhívás keretében most több, mint 1 milliárd forint értékben születtek szintén újabb döntések. A támogatói okiratokat mindhárom kiírás kapcsán hamarosan megkapják a kedvezményezettek.
Az Agrárminisztérium 2024-ben folytatja a vidéki térségek számára kulcsfontosságú mezőgazdasági és feldolgozói beruházási programját, a már korábban közzétett pályázati menetrend alapján.
(AM Sajtóiroda)
Idén is folytatódik a Magyar Falu Program, mert a nemzeti kormány számára a vidék érték, a vidéki emberek pedig partnerek – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kedden a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
Gyopáros Alpár közölte, hogy a programmal évek óta célzottan segítik a kistelepülésen élők mindennapjait, közlekedését és a helyi szolgáltatásokat, utakat, orvosi rendelőket, játszótereket építenek, támogatják a kisboltokat és a falusi közösségi eseményeket.
A programnak köszönhetően növekszik a magyar falvak népessége, minden ötezer fő alatti település előbbre tudott lépni a program révén, a kistelepülésekre juttatott kormányzati támogatás mértéke pedig meghaladta az ezermilliárd forintot – ismertette a kormánybiztos.
Gyopáros Alpár elmondta, hogy a program indulása óta megújult ezer kistelepülési óvoda és iskola, épült kétezer óvodai játszóudvar és közterületi játszótér, valamint új bölcsődéket is létrehoztak, mivel sok gyerek születik.
Továbbá majdnem kétezer faluban támogatták orvosi és védőnői eszközök beszerzését, hatszáznál több orvosi rendelőt fejlesztettek, mintegy négyezer kilométer alsóbbrendű állami utat újítottak fel országszerte, valamint több ezer kilométer falvakon belül található út, járda és híd is megújult – tette hozzá.
Közölte azt is, hogy 1200 falu és tanyagondnoki busz beszerzését támogatták, a falusi civil szervezetek pedig 23 milliárd forinton osztozhattak eddig.
Gyopáros Alpár szólt arról is, hogy a falusi csok-nak köszönhetően eddig majdnem 230 milliárd forint támogatásban részesült 42 ezer család, januártól pedig bővült a falusi csok, valamint a csok plusz is igényelhető a kistelepüléseken, emellett megmarad az áfatámogatás, és lesznek új pályázatok is.
(MTI)
A finanszírozási nehézségekkel teli 2023-as évben kulcsfontosságú volt az ágazat számára, hogy a gazdálkodók számára rekordösszegű, több mint 1300 milliárd forint értékben kerültek agrártámogatások kifizetésre, ez hatalmas szerepet játszott a magyar vidék gerincét adó élelmiszertermelés biztonságának fenntartásában, a kis- és közepes gazdaságok talpon maradásában – összegezte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető hangsúlyozta, a kifizetések eredményei mögött a támogatásokért teljesítendő követelmények gazdálkodók általi sikeres teljesítése és a végrehajtásban közreműködő intézményrendszer erőfeszítései egyaránt megtalálhatóak. A dinamikát jól jelzi, hogy a Vidékfejlesztési Program kifizetési mértéke lényegében megduplázódott, hiszen míg korábban átlagosan 6,7 milliárd forint heti kifizetés történt, ez 2023-ban heti 13,7 milliárdra emelkedett és év végére megközelítette a 750 milliárd forintot, ami szintén rekordnak minősül. Hozzátette, hogy a beruházások mellett a másik kiemelkedő terület az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodás támogatása, amelyben összesen 200 milliárd forint érkezett ebben az évben a programokban részt vevő és környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatokat vállaló gazdákhoz.
Nagy István elmondta, 2023 nehéz éve volt a magyar mezőgazdaságnak, hiszen az európai gazdasági visszaesésből származó fogyasztáscsökkenés és ebből adódóan az ottani értékesítési pozíciók romlása, az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes bejutása az uniós piacra és az ebből fakadó piaci anomáliák kőkeményen rányomták a bélyeget erre az esztendőre. Hangsúlyozta, a nehézségek ellenére ugyanakkor a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, amely a tavalyi évhez képest 6,5%-os emelkedést jelent. Az exportértékek a tavalyi 2022-es évhez hasonlóan alakultak, amely 8,8 milliárd eurót jelent az év első nyolc hónapjának vonatkozásában. Érdemes megjegyezni, hogy az öt legfontosabb exportpiacunk az idei évben Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország voltak – fejtette ki a miniszter.
A tárcavezető kitért a Közös Agrárpolitika új időszakának első előlegfizetési időszakára is, amely részeként hat jogcímen mintegy 194 milliárd forint támogatásban részesülhetett 136 ezer gazdálkodó. A legnagyobb összeget, 139,6 milliárd forintot alaptámogatási jogcímen fizették ki, csaknem 135 ezer termelő részére. Az újraelosztó támogatás jogcímén 133 ezer gazdálkodó kapott 41 milliárd forintot. Előlegkifizetésre nyílt lehetőség az intenzív és extenzív gyümölcsösök támogatása jogcímen, valamint az anyajuhtartás és tejhasznú tehéntartás támogatása állattenyésztési jogcímeken is – sorolta Nagy István.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közös szervezésében országos LEADER szakmai rendezvényt tartottak 2023. november 21-én, Budapesten a Herman Ottó Konferencia Központban. A résztvevők a Vidékfejlesztés Program, illetve a LEADER program aktualitásairól, a LEADER Helyi Akciócsoportok 2024-el induló feladatait érintő kérdésekről, valamint helyi felhívások menetrendjéről kaptak tájékoztatást.
A rendezvényt Nagy István agrárminiszter nyitotta meg. „Célunk, hogy az előttünk álló időszakban olyan kiváló minőségű projektek szülessenek, amelyek továbbra is elősegítik a vidéken való boldogulás további támogatását” – fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter hangsúlyozta, a LEADER program a vidékfejlesztési támogatáspolitika egyik tartópillére. A legközelebb ugyanis a helyi gazdasághoz és a helyi vállalkozásokhoz a LEADER-ek állnak, így ennek köszönhetően a helyi gazdaság számára a leghasznosabb kiírások és a leghasznosabb döntések ezen a szinten történnek. A Vidékfejlesztési Program részeként tehát 2017. október 31. és 2023. augusztus 7. között összesen 843 felhívás jelent meg. November 16-ig pedig mintegy 65 milliárd forint összegben történt felelősségvállalás, ami több mint 13 ezer, különböző típusú fejlesztésekhez kapcsolódó támogatott kérelmet jelent.
Nagy István kiemelte, a Vidékfejlesztési Program lezárásához közeledve, a 2014 óta futó, jelenlegi LEADER program is zárul, a helyét pedig átveszi a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terven alapuló új LEADER kezdeményezés. Hozzátette, ennek első lépéseként 103 korábban is működő és kettő újonnan megalakult Helyi Akciócsoport elismerése már megtörtént. Ezek feladata az adott térség vidékfejlesztési stratégiájának megvalósítása, valamint a vidékfejlesztésre szánt uniós források felhasználása a helyi közösségek bevonásával. Hangsúlyozta, mind a 105 akciócsoport elkészítette a Helyi Fejlesztési Stratégiájának tervezetét, amelyeket az Irányító Hatóság már jóváhagyott.
(AM Sajtóiroda)
Új pályázati kiírás jelent meg a Magyar Falu Programban, tízmilliárd forint keretösszeggel – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten.
Gyopáros Alpár emlékeztetett arra, hogy 2019 óta hirdetnek meg pályázatokat a programban, amely nagyon eredményes; már több mint 33 ezer nyertes pályázat volt, ezek összértéke meghaladta a háromszázmilliárd forintot.
A program alapvető célja a népesség elvándorlásának megállítása volt – idézte fel a kormánybiztos, hozzáfűzve, ma egyedül a falvak azok a településtípusok, ahol folyamatosan növekszik a népességszám. A fővárosból ma már menekülnek az emberek – jegyezte meg Gyopáros Alpár.
Közölte, hogy idén már negyedik alkalommal hirdetnek pályázatot, eddig a kisboltok működését támogatták nyolcmilliárdos keretösszegben, majd utcák, járdák felújításához kínáltak támogatást ötmilliárd forint összértékben, azután falusi civil szervezetek pályázhattak összesen hárommilliárd forintra.
Ez a mostani komplex pályázati felhívás, minden olyan célterületet érint, amely az elmúlt években népszerű volt – folytatta a kormánybiztos. Tájékoztatása szerint egyetlen kiírásban hét támogatási cél, kategória van; egy pályázó egyet választhat közülük.
Az első kategória óvodaépületek felújítása, korszerűsítése, férőhelybővítése, erre legfeljebb ötvenmillió forint igényelhető. Gyopáros Alpár arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy az igény az óvodák bővítésére, hiszen akik az első csok (családi otthonteremtési kedvezmény)-felhívások meghirdetése után születtek, már régen óvodáskorú gyermekek.
A második cél az “egyéb önkormányzati ingatlanok” fejlesztése, itt szintén ötvenmillió forintra lehet pályázni; a következő a temetők infrastrukturális fejlesztése, hatmillió forint a maximum támogatás; a negyedik kategóriában, az eszközbeszerzésnél ugyancsak hatmillió forint igényelhető – részletezte a kormánybiztos.
Játszótérfejlesztésre is hatmilliós támogatás kérhető, kommunális eszközök beszerzésére pedig legfeljebb tizenötmillió forint – tudatta Gyopáros Alpár, hozzátéve, utóbbira megnőtt az igény, hiszen a közfoglalkoztatottak többsége már elhelyezkedett, így az önkormányzatok igyekeznek motorizálni a feladatokat.
A hetedik kategóriánál, a tanya- és falubuszok beszerzésénél a maximális támogatási összeg 18 millió forint – mondta a kormánybiztos.
Kitért arra, hogy ezúttal is lesz felkészülési idő: a pályázatokat csak egy hónap múlva, december 13-tól január 13-ig lehet benyújtani.
Apróbb módosítások történtek az útmutatóban – közölte Gyopáros Alpár, arra kérve a pályázókat, ezeket vegyék figyelembe. Minden információ megtalálható a szokásos felületeken: a kormany.hu, a magyarfaluprogram.hu oldalakon és a Magyar Államkincstár weboldalán – jelezte a kormánybiztos.
(MTI)
A LEADER program a vidékfejlesztési támogatáspolitika egyik tartópilléreként hosszú évek óta szolgálja a vidéki Magyarország fejlődését. A Vidékfejlesztési Program lezárásához közeledve a 2014-ben kezdődött jelenlegi LEADER program is zárul, de helyét átveszi a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terven alapuló új kezdeményezés – ismertette Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a támogatási eszközrendszer a LEADER Helyi Akciócsoportok lelkiismeretes munkáján nyugszik, amelyek működése jelenleg is biztosított, és az Irányító Hatóság már dolgozik az új időszak forrásait biztosító szabályok kialakításán. A Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló, vagyis még a jelenlegi ciklushoz kötődő LEADER fejlesztési források kapcsán kiemelhető, hogy 2023. november 2-ig mintegy 64 Mrd forint összegben történt kötelezettségvállalás, ami több mint 13 ezer – a legkülönbözőbb típusú fejlesztéshez kapcsolódó – támogatott kérelmet jelent.
A KAP Stratégiai Terven alapuló, vagyis a 2023 utáni LEADER program végrehajtásának első lépéseként 103 korábban is működő és 2 újonnan megalakult Helyi Akciócsoport elismerése megtörtént. Az akciócsoportok feladata az adott kistérség vidékfejlesztési stratégiájának kialakítása, célja, hogy a kistérségekben a vidékfejlesztésre szánt uniós forrásokat a helyi közösségek bevonásával használják fel. Mind a korábban működő, mind pedig az új akciócsoportok már elkészítették a Helyi Fejlesztési Stratégiákat, melyeket az Irányító Hatóság jóváhagyott. Ez alapján a következő években országosan összesen 105 elismert Helyi Akciócsoport vehet részt a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv LEADER programjának megvalósításában, hozzájárulva a vidéki térségek további fejlődéséhez – emelte ki a miniszter.
(AM Sajtóiroda)
Elkészült a 2024. évi pályázati menetrend az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdák rendelkezésére – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető emlékeztetett, Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét 2022. november 7-én fogadták el Brüsszelben, amely az idei évtől egészen 2027-ig tartalmazza a magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatások kereteit, lehetőségeit a gazdálkodók, élelmiszer-előállítók és a vidéki térségeink települései számára. A minisztérium célja, hogy versenyképes, 21. századi, modern mezőgazdaság és feldolgozóipar működjön Magyarországon.
Nagy István rávilágított, hogy a tavalyi aszály, a háborús infláció, az elhibázott brüsszeli szankciók és a vámmentes ukrán termények okozta piaci kihívások rendkívüli körülményeket teremtettek a mezőgazdaságban. Ebben a helyzetben pedig az a felelősségünk, hogy a 600 milliárd forintnak megfelelő uniós vidékfejlesztési forrás 80%-os, azaz 2300 milliárd forintnyi magyar kormány általi kiegészítésével az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat a lehető legcélszerűbben és legelőremutatóbban használjuk fel. Ez a forrás elegendő a hozzáadott érték növelésére, az élelmiszertermelésünk fenntarthatóságának erősítésére, a hazai gazdaság- és vidékfejlesztési célok megvalósítására, valamint az uniós zöld elvárások egyidejű teljesítésére is – tette hozzá.
Hangsúlyozta, 2024. elejétől megkezdődik az új agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások és támogatási jogcímek meghirdetése, melynek 69 kiírásból álló menetrendje itt érhető el. A tervek a külső körülmények okán kis mértékben módosulhatnak. A jövő év végéig tervezett menetrend kialakítását nem írja elő jogszabályi kötelezettség, de a jelenlegi nehezebb gazdasági, piaci és finanszírozási környezetben az érintettek számára fontos a tervezhetőség és kiszámíthatóság. Valamennyi támogatási konstrukció esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatunk, kikérjük valamennyi érintett szakmai szervezet és intézmény javaslatait, véleményét, valamint be fogjuk vonni őket az elmúlt évek gyakorlata alapján a pályázati felhívások és támogatási konstrukciók előkészítésébe – hívta fel a figyelmet a miniszter.
A tárcavezető tájékoztatott, hogy az első pályázat meghirdetése 2024. februárjától indulhat, elsősorban az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó konstrukciókkal. Márciusban jelenhet meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati csomagja, amely magában foglalja az élelmiszeripar, a takarmányipar, a kertészet és az állattartás beruházásait segítő felhívásokat. Ugyancsak tavasz elején tervezzük azokat az ökológiai szempontból fontos földhasználat-váltást segítő támogatásainkat elindítani, amelyekhez utána többéves fenntartási támogatás igénybe vételének lehetősége is megnyílik. Nyárra készülhet el a generációváltást segítő felhívás, míg őszére várhatók a vidékfejlesztési pályázati konstrukciók. Mindezek mellett az év végére egy újabb beruházási pályázati csomag meghirdetését időzítjük, amely a precíziós gazdálkodást vagy éppen terménytisztítás-szárítás technológiai megújulását segíti – sorolta a miniszter.
Kitért arra is, a meghirdetett pályázatok lehetőséget biztosítanak majd a kis-, közepes- és nagygazdaságok számára egyaránt, hogy az elmúlt két év gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak. A támogatásokkal 11 olyan szakmai programot fogunk megvalósítani, amelyek a gazdaságfejlesztést, a zöld jövő feltételeinek megteremtését és a megújuló vidéket segítik. 2027-ig ezek révén gazdaságfejlesztésre 1500 milliárd forintot, míg a zöld jövő feltételeinek megteremtésére 1000 milliárd forintot fordítunk majd – fűzte hozzá Nagy István.
A miniszter szerint megvan az erőnk és rendelkezésre állnak az eszközeink is ahhoz, hogy új pályára állítsuk a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Az a célunk, hogy 2030-ra az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőjön, az export pedig 50 százalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen.
(AM Sajtóiroda)
Hétfő délután jelenik meg a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) jövő évre vonatkozó pályázati kiírása – közölte a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Budapesten, sajtótájékoztatón.
Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta, a kiírás 14 órakor kerül fel a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. oldalára (bgazrt.hu), valamint a Civil Információs Portálon (civil.info.hu) is megjelenik.
A NEA jövő évi pályázati kerete mintegy 14 milliárd forint, ez hárommilliárdos emelkedést jelent az idei évhez képest – ismertette a helyettes államtitkár, aki elmondta: az emelkedés oka az, hogy a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásáról hárommilliárd forintos mértékben nem rendelkeztek magánszemélyek “konkrét civil szervezetek számára”, így ez az összeg bekerült az alapba.
Az összevont pályázatokat november 2-ig, az egyszerűsítetteket október 16-tól november 17-ig lehet benyújtani.
Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta, a NEA alapvetően kollégiumi rendszerben működik: a teljes forrás nyolcvan százalékát öt kollégium osztja szét, húsz százalékát pedig a Miniszterelnökség.
Az összevont pályázatoknál maximum 4,5 millió forint nyerhető el, az egyszerűsítettek esetében ez az összeg 400 ezer forint.
Az egyszerűsített pályázatoknál a benyújtó civil szervezetek automatikusan támogatást nyernek – mondta Szalay-Bobrovniczky Vince, felhívva a figyelmet arra, hogy egy szervezet egy pályázatot nyújthat be.
A pályázatok megvalósítási időszaka 2024. április elsejétől kezdődik, és egy év áll rendelkezése.
Az egyszerűsített támogatásnál a rendeletileg előírt éves bevételi értékhatár 7 millió forint, az összevont esetében 75 millió forint. Ezzel is szeretnék védeni a kicsi és közepes civil szervezeteket – mutatott rá Szalay-Bobrovniczky Vince.
A NEA 2025-ös forrásáról szólva azt mondta, hogy a 14 milliárdos keret stagnálni fog. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy most majdnem harminc százalékkal többen rendelkeztek a személyi jövedelemadójuk civileknek felajánlható egy százalékáról.
(MTI)
A Nemzeti Együttműködési Alap program keretéből (NEA) 14 milliárd forintra pályázhatnak a civil szervezetek a következő évre. Ez az összeg három milliárd forinttal haladja meg a tavalyi pályázati keretet – hangsúlyozta a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerdán.
Szalay-Bobrovniczky Vince a Civil info NEA előadássorozat veszprémi állomásán elmondta, hogy október 2. és november 3. között pályázhatnak civil szervezetek a NEA keretében működésre, bér jellegű juttatásra, rezsire illetve programokra.
Mint mondta, egy szervezet legfeljebb 4,5 millió forintra pályázhat.
Felhívta a figyelmet, hogy kisebb módosításokat vezetnek be a pályáztatásban.
Ilyen például a 150 ezer forintos kompenzáció megszűntetése, az egyszerűsített támogatás 350 ezer forintos felső határát 400 ezer forintra emelték. Ezen kívül a 3 millió forintig egyszerűsített elszámolást vezetnek be.
Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta azt is, hogy a Nemzet Együttműködési Alap programot úgymond kiegészíti a Városi Civil Alap, melyre szeptember 1-je és október 2. között lehet pályázni.
A 4,8 milliárd forintos keretösszeget ingatlanvásárlásra és – felújításra, gépkocsivásárlásra, programokra, kommunikációra és eszközbeszerzésre lehet fordítani.
A veszprémi városháza az országjáró körűt ötödik állomása, a következő előadás Székesfehérváron lesz.
(MTI)
Szeptember elsején jelenik meg a Miniszterelnökség által biztosított forrásból a Városi Civil Alap keretében “civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása” című 2024. évi pályázati kiírás, 4,8 milliárd forint keretösszegben – jelentette be a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
A Városi Civil Alap célja az ötezer fő feletti lakosságszámú településeken székhellyel rendelkező, értékteremtő civil szervezetek – egyesületek, alapítványok – pályázati úton történő támogatása – közölte Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár. Hangsúlyozta, a kormány a mostani válságos időben is fontosnak tartja ezen szervezetek segítését.
Szalay-Bobrovniczky Vince felidézte, hogy a kormány 2021-ben indította útjára a Városi Civil Alap elnevezésű programot, amellyel az ötezer fő feletti településeken székhellyel rendelkező értékteremtő civil szervezetek részére is elérhetővé kívánta tenni azoknak a céloknak a költségvetési támogatását, amelyek a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap terhére 2020 óta támogatásban részesülhetnek.
A Város Civil Alap, mint a Falusi Civil Alap városi alternatívája hiánypótló pályázati forrás, amely lehetőséget teremt ingatlan vásárlásra és felújításra, gépjármű beszerzésre, programtámogatásra, eszközbeszerzésre és kommunikációs tevékenység támogatására – tájékoztatott a helyettes államtitkár. Hozzáfűzte, hogy rendkívül népszerű a pályázat, az első két évben tíz-, illetve nyolcszoros volt a túljelentkezés.
A Városi Civil Alap infrastrukturális fejlesztéseket is lehetővé tevő forrásai jól kiegészítik a szintén civil szervezetek által igénybe vehető – évről évre növekvő összegű – Nemzeti Együttműködési Alap forrásait, amelyeket működésre, programokra, rendezvényekre lehet igénybe venni – jegyezte meg Szalay-Bobrovniczky Vince.
Kiemelte: jelentős újítás az előző évekhez képest, hogy több pályázati kategóriában is lehetővé válik, hogy a civil szervezetek működési költségeik, például rezsi finanszírozására fordíthassák az elnyert támogatást. Továbbá úgynevezett egyszerűsített elszámolásra lesz lehetőség a legfeljebb hárommillió forint megítélt támogatás esetében, a civil szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.
A kiírás a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. oldalán jelenik meg; a pályázatok benyújtására szeptember 1-én 10 óra és október 2-án 12 óra között lesz lehetőség. A megvalósítási időszak 2025 december 31-ig, az elszámolási időszak pedig 2026. március elsejéig tart – tudatta a helyettes államtitkár.
(MTI)
gymilliárd forintos keretösszegre pályázhatnak falusi civil szervezetek a Magyar Falu Program keretében – jelentette be a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Gyopáros Alpár közölte, a pályázatokat keddtől augusztus 31-ig lehet benyújtani, ingatlanvásárlásra vagy meglévő ingatlanok korszerűsítésére, valamint gépjárműbeszerzésre legfeljebb hétmillió forintot, eszközök vásárlására, valamint rendezvények, programok támogatására maximum kétmillió forintot lehet igényelni.
A már hétfőn közzétett pályázati kiírásban az elmúlt évekhez képest lényeges tartalmi módosítás nincs, azon szervezetek azonban, amelyek korábban már nyertek támogatást ingatlan- vagy gépjárművásárlása, nem pályázhatnak újra erre a tevékenységre – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos.
Gyopáros Alpár felidézte, a Falusi Civil Alap pályázatot 2020-ban hirdették meg először, azóta majdnem kétezer településen több mint hatezer nyertest támogattak mintegy húszmilliárd forint értékben.
A falusi civil szervezetek hagyományt őriznek, értékeket mentenek és adnak át, közösségeket hoznak létre, erősítik a közösségi életet, ezért tapasztalataik szerint általában valamilyen fontos tematikus tevékenységet végző szervezetek pályáznak, például polgárőr, önkéntes tűzoltó, faluszépítő vagy karitatív egyesületek – tette hozzá az államtitkár.
Gyopáros Alpár kiemelte, a korábbi években volt rá lehetőség, hogy megemeljék a pályázat keretösszegét, és bízik benne, hogy idén is így lesz.
A pályázatról további információ találhatók a kormany.hu, a magyarfaluprogram.hu, valamint a bgazrt.hu oldalon.
(MTI)
Az agrártárca 2,8 milliárd forintos forráskerettel hirdette meg a méhészek munkáját segítő idei támogatási konstrukcióit, amelyek kulcsszerepet játszanak a magyar méhágazat életében – jelentette be Nagy István agrárminiszter. Az érintettek 2023. július 4. napjától nyújthatják be kérelmeiket.
A tárcavezető kifejtette, a támogatások a méhészkedéshez szükséges új eszközök beszerzéséhez, a méhbetegségek és kártevők elleni védekezéshez, az ágazati tudásátadáshoz, valamint a mézmarketing területén jelentenek segítséget. Nagy István kiemelte, a támogatás az idei évtől már az Európai Bizottság által elfogadott Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv részeként válik elérhetővé, forrásának 50%-át továbbra is a magyar kormány biztosítja. A most megjelent rendelet által szabályozott új rendszerben javarészt a korábbi, jól működő Méhészeti Nemzeti Program támogatási formái szerepelnek. A méhészek 2023. július 4. napjától kizárólag elektronikus úton, támogatási célonként külön-külön nyújthatják be támogatási és egyben kifizetési kérelmeiket az idén végrehajtott, támogatható tevékenységeik után. Erre a Magyar Államkincstár által biztosított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül van lehetőség, amelyhez segítséget nyújtanak Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai és az OMME méhészeti szaktanácsadói – fejtette ki a miniszter.
Nagy István hangsúlyozta, fontos figyelemmel kísérni a támogatási kérelmek benyújtási határidejét. A méhészeti tevékenység folytatásához és a vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzésének támogatása esetén a kérelem benyújtási határideje a számla teljesítési dátumát követő hónap utolsó napja. A méhbetegségek és kártevők elleni gyógyszeres védekezés, valamint a méhhigiéniás körülmények javításának támogatása iránti pályázatok benyújtási határideje a legkésőbb 2023. július 31-ei teljesítési időponttal kiállított számlák esetében 2023. augusztus 1. A méhanya támogatás iránti kérelmek esetén, ha a támogatott tevékenységet alátámasztó számla teljesítése legkésőbb 2023. július 31-re datálódik, a benyújtási határidő 2023. augusztus 3-a. Amennyiben pedig az új eszközök beszerzésének támogatási igénye a most megjelent, a méhészeti ágazatban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások 2023. évi igénybevételének szabályairól szóló 25/2023. (VI. 26.) AM rendelet 2023. június 27. napi hatálybalépését megelőzően merül fel, akkor a támogatási kérelmet a rendelet hatálybalépését követő harmincadik napon belül lehet benyújtani – sorolta a miniszter.
A tárcavezető arra emlékeztetett, a méhészet kicsi szelete a mezőgazdaságnak, de kulcsszerepe van, beporzás nélkül ugyanis nincs fenntartható jövő. Az agrártárca, ahogy az eddigiekben, úgy továbbra is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre – fűzte hozzá Nagy István.
(AM Sajtóiroda)
A Vidékfejlesztési Program keretében korábban megjelent több pályázati felhívás esetében módosultak a gazdálkodási napló vezetéséhez kapcsolódó szabályok, elsősorban az agrártámogatási rendszer 2023-tól megvalósuló egységesülési folyamatára tekintettel – hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.
Az érintett támogatási konstrukciók közé tartozik többek között az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, az ökológiai gazdálkodás támogatása, NATURA 2000 gyeptámogatás, egyes kertészeti és állattartást támogató konstrukciók, nem termelő beruházások és a fiatal gazda induló támogatás.
Az érintett konstrukciók esetén a gazdálkodók a támogatás igénybe vételekor vállalták a gazdálkodási napló kötelező vezetését. A fő változás számukra most az, hogy a 2023. évi egységes kérelem benyújtási időszakának utolsó napjától, vagyis 2023. június 10-től már az új, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett gazdálkodási napló nyomtatvány vezetése elvárt a Vidékfejlesztési Programban korábban támogatást elnyert és annak kifizetését igénylő gazdálkodóktól. A 2023. évi egységes kérelem benyújtási időszakának utolsó napját, azaz 2023. június 9-ét megelőző időszak tekintetében a Magyar Államkincstár honlapján közzétett gazdálkodási napló vezetése elvárt az eddig megszokott módon. A 2023. évre vonatkozó, papír alapon vezetett gazdálkodási naplót legkésőbb 2024. január 31-ig a NÉBIH elektronikus gazdálkodási napló (eGN) felületén is rögzíteni kell és be kell nyújtani.
A változások összesen 14 pályázati felhívást érintenek, az egyes támogatásokhoz kapcsolódó részletek, illetve a módosított kiírások a palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők – közölte az államtitkár.
(AM Sajtóiroda)
Újabb 5 milliárd forint összegű pályázatot írtak ki kistelepülések számára út-, járda- és hídfelújításra a Magyar Falu Program keretében hétfőn – mondta el a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos budapesti sajtótájékoztatóján.
Gyopáros Alpár ismertette: az ötezer főnél kisebb lélekszámú települések pályázhatnak vagy út-, illetve hídfelújításra 45 millió forintig, vagy járdafelújításra 10 millió forintig. A pályázatokat június 14-től július 14-ig lehet benyújtani, és várhatóan még nyár végéig elbírálják. A részletekről a kormany.hu, illetve a magyarfaluprogram.hu oldalon lehet tájékozódni.
A kormánybiztos elmondta: a falusiak életminőségének javítása érdekében 2019 óta a Magyar Falu Program jelentős támogatást nyújt az otthonfejlesztés, az alapfokú oktatás és az egészségügyi ellátás terén, illetve a szociális szférában, de emellett nagy hangsúlyt kap a közlekedésfejlesztés is.
A falusi vasútállomások fejlesztésre 2019 óta 2 milliárd jutott. A falvakat összekötő alacsonyabb rendű állami utakból eddig összesen több mint 3700 kilométer újult meg, idén pedig még várhatóan 1000 kilométer, minderre összesen 278 milliárd forintot fordítanak. Az önkormányzati utak, hidak felújítására eddig mintegy 2800-an kaptak pályázati támogatást, 1300-an járdafelújításra, több mint 100 pályázó pedig kerékpárútra. Mindezek támogatása mintegy 80 milliárd forint, így a kistelepülések közlekedésnek fejlesztésére összesen már több mint 360 milliárd forintot költött a kormány a Magyar Falu Program keretében – mondta Gyopáros Alpár.
(MTI)
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az új Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadásával több mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet 2027-ig – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán az OTP Bank vállalati és agrár igazgatóságának sajtórendezvényén.
Hozzátette, a meglehetősen kiszámíthatatlan nemzetközi politikai és gazdasági körülmények ellenére kiemelt cél, hogy 2030-ra a magyar mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, a magyar agrártermelés hozzáadott értéke a kétszeresére emelkedjen, az agrár- és élelmiszerexport értéke pedig 50 százalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen.
Feldman Zsolt elmondta, az 5300 milliárd forint fele uniós, fele hazai kiegészítő forrás, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar költségvetés szerepvállalásának köszönhetően a magyar agrárium a korábban már bevált, működő gyakorlatok folytatása mellett nem csak a zöld, fenntarthatósági kritériumok erősödésével és a forrásokhoz való hozzáférés szabályainak változásával szembesül, hanem számos új lehetőséggel is. Az új támogatási rendszer megköveteli az egymásra épülő feltételek alapos ismeretét, komplex megközelítést, a tudatosságot – emelte ki Feldman Zsolt.
Az államtitkár kitért arra, hogy a bankszektornak fontos szerepe van az agrárium finanszírozásában. Az ágazatba kihelyezett hitelállomány tavaly mintegy 13,4 százalékkal, 120 milliárd forinttal nőtt. Bár az agrárberuházások üteme is lelassult, ennek ellenére 2022-ben 226 milliárd forint támogatás révén mintegy 452 milliárd forint agrárberuházás valósult meg – tette hozzá.
Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese ismertette, hogy a hitelintézet tavaly 24 százalékkal növelte a magyar agrárszektorban kihelyezett hitelállományát. Az évvégén a térségben 1500 milliárd forintot tett ki az OTP csoportszintű agrárhitelállománya. Magyarországon az OTP Bank piaci részesedése az agrárszektor finanszírozásában 25 százalékot tesz ki.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója elmondta, az agrárium aktuális igényeire szabva alakítják a kezességvállalás feltételeit, szerinte a jövőben várhatóan még hangsúlyosabb szerep jut az agrárgaranciának.
(MTI)
Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, „Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései” című, rendkívül sikeres pályázati felhívását ismét meghosszabbította, így a támogatási kérelmek benyújtására 2023. október 1-ig van lehetőség – közölte Nagy István agárminiszter.
A tárcavezető elmondta, az Agrárminisztérium elkötelezett a vidéki térségek falvaiban az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése, valamint az épített infrastrukturális eszközök kisléptékű fejlesztése iránt. A tanyákon élő természetes személyek az eddigi maximális 6,2 millió forint helyett immáron maximálisan 7,8 millió forint támogatásban részesülhetnek. Ezzel párhuzamosan emelkedett az egyes tevékenységek megvalósítására fordítható összeg is: a háztartási léptékű szennyvízkezelést, tisztítást-, ivóvízellátást végző rendszerek, vagy hálózatra kapcsolt villamos energia rendszer esetében maximum 6 millió forint támogatás igényelhető a jövőben, tette hozzá.
Nagy István felhívta a figyelmet, hogy szigetüzemű rendszerek kiépítése esetében a 6 millió forintos korlát nem értelmezendő, a támogatási összeg elérheti a 7,8 millió forintot is. A pályázati konstrukciónak köszönhetően már 3.636 kérelem kapcsán összesen 14,61 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A Kormány határozott célja, hogy a jövőben is, folyamatosan lehetőséget biztosítson az elszigetelten, a tanyákon élők és gazdálkodók életminőségének és helyzetének javítására – szögezte le a miniszter.
A pályázati felhívások részletei megtalálhatóak a www.palyazat.gov.hu honlapon.
(AM Sajtóiroda)
Megjelentek a Közös Agrárpolitika új támogatási időszakának egységes kérelmek benyújtásához szükséges jogszabályai, így a gazdálkodók a már megismert szakmai tartalom mentén 2023. április 20-a, azaz ma estétől 2023. június 9-ig szankciómentesen nyújthatják be kérelmeiket a Magyar Államkincstár elektronikus felületén.
Az új szabályok lényeges szakmai tartalmát a gazdálkodók az elmúlt hónapokban kiadványokból, szakmai anyagokból és tájékoztató fórumokon már megismerhették. A részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendeletek a társadalmi egyeztetést követően, 2023. április 19-én a Magyar Közlöny 2023. évi 58. számában megjelentek.
A jogszabályok itt olvashatóak:
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/51d4114cf50b0ce83aafe2245108ce4e503b4747/megtekintes
Ezzel hivatalosan is elindul az új Közös Agrárpolitika végrehajtása Magyarországon, az új rendszerben és az új uniós szabályok alapján meghirdetett támogatási jogcímekre vonatkozó első egységes kérelmét közel 162 ezer gazdálkodó nyújthatja be. Az erre szolgáló elektronikus felület 2023. április 20-án, az esti órákban nyílik meg, ekkortól június 9-ig szankciómentesen nyújthatók be a kérelmek. (Az idei esztendőben, az új szabályokra való tekintettel az Agrárminisztérium eltekint a késési szankció alkalmazásától.)
A kérelembenyújtás indulásához szükséges nyolc nemzeti végrehajtási jogszabály között három átfogó jellegű, horizontális elem (eljárási kérdéseket rögzítő rendelet, aktív gazda vizsgálat, környezeti feltételesség szabályai), valamint öt, az egyes támogatások részletszabályait rögzítő jogcímrendelet található. Az érintett támogatások az alapszintű-jövedelemtámogatás, az újraelosztó támogatás és az átmeneti nemzeti támogatások, a termeléshez kötött támogatások, a fiatal gazda támogatás és az agro-ökológiai program.
A gazdák, az őket segítő falugazdászok, a szaktanácsadók és egyéb közreműködők felkészítése azonban továbbra is folyamatos, a képzések és a fórumok folytatódnak. Érdemes rendszeresen felkeresni a KAP Stratégia Terv ismertetését és a végrehajtással kapcsolatos tájékoztatást szolgáló új tematikus honlapot, amely a https://kap.mnvh.eu/ címen érhető el. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tematikus, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjai is a gazdálkodók következetes tájékoztatását célozzák. Ezeken túl a Magyar Államkincstár honlapján hamarosan elérhetővé válnak a kérelembeadással kapcsolatos, szokásos tájékoztató közlemények is.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” és „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című, rendkívül sikeres pályázati felhívásokat ismét meghosszabbította, 2023. október 1-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket – közölte Nagy István agárminiszter.
Az Agrárminisztérium – többek között a szélsőséges időjárási viszonyok, a csapadék egyenetlen eloszlása, és a tavalyi súlyos aszályhelyzet miatt – továbbra is kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy a beruházási pályázati kiírás – továbbra is egyebek mellett – tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez biztosít támogatási forrást a gazdák számára. Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása című felhívás keretében pedig a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek üzemeltetésére és az új öntözési beruházások előkészítésére lehet pályázni.
A két pályázati lehetőség alapján a termelők együttesen már 50 milliárd forintot meghaladó támogatásban részesültek, a jövőben pedig a KAP Stratégiai Terv keretei között lehet majd támogatást igényelni öntözésfejlesztésre, amelynek révén további 70 milliárd forintot tervez a szaktárca a területre fordítani. A kormány célja, hogy az öntözött területek mértéke folyamatosan növekedjen, mert alapvetően öntözéses körülmények között lehet biztonságos termelést folytatni – fogalmazott Nagy István.
A pályázati felhívások részletei megtalálhatóak a www.palyazat.gov.hu honlapon.
(AM Sajtóiroda)
Csaknem nyolcmilliárd forint működési támogatást nyújt 2806 falusi kisboltot üzemeltető vállalkozásnak a kormány a Magyar Falu Programban – jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten.
A tenderen valamennyi, érvényes pályázatot benyújtó vállalkozás nyert, átlagosan 2,9 millió forintot költhetnek rezsire, bérleti díjra vagy bérre – közölte Gyopáros Alpár.
Hozzátette: a nyertesek névsora megtalálható a Magyar Falu Program, illetve a kormány honlapján – tette hozzá.
A politikus emlékeztetett arra, hogy a program indulása, 2019 óta már több mint ezermilliárd forintot költött az állam a kistelepülések fejlesztésére.
Elmondta: a támogatásokat az önkormányzatok mellett civil szervezetek és egyházközségek is igényelhették. A falusi csok (családi otthonteremtési kedvezmény) keretéből 40 ezer család kapott támogatást.
A falusi útalapból 3 ezer kilométernyi, falvakat összekötő mellékutat újítottak fel, illetve már 2021-ben pályázatot hirdettek a kisboltok fejlesztésére is.
Az 50 milliárd forintot akkor a kisboltoknak otthont adó épületek felújítására, illetve eszközök, például hűtőpultok, pénztárgépek vásárlására használhatták fel az üzemeltetők.
A támogatások célja, hogy növeljék a kistelepülések vonzerejét, ennek alapvető eleme egy működő kisbolt – mondta Gyopáros Alpár.
(MTI)
Az Agrárminisztérium a vidéki kistelepülések fejlesztése érdekében többféle támogatási lehetőséggel készül a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában – jelentette ki Feldman Zsolt Mosonmagyaróváron, a negyedik alkalommal megrendezett Területfejlesztők Napja szakmai konferencián.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Magyar Regionális Tudományos Társaság és a Széchenyi István Egyetem által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Mayer Gáborral, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős államtitkárával és Goda Pállal, az Agrárközgazdasági Intézet főigazgatójával a vidékfejlesztés eredményeiről és jövőbeli lehetőségeiről beszélt. Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a vidéki térségek települései több más mellett kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseik, a biomassza lokális energetikai hasznosítása, vagy éppen digitalizációs felzárkóztatásuk terén is segítséghez juthatnak majd.
Feldman Zsolt szólt arról, hogy az elmúlt években a Vidékfejlesztési Program forrásai a leginkább hátrányos térségekbe jutottak el a legnagyobb mértékben és arányban. A támogatásoknak kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy az ezeken a területeken a foglalkoztatásban, gazdasági teljesítményben nagy szerepet játszó agrárvállalkozások az elmúlt időszakban gazdaságilag talpon tudtak maradni, és sok területen előre tudtak lépni. Az államtitkár az új KAP forrásainak célterületeivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy elképzelésük szerint – több száz millió eurós keretösszeggel – szeretnék a kisebb vidéki települések infrastrukturális fejlesztéseit segítő pályázatokat újraindítani, amelyek ahhoz kellenek, hogy akár a helyi szolgáltatások minőségét, az önkormányzati intézmények energiahatékonyságát javítsák, vagy lokális energiatermelő kapacitásokat hozzanak létre, például a biomasszára építve, amelyek ezen kisebb települések energiaellátását helyi erőforrásokra alapozva olcsóbbá tenné – mondta az államtitkár.
A további elképzelésekről szólva Feldman Zsolt megemlítette, hogy a forrásokból jutna további külterületi útfelújításokra, különböző önkormányzati létesítmények fejlesztésére, valamint a digitalizáció gyorsabb térnyerésére. Elmondása szerint a tervezett „okos falu” program a helyi kistelepüléseken élők életminőségét javító szolgáltatások fejlesztését szolgálná. A pályázati felhívások előkészítése 2023 második felében kezdődik majd.
(AM Sajtóiroda)
Megindultak a 2022. évi agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO) támogatások kifizetései, így a tavaszi munkák idején a tervek szerint mintegy 130 milliárd forint értékben jutnak forráshoz a programokban részt vevő gazdálkodók. A magyar kormány és az agrártárca továbbra is a magyar gazdák mellett áll – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.
Nagy István kiemelte, hogy a 2022-ben benyújtott kifizetési kérelmek ügyintézése folyamatosan és feszített tempóban zajlik, a fent említett felhívások tekintetében a kifizetések jelentős részét várhatóan le tudja zárni március végéig a Magyar Államkincstár.
Ennek keretében első körben megközelítőleg 13 ezer mezőgazdasági termelő, összesen 58,36 milliárd forint összegű támogatásra számíthat ezen a héten, amely döntésről egyedileg, ügyfélkapus tárhelyükön keresztül kapnak értesítést a gazdálkodók. Az AKG támogatás tekintetében közel 9400 darab kifizetési kérelmet, közel 40,5 milliárd forint támogatási összeggel, ÖKO támogatás esetében több mint 3.400 darab kifizetési kérelmet, közel 18 milliárd forint támogatási összeggel hagytak jóvá és indult meg kifizetés.
Második körben újabb 5.000 gazdálkodó számíthat mintegy 47 milliárd forint támogatásra. A kifizetési kérelmek feldolgozása továbbra is folyamatos. Az intézményrendszer mindent megtesz annak érdekében, hogy, a jelentősen megnövekedett igénylés ellenére is, a vidékfejlesztési területalapú támogatások mielőbb megérkezzenek a gazdálkodókhoz.
(AM Sajtóiroda)
A fiatal gazdák területalapú támogatásának változásairól adott ki tájékoztatót az Agrárminisztérium.
Az idei esztendőben induló új agrártámogatási rendszerben hangsúlyos szerepet kap a fiatal gazda területalapú többlettámogatás. Az ismertető részletezi a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti időszakában a fiatal gazda területalapú többlettámogatás főbb szabályait, ki jogosult erre a támogatási formára – különös tekintettel az őstermelői családi gazdaság tagjaira.
A részletes tájékoztató ide kattinta érhető el.
(AM Sajtóiroda)
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv által meghatározott I. pilléres támogatási keretrendszer talán legfontosabb új támogatási eleme, amely évente 202 millió eurónyi forrás felhasználásával működik majd. Az előzetes kalkulációk alapján 80 eurónyi támogatás lehetőségét biztosítja hektáronként.
Az AÖP a termelők számára évente választható, önkéntesen igényelhető támogatási forma, amely a klíma és éghajlati szempontból előnyös gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásáért cserébe jár. Annak érdekében, hogy a gazdálkodók megismerjék ennek a programnak a részleteit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium egy letölthető kiadvánnyal segíti a tájékozódást. A szakmai kiadvány elérhető az Agrárminisztérium tematikus honlapján, az https://kap.mnvh.eu/publications címen.
Az AÖP-nek számos olyan gyakorlata van, amelynek teljesítéséhez a gazdálkodóknak tudniuk kell, hogy mely szereket és hatóanyagokat használhatják, vagy az adott gyakorlat keretében mely szerek használata nem engedélyezett. Ugyancsak a tematikus KAP weboldalon találhatóak meg tájékoztató jelleggel a közlemények alatt, a https://kap.mnvh.eu/announcements címen az AÖP gyakorlatokhoz tartozó szerlisták, úgy, mint a méhekre veszélyes és/vagy kockázatos besorolású szerek, a mikrobiológiai készítmények, a különböző kondicionálók, a forgatás nélküli művelés esetében használható növényvédőszer-hatóanyagok és a biológiai ágensek listája.
Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy ezek a listák tájékoztató jellegűek, a végleges listákat az AÖP-t szabályozó rendelet megjelenésével egyidejűleg, Nemzeti Irányító Hatósági közlemény formájában publikálják.
(AM Sajtóiroda)
Elkötelezettek vagyunk a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének folyamatos növelése és a környezet megóvása mellett – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Újfehértón tartott gazdafórumon, csütörtökön.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy korszakváltás megy végbe az agráriumban technológiai, piaci és generációs vonatkozásban egyaránt. Komoly változások zajlanak gazdasági és társadalmi szinten is, sőt a fogyasztói szokások és igények terén egyaránt. Éppen ezért ma versenyelőnyt jelent a mezőgazdaságban, ha a gazdálkodók az új körülményekre megfelelő tudással, kellő alkalmazkodóképességgel és nyitottsággal reagálnak – tette hozzá.
A miniszter a tavalyi év legnagyobb sikerének nevezte, hogy az Európai Bizottság elfogadta a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét, ami minden magyar gazdálkodó számára biztosítja a fejlesztési lehetőségeket, és megteremti a feltételeket a fenntartható termelési gyakorlatok kialakításához. Az uniós források a kiemelkedő arányú, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, mintegy 5300 milliárd forintot biztosítanak a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A történelmi mértékű forrásoknak köszönhetően a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőhet az évtized végére. Az évtized eleji csaknem 10 milliárd eurós kivitel pedig 2030-ig 15 milliárd euróra emelkedhet. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot – fűzte hozzá Nagy István.
A tárcavezető kitért arra is, hogy a következő időszak legfontosabb feladata az új agrárpolitikai intézkedések elindítása, a gazdálkodók és az intézményrendszer felkészítése lesz. Az Agárminisztérium honlapján, valamint a Közös Agrárpolitika magyarországi helyzetéről hírt adó weboldalon (https://kap.mnvh.eu/) is folyamatosan jelennek meg a pályázati rendszerrel kapcsolatos hírek, információk.
(AM Sajtóiroda)
Társadalmi vitára kész a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia, keddtől mindenki elküldheti az észrevételeit – jelentette be az aktív Magyarországért felelős államtitkár kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Révész Máriusz ismertette, hogy a stratégia kijelöli a belföldi turizmus fejlesztési irányait, hosszú távra meghatározhatja Magyarország arculatát, emellett növelheti a külföldiek, főképp a szomszédos államokból érkezők számát is. Az aktív turizmus fellendítése ugyanakkor főképp a belföldi vendégforgalmat élénkítheti, ami az itthon elköltött összegek növelése mellett a vidéki térségeknek kitörési lehetőséget, az ott élőknek megélhetést jelent – mutatott rá.
A stratégia kidolgozását a társadalmi és gazdasági előnyök mellett egészségvédelmi szempontok ugyancsak indokolják, hiszen az aktív kikapcsolódás kedvező hatásai nemzetgazdasági szinten is érzékelhetők – tette hozzá.
A Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta, hogy a szabadidő tevékeny eltöltése világszerte népszerű, belföldön pedig a koronavírus-járvány óta különösen nagy a fejlődés. A fejlesztési lehetőségek szintén kedveznek az aktív turizmusnak, hiszen a következő években csaknem 270 milliárd forint juthat idegenforgalmi beruházásokra. A legfontosabb feladat most a források hatékony felhasználása lesz, ügyelve a környezeti szempontokra és az érintettek érdekeire, valamint arra, hogy mindenütt az ott elérhető összes túralehetőség fejlesztésére jusson keret – mondta Révész Máriusz.
Az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) ügyvezető igazgatója a szemléletváltás jelentőségét hangsúlyozta a fejlesztésekben. Baráth Gergely szerint elszigetelt projektek helyett egymáshoz kapcsolódó, hálózatot alkotó idegenforgalmi beruházásokra van szükség, és ugyancsak nyilvánvaló, hogy a nemzeti koncepcióval párhuzamosan térségi szintű terveket, termékcsomagokat is ki kell alakítani, a turisztikai régiókat az idegenforgalmi attrakciók és az infrastruktúra fejlesztésén túl egységes helyi arculattal lehet vonzóvá tenni. Az aktív turisztikai stratégia előkészítéséhez hozzátartozott a célközönség, valamint a hosszú távú fenntarthatóság felmérése is – közölte.
A Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója szintén úgy véli, hogy a pontszerű idegenforgalmi kezdeményezések rendszerbe szerveződve, állami szerepvállalással, átfogó stratégia mentén működhetnek jól. Tassy Márk szerint az érdeklődés szintén egyértelmű, példaként hozta, hogy a Kék Túrát ma háromszor annyian teljesítik, mint néhány éve, és ennél is jóval többen kezdenek neki.
A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia PDF formátumban letölthető innen, a társadalmi vitához hozzászólók észrevételeit elektronikus levélben várjuk április 12-ig.
(MTI)
A Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretei között a területalapú támogatások szabályait és az új támogatási formákat is bemutató, a gazdálkodók minél szélesebb körű tájékoztatását szolgáló új honlapot indít az Agrárminisztérium, amelynek elérhetősége: https://kap.mnvh.eu/. Az oldalon megtalálható a területalapú támogatások megváltozott zöld feltételeit tartalmazó részletes kiadvány is.
Mindannyiunk számára jól érzékelhető, hogy korszakváltás megy végbe az agráriumban technológiai, piaci és generációs vonatkozásban egyaránt. Komoly változások zajlanak gazdasági és társadalmi szinten, sőt a fogyasztói szokások és igények terén is. Ma versenyelőnyt jelent a mezőgazdaságban, ha a gazdálkodók az új körülményekre megfelelő tudással, kellő alkalmazkodóképességgel és nyitottsággal reagálnak. A 2023 és 2027 közötti Közös Agrárpolitika minden magyar gazdálkodó számára biztosítja a fejlesztés lehetőségét, és megteremti a feltételeket a fenntartható termelési gyakorlat kialakításához. Annak érdekében, hogy ehhez minden gazdálkodó a számára lehető legmegfelelőbb támogatásokat elérje, az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tekinti a folyamatos tájékoztatást.
Az új honlapon már elérhető a 2023-2027 között alkalmazandó és minden gazdálkodó által betartandó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) fenntartására vonatkozó gyakorlatokat bemutató, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közös kiadvány, amely részletesen szemlélteti a szabályokat, fogalmakat és gyakorlati tudnivalókat. A kiadvány az alábbi linken érhető el: https://kap.mnvh.eu/news/2023-03-02/165431/megjelent-nak-es-az-am-kozos-kiadvanya-feltetelesseg-2023-2027-kozotti
Az alábbi címen ugyancsak elérhető a termeléshez kötött támogatások összetett szabályrendszerét összefoglaló szakmai anyag: https://kap.mnvh.eu/news/2023-03-02/170427/elerheto-az-am-es-nak-kozos-kiadvanya-2023-2027-kozotti-tamogatasi
Az Agrárminisztérium minden gazdálkodónak javasolja, hogy tájékozódjanak, kövessék nyomon az itt megjelenő kiadványokat. Előkészület alatt áll egy még több szakmai tartalommal feltöltött, korszerű felület, amely a most induló támogatási időszak összes támogatási jogcímével, pályázatával kapcsolatban, valamint a kapcsolódó szabályozásról és annak változásairól is tájékoztatást ad majd valamennyi érintettnek.
(AM Sajtóiroda)
Akár 3,5 millió forintra is pályázhatnak a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek az agrárminisztérium új felhívásának köszönhetően – közölte dr. Nobilis Márton Pál élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár.
Az államtitkár a támogatást azzal indokolta, hogy az orosz-ukrán háború és az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók következményeként kialakult energiaválság és a nehéz gazdasági környezet kihívások elé állítja a kiskereskedelem szereplőit. Az agrártárca ezért folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget nyújthatnak az ágazat számára. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett – tette hozzá.
A felhívás részletei kapcsán dr. Nobilis Márton Pál kifejtette, hogy a pályázó egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság lehet. A támogatással olyan mikrovállalkozások élhetnek, amelyeknek fő tevékenységi köre a hús, húsáru kiskereskedelmét fedi le. További feltétel, hogy a hentesüzlet rendelkezzen lezárt üzleti évvel, továbbá vállalja, hogy legalább 2023. december 31-ig folytatja a tevékenységét. Fontos kikötés, hogy a pályázó a kérelem benyújtásakor nem állhat felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, illetve nem rendelkezhet köztartozással. Egy vállalkozás egy pályázat benyújtására jogosult, függetlenül az általa üzemeltetett húsboltok számától. A pályázatok benyújtására 2023. február 20. napjától 2023. március 20. napjáig a hentestamogatas.hoi.hu linken elérhető elektronikus felületen keresztül van lehetőség – hangsúlyozta dr. Nobilis Márton Pál.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a kis hentesüzletek mint rövid ellátási láncok, hozzájárulnak az élelmezésbiztonság megvalósulásához, fenntartásához és emellett munkát is biztosítanak az ott élőknek. Egyszersmind ezen üzletek léte a vidék és különösen a kistelepülések népességmegtartó erejének is alapját képezik, így támogatásuk társadalmi és demográfiai szempontból is kiemelten fontos – fejtette ki dr. Nobilis Márton Pál. Hangsúlyozta, a háború és a brüsszeli szankciók okozta gazdasági nehézséget a fegyveres konfliktus lezárásával lehetne orvosolni, ezért a béke az egyetlen megoldás a jövőre nézve.
(AM Sajtóiroda)
A támogatásokért cserébe a korábbi évekhez képest hangsúlyosabb környezet-és klímavédelmi követelményeket fogalmaz meg az új Közös Agrárpolitika szabályrendszere, ezzel is ösztönözve a talaj védelmét, vízmegtartó képességét javító mezőgazdasági gyakorlatot – mondta Feldman Zsolt a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Közös Agrárpolitika változásairól, az új agrártámogatási rendszerről tartott előadást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei szervezete és a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület Gazdanapi Fórumán. Az eseményen Feldman Zsolt a 2027-ig tartó új gazdálkodási időszakra vonatkozó feltételrendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a környezeti-és éghajlati, zöld szempontok miatt elvárt szigorúbb szabályok minden gazda számára teljesíthetőek. Az államtitkár kifejtette: az eddig ismert alap és zöldítési támogatások egybeolvadnak, amelyre ráépül az Agrár-ökológiai Program. Az ebben való részvételről minden gazda évente maga dönthet saját gazdaságának adottságától, termelési gyakorlatától, jövőképe alapján. Az Agrár-ökológiai Programban való részvétel esetén a plusztámogatás a minimum-követelményeken túlmutató környezet-és klímavédelmi gyakorlatra adható.
Az államtitkár szólt azokról az átmeneti mentességekről, amelyeket még ebben az évben az unió az orosz-ukrán háború miatt biztosít a gazdálkodók számára. Ezen túl beszélt a talajvédelmemmel, a vetésváltással és a nem termelő területek kötelező fenntartásával kapcsolatos előírásokról. Ebben az évben az új vetésváltási szabályok előírásai alól még mentesség van, néhány növényfaj egymás után termesztése azonban károsítóik miatt idén sem megengedett. 2027-ig pedig rugalmasabb vetésváltási szabályokat sikerült kiharcolni az uniós alapelvárásokhoz képest – fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, a másodvetés jelentősége felértékelődik, mert megtöri az egymás után termesztés általános tilalmát.
Feldman Zsolt kitért az új KAP Stratégiai Terv azon szabályára is, amely üzemmérettől teszi függővé, hogy mely gazdaság mekkora összeget kaphat újraelosztó támogatásként, amely összeg az alaptámogatás fölött jár majd.
(AM Sajtóiroda)
Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Tervvel változnak a területalapú támogatások szabályai, új támogatási formák is megjelennek, és indul az agrár-ökológiai program is, éppen ezért fontos, hogy a gazdák felkészülten várják a tavaszt – mondta Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.
A tárcavezető hangsúlyozta, a gazdák tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei országjárást tartanak, legutóbb Nagy István számolt be a 2027-ig tartó időszakban esedékes, fontos, az Európai Unió által előírt változásokról a kalocsai és környéki gazdáknak. Hozzátette, a szaktárca célja, hogy áprilisra, az egységes kérelmek benyújtási időpontjára a termelők megismerjék a lehetőségeket és feltételeket.
Nagy István kifejtette, ezeken a fórumokon a gazdáknak elmondják az őket érintő legfontosabb újdonságokat, a támogatások igénybevételének legfőbb kritériumait, és lehetőségük van feltenni a kérdéseiket is. Ezen felül a szaktárca és a NAK felkészíti a falugazdászokat és a szaktanácsadókat is, akikhez a gazdálkodók bátran fordulhatnak, sőt, tájékoztató anyagokat és videókat is közzétesznek, saját honlapja lesz az agrártámogatási rendszernek, melyen minden fontos információt elérhetnek majd az érdeklődők. A miniszter leszögezte, hogy minden lehetséges eszközzel a gazdák mellett állnak, minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy az információt minél több termelőhöz eljuttassák. A tét nagy, hiszen a tavasszal benyújtható egységes kérelmekkel öt jogcímen összesen 1340 millió euró közvetlen terület- és állatalapú támogatás igényelhető.
A tárcavezető arról is beszélt közösségi oldalán, hogy a gazdák pénzügyi támogatása biztosított, a KAP Stratégiai Terv keretében 5377 milliárd forint érkezik a magyar agrárium finanszírozására 2027-ig. A Terv középpontjában a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztések és a generációváltás ösztönzése állnak. Lényeges, hogy a gazdák 2023-ban tájékozottan döntsenek, behatóan ismerjék a támogatási elemeket, hogy élni tudjanak ezekkel a történelmi lehetőségekkel. Ennyi forrás még sosem állt a mezőgazdaság rendelkezésére, bízom benne, hogy nagyon sikeres támogatási időszakot fogunk zárni.
(AM Sajtóiroda)
Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az agrárgazdaság 2023-2027 közötti támogatási feltételrendszeréről beszélve elmondta, hogy több fontos – az Európai Unió által előírt – változásra fel kell készülnie az a 2027-ig tartó időszakban a magyar gazdáknak. A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírások alapján – néhány kivételtől eltekintve, például aki 10 hektár alatti szántóterületen gazdálkodó, vagy akinek területeinek legalább 75%-ban állandó gyep van – minden gazdálkodónak kötelező lesz a szántóterületének bizonyos részét nem termelő területként vagy tájképi elemként fenntartani. A különböző tájelemek – így például a táblaszegély, az erózióvédelmi sáv, a fás-cserjés sáv, a szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv vagy a kis vizes élőhely támogatható terület, ha elszámolják a HMKÁ előírásnak a teljesítésébe, de feltétel, hogy a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el, akkor is, ha több tájelem van a táblán és akkor is, ha a 0,25 hektáros támogathatósági küszöb alatt van – hangsúlyozta az államtitkár.
Feldman Zsolt elmondta, hogy a nem termelő terület vagy tájképi elem kötelező fenntartása kapcsán a gazdaság összes szántóterületének méretéhez viszonyítva két lehetőség választható majd. Az első szerint a szántóterület legalább 4%-ának megfelelő területet kifejezetten nem termelési célú területként vagy tájképi elemként kell fenntartani – ebbe beleértve a parlagon hagyott földterületet is. A második lehetőség pedig az, hogy a szántóterületének legalább 7%-ból legalább 3%-ban tartson fenn parlagon hagyott területet vagy nem termelési célú tájképi elemet, a fennmaradó 4%-nak megfelelő területen tájképi elem, parlag, ökológiai másodvetés, vagy nitrogénmegkötő növény is lehet.
Erre az évre az unió még lehetővé teszi, hogy a parlagterületet akkor is elszámolhassa a termelő a HMKÁ teljesítésébe, ha azon szántóföldi növénykultúrát termeszt (kivéve kukoricát és szójababot, amit az Európai Bizottság nem engedélyezett).
(AM Sajtóiroda)
A Csengeri Járás Leader Egyesület Közgyűlése 2023. január 30. napi ülésezésén döntött arról, hogy a 2023-2027 időszakban változatlan területi formában kívánja folytatni a LEADER-programot a Csengeri Járás térségében, vagyis a Helyi Fejlesztési Stratégia megvalósítása továbbra is 11 településen valósulhat meg a jövőben. A Közgyűlés 1/2023 (I.30.) számú határozatával hozta meg erre irányuló döntését.
A mezőgazdasági termelők 2023. március 1. és 2023. augusztus 31. között ismét pályázhatnak az európai uniós és a nemzeti minőségrendszerekhez történő csatlakozás kapcsán támogatásra.
Az Agrárminisztérium a felhívás keretében azon mezőgazdasági termelőket támogatja, akik termékeiket a különböző minőségrendszerek előírásainak megfelelően állítják elő és legfeljebb 5 éve részt vesznek az adott rendszerben, vagy most kívánnak csatlakozni valamely minőségrendszerhez. Az egyes minőségrendszernek megfelelő termékek magasabb minőséget képviselnek, mint a jogszabályok által támasztott minimum követelményeknek megfelelő más, hasonló termékek, az ebből fakadó többletkiadást hivatott kompenzálni a felhívás által nyújtott támogatás.
Ilyen minőségrendszerek közé tartoznak az Európai Bizottság elektronikus nyilvántartásában bejegyzett, oltalom alatt álló elnevezések, így a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, szeszesitalok és borok földrajzi árujelzői (például: a Hajós-Baja vagy Csopak bor, a Szentesi paprika, az Alföldi kamillavirágzat, a Kecskeméti barackpálinka) és a hagyományos különleges termékek (például a rögös túró), ezen kívül pedig a nemzeti minőségrendszerek (Kiváló Minőségű Élelmiszer) és a különböző önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsító rendszerek. Az oltalomra jogosult földrajzi árujelzők aktuális listája itt érhető el: https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok
A tavalyi évben, azonos névvel lezárult felhíváshoz képest újdonság, hogy immár az ökológiai termelésben részt vevők is benyújthatnak támogatási kérelmet. Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás teljes összege termelőnként maximum 5000 eurónak megfelelő forintösszeg lehet 5 éves időtartamra. A Vidékfejlesztési Program keretéből meghirdetett pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
A mikrovállalkozásként működő hentesboltok támogatásával sikerülhet megőrizni és minőségileg magasabb színvonalon hozzáférhetőbbé tenni ezeket az üzleteket – közölte dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.
Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek támogatásának keretösszege 4,5 milliárd forint, az egy kedvezményezett részére kifizethető támogatás összege 3 millió forint. Amennyiben pedig az üzletben forgalmazott húsból, húskészítményből helyben történő fogyasztásra vendéglátó-ipari termék készül, akkor maximálisan 3,5 millió forint is igénybe vehető a felhívás keretében. A pályázati eljárás lebonyolítását a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. végzi majd.
Dr. Nobilis Márton ismertette azokat a kritériumokat, amelyeknek meg kell felelni a felhívás sikeres elbírálásához. A pályázó egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság lehet. A támogatással olyan mikrovállalkozások élhetnek, amelyeknek fő tevékenységi köre a hús, húsáru kiskereskedelmét fedi le. Emellett az is szükséges, hogy a hentesüzlet rendelkezzen lezárt üzleti évvel, továbbá vállalja, hogy legalább 2023. december 31-ig folytatja a tevékenységét. További feltétel, hogy a pályázó a kérelem benyújtásakor nem állhat felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, illetve nem rendelkezhet köztartozással. Egy vállalkozás egy pályázat benyújtására jogosult, függetlenül az általa üzemeltetett húsboltok számától – tette hozzá.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az orosz-ukrán háború és az arra adott elhibázott brüsszeli szankciók következményeként kialakult energiaválság és a nehéz gazdasági környezet ellenére a kormány továbbra is elkötelezett a magyar vidék és a kistelepülések támogatása iránt. Ezért folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget jelenthetnek az élelmiszerlánc szereplőinek.
(AM Sajtóiroda)
Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.
Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá.
Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.
Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá.
Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.
Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése.
Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz.
Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.
(MTI)
Egyesületünk munkaszervezete 2023. január 15-én elkészítette a Helyi Fejlesztési Stratégia első változatát, melyet előzetes ellenőrzés céljából megküldtünk az Irányító Hatóság részére.
A Helyi Fejlesztési Stratégia első változata letölthető ITT.
„A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése” elnevezésű felhívásra 2023. január 2. és január 31. között ismét pályázhatnak a gazdálkodók.
A támogatás mértéke támogatott fajtánként – a korábbi 2015-2020-as in situ őshonos támogatáshoz képest – átlagosan 50 százalékkal megnőtt az első körben tavalyi évben meghirdetett új támogatási konstrukciónál. Emellett bővült a támogatható fajták köre a fekete mangalica sertés, az akhal-teke és a muraközi ló, valamint a kárpáti borzderes szarvasmarha fajtákkal.
A felhívás célja az alacsony létszámmal rendelkező, védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági és fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták nőivarú – baromfifélék esetén vegyes ivarú – állományának a fajták hagyományos tartási-, takarmányozási körülmények, in situ feltételek közötti használata, tenyésztésben történő életképes populációjának fenntartása a genetikai állomány megőrzéséről és az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló jogszabályok keretein belül. A kötelezettségvállalási időszak ennél a pályázati körnél 2023. január 1-jén indul és 2024. december 31-ig tart.
A tavaly benyújtott pályázatok után eddig több mint 100 ezer állategyedre közel 20 milliárd forint értékben ítéltek oda támogatást az őshonos állatokat tartó gazdálkodók számára.
A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
A kormány négy és félmilliárd forinttal támogatja a kis hentesüzleteket – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók következtében kialakult energiaválság és a nehéz gazdasági viszonyok ellenére a kormány továbbra is elkötelezett a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett. Az agrártárca tisztában van a kiskereskedelmet sújtó nehézségekkel, legyen szó akár az energiaköltségek vagy a szankciós infláció hatásairól, a minisztérium éppen ezért folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget nyújthatnak az ágazat szereplőinek – tette hozzá.
Nagy István kitért arra is, hogy az alapvető szolgáltatások mennyiségileg és minőségileg magasabb színvonalú hozzáférhetővé tétele nagyban növeli a kistelepülések népességmegtartó erejét. Ezek között is fontos szerepet játszik az élelmiszerekhez való hozzáférés. Ennek biztosítását szolgálja a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek támogatása, amelynek segítségével sikerülhet megőrizni ezeket az üzleteket a jelenlegi gazdasági kihívások mellett is. Az összesen 4,5 milliárd forintnyi forrásra az év elején pályázhatnak majd az érintettek. A tárca tervei szerint több, mint ezer hentesüzlet részesülhet a boltonként akár 3 millió forint támogatásban – hangsúlyozta a miniszter.
Kifejtette, a kis hentesüzletek létrehozhatnak rövid ellátási láncokat, hozzájárulhatnak az élelmezésbiztonság megvalósulásához, fenntartásához és emellett munkát is biztosítanak az ott élőknek. Ezek a kereskedelmi egységek biztosítják hazánk tradicionális, változatos, térségi ízvilágának és konyhaművészetének fennmaradását is. Egyszersmind ezen üzletek léte a vidék és különösen a kistelepülések népességmegtartó erejének is alapját képezik, így támogatásuk társadalmi és demográfiai szempontból is jelentős – emelte ki az agrártárca vezetője.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium által elindított Településfásítási Program fontos része az Országfásítási Programnak, amely lehetőséget nyújt a kistelepülések zöldítésére, népszerűsíti az erdősítési támogatásokat, mindezzel pedig hozzájárul a kormány céljához, hogy 2030-ra 27 százalékra nőjön Magyarország fával borított területének aránya.
A program előző két ütemében több mint 1350 településen összesen 36 000 sorfát ültettek már el, melyhez a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága 1,5 milliárd forint támogatást biztosított. A harmadik ütemben, 2023 tavaszán és őszén további 10 000 db sorfát ültethetnek el a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb települések. A települések zöldítése hozzájárult az Országfásítási Program eredményeihez is, melynek keretében már 47 ezer hektár új erdő telepítésére pályáztak a magyar gazdák.
A programban való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, így a harmadik ütemben is csak az előre jelentkező települések igényelhetnek fát. A regisztrációs felület 2023. január 10-én nyílik meg és január 20-ig érhető el.
Az igénylés és a program megvalósításának tervezett menete a regisztrációval kezdődik. Az online igényléseket 2023. január 23-31 között lehet leadni. Idén 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amelyből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki. A települések a klímaváltozást és az eltérő belterületi viszonyokat is jól tűrő 13 fafajból, minimum 10, maximum 30 sorfát választhatnak a készlet erejéig. A fák konténeresek vagy földlabdások, 10-14 centiméter törzs körméretűek, földlabdával együtt 2-5 méter magasak. A szakszerű ültetés érdekében minden fához támasztó karót, takarómulcsot és védőrácsot is biztosítunk.
A tavaszi időszak ültetéseihez 2023. február-áprilisa között, míg az őszi időszak ültetéseihez augusztus-november között szállítják a fákat, amit a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosít. A program lebonyolítását az Országos Erdészeti Egyesület segíti, aki a szakszerű ültetéshez a helyi állami erdőgazdaságokkal együttműködve erdész szakember jelenlétét is biztosítja az ültetések során.
Bővebb információk és regisztrációs felület
(AM Sajtóiroda)
Munkaszervezetünk a Helyi Fejlesztési Stratégiánk megalapozottsága és indokoltsága érdekében várja a leendő pályázóink fejlesztési elképzeléseit, projektötleteit a letölthető sablon segítségével!
A kitöltött adatlapokat kérjük küldje el részünkre a csengerleader@gmail.com címre!
A megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 2023-ban nagyfokú rugalmassággal kerül be az agrártámogatási rendszer adminisztratív feladatai közé a Gazdálkodási napló elektronikus formában történő vezetése.
Az újonnan induló Agro-ökológiai Program esetében a támogatás egyik feltétele a Gazdálkodási napló vezetése és elektronikus benyújtása, de maga az elektronikus vezetés önkéntes, a gazdálkodó döntésétől függ a következő esztendőben.
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) támogatásának 2023. évi igénybevételéhez – több más mellett – feltétel lesz a Gazdálkodási napló vezetése (folyamatos elektronikus vagy papír alapú vezetéssel és utólagos elektronikus feltöltéssel) és az egyes választott gyakorlatok szempontjából releváns agrotechnikai műveletek pontos és határidőre történő rögzítése az egységes kérelem felületen.
A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében 2023-ban elindul az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN), ami egy olyan új közigazgatási szolgáltatás, amelybe a jelenleg külön álló e-permetezési napló, Gazdálkodási napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat integrálja a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih).
Az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) vezetésével így a termelők a hatósági adatszolgáltatás mellett a támogatások igényléséhez szükséges feltételek igazolását is teljesíteni tudják. Kiválthatóvá válik a jelenleg már elavult ÁNYK adatszolgáltatási mód, továbbá az eddig elektronikusan beadott adattartalmat és a papír alapon vezetett adattartalmat lehetővé válik egyesíteni és teljes körűen elektronizálni. Az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) segítségével az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásából adódó szankciók elkerülhetők, hiszen az aktuális adatok mindig rendelkezésre állnak a rendszerben; emiatt nincs szükség adatszolgáltatási határidők és ehhez kapcsolódó szankciók meghatározására.
A Nébih interfészt biztosít az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) benyújtásához, ami így lehetővé teszi a közvetlen adatbeküldést a gazdálkodók Gazdálkodási napló és üzemirányítási szoftvereiből, ennek a fejlesztési lehetőségnek a részleteiről külön közlemény készült (https://portal.nebih.gov.hu/-/interfesz-keszul-az-elektronikus-gazdalkodasi-naplo-benyujtasahoz).
A hatósági adatszolgáltatások közül az elektronikus permetezési napló használata az első, amelyet az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) vezetésével kell teljesíteni, ennek részleteiről a Nébih külön közleményben tájékoztatta a termelőket (https://portal.nebih.gov.hu/-/januartol-a-nebih-feluleten-kell-vezetni-az-elektronikus-permetezesi-naplot).
A támogatások közül elsőként az Agro-ökológiai Program (AÖP) esetében kerül bevezetésre az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) használatának lehetősége, de egyes termeléshez kötött támogatások – szemes és szálas fehérjenövények, ipari zöldségnövények, zöldségnövények, ipari olajnövények és rizs – esetében is bizonyos rendeletben meghatározott műveletek rögzítésére opcionálisan alkalmazható lesz.
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) esetében – a bizottsági tárgyalások nyomán és így a KAP Stratégiai Terv részeként – a támogatás feltétele a Gazdálkodási napló elektronikus benyújtása, ami 2023-ban az alábbiak szerint teljesíthető:
a) Gazdálkodási napló elektronikus vezetése:
Az egységes kérelem benyújtásakor az AÖP támogatást igénylő termelő nyilatkozik arról, hogy elektronikus úton fogja vezetni a Gazdálkodási naplóját. Ezzel egy időben létrehozza a Nébih által üzemeltetett felületen a saját elektronikus Gazdálkodási naplóját (eGN), és a szükséges adatokat az év egésze vonatkozásában – visszamenőlegesen a kérelem benyújtását megelőző időszakra is – ezen a felületen a vezeti.
b) a Gazdálkodási napló papír alapú vezetése és elektronikus beküldése csak 2023-ban:
Mivel a Gazdálkodási napló vezetése támogatási feltétel, a termelő kérelmében vállalja annak a valóságot tükröző vezetését. A Gazdálkodási napló vezetésének tényét a MÁK helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja. A papír alapon vezetett Gazdálkodási naplót, melyet szintén a Nébih honlapján tud elérni legkésőbb 2024. január 31-ig rögzíti a Nébih elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) felületén. Az adatok elektronikus beküldésének határidőre történő elmulasztása egyben a támogatási jogosultság elvesztését is jelenti.
Az egységes és átlátható ügyintézés, valamint a szükségesnél semmiképpen sem több helyszíni ellenőrzés érdekében egyes AÖP-gyakorlatok legfontosabb műveleteit a Gazdálkodási naplótól függetlenül az egységes kérelem felületének agrotechnikai bejelentései között kell tenni. A korábbi zöldítési támogatás keretében megismert módon, például a másodvetések elvetésének tényét vagy a különböző kaszálási időpontokat, továbbá egyéb, a választott gyakorlatok teljesítésének ellenőrzése szempontjából elengedhetetlen eseményeket szükséges lesz rögzíteni.
Az AÖP támogatás 2023 évi igénybevételéhez tehát feltétel:
a) a Gazdálkodási Napló vezetése (folyamatos eGN vagy papír alapú vezetéssel és utólagos eGN feltöltéssel)
b) az egyes választott gyakorlatok szempontjából releváns agrotechnikai műveletek pontos és határidőre történő rögzítése az EK felületen.
Az AÖP választható gyakorlatairól és a teljesítés további feltételeiről az eddig közleményben ismertetetteken túl később részletes tájékoztatást fogunk nyújtani.
(AM Sajtóiroda)
Falusi kisboltok 1-3 millió forintos támogatásra pályázhatnak – jelentette be csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Gyopáros Alpár közölte, hogy az összeg egyszer nyerhető el. A támogatás 100 százalékban előfinanszírozott, valamint önerő sem kell hozzá – emelte ki.
Az elnyert összeget alapvetően működési költségekre lehet fordítani, ideszámítható például a bérleti díj, a rezsiszámla, a könyvelő vagy az ügyvéd díja – mondta.
A kormánybiztos kijelentette: néhány hete a kabinet úgy döntött, hogy újabb mentőövet dob a falvakban működő kisboltoknak. Az orosz-ukrán háború, amelyre az Európai Unió rossz, szankciós válaszokat adott, gazdasági kihívás és energetikai veszélyhelyzet elé állította Magyarországot, az ebből fakadó károk pedig fokozottan sújtják az egyébként is tőkeszegény kisboltokat – hangoztatta Gyopáros Alpár.
A működési támogatásra mindazon üzlettulajdonosok pályázhatnak, akik 2000-nél kevesebb lakosú településen működtetnek olyan kisboltot, ahol jellemzően napi fogyasztási cikkeket, alapvető élelmiszereket értékesítenek.
A támogatott időszak egyéves: 2022. augusztus 1-jétől 2023. július 31-éig tart.
Noha a pályázati felhívás már csütörtöktől megismerhető, a benyújtási időszak csupán jövőre indul: január 12-étől 31-éig lehet majd beadni a pályázatokat – közölte a kormánybiztos.
Gyopáros Alpár jelezte, hogy a részleteket a kormány, a Magyar Falu Program és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján is meg lehet tekinteni.
Azt mondta, hogy a kisboltok, különösen a falvakban, “finoman fogalmazva is versenyhátrányban vannak” a multinacionális kereskedelmi hálózatokkal szemben, immár évtizedek óta. Ezeket a kisboltokat jellemzően családi vállalkozások vagy kiscégek üzemeltetik – tette hozzá.
A kormánybiztos emlékeztetett: a koronavírus-járvány okozta károk enyhítéséért már tavaly segítséget kínáltak a falusi kisboltoknak. A 60-70 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás segítségével fel lehetett újítani az üzleteket, gépeket, sőt akár ingatlanokat is lehetett vásárolni, ezenkívül bértámogatást adtak – sorolta.
Kiemelte: 1450 nyertes pályázatot hirdettek, ezen belül 100 győztes olyan településen nyitott kisboltot, ahol akár évtizedek óta nem működött hasonló.
Ez a korábbi program éppen a megvalósulási szakaszánál tartott, amikor “közbeszólt” az orosz-ukrán háború. Ezért döntött a kormány egy új támogatási rendszerről – mondta Gyopáros Alpár.
Fotó: MTI/Soós Lajos
(MTI)
Folytatódik a precíziós átállást ösztönző mezőgazdasági támogatás a következő, 2027-ig tartó finanszírozási ciklusban – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Hungexpo szerdai rendezvényén, az AGROmashEXPO mezőgazdasági gépkiállítás budapesti sajtótájékoztatóján.
Feldman Zsolt közölte, hogy a pályázati lehetőséggel az eddigieknél is több kistermelő élhet majd. A 2021 óta elérhető pályázati támogatások mostanáig majdnem 400 milliárd forint értékű precíziós gép-, eszköz- és szolgáltatás beszerzéséhez járultak vagy járulnak hozzá. Az összes agrárberuházás értéke az áremelkedések nélkül is csaknem 23 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest, 2010-hez viszonyítva a magyar mezőgazdaság termelékenysége 41 százalékról 67 százalékra nőtt az uniós átlaghoz viszonyítva – mondta.
Fotó: Pelsőczy csaba
Az államtitkár szólt a generációs megújulást ösztönző eszközökről, a fiatal gazdák induló támogatásáról és a családi gazdaságok átadását megkönnyítő szabályokról. Az átalakulás elkezdődött, és nem csak a gazdálkodó családoknál látszanak a nemzedékváltás eredményei, olyanok is bekapcsolódhatnak a mezőgazdaságba és a termeléshez kapcsolódó tevékenységekbe, akik nem gazdálkodó családból származnak – hangsúlyozta Feldman Zsolt.
A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke szintén úgy véli, hogy fejlesztések terén jól áll a magyar mezőgazdaság, a munkagép-beruházások idei adatai akár komoly meglepetést is okozhatnak szerinte. A technológiaváltás jó irányt jelez, de a fejlődés nem állhat meg, a következő évek egyik nagy feladata a vízmegőrzés lesz – hangsúlyozta Harsányi Zsolt.
A Magyar Agrár-és Élelmiszertudományi Egyetem oktatási és nemzetközi rektorhelyettese a szaktudás jelentőségét emelte ki a rendezvényen. Szabó István szerint a mezőgazdasági gépgyártók kínálata rohamos ütemben fejlődik, így a kezelésük is egyre komolyabb felkészültséget igényel. A mezőgazdaság másik fontos követelménye az utóbbi évek tapasztalatai alapján az alkalmazkodás, a termelés versenyképessége enélkül nem tartható fönn – tette hozzá.
Az AGROmashEXPO január 25. és 28. között várja a látogatókat. A csaknem 300 kiállító között számos olyan cég is lesz, amely most először vesz majd részt a rendezvényen – tájékoztatott Szilvási Krisztina, a Hungexpo kereskedelmi igazgatója.
(MTI)
Sokféle választási lehetőséget kínál az új, 2023-2027 közötti uniós támogatási időszakban a közös agrárpolitika a magyar gazdák számára. Az új szabályok megismertetése most a legfontosabb feladatok közé tartozik- fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken, a Keszthelyen tartott agrárfórumon.
Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán kifejtette: habár az EU-ban kevesebb forrás jut az agrárpolitikára a mostani költségvetési ciklusban, Magyarországon a rendelkezésre álló támogatások összege jelentősen nő, köszönhetően a kormány által, a nemzeti költségvetésből nyújtott 80 százalékos hazai kiegészítésnek.
A gazdálkodók számára most a legfontosabb a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó új feltételek megismerése, hiszen 2023-ban már ezek alapján kell alakítaniuk gazdálkodási gyakorlatukat. A közös agrárpolitika új időszakára vonatkozó, 2021-ben megszületett uniós megállapodás legfontosabb következménye a környezeti fenntarthatósági alapfeltételek erőteljesebbé válása. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik az állandó gyepterület fenntartási aránya, a vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása, de új feltételek vonatkoznak a lejtős területeken zajló gazdálkodásra is a talajerózió megakadályozására – mondta. Ugyancsak az újdonságok között említette a 10 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében a talajvédelmi és növényegészségügyi okokból új vetésforgó szabályokat, a minimálisan megkövetelt talajborítás előírását. Kiemelte a pihentetett földterületekre vonatkozó minimális elvárásokat és az inváziós gyomok elleni védekezés erősítését előíró szabályozást is.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az 5300 milliárd forintnyi uniós forrással kapcsolatban kijelentette: “nem brüsszeli ingyen kenyérről van szó”. Mint fogalmazott, az unió olyan elvárásokat támaszt a mezőgazdasággal szemben, amelyeket a gazdálkodók számára kompenzálni kell. A KAP második pillérébe tartozó támogatási lehetőségekről kifejtette: annak minden negyedik forintját a magyar kormány biztosítja, az EU történetében még nem volt példa hasonló nagységrendű támogatásra egyik tagállam részéről sem.
Az agrárkamara elnöke kifejtette, hogy a 2891 milliárd forintnyi összeg 52 százalékát gazdaságfejlesztésre szánják, 38 százalékát agrárkörnyezetvédelmi intézkedésekre fordítják, 8 százalékot az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékot pedig a Natura 2000-es területek védelmére. Kiemelten kezelik a fiatal gazdákat és a kistermelőket, 100 milliárd forint jut a támogatásukra – sorolta Győrffy Balázs. A mezőgazdasági üzemek fejlesztésére pályázatonként 15 millió forintot nyerhetnek a jelentkezők, de az energiafüggőség csökkentésére szolgáló zöldberuházásokat is támogatják legfeljebb 15 millió eurós összegig. Az agrárkamara elnöke kitért arra is, hogy Hódmezővásárhelyen január 1-jétől földadót vetnek ki. A különösen súlyos aszály után “komoly érzéketlenségnek” nevezte a hektáronként 10 ezer forintos adót, ami inflációnövelő vagyonadó, aminek határozott elutasításaként indítottak aláírásgyűjtést.
Nagy János, a Nemzeti Földügyi Központ elnöke felidézte, hogy 2015-16-ban az állami földértékesítési program keretében országosan 23,6 ezer darab 3 hektár alatti földrészletet hirdettek meg összesen 25,2 ezer hektárnyi területre, de a felajánlott területeknek csupán 60 százaléka kelt el, átlagosan 1115 ezer forintos átlagáron. Árveréses értékesítés során 12,5 ezer darab földrészletet, azzal 254 ezer hektárt hirdettek meg, amelynek 70 százaléka talált vevőre, 1573 ezer forintos hektáronkénti átlagáron. Akkor arra számítottak a döntéshozók, hogy jellemzően a bérlők lesznek a vásárlók, de a három hektár alatti területek bérlőinek csak 16 százaléka vásárolt a kisebb birtokrészletekből, az árverések során pedig 14 százalék, aminek elsősorban a tőkehiány volt az oka, illetve az, hogy az állami haszonbérletek kedvező konstrukciók voltak és maradtak – ismertette. Nagy János a jelenleg zajló, Gazdát a földnek! program eddigi tapasztalatairól azt mondta: a 10 hektár alatti földek hirdetményes értékesítésének öt üteme zárult le eddig, amelynek során 14 ezer földrészletet, azaz 17,5 ezer hektárt hirdettek meg, ezeknek 48 százalékára érkezett ajánlat, 1291 ezer forintos átlagáron. Ez nem sokkal haladja meg a 2016-ban zárult időszak értékesítési átlagárát.
(AM Sajtóiroda)
A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.
Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.
Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.
A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.
(AM Sajtóiroda)
Az agrártárca felhívja az igénylők figyelmét arra, hogy a 2022. október 12-én megjelent VP3-14.1.4-22 Baromfi állatjóléti támogatás azon állományok után is igényelhető, amelyek a támogatás kezdetén már az igénylő tenyészetében voltak, és ezért, a kötelezettségvállalási időszak elején – a tartási időből kifolyólag – nem tudják teljesíteni a felhívásban előírt minimális tenyészetben tartási időt.
A támogatási kérelmek benyújtására 2022. december 15-ig van lehetőség. A késedelmesen benyújtott kérelmek az idén induló kötelezettségvállalás tekintetében nem vehető figyelembe.
Azon állományoknál, amelyek a kötelezettségvállalási időszak kezdetén már a tenyészetben voltak, és a minimális tartási idő nem teljesülne maradéktalanul, az állomány állategység értéke után időarányosan csökkentett támogatási összeg lesz kifizethető. A Pályázati Felhívásban foglalt feltételeket (állománysűrűség, szállítások bejelentése, stb.) ezen állományok esetében is be kell tartani, valamint szükséges a felhívásban megnevezett dokumentumok kitöltése, naprakész vezetése is.
Azon állományoknál, amelyek után ugyanazon tevékenységre 2022. október 16. előtt már igényeltek állatjóléti támogatást, jelen támogatásból tört évre sem lesz lehetőség kifizetés igénylésére. A korábbi támogatásokat árutermelő állományok esetében a tartási hely azonosító és tenyészetkód alapján, törzsállományok esetében BIR állományazonosító alapján a Magyar Államkincstár állapítja meg.
(AM Sajtóiroda)
Hazánk az Európai Unió Bizottságával jó kompromisszumot kötött a Közös Agrárpolitika következő időszakában hazánkba érkező források elosztásáról, a kifizetés feltételeiről. Kihasználva a lehetőségeket, mindenki nyertese lehet az új agrártámogatási rendszernek – értékelte az elmúlt másfél év tárgyalásainak eredményét Feldman Zsolt, az Agrárszektor 2022 konferencián.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a témában rendezett kerekasztal-beszélgetésen ambiciózusnak nevezte a magyar tárgyalófél elképzeléseit. Mint fogalmazott, számos szakmai egyeztetést követően, a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva sikerült az Európai Bizottsággal megállapodni a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai kereteiről. A cél az volt, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti elvárások és a versenyképességi szempontok. Mindezt úgy tudtuk érni, hogy a magyar gazdálkodók jövedelembiztonságát szolgáló közvetlen támogatások nagyságrendje – a vidékfejlesztési forrásokhoz biztosított 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetően – sem lett kevesebb, miközben a Közös Agrárpolitika költségvetése uniós szinten összességében csökkent – emlékeztetett Feldman Zsolt.
A kerekasztal résztvevői a 2023-tól kezdődő új ciklus jelentős változása egyik elemeként említették, hogy a kis- és közepes gazdaságok számára elérhetővé válik egy új támogatási forma, az újraelosztó támogatás. Ezek alapján az első 10 hektárig előreláthatóan 80 euró, 11-150 hektár között pedig 40 euro plusztámogatás jár majd a körülbelül 147 eurós alaptámogatáson felül.
A most induló új támogatási rendszerben sok múlik a gazdálkodók egyéni döntésein, hogy a maguk gazdálkodási lehetőségei, gyakorlata és ambíciói alapján mit vállalnak, milyen irányba mozdulnak – említette az államtitkár. Az új uniós szabályozás és az Európai Bizottság elvárásai következtében ugyanakkor az alaptámogatáshoz kapcsolódóan tovább erősödnek a környezeti elvárások, változnak a nem termelő területekre, a vetésváltásra és a talajvédelemre vonatkozó szabályok is. Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy az ezeken az előírásokon túlmutató, hektáronként jelentős többlettámogatás lehetőségét magában hordozó Agrár-ökológiai Program esetében a gazdálkodó eldöntheti, hogy választja-e a részvételt vagy sem, de alaposan mérlegelni kell a jó döntés érdekében.
Az agrártárca most azon dolgozik, hogy a támogatások igénylésének pontos és részletes szabályait tartalmazó végrehajtási jogszabályok minél előbb elkészüljenek azért, hogy az egységes kérelem következő tavaszi benyújtásáig mindenki tisztában legyen a lehetőségeivel és kötelezettségeivel. Ezért fórumokon, online és nyomtatott tájékoztatókkal segítik a gazdákat a felkészülésükben, az Agrárminisztérium egy új, lehető legtöbb információt ismertető honlapot is indítani fog és a falugazdászok bevonása is fontos eszköz az új szabályok megismertetésében.
A rendezvényen az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Vidékfejlesztési Programot eredményesnek értékelve jelezte: száz körüli pályázat között választhattak a gazdálkodók, amelyek közül több még jelenleg is nyitva van. Juhász Anikó példaként említette a baromfi állatjóléti támogatást, amelyre ez év december 15-éig lehet támogatási igényt benyújtani. Emellett a mezőgazdasági, vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére, valamint az öntözési közösségek együttműködésének támogatására szintén 2023. június 30-áig lehet pályázni. Az erdészeti kiírások ez év végéig, a kistelepülések fejlesztésére kiírt pályázat 2023 június 5-éig lesz nyitva. A helyettes államtitkár most a legfontosabb feladatnak a végrehajtási rendeletek minél gyorsabb elkészítését és a gazdálkodókat kiszolgáló intézményhálózat felkészítését nevezte.
(AM Sajtóiroda)
Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására, a magyar gazdák működése garantáltan és biztonsággal finanszírozott 2027-ig – fejtette ki az agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy változások lesznek a földalapú támogatásokban. Ismertetése szerint egy hektár megművelt terület után 147 eurót kaphatnak a gazdák, azonban a legkisebb, tíz hektáron termelők ehhez kapnak még további 80 eurót, 150 hektárig bezárólag pedig még 40 euróra jogosultak a gazdálkodók. A következő ciklusban 46 százalékkal több forrást tudnak juttatni a gazdáknak az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásokból, az ökológiai gazdálkodást folytató területeknek 64 százalékkal több támogatás jut – tette hozzá a miniszter, a legfontosabb feladatnak nevezve azt, hogy a gazdákat megismertessék ezekkel a lehetőségekkel. Elmondta azt is, hogy Magyarországra 5377 milliárd forint agrártámogatás érkezik az Európai Uniótól. A tárcavezető felidézte: a magyar kormány még az aszály, illetve az ukrajnai háború előtt történelmi léptékű döntésében vállalta, hogy az agrárfejlesztések nemzeti forrásból történő társfinanszírozását 80 százalékra emeli. Ebbe a kabinet több mint 2300 milliárd forintot tesz bele annak érdekében, hogy a magyar gazdák versenyképességét javítani tudják – jelezte.
Nagy István hangsúlyozta: meg kell építeni azokat a beruházásokat, amelyeket még az első uniós ciklus forrásainak elosztásakor az akkori balliberális kormány elhibázott. Ezek között említette az állattenyésztési telepek megújítását a legkorszerűbb technológiával, a szárító-, tároló- és hűtőkapacitások kiépítését, valamint a precíziós gazdálkodás támogatását. Az agrárminiszter szólt arról is, hogy az idei – történelmi mértékű – aszály több mint egymillió hektárt sújtott, ezért gyorsan tényleges segítséget kellett adni a gazdáknak. Példaként sorolta a kamatstopot, kamattámogatott hitel biztosítását, valamint azt, hogy a gazdák a területalapú támogatásukat megemelt összegű előleg formájában kapták meg, mert létkérdés volt, hogy az őszi vetések, talajelőkészítési munkálatok rendben tudjanak lezajlani.
Nagy István a műsorban az elszabadult élelmiszerárak és a szankciók összefüggését olyan ténynek nevezte, amelyet nem lehet vitatni. A háborútól kezdve minden megváltozott, az energiaszankciók bevezetése után háromszorosára nőtt a műtrágya ára, “elszabadultak a folyamatok”, ezért a magyar kormánynak védőintézkedéseket kellett bevezetnie – mutatott rá. A miniszter úgy vélte, hogy Brüsszel nem akarja feladni a szankciós politikát, amivel “önmagunk életét nehezítjük meg”. A háború árát velünk fizettetik meg, és ez nincs rendben – fogalmazott.
(MTI)
A fővárosban rendezett „Megújuló vidék – megújuló agrárium 2023-2027 között” című kétnapos szakmai konferencia a Közös Agrárpolitika 2023-tól megvalósuló támogatási rendszeréről tájékoztatja az érintett ágazati szereplőket.
Csütörtöki köszöntőjében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte, hogy számos komoly vitát és szakmai egyeztetést követően kompromisszumkészen, de a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva sikerült az Európai Bizottsággal megállapodni a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai kereteiről. A célunk mindvégig az volt, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok, ugyanis a fenntarthatóság biztosítása nem történhet a vidék megerősítésének vagy akár a hazai élelmezésbiztonságnak a rovására. A fenntarthatóságban benne kell lennie a lényegnek: az élhető jelennek és jövőnek – hangsúlyozta az államtitkár. Magyarország számára az egyetlen út az, ha a globális kihívásokhoz jól alkalmazkodó, rugalmas, termékeny és élhető jövőt biztosító magyar vidéket építünk – emelte ki.
A konferencián elhangzó előadások részletesen tárgyalják az egyes agrárágazatok támogatási lehetőségeit, felhívva a figyelmet a korábbi időszakhoz képest a változásokra. A változó gazdasági, társadalmi, és technológiai környezet arra késztette az Agrárminisztériumot, hogy a stratégiai tervezésben még inkább törekedjen a kiszámíthatóság biztosítására. Éppen ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80%-os nemzeti kiegészítő forrást biztosít, amely lehetővé teszi a Megújuló vidék, megújuló agrárium program elindítását. A Következő öt évben történelmi léptékű forrást fordíthatunk a magyar vidék fejlesztésére. A Közös Agrárpolitika stratégiai terv ugyanis 2485 milliárd forint közvetlen ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza.
Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a közvetlen támogatásokról és az ágazati programokról tartott délelőtti szekció moderátora hangsúlyozta: kiemelt célunk, hogy az új támogatási feltételek minél korábbi és szélesebb körű egyeztetésével segítsük a gazdálkodókat. A párbeszéd, számos releváns kérdés abban segít minket, hogy a végrehajtási szabályok kidolgozása minél inkább termelőbarát legyen.
A délutáni előadások a vidékfejlesztési intézkedések jövőjéről adtak áttekintést. Papp Zsolt vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár arra helyezte a hangsúlyt, hogy minden gazdálkodó megtalálja a vállalkozása számára legkedvezőbb támogatási formákat, amelyek egyszerre teszik lehetővé a versenyképességük növelését, a megváltozott gazdasági, társadalmi és környezeti körülményekhez való alkalmazkodást és a fiatal generációk bevonását.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium a napokban tájékoztatta a Vidékfejlesztési Program pályázataira támogatási kérelmet benyújtott, de támogatást még el nem nyert gazdálkodókat, vállalkozásokat arról, hogy a Vidékfejlesztési Program zárásához közeledve a pályázatok megvalósításánál milyen szempontokat érdemes figyelembe venniük.
A figyelemfelhívás – szemben az ezzel kapcsolatban megjelent téves információkra – nem vonatkozott a már támogatást elnyert és megkezdett beruházásokra. A tájékoztatásban kiemeltük, hogy jelenleg több olyan kockázati tényező is van, amely a pályázatok megvalósítását veszélyeztetheti. Így a gazdálkodóknak szükséges mérlegelniük azt, hogy a támogatással még nem rendelkező pályázatukat abban az esetben is meg tudják-e valósítani, ha a támogató döntés később születik meg, ezért a támogatás felhasználására a Vidékfejlesztési Program közeledő zárása miatt – a korábbi gyakorlattól eltérően – sokkal rövidebb idő áll majd rendelkezésre. Az Agrárminisztérium már előre felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatban vállalt határidők módosítására nem lesz lehetőség, így a pályázóknak kell megítélniük azt, hogy a megvalósítás vállalt határidejét tartani tudják-e vagy sem.
A beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a minisztérium nagyfokú rugalmasságát jelzi, hogy eddig közel 4.500 beruházási projekt esetében járult hozzá a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága a pályázatban vállalt határidők módosításához, ezzel segítve elő több, mint 500 milliárd forintnyi támogatásban részesült beruházás megvalósulását. A program zárásához közeledve az eddigi rugalmasságra már nem lesz lehetőség.
Az Agrárminisztérium kiemelten hívja fel a figyelmet arra is, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének elfogadásával 2023-2027 között újra lesz lehetőség arra, hogy a beruházók már eltervezett, de még megvalósítás előtt álló mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztéseik olyan kedvező feltételekkel részesülhessenek támogatásban, amely feltételek egyértelműen biztosítják a pályázatok sikeres megvalósítását.
(AM Sajtóiroda)
Az állatjóléti feltételek javítása és az állategészségügyi problémák megelőzése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében új – a baromfi ágazat számára elérhető – állatjóléti támogatási konstrukciót indított az Agrárminisztérium – emlékeztetett Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A gazdálkodók 2022. november 15. és 2022. december 15. között pályázhatnak az új „Baromfi állatjóléti támogatás” elnevezésű felhívásra. A 2022. október 12-én, 15 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett – VP3-14.1.4-22 kódszámú – Baromfi állatjóléti támogatás keretében vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon baromfitartók, akik az állatok jólétét szolgáló, hatályos előírásokon túlmutató – a felhívásban meghatározott – kötelezettségeket vállalják. Feldman Zsolt kiemelte, hogy idén a 2022. november 15. és 2022. december 15. közötti időszakban, valamint jövőre, 2023. szeptember 15. és 2023. október 15. között lesz lehetőség csatlakozni a támogatáshoz.
A támogatási kérelem benyújtásának elsődleges feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen az ügyfél-nyilvántartási rendszerben ügyfél-azonosítóval, ennek birtokában tudja beadni kérelmét a Magyar Államkincstár honlapján keresztül elérhető elektronikus űrlapkitöltő felületen. Támogatási kérelmet nyújthat be minden olyan mezőgazdasági termelő, aki a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként bejegyzett állattartóként szerepel, és akinek tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak, és a felhívásban részletezett feltételeknek.
A felhívás az állatsűrűség csökkentésével, a mechanikai sérülések megelőzésével, az ivóvíz minőségű itatóvíz használatával, valamint – az étkezési tojást termelő tyúkok és tenyészbaromfi állományok vonatkozásában – toxinmentes takarmányokkal történő takarmányozással kívánja a baromfiállományok jólétét javítani. A támogatás egy éves kötelezettségvállalási időszaka 2022. október 16-tól indul, majd 2023. október 16-tól indul a következő egy éves támogatási időszak – közölte az államtitkár.
A felhívás megtekinthető a www.palyazat.gov.hu oldalon.
(AM Sajtóiroda)
Kistelepülések boltjainak támogatására 8 milliárd forint keretösszeggel pályázat indul néhány héten belül a Magyar falu program keretében – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Ácsteszéren.
Gyopáros Alpár kiemelte: a lehetőséggel minden olyan kisbolt élhet, amely 2000-nél kevesebb lakosú településen működik, nem csak azok, amelyek 2021-ben kaptak támogatást. Az elnyert összegek bérköltségre, rezsiköltségre számolhatók el – jelezte.
A kormány a nehéz gazdasági helyzet ellenére továbbra is elkötelezett a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett, ezért a Magyar falu program folytatódik – jelentette ki a kormánybiztos.
Az eljárás során a pályázatok a Bethlen Gábor Alapkezelő oldalán jelennek meg, az egyszerűsített dokumentumok kitöltéséhez nem kell szakértő segítségét igénybe venni, ezért a pályázatírás költsége nem elszámolható.
Gyopáros Alpár emlékeztetett arra, hogy a 2021-es pályázati felhívásnak köszönhetően jelentős állami támogatással és csekély önrész vállalásával 50 milliárd forintot meghaladó kisbolt fejlesztések valósultak az országban, 1450 helyszínen.
Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: az elmúlt tíz évben a kormány politikájának kitüntetett eleme a vidék, a kistelepülések élhetővé tétele.
A 700 lakosú Ácsteszéren az elmúlt időszakban minibölcsőde épült, valamint megújult a település fő utcája és több mellékutca – ismertette a képviselő.
(MTI)
Az öntözésfejlesztést szolgáló beruházások sikeres megvalósítása érdekében az Agrárminisztérium 30%-kal megemelte a megvalósításhoz kapcsolódóan elszámolható kiadási összegeket a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” című pályázat vonatkozásában – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető hangsúlyozta, a fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan elszámolható kiadási összegek az emeléssel a jelenlegi piaci árakhoz lettek igazítva. Így a gazdák még nagyobb biztonsággal valósíthatják meg tervezett beruházásaikat – tette hozzá.
Kiemelte, hogy az öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaság versenyképességének megtartásához és további növeléséhez elengedhetetlen. Különösen fontos ezt hangsúlyozni az idei évben, amikor Magyarország termőterületeinek nagy részét súlyos szárazság sújtotta. Nagy István rámutatott, közös érdekünk az öntözött területek nagyságának a növelése. Ehhez nyújt segítséget a kiírás, amely átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az öntözésfejlesztési támogatás évek óta folyamatosan a gazdák rendelkezésére áll, és a kérelmek beadására ennek a pályázati konstrukciónak a keretében még 2023. június 30-ig van lehetőség.
(AM Sajtóiroda)
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének elfogadása a biztonságos-élelmiszer ellátás alapját jelenti – közölte a közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Összesen 14,7 milliárd euró (5365 milliárd forint) a KAP Stratégiai Terv öt éves költségvetése. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérének teljes forrása: 6,8 milliárd euró, ennek teljes egésze uniós pénz. A KAP II. pillérének teljes forrása csaknem eléri a 8 milliárd eurót. Ennek az összegnek több mint 20%-át biztosítja az európai unió, ami meghaladja a 1,6 milliárd eurót. A hazai forrás mértéke csaknem 80%, ami 6,3 milliárd eurót, mintegy 2300 milliárd forintot jelent tervezési árfolyamon – sorolta a miniszter.
Kifejtette, az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Összesen több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Nagy István hangsúlyozta, a vidékfejlesztési források 52%-a, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben. Ez az összeg négyszer több mint az előző uniós költségvetési időszakban. A források hatékony felhasználása révén érhetőek el azok a 2030-ra kitűzött ágazati célok, amelyeket 2021 elején határoztunk meg magunk számára. Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53%-kal, vagyis 862 euróra növekedjen. Az agrárexport értéke 57%-kal 15 milliárd euróra bővülhet. Az élelmiszeripari beruházások pedig 117%-kal 1,8 milliárd euróra növekedhetnek. Hozzátette, mindezek mellett a fenntarthatósági, zöld célokra a vidékfejlesztési források több mint egyharmadát különítették el, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ennek köszönhetően többek között az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27%-ára emelkedhetnek. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64%-kal bővülhetnek. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a források 10%-át, több, mint 285 milliárd forintot fordítanak a következő időszakban. Ez az előző program hét éves időszakához képest 26%-os forrásnövekedést jelent.
A KAP Stratégiai Terv jóváhagyásának köszönhetően biztosítottak a magyar gazdák agrártámogatásai a 2023-2027 közötti időszakban, és folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes és átfogó megújítása – húzta alá Nagy István.
(AM Sajtóiroda)
Történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak, hogy a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét elfogadta az Európai Bizottság – mondta keddi sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter.
Nagy István hangsúlyozta, hogy a 2027-ig tartó időszakban Magyarországnak járó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról kedvező megállapodás született. Az Európai Bizottság a korábbiaknál fontosabbnak tekintette a fenntarthatóságot az új agrárpolitika kialakításában, míg Magyarország az élelmezésbiztonságot és a vidék megerősítését is lényegesnek tartja. A kormány tehát arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – fogalmazott a miniszter.
A uniós források a kiemelkedő arányú költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és élelmiszer-feldolgozók számára – mondta Nagy István, aki természeti erőforrások megújulására, az ország környezeti állapotának javulására is számít. A támogatásoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképesebb lesz, hatékonyabban termel, és jobban ellenáll majd a válságoknak, vagy akár az éghajlati kihívásoknak is – mondta a miniszter.
A KAP stratégiai terv 2485 milliárd forint közvetlen ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza.
A területalapú támogatásokat továbbra is biztosítják, az alapösszeg hektáronként 147 euró (csaknem 60 ezer forint) körül alakulhat. A kis- és közepes gazdaságok újraelosztási támogatásra szintén jogosultak, ennek összege 1 és 10 hektár között hektáronként 80 euró (több mint 30 ezer forint), 10 és 150 hektár között hektáronként 40 euró lehet az alaptámogatáson felül. A korábbinál lényegesen nagyobb összegre, hektáronként várhatóan 157 euróra (csaknem 57 ezer forint) számíthatnak 300 hektáros családi birtokméretig a fiatal gazdálkodók területalapú többlettámogatásként. A termelők részt vehetnek az agroökológiai programban is, amely környezet- és klímavédelmi vállalásokért további támogatásokat ad.
Az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés már elkezdődött, a források hatékony felhasználása minden érintettet tervezésre, átgondolásra késztet – mondta az agrárminiszter.
Feldman Zsolt, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár közölte, hogy a támogatásokkal a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszerese nőhet az évtized végére. Az évtized elején csaknem 10 milliárd eurós (4 ezer milliárd forint) kivitel 2030-ig 15 milliárd euróra emelkedhet.
Kiemelte, hogy a vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint 1000 milliárd forint fenntarthatósági célokat finanszíroz majd. Mindkettő jelentős bővülést jelent az előzőekhez képest, csakúgy, mint az agrárkutatási és innovációs kiadások kerete, amely a kétszeresére nő – tette hozzá.
(MTI)
Ismét pályázhatnak támogatásra a mezőgazdasági kisüzemek, a kérelmeket november 17-től a hónap végéig várják – jelentette be az agrárminiszter hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Nagy István közölte, hogy a mezőgazdasági kisüzemek pályázatának idei utolsó, immár hetedik szakaszában nincs keretösszeg, az igények alapján döntenek majd. Előnyben részesülnek azok a kérelmek, amelyek magasabb élőmunkaigényt céloznak meg, vagy hátrányos helyzetű térséget fejlesztenek.
A 2020 októberében megjelent felhívásra 2 év alatt 17 305 pályázat érkezett, a keretet 2,5 milliárd forintról tavaly 32,5 milliárd forintra, majd 52 milliárd forintra emelték. A napokban újabb 2132 kérelem támogatásáról született döntés 11,8 milliárd forint értékben – tette hozzá.
A miniszter szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása is bizonyítja, hogy a kormány felelősséget vállal a vidékért, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetközi szinten is versenyképes legyen. A pályázati rendszerben a legkisebbektől kezdve a legnagyobbakig minden üzemnek jut támogatás, az országnak ugyanis mindegyikükre szüksége van, minden termelő számára biztosítani kell a fejlődés lehetőségét – fogalmazott.
Nagy István hangsúlyozta, hogy 2010 után a magyar vidék növekedési pályára állt, megállt a termőföld és az élelmiszeripar kiárusítása, az elvándorlás, elbocsátások helyett átgondolt fejlesztések következtek. Az új agrárpolitika egyszerre segíti a pénzügyi biztonságot és a termelésbiztonságot, megkönnyíti a gazdák hitelhez jutását, a munkaigényes ágazatok megerősödését. A tárcavezető az eredmények megőrzéséhez nélkülözhetetlennek tartja a támogatások folytatását, a vidékfejlesztési források hatékony felhasználását, a jövedelemszerzés vidéki lehetőségeinek bővítését.
A vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkár szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása a vidékfejlesztési program legnépszerűbb intézkedése.
Papp Zsolt György közölte, hogy a pályázatra azok az őstermelők, mezőgazdasági tevékenységet végző, vagy mezőgazdasági terméket feldolgozó egyéni vállalkozók és mikrovállalkozók jelentkezhetnek, akik legalább egy éve 10 ezer lakosnál kisebb településen élnek, vagy ennél népesebb településhez tartozó tanyás térség lakói. Eredményként csupán a termelési érték vagy árbevétel növelését várják el 4 év alatt, ennek részletei a felhívásban olvashatók.
A 15 ezer eurós (csaknem 6,5 millió forint) vissza nem térítendő támogatás szabadon fordítható mezőgazdasági tevékenységre. Az összeg 75 százalékát egyből a támogatói okirat átadását követően azonnal utalják, a többit 3 év elteltével. Az eljárás egyszerűsített, a pályázók számára képzést is szerveznek, hogy gazdasági és vállalkozói ismereteket adhassanak át nekik.
(MTI)
Az öntözésfejlesztést, a vízgazdálkodási ágazat fejlesztését továbbra is kiemelt területként kezeli az Agrárminisztérium. A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” és „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című pályázati felhívásokra meghosszabbított határidőig, 2023. június 30-ig lehet a kérelmeket benyújtani.
A beruházásokat támogató kiírás átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez. A gazdák ráadásul a mostani, a hosszabbítással egybekötött, módosításnak köszönhetően immár a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek, például önjáró kotrógépek beszerzéséhez is igényelhetnek támogatást. A kormány a rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználását is szem előtt tartva ösztönzi a termelők öntözési közösségekbe szerveződését. Az öntözési közösségek együttműködésének támogatására kiírt, szintén meghosszabbított felhívás keretében a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek közös üzemeltetésére és az új öntözési beruházások előkészítésére lehet pályázni.
A két kiírás kapcsán már csaknem 50 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák, a KAP Stratégiai Terv keretei között pedig 2022 után további 70 milliárd forintot terveznek erre a célra fordítani. A szaktárca és a kormány célja, hogy az öntözött területek nagysága a következő években folyamatosan és jelentősen emelkedjen, hiszen, amint az idei, súlyos aszályhelyzettel érintett évben különösen megmutatkozott, biztonságos termelést alapvetően csak öntözéses körülmények között lehet folytatni.
A pályázati felhívások részletei megtalálhatóak a www.palyazat.gov.hu honlapon.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium új állatjóléti támogatási konstrukciót indít a Vidékfejlesztési Program keretében a magyar baromfi ágazat számára 15 milliárd forint keretösszeggel, jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető rámutatott, a támogatási kérelmek benyújtására 2022. november 15. – december 15. között, valamint 2023. szeptember 15. – október 15. között lesz lehetőség. Az idei évben benyújtott támogatási kérelem 12 hónapos időtartamra szóló igénylést jelent, amelyet 2023 őszén újabb egy éves támogatási időszak követ. A támogatás mostani egy éves kötelezettségvállalási időszaka 2022. október 16-tól indul, tehát ekkortól kell a magasabb szintű feltételeket biztosítani az állatállomány számára a támogatás lehívása érdekében, hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: támogatási kérelmet azon mezőgazdasági termelők nyújthatnak be, akik a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként szerepelnek, valamennyi állategészségügyi nyilvántartási és nyomonkövetési kötelezettségének eleget tesznek, valamint betartják az állategészségügyi és állatvédelmi szabályokat.
Nagy István elmondta, az uniós agrártámogatási rendszerben a baromfitartók számára eddig alapvetően beruházásokat segítő támogatási lehetőségek álltak rendelkezésre, ezt bővítették most a magasabb szintű állatjóléti követelményeket kompenzáló támogatási formával. A felhívás az állatsűrűség csökkentésével, a mechanikai sérülések megelőzésével, az ivóvíz minőségű itatóvíz használatával, valamint az étkezési tojást termelő tyúkok és tenyészbaromfi állományok vonatkozásában toxinmentes takarmányokkal történő takarmányozással kívánja a baromfiállományok jólétét javítani. A feltételeket az Európai Bizottsággal való egyeztetés alapján, az uniós előírások mentén alakították ki, fűzte hozzá.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó uniós előírások értelmében a nemzeti költségvetésből finanszírozott baromfi állatjóléti támogatások közül ki kell vezetni az eddig ebből a forrásból támogatott állatjóléti tevékenységeket. Ezeket a továbbiakban a Vidékfejlesztési Programból, majd azt követően a Stratégiai Terv pályázataiból finanszírozzák. A nemzeti baromfi állatjóléti támogatás keretei között 2022/2023 III. és IV. negyedévére kifizetési kérelem tehát már nem lesz benyújtható a takarmány nem kívánatos anyagtartalom-mentességének, illetve a takarmányozáshoz szükséges ivóvíz-minőségű víz biztosítására, sem a mechanikai sérülések megelőzésére. A felhívással nem érintett intézkedések vonatkozásában a nemzeti támogatási jogcím továbbra is elérhető lesz, emelte ki Nagy István.
Az új felhívás megtekinthető a www.palyazat.gov.hu oldalon.
(AM Sajtóiroda)
Kiírták a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) 2023-as pályázatait hétfőn – jelentette be a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Budapesten.
Szalay-Bobrovniczky Vince közölte, az összevont pályázatok beadási időszaka november 2-áig tart. Az igényelhető támogatás összege pályázati kategóriától függően 200 ezertől 4,5 millió forintig terjed.
A múlt évhez hasonlóan a formailag érvényes, de nem támogatott összevont pályázatok esetében lehetőség nyílik 150 ezer forint igénylésére, amelyet a civil szervezet alaptevékenységéhez kapcsolódó működési és szakmai költségekre lehet fordítani. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy ezt az összeget mindenképpen megkapják a civilek.
Míg 2022-ben 10,9 milliárd forintból gazdálkodott a NEA, a 2023-as keretösszeg 11,05 milliárd. Ez a legmagasabb összeg az alap fennállása óta.
Szalay-Bobrovniczky Vince jelezte, az összevont pályázatokon túl egyszerűsítettek is vannak, ezek beadási időszaka október 17-étől november 16-áig tart. Itt az igényelhető támogatási összeg 100 ezertől 350 ezer forintig terjed.
Az egyszerűsített támogatás esetében a rendeletileg előírt éves bevételi értékhatár 5 millióról 7 millió forintra emelkedett.
A helyettes államtitkár közölte, öt úgynevezett kollégiumba lehet pályázni: közösségi környezet, mobilitás és alkalmazkodás, nemzeti összetartozás, társadalmi felelősségvállalás, valamint új nemzedékek jövőjéért kollégium.
A pályázati kiírások megismerhetők a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján (bgazrt.hu), valamint a Civil Információs Portálon (civil.info.hu).
A támogatásokat azok a civil szervezetek – alapítványok vagy egyesületek – igényelhetik, amelyeket 2021. december 31-éig nyilvántartásba vettek – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Vince.
Megjegyezte, a civilek a jelentősen megemelkedett energiaköltségeik kompenzálására is tudnak pályázni.
Az elszámolási időszak 2023. április 1-jétől 2024. március 31-éig tart – közölte a helyettes államtitkár.
Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy 2020-ban több mint két és félszer annyi állami támogatás áramlott a civil szektorba, mint 2010-ben.
A civil szervezetek állami támogatásának egy sajátos módja a NEA, ahová az alapítványok és az egyesületek nemcsak szakmai programjaik, hanem működési költségeik finanszírozására is pályázhatnak.
(MTI)
A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) 11 milliárd forintot meghaladó forrásaira október harmadikán nyílnak meg a pályázati felületek a Bethlen Gábor Alapkezelőnél – mondta el Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár a pályázati lehetőségeket ismertető előadássorozat első, tatabányai állomásán.
A Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hozzátette, tavaly 10,8 milliárd forintot osztottak szét. A beadott 12 914 pályázatból 9800 kapott támogatást, 3000-nél több pályázónak pedig 150 ezer forint kompenzációt utaltak át a pályázatkészítés költségeinek megtérítésére.
Komárom-Esztergom megyében 140 millió forint támogatást nyert el 148 pályázó. A falusi és a városi civil alapokból egyaránt 130 millió forint támogatást kaptak a megyei szervezetek – ismertette a politikus.
E két alapról Szalay-Bobrovniczky Vince azt mondta, lobbiznak a lehetőség megmaradásáért, és remélik, hogy a korábban egyenként ötmilliárd forintos keret “nem esik a válság áldozatául”.
A NEA pályázatain nincs kiemelt szektor, minden olyan civil kezdeményezés támogatható, melyre van közösségi igény, illetve megtartja és összetartja a közösségeket – tette hozzá a helyettes államtitkár.
(MTI)
A jelenlegi energiapiaci körülmények között versenyképességi kérdés, hogy Magyarország termálvízkészletét a jelenleginél hatékonyabban használjuk fel. A kormány szabályozási oldalról mindent megtesz a termálvíz fenntartható hasznosításáért, a 2027-ig tartó átmeneti időszakban erre meg is van a lehetőség – mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára pénteken Szentesen.
Tarpataki Tamás a XI. Magyar Paprika Napján tartott előadásán elmondta, a vidékfejlesztési program 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően az előző uniós ciklushoz képest háromszorosára, 4265 milliárd forintra nő a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrás nagysága. A növekvő támogatási kereten belül is emelkedett a gazdaságfejlesztésre fordítható források aránya, és úgy tűnik, a beruházók részéről erre komoly igény is van. A kormány célja, hogy a gazdálkodás jövedelmező és társadalmilag elismert foglalkozás legyen, az agrárium pedig vonzóvá váljon a fiatalok számára. Az Agrárminisztérium pedig el kívánja érni, hogy a szabályozás és támogatási rendszer egyszerűbb, követhetőbb és világosabb legyen – mondta.
A kertészeti ágazatról szólva a helyettes államtitkár kifejtette: 2020-ig a szektorban mintegy 4300 pályázat támogatására 71 milliárd forintot ítéltek meg. Az üvegházépítésre benyújtott és támogatott 135 kérelemre közel 20 milliárd forintot ítéltek meg, és ugyanekkora nagyságrendű volt a kertészeti gépbeszerzés támogatása is.
Az új uniós költségvetési ciklusban 30 milliárd forintos keretet hirdettek meg a kertészeti üzemek korszerűsítésére, de a rendkívüli érdeklődés hatására ezt 68 milliárd forintra emelték, 321 termelő kapott támogatói döntést. A telepítési támogatások nyomán mintegy 2600 korszerű új ültetvényt alakíthatnak ki, gépek, berendezések beszerzésre pedig 26 milliárd forintot fordíthatnak – ismertette Tarpataki Tamás. A meghirdetett pályázatokon öntözési berendezések, eszközök vásárlására 765 kérelmet támogattak mintegy 50 milliárd forinttal. Ezeknél a fejlesztéseknél uniós követelmény a vízfelhasználás 10-15 százalékos csökkentése, ez versenyképességi és környezeti okokból is közös érdek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Kitért arra is, hogy e fejlesztések esetében a támogatás intenzitása 50 százalékos, öntözési közösségeknél – melyek létrehozására szintén rendelkezésre állnak források – azonban 70 százalék biztosítható.
Kitért arra, hogy a mezőgazdasági biztosítások díjához is igényelhető támogatás, ennek éves kerete 14,3 milliárd forintra emelkedett. Mint mondta, az unióban elsőként Magyarország dolgozta ki azt a krízisbiztosítási rendszert, amely a káresemény okozta bevételkiesés 69,9 százalékát fedezi utólag, az alap forrásainak 70 százalékát pedig vidékfejlesztési alap fedezi.
(MTI/AM Sajtóiroda)
A 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra újabb és hatékonyabb eszközöket tervezett meg az Agrárminisztérium a mezőgazdasági termelők vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére, de ugyanilyen fontos a saját termelői önérdek felismerése és nyitottság a megfelelő agrotechnikai eszközök alkalmazására.
Gazdálkodóink számára a mind gyakoribb hosszú, száraz időszakok miatt létfontosságúvá válik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások tudatos gyakorlati alkalmazása.
E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett a jelenleg működő agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi, ugyanakkor az elmúlt években összegyűlt szakmai tapasztalatok alapján a 2023-tól induló új támogatási időszakra nézve az Agrárminisztérium még több és hatékonyabb eszközt tervezett meg a gazdálkodók ösztönzésére ezen a területen. Az Európai Bizottság számára tavaly év végén benyújtott magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv tervezett zöld intézkedéseinek mindegyike egymásra épül és tartalmaz vízmegtartásra irányuló támogatási elemet, amely komoly bővülést eredményez a jelenlegi időszakhoz képest.
A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását elsősorban a földhasználat váltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegélyélőhelyek, nem termelő területek), illetve a vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével kívánjuk elérni.
Ennek mindenkire kötelező eszközei az alaptámogatáshoz kapcsolódóan kerülnek előírásra, támogatással pedig önkéntes alkalmazásukat ösztönözzük az agrár-ökológiai programban (AÖP), az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG), az ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) terén, a vízvisszatartást szolgáló infrastuktúra fejlesztésének támogatásával, valamint új beruházási és fenntartási támogatási programot is kidolgoztunk olyan új területek kialakítására, ahol nem érdemes szántóföldi termelést folytatni és létrehozhatóak vizes élőhelyek és területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítmények.
A legfontosabb tudnivalók összefoglalója a vízmegtartást segítő támogatási formákról:
1. Az alaptámogatásához kapcsolódó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírások közül a minimális talajborításra vonatkozó előírások, a védett tájképi elemek, gyepek megőrzése, a vízvédelmi sávok, kis kiterjedésű tavak, fa-és bokorcsoportok, fás-cserjés sávok ökológiai jelentőségű területként való kijelölése, illetve az ökológiai jelentőségű másodvetések létrehozása járulnak hozzá a vízmegtartáshoz. A későbbiekben egy új előírás kerül mindenki számára kötelező módon bevezetésre, amely a vizes élőhelyek és lápok védelmét célozza.
2. Érdekeltté tesszük a gazdálkodókat és külön támogatási eszközökkel támogatjuk is őket abban, hogy akár bizonyos területeik földhasználatának megváltoztatásával javítsák többi termőföldjük vízháztartását, minél hosszabb ideig őrizzék meg a vizeket, hozzanak létre vizes élőhelyeket és alakítsanak ki területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítményeket. Támogatás révén a gazdálkodók gazdaságosan nem művelhető vagy erre a célra felhasználható más szántóikat vízmegtartó funkcióval bíró területekké alakíthatják át és akként tarthatják fent.
Ennek érdekében a területalapú alaptámogatás esetében ezeket a termelésből kivont területeket támogathatóvá tesszük és jogosultakká válnak a kifizetésekre
(jelenleg az ellenőrzéskor ezek a területek kizárásra kerülnek, vagy eleve nem tartoznak a támogatható terület fogalmába). Levonva a korábbi időszak tanulságait, kidolgoztunk és elindítunk egy új beruházási és fenntartási támogatási programot is, amelynek keretében nem csak a területek vízmegtartó funkcióinak kialakításához szükséges beruházásokat finanszírozzuk meg, hanem több éves fenntartási támogatást is biztosítunk mellé.
3. Az újonnan induló, önkéntes agro-ökológiai program (AÖP) választható előírásai közül a téli talajtakarás, a forgatás nélküli talajművelés, a talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények alkalmazása, az ültetvények sorközének takarása, valamint a mikroöntözést ösztönző előírások járulnak hozzá a vízmegtartáshoz.
4. Az idei évvel indult, három éves agrár-környezetgazdálkodási kifizetések számos általános előírása közvetlenül is hozzájárul a vízmegtartáshoz, de indult kifejezetten az aszály-, erózió- és belvíz- érzékeny területekre kidolgozott tematikus előíráscsoport is. Az ökológiai gazdálkodás támogatása esetében a talaj termőképességének és biológiai aktivitásának növelésére irányuló vetésforgó és tápanyagutánpótlási előírások hozzájárulnak a talaj biológiai állapotának védelméhez és javításához, vízmegtartásának fokozásához és a vízminőség védelméhez.
5. Azokon a mezőgazdasági területeken, ahol rendelkezésre áll engedélyezett öntözővíz, ott jelenleg is elérhető beruházási és együttműködési támogatással is ösztönözzük a vízfelhasználás hatékonyságát javító fejlesztéseket, a vízvisszatartás létesítményeinek kialakítását, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást.
Az Agrárminisztérium bízik benne, hogy a számos új lehetőség erősíteni fogja a hazai gazdálkodási gyakorlatban a vízmegtartásra irányuló földhasználat és agrotechnikai megoldások alkalmazását.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium előzetesen ismerteti az új szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét annak érdekében, hogy a magyar gazdatársadalom a KAP Stratégiai Terv hivatalos elfogadása előtt megkezdhesse a felkészülést.
Magyarország kidolgozta a rugalmas szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét, amit az Európai Bizottság informálisan már elfogadott. A 2022 őszi vetések megtervezésekor már figyelembe kell venni a 2023-tól érvényes vetésváltási szabályokat.
Az ide kattintva elérhető részletes útmutató segíti az eligazodást az új magyar modellben.
(AM Sajtóiroda)
Eddig közel 2900 méhész élt azzal az Agrárminisztérium által kiírt pályázati lehetőséggel, amely segíteni kívánja a méhészeti ágazat hatékonyságának növelését, az állatjóléti feltételek javítását, és ezen keresztül a méhegészségügyi problémák megelőzését. A támogatási kérelmeket a méhészek még 2022. július 19-ig nyújthatják be.
Az Agrárminisztérium 2022. június 3-án, 10 milliárd Ft keretösszeggel hirdette meg a VP3-14.1.2–22 kódszámú „Méh állatjóléti támogatás” megnevezésű pályázati felhívását. Ezzel a szaktárca a nyilvántartásban szereplő méhészek számára biztosít vissza nem térítendő támogatást. A felhívás keretében támogatott tevékenység – a méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség – betartása esetén 15 euro/méhcsalád/év vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek az igénylők. Fontos feltétel, hogy a pályázó méhész a kérelem beadását megelőzően legalább 3 éve a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendeletben bejelentett és nyilvántartott méhtenyészettel rendelkezzen.
A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.
(AM Sajtóiroda)
Tízmilliárd forint keretösszeggel hirdette meg az Agrárminisztérium a méhek állatjóléti támogatását – közölte Nagy István tárcavezető.
Nagy István kifejtette, a méhek jólétét előtérbe helyező méhészeti tevékenység támogatása érdekében az Agrárminisztérium új támogatási konstrukció bevezetéséről döntött. A kiírás a méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltató képességének fejlesztését, valamint a méhegészségügyi problémák megelőzését célozza, ennek érdekében támogatja a méhek jólétét szolgáló higiéniai, állatvédelmi körülmények biztosítását. A méhcsaládok egészsége, kiegyensúlyozott fejlődése, avagy nyugalma elősegítésével a méhcsaládok a betegségeknek jobban ellenállhatnak, így az egészséges méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltatása is fokozható – emelte ki a miniszter.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatási kérelmek benyújtására 2022. június 20-július 19 közötti időszakban van lehetőség, a támogatás kötelezettségvállalási időszaka 2022. július 01-től 2024. december 31-ig tart. Támogatott tevékenység a méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség betartása, ennek érdekében a támogatást igénylő köteles a támogatott méh-tenyészetben, méhcsaládonként, évenként egy alkalommal, a mézelvételkor (pergetéskor) 4 kg mézet visszahagyni. A méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért 15 euro/méhcsalád/év a kifizethető összeg.
Nagy István hangsúlyozta, a felhívás keretén belül az Agrárminisztérium a nyilvántartásban szereplő méhészek számára biztosít vissza nem térítendő támogatást. Fontos feltétel, hogy a támogatást igénylő a kérelem beadását megelőzően legalább 3 éve a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X.18.) FVM rendeletben bejelentett és nyilvántartott méhtenyészettel rendelkezzen.
A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium 10 milliárd forint keretösszeggel meghirdette a méhek állatjóléti támogatását – jelentette be Nagy István tárcavezető.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az új vidékfejlesztési intézkedés bevezetésével a tárca segíteni kívánja a méhészeti ágazat hatékonyságának növelését, az állatjóléti feltételek javítását, és ezen keresztül a méhek egészségügyi problémáinak megelőzését. Hozzátette, a támogatási konstrukció kizárólag a nyilvántartásban szereplő méhészek számára lesz elérhető. Különösen fontos feltétel, hogy az igénylő a támogatási kérelem beadását megelőzően, legalább 3 éve a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben bejelentett és nyilvántartott méh-tenyészettel rendelkezzen. A felhívás alapján támogatott tevékenység betartásáért – így a méhcsaládonként évente egy alkalommal 4 kg méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért – 15 eurónak megfelelő forintösszeg/méhcsalád/év támogatásban részesülhetnek az érintettek – emelte ki Nagy István.
A miniszter kitért arra is, hogy a támogatás kötelezettségvállalási időszaka 2022. július 01-től 2024. december 31-ig tart. A kérelmek benyújtására 2022. június 20. és 2022. július 19. között van lehetőség.
A pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.
(AM Sajtóiroda)
Május 16-ától egészen egy hónapon át benyújthatóak a pályázati támogatási kérelmek az 5 milliárd forintos keretösszegű kiskérődző állatjóléti támogatásra felhívás vonatkozásában.
A kiskérődző állatjóléti támogatás célja, hogy hozzájáruljon az állat- és egészségvédelem folyamatos fejlődéséhez a juh- és kecskeágazatban és arra ösztönözze a mezőgazdasági termelőket, hogy – a magyar kiskérődző állomány állatjóléti normáinak javítása érdekében – túllépjenek a vonatkozó kötelező előírások betartásán.
A 2022. április 8-án megjelent, 5 milliárd forint keretösszegű Kiskérődző állatjóléti támogatás című felhívás vonatkozásában a támogatási kérelmek benyújtására 2022. május 16. napjától 2022. június 16. napjáig van lehetőség. A támogatás kötelezettségvállalási időszaka 2022. július 1-től 2024. december 31-ig tart. A minimálisan támogatható állatlétszám 2 állategységnek – azaz 14 állatnak – megfelelő támogatható állategyed.
A felhívás keretében támogatott tevékenységnek minősül a körömápolás, a belső élősködő fertőzöttség ellenőrzése, a külső élősködők, valamint legyek, szúnyogok, nyüvek elleni védekezés és az ásványi anyag kiegészítés alkalmazása. Ezen kötelezettségek teljesítéséért 215 eurónak megfelelő forintösszeg/állategység/év vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe.
Támogatási kérelem benyújtására jogosult minden olyan mezőgazdasági termelő, aki a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként bejegyzett állattartóként szerepel és hatósági állatorvos által ellenjegyzett nyilatkozattal rendelkezik arról, hogy tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium a lovas ágazat megerősítését és több lábon állását kívánja támogatni a Lovas létesítmények fejlesztése című, 5 milliárd forint keretösszegű felhívással, amely fedett lovardák és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítását támogatja.
A támogatási kérelmek benyújtására 2022. május 4-étől szakaszosan – kéthetes benyújtási időszakokban – előreláthatólag 2022. július 12-ig lesz lehetőség. A benyújtásra nyitva álló első szakasz 2022. május 17-ig tart. A Megújuló vidék, megújuló agrárium program, valamint a Kincsem – Nemzeti Lovas Program megvalósítását egyaránt szolgáló, vidékfejlesztési forrásokból kiírt felhívás segíti a sportban, a turizmusban és az oktatásban meglévő lehetőségek kiaknázását a lovas társadalom számára a vidéki infrastruktúra fejlesztése révén.
Támogatási kérelmet olyan mikrovállalkozások (beleértve a családi mezőgazdasági társaságokat is), magánszemélyek vagy őstermelők nyújthatnak be, akik igazolják, hogy székhelyük/telephelyük vagy lakhelyük/tartózkodási helyük vidéki térségben elhelyezkedő településen van, és a támogatási kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban folyamatosan legalább 2 ló tulajdonosai voltak az OLIR (Országos Lótenyésztési Információs Rendszer) szerint. A támogatást igénylőnek legkésőbb a projekt megkezdésének időpontjáig egyéni vagy társas vállalkozást kell alapítania, amely a tevékenységi köre szerint a projekt keretében létrejövő létesítmény működtetésére irányul.
A projektek megvalósítására kizárólag vidéki térségekben van lehetőség. A felhívás keretében önállóan támogatható tevékenységnek minősül a fedett lovarda kialakítása-, létrehozása-, felújítása-, bővítése legalább 20 méter x 40 méter méretű lovas pályával. Önállóan nem támogatható tevékenység keretében többek között a kapcsolódó kiszolgáló egységek, szociális helyiségek kialakítására (pl. raktár, büfé helyiség, vagyonvédelmet célzó beruházások) nyílik lehetőség.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100.000.000 forint, a támogatási intenzitás 50-70 % lehet. Amennyiben a projekt megvalósítási helye a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókba esik, abban az esetben egységesen maximálisan 50 % (30% +20%-pont emeléssel) lehet a támogatás intenzitása. Amennyiben a Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Pest tervezési-statisztikai régiók valamelyikében valósul meg a projekt, abban az esetben a 290/2014-es Korm. rendeletben foglalt járási besorolási kategóriák alapján, a regionális beruházási támogatás szabályainak figyelembe vételével a támogatási intenzitás maximálisan a nem besorolt járásokban 50%, a kedvezményezett járásokban 60 % (50+10 %-pont emeléssel), míg a fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járásokban 70 % (50+20 %-pont emeléssel) lehet.
További információk ide kattintva érhetők el.
(AM Sajtóiroda)
A Falusi Civil Alap ötmilliárd forintos keretösszegéből 1439 pályázó nyert el támogatásokat – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Budapesten.
Gyopáros Alpár közölte: már harmadik alkalommal hirdették meg a Falusi Civil Alap pályázatait négy témakörben. A civil szervezetek ingatlanszerzésre vagy meglévő ingatlanok felújítására, gépjárműbeszerzésre, kisebb értékű eszközök vásárlására, illetve rendezvények, programok támogatására nyújthattak be pályázatot február közepéig.
Az ötmilliárd forintos keretösszegből 1439 nyertest hirdettek, akik 1-7 millió forint értékben juthattak támogatáshoz – ismertette a kormánybiztos. Jelezte: a pályázati eredmények péntektől elérhetők a kormany.hu oldalon.
Hozzátette: a Falusi Civil Alap fennállása óta már hatezer nyertes pályázatot hirdettek ki húszmilliárd forint összértékben.
Gyopáros Alpár felhívta a figyelmet arra, hogy a falusi civil szervezetek – például polgárőrök, önkéntes tűzoltó-egyesületek, nyugdíjasklubok, faluszépítő egyesületek – a falvak közösségi életének motorjai.
A Falusi Civil Alap mellett a kormánybiztos korábbi tájékoztatása szerint a Magyar Falu Program további 13 pályázati kiírásában csaknem 4400, elsősorban önkormányzati és egyházközségi pályázó nyert 61,5 milliárd forint értékben támogatást idén.
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte: a falusi mellett a városi civil szervezetek számára is jelentek meg pályázatok.
A Városi Civil Alapban szintén ötmilliárd forintos keretösszeg állt rendelkezésre, amelyből jelentős, nyolcszoros túljelentkezés mellett a tavalyi 704-et követően 1003 nyertest hirdettek. A pályázati eredmények szintén péntektől tekinthetők meg a kormany.hu oldalon – mondta.
A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Együttműködési Alapban (NEA) idén 11 milliárd forint összegben 10 915 győztes pályázat volt. Szalay-Bobrovniczky Vince jelezte: a jövő évi NEA-forrásokra már idén októberben kiírják a pályázatokat.
(MTI)
Idén éppen elkezdődött a vegetációs időszak, máris számos káreseményt – aszály, fagy, vihar – voltak kénytelenek a gazdálkodók elszenvedni. A megfelelő összegű kárenyhítés kifizetésének elengedhetetlen feltétele, hogy az érintettek ismerjék az agrárkár-enyhítési rendszer szabályait. Az alábbiakban ehhez nyújtunk segítséget.
A mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha:
• a termelő jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan megtette a kárbejelentését,
• a kárt ténylegesen az időjárási esemény okozta,
• a termelőnél a növénykultúra 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést és 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolta,
• a termelő a Kincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-éig megfizette,
• a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-áig a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta,
• aszálykár esetén további feltétel, hogy az aszályhelyzetről az agrárpolitikáért felelős miniszter legkésőbb a tárgyév október 31-éig közleményt ad ki.
A kárbejelentést a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni, azzal, hogy:
• aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik,
• felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.
A kárbejelentést tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően, legkésőbb november 30-áig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.
A kárbejelentéseket az agrárkár-megállapító szerv (a területileg illetékes kormányhivatal) ellenőrzi, mely keretében – a kárenyhítésre felhasználható források védelme érdekében – egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kármegállapítás hiteles képet adjon az egyes káresemények okozta hozamkiesésről. Kiemelendő, hogy a 30%-os terméskiesés önmagában nem alapozza meg kárenyhítő juttatásra való jogosultságot, hiszen a csökkenést nem a tárgyév káresemény nélküli várható hozamértékéhez kell viszonyítani. A vonatkozó uniós szabályok alapján a kárenyhítő juttatás igénybevételéhez a 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést ugyanis a tárgyévet megelőző ötéves időszak referencia hozamának (a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év átlaghozama) és a tárgyévi hozamnak a különbözeteként kell megállapítani.
Fontos tudni, hogy a bejelentéskor megjelölt várható hozamnál a kárenyhítő juttatási iránti kérelemben feltüntetett, betakarítás utáni tényleges hozam legfeljebb 30%-kal lehet alacsonyabb. Ha a termelő ennél nagyobb csökkenést jelent be a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, akkor automatikusan a kárbejelentést követően a megyei kormányhivatal által megállapított hozammal számolják ki a hozamérték csökkenését. Éppen ezért, amennyiben egy adott kultúrát egymás után több káresemény súlyt, és azok hatása összeadódik, fontos, hogy a termelő minden káreseményt bejelentsen, és a kár következtében várható további hozamcsökkenéseket is pontosan jelölje meg annak érdekében, hogy a következő hatósági döntés már a halmozott hozamcsökkenésre figyelemmel születhessen meg. Amennyiben a gazdálkodó nem ért egyet a megyei kormányhivatal kárbejelentésre hozott határozatában megállapított hozamadatokkal, lehetősége van jogorvoslatot kérnie.
A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-ig terjedhet. A hozamérték-csökkenést a hozamkiesés és vonatkozó ár (a miniszteri közleményben közzétett adott növénykultúrára vonatkozó referencia ár) szorzataként határozzák meg. A termelő a kárenyhítő juttatás teljes összegére (a hozamérték-csökkenés 80%-ára) csak akkor jogosult, ha adott növénykultúrára jellemző mezőgazdasági káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, míg biztosítás hiányában a kárenyhítő juttatás felére (a hozamérték-csökkenés 40%-ára) jogosult.
A kárbejelentés menetét segítő felhasználói kézikönyv ezen a linken érhető el.
(AM Sajtóiroda)
Kiskérődző állatjóléti támogatás címen új pályázati felhívást hirdetett meg az Agrárminisztérium, 5 milliárd forint keretösszeggel – jelentette be Nagy István tárcavezető.
A miniszter hangsúlyozta, az új vidékfejlesztési intézkedés bevezetésével a tárca az állattenyésztési ágazat ellenálló képességének növelését, az állatjóléti feltételek javítását és az állategészségügyi problémák megelőzését segíti. Az új konstrukció célja, hogy a gazdálkodók a szigorú higiéniai és takarmányozási előírások teljesítésével hozzájáruljanak az állattartás fejlesztéshez. A felhívás alapján a támogatott tevékenységi körbe a körömápolás, a belső élősködő fertőzöttség ellenőrzése, a külső élősködők, valamint a legyek, szúnyogok, nyüvek elleni védekezés, és az ásványi anyag kiegészítése tartozik. A pályázatnak köszönhetően az ágazat szereplői évente 208 eurónak megfelelő forintösszegű vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek állategységenként – emelte ki a tárcavezető.
Kifejtette, a kérelmek benyújtására 2022. május 16. és június 16. között lesz lehetőség. A pénzügyi segítségben minden olyan mezőgazdasági termelő részesülhet, aki a nyilvántartási rendszerekben bejegyzett állattartóként szerepel, és hatósági állatorvos által ellenjegyzett nyilatkozattal rendelkezik arról, hogy tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak – fűzte hozzá az agrárminiszter. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a támogatás kötelezettségvállalási időszaka 2022. július 01-től 2024. december 31-ig tart.
A végleges részletszabályokat tartalmazó pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon érhető el.
(AM Sajtóiroda)
A Magyar Falu Program eddig elbírált tizenhárom pályázatán 61,5 milliárd forintnyi támogatás kerül a falvakhoz – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gyopáros Alpár közölte: a 13 pályázati kiírásban csaknem 4400, elsősorban önkormányzati és egyházközségi pályázó nyert 61,5 milliárd forint értékben támogatást. A nyertes pályázók listáját kedden délután teszik közzé a kormany.hu oldalon – fűzte hozzá.
Szavai szerint évről évre megismétlik a legsikeresebb pályázatokat, továbbá minden évben vannak újdonságok a pályázati kiírásokban.
Gyopáros Alpár jelezte, hogy évek óta a legnépszerűbb kiírás a kommunális eszközök beszerzését célzó pályázat: olyan eszközöket, gépeket vásárolhatnak az önkormányzatok, amelyekkel fenntarthatják a jó településképet.
A gazdaság folyamatosan erősödik, alacsony a munkanélküliségi ráta, ezért “kis túlzással egyes falvakban teljesen elfogytak” a közfoglalkoztatottak, akik segítettek a jó településkép fenntartásában – mondta.
Úgy folytatta: az út-, utca-, kerékpárút-felújításhoz kapcsolódva idéntől csapadékvíz-elvezető árkok kialakítására, fejlesztésére is lehetett pályázni, továbbá külső közösségi terek kialakítására és fejlesztésére.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta: a Magyar Falu Program a vidékfejlesztés zászlóhajójává vált, aminek számszerűsíthető eredményei is vannak. Ezek között említette, hogy “demográfiai áttörést sikerült elérni a falvakban”.
Szólt arról is, hogy 2019 óta 27 ezer nyertes pályázatot hirdettek ki, amelyekre több mint 300 milliárd forintot biztosítottak.
Kitért arra is, hogy a Magyar Falu Program komplex fejlesztési rendszere a speciális otthonteremtési támogatást, a falusi csokot, közlekedésfejlesztési támogatásokat, út- és mellékúthálózat-felújítási programokat és kisboltfejlesztési támogatásokat is tartalmaz.
A kormánypárti politikus, Győr-Moson-Sopron megye 3. választókerületének fideszes országgyűlési képviselője köszönetet mondott a falvakban élőknek az április 3-i országgyűlési választáson való részvételükért, miután “a falvakban rendkívül magas részvételi arány mellett a kormánypártok rendkívül magas támogatást nyertek”.
“A Magyar Falu Programot folytatjuk, mert hiszünk” a falvakban – fogalmazott a kormánybiztos, jelezve, hogy további pályázati eredményeket húsvét után hirdetnek ki.
(MTI)
2022. április 6-án nyílik az egységes kérelem kitöltési felülete, a gazdálkodók ekkortól nyújthatják be kérelmeiket. A közvetlen támogatások keretében közel 480 milliárd forint támogatást igényelhetnek, a vidékfejlesztési támogatásoknál pedig a 230 milliárd forintot is meghaladhatja a várható összes igénylés.
Az egységes kérelem keretében idén 40 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan igényelhetnek a termelők támogatást, több adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesíthetnek, valamint kifizetési kérelmet adhatnak be. Az idei évben – az uniós szabályoknak köszönhetően – továbbra is átmeneti időszakra kerül sor, ennek révén az eddig megszokott és megismert támogatási jogcímek vehetők igénybe. A SAPS és zöldítés várható fajlagos együttes összege az elmúlt évekhez hasonlóan, a forint árfolyamától függően 80 ezer forint körül alakulhat hektáronként.
Az egységes kérelem idén is kizárólag a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon – ügyfélkapus bejelentkezést követően – az elektronikus kérelemkitöltő felületen tölthető ki, és kizárólag elektronikus úton nyújtható be. Mivel évente egyszer kötelező az ügyfélnyilvántartási adatokat érintő adategyeztetés, az ellenőrzés elvégzése nélkül az egységes kérelem benyújtása idén sem lehetséges. A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén lesz majd elérhető. A szankciómentes kérelembeadásra 2022. április 6. és 2022. május 15. (a hétvége miatt május 16.) közötti időszak áll rendelkezésre. A 2022. május 16-át követően benyújtott kérelmek szankciómentes módosítására május 31-ig van lehetőség, a módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós módosításra pedig 2022. június 9-ig nyílik mód.
A technikai változások közül lényeges, hogy a Vidékfejlesztési Program „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” és „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című, 2021-ben megjelent pályázati felhívásokkal kapcsolatban megkapott döntések alapján az idei egységes kérelem keretében is már be kell, hogy nyújtsák a kifizetési kérelmüket. Ennek elmulasztása a hároméves programból történő kikerülést eredményezi.
Lényeges változás az is, hogy az Európai Bizottság a tagállamok, köztük Magyarország sürgetésére 2022. március 23-án kiadta azt a határozatát, amely az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében a 2022-es közvetlen támogatások igénylése vonatkozásában a zöldítési követelmények bizonyos előírásai alól felmentési lehetőséget ad, erről az Agrárminisztérium és a Magyar Államkincstár külön, részletes tájékoztatót jelentet meg.
Az Agrárminisztérium az idei benyújtás minél gördülékenyebb lebonyolításához megtette a szükséges előkészületeket és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Államkincstár is felkészült a kérelmek befogadására. A Kincstár irányába megvalósuló kapcsolattartást érintően lényeges változás, hogy azon magánszemélyek, akik falugazdász közreműködésével adják be a kérelmüket és van ügyfélkapus regisztrációjuk, ők elektronikusan fogják meg kapni a Kincstár küldeményeit. Ha valaki mégis a postai utat választja, azt külön kérelmeznie kell.
Az idei évben is használható a „Mobilgazda”, a Magyar Államkincstár által fejlesztett mobilalkalmazás, amely révén különböző ügyfélszolgálati, – nyilvántartási, – tájékoztatási, illetve kérelembeadáshoz kapcsolódó funkciók válnak elérhetővé. A Magyar Államkincstár az idei egységes kérelmek beadása során is alkalmazni fogja az úgynevezett előzetes ellenőrzés rendszerét.
Az egységes kérelem idei beadását lehetővé tevő jogszabály módosítások ezen a linken érhetőek el.
A benyújtás technikai részleteivel és az egyes jogcímek tartalmával kapcsolatos átfogó tájékoztatókat a Magyar Államkincstár a honlapján teszi közzé, a https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek felületen. A kincstári közlemény idén is a beadással kapcsolatos részletes technikai leírást tartalmazza, továbbá elérhetőek a szükséges formanyomtatványok is.
(AM Sajtóiroda)
Méh állatjóléti pályázatot hirdet a kormány a méhészeti ágazat hatékonyságának növelése, az állatjóléti feltételek javítása és ezen keresztül a méh- egészségi problémák megelőzése érdekében, 10 milliárd forintos keretösszeggel – mondta az agrárminiszter Gödöllőn kedden.
Nagy István a megújult Méhészettörténeti kiállítóhely átadó ünnepségén elmondta, hogy az új pályázat a méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltató képességének fejlesztését célozza meg és támogatást nyújt a méhek jólétét szolgáló feltételek biztosításához. Hozzátette, hogy a támogatást várhatóan 2024. december 31-ig tartó kötelezettségvállalási időszakkal hirdetik meg még idén az első fél évben. A támogatás mértéke a méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség betartása esetén, 15 eurónak megfelelő forint méhcsaládonként, évente. A magyar méhészet és a haszonállat-génmegőrzés a világ élvonalába tartozik, és a kormány célja, hogy Magyarország a világ egyik fontos méhészeti és génmegőrzési tudásközpontjává váljon – fűzte hozzá a miniszter.
Nagy István beszélt arról is, hogy a gödöllői Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ méhészeti és méhbiológiai osztálya egyedülálló szerepet tölt be a hazai méhészeti ágazatban. A Gödöllői arborétum szomszédságában fekvő, saját méhállománnyal rendelkező osztály az elmúlt 120 évben a méhésztársadalommal együttműködve segítette az ágazat fejlődését a hozzá tartozó méhészeti parkkal, az országban egyedülálló méhészeti könyvtárával, valamint a most megújult méhészettörténeti kiállítóhelyével. Vécsey László (Fidesz) Gödöllő és térsége országgyűlési képviselője méltatta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a köréje csoportosuló tudományos intézmények Európában egyedülálló hálózatát.
(AM Sajtóiroda)
Jó hír a juh- és kecsketartóknak, hogy az Agrárminisztérium 2022 áprilisában új, kiskérődző állatjóléti támogatást hirdet meg 5 milliárd forint keretösszeggel a Megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében – mondta Feldman Zsolt a juh- és bárányhúst népszerűsítő kampányt bejelentő sajtótájékoztatón.
Az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet közreműködésével szervezett fogyasztásösztönző kampány indulása alkalmával az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy a juh-és kecsketartóknak szóló új intézkedést a kormánynak az agrárium számára a vidékfejlesztési támogatásokhoz biztosított 80 százalékos nemzeti kiegészítése teszi lehetővé. Bízunk benne, hogy az új támogatási forma érdemben járul hozzá a hazai juh- és kecsketenyésztés minél magasabb színvonalához, az állatjóléti színvonal emelkedéséhez – fogalmazott Feldman Zsolt.
A szaktárca tervei szerint a 2,5 éves programban való részvételhez, a támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint 2022. május közepétől lesz lehetőség. Azok a mezőgazdasági termelők pályázhatnak majd, akik a nyilvántartási rendszerekben bejegyzett állattartóként szerepelnek, és hatósági állatorvos által ellenjegyzett nyilatkozattal rendelkeznek arról, hogy tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak – tájékoztatott az államtitkár. A támogatást igénylőnek valamennyi kötelezettség teljesítését vállalnia kell – körömápolás, a belső élősködő fertőzöttség ellenőrzése, a külső élősködők, valamint legyek, szúnyogok, nyüvek elleni védekezés, és az ásványi anyag kiegészítés alkalmazása –, amelyek teljesítéséért 208 eurónak megfelelő forint vissza nem térítendő támogatást kaphat állategységenként (egy állategység 7 juhot jelent) és évenként. A minimálisan támogatható állatlétszám 14 állat. A kötelezettségvállalási időszak várhatóan 2022. július 1-től 2024. december 31-ig tart.
A juh- és bárányhúst népszerűsítő kampány indulása alkalmából Feldman Zsolt hangsúlyozta, minden segítség megtérül, amelyet a juh- és báránytartók kapnak, hiszen a termékeik Európa-szerte piacképesek, a mediterrán térség mellett ma már Ausztriában, Németországban, Svájcban is népszerűek. A belföldi fogyasztás viszont továbbra is alacsony, pedig a magyar juh- és bárányhús kiváló minőségű – indokolta a kampány megszervezését. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy az állattartók versenyképességét a költségvetési forrással kiegészülő vidékfejlesztési pályázatok jelentősen javítják. Az államtitkár szerint a fogyasztóknak is kedvez, ami jó az állatoknak és az állattartóknak. A fejlettebb tartási körülmények, a versenyképesebb termelés eredménye a magas hozzáadott értéket tartalmazó termék, amelyet érdemes megismertetni és megkedveltetni a magyar vásárlókkal – jegyezte meg.
(AM Sajtóiroda)
Újból pályázható február 28. óta az állattartó telepek fejlesztését támogató felhívás, amelynek keretében az állattartóknak ismét lehetőségük lesz nagyobb léptékű beruházásaik megvalósítására – mondta az agrárminiszter pénteken Dunaharasztiban.
Nagy István a dunaharaszti Ficsor Tehenészetben az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosával, Janusz Wojciechowskival a családi gazdálkodók helyzetéről tartott közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt évek támogatásai lehetővé tették, hogy az ágazat behozza több évtizedes lemaradását. Az állattartás abba a szakaszba lépett, amikor megnyílik a lehetőség a versenyképesség fokozására, a nagyobb szerepvállalásra a hazai és a nemzetközi piacon – emelte ki.
A miniszter hozzátette: a kormány azért látta szükségét a pályázat újranyitásának, mert az eredetileg 2020 őszén megjelent 360 milliárd forint keretösszegű felhívásra közel 473 milliárd forintnyi igény érkezett. “Az állandóan változó fogyasztói igények és a piacon való érvényesülés proaktív hozzáállást vár az élelmiszeripari vállalatoktól” – fogalmazott a miniszter. Az agrárminiszter elmondta, hogy a támogatás összegére vonatkozó feltételek változatlanok, a vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió forint között változik és maximum 2 milliárd forint lehet. Hozzátette, hogy a támogatást baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és egyéb gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartók vehetik igénybe, főszabályként 50 százalékos támogatásintenzitás mellett új állattartó telepek létrehozására, vagy a meglévő telepek korszerűsítésére.
Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa szerint fontos kérdés, hogy a közös agrárpolitikában mit tudnak ajánlani és javasolni az olyan gazdáknak, mint Ficsor Árpád. Vannak olyan pontok az agrárpolitikában, mint az állatjólét, a génállomány megőrzése, vagy akár a karbongazdálkodás, amelyek támogatást és segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak – mondta. Nagyon jó, hogy vannak olyan gazdák, akik miatt biztonságban érezhetjük a minőségi élelmiszerellátást – fűzte hozzá az uniós biztos.
(MTI)
Február 28-tól ismét lehet pályázni a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása című felhívásra – közölte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető kiemelte, a felhívás változatlan feltételek mellett lehetőséget biztosít korszerű, a piaci igényeket kiszolgálni képes, új ültetvények létrehozására, a kiöregedett, csak gazdaságtalanul művelhető gyümölcsültetvények megújítására. Fő szempont a termésbiztonság fenntartása. Ennek megfelelően az ültetvénytelepítés mellett pályázni lehet még öntözési rendszerek és jégháló takarás kiépítésére, tavaszi fagykár megelőzését szolgáló technológia, továbbá egyes, a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzésére is – tette hozzá a miniszter.
Nagy István bejelentette, lehetőség nyílik komlóültetvények kialakítására is. Emellett új támogatási célként jelenik meg az ökológiai művelésű ültetvények telepítésének támogatása. Az ökológiai művelés vállalása esetén a meghatározott gyümölcsfajok vonatkozásában alacsonyabb hektáronkénti tőszámmal, extenzívebb kialakítással, akár az üzemi termelésből már kiszorult tájfajták eltelepítésével hozható létre az új ültetvény – hangsúlyozta a tárcavezető.
A felhívás esetében nincs minimális támogatási összeg meghatározva, maximum pedig 500 millió forint lehet. A kérelmek benyújtására február 28. és április 30. között van lehetőség. A felhívás részletei a palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
A tavaszi munkák megkezdéséhez szükséges támogatásokat az Államkincstár február közepéig kifizette a gazdálkodóknak, az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatások végkifizetését pedig a múlt héten megkezdték – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn, Nagykátán.
Feldman Zsolt, a térség országgyűlési képviselőjével, Czerván Györggyel közösen tartott, az agrárgazdaság aktuális kérdéseivel foglalkozó gazdafórumon arról beszélt, hogy a kormány által megnövelt forrásokból a gazdálkodók modernizálhatják a gazdaságaikat és új élelmiszeripari kapacitások létesülhetnek. A kormány elkötelezetten épít a magyar agráriumra és a vidék gazdasági potenciáljára. Az elmúlt évben a 2014 és 2020 között rendelkezésre állt források nagyságrendjével megegyező, 1500 milliárd forint értékű pályázatot írtak ki mezőgazdasági vállalkozások, élelmiszer-feldolgozók és vidéki települések számára – mondta az államtitkár.
Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy február közepére a mezőgazdasági termelők 99 százalékának kifizették a területalapú támogatást, a múlt héten pedig megkezdődött a 2021. évi agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatások végkifizetése. Minden érintett azon dolgozik, hogy a gazdálkodók minél hamarabb megkapják a nekik járó forrásokat. “Tervezzenek előre, gondolkodjanak középtávon, ahogy a saját gazdaságuk fejlesztése ezt igényli” – fejezte be előadását Feldman Zsolt.
(MTI/AM Sajtóiroda)
A kormány célként tűzte ki a hazai kistermelők, az őstermelők és az élelmiszer-előállítók támogatását – mondta Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán, orosházi sajtótájékoztatóján.
Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai fórumát megelőző sajtótájékoztatón az államtitkár elmondta, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakban óriási lehetőség előtt állnak a hazai mezőgazdasági vállalkozások, hiszen a 4265 milliárd forintos vidékfejlesztési forrás segítségével a korábbiakhoz képest jóval nagyobb fejlesztési keretre pályázhatnak majd a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők.
Emlékeztetett, tavaly májusban változtatták meg a 2010-es kistermelői rendeletet, amellyel könnyítették a kistermelővé válás feltételeit, és országossá növelték számukra a saját termékeik értékesítési lehetőségét. Békés megyében 1763, a járásban pedig 433 regisztrált kistermelő kapott ezzel segítséget.
Erdős Norbert arról is beszélt, hogy a közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni, amely lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára. „2023-tól ezt az arányt 80 százalékra kell növelni, amely fontos lépés, hiszen naponta közel 2 millióan vesznek részt a közételtetésben- tette hozzá.
Dr. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kiemelt forráshoz jut a vidék, hiszen a 2021-2022-es ciklusban 1500 milliárd forint pályázati támogatás áll rendelkezésre.
Kiemelte, tavaly a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozások előtt is új pályázati lehetőségek nyíltak meg, és a teljes ciklusra vonatkozóan közel 2450 milliárd forintos támogatásról már döntés született. Ebből az összegből Békés megye 132 milliárd forintot nyert el és 85 milliárd forintot fordíthat beruházási támogatásra. Hangsúlyozta, hogy a 10 ezer fő lakos alatti települések is pályázhattak vidékfejlesztési támogatásra, a megyében 78 nyertes pályázó összesen 7 milliárd forint támogatást kapott.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mai találkozó lehetőséget ad arra, hogy a gazdákkal együtt tervezni lehessen a jövőt. Beszédében kitér a közös agrárpolitikára is, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy az Európai Uniónak a költségvetés részeként jóvá kell hagynia, majd utána kezdődhet el az egyeztetés is.
Ha elfogadják a tervet, akkor az új zöld programnak megfelelően megváltozik a támogatási rendszer is. Dr. Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke elmondta, hogy a járvány ellenére már tavaly is komoly nyereséggel tudták zárni az évet és pozitívan állnak a jövő elé.
(AM Sajtóiroda)
Várhatóan márciusban jelenik meg ötmilliárd forint keretösszeggel egy új, lovas létesítmények fejlesztésére irányuló felhívás – jelentette be az agrárminiszter szerdai szerencsi sajtótájékoztatóján.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint lehet, a cél fedett lovardák kialakítása, bővítése és felújítása. Ehhez kapcsolódóan lehetőség lesz többek között a kapcsolódó kiszolgáló egységek, szociális helyiségek kialakítására is – mondta Nagy István. A fedett lovardák lehetővé teszik az évszaktól és időjárási viszonyoktól független lovas tevékenység és oktatás végzését, növelve annak vonzerejét a fiatal és idősebb generációk számára – tette hozzá. A pályázaton vidéken élő magánszemélyek, őstermelők, vidéken működő mikrovállalkozások pályázhatnak majd induló vagy már működő lovas tevékenységeikhez kapcsolódóan – közölte a politikus.Fontos feltétel, hogy a támogatási kérelem benyújtására csak az jogosult, aki igazolni tudja, hogy a pályázat benyújtását megelőző 24 hónapban folyamatosan, az Országos Lótenyésztési Információs Rendszerben jegyzett adatok alapján legalább két ló tulajdonosa volt – mondta Nagy István.
(MTI)
Történelmi lehetőség a magyar vidék számára, hogy a kormány a lehető legmagasabb arányban egészíti ki költségvetési forrásból az uniós támogatásokat – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára a Magyar Közgazdasági Társasággal közösen megrendezett szerdai konferencián Budapesten.
Farkas Sándor hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt szerepet szán a következő években a vidéki térségeknek, ezért a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar átfogó korszerűsítésére törekszik. Példaértékűnek nevezte azt az összefogást, amelyben az uniós források felhasználását meghatározó stratégiai terv létrejött, és abban bízik, hogy a vidék példátlan mértékű mozgástérhez jut a támogatásokkal. A 2027-ig tartó időszak fejlesztési kerete a háromszorosára bővült az előző ciklushoz képest. Mindez lehetőséget teremt egy olyan agrárium megteremtésére, amely nemzetközi téren is versenyképes, hatékonyan gazdálkodik az erőforrásokkal, és ellenáll a kedvezőtlen külső hatásoknak – tette hozzá Farkas Sándor.
A támogatási kör bővítését várja a társfinanszírozás kiterjesztésétől Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, aki szerint megbecsült és jövedelmező hivatássá kell tenni a mezőgazdasági termelést, és ehhez a fenntarthatósági szempontoknak megfelelve biztosítani kell a technológiai fejlődés feltételeit. Az eddigi tapasztalatok alapján a támogatási igények követik a pályázati lehetőségek bővítését – mondta. Az államtitkár szerint ez egyrészt a vidékben rejlő lehetőségeket mutatja, és bizonyítja azt is, hogy sikerült megtalálni a legfontosabb forrásfelhasználási területeket.
A Megújuló vidék, megújuló agrárium programnak köszönhetően a mezőgazdasági, élelmiszeripari kibocsátás csaknem a felével, a kivitel harmadával nőhet, a feldolgozott termékek aránya ezen belül 85 százalékra emelkedhet – tette hozzá Feldman Zsolt. A támogatások nemcsak arra adnak lehetőséget, hogy a magyar agrárium behozza a történelmi lemaradását, de arra is, hogy számos területen régiós piacvezetővé váljon – fogalmazott. Példaként említett számos, magas hozzáadott értéket termelő ágazatot, többek között a zöldségfeldolgozást, a takarmányfeldogozást, a baromfiipart.
Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervről (KAP) beszélt. A helyettes államtitkár előadásában kitért a KAP 9+1 céljára, amely erősödő zöld elvárásokkal rendelkezik, átfogó célkitűzése pedig a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Juhász Anikó szerint március végére várható az EU-tól az a véleményező levél, amely alapján optimális esetben a második félévben elfogadhatják a magyar tervet.
A Sapard 20 rendezvényen Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a vidékfejlesztési támogatások súlypontjáról tartott előadást. Ismertette a Vidékfejlesztési Program végrehajtását, részletekbe menően bemutatta a lezárult felhívások eredményeit és szót ejtett az aktualitásokról is.
A Költségvetési Tanács elnöke szerint Magyarország kilátásai kedvezőek, hiszen Európán belül kiugró növekedési adatokat ért el. Hasonló teljesítményre csak a térség egy része, különösen Lengyelország képes, az EU és az Egyesült Államok “gazdasági pozíciói ugyanakkor elgondolkoztatóak”, a következő években egyre jobban lemaradhatnak a világ más részeihez, kiváltképp a Távol-Kelethez viszonyítva – fejtette ki a rendezvényen Kovács Árpád, aki világgazdasági feszültségekre is számít emiatt. Véleménye szerint Magyarországnak a következő években hatékonysági fordulatra lesz szüksége, ha fenn akarja tartani a fejlődési ütemet. Az infláció világszinten magas, és belföldön is legfeljebb mérsékelni lehet csupán, hiszen az alakulását 80 százalékban külső körülmények határozzák meg – tette hozzá.
(MTI/AM Sajtóiroda)
Újranyílik a népszerű mezőgazdasági kisüzemek támogatása elnevezésű pályázati kiírás – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére irányuló pályázati kiírás 2022. február 14. és 2022. február 28. között kerül újra megnyitásra. A miniszter szerint a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásai közül ez az egyik legnépszerűbb. A kezdeményezésnek köszönhetően eddig több ütemben összesen 8 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók. A döntések folyamatosan születnek, így már csaknem 3.800 érdeklődő részére folyósították a támogatás első részletét, ami több mint 4 millió forintot jelent nyertes pályázónként. Ennek köszönhetően már összesen mintegy 15,5 milliárd forint segíti a legkisebb termelőként működő gazdálkodókat terveik megvalósításában – tette hozzá Nagy István.
Kifejtette, a felhívás keretében 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatásra lehet kérelmet benyújtani. A forrásra meghatározott kis üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőknek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek pályázhatnak. Feltétel azonban, hogy a tartózkodási helynek, vagy székhelynek már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben kell lennie. A forrásokat a pályázók üzemméretük növelése érdekében többek között eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre vagy akár állatvásárlásra is elkölthetik – emelte ki a miniszter.
A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
Az agráriumot érintő támogatáspolitika aktualitásairól tartott előadást Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 40. AGROmashEXPO keretében megrendezett Szántóföldi Szakmai Napon.
A Gabonatermesztők Országos Szövetsége által szervezett konferencián az államtitkár jelezte: a gazdálkodók számára az egységes kérelmek idei benyújtása megszokott módon, április elején indul majd, az igényelhető támogatások feltételei nem módosulnak. Idén 1,3 milliárd eurónyi forrás használható fel a közvetlen támogatásokra, ez a forrás körülbelül 219 euró/ha SAPS és zöldítési együttes támogatást tesz majd lehetővé az idei évi kérelmekhez kapcsolódóan.
A Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó területalapú támogatások kapcsán elhangzott: a 2022-elejével induló új agrár-környezetgazdálkodási és új ökológiai gazdálkodási programokhoz a kérelmeket tavaly év végén kellett benyújtani. A gazdálkodók közel 1,3 millió hektárra nyújtottak be támogatási igényt az agrár-környezetgazdálkodási program keretében, ez körülbelül duplája az eddigieknek. Az államtitkár a lehetőségeket elemezve kijelentette: az a gazdálkodó, amelyik jó kérelmet nyújtott be, 2022 első negyedévében pozitív döntésre számíthat. Az ütemes és gyors elbíráláshoz az Agrárminisztérium minden előkészületet megtett.
A mezőgazdaság modernizációjának központi kérdése a legkorszerűbb digitális technológiák alkalmazása, a precíziós gazdálkodásra való átállás. Az ezt ösztönző pályázatra, a 100 milliárd forintos keretre összesen 210 milliárd forint igény érkezett a gazdáktól. Ütemesen zajlik a benyújtott pályázatok bírálata, eddig több mint 50 milliárd forint támogatás odaítéléséről született támogatói döntés. A gazdálkodók 6.900 darab precíziós gép vásárlását kívánják ennek a forrásnak a segítségével megvalósítani, közel fele részben precíziós munkagépeket és 40%-ban precíziós erőgépeket vásárolva a támogatás segítségével. A szántóföldi növénytermesztők számára kiírt terményszárítók és -tisztítók fejlesztésének támogatása felhívásra óriási érdeklődést tanúsítottak a termelők, a betervezett 50 milliárd forintos forráshoz képest 186 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be kérelmet. A szükséges többletforrások biztosítottak, folyamatos a döntéshozatal, eddig már 200 termelő részesült mintegy 53 milliárd forint támogatásban, de ezek a számok folyamatosan emelkednek.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét Magyarország az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak. A Magyar Kormány az uniós forrásokhoz 80 százalékos nemzeti kiegészítő támogatást biztosít, így történelmi léptékű fejlesztési forrás jut az agráriumba – mondta Feldman Zsolt.
(AM Sajtóiroda)
Hatvan millió forint keretösszeggel hirdet pályázatot agrárágazati civil szervezeteknek az Agrárminisztérium. A szaktárca 2022-ben is segítséget nyújt az idei évben tervezett szakmai, a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektet megvalósításához.
A pályázat keretösszege 60 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege hétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel. A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2022. január 14-étől 2022. február 13-ig nyújthatják be a felhívásban szereplő módon.
Hiánypótlásra a pályázati szakaszban nincs lehetőség, ezért fontos, hogy a pályázó szervezet vezetője alaposan ellenőrizze a befogadási feltételek teljesülését az elkészített pályázati dokumentációban, még annak postára adása előtt.
A pályázati felhívás szövege és annak kötelezően kitöltendő mellékletei, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztató itt érhető el.
(AM Sajtóiroda)
A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című pályázati felívás a tervek szerint februárban újranyílik, így lehetőség lesz arra, hogy az állattartók nagyobb léptékű beruházásaikat megvalósítsák – közölte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető hangsúlyozta: az újranyitást a 2020 őszén megjelent kiírás óriási sikere indokolja. Akkor, a 360 milliárd Ft keretösszegű felhívás kapcsán közel 473 milliárd Ft összegre nyújtottak be támogatási igényt a kérelmezők. A miniszter kiemelte, hogy a felhívás a már megismert feltételrendszer mellett lesz továbbra is elérhető, a támogatási intenzitás főszabályként 50%-os, a támogatás összegére vonatkozó feltételek pedig változatlanok: az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió Ft között változik, maximum 2 milliárd Ft lehet.
Baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó számára nyílik ismét lehetőség támogatott módon új állattartó telepek létrehozására, meglévőek korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a felhívás keretében azon támogatást igénylők is pályázhatnak, akik a jelen felhívás keretében már részesültek támogatásban, akár ugyanazon megvalósítási helyre is.
A támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint február végétől lesz lehetőség.
(AM Sajtóiroda)
A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, ültetvények telepítését támogató felhívást a tervek szerint márciusban újranyitja az Agrárminisztérium – jelentette be Nagy István tárcavezető.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy a 2021-ben, 15 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett felhívásra több, mint 20 milliárd forint összegben nyújtottak be támogatási igényt a gazdák. Az érintettek mintegy 2.500 hektár új, intenzív gyümölcs-, valamint 1700 hektár új gyógynövény ültetvény létrehozását tervezik.
A tárcavezető azt is kifejtette, hogy az újranyitott felhívás alapján alapvetően változatlan feltételekkel lehet magas termőképességgel és nagy termésbiztonsággal rendelkező gyümölcs és gyógynövény ültetvények létrehozására támogatást igényelni. Néhány változásra azonban számíthatnak az érdeklődők. Új támogatott fajként lehetőség nyílik komlóültetvények kialakítására is, emellett új támogatási célként jelenik meg az ökológiai művelésű ültetvények telepítésének támogatása. Az ökológiai művelés vállalása esetén a meghatározott gyümölcsfajok vonatkozásában alacsonyabb hektáronkénti tőszámmal, extenzívebb kialakítással, akár az üzemi termelésből már kiszorult tájfajták eltelepítésével hozható létre új ültetvény – tette hozzá Nagy István.
Kifejtette, a támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint márciustól lesz lehetőség. A beruházások költségeinek felét fedező vissza nem térítendő támogatás legfeljebb 500 millió forint lehet – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.
A módosított pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon hamarosan megismerhetők lesznek.
(AM Sajtóiroda)
A kistelepülési önkormányzatok, az egyházközségek és az iskolafenntartó tankerületi központok mellett mától az 5000 fő alatti településeken működő civil szervezetek is pályázhatnak a Magyar Falu Programban.
A Falusi Civil Alap ötmilliárd forintos keretéből az egyesületek, alapítványok az idei évben is négy célra nyújthatják be igényeiket. Ingatlanberuházási, felújítási támogatás esetén 7 millió forint, gépjármű beszerzési támogatás esetén szintén 7 millió forint, eszközbeszerzés és programszervezési támogatás esetében pedig maximálisan 2-2 millió forint igényelhető.
A falvakban működő civil szervezetek pótolhatatlan tevékenységet végeznek, a mindennapi élet meghatározó szereplői, hiszen lokális szinten képviselik a kultúrát, a sportot, a hagyományőrzést, vagy éppen a falvakban élők biztonságáért, egészségmegőrzéséért, támogatásáért dolgoznak. Ezért döntött úgy a kormány 2020-ban, hogy működésüket a Magyar Falu Programon keresztül is segíti. Az elmúlt két évben összesen közel ötezer nyertes civil pályázat született, melyekre a kifizetett támogatások összege 15 milliárd forint.
A Falusi Civil Alappal együtt a Magyar Falu Program keretében az idei évben tizennégy pályázati kiírás és felhívás áll nyitva a kedvezményezettek előtt, melyek mindegyikének célja a falvakban élők életminőségének javítása, a kistelepüléseken elérhető közszolgáltatások színvonalának emelése.
A pályázatokat a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszeren keresztül 2022. február 11-ig lehet benyújtani.
A pályázati kiírás megtalálható a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján, a kormányzati portálon és a Magyar Falu Program internetes oldalán.
Gyopáros Alpár, Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos
(Miniszterelnökség)
Az ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú települések már hétfőtől pályázhatnak a Magyar Falu Programban meghirdetett támogatásokra – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gyopáros Alpár közlése szerint az eddigi 120 napról az idén 90 napra csökkentették a pályázatok elbírálási idejét, így egy hónappal korábban foghatnak hozzá az önkormányzatok és a helyi egyházközségek a fejlesztésekhez.
Az idén ismét 70 milliárd forint áll rendelkezésre a kistelepülési beruházások megvalósításához; ezt kiegészítik a falusi útalap, a falusi csok és a falusi kisboltok működtetését szolgáló támogatás forrásai – tette hozzá a kormánybiztos.
Hangsúlyozta, hogy a pályázati kiírást évről évre a települések igényei szerint fogalmazzák meg, ezért több újdonságot tartalmaz az idei program.
A többi között 2022-ben lehet pályázni fogászati kezelőszék beszerzésére, művelődési házakhoz kapcsolódó kültéri közösségi terek, például szabadtéri színpadok kialakítására, kommunális járművek tárolására szolgáló gépszín kialakítására, falusi bölcsődék, bölcsődei udvarok felújítására és csapadékvíz-elvezetési hálózatok megvalósítására is – sorolta.
Szólt arról, hogy 2019 óta több mint 200 milliárd forintnyi támogatást vehettek igénybe a falvak a helyi életminőség javítására. A csaknem 2900 ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú település 23 000 sikeres pályázatot adott be az elmúlt években.
A Magyar Falu Program annál is inkább népszerű, mert egyszerű, rugalmas és gyors, az idén pedig tovább csökken a pályázatok elbírálási ideje – nyomatékosította Gyopáros Alpár.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a pályázati kiírások megtalálhatóak a kormany.hu, illetve a magyarfaluprogram.hu weboldalon.
(MTI)
Az Agrárminisztérium a szakmai szervezetekkel együttműködve elkészítette a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti hazai támogatási intézkedéseit tartalmazó stratégiai tervet, amit a benyújtás előtt utolsó lépésként társadalmi vitára bocsájt – jelentette be Nagy István tárcavezető.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszerében alapvető változások következnek be, a tagállamoknak ezért a forrásaik összességére az ágazati célokat és az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket is magában foglaló stratégiai tervet kell készíteniük. Az új teljesítési modell szerint az intézkedések sikerességét előre lefektetett eredménymutatók tényleges elérésével kell alátámasztani. A dokumentumot december 31-ig kell hivatalosan benyújtani az Európai Bizottsághoz. A tervek a jóváhagyás után válnak jogilag hatályossá, várhatóan a jövő év második felében – tette hozzá.
Nagy István kitért arra is, hogy a KAP kereteit a Megújuló vidék, megújuló agrárium program megvalósításának szentelik. Ebben a tudatban fejlesztjük az agráriumot és élelmiszerelőállítást, megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, és a vidéken élők számára jobb életminőséget teszünk lehetővé – jelezte a miniszter. A tárcavezető kiemelte, az elmúlt tíz évben a hazai mezőgazdaság a második legnagyobb növekedést produkálta az Európai Unióban. Az élelmiszertermeléshez pedig csaknem félmillió magyar család megélhetése kapcsolódik. Kifejtette, a program egyrészről válaszol a 21. századi kihívásokra, az erősödő nemzetközi versenyre, a klímaváltozásra, a csökkenő biodiverzitásra, az élelmiszerellátási biztonság vagy éppen a munkaerőhiány kérdésére, másrészről húzóágazataink megerősítésével hozzájárul a regionális versenyben való élre kerüléshez. Hangsúlyozta, a rendelkezésre álló források felét gazdasági fejlesztésre fordítjuk, harmadát pedig a környezet- és klímavédelemre, ami a korábbi időszak dupláját jelenti. Emellett a kistelepülések fejlesztésére jutó összeg negyedével növekszik, amely így a források tíz százalékát teszi ki.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a KAP I. pillérének keretében 3400 milliárd forintot, a II. pillér tekintetében pedig 2853 milliárdot fordítunk a mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztésére. Mindez azért lehetséges, mert a kormány úgy döntött, hogy az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé.
Nagy István azt is közölte, a leendő támogatások között régi és új elemek is megjelennek. Továbbra is lesz területalapú támogatás, ráadásul a kisgazdaságok és a fiatal termelők többletforráshoz juthatnak. Megmaradnak a termeléshez kötött támogatások, és új elemként a közvetlen támogatások között megjelenik az úngynevezett agroökológiai alapprogram, amely a gazdálkodók többlet környezeti vállalásait kompenzálja. A vidékfejlesztési támogatások között meghatározó lesz a versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházások segítése, de megmarad az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatása is. A vidéki gazdaság és közösségek erősítése érdekében forráshoz juthatnak a kistelepülések az alapszolgáltatásaik és infrastruktúrájuk fejlesztésére. Emellett kibővített eszköztár szolgálja majd a tudásátadást és az innovációt is – sorolta a tárcavezető.
Fontos, hogy minél többen elmondják véleményüket a Tervvel kapcsolatban. Az alábbi linkre kattintva megnyílik az az online kérdőív, aminek kitöltésével Ön is hozzájárulhat a Terv sikeres társadalmasításához, ezen keresztül pedig a megújuló vidék és a megújuló agrárium jövőjéhez.
A KAP Stratégiai Terv az alábbi linken érhető el.
Az online kérdőívet pedig itt lehet kitölteni.
(AM Sajtóiroda)
A kistelepülésen élők életminőségének további javítása érdekében 14 felhívással 2022. január 3-án megjelennek a Magyar Falu Program pályázati kiírásai és már aznap beadhatók a kérelmek. Az eljárási rend tovább egyszerűsödik: rövidebb (30-35 napos) lesz a benyújtási idő és gyorsabb lesz a bírálati szakasz is. A korábbi népszerű felhívások mellett új célok megvalósítására is lehet forrást nyerni.
A Magyar Falu Program egyik legnagyobb eredménye, hogy a kistelepüléseken megállt a népességcsökkenés, ez pedig a bölcsődék iránti megnövekedett igényben is megmutatkozik. A jövő évtől éppen ezért lehetőség nyílik a meglévő bölcsődeépületek felújítására. Továbbá először lehet pályázni fogászati kezelőegység beszerzésére is. Újdonság a kültéri közösségi terek, létesítmények pl. színpad építésére, fejlesztésére, valamint gépjárművek tárolására szolgáló építmény, mobil létesítmény kialakításának lehetősége. Bővül az út-, híd-, és kerékpárút építési pályázat, amelynek keretében 2022-től vízelvezető csatornarendszerek javítására és építésére is lehet forrást nyerni.
Változatlan formában lesz elérhető az óvodai épület, a faluház, a művelődési- és a kultúrház fejlesztésének lehetősége, valamint az orvosi rendelő fejlesztési pályázat. A kedvezményezettek az önkormányzatok, amelyek a növekvő ingatlanárak miatt a magasépítési beruházások esetében megemelt támogatási összegre nyújthatnak be igényt. Könnyítés számukra, hogy a Támogatói Okirat kibocsátásához nem szükséges az építési engedély megléte, elég az engedélyezési eljárás elindításának igazolása.
Továbbra is lehet pályázni közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzésre, valamint bértámogatásra, kommunális eszközök beszerzésére, óvodai játszóudvarok és közterületi játszóterek kialakítására. A járdaépítési pályázat keretében igényelhető támogatás 10 millió forintra emelkedik, az összeg a jövő évben – az anyagköltségen túl – már vállalkozói díjra is elszámolható.
Az önkormányzatok számíthatnak a szolgálati lakásépítése, valamint a tanya- és falubusz beszerzésére irányuló pályázatokra.
Ismét kiírásra kerül az iskolaépület és tornaterem fejlesztési pályázat, kedvezményezettjei a tankerületek. Jelentős forrásra pályázhatnak továbbá az egyházközösségek három célterületre vonatkozóan: egyházi közösségi terek fejlesztése és eszközbeszerzés, bértámogatás, valamint egyházi temetői infrastruktúra fejlesztése kategóriákban. A pályázati célok közé mind az egyházi fenntartású, mind az önkormányzati fenntartású temetők estében bekerül a digitális temetői nyilvántartás beszerzése és működtetése. A falusi civil szervezetek ismét pályázhatnak tevékenységük támogatására.
(Miniszterelnökség)
Jövőre ismét 70 milliárd forint forrásra lehet pályázni a Magyar Falu Programban – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gyopáros Alpár közölte: a pályázatokat várhatóan már 2022 első munkanapján kiírják, az elbírálás időtartamát pedig a korábbi 120 napról 90 napra csökkentik, hogy a pénz minél hamarabb eljuthasson a kistelepülésekhez.
Hozzátette: a rendelkezésre álló forrásokat a pályázati igények alapján akár több tízmilliárd forinttal kiegészítheti év közben a kormányzat.
Elmondta, jövőre 14 fejlesztési témakörben pályázhatnak a program forrásaira az 5 ezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú kistelepülések.
Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztése programpontban polgármesteri hivatalként is működő faluházak fejlesztésére, közösségi terek fejlesztésére, kültéri közösségi terek, például színpadok vagy gépjármű tárolására alkalmas létesítmény építésére, felújítására, orvosi rendelők fejlesztésére, fogászati szék beszerzésére, óvodák és bölcsődék felújítására, korszerűsítésére kaphatnak támogatást az önkormányzatok.
Szintén lehet pályázni közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzésre és közösségszervező bértámogatásra, egyházi közösségi terek fejlesztésére, egyházi közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzés és közösségszervező bértámogatására, egyházi, illetve önkormányzati tulajdonában lévő temetők infrastrukturális fejlesztésére, kommunális eszközök, a közterületek karbantartásához szükséges gépek beszerzésére, óvodai és közterületi játszóterek fejlesztésére.
Továbbá járdák, önkormányzati utak, hidak, kerékpárforgalmi létesítmények, vízelvezető rendszerek építésére, felújítására, szolgálati lakások felújítására, fejlesztésére, tanya- és falugondnoki buszok beszerzése, iskolaépületek, tornatermek fejlesztésére is lehet pályázatokat benyújtani, illetve újra meghirdetik a Falusi Civil Alapot – sorolta a kormánybiztos.
Az egyházi intézmények fejlesztése esetében nem az önkormányzat, hanem az egyházközség a kedvezményezett – fűzte hozzá.
Arról is beszámolt, hogy az elmúlt három évben már több mint 200 milliárd forintnyi forrást használhattak fel a kistelepülések a Magyar Falu Program keretében.
Ugyancsak a kistelepüléseken élőket segíti a falusi csok, amelyet indulása óta 27000 család vett igénybe 145 milliárd forint értékben. A falusi útalap felhasználása nyomán pedig 2019 óta 3000 kilométernyi mellékutat újítottak fel és jövőre további 1500 kilométernyi mellékút újulhat meg – mondta Gyopáros Alpár.
(MTI)
Magyarország Kormányának elkötelezett célja, hogy a “Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése elnevezésű pályázati kiírás.
A felhívás célja a vidéki térségekben működő, mikrovállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők induló vagy már működő szálláshely szolgáltatatói tevékenységeinek támogatása, valamint a jövedelemszerzés és a foglalkoztatás erősítése. A felhívás keretein belül többek között lehetőség van a gazdák által már működtetett szálláshelyek továbbfejlesztésére vagy újak létrehozására, a kapcsolódó kiegészítő turisztikai szolgáltatások kialakítására, és az ehhez szükséges eszközök beszerzésére. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd Ft.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint, míg a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50-70%-a lehet térségi besorolási szempontok alapján. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. december 8-ától lesz lehetőség. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
A Magyar Falu Program forrásai rendelkezésre fognak állni a jövőben is, sőt az első pályázati kiírások 2022-ben már januárban megjelennek – hangsúlyozta a program kormánybiztosa csütörtökön a Fejér megyei Adonyban, ahol átadta a program keretében 30 millió forintos támogatásból felújított szolgálati lakást.
Gyopáros Alpár felhívta a figyelmet arra, hogy amely település Adony mintájára szolgálati lakást szeretne kialakítani vagy fejleszteni, a januári pályázatok között meg fogja találni az erre vonatkozó pályázati kiírásokat is.
A kormánybiztos rámutatott, hogy a Magyar Falu Program keretében 2019 óta írnak ki pályázatokat szolgálati lakások kialakítására, illetve felújítására, fejlesztésére, és eddig több mint 400 ilyen pályázatot támogattak, több mint tízmilliárd forint értékben. Gyopáros Alpár úgy véli, komoly jelentősége van a szolgálati lakásokra vonatkozó pályázatoknak, mert egyrészt “ez egy olyan program, amit maguk a falvak írnak”, másrészt kulcsfontosságúak a humánerőforrás megtartása miatt.
Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes elnöke a magyar kormány legnagyobb találmányának nevezte a Magyar Falu Programot, amely szerinte jelentősen növelte az ötezer lakosúnál kisebb települések lakosságmegtartó erejét, “a 2010 előtt lesajnált vidéket” pedig újra fejlődővé, élhetővé teszi.
Elmondta, az elmúlt három évben Adony városa 14 pályázaton összesen 206 millió forintot nyert el a programban, így több szolgálati lakás, a polgármesteri hivatal, az óvodaépület és a temetői ravatalozó újulhatott meg, de kommunális eszközök beszerzése is ebből valósult meg.
Ronyecz Péter, a város független polgármestere közölte, a most átadott ingatlant az önkormányzat vásárolta meg, majd abból az iskolaigazgató kérésére lett szolgálati lakás, amelybe egy pedagógus és családja költözött be. A pályázat segítségével kívülről teljesen felújították és szigetelték az épületet – tette hozzá.
(MTI)
A Vidékfejlesztési Program keretében 5 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett, Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása című felhívásra 2021. november 17-től benyújthatók a pályázatok – közölte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a tavaszi fagykárok jelentik az egyik legnagyobb termesztési kockázatot, különösen a gyümölcstermesztésben, ahol a fagykár fokozottabban jelentkezik. A meteorológiai előrejelzések szerint sajnos a szélsőséges időjárási események felszaporodása várható a jövőben, így a fagyok elleni védekezés szerepe felértékelődik. Kiemelte, hogy a vidékfejlesztési intézkedések jelentős mértékben hozzájárulnak a szélsőséges éghajlati események, így a fagykárok megelőzéséhez. A november 17-től pályázható felhívás a kármegelőző beruházások megvalósításához kíván támogatást nyújtani a termésbiztonság növelése érdekében. A miniszter kifejtette, hogy a pályázati kiírás lehetőséget biztosít a fagykárok elleni berendezések és technológiák, például a rögzített vagy mobil légkeverő berendezés, az autonóm hőtermelő berendezés vagy a vontatott hőtermelő gép beszerzésére. Felhívta a figyelmet, hogy a felhívás keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint lehet 80 %-os támogatási intenzitás mellett.
A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.
(AM Sajtóiroda)
A Magyar Falu Program keretében több mint 1500 kisbolt részesült vissza nem térítendő állami támogatásban, 121 új kisbolt nyithat meg és 1415 már működő üzlet kapott fejlesztési támogatást. A nyertes pályázók listája a kormányzati portálon elérhető.
A kormány célja a programmal, hogy a kistelepülések által kínált életminőséget folyamatosan javítsa, erősítve ezzel a falvak népességmegtartó erejét.
A 2021-ben első alkalommal meghirdetett kiskereskedelmi üzletek támogatásáról szóló felhívás népszerűségét és létjogosultságát mutatja, hogy a kedvezményezettek 13 milliárd forint önrészt vállaltak, amelyhez közel 40 milliárd forint állami dotációt kapnak.
A meglévő üzletek átlagban 22,5 millió forint, az újonnan nyílók 45,5 millió forint támogatást nyertek.
Nagy előrelépés a települések lakói számára, hogy a kisboltok többsége – az alapvető árucikkek értékesítése mellett – többletszolgáltatások biztosítását is vállalta, így ezres-nagyságrendben jönnek létre új közösségi terek, ahol elérhetőek lesznek friss sajtótermékek, szerencsejáték-szolgáltatások, kávé, fagylalt. Az üzletek jelentős részében vény nélkül kapható gyógyszerek és postai szolgáltatások is rendelkezésre állnak majd.
A támogatásért cserébe 5 éves fenntartási kötelezettséget vár el az állam, ehhez azonban működési támogatást is nyújt.
A megítélt összeg az üzletek külső, belső felújítására, akadálymentesítésére, energetikai korszerűsítésére, illetve eszközbeszerzésre (pénztárgép, hűtő, fagyasztó, polcrendszer stb), működési támogatásra, akár ingatlanvásárlásra is felhasználható.
Gyopáros Alpár
Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos
(Miniszterelnökség)
A kormány a Magyar Falu Program keretében meghirdetett Falusi Civil Alap tartaléklistás pályázataira 5 milliárd forint forrást biztosított, melyből 1428 civil szervezet tevékenységét tudják támogatni – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön a Zala megyei Gellénházán, a program polgármesteri találkozóját és fórumát követő sajtótájékoztatón.
A Magyar Falu Programot 2018-ban indította el a kormány, az első évben a kistelepülési önkormányzatok, valamint a falvakban működő egyházközségek fejlesztésére lehetett benyújtani a pályázatokat – emlékeztetett Gyopáros Alpár.
Az elmúlt esztendőben a falusi civil szervezeteket célzó támogatás – a Falusi Civil Alap – létrehozásáról döntött a kormány. Tavaly összesen 5 milliárd forint értékben csaknem 1600 pályázó nyert el támogatást. Idén, az év elején újabb 5 milliárd forint keretösszegű pályázatot írtak ki, év közepéig 1500-1600 falusi civil szervezet nyert el a pályázati támogatást.
A Falusi Civil Alap az indulástól kezdve 4500 falusi civil szervezet számára összesen 15 milliárd forint pályázati forrást biztosított. Az elnyert pályázati támogatást a civil szervezetek a tulajdonukban lévő vagy az általuk működtetett (jellemzően önkormányzati tulajdonban lévő) ingatlanok, egyebek mellett klubhelyiségek, közösségi terek fejlesztésére fordíthatták. Erre a célra maximum hatmillió forintot igényelhettek, gépjárműbeszerzésre ötmillió forint pályázati forrást nyerhettek el, kisebb értékű eszközök beszerzésére, valamint rendezvények szervezésére pedig kétmillió forintos pályázati igényt nyújthattak be.
Gyopáros Alpár kiemelte: a falusi civil szervezetek érdemesek a támogatásra. A vállalt tevékenységek – az önkéntes tűzoltóegyesületek részt vesznek a balesetmegelőzési programokban, valamint a katasztrófák elhárításában, a polgárőregyesületek a rendőrséggel együttműködve segítik a közbiztonság fenntartását, a lokálpatrióta egyesületek aktív részesei a faluszépítő munkának, a környezetvédelemnek – mellett a “közösség motorjai”, a közösségi élet aktív résztvevői; többek közt segítik a falunapok szervezését, környezetvédelmi munkákat végeznek, segítik az illegális szemétlerakók felszámolását – hangsúlyozta.
A Magyar Falu Program – benne a Falusi Civil Alap – a következő évben is folytatódik: januárban kiírják az újabb pályázatokat, a falusi civil szervezetek pedig a jövőben is számíthatnak a kormány támogatására – jelezte a politikus.
(MTI)
Magyarország kormányának elkötelezett célja, hogy a “Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása elnevezésű pályázati kiírás – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A kiírás célja a tavaszi fagykár elleni védekezés támogatása, a tavaszi fagykárból adódó termelési kockázatok csökkentése, illetve kiküszöbölése a gyümölcstermelésben. Csak idén közel 30 ezer hektár mezőgazdasági területről jelentettek tavaszi fagykárt, ami óriási termeléskiesést és bevételcsökkenést jelent a gazdálkodók számára, ez ellen fel kell lépni minden eszközzel.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a felhívás révén támogatni kívánják a tavaszi fagykár megelőzését szolgáló eszközöket, berendezéseket és technológiát, például a rögzített vagy mobil légkeverő berendezés, az autonóm hőtermelő berendezés vagy a vontatott hőtermelő gép beszerzését és telepítését. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5 milliárd Ft.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint, míg a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 80%-a lehet – hangsúlyozta Nagy István.
A támogatási kérelmek benyújtására 2021. november 17-től lesz lehetőség.
A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
A Magyar Falu Programnak köszönhetően kisbolt nyílik 121 olyan településen, ahol az elmúlt években, évtizedekben nem volt – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Gyopáros Alpár a Magyar Falu Programban meghirdetett, falusi kisboltokat érintő támogatás első eredményeit ismertetve elmondta, mintegy 5,6 milliárd forint támogatást fizetnek ki a következő hetekben, hónapokban az alapvető élelmiszereket és vegyiárukat árusító új boltok nyitására.
A nyertes pályázók listáját pénteken teszik közzé a kormany.hu oldalon.
Gyopáros Alpár példaként említette a Győr-Moson-Sopron megyei Maglócát, ahol 18 évvel ezelőtt zárt be a kisbolt, és a helyieknek reményük sem volt arra, hogy új bolt nyisson.
A programnak köszönhetően most lesz kisbolt a településen – mondta.
A kormánybiztos közölte, egy pályázó négy különböző tevékenységre pályázhatott. Pályázni lehetett ingatlanvásárlásra maximum 5 millió forintig, ingatlanfelújításra maximum 50 millió forintig, eszközbeszerzésre, valamint munkabértámogatást is lehetett igényelni.
A nyertes pályázók öt évig jogosultak munkabértámogatás igénylésére – jegyezte meg.
Gyopáros Alpár elmondta, kifejezetten támogatták azt is, hogy az adott kisbolt “kvázi közösségi térként” is funkcionáljon.
Vény nélkül kapható gyógyszereket is lehet majd bennük vásárolni – tette hozzá a kormánybiztos.
Közölte, az üzletek több mint 90 százaléka ezeket a többletfunkciókat “bevállalta”.
Gyopáros Alpár emlékeztetett arra, hogy a 2019-ben indított Magyar Falu Programban a rendelkezésre álló forrás az első évben 150 milliárd, 2020-ban 200 milliárd forint volt. Ez 2021-ben már meghaladta a 270 milliárd, jövőre pedig várhatóan a 300 milliárd forintot is – közölte Gyopáros Alpár.
A program keretében idén a meglévő kisbolt fejlesztésére és új kisboltok nyitására írtak ki pályázatot. A már meglévő kisboltok fejlesztését célzó pályázatok eredményét várhatóan néhány héten belül teszik közzé – közölte.
(MTI)
Újabb 25 milliárd forintot biztosít a kormány a falusi utcák, intézmények felújítására, valamint falusi civil szervezetek, egyházközségek, önkormányzatok támogatására – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön a Facebook-oldalán.
Gyopáros Alpár a közösségi oldalon megosztott videóban hangsúlyozta, a kormány számára kiemelt jelentősége van a magyar vidék fejlesztésének, ezt jelzi a Magyar Falu Program elindítása és folyamatos bővülése.
A programban megújulnak az utak, a járdák, az intézmények és a fiatal családok otthonai is – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány döntésének köszönhetően idén további 25 milliárd forint áll rendelkezésre, a összegből falusi óvodák, orvosi rendelők, faluházak, szolgálati lakások és közösségi terek újulhatnak meg. Ezek mellett falusi egyházközségek és civil szervezetek is támogatást kaphatnak – fűzte hozzá.
Mindezeken túl a kormány további 3,5 milliárd forintot biztosít a településeket összekötő alacsonyabb rendű úthálózat korszerűsítésére – tudatta Gyopáros Alpár.
Folytatjuk azt a vidéképítő munkát, amellyel a Gyurcsány-korszak falurombolásának következményeit orvosoljuk. Hajrá, falvak! – mondta a kormánybiztos.
(MTI)
A kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segíti a kisüzemek fejlesztési támogatása, melyre október 4-től október 18-ig lehet a kérelmeket ismét benyújtani – közölte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programon keresztül még tavaly októberében hirdette meg a kistermelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő új beruházási pályázati csomagját. A kezdeményezés részét képezte a mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt felhívás is. Eddig már 3400 pályázó kapott támogató okiratot, több mint 18,5 milliárd forint forrást elnyerve – tette hozzá Nagy István. Kifejtette, a támogatási kérelmeket meghatározott üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek adhattak be. A feltételek között szerepelt még, hogy az életvitelszerű tartózkodási hely, illetve székhely már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben legyen.
A miniszter hangsúlyozta, a forrás 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatás, amely két részletben kerül folyósításra úgy, hogy 75% kiutalása már a támogatói okirat kiállítása után rövid időn belül megtörténik. A projekt megkezdésére 9 hónap áll rendelkezésre. A pénzügyi segítség fennmaradó 25%-át a kedvezményezettek a vállalt célok végrehajtása után kaphatják meg a záró kifizetési kérelem benyújtásával. A kedvezményezettek a gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre, állatvásárlásra vagy éppen meglévő üzemük fejlesztésére fordíthatják a támogatást – emelte ki a tárcavezető
Nagy István kitért arra is, hogy a pályázati felhívás elérhetővé válik a későbbiekben is, a következő benyújtási lehetőség jövő év februárjában lesz esedékes. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
Már lehet pályázni a takarmány előállítási tevékenység fejlesztésére kiírt, 50 milliárd forint keretösszegű új felhívásra – közölte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program az agrárium olyan területeire is kiterjed, amelyek nélkülözhetetlenek az erős mezőgazdasághoz, de eddig nem kapott kellő lehetőséget fejlesztéseihez. A kormányzati források segítségével az Agrárminisztérium, mind a hazai állattenyésztés hatékonyabb ellátását, mind az exportpiaci értékesítési lehetőségek kihasználását szeretné segíteni. A felhívás a haszonállat takarmány-gyártáshoz és a kedvtelésből tartott állateledel-gyártáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez is kínál támogatási lehetőségeket. Többek között a takarmánygyártás tevékenységhez szükséges épületek, építmények építése, bővítése és felújítása is lehet forrásokat igényelni. Emellett a tevékenységhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzésére, illetve új technológiai rendszerek kialakítására is van lehetőség – tette hozzá Nagy István. Kifejtette, a pályázati kiírás keretében a vissza nem térítendő igényelhető támogatás minimális mértéke 50 millió forint, a maximális mértéke pedig 2 milliárd forint lehet. A közép-magyarországi régióban a pénzügyi segítség maximális mértéke az összes elszámolható költség 40%-a, a nem közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 50%-a.
A miniszter arra is kitért, hogy a takarmánygyártással foglalkozó vállalkozások nettó árbevétele 2020-ban elérte a 468 milliárd forintot. A szektort éppen ezért a gazdasági súlyának megfelelően kívánja kezelni az agrártárca. A versenyképes állattartás elengedhetetlen eleme az a minőségi termékeket előállító, gazdaságos takarmánygyártás, amely a termelési költségeinek 60-70 százalékáért felelős, és meghatározó szerepe van a végtermék minőségében, így piaci értékében is – hangsúlyozta Nagy István.
A pályázati felhívás és annak mellékletei a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el.
(AM Sajtóiroda)
Az ökológiai termesztést negyvenmilliárd forint keretösszegű pályázati kiírással segítik jövő év január elsejétől – jelentette be Nagy István agrárminiszter pénteken a Győr-Moson-Sopron megyei Rábcakapiban.
A tárcavezető elmondta, hogy kiemelt cél az ökológiai gazdálkodás ösztönzése és az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülése. Hangsúlyozta, hogy a közös agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásaihoz 2021 és 2027 között a kormány a lehető legmagasabb, 80 százalékos társfinanszírozást biztosít. A kormány célja az, hogy minél több gazdálkodó részt tudjon venni a programban és növekedjen a támogatásba bevont területek aránya, így a támogatási összegek átlagosan 74 százalékkal növekednek a korábbiakhoz képest – mondta Nagy István. Elmondta, hogy az egészségesebb alapanyagok termelésének igénye napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, ezért a vidékfejlesztési program alapján kiírt számos – agrár-beruházási, illetve normatív jellegű – felhívás előnyben részesíti az ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelőket, többletpontot biztosítva számukra az elbírálás folyamatában.
Így a növénytermesztést vagy állattartást végző biogazdálkodók számos pályázati felhívás esetében nagyobb eséllyel juthatnak fejlesztési forrásokhoz – hangoztatta, hozzátéve, hogy jelenleg részükre is elérhető támogatási konstrukciók állnak rendelkezésre az öntözési infrastruktúra kialakítása, a termeléshez szükséges precíziós gépek és eszközök beszerzése, illetve új gombatermesztő létesítmények kialakítása kapcsán. Az agrártárca vezetője beszélt arról is, hogy 2010 és 2020 között Magyarországon az ökológiai területek nagysága csaknem két és félszeresére növekedett, jelenleg mintegy 300 ezer hektáron folyik ökológiai termelés. “Mindannyiunk érdeke, hogy a magyar családok asztalára minél több bioélelmiszer kerüljön” – mondta, hozzátéve, hogy ezért támogatják a hazai biogazdálkodókat, amelyre kiváló lehetőséget nyújtanak a vidékfejlesztési program támogatásai. Úgy vélte, az egyik legfontosabb, az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása megnevezésű pályázati felhívás, amelyet 2015-ben és 2018-ban hirdettek meg. A felhívások által mintegy négyezer gazdálkodó támogatása valósult meg, ami 230 ezer hektárt érint – mondta.
Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Nonprofit Kft. ügyvezetője szintén méltatta, hogy 2010 óta nagymértékben nőttek a bioterületek idehaza. Kitért arra, hogy az idei pályázatok kiemelten támogatják azokat, akik át szeretnének térni a biogazdálkodásra. Elmondása szerint az áttérést követő 2-3 év a legnehezebb, mert bár be kell tartaniuk a szabályokat, a termelők terményeiket még nem értékesíthetik bio jelöléssel.
(MTI)
A Vidékfejlesztési Program keretében 20 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett, gomba előállító üzemek fejlesztését támogató felhívásra szeptember 13-tól lehet a pályázatokat benyújtani – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a termesztett gomba iránti igény folyamatosan növekszik, az ágazat pedig kiváló exportlehetőségekkel rendelkezik. A gomba tápanyagokban gazdag, rendkívül egészséges, úgynevezett „superfood” kategóriába tartozó élelmiszer. Termesztése a környezetet is kevésbé terheli, mivel a gomba vízlábnyoma a legalacsonyabb az összes élelmiszer között; 1 kg gomba előállításához mindössze 5-8 liter víz szükséges – emelte ki a tárcavezető. Hozzátette, a pályázat lehetőséget biztosít új komposztüzem vagy gombatermesztő létesítmény kialakítására, a meglévő termesztőkapacitások bővítésére, illetve technológiai korszerűsítésére. Emellett támogatásban részesülhetnek a legmodernebb, áruvá készítést szolgáló eszközök, gépek beszerzései is – tette hozzá.
A miniszter kifejtette, a felhívás kiemelt figyelmet fordít a környezetterhelés csökkentésére. A pályázat ezért lehetőséget biztosít a zárt rendszerű, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, a levegőtisztasági előírásokat kielégítő gombakomposzt üzemek létesítésére. Emellett lehetőség van az energiahatékonyságot növelő korszerűsítésekre és a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák telepítésére is. Nagy István hangsúlyozta, a beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 2 milliárd forint lehet.
A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.
(AM Sajtóiroda)
Több mint 250 milliárd forintot fordított idén a kormány a vidéken élők életminőségének javítására – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten.
Gyopáros Alpár a program idei évét értékelő sajtótájékoztatón felidézte: a magyarországi népesség egyharmada, közel 3,2 millió ember él ötezer fősnél kisebb településen. Mivel a tapasztalatok szerint a falvakban élők életminősége elmarad a nagyobb településen élőkétől, komplex programot indított a kormány 2019-ben a vidéken élők életminőségének javítására.
Hozzátette: a cél az, hogy az életminőség javításával megállítsák a falvak drasztikus népességszám-csökkenését. Mint mondta, a települések jelentős részén ezt elérték, a 250 csökkenő népességszámú településből tavaly már több mint ezerben nőtt a lakosok száma.
Mint mondta, idén 15 pályázati kiírás jelent meg a Magyar Falu Programban, ezek révén több mint 80 milliárd forinttal segítették a falusi önkormányzatokat, civil szervezeteket és egyházközségeket.
Elmondta: ebben az évben 860 falusi utcát fejlesztenek a program keretében, 400 településen szerezhetnek be az utakat karbantartó kommunális eszközöket, 350 játszótér épül vagy újul meg, 200 településen falu- vagy tanyagondnoki buszokat szereznek be, több száz településen pedig faluházakat, óvodákat, szolgálati lakásokat tudnak felújítani, kialakítani. Megjegyezte: a program indulása, 2019 óta 20 ezer nyertest hirdettek ki, és nekik mintegy 200 milliárd forint támogatást biztosítottak az elmúlt három évben.
Szólt arról is, hogy idén kétszázzal bővült azoknak a településeknek a száma, ahol igénybe lehet venni a falusi csokot, a program népszerűsége töretlen, a 2019-es indulástól kezdve közel 25 ezer kérelmet fogadtak be a pénzintézetek, vagyis ennyi család kezdhetett hozzá otthona bővítéséhez, felújításához.
Gyopáros Alpár kiemelte: a Magyar Falu Program fontos eleme a falusi útalap, amely az állami mellékúthálózat megújítását szolgálja. Az idei év végéig háromezer kilométer út fejlesztése kezdődik el vagy történik meg, jövőre pedig további 1500 kilométer mellékút felújítását tervezik.
A kormánybiztos szólt arról is, hogy idén már piaci szereplőket is támogatnak a programban, a falusi mikro- és kisvállalkozások 2-10 millió forintot igényelhettek telephelyfejlesztésre, eszközbeszerzésre, működési költségek finanszírozására. A pályázat keretösszege 25 milliárd forint volt és a kormánybiztos jelezte, várhatóan tovább bővül a program a jövő év elején.
Elmondta azt is, több mint száz új falusi bolt nyitását és többezer bolt fejlesztését tudják támogatni, az erről szóló döntés ősszel várható.
A Falusi civil alap pályázatairól szólva elmondta, a tavalyi siker után idén is meghirdették azt, és 1500-nál több nyertest tudtak kihirdetni, a pályázók között ötmilliárd forintot osztottak szét.
Gyopáros Alpár jelezte: felmérték, melyek azok az állami tulajdonú ingatlanok, amelyekkel az ingatlan kezelőjének nincs hosszútávú célja, hogy azokat a kistelepülési önkormányzatoknak átadják. Mint mondta, hamarosan a kormány elé kerül az erről szóló javaslatuk, az Országgyűlés döntését követően jövő év elején 600-nál több település 1500 ingatlant vehet át az államtól hasznosításra.
Elmondta azt is, a kormány egy-egymillió forinttal támogatja az ötezer lélekszámúnál kisebb településeket rendezvényük, falunapjuk lebonyolításában. Emellett a MÁV Zrt.-vel közösen, kétmilliárd forint keretösszegű programot indítottak a kistelepülési vasútállomások felújítására. A programban közel 30 településen már meglévő állomásépületet újítanak fel vagy építenek újat, 230 településen pedig egyéb beruházásokkal segítik a komfortosabb utazást.
Gyopáros Alpár jelezte: a jövő évi költségvetésben biztosított a program folytatásához szükséges forrás. Kiemelte: a program indulása óta 600 milliárd forintot költöttek a Magyar Falu Programra, a forrás évről évre nő, 2019-ben 150 milliárdot, tavaly 200 milliárdot, idén 250 milliárdot, és jövőre még ennél is többet szándékoznak.
(MTI)
Az uniós fejlesztési ciklus végéig rendelkezésre álló forrásoknak köszönhetően a következő években sem szűkülnek az ágazat szereplőinek hatékonyságát és versenyképességét javító pályázati lehetőségek – jelentette be az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön, az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat támogatói okiratainak átadásán, Gyöngyösön.
Farkas Sándor kiemelte: a kormány és az agrártárca elkötelezett abban, hogy minél több támogatási lehetőséget biztosítson az ágazat szereplőinek. Példa erre az 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat is, melyben eddig a növekvő beruházói kedv és a rendkívüli érdeklődés miatt országszerte több mint 600 nyertest hirdettek, és 290 milliárd forintot meghaladó támogatási összeget ítéltek oda.
Ebből a forrásból férőhely-fejlesztések, technológiai korszerűsítések valósulnak meg a gazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében – tette hozzá. Jelezte: a források és lehetőségek a továbbiakban sem csökkennek. Ehhez 4236 milliárd forint vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre az uniós fejlesztési ciklus hátralévő bő hat évére, melynek jelentős részét az agrárium használhatja fel – közölte.
Emlékeztetett: jelenleg is nyitott a precíziós gazdálkodást támogató keret, míg a kertészeti ágazat résztvevői a meghirdetett forrás közel duplájára: mintegy 50 milliárd forintra pályázhatnak. Kitért arra is, hogy elindult egy földbirtok-koncentráció, melyre az Agrárminisztériumnak az őszi törvényalkotási időszakban reagálnia kell. Ennek legfontosabb eleme a gazdaságok átadásáról szóló törvény előkészítése lesz, melynek célja a termelési színvonal és hatékonyság fenntartása mellett rugalmasabbá tenni, egyszerűsíteni és könnyíteni az agrárvállalkozások utódlását.
Farkas Sándor rámutatott: míg a tavalyi őszi vetésű növények jó, olykor kimagasló hozamokat produkáltak, addig a száraz, forró nyár a kukoricában már az aratás előtt komoly terméskiesést okozott. Ez szavai szerint rávilágít az öntözésfejlesztés szükségességére is, melyre évi 17 milliárd forintot szán a tárca. Hozzátette, hogy a támogatás segíti az öntözési közösségek kialakítását és a 2021 tavaszán 90 ezer hektárt kitevő öntözhető terület jövő évre 120-130 ezer hektárra történő bővítését. Hosszabb távon 300-350 ezer hektár öntözhető terület kialakítása szerepel a tervek között – jegyezte meg az államtitkár.
(MTI)
Újabb támogatás érkezik a kistelepülésekhez a Magyar Falu Program keretében. Az élet újraindítása utáni igényt jelzi, hogy kiemelkedő volt az érdeklődés a kistelepülések önkormányzati rendezvényeinek támogatása iránt, a kedvezményezettek több mint 98 százaléka nyújtotta be igénylését.
A maximálisan bruttó 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást az összes igényt benyújtó önkormányzat megkapja, a lebonyolító, állami közfeladatot ellátó Nemzeti Művelődési Intézettel történő szerződés megkötése és a szükséges dokumentumok benyújtását követő 1 héten belül.
A kormány a közösségi és a kulturális élet újraindításának érdekében döntött úgy, hogy a Magyar Falu Program keretében forrást biztosít minden, a Belügyminisztérium 2021. január 1-jei nyilvántartása szerint 5000 főnél kevesebb állandó lakosú település számára, önkormányzati rendezvények szervezéséhez. Az igényléseket augusztus 30-ig lehetett benyújtani.
A rendezvények megvalósítására 2022. április 30-ig van lehetősége az önkormányzatoknak. A támogatásból a 2021. június 14-e óta engedélyezett falunapok rendezési költsége is elszámolható lesz.
Gyopáros Alpár, Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos
Miniszterelnökség
Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár
Emberi Erőforrások Minisztériuma
(Miniszterelnökség)
Mától adhatják le igényléseiket azok a kistelepülési önkormányzatok, amelyek támogatást szeretnének kapni rendezvényeik megvalósításához.
A közösségi és a kulturális élet újraindításának érdekében a kormány a Magyar Falu Program keretében forrást biztosít minden, a Belügyminisztérium 2021. január 1-jei nyilvántartása szerint 5000 főnél kevesebb állandó lakosú település számára, önkormányzati rendezvények szervezéséhez.
A támogatás a regisztráló összes kezdeményezett kistelepülés számára rendelkezésre áll. Minden résztvevő csak egy igényt nyújthat be, melyben több programot is megjelölhet, maximálisan bruttó 1 millió forint erejéig. Az összegből a 2021. június 14-e óta engedélyezett falunapok rendezési költsége is elszámolható lesz.
A regisztráció benyújtására elektronikusan, a Nemzeti Művelődési Intézet JógyakorlatON nevű portálján keresztül, augusztus 30-ig van lehetősége az érintett önkormányzatoknak.
Gyopáros Alpár, Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos
(Miniszterelnökség)
Továbbra is a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére irányuló pályázati felhívás az egyik legsikeresebb a Vidékfejlesztési Program felhívásai közül – jelentette ki Nagy István agrárminiszter. Hozzátette: a tavaly októberben megnyílt lehetőség az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segíti.
Nagy István hangsúlyozta, hogy eddig már 2275 őstermelő részére folyósították a támogatás első részletét, ami több mint 4 millió forintot jelent nyertes pályázónként. Így már összesen mintegy 9 milliárd forint segíti a legkisebb termelőként működő gazdálkodókat. Ezt az összeget a pályázók üzemméretük növelése érdekében többek között eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre vagy akár állatvásárlásra is elkölthetik.
Az agrárminiszter emlékeztetett arra, hogy a felhívás keretében 15 000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatásra lehet kérelmet benyújtani olyan meghatározott üzemméretű őstermelőknek, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozóknak és szociális szövetkezeteknek, akiknek életvitelszerű tartózkodási helye, székhelye már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben volt. A pályázati pénz elnyeréséhez nem szükséges önerő.
A Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági termelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő pályázati csomagjának részét képező kisüzemi pályázati kiírás mellett folyamatosan zajlik a helyi termékértékesítést szolgáló piacok fejlesztésére kiírt pályázati felhívásra beérkezett kérelmek értékelése is. Az ugyancsak 2020-ban megnyílt felhívás keretében eddig 94 termelői piac megújítására, fejlesztésére, építésére ítélt meg az Agrárminisztérium több, mint 7 milliárd forint támogatást.
Mind a kisüzemi, mind a termelői piacok megújítását célzó pályázati felhívásokra továbbra is beadhatók a támogatási kérelmek. A felhívások részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
Több mint 1100 nyertes pályázat keretében, több mint 7,5 milliárd forint támogatást kapnak a kistelepülési önkormányzatok a Magyar Falu Programban – jelentette be Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján.
Gyopáros Alpár az MTI-hez eljuttatott hangfelvétel szerint azt mondta, a programban most négy kategóriában lehetett pályázni.
Járdaépítésre egymilliárd forintot biztosít a kormány 235 nyertes pályázónak; a maximálisan elnyerhető keretösszeg erre a célra ötmillió forint volt.
Orvosi eszközök beszerzésére félmilliárd forintot fordítottak 285 nyertes pályázó számára.
Kifejtette, hogy a Magyar falu programban több száz orvosi rendelő újult vagy újulhat meg és több mint 1600 települést támogattak orvosi eszközök cseréjével. Hozzátette, hogy a Magyar Falu Programban az 5000 fő alatti települések pályázhatnak, amelyekből mintegy 2800 van Magyarországon, így lassan minden településen megújulhatnak az orvosi eszközök.
A harmadik pályázati kiírásban a kommunális eszközök beszerzését támogatták 3,1 milliárd forint értékben és ebben a kategóriában 382 önkormányzat nyert. Hozzátette, hogy 2019 óta már 1500 kistelepülés nyerhetett ezzel a céllal támogatást, amely összértéke meghaladja a 12 milliárd forintot.
A negyedik kiírásról elmondta: a falu- és a tanyagondnoki szolgálatok buszbeszerzését támogatták hárommilliárd forint összértékben. A pályázaton 208 település nyert. Hozzátette: 2019 óta 800 buszt cseréltek le vagy vásároltak több mint 11 milliárd forintért, ami azt jelenti, hogy az érintett települések mintegy felén segítettek már. Közölte azt is, idén már több mint tizennégy pályázatot írtak ki, amelyek közül tizenháromban eredmény is született. 2019 óta egyébként 19 ezer nyertes pályázatot hirdettek ki a Magyar Falu Programban, amelyek összértéke majdnem 200 milliárd forint.
“Ez egy elég szép összeg, ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy a Magyar Falu Program a hazai vidékfejlesztés zászlóshajójává nője ki magát” – fogalmazott Gyopáros Alpár, hozzátéve, a jövő évi költségvetésben még az ideinél is magasabb összeg áll rendelkezésre a programra.
(MTI)
Minden ötezernél kevesebb lakosú kistelepülés egymillió forintot igényelhet falunapok szervezésére a Magyar Falu Programban – jelentette be Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Vértessomlón, sajtótájékoztatón.
Gyopáros Alpár azt mondta, erről hamarosan kormánydöntés születik. Azok a települések, amelyek már tartottak falunapot, utólag is igényelhetik a támogatást, a pályázati felhívást követően.
A kormánybiztos a vidékfejlesztés zászlóshajójának nevezte a programot, amelyben 2019-2020-ban a kistelepülések több mint 12 ezer nyertes pályázaton keresztül 130 milliárd forintot meghaladó támogatáshoz jutottak. Kiemelte, a program egyik fontos területe a mellékutak fejlesztése, mellyel több évtizedes hátrányt lehetett ledolgozni. Ez év végéig 3 ezer kilométernyi mellékúthálózat-fejlesztés fejeződik be, ez jövőre további 1500 kilométerrel bővül. A kormánybiztos szólt arról is, hogy pályázatot hirdettek a falusi kisboltok megmentésére, valamint a falvakban működő mikrovállalkozások támogatására. “Ezres nagyságrendben kerülhet sor boltok támogatására, százas nagyságrendben pedig új egységek nyílhatnak. A támogatott üzletek a kereskedelmi tevékenység mellett jellemzően valamilyen közösségi szolgáltatást is nyújtanak” – mondta Gyopáros Alpár.
Hozzátette, hasonlóan sikeres a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, melyet indulása óta 23 ezer család igényelt, 130 milliárd forint értékben. “Míg 2018-ban az ország 2500 településén csökkent a lélekszám, ma már ez csak 1000 településről mondható el. Az otthonteremtési programnak köszönhetően évtizedek óta üresen álló házakba költözik vissza az élet” – jelentette ki.
Czunyiné Bertalan Judit, országgyűlési képviselő elmondta, a térségben csaknem négymilliárd forint jutott útfelújításra, a Magyar Falu Programban megvalósult fejlesztések értéke megközelítette a 8 milliárd forintot.
Vértessomlón megtörtént az óvoda és a közintézmények energetikai felújítása, a község bölcsődét épít, illetve új út és kerékpárút vezet Környéről a településre.
(MTI)
A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy a szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonalának emelése tekintetében központi kérdés a megtermelt és betakarított termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. A minőség megóvása és a tárolási veszteségek minimalizálása csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, a legkorszerűbb szárító és tisztító berendezések alkalmazásával lehetséges – tette hozzá.
Nagy István szerint a felhívás éppen ezért önállóan támogatható tevékenységként terménytisztítók és terményszárítók létesítésére, terményszárítók, terménytisztítók és terménytárolók technológiai korszerűsítésére nyújt lehetőséget. A pályázat emellett kiterjed még a kapcsolódó eszközök, technológiák beszerzésére és felújítására, valamint a létesítmények energiahatékonyságának javítására, illetve a megújuló energia felhasználására irányuló technológiák alkalmazására. A felhívás a meghatározott korlátozások figyelembe vétele mellett rakodógépek beszerzésére is vonatkozik – emelte ki a tárcavezető.
A miniszter kifejtette, a pályázati kiírás keretében mezőgazdasági termelők jogosultak a kérelmek benyújtására. A vissza nem térítendő, elnyerhető támogatás maximális mértéke pedig 1 milliárd forint lehet. Főszabályként az összes költség 50%-át lehet támogatásként megkapni, ez a közép-magyarországi régióban 40%, de a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak – hangsúlyozta a tárcavezető. A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.
(AM Sajtóiroda)
A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy a takarmányárak nagymértékű emelkedése, az állatbetegségek okozta korlátozások, valamint a koronavírus járvány együttes piaci hatása indokolttá tette a költségvetésbe eredetileg betervezett, állattenyésztést segítő agrártámogatások keretösszegének megemelését. Hozzátette: a többlet lehetővé teszi a baromfi állatjóléti támogatásra 2021. évben eredetileg rendelkezésre álló források további 2,1 milliárd forinttal, a sertés hízó állatjóléti támogatásnak pedig 1,2 milliárd forinttal történő megemelését. Emellett az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére szolgáló támogatás 640 millió forinttal egészítik ki. A tenyésztési tevékenységet segítő tenyésztésszervezési támogatást pedig 400 millió forinttal emeli meg a tárca – fejtette ki Nagy István. Hangsúlyozta, az állatjóléti támogatások tekintetében a kormányzati segítség a sertéságazatban már a 2021. támogatási év II. negyedévi, a baromfiágazatban a 2020/2021. támogatási év III. negyedévének kifizetéseihez kapcsolódóan megjelenik a gazdálkodók számára. A tárcavezető szerint a többletforrások biztosítása egyértelműen mutatja az agrártárca elkötelezettségét az állattenyésztő ágazatok felé.
A miniszter az idén bevezetett mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben való részvétel lehetőségére is felhívta a figyelmet. Ennek köszönhetően ugyanis a krízisbiztosítási alaphoz csatlakozó gazdálkodók a rajtuk kívül álló okból bekövetkező, tárgyévet megelőző három év átlagos jövedelméhez képesti 30% feletti éves jövedelemcsökkenés esetén akár 70%-os kompenzációban részesülhetnek. A pénzügyi segítség nagyrészt a vidékfejlesztési források biztosítják. Legközelebb jövő év februárjában nyílik lehetőség a csatlakozásra – emelte ki az agrárminiszter.
(AM Sajtóiroda)
Július 26-tól benyújthatók a támogatási kérelmek a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása elnevezésű pályázati felhívás keretében. A kormány által több, mint háromszorosára emelt vidékfejlesztési forráskeretnek köszönhetően a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 100 milliárd forint – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A felhívásnak köszönhetően lehetőség van a szántóföldi- és a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, gépek beszerzésére, így többek között támogatott a precíziós gazdálkodáshoz szükséges és arra alkalmas traktorok, betakarítógépek, munkagépek, infokommunikációs eszközök vásárlása, de a meglévő traktorok, munkagépek úgynevezett „felokosítása” is. A felhívás kiemelt figyelmet fordít a precíziós mezőgazdasági technológiák alkalmazásához szükséges szolgáltatások és tudás igénybevételének ösztönzésére is.
A miniszter kiemelte, a magyar agráriumban új támogatási célként jelenik meg a precíziós gazdálkodási technológiák elterjesztésének a támogatása, amely az elkövetkezendő években alapvetően átalakítja a hagyományos termelési módokat, döntő fontosságú a nemzetközi versenyképesség fejlesztésében és a környezeti értelemben is minél fenntarthatóbb, erőforrások használatát optimalizáló termelés előmozdításában. Kifejtette, a beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 250 millió forint lehet. A forrásra mezőgazdasági termelők pályázhatnak.
A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.
(AM Sajtóiroda)
Kiszámítható támogatási feltételekkel és tervezhető fejlesztési lehetőségekkel segíti az agrártárca a gazdákat – jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az MKB Bank Nyrt., az Andest 2005 Kft. és a Gazda Kontroll Kft. tematikus programsorozatának mezőkövesdi állomásán, pénteken.
Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a kormány által nyújtott fejlesztési forrásoknak köszönhetően a termelés hatékonyságát biztosító beruházásokat valósíthatnak meg a gazdálkodók a következő időszakban. Hozzátette, a Megújuló vidék, megújuló agrárium program, az alapanyag-termeléstől a feldolgozásig minden olyan elemére kiterjed az élelmiszergazdaságnak, amely ahhoz kell, hogy versenyképesek legyenek a termelők és feldolgozóink egyaránt. A precíziós gazdálkodást segítő gépektől, a digitális szolgáltatásokat támogató felhíváson át, a termény tárolásán, szárításán, tisztításán keresztül az élelmiszer feldolgozásáig minden egyes gazdasági tevékenység technológiai megújítására biztosít a tárca forrásokat – emelte ki Feldman Zsolt. Kifejtette: a minisztérium júniusban hirdette meg a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó felhívását 100 milliárd forintnyi keretösszeggel. A kérelmek benyújtására pedig július 26-tól van lehetőség.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a környezetvédelmi ambíciók és a klímaváltozás miatt a mezőgazdaság az elmúlt két évben olyan európai uniós viták kereszttüzébe került, amire korábban nem volt példa. A Közös Agrárpolitikáról megszületett megállapodásnak köszönhetően azonban sikerült egyensúlyt teremteni a gazdák érdekei és a zöld szempontok között.
Hangsúlyozta, a rendelkezésre álló forrásoknak köszönhetően nemcsak beruházási támogatásokra, hanem a környezet tehermentesítéséhez kapcsolódó pályázatok is új lendületet kaphatnak. Az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodást segítő felhívások ősszel újra meghirdetésre kerülhetnek, így jövő januártól mát elkezdődhetnek a hároméves programok.
(AM Sajtóiroda)
Mintegy 1300 nyertes pályázó 21 milliárd forint forráshoz jut a Magyar Falu Program két pályázatán – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Vajszlón, sajtótájékoztatón. A pályázati eredmények már elérhetők a kormany.hu-n.
Gyopáros Alpár elmondta: a kistelepülések önkormányzati ingatlanok fejlesztésére, azon belül tetők, nyílászárók cseréjére, homlokzatfelújításra, kisebb külső-belső rekonstrukciókra, továbbá közösségszervezők bérköltségére és rendezvények kiszolgálásához szükséges eszközök beszerzésére költhetik a támogatást.
Az egyik pályázat révén lehetőség nyílik a polgármesteri hivatali mellett más funkciót ellátó faluházak, továbbá könyvtárak, közösségi terek rekonstrukciójára, szolgálati lakások kialakítására – tette hozzá.
Megjegyezte, az idén kiírt 14 pályázatból így már kilencben hirdettek eredményt, a maradék öt esetében erre a következő hetekben kerül sor.
A kormánybiztos beszámolt arról, hogy csütörtökön polgármester-találkozókon vett részt Sásdon, Kétújfaluban és Vajszlón. Utóbbit ikonikus helynek nevezte, emlékeztetve arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 2018-as választások után itt beszélt először a Magyar Falu Programról azzal a céllal, hogy a kistelepüléseken élők életminőségét közelítsék a városi lakosságéhoz.
A program rendkívül sikeres: a falusi családi otthonteremtési kedvezményt 22 ezer család igényelte több mint 100 milliárd forint értékben a 2 évvel ezelőtti indulása óta, a falusi útalap keretében 3 ezer kilométernyi mellékúthálózat-fejlesztés zajlik, s ez további 1500 kilométerrel bővül az elfogadott jövő évi költségvetés szerint – mondta.
Gyopáros Alpár kiemelte, hogy – nyitva a piaci szféra felé – pályázatot hirdettek a falusi kisboltok megmentésére, valamint a falvakban működő mikrovállalkozások támogatására is.
A kormánybiztos szólt arról is, hogy 2019-ben és 2020-ban 130 milliárd forint értékben hirdettek ki nyertes pályázatokat, amelyek népszerűségét az adja a kistelepülések, egyházközségek és civil szervezetek körében, hogy abból olyan tevékenységek, kisebb beruházások is finanszírozhatók, amelyeket más hazai vagy európai uniós pályázatok nem támogatnak.
Nagy Csaba (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője örömének adott hangot, hogy a Magyar Falu Programnak látható eredményei vannak a településeken, és a folytatásához szükséges forrás 2022-re is biztosított a központi költségvetésben.
A program hiánypótló, ahhoz hasonló tartalmú és nagyságrendű kezdeményezés az elmúlt 30-40 évben nem volt Magyarországon – hangsúlyozta a politikus.
Őri László (Fidesz-KDNP), a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke azt közölte: a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz nagyobb települések, kistérségi és járásközpontok fejlesztésére kiírt pályázatait jól kiegészítik a Magyar Falu Program pályázatai.
(MTI/Miniszterelnökség)
Az Agrárminisztérium újranyitotta a VP2-4.1.1.-20 kódszámú „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása”című pályázati kiírást – közölte Nagy István tárcavezető. Az újranyitást a korábban 2020 őszén pályázható felhívás óriási sikere indokolta, így ismét lehetőség nyílik az állattartók számára nagyobb léptékű beruházások megvalósítására.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a felhívás a már megismert feltételrendszer mellett érhető el, a támogatási intenzitás főszabályként 50%-os, a támogatás összegére vonatkozó feltételek pedig változatlanok: az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió Ft között változik, maximum összege pedig 2 milliárd Ft.
Baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó számára így ismét lehetőség nyílik új állattartó telepek létrehozására, meglévőek korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázati kiírás keretében azon támogatást igénylők is részesülhetnek ismét támogatásban, akik számára eltérő megvalósítási hely kapcsán már korábban is megítélésre került támogatás.
Az újranyitott felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
Minden eddiginél nagyobb, 5 milliárd forintos keretösszeggel jelenik meg idén a zártkerti program – jelentette be az agrárminiszter keddi sajtótájékoztatóján.
Nagy István közölte, hogy a felhívás kedden jelenik meg, a pályázatokat augusztus 2-től a Herman Ottó Intézet Nkft. honlapján lehet kitölteni. A benyújtási időszak augusztus 9-től a keretösszeg kimerüléséig, vagy augusztus 15-ig tart.A pályázó önkormányzatok, önkormányzati konzorciumok 25 millió forintot nyerhetnek vissza nem térítendő támogatásként, egyösszegű előfinanszírozással, utólagos elszámolási kötelezettség mellett – tette hozzá. Pályázati feltétel a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon a növényfajták sokféleségének fenntartása, a mezőgazdasági hasznosítást támogató infrastruktúra fejlesztése, a hagyományos épületek, szakrális műemlékek felújítása.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a pályázat nem új zártkertek létesítését, hanem a korábban művelés alatt állók helyreállítását támogatja. Országszerte jelentős területetek váltak gondozatlanná a nehéz megközelíthetőség, az áram és a víz hiánya vagy a vadkárok miatt, ezért Nagy István arra számít, hogy a pályázati keret jelentős része infrastrukturális beruházásokhoz járul hozzá. A támogatási korlát – mondta – ilyen igényekhez igazodik, lakóövezet előkészítését, lakóingatlanok építését nem teszi lehetővé.
Épített örökségükkel, természeti kincseikkel a gyümölcsösök és szőlőhegyek olyan értékei a magyar vidéknek, amelyek közösséget teremthetnek, és jövőt adhatnak a helyieknek, bővítve az öngondoskodás lehetőségeit – indokolta a zártkerti program létrehozását a miniszter. Bízik abban is, hogy a támogatások hozzájárulnak hagyományos gazdálkodás fellendüléséhez és a régi tájfajták elterjedéséhez, amelyből kézműves termékek készülhetnek. A zártkerti művelésnek tehát van helye a tömegtermékek korában, és a vidéken élők között is sokan lehetnek, akik ebbe bekapcsolódhatnak – fogalmazott a tárcavezető.
A kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos elsősorban tájfenntartás miatt tartja fontosnak a zártkertek megőrzését. V. Németh Zsolt szerint a magyar vidék változatossága elképzelhetetlen a szőlők és gyümölcsösök sokfélesége nélkül, amely megfogalmazása szerint megmarad “korszakokon átívelő menedékvilágnak”, egyedi kultúrával rendelkező életformának akkor is, amikor már nem elsősorban a megélhetést szolgálta. Szükség van a pályázatra azért is, hogy a régi magyar gyümölcsfajták ne csak a génbankokban éljenek tovább, és megmaradjanak a hagyományos építésű pincesorok, boronaházak, régi kápolnák, útmenti feszületek is – tette hozzá.
A miniszteri biztos szerint a zártkerti program azt bizonyítja, hogy a kormány felelősséget érez a másodlagos mezőgazdaságért, a nagyüzemi agráriumon kívüli kívüli termelőkért is. Országszerte csaknem 200 ezer hektárra becsülhető a zártkertek mérete, de fejlesztések híján jelentős részük gondozatlan, elhanyagolt, ezért a támogatás utak rendbetételére, vízvételi helyek és vízvezetékek létesítésére, villanyhálózat kiépítésére, vadkerítések telepítésére is kiterjed. Az önkormányzatok ezen felül maguk is vásárolhatnak a keretösszegből zártkerteket – tette hozzá V. Németh Zsolt. A zártkerti revitalizációs program a tanyafejlesztési pályázat részeként jelent meg 2015-ben. 2017-ben vált önállóvá, és mostanáig összesen 4,3 milliárd forinttal támogatott 432 pályázatot.
(MTI)
A magyar kistermelők, a családi gazdálkodók, a mikro-, kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozások jelentik a magyar agrárium alapját. A tárcánál egy olyan jövőkép fogalmazódott meg, hogy ezek a kisvállalkozók kapjanak még nagyobb teret – mondta Nagy István agrárminiszter a Bács-Kiskun megyei Fülöpszálláson, ahol átadta az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat támogatói okiratait a
Az agrárminiszter szerint az eddig kiírt pályázati lehetőségek is azt bizonyítják, hogy a támogatási konstrukciók jelentik a fejlődés zálogát. Kitért arra, hogy a célzott támogatásoknak köszönhetően nőtt a beruházási kedv, és elmondta: a tavaly megjelent, az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázat keretösszegét a nagy érdeklődés miatt 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelték, a felhívást pedig július 14-től újra megnyitják. A tárcavezető tájékoztatása szerint országosan eddig 604 esetben közel 280 milliárd forint összegben született támogatói döntés az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázatra. Ebből Bács-Kiskun megyében eddig 55 pályázat részesült pozitív elbírálásban 26,9 milliárd forint támogatási összegben. Nagy István köszönetet mondott az agrárágazat szereplőinek azért a fantasztikus helytállásért, amelyet az elmúlt időszakban, az eddig ismeretlen kihívások mellett tanúsítottak. “Ennek a helytállásnak köszönhető, hogy a magyar kormány felismerte: az agrárium stratégiai ágazat, amelynek rendkívül nagy a megtartó szerepe, mert aki a helyi gazdaságot erősíti, az a vidéki megmaradást segíti” – fogalmazott. Úgy vélte, a mostani támogatási rendszernek köszönhetően “most a tervek, az álmok megvalósításának időszaka következik”, és olyan korszerűsítés zajlik az egész agrár- és élelmiszeripar területén, amely alapjaiban fogja meghatározni a következő tíz évet. Két év múlva, amikor ezek a beruházások elkészülnek, egy egészen más vidéki kép, egy egészen más hangulat, egy egészen más gazdasági erőtér fog megjelenni a vidéki Magyarországon – fogalmazott az agrárminiszter. A Vidékfejlesztési Program keretében Bács-Kiskunban eddig 2959 beruházási pályázatot támogattak összesen 105,9 milliárd forint összegben – közölte az MTI-vel agrárminiszter. Nagy István hozzátette: megnyílt az állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztéseire szánt 30 milliárd forintos keretösszegű “Állattartó telepek megújításának támogatása” című új pályázat is. A támogatási kérelmek benyújtására július 22-ig van lehetőség. A felhívásra eddig 1525 darab kérelem érkezett be, több mint 43 milliárd forint igényelt támogatással.
(MTI)
Ötvenmilliárd forintos keretösszeggel újabb pályázatot hirdettek kisebb kertészeti üzemek technológiai megújítására – jelentette be az agrárminiszter csütörtökön Szentesen.
Nagy István a kertészeti célú támogatások okiratátadó ünnepségén azt mondta, a kérelmek szerdától nyújthatók be, és arra biztatott mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.
A miniszter kifejtette, vidékpolitikai, társadalmi szempontok mellett nemzetgazdasági megfontolásból is érdemes a nagy élőmunka igényű kertészeti ágazat beruházásait, technológiai fejlesztéseit támogatni.
Mint mondta, e célokat szolgálja a Kertészeti üzemek korszerűsítése című felhívás, amelyet tavaly hirdetett meg az agrártárca. A nagy érdeklődésre tekintettel 30 milliárdról 68 milliárd forintra emelték a pályázat keretösszegét. A beérkezett 406 támogatási kérelem közül eddig 274 kapott támogatói döntést, csaknem 53,7 milliárd forint értékben.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege – egyéni és kollektív projekt esetén egyaránt – maximum 2 milliárd forint volt – közölte a miniszter.
Nagy István kitért arra, a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás mellett az Európai Unió szigorú elvárásai is komoly kihívások elé állítják a magyar termelőket, agrárvállalkozásokat. A versenyképesség megőrzése, növelése, a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége, a magyar vidék megerősítése szempontjából komoly agrárdiplomácia siker, hogy a három évig elhúzódó tárgyalások után a közös agrárpolitika reformjáról az elmúlt héten olyan megállapodás született, amely a jövőben is garantálja a magyar gazdák támogatását mind európai uniós, mind hazai forrásból.
A politikus hangsúlyozta, a visegrádi négyek határozott kiállásának köszönhetően, továbbra is biztosított lesz a nehéz helyzetben lévő ágazatok, köztük a zöldség és gyümölcs ágazat támogatása. Azok a kertészeti ágazatok lehetnek a következő évek nyertesei, amelyek a legjobban és a leggyorsabban képesek válaszolni a piaci verseny fokozódására, valamint a klímaváltozásból eredő kihívásokra – mondta.
Farkas Sándor, a tárca parlamenti államtitkára kifejtette, Szentes és környéke a hazai zöldségtermesztés bölcsője. Mint mondta, a hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság leginnovatívabb, legkomolyabb fejlődési potenciállal rendelkező ágazata.
Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád megyei elnöke leszögezte, a magyar kertészeti ágazat a következő hét-nyolc évben soha nem látott fejlődés előtt áll.
(MTI)
Az Agrárminisztérium 2021 őszén – az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéshez hasonlóan – új „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” felhívás (ÖKO) meghirdetését tervezi, 2022. január 1-jével kezdődő, 3 éves kötelezettségvállalási időszakkal, megemelt támogatási mértékekkel és a földhasználati kérdések rugalmas kezelésével – jelentette ki Nagy István.
Az agrártárca vezetője kifejtette: a Közös Agrárpolitikában bekövetkezett átmeneti időszak áthidalása érdekében a tavaly egy évvel meghosszabbodott a 2015-ben megjelent ÖKO támogatás kötelezettségvállalási időszaka, így – bár a 2018-ban meghirdetett felhívás továbbra is folytatódik – az december 31-ével lezárul. Az Agrárminisztérium kiemelt célja, hogy minél több gazdálkodó tudjon részt venni a programban, növekedjen a támogatásba bevont területek aránya, ezért az ökológiai gazdálkodás irányába történő elmozdulást megemelt, versenyképes egységköltségekkel is ösztönözni kívánjuk – mondta a miniszter.
A tervek szerint a szaktárca 2021 őszén megemelt egységköltségekkel, 2022. január 1-jével kezdődő, 3 éves kötelezettségvállalási időszakot átölelő új ÖKO felhívást hirdet meg, amelynek keretében – a korábbi támogatásokhoz hasonlóan – az ökológiai gazdálkodásra való áttérést, valamint az ökológiai gazdálkodás folytatását támogatja. Az ismertetett tervekkel kapcsolatban Nagy István hangsúlyozta, hogy az elképzelések az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében és a Vidékfejlesztési Program kapcsolódó módosítási folyamatában még változhatnak, de fontos a gazdálkodók tájékoztatása a felkészülés érdekében. A tervezési munka jelenleg is zajlik, a végleges részletszabályok közzététele és a pályázati felhívás megjelenése 2021 őszén várható. Minden további fontos információról tájékoztatást kapnak a mezőgazdasági termelők, érdemes követni a kapcsolódó híreket – hívta fel a figyelmet Nagy István.
(AM Sajtóiroda)
Újabb 9,3 milliárd forint támogatást ítéltek oda a Magyar Falu Programban pályázóknak hétfőn – jelentette be Gyopáros Alpár, modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Hétfőn 3 témában kaptak támogatást a kistelepülésekről pályázók: egyrészt óvodai és közterületi játszóterek fejlesztésére, másrészt temetők felújítására, harmadrészt falusi civilszervezetek ingatlan-, jármű- és eszközbeszerzésére, illetve rendezvényekre.
Óvodai játszóudvarok és közterületi játszóterek felújítására 349 pályázó kapott összesen 1,5 milliárd forintot. Egy pályázó legfeljebb 5 millió forintot kaphatott. 2019 óta 1600 falusi játszótér újult meg összesen 7 milliárd forintból.
Gyopáros Alpár elmondta: a falvakban egyre több gyermek születik, a statisztikák szerint már több 3 év alatti van mint a fővárosban, ezért is indokolt a játszóterek, óvodák fejlesztése, a bölcsődei férőhelyek bővítése.
Temetőfelújításra 470 helyen kerülhet sor összesen 3 milliárd forintért a hétfőn megítélt pályázatok alapján. Temetői járdák, közvilágítás, kerítés, ravatalozók újulhatnak meg, 2019 óta összesen mintegy 1650 helyen összesen 10 milliárd forintért.
A kormánybiztos megjegyezte: baloldaliak gúnyolódtak azon, hogy temetőfelújítás miként javíthatná az életminőséget, pedig a falusi ember büszke arra, hogy temetőjét, templomát rendben tartja.
A harmadik nagy témában 1490 falusi civilszervezet kapott összesen 4,8 milliárd forintot: 6 millió forintig kérhettek ingatlanvásárlásra, 5 millió forintig járműbeszerzésre, és 2-2 millió forintig eszközök vásárlására, illetve programokra, rendezvényekre pénzt.
A kormánybiztos elmondta: erre az évre összesen 14 pályázatot írtak ki 70 milliárd forintnyi támogatással, ebből eddig 7 zárult le, legközelebb 2 hét múlva lesz eredményhirdetés.
A Magyar Falu Programot a falusiak írják: ez egy életszerű, valós igényekhez igazodó projekt, melynek célja a falun élők életminőségének javítása – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
(MTI)
Július 1-jétől ismét pályázhatnak az önkormányzatok testvértelepülési programokra – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Tolna megyei Lengyel-Annafürdőn.
Potápi Árpád János ismertette: a támogatásra magyarországi települési és megyei önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot a Kárpát-medence magyarok lakta települései, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria helyhatóságaival közös programok megvalósítására.
A támogatás idei keretösszege 500 millió forint, egy önkormányzat félmillió és kétmillió forint közötti összeget nyerhet el. A pályázatokat a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján, a bgazrt.hu-n augusztus 2-áig lehet benyújtani, a programokat 2021. július 1. és december 31. között kell megvalósítani.
Az államtitkár elmondta, hogy a 2020-ban elnyert, a koronavírus-járvány miatt fel nem használt támogatások elköltésének határidejét az év végéig meghosszabbították.
A kiírás szerint a pályázat célja, hogy testvértelepülési együttműködésekkel erősítse a nemzeti azonosságtudatot, és előmozdítsa a határon túl élő magyarság szülőföldjén boldogulását, az anyaországgal való kapcsolatát.
Potápi Árpád János azt mondta, a cél, hogy minél több pályázatot tudjanak támogatni.
Emlékeztetett arra, hogy a testvértelepülési pályázati program 2015-ben kezdődött 100 millió forintos keretösszeggel. Azóta 1284 programot támogattak 1 milliárd 250 millió forinttal.
Az önkormányzatok Erdélyben elsősorban székelyföldi településekkel alakítottak ki testvérkapcsolatot, a Felvidékről főként azok a községek, városok kapcsolódtak be a programba, ahonnan a második világháború után Magyarországra telepítettek át magyar családokat.
A Kárpát-medence testvértelepülési programjával a határon túli magyarság 55 százalékát érték el, a legmagasabb arányban Kárpátalján és a Vajdaságban, ahol a magyar lakosság 73, illetve 69 százaléka kapcsolódott a programokhoz.
A tájékoztatón Filóné Ferencz Ibolya (Fidesz-KDNP), Bonyhád polgármestere a város határon túli magyar településekkel meglévő kapcsolatait ismertetve elmondta, olyan községekkel van testvérkapcsolata Bonyhádnak – a felvidéki Tardoskedd, a székelyföldi Borszék és Madéfalva -, ahonnan jelentős számban telepítettek át lakosokat Bonyhádra.
Mik József, Borszék és Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere videoüzenetben beszélt a testvértelepülési kapcsolatokról. Mik József azt mondta, “a kapcsolat megerősíti az összetartozást, azt, hogy egy nemzet vagyunk, függetlenül attól, hogy a határ melyik oldalára kényszerített a történelem”.
(MTI)
Június 30-án megkezdődött a támogatási kérelmek benyújtásának lehetősége a 2021.05.28-án megjelent, VP6-7.2.1.1-21 kódszámú, Külterületi helyi közutak fejlesztése című felhívás kapcsán.
A pályázati konstrukció keretében vidéki térségekben működő települési önkormányzatok és önkormányzati társulások nyújthatnak be támogatási kérelmet, 95%-os támogatási intenzitás mellett, maximum 300 millió forint támogatási összegig. A felhívás keretösszege 50 milliárd Ft.
A felhívás lehetőséget biztosít önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati vagyonkezelésben lévő külterületi, helyrajzi számmal ellátott, már meglévő földutak stabilizálására, szilárd burkolatának kialakítására, valamint a szilárd burkolattal rendelkező helyi közutak felújítására, korszerűsítésére. Támogathatóak továbbá közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztések, így forgalomtechnikai eszközök beszerzése és kerékpáros, illetve gyalogátkelőhelyek kialakítása is.
A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.
(AM Sajtóiroda)
Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a kisgazdaságok érdekeit
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 28-i ülésén az agrárminiszterek megállapodtak a KAP reform legfőbb politikai elemeiről. A tárgyalások május végi összeomlása óta komoly diplomáciai egyeztetések folytak a háttérben annak érdekében, hogy a minisztereket tömörítő Tanács meggyőzze az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslatait. Magyar szempontból roppant nehéz és küzdelmes tárgyalásokon vagyunk túl, sok energiánkat emésztette fel az októberi tanácsi álláspontban foglaltak megvédése – közölte a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter.
A miniszterek közös erőfeszítései eredményre vezettek, hiszen a kiemelt ügyek túlnyomó többségében sikerült az Európai Parlementet jobb belátásra bírni, hogy vonja vissza minden realitást nélkülöző javaslatait-tette hozzá a miniszter.
Nagy István szerint az egyik legnagyobb vita a kisgazdaságok támogatási szabályairól szólt. Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a már a tanácsi álláspontba is magyar kérésre bekerült 10 hektáros küszöbértéket. Ez lehetővé teszi, hogy 10 hektár alatt ne kelljen megfelelniük a gazdáknak a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Az Európai Parlament javaslata már az 5 hektáron gazdálkodókat is arra kényszerítette volna, hogy kötelezően alkalmazzák a vetésforgót és, hogy földjeik egy részét kötelezően parlagon hagyják. Ez a legkisebb gazdálkodóink teljes ellehetetlenülését okozta volna. Az Európai Parlament javaslatából jóval kisebb környezeti előnyök származtak volna, mint amennyire káros lett volna a vidéken gazdálkodó családok számára.
Az agrárminiszter kifejtette: nagy eredmény, hogy az új időszakban is lehetőség lesz a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására, akár magasabb támogatási összeggel. A kormány számára kiemelt prioritás jelent, hogy tisztességes megélhetést biztosítson a családi gazdaságoknak és a kisüzemeknek, ezzel is erősítve a vidéket.
További kérdésre elmondta, ahogyan várható volt, a környezet- és klímavédelmi intézkedésekről is hatalmas vita bontakozott ki az intézmények között. Az agro-ökológiai alapprogram, azaz az eco-scheme esetében a 25%-os mérték, a forrásvesztés kockázatát csökkentő rugalmasságokkal együtt, megfelelő egyensúlyt teremt a versenyképességi és környezeti szempontok között.
Az érzékeny ágazatok támogatását biztosító termeléshez kötött támogatások mértékét elsősorban a V4-ek hatékony fellépésének köszönhetően sikerült megőrizni a jelenlegi szinten, így továbbra is biztosított lesz az olyan nehéz helyzetben lévő ágazatok támogatása, mint a tej- és húshasznú szarvasmarha tartás vagy a zöldség és gyümölcs ágazat.
A Miniszter aláhúzta, hogy a magyar termelők jövője és a jogbiztonság szempontjából egyaránt fontos eredmény, hogy a három évig elhúzódó, intenzív tárgyalások után sikerült tető alá hozni a megállapodást. A Közös Agrárpolitikát ért egyre erőteljesebb támadások ellenére továbbra is biztosított a magyar gazdák támogatása, mind uniós mind nemzeti forrásból. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a COVID-19 pandémia alatt is a mezőgazdaság, a termelők és az egész élelmiszerlánc képes volt folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Unió lakosságát. „Ezzel a megállapodással az európai gazdák erőn felül teljesítenek, ahogyan azt a COVID válság alatt is tették. Súlyukat meghaladóan járulnak majd hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez és teremtett világunk megőrzéséhez.
A további menetrendet illetően Nagy István elmondta, hogy a megállapodásban foglaltak a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt lesznek konkrét jogszabályi szövegbe foglalva, majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály formális elfogadásra mind a Tanácsban, mind az Európai Parlamentben. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a Bizottság felé a KAP stratégiai terveiket.
Az új KAP szabályozás, a kétéves átmeneti időszakot követően, a tervek szerint 2023. január 1-jével lép hatályba.
(AM Sajtóiroda)
Az elkövetkező hét évben az uniós forrásokkal együtt 4265 milliárd forintot fordít a kormány a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, amelyből 2021-re és 2022-re 1527 milliárd forint új forrás jut – közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Soltvadkerten.
Feldman Zsolt a 2021-es és 2022-es év agrár- és vidékfejlesztési pályázatairól tartott előadásában azt mondta, hogy a közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül Magyarországra érkező forrást 2021-től a kormány 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással egészíti ki, ami 3272 milliárd forintot jelent a nemzeti költségvetésből.
Az államtitkár szerint ez történelmi léptékű támogatást jelent, és a már-már lezárulni látszódó Vidékfejlesztési Program az elmúlt félévben lényegében új életre kelt. Megújuló vidék, megújuló agrárium néven új beruházási pályázatokat írtak ki nagyjából 600 milliárd forint értékben, illetve a 2020. év végén kiírt felhívások keretösszegét mintegy 280 milliárd forinttal megemelték – sorolta.
A pályázatok közül kiemelte a május 24-étől nyitott gyümölcsültetvény-telepítés és gyógynövénytermesztés támogatását, amelyre 15 milliárd forint forrást terveztek és augusztus 23-áig lehet rá kérelmeket benyújtani. Az építéssel nem járó kertészeti eszközök beszerzésének támogatására július 7-étől szeptember 28-áig várják a kérelmeket, összesen hat szakaszban mezőgazdasági termelőktől és kollektív beruházásoktól egyaránt. A rendelkezésre álló forrás 50 milliárd forint.
A gombatermesztő és komposzt-előállító üzemek fejlesztésére és létesítésére szeptember 13-ától lehet pályázni, a forrás 20 milliárd forint. A terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatására szintén 50 milliárd forint áll rendelkezésre és augusztus 2-ától nyílik meg a lehetősége a kérelmek benyújtásának. Az állattenyésztésnél az újranyíló felhívásokra hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt. A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére július 27-éig lehet jelentkezni, a keretösszeg 6 milliárd forint, míg az állattartó telepek fejlesztésének támogatására július 14-én nyílik majd meg a pályázati lehetőség 260 milliárd forint keret erejéig.
Az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére 50 milliárd forint összegig július 7-étől pályázhatnak az érdeklődők, míg komplex beruházásokra augusztus 18-ától nyílik lehetőség mintegy 200 milliárd forint erejéig. Mindkét pályázati lehetőség a borászati tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztésekre is igénybe vehető. Az együttműködő öntözési közösségek támogatásának harmadik szakasza július 12-én nyílik meg, forrása 2,32 milliárd forint. Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenységét július 9-étől 8,71 milliárd forint forrásösszegig támogatják majd.
A külterületi helyi közutak fejlesztésére június 30-ától lehet pályázni, forrása egyelőre 50 milliárd forint. A mezőgazdasági kisüzemek támogatásának negyedik szakaszát augusztus 3-ától teszik elérhetővé, a megemelt forráskeret 32,5 milliárd forint. Az új digitális szántóföldi és kertészeti technológiák, illetve precíziós termesztési módok elterjesztésének támogatására, valamint a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének ösztönzésére kiírt felhívás július 26-ától lesz elérhető. A rendelkezésre álló forrás 100 milliárd forint.
Az államtitkár elmondta, a Vidékfejlesztési Programban eddig 95 felhívás jelent meg összesen 2707,73 milliárd forint keretösszeggel. Jelenleg 21 felhívás pályázható, 8 pedig már megjelent, de még egyelőre nem nyitott.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a 2013-2020-as hét éves uniós pénzügyi ciklushoz képest az elkövetkező hét évben háromszor több felhasználható pályázati forrás áll majd rendelkezésre.
(MTI)
Az Agrárminisztérium a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében, a gazdaság újraindítására irányuló kormányzati kezdeményezésekhez kapcsolódva 200 milliárd forint keretösszeggel meghirdette az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztését célzó pályázatát – jelentette be Nagy István tárcavezető.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy a kormány a 2014-2020-as időszakban nagyságrendekkel több forrást biztosított az élelmiszeripari fejlesztések támogatására, ezzel pótolva a korábbi baloldali kormányok tervezési hibáit, amelyek elhanyagolták az élelmiszer-előállítás ügyét. A megemelt mértékű vidékfejlesztési támogatások most lehetővé teszik a beruházások ütemének további növelését és az élelmiszeripar teljes megújítását, ezzel megerősítve a hazai ellátásbiztonságot – hangsúlyozta Nagy István. Hozzátette, a feltételeket olyan módon alakították ki, hogy vállalkozásmérettől függetlenül lehessen támogatást igényelni bármely élelmiszertermék előállításához kapcsolódóan.
Kifejtette, pályázni lehet az élelmiszer-előállítási és borászati tevékenységhez kapcsolódóan építésre, felújításra, eszközök, gépek, technológiai berendezések beszerzésére és új feldolgozó üzemek komplett kialakítására. A kiírás a feldolgozási tevékenységhez kapcsolódóan áruszállításra használható járművek beszerzésére is lehetőséget ad. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázat keretében a vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 5 milliárd forint, minimum összege pedig 100 millió forint lehet 50%-os intenzitással, de egyes tevékenységekhez, régiókhoz és vállalkozásmérethez kapcsolódóan ez eltérhet. A felhívás segítségével így nemcsak térségi, hanem országos szinten is meghatározó beruházások valósulhatnak meg.
A miniszter szerint a pályázat kialakítása során kiemelt szempont volt, hogy az életképes, megfelelő színvonalú üzleti tervvel rendelkező projektek nyerjenek forrásokat. Ezen felül pedig érdemi többletpontban részesülnek az energiahatékonyság javítását, illetve megújuló energiaforrás hasznosítást magukban foglaló fejlesztések.
A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 18-tól lesz lehetőség. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium 100 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatását célzó pályázati felhívását – közölte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar agráriumban új támogatási célként jelenik meg a precíziós gazdálkodási technológia elterjesztésének a támogatása. A precíziós gazdálkodási gyakorlat csökkenti a műtrágya és növényvédőszer felhasználását, valamint javítja a talajok vízmegtartó képességét és minimalizálja a talajtaposási károkat is.
Hozzátette, a felhívás keretében lehetőség nyílik a szántóföldi- és a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, gépek beszerzésére. Többek között lehetőség nyílik a traktorok, betakarítógépek, munkagépek, infokommunikációs eszközök beszerzésére, továbbá meglévő traktorok, munkagépek úgynevezett „felokosítására” is. A felhívás kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdaság digitális átállásához szükséges szolgáltatások igénybevételének ösztönzésére, így kötelezően megvalósítandó tevékenységként támogatja ezek igénybevételét is – emelte ki a Nagy István.
A miniszter kifejtette, a pályázati kiírás alapján a beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 250 millió forint lehet. A forrásra mezőgazdasági termelők pályázhatnak. Érdemi többletpontot ér egyes környezeti szempontok érvényesítése, szakképzettséggel rendelkező munkavállalók foglalkoztatása és a megfelelő színvonalon megírt üzemszintű digitális tervet magában foglaló üzleti terv benyújtása – hangsúlyozta a tárcavezető.
A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 26. napjától lesz lehetőség. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programja keretében 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdette az élelmiszeripari üzemek kisléptékű fejlesztését célzó pályázatot – közölte Nagy István agrárminiszter. A felhívás alapján a támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 7-étől lesz lehetőség.
A felhívás az élelmiszer-feldolgozási és borászati tevékenységhez kapcsolódóan eszközök, gépek, technológiai berendezések beszerzésére, illetve megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására biztosít lehetőséget. Emellett élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódóan áruszállításra használható szállítójárművek beszerzése is lehetséges – emelte ki a miniszter.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a biztonságos élelmiszerellátás stratégiai jelentőségű, ehhez pedig további műszaki fejlesztések szükségesek. Kulcskérdés a minőségi élelmiszertermelés szempontjából, hogy a hazai élelmiszer-előállítók folyamatosan fejlődjenek a legkorszerűbb technológiai lehetőségek alkalmazásával. Ennek a célkitűzésnek az eléréséhez járul hozzá a most meghirdetett felhívás, amelynek keretében a támogatás egyszerűsített módon igényelhető, a támogatási intenzitás főszabály szerint 50%-os, de ez egyes tevékenységekhez, régiókhoz és vállalkozásmérethez kapcsolódóan ez eltérhet.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázati kiírás keretében a vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 100 millió forint lehet, minimum összege pedig nincs. A forrásra mezőgazdasági termelők, valamint mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak. Érdemi többletpontot ér a minél hosszabb ideje folyamatosan végzett mezőgazdasági vagy élelmiszeripari tevékenység, a meglévő értékesítési kapcsolatokat igazoló szerződések megléte, a termékinnováció, vagy az élelmiszeripari szakképesítés.
A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
Az ország legnagyobb, almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központja létesül Újfehértón – jelentette be az agrárminiszter a 7,6 milliárd forint értékű beruházás alapkőletételi ünnepségén csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban.
Nagy István kiemelte, a Szabolcsi Alma Centrum elnevezésű létesítmény Magyarország legjelentősebb almatermesztő körzetében, a nagy múltú Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet területén valósul meg. A tároló-, válogató és csomagoló infrastruktúrával is rendelkező logisztikai és kutatóközpont 9 ezer tonnás befogadóképessége mellett mintegy 16 ezer tonna étkezési és 4 ezer tonna ipari alma, illetve más gyümölcsök értékesítésére lesz képes – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, a fejlesztés segítségével 42 új munkahely létesül, ezzel 124-re bővül a kutatóállomáson foglalkoztatottak létszáma.
Nagy István emlékeztetett arra, hogy Magyarország almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna, amelynek kétharmada ipari és csak egyharmada étkezési alma. Az a cél, hogy ezt az arányt megfordítsuk – folytatta – , az ágazat azonban a magyar mezőgazdaság más területeihez hasonlóan fejlesztés nélkül nem lehet versenyképes. Rámutatott, közel húsz év alatt 41 ezer hektár almaültetvényből mára 25 ezer hektár maradt, ezt a folyamatot a korszerűtlen technológiák, elavult fajtaszerkezetek és a piaci háttér hiánya okozta. Hozzátette, arra kell törekedni, hogy a fejlődés lehetőségét magukban hordozó almatermesztőknek esélyt biztosítsanak, mert ez az egyetlen lehetőség a gazdálkodók piaci helyzetének stabilizálására.
Mint mondta, a fogyasztók már egész évben megkövetelik a friss zöldség- és gyümölcsféléket, ezt az igényt viszont a termelők akkor tudják kielégíteni, ha rendelkeznek az időzített és környezetbarát termesztéshez szükséges növényházakkal. Az újfehértói beruházás előnyeiről szólva a miniszter hangsúlyozta, a központ a piaci igényeknek megfelelően összegyűjti, tárolja, csomagolja, majd egységes minőségben értékesíti a térségben élő termelők és termelői csoportok terményét, hosszú távon pedig fokozza a versenyképességet, és jó hatással lesz a térség fejlődésére. A tárcavezető kitért arra, hogy a fejlesztés megvalósítását a Vidékfejlesztési Program pályázati kiírása segítette. A kertészeti üzemek korszerűsítésére tavaly meghirdetett, eredetileg 30 milliárd forint keretösszegű pályázat keretét 68 milliárd forintra emelte a tárca, a beérkezett 406 kérelem közül eddig 208 támogatási kérelem kapott támogatói döntést csaknem 35 milliárd forint lekötéssel. “Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege kétmilliárd forint volt maximálisan, ebből a keretből támogattuk 2,5 milliárd forinttal ennek a projektnek a megvalósulását, ami a teljes beruházás egy részét tudja finanszírozni” – ismertette Nagy István. A beruházást a magyar állam 5 milliárd forinttal támogatta.
Az eseményen Takács Ferenc, az MKSZN Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. stratégiai és fejlesztési igazgatója elmondta, a tervek szerint a 2022 márciusára elkészülő centrum szaktanácsadó, kutatás-fejlesztési és kereskedelmi komplexum is lesz egyben, ahol helyet kap például egy, a szabolcsi alma történetét bemutató kiállítás. A feldolgozó üzemrészt üvegfal választja el a centrum központi részétől, a termelők pedig a szaktanácsadás mellett lehetőséget kapnak terményeik eltárolására és hűtésére, valamint segítenek nekik az értékesítésben – tette hozzá a szakember.
Hosszú József, Újfehértó Fidesz-KDNP-s polgármestere arról beszélt, a kisváros 21. századi történetének legjelentősebb fejlesztése valósul meg, Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés kormánypárti elnöke pedig megerősítette, egyebek között a Terület- és Településfejlesztési Operatív programban keresik a forrást egy, a várost elkerülő út megépítésére, amivel javulhat a központ megközelíthetősége.
Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője megköszönte a kormány eddigi hozzáállását az almatermelőkhöz, majd elmondta, az itt épülő technológia amellett, hogy visszaadja a több ezer gazdálkodó termesztésbe vetett hitét, megélhetésüket is nagyban elősegíti.
(MTI)
Az Agrárminisztérium újranyitja az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása”című pályázati kiírást – közölte Nagy István tárcavezető. Az újranyitást a 2020 őszén pályázható felhívás óriási sikere indokolja, így ismét lehetőség lesz az állattartók számára nagyobb léptékű beruházások megvalósítására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 14-től lesz ismét lehetőség.
Baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó számára ismét lehetőség nyílik arra, hogy támogatás mellett új állattartó telepet létesítsenek, meglévőt korszerűsítsenek, vagy az állattartáshoz kapcsolódó eszközöket, gépeket szerezzenek be. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy azok is részesülhetnek ismét támogatásban, akik számára eltérő megvalósítási hely kapcsán már korábban is megítélték a támogatást.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a felhívás továbbra is a már megismert feltételrendszer mellett érhető el. A támogatási intenzitás főszabályként 50%-os, a támogatás összegére vonatkozó feltételek pedig változatlanok: az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió Ft között változik, maximum 2 milliárd Ft.
Az újranyitott felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
Történelmi léptékű támogatást jelent a termelőknek, hogy a kormány az uniós agrártámogatások társfinanszírozási arányát 80 százalékra emelte – mondta az agrárminiszter a tárca tájékoztatása szerint kedden Mosonmagyaróváron, az állattartó telepek korszerűsítési pályázatainak okiratátadó rendezvényén.
Nagy István közölte, hogy az eddigi döntések alapján 540 pályázat 229,6 milliárd forint támogatást kapott, amiből Győr-Moson-Sopron megye 32 pályázattal, és 10,62 milliárd forint támogatással részesül. A tárcavezető a pályázói érdeklődést méltatva kiemelte, hogy a jelentkezés a járvány legnehezebb időszakára esett, de a gazdálkodók olyannyira nem zárkóztak be ekkor sem, hogy az igényekre tekintettel 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra kellett emelni a keretet.
A miniszter hozzátette, hogy a források elosztásánál figyelembe vették a kisebb pályázók egyedi érdekeit, és számukra külön kiírásokat jelentettek meg. A 15 ezer eurós kisüzemi pályázathoz még önerő sem kell, és felülről nyitott, vagyis minden érvényes jelentkezés után jár a támogatás. A kisebb állattartó gazdaságok telepeinek fejlesztését szolgáló, 30 milliárd forint keretösszegű pályázat július 22-ig marad nyitva, lehetőséget adva állattartásra szolgáló épületeinek kialakítására, korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére – közölte.
Különleges pályázati lehetőségként emelte ki a külterületi helyi közutak fejlesztési felhívását, amelyre június 30-tól vidéki önkormányzatok, önkormányzati társulások nyújthatnak be kérelmet 300 millió forintos támogatásig. Az 50 milliárd forintos keret külterületi földutak korszerűsítésére, közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztésekre fordítható. Nagy István abban bízik, hogy a vidékfejlesztési források sokszoros eredménnyel hasznosulnak, erősítve a nemzetgazdaság egészét, és hozzájárulva a vidék megmaradásához. A várható hatások közül kiemelte a mezőgazdasági önellátás erősítését, ugyanis – mint fogalmazott – Magyarország nem függhet a behozataltól, de ehhez termelési, feldolgozási kapacitásokat kell építeni.
Értékelése szerint a járvány bebizonyította, hogy a mezőgazdaság nélkülözhetetlen, és megkerülhetetlen ágazat, a termelőket pedig köszönet illeti, amiért a legnehezebb hónapokban is dolgoztak. Az ellátás egyszer sem állt le, így mindvégig természetes maradt, hogy minden napra jutott magyar élelmiszer a családok asztalára – fogalmazott a tárcavezető a rendezvényen.
(MTI)
A mezőgazdasági kisüzemek számára 2021. június 3. és 2021. június 17. között ismét megnyílt a lehetőség támogatási kérelmeik benyújtására. Az agrártárca ezúton is arra biztatja az érintetteket, hogy éljenek a pályázati lehetőséggel és nyújtsanak be támogatási kérelmet.
Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programon keresztül 2020 októberében hirdette meg a kistermelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő új beruházási pályázati csomagját, amelynek része a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésének támogatására kiírt pályázati felhívás is. Eddig már 1300 pályázó kapott támogató okiratot, több mint 9 milliárd forint támogatást elnyerve. A pályázók a gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó eszközöket, gépeket szerezhetnek be, ültevényt telepíthetnek, állatot vásárolhatnak vagy éppen meglévő üzemüket fejleszthetik a támogatásból.
A felhívás a fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segíti elő. Támogatási kérelmet olyan meghatározott üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek nyújthatnak be, akiknek/amelyeknek életvitelszerű tartózkodási helye, utóbbiak esetén székhelye már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben volt, tehát 10 ezer fő alatti településen, vagy ennél nagyobb település tanyás külterületén.
A támogatás 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatás, amelyet két részletben folyósítanak úgy, hogy 75% kiutalása már a támogató okirat kiállítása után rövid időn belül megtörténik. A projekt megkezdésére 9 hónap áll rendelkezésre. A támogatás fennmaradó 25%-át a pályázók a projektben vállalt célok végrehajtása után kaphatják meg a záró kifizetési kérelem benyújtásával.
Ez a pályázati lehetőség elérhető lesz a jövőben is, a következő benyújtási lehetőség 2021 augusztusában lesz. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium 50 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg a kertészeti üzemek megújítását célzó pályázatát – közölte Nagy István tárcavezető. A kevés adminisztrációs teherrel járó, egyszerű módon igényelhető támogatást biztosító felhívás a kisebb üzemmérettel rendelkező kertészetek technológiai megújulását segíti.
Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy egy történelmi mértékű fejlesztési programon keresztül erősítik meg a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart, a vidéki térségek gazdaságát illetve közösségeit. Nagy István hangsúlyozta, ezekben a hetekben 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat, a célzott támogatásoknak köszönhetően intenzív technológiai fejlődést és növekvő versenyképességet vár a teljes magyar agráriumban.
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a kertészeti üzemek fejlesztését célzó pályázat keretében a beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 25 millió forint lehet. A felhívásnak köszönhetően lehetőség van a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, gépek beszerzésére. Ennek keretében többek között önjáró és vontatott betakarítógépek, talajművelő és egyéb munkagépek, pótkocsik vásárlása is lehetséges. A felhívás segítségével egy darab, legfeljebb 83 kW motorteljesítményű traktor is vásárolható, melynek kapcsán a támogatás mértéke legfeljebb 10 millió forint lehet – emelte ki a miniszter.
A felhívás alapján a támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint 2021. július 7-étől lesz lehetőség.
A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
Júniusban újabb öt pályázatot hirdet meg az Agrárminisztérium (AM) a Vidékfejlesztési programban, egyebek közt a precíziós gazdálkodásra átállás ösztönzésére – jelentette be a szaktárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Feldman Zsolt az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának sajtótájékoztatóján közölte: a pályázatokból a precíziós gazdálkodásra átállás támogatására 100 milliárd forint, az élelmiszer-feldolgozók fejlesztésére – két külön felhívásban – 200 milliárd és 50 milliárd forint, illetve a gombatermesztés támogatására 20 milliárd forint áll rendelkezésre, továbbá a kertészeti üzemek gép- és eszközbeszerzésére is lehet támogatást nyerni.
Az államtitkár hangsúlyozta: azt várják, hogy a forrásoknak köszönhetően a 2027-ig tartó támogatási ciklus végére a magyar mezőgazdaság termelékenysége elérheti a régi európai uniós országok termelési szintjének kétharmadát a jelenlegi 44 százalékról. Szintén a várakozások között említette, hogy a programok segítségével 2027-ig sikerül végrehajtani a teljes magyar élelmiszeripar modernizációját és megteremteni a precíziós gazdálkodásra átállás feltételrendszerét. Tájékoztatása szerint a forrásokra a kis őstermelőktől egészen a nagyobb élelmiszeripari cégekig pályázhatnak az ágazat szereplői.
Feldman Zsolt felidézte: hogy a Vidékfejlesztési program keretében a következő hét plusz két éves időszakban 4265 milliárd forint uniós és magyar állami támogatás hívható le az agrárium és a vidék fejlesztésére. Az összegből idén és jövőre 1500 milliárd forintra lehet pályázni, ami önmagában is több mint amennyi az előző hétéves ciklus egészében rendelkezésre állt.
Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a többi között arról beszélt, hogy az OTP aktív az ágazat finanszírozásában. Közlése szerint az OTP-csoport agrár-hitelállománya mintegy 1000 milliárd forint, amelyből 700 milliárdot külföldön, 300 milliárdot pedig Magyarországon helyeztek ki. Szólt arról is, hogy a következő hét évben több mint 4000 milliárd forint támogatás érkezik a szektorba és a vidékfejlesztésbe, amit úgy értékelt: “soha nem látott fejlődés várható” az időszakban.
Szabó István, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának ügyvezető igazgatója kifejtette: az agrárpolitika paradigmaváltása nyomán immár nemcsak egymilliárd forintos, vagy az alatti értékű, hanem akár 4 milliárdos projekteket is finanszírozni kell. A szakember arra számít, hogy a következő két-három évben megduplázódhat az eddig kihelyezett hitelállomány, akár 1800-2000 milliárdos finanszírozási igény is jelentkezhet.
Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint az OTP a Vidékfejlesztési program sajátosságaihoz igazította és felgyorsította a hitelezési folyamatát. A pénzintézet a pályázati szakasztól a fejlesztések megvalósításáig átfogó és rugalmas pénzügyi hátteret kínál partnereinek – írták.
A sajtóanyag kitért arra is, hogy a Vidékfejlesztési program finanszírozásában az elvárt banki fedezettség biztosításában kiemelt szerepe van az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak (AVHGA). Az elmúlt években a támogatást nyert vállalkozások 38 százalékát segítette agrárgarancia. A kezelési díj jelentős részét az AM a gazdálkodóktól átvállalja, ezért az AVHGA minden mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházás megvalósulását két évig díjmentesen biztosítja – áll az írásos összegzésben.
(MTI)
Július 22-ig benyújthatók a kisebb állattartó telepek fejlesztését célzó pályázatok, a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 30 milliárd forint – jelentette be Nagy István agrárminiszter kedden a Kondorosi Csárdánál.
A miniszter – aki átadta az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat Békés megyei támogatói okiratait is – kifejtette, pályázni lehet állattartásra szolgáló épületek kialakítására és korszerűsítésére, továbbá gépbeszerzésre is. A baromfi- és sertéstartó telepek maximum 100 millió, a szarvasmarhatartók 50 millió, a juh, kecske és egyéb állattartó kis gazdaságok 20 millió forintra pályázhatnak. Emlékeztetett, hétfőn jelent meg a külterületi helyi közutak fejlesztését támogató felhívás is 50 milliárd forintos keretösszeggel. Az érintettek maximum 300 millió forintra pályázhatnak 95 százalékos támogatási intenzitás mellett – közölte.
A tárcavezető kifejtette, stratégiai ágazat lett az agrárium, a következő hét évben 4265 milliárd forintos támogatás jut az ágazatnak, háromszor annyi, mint a megelőző uniós keretköltségvetési időszakban. A gazdálkodóknak 2022-ben 951 milliárd forint jut a parlament előtt lévő költségvetési javaslat szerint, ami csaknem 40 milliárddal több az idei forrásnál. Jövőre bő 31 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre a vidékfejlesztési és halászati programok végrehajtására, és az idei összeg másfélszeresére emelik az agrárkár-enyhítési keretet – fejtette ki. Az uniós források nemzeti társfinanszírozási mértékét az eddigi 17,5 százalékról a maximális 80 százalékra bővítik, így egy év alatt annyi támogatást tudnak kifizetni, mint korábban a hétéves időszakban.
Nagy István hozzátette, az unióval most is tárgyalnak a források felhasználásáról. “Nagyon messze vannak még az álláspontok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az Európai Parlement ultimátumát a 27 agrárminiszter nem fogadta el, várhatóan a jövő hónapban folytatódnak az egyeztetések. A politikus szólt arról is, hogy rendkívüli időszakban álltak helyt a gazdák, akiknek a koronavírus-járvány mellett a sertéspestissel, a madárinfluenzával és a vásárlói pánikkal is meg kellett küzdeniük, mégis hittek a jövőben és a fejlesztésre koncentráltak.
Az állattartó telepek rekonstrukciójára kiírt pályázaton Békés megyében 32 kedvezményezettnek több mint 21,7 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Országosan eddig 540 esetben 229,6 milliárd forint összegben született támogatói döntés. A pályázat keretösszegét 50-ről 260 milliárdra emelték a jelentkező nagy igény miatt. A Vidékfejlesztési programban Békésben eddig 758 beruházási pályázatot támogattak 52 milliárd forint összegben.
Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke úgy fogalmazott: Békés megye és Magyarország jövőjét az agrárium jelenti. “Agrárium nélkül nincs vidék, vidék nélkül nincs Magyarország.” Hozzátette, az elmúlt évtizedben sikerült felgyorsítani a “gazdává válás folyamatát”, ezt látják a kamarán átfutó földátruházási szerződések számán. Mert földet csak az vesz, akinek van a jövőre vonatkozó víziója – fogalmazott.
Herczeg Tamás (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kifejtette, Békés megyében mintegy 470 ezer, átlagosan 30 aranykorona értékű földön gazdálkodnak a termelők. A megye GDP-jének 18 százaléka származik az agráriumból, ami a rendszerváltáskori 25 százalékhoz képest csökkent, de az országos 5 százalék alatti átlaghoz képest kiemelkedő – húzta alá, megjegyezve, hogy ezért kiemelkedően fontos forráshoz juttatni Békésben az ágazatot. Herczeg Tamás hozzátette, a megyében sikerült megállítani a sertések számának csökkenését; a baromfi- és szarvasmarha ágazatban pedig némi emelkedés is megfigyelhető.
Ribárszki Péter (Fidesz-KDNP), Kondoros polgármestere elmondta, a városban 650 őstermelő él, akik a teljes iparűzési adóbevétel egyharmadát adják. Uniós támogatásból egy 550 négyzetméteres zöldség- és hűtőházat építettek és új termelői piacot alakítottak ki a településen.
(MTI)
Május 28-án megjelent „Külterületi helyi közutak fejlesztése” című felhívás, amelynek keretében vidéki térségekben működő települési önkormányzatok és önkormányzati társulások nyújthatnak be támogatási kérelmet – közölte Nagy István agrárminiszter. A felhívás keretösszege 50 milliárd Ft. Az érintettek 95%-os támogatási intenzitás mellett, maximum 300 millió forintra pályázhatnak.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a konstrukció lehetőséget biztosít önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati vagyonkezelésben lévő külterületi, helyrajzi számmal ellátott, már meglévő földutak stabilizálására, szilárd burkolatának kialakítására, valamint a szilárd burkolattal rendelkező helyi közutak felújítására, korszerűsítésére. Támogathatók továbbá közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztések, így forgalomtechnikai eszközök beszerzése és kerékpáros, illetve gyalogátkelőhelyek kialakítása is – tette hozzá a tárcavezető.
Hangsúlyozta, a támogatási kérelmek benyújtására az elektronikus kérelembenyújtási felületen lesz lehetőség. A jelenlegi tervek szerint az első benyújtási szakasz 2021. június 30-tól 2021. július 13-áig tart.
A felhívás részletei a https://www.palyazat.gov.hu weboldalon ismerhetőek meg.
(AM Sajtóiroda)
Május 24-e óta benyújthatók a Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatási kérelmek. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 15 milliárd forint – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A pályázati konstrukció keretében új gyümölcs- és gyógynövénytermő ültetvények telepítésére, a területekhez tartozó öntözőrendszer, valamint a káros éghajlati hatások csökkentését, illetve kivédését lehetővé tevő rendszerek kiépítésére nyílik lehetőség. Ezek mellett a betakarítást segítő eszközök és gépek beszerzésére igényelhetnek támogatást a gazdálkodók – fogalmazott a tárcavezető.
A miniszter megjegyezte: a korábbi kiírásokhoz képest újdonság, hogy a támogatás az ültetvénytelepítés vonatkozásában az adott területre eső egységköltség formában igényelhető. Ez azt jelenti, hogy az elnyert összeg ültetvénytelepítésre eső részével nem kell számla alapon elszámolnia a kedvezményezetteknek.
Az elektronikus kérelembenyújtási felületen 2021. augusztus 23-áig lesz lehetőség a kérelmek benyújtására. A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.
(AM Sajtóiroda)
Az agrárium területén is folytatódik a korábbi évek költségvetési politikája, a kormány nem megszorításokkal, hanem fejlesztésekkel kíván válaszolni az elmúlt két év járványhelyzet okozta gazdasági kihívásaira – mondta a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter.
A gazdasági napilap pénteki számában Nagy István hangsúlyozta, hogy mintegy ezermilliárd forint áll rendelkezésre az agrárium részére a jövő évi költségvetésben. A parlament előtt lévő költségvetési javaslat szerint 951 milliárd forintból gazdálkodhatnak, amely magában foglalja a 489 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli támogatásokat is. Az uniós vidékfejlesztési és halászati programokra 234 milliárd, a nemzeti földalap kiadásaira pedig 227,6 milliárd forint juthat.
A jövő évi büdzsében az agrárium számára elkülönített forrás csaknem negyvenmilliárd forinttal nagyobb az idei évinél. Nagy István szerint mindez igen jól mutatja, hogy a kormány célja az agrárium területén is a gazdaság újraindítása. Fontosnak nevezte, hogy az agrárium és a magyar gazdák a koronavírus-járvány idején is bebizonyították: a magyar gazdaság egyik motorjaként tudnak működni, számíthatnak rájuk az emberek. A tervezetben szereplő költségvetési források közül kiemelte a nemzeti agrárkárenyhítési alapot, amely az idei másfélszeresére emelkedett, jövőre 4,2 milliárd forinttal több, vagyis 12,8 milliárd forint lesz felhasználható erre a célra.
Ez kiemelten fontos – mutatott rá a szaktárca vezetője -, hiszen jelentősen csökkenti a gazdálkodók termelési kockázatát. Ezen túlmenően 3,6 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhatnak jövőre az agrár szakképző centrumok, valamint a nemzeti földalap kiadásaira is közel egymilliárd forinttal több kiadás lesz teljesíthető, mint 2021-ben. Jövőre emellett jelentősen, bő 31 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre a vidékfejlesztési és halászati programok végrehajtására.
(MTI)
Az Agrárminisztérium a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Az agrártárca vezetője hangsúlyozta: a szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonala emelésének központi kérdése a megtermelt és betakarított szántóföldi termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. A minőség megóvása és a tárolási veszteségek minimalizálása csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, a legkorszerűbb szárító és tisztító berendezések alkalmazásával lehetséges.
A XXI. századi színvonalú technológiai kapacitások létrehozása érdekében a mezőgazdasági termelők önállóan támogatható tevékenységként igényelhetnek támogatást terménytisztítók és terményszárítók létesítésére, terményszárítók, terménytisztítók, és terménytárolók technológiai korszerűsítésére, valamint energiahatékonyságának javítására. E fejlesztésekhez kapcsolódóan van lehetőségük – a felhívásban meghatározott korlátozások figyelembe vétele mellett – terménytároló létesítésére, valamint üzemen belüli anyagmozgatás gépeire, így az ömlesztett anyagok rakodására szolgáló rakodógépek, targoncák beszerzésére.
A támogatás mértéke igénylőnként minimum 50 millió forintt, maximum 1 milliárd forint lehet – fogalmazott Nagy István. Mint hangsúlyozta, a legutóbbi terménytároló létesítésére irányuló pályázathoz képest fontos különbség, hogy a versenyképességre és a termelői együttműködések nagyobb terménykészleteire tekintettel nincsenek kapacitás korlátok, tehát ha valaki a szárító és tisztító technológia fejlesztése mellett új tárolókapacitást is létre kíván hozni, az tetszőleges nagyságú lehet.
A miniszter megemlítette: főszabályként az összes költség 50%-át támogatásként meg lehet kapni. A közép-magyarországi régióban a projektek 40%, továbbá a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak.
A támogatási kérelmek tartalmi értékelése során többletpont jár a termelői csoporti, termelői szervezeti tagság igazolása esetén, a környezeti szempontok érvényesítésekor, a foglalkoztatotti létszám növelésének vállalásakor, a térségi szempontoknak való megfelelés esetén és az energiahatékonyság javításra irányuló tevékenység, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológia fejlesztése vagy kiépítése esetén – mondta a miniszter.
(AM Sajtóiroda)
Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium. Az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minőségének javulása büszkeségre adhat okot – fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agroinform online rendezvényének megnyitóján.
Feldman Zsolt közölte: a közösen elért sikerek mögött kemény munka áll: a verseny Európában és globálisan is zajlik. Ahhoz, hogy ebben a versenyben a gazdálkodóink pályán maradjanak, a kormány a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési programjának társfinanszírozását az eddigi 17,5 százalékról, 80 százalékra emelte – mondta. Mindez azt jelenti, hogy a 2014 és 2020 között rendelkezésre állt forrás mennyiségéhez képest háromszor nagyobb összeg fordítható a magyar mezőgazdaságra, ráadásul nemcsak 2023-tól, hanem már 2021-2022-ben is.
Az államtitkár szerint ez a döntés a kormány alapvető céljainak elérését szolgálja, mint például, hogy megérje vidéken gazdálkodni, biztonságos legyen a hazai élelmiszerellátás, hogy versenyképesek legyünk az exportpiacon, hogy érdemben javítsuk környezeti mutatóinkat, valamint hogy javuljanak a vidéki emberek életkörülményei és az őket körülvevő infrastruktúra.
Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2021-2022-es átmeneti időszakban 1500 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a vidékfejlesztésre. A nemzeti társfinanszírozás emelésével pedig ebből az összegből ha nem is korlátlanul, de a korábbi évekhez képest jóval nagyobb mennyiségben tudnak pályázatokat befogadni. Ismertetése szerint a tavaly év végén meghirdetett pályázatoknál már figyelembe vették az átmeneti időszakban elérhető forrásokat is. Így például az állattartó telepek fejlesztését és a kertészeti üzemek korszerűsítését célzó pályázatok keretösszegét a kezdeti 50, illetve 30 milliárd forintról az idén tavasszal előbbinél 260 milliárd forintra, utóbbinál 68 milliárd forintra növelték.
A helyettes államtitkár felsorolása alapján: az állattartó telepek fejlesztésére eddig 749 pályázat érkezett csaknem 330 milliárd forintos forrásigénnyel, ezekből 501 esetben támogatták a kérelmet, a megítélt támogatás mértéke meghaladta a 209 milliárd forintot. A kertészeti üzemek korszerűsítésére kiírt pályázatra 406 kérelmet nyújtottak be 87,29 milliárd forint értékben, amelyekből eddig 119 kérelem jutott támogatáshoz 16,14 milliárd forint értékben. Mint mondta, a májusban és júniusban a legtöbb jelentős mezőgazdasági fejlesztésre szolgáló pályázatot újranyítják, így lesz lehetőség egyebek mellett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére, precíziós fejlesztésekre, és kidolgoznak két élelmiszeripari pályázatot is. Ezáltal a következő 2-3 évben “dömpingszerű támogatást tudnak ráengedni a piacra” – jelezte a helyettes államtitkár. Viski József rámutatott: a magyar gazdáknak az uniós tagállamokban élő gazdákkal kell versenyezniük, ezért a magyar gazdaság versenyképességét most kell megerősíteni.
Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója szerint a gazdáknak az átmeneti időszak lehetőséget ad, hogy felkészüljenek a 2023-ban induló új közös agrárpolitika (kap) elvárásaira. Példaként említette, hogy a KAP-al együtt indul el a Zöld Megállapodás, amely egyebek mellett a növényvédő szerek és a műtrágya használatának radikális csökkentését és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek
(AM Sajtóiroda)
Már több mint 1000 gazdálkodó nyert támogatást a kisüzemi pályázaton – közölte Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásai között különösen nagy sikert aratott az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő felhívás. Hozzátette: több mint ezer érintett már megkapta a pénzügyi hozzájárulás első részleteként a 11.250 eurónak megfelelő 4 093 762 Ft forintösszeget. A támogató döntések folyamatosan születnek a következő hetekben is.
Nagy István arról is beszélt, hogy az elnyert összeget a pályázók mindazon célra felhasználhatják, ami üzleti tervük alapján fejlődésükhöz hozzájárulhat. A forrásokat így akár eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre vagy akár állatvásárlásra is költhetik a gazdálkodók. A pályázatok második beadási köre is eredményesen zárult, hiszen több mint 2400 pályázó nyújtott be támogatási kérelmet gazdaságának fejlesztésére – emelte ki a tárcavezető. Kifejtette: a 15.000 eurónak megfelelő támogatást meghatározott üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek igényelhetik, egy összegben öt évre. A pénzügyi segítség feltétele, hogy a gazdálkodó tartózkodási helye, vagy székhelye már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben legyen.
Hozzátette: a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági termelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő pályázati csomagjának részét képező kisüzemi pályázati felhívás júniusban folytatódik. Ekkor nyílik ugyanis ismét lehetőség a támogatási kérelmek benyújtására. Az Agrárminisztérium minden, a feltételeknek megfelelő pályázót támogatni kíván – hangsúlyozta Nagy István. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium ezúttal hívja fel minden érintett gazdálkodó figyelmét, hogy az egységes kérelmek elektronikus rögzítésére 2021. május 17-ig van lehetőség. Május elejére 1,6 millió hektár után közel 100 ezer termelő adta be az egységes kérelmét.
Az egységes kérelem keretében lehetőség van összesen 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan támogatást igényelni. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatások (például alaptámogatás (SAPS), zöldítés) esetében, továbbá a kapcsolódó nemzeti támogatások (például átmeneti nemzeti anyatehén tartás támogatása) és a vidékfejlesztési program intézkedései (például agrár-környezetgazdálkodás, erdészeti jogcímek) esetében is itt lehet kérelmeket benyújtani, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.
A fentiek közül például a SAPS és zöldítés várható együttes fajlagos összege az elmúlt évekhez hasonlóan, a forint árfolyamától függően 76-80 ezer forint körül alakulhat, így minden termelőnek érdemes kérelmét határidőig beadna.
2021. május 17-ét követően a már benyújtott kérelmek szankciómentesen módosíthatóak május 31-ig. 2021. június 9-ig még módosítható a kérelem, akkor azonban a változtatással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken. A május 17-e és június 9-e között beadott kérelmeknél a megállapítandó támogatási összeg a késedelmes beadást érintő, munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével kell számolni.
A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén elérhető (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/). Azok számára, akiknek nehézséget okoz a kérelmek beadása, célszerű igénybe venni az országos lefedettségű falugazdász hálózat segítségét is. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy idén – a tavalyi évtől eltérő módon – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai által beadott kérelmekkel kapcsolatban több fontos elektronikus üzenetet is kaphatnak a kamarától, javasoljuk ezek figyelmes átolvasását és az azokban lévő instrukciók követését, hogy a kérelem beadása végleges lehessen.
(AM Sajtóiroda)
Harmincmilliárd forint keretösszeggel, állattartással foglalkozó gazdálkodók számára hirdetett újabb pályázatot az agrártárca – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető ismertetése szerint a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett felhívás célja, hogy a kisebb állattartó gazdaságok kiválthassák korszerűtlen termelési technológiájukat, ezzel javulhat termelékenységük és jövedelmezőségük. A baromfitartó, a sertéstartó, a szarvasmarhatartó, a juh- és kecsketartó telepek, valamint a többi mezőgazdasági haszonállat – így a lófélék, nyúl, méh, húshasznosítású galamb, fürj, strucc, emu, fácán, fogoly valamint csincsilla – tartására szolgáló állattartó telepek korszerűsítésére, fejlesztésére 2021. május 28-a és július 22-e között lehet pályázni – közölte Nagy István.
Hangsúlyozta: a támogatás mértéke a baromfi- és sertéstartó telepek fejlesztése esetében maximum 100 millió forint, a szarvasmarhatartó telepek fejlesztése vonatkozásában maximum 50 millió forint, a juh- és kecsketartó telepek és a többi állatfajhoz kapcsolódó telepek fejlesztése kapcsán pedig maximum 20 millió forint lehet. A támogatás intenzitása főszabályként az összes elszámolható költség 50 százaléka, ugyanakkor a közép-magyarországi régióban 40 százalék, továbbá a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak. A pályázati felhívás tartalmazza a kérelmek elbírálásának szempontjait is – tette hozzá a miniszter
A tárcavezető jelezte: a felhívás lehetőséget teremt az állattartó tevékenységhez kapcsolódó épületek, építmények létrehozására, kialakítására, valamint az egyes ágazatok igényeinek megfelelően önállóan támogathatók az állattartáshoz kapcsolódó egyes eszközök, gépek beszerzése. Az elnyerhető forrásoknak köszönhetően megújulhat a telepek tartás- és takarmányozási technológiája, javulhatnak az épületenergetikai mutatók, megújulhatnak az épületgépészeti berendezések. Emellett támogatásban részesülhetnek a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák is, melyeknek következtében javulhat az állattartó gazdaságok versenyképessége – emelte ki Nagy István.
(AM Sajtóiroda)
A megújuló vidék, megújuló agrárium program történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttatja és megerősíti a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart – közölte Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80%-os hazai társfinanszírozást biztosít a kormány, amely az egész agráriumot és vidéket érintő fejlesztési program elindítását teszi lehetővé. Hozzátette: a következő hónapokban mintegy 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázati felhívásokat a kormány döntésének és a Vidékfejlesztési Program következő módosításának köszönhetően. Emellett a tavalyi év végén megjelent kiírásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszege is 280 milliárd forinttal megemelésre került.
Hangsúlyozta: áprilisban az állattartó telepek megújítására 30, a gyümölcs- és gyógynövény ültetvények telepítésére 15 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás jelenik meg. Májusban 50 milliárd forintos forrással terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére lesz lehetőség. A külterületi helyi közutak megújítására pedig 50 milliárd forint értékű felhívás jelenik majd meg. Várhatóan júniusban a kertészetek és a gomba előállító üzemek fejlesztésére 50 milliárd forintos, illetve 20 milliárd forintos forrással jelennek meg pályázatok. Ugyancsak a nyár elejére várható egy 50 milliárd forintos kiírás a kisebb élelmiszeripari projektek támogatására, egy 200 milliárd forintos kerettel pedig az ágazat nagyobb beruházásaira lesz lehetőség. A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre 100 milliárd forintos pályázat nyílik meg – sorolta a miniszter.
Kifejtette: mindezek mellett természetesen folytatódnak azok a programok, amelyekkel a gazdálkodók a korábbi években is jelentős eredményeket értek el. A tárcavezető példaként említette az agrár-környezetgazdálkodási, az ökológiai gazdálkodási és a tejelő szarvasmarhák állatjóléti támogatásait. Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy a tavalyi év végén kiírt felhívások esetében a kormány a források jelentős emeléséről is döntött. Így az állattartó telepek korszerűsítésére összesen 260 milliárd forint, a kertészeti üzemek fejlesztésre pedig összesen 68 milliárd forint áll rendelkezésre. Előbbi felhívás ráadásul várhatóan már júniusban ismét megnyílik, így az állattartók újra pályázhatnak a létesítmények jelentős mértékű akár több milliárd forintos megújítására.
A tárcavezető elmondta, hogy emelt keretösszeggel folytatódnak a vízgazdálkodási ágazat fejlesztését és az erdősítést támogató intézkedések is. A tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátására, az egyedi szennyvízkezelésre, a helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális megújítására, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére indított nagy sikerű felhívások kapcsán várhatóan továbbra is lehetőség lesz pályázatok benyújtására – emelte ki az agrárminiszter.
(AM Sajtóiroda)
Tizenötmilliárd forintnyi forrással hirdet pályázatot a Vidékfejlesztési Program keretében az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására az agrártárca – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a felhívásnak köszönhetően az új gyümölcs- és gyógynövénytermő ültetvények telepítésére, a területekhez tartozó öntözőrendszer kiépítésére, a káros éghajlati hatások csökkentését, illetve kivédését lehetővé tevő jégvédő háló kialakítására és a fagyvédelmi rendszerek kiépítésére lehet támogatást igényelni. Emellett, a pályázat keretében a betakarítást segítő eszközök és gépek beszerzésére is lesz lehetőség. A tervek szerint a hozzájárulás akár 5 ezer hektár új ültetvény létrehozását is segítheti. Hozzátette, a korábbiakhoz a képest újdonságot jelent, hogy a támogatás az ültetvénytelepítés vonatkozásában az adott területre eső egységköltség formában igényelhető. Ez azt jelenti, hogy az elnyert összeg ültetvénytelepítésre eső részével nem kell számla alapon elszámolnia a kedvezményezetteknek – emelte ki Nagy István.
A tárcavezető hangsúlyozta, a támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint május 24. és augusztus 23. között lesz lehetőség. Az első időszakban beadott sikeres pályázat esetén a nyertesek így akár már az őszi telepítési szezonban elkezdhetik az új ültetvények munkálatait. Kifejtette, a beruházások költségeinek felét fedező vissza nem térítendő támogatás legfeljebb 500 millió forint lehet. A miniszter elmondta, az alma és körte ültetvények esetében a támogatás szempontjából nagyságrendileg 12-14 millió forint/hektár, meggy, szilva és barack ültetvények vonatkozásában pedig 10,5-11,5 millió forint/hektár kalkulált telepítési költséggel számolhatnak a pályázók. Gyógynövények vonatkozásában az egy hektárra jutó kalkulált telepítési költség fás cserjék esetében 1,1 millió forint, évelők kapcsán 1,5 millió forint, míg a félcserjék vonatkozásában ez az összeg 2,3 millió forint lehet – sorolta a tárcavezető.
(AM Sajtóiroda)
A Vidékfejlesztési programban az idén több mint 950 milliárd forint használható fel – mondta Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron megyei Beleden, ahol az Extra Tej Termelő Kft.-nek támogatói okiratot adott át a szarvasmarhatelep fejlesztésére. E szerint 550 millió forinttal segíti a kormány a mintegy 1 milliárd forintos beruházást.
Nagy István hangsúlyozta, hogy a 950 milliárdos programmal megnyitják az utat a versenyképességet, a hatékonyságnövelést és a gazdaság dinamizálását szolgáló, értékteremtő fejlesztések előtt, emellett támogatják a vállalkozások innovatív fejlesztéseit, digitális átállásukat és a hatékonyságuk növelését célzó beruházásokat.
A program részeként a tavaly év végén kiírt felhívásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszegét 280 milliárd forinttal emelik meg és már a következő hónapokban 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat, köztük újabb állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztésére.
Az agrártárca vezetője hozzátette, hogy a célzott támogatásoknak köszönhetően a beruházási kedv fokozódik, tavaly az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázat keretösszegét népszerűségének köszönhetően 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelték. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum százmillió forint, maximum kétmilliárd forint – mondta.
A döntések március vége óta folyamatosan születnek meg, eddig 277 pályázatra 123,5 milliárd forint támogatást ítéltek oda – sorolta. Nagy István hangsúlyozta, hogy minden megfelelő pályázatot támogatnak és május végéig a legtöbbről döntenek. Kiemelte, hogy a pályázatok segítségével a marhatartó ágazatban közel 40 ezer férőhely létesítése vagy korszerűsítése valósulhat meg, összesen 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építmény, terület épülhet vagy újulhat meg.
Hozzátette, hogy ebből a forrásból újul meg az Extra Tej Kft. beledi szarvasmarhatelepe is, a fejlesztést a kormány mintegy 550 millió forinttal támogatja. A beruházás részeként új istállók és egy hatállásos fejőház épül, borjúketrec rendszert is kialakítanak, a megújuló energiáról pedig napelemek gondoskodnak majd. Nagy István elmondta, hogy a jelenleg 48 embert foglalkoztató cég 1968-ban alakult, jelenlegi tulajdonosai 2003-ban vették át. Az utóbbi 18 évben mintegy kétmilliárd forint értékű beruházást hajtottak végre, amelyhez több mint 792 millió forint támogatást nyertek el.
Pintér Zsolt, az Extra Tej Termelő Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a fejlesztés értéke mintegy egymilliárd forint. A beledi telepen 2350 egyedet nevelnek, amelyből 950-960-at fejnek naponta háromszor. Egy nap alatt mintegy 37-38 ezer kilogramm tejet adnak a tehenek, tavaly összesen 12,5 millió kilogrammot értékesítettek. A termelt tej és az értékesített tej aránya 98 százalékos, ami jelzi, hogy a tehenek egészségesek.
A nyilvános adatok szerint a cég árbevétele 2019-ben 1 milliárd 447 millió forint volt, 147 millió forinttal több, mint 2018-ban. Adózott eredménye 208 millió forintot tett ki, amely 40 millió forinttal magasabb, mint az előző évben.
(MTI)
Eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre, állatvásárlásra, vagy üzemfejlesztésre kaphatnak forrást mezőgazdasági kisüzemek. A pályázatok 2021. április 20-áig nyújthatóak be.
A felhívás a fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segíti elő. Támogatási kérelmet olyan meghatározott üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek nyújthatnak be, akiknek/amelyeknek életvitelszerű tartózkodási helye, utóbbiak esetén székhelye már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben volt, azaz 10 ezer fő alatti településen vagy ennél nagyobb település tanyás külterületén.
A támogatás 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatás, amelyet két részletben folyósítanak úgy, hogy a támogatás 75 százalékát már a támogató okirat kiállítása után rövid időn belül kiutalják. A projekt megkezdésére 9 hónap áll rendelkezésre. A támogatás fennmaradó 25 százalékát a pályázók a projektben vállalt célok végrehajtása után kaphatják meg a záró kifizetési kérelem benyújtásával.
A pályázók a támogatásból gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó eszközöket, gépeket szerezhetnek be, ültevényt telepíthetnek, állatot vásárolhatnak vagy éppen meglévő üzemüket fejleszthetik. Az április 20-áig nyitva álló pályázati lehetőséget 2021 júniusában egy újabb követ majd. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programon keresztül 2020 októberében hirdette meg a kistermelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő új beruházási pályázati csomagját, amelynek része a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésének támogatására kiírt pályázati felhívás is. Mára megszülettek a támogatói döntések. A felhívásra eddig beérkezett pályázatok közül 277 pályázó támogatásáról döntött az Agrárminisztérium, mintegy 1,5 milliárd forint támogatási összegben. A következő hetekben folytatódik a támogatói döntések közlése annak érdekében, hogy még több mezőgazdasági kisüzem fejlesztése valósulhasson meg.
(AM Sajtóiroda)
Április 7-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete. Az igénylések benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, idén mindössze technikai javításokra és pontosításokra került sor – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy a kérelembenyújtást lehetővé tevő rendeletek már megjelentek a Magyar Közlönyben. Hozzátette, a gazdálkodók 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan kaphatnak pénzügyi segítséget. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatások, továbbá a kapcsolódó nemzeti támogatások és a vidékfejlesztési program intézkedései esetében is itt lehet a kérelmeket benyújtani
Hangsúlyozta, az egységes kérelem beadása várhatóan több mint 165 ezer termelőt érint majd. Az eljárás keretében az uniós forrású közvetlen és az átmeneti nemzeti támogatás terhére együttesen csaknem 490 milliárd forint körüli összeg, míg a vidékfejlesztési jogcímek esetében mintegy 100 milliárd forint igénylésére nyílik lehetőség. Az idei évben úgynevezett átmeneti időszakra kerül sor. Ennek révén – 2021-ben és 2022-ben is – az eddig megszokott és megismert támogatási jogcímek vehetők igénybe. Az egységes területalapú támogatás és zöldítés várható együttes fajlagos összege az elmúlt évekhez hasonlóan az árfolyam függvényében 76-80 ezer forint körül alakulhat – emelte ki Nagy István
Kifejtette, a kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési oldalán érhető el. A szankciómentes kérelembeadás határideje május 17. Az ezt követően benyújtott dokumentumok szankciómentes módosítására május végéig van lehetőség. A módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós változatására pedig június 9-ig nyílik mód.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Magyar Államkincstár az idén is alkalmazni fogja az úgynevezett előzetes ellenőrzés rendszerét. Ez a folyamat adminisztratív úton, szoftveresen könnyen megállapítható, és ennek révén egyszerűen javítható téves bejegyzések korrigálására szolgál.
Nagy István kiemelte, újdonság az idén, hogy bevezetésre kerül a „Mobilgazda”. A Magyar Államkincstár által kifejlesztett mobilalkalmazást különböző ügyfélszolgálati, nyilvántartási, tájékoztatási, illetve a kérelembeadáshoz kapcsolódó ügyekben lehet majd használni. A applikáción keresztül például megismerhetők lesznek a területadatok, lehetőség nyílik a másodvetés bejelentésére vagy a vis maior kérelem benyújtására – fűzte hozzá a tárcavezető.
(AM Sajtóiroda)
Az átmeneti időszakban, idén és jövőre újabb 1500 milliárd forint juthat vidékfejlesztésre uniós forrásokból, költségvetési társfinanszírozással – mondta a Portfolio gazdasági hírportál szerdai online konferenciáján a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Így a Vidékfejlesztési program keretein belül közel 3000 milliárd forint áll rendelkezésre.
Viski József közölte, hogy az idei keretből már csaknem 1000 milliárd forint kiírásáról döntöttek. Az idei pályázatokat várhatóan júniusig meghirdetik, és az év végéig ki is fizethetik. A határidők szorosak, az utolsó elszámolásokat 2025 végéig le kell zárni – tette hozzá a helyettes államtitkár. Viski József közölte, hogy az első kiírások a következő hónapban jelennek meg. A kisebb állattartó telepek infrastrukturális fejlesztésére 30 milliárd forint, az ültetvénytelepítési támogatásra 15 milliárd forint jut. A külterületi helyi közutak fejlesztési pályázatát 50 milliárd forintos kerettel szintén áprilisban jelentetik meg.
A tavalyiak közül több felhívást meghosszabbítanak, számos esetben pedig több forrást biztosítanak a keretösszeget jelentősen meghaladó pályázói igény miatt. Az állattartó telepek fejlesztésére így 260 milliárd forint jut az őszi kiíráson, kertészeti üzemek korszerűsítésére pedig 68 milliárd forint. Mindkettőnél az a cél, hogy mindenki kapjon támogatást, aki megfelel a feltételeknek – jelentette be Viski József. Hozzátette, hogy a stratégiai jelentőségűnek tekintett területek támogatása szintén bővül, az öntözésfejlesztési pályázat kerete 100 milliárd forintra, az erdősítésé 115 milliárd forintra nő.
A tavaly őszi kisüzemi felhívásra ötszörös volt a túljelentkezés, így hamarosan, a következő benyújtási szakaszban már a megemelt, 30 milliárd forintot meghaladó keretösszegre lehet jelentkezni. Az állattartók járványvédelmi rendszereinek fejlesztési támogatása szintén emelt kerettel nyílik újra, csakúgy, mint az önkormányzatok piacfejlesztési támogatása. A helyettes államtitkár a terület- és állatlétszám-alapú támogatások folytatásáról még nem tudott nyilatkozni, mivel erről – mint mondta – uniós rendelkezések híján még nem lehetett dönteni. A szükséges források ugyanakkor rendelkezésre állnak, és jövőre már remélhetőleg fel lehet használni azokat ilyen célokra.
(MTI/ AM Sajtóiroda)
Több százmilliárd forintból valósulhatnak meg élelmiszeripari és mezőgazdasági fejlesztések a közös agrárpolitika átmeneti évei alatt – mondta az agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében.
Nagy István közölte, hogy 45 milliárd forintos keretösszeggel az első kiírások már áprilisban megjelennek. Először a kisebb állattartók fejlesztéseinek felhívása, majd a kertészek gyümölcs- és gyógynövényültetvény-telepítését segítő pályázat jelenik meg. A továbbiakat júniusig teszik közzé.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az agráriumban ma már megkerülhetetlen az automatizálás, a robotizálás, a precíziós gazdálkodás, így ezekhez is támogatást ígért. Kiemelt célnak nevezte az élelmiszeripar modernizációját, amelyre két felhívásban 250 milliárd forintot szánnak. Júniusban pályázhatnak majd azok a vállalkozások, amelyek kisebb élelmiszerfeldolgozói fejlesztéseket terveznek a helyi gazdaság erősítésére. A nagy élelmiszeripari projektek pályázatát ezt követően írják ki, még az első fél évben.
Nagy István arra biztatta a termelőket, hogy éljenek a pályázati lehetőségekkel, mert csak fejlesztésekkel, beruházásokkal lehet hosszú távon is sikeres a magyar agrárium és a magyar élelmiszeripar. A költségvetésből biztosított többletforrással a következő két évben 1500 milliárd forint pluszforrás áll rendelkezésre, ami elég lesz arra, hogy a kisgazdaságok és a nagyobb vállalkozások is pályázati pénzekhez jussanak – tette hozzá.
(AM Sajtóiroda)
A kormány több mint 250 milliárd forintot biztosít idén a magyar falvak fejlesztésére, a Magyar Falu Programban többi között óvodák, játszóterek, temetők megújítására lehet pályázni – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteken a Nógrád megyei Sóshartyánban, ahol óvodai játszótér épült meg a programnak köszönhetően.
Gyopáros Alpár elmondta: a program 2019-ben 150 milliárd forintos költségvetéssel indult, 2020-ban az összeg már meghaladta a 210 milliárd forintot, idén pedig már több mint 250 milliárd forint áll rendelkezésre.
A program része a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a mellékúthálózatok fejlesztését célzó falusi útalap, idén indul a kisboltok megmentését, fejlesztését célzó pályázati rendszer, emellett helyi életminőséget javító intézkedéseket is finanszíroznak, 2021-ben összesen 70 milliárd forint értékben.
Utóbbi keretében pályázati felhívásokat tesznek közzé, amelyek az infrastrukturális fejlesztéseket, szolgáltatások pótlását, illetve azok színvonalának javítását célozzák.
Idén már meghirdettek két pályázati kört összesen 44 milliárd forint értékben, március 8-án újabb négy pályázati felhívást tesznek közzé – mondta a kormánybiztos.
Ismertette: az óvodaudvarok, közterületi játszóterek fejlesztésére, építésére 1,5 milliárd forintos keret áll az ötezernél kevesebb lakosú települések önkormányzatainak rendelkezésére, egy-egy önkormányzat legfeljebb 5 millió forint támogatást nyerhet el.
Gyopáros Alpár hozzátette: az utóbbi két évben 1800 óvodai fejlesztés valósult meg több mint 18 milliárd forintból.
A második és harmadik pályázat az önkormányzati, illetve az egyházi közösség tulajdonában lévő temetők infrastrukturális fejlesztésére szolgál 2 milliárd, illetve 1 milliárd forintos keretösszeggel.
A negyedik kiírással falusi civilszervezeteket kívánnak támogatni, 5 milliárd forintos kerettel. Az érintett egyesületek, alapítványok ingatlanvásárlásra, -fejlesztésre, gépjárműbeszerzésre, eszközfejlesztésre, rendezvényekre pályázhatnak.
Gyopáros Alpár közölte: április 7-én nyílik meg a támogatói felület, ahol a pályázatokat be lehet nyújtani, a beadási határidő május 7-e, a döntéseket pedig már júniusban, legkésőbb július elején meghozzák.
(MTI)
A folyamatosan bővülő piaci igények kielégítéséhez elengedhetetlen a korszerű termesztéstechnológiák alkalmazása, a fajtaválaszték korszerűsítése, a termésátlagok és a minőség javítása, valamint az öntözött ültetvények területének növelése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető hangsúlyozta: a korszerű ültevényeken évről évre biztonságosan és magas minőségben lehet termelni, ami növeli a gazdák versenyképességét, illetve jövedelembiztonságát. Nagy István arra emlékeztetett, hogy az Agrárminisztérium – 2020 novemberében bejelentett eredeti szándéka szerint – még 2021. április 20-án megjelenteti a Vidékfejlesztési Program keretében a gyümölcs-, gyógy-, aroma- és fűszernövény ültetvények telepítését támogató új pályázati felhívását 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek alapján – sikeres pályázat esetén – a nyertesek már a 2021 őszi telepítési szezonban elkezdhetik az új ültetvények munkálatait. Hangsúlyozta: a felhívás nem csak a gyümölcs- és gyógynövényt termő területek telepítésére biztosít majd támogatást. A pályázat kiterjed ugyanis egyebek mellett az ültetvényekhez tartozó öntözésre, továbbá a káros éghajlati hatások csökkentését lehetővé tevő rendszerek kiépítésére és a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzésére is. A különböző növényi kultúrák esetében a tényleges telepítési költségekhez igazodó, emiatt eltérő támogatási összegeket határoz majd meg a pályázati felhívás – emelte ki a miniszter.
Nagy István kifejtette, a források pontos mértékéről még zajlanak a szakmai egyeztetések. A tervek szerint bővülhet a Magyarországon hagyományosnak tekintett gyümölcsfajták listája. A korábbi, hasonló programokhoz képest alapvető változás, hogy az ültetvénytelepítési pályázat nyertesei egységköltség alapú támogatás formájában juthatnak a forráshoz, ami jelentősen csökkentheti adminisztrációs terheiket – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.
(AM Sajtóiroda)
Idén 858 millió forint keretösszeggel hirdette meg a Tanyafejlesztési Programot az Agrárminisztérium – jelentette be Nagy István tárcavezető a közösségi oldalán közzétett videóban.
Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanya a magyar nemzeti örökség része, ezért megőrzését a tárca kiemelten kezeli. Nagy István szerint a tanyasi életforma reneszánszát éli, hiszen a tanyán lakók 55 %-a már nem ott született, hanem a városból költözött ki.
A sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, és néprajzi formához az agrártárca külön forrásokat is hozzárendelt. A miniszter arra emlékeztetett, hogy a Tanyafejlesztési Program 2011–es megindítás óta összesen 2761 pályázat részesült támogatásban, több mint 11,2 milliárd forint összegben. A kezdeményezés egyik alapvető célkitűzése a tanyánkon élők életszínvonalának javítása, illetve az alapvető infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. A tanyák nem csupán lakóhelyül szolgálnak, hiszen a speciális létforma szerves részét képezi a gazdálkodás, ezért kiemelten fontos a termelési lehetőségek megújítása is.
A tárcavezető hangsúlyozta: a koronavírus-járvány a vásárlási szokásokat is átalakította, középpontba kerültek a hazai, tanyasi termékeket előállító gazdaságok, a helyi termékek így felértékelődtek. A minisztérium a megváltozott körülményekhez igazodva fontosnak tartotta felülvizsgálni a programot annak érdekében, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt tudjon fektetni a vidéki népesség megélhetésének biztosítására, az önfoglalkoztatás megteremtésére. Az idei pályázat ezért a tanyán élők életszínvonalának javítására, a tanyai gazdálkodás megmentésére, a gazdálkodási feltételek megerősítésére és az új tanyagazdaságok indítására irányul.
A pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a pályázatok szerkesztésére a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. internetes felületén 2021. február 18-án 8 órától, míg azok véglegesítésére, egyúttal benyújtására 2021. február 25. 8 órától 2021. március 4-ig vagy forráskimerülésig lesz lehetőség.
A megítélhető támogatás maximális összege pályázónként legfeljebb 3.000.000 Ft – tette hozzá Nagy István.
(AM Sajtóiroda)
A kormány az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. “Ezzel megháromszorozzuk a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásainak nagyságát, és megújítjuk a vidéki Magyarországot” – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjúban, amely a lap hétfői számában jelent meg.
A közös uniós agrárpolitika (KAP) hazai és EU-forrásai révén 2021-2027 között 7537 milliárd forintot fordíthat a kormány a vidék megerősítésére. Nagy István elmondta, hogy “történelmi léptékű döntést hozott a magyar kormány, amikor úgy döntött, hogy az Európai Unióban adható nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról nyolcvan százalékra, a maximumra emelte. Nincs Európában hasonló példa, nem is volt, és most a közeljövőben sem lesz.” Hozzátette, hogy a tárca már 2021 első felében meghirdeti azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van a 2014-2020 közötti szabályok keretei között.
A miniszter elmondta, a KAP másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén további 3272 milliárd forintnyi, száz százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket. Nagy István beszámolt arról, hogy az elmúlt tíz évben a mennyiségi kibocsátás 165 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy európai szinten folyamatosan az első három ország között voltunk a növekedésben – emelte ki. Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy “a 21. század számos új követelményt állít a gazdálkodók és az élelmiszer-termelés elé: a fogyasztói igények változásának, az egyre kedvezőtlenebb időjárási körülményeknek és erősebb környezetvédelmi elvárásoknak kell úgy megfelelni, hogy közben munkájuk jövedelmezőségi szintje is erősödjön”.
Emlékeztetett arra is, hogy már létrehozták az agrárszakképzési centrumokat, amelyek helyi szinten adnak választ a gazdaság igényeire, ugyanakkor aktív vállalati kapcsolataikkal erősíthetik a munkaadók szerepvállalását a gyakorlati képzésben. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Nagy István elmondta, hogy ebben a helyzetben a gazdatársadalomnak is helyt kellett állnia. A járvány ráirányította a figyelmet az önellátás fontosságára. “Láttuk, hogy pillanatok alatt lezárulhat a határ, megszűnhetnek útvonalak, és csak az a biztos, ami itt terem” – szögezte le, hozzátéve: a vásárlók megértették a hazai élelmiszer fontosságát.
Szintén a járvány irányította rá a figyelmet a piacok szerepére. “Szerencsére sikerült megértetni a polgármesterekkel, hogy nyissák ki a piacokat, az embereknek adva szabadtéri, alternatív vásárlási lehetőséget. Ezáltal nemcsak elkerülik a zsúfolt zárt tereket, hanem közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani a termelőkkel” – mondta Nagy István. A legfontosabb jövendő feladatok között a miniszter elsőként a stabilitás és fejlődés fenntartását említette, amelynek érdekében csaknem 800 milliárd forint agrártámogatás kifizetését tervezik ebben az évben. Jelenleg is zajlik hét munkacsoportban a 2023-2027 közötti időszak forrásfelhasználásának tervezése, tavasszal pedig széles körű társadalmi vitát indítanak az ágazati igényekről, beavatkozási lehetőségekről, intézkedési tervekről. Dolgoznak 1500 milliárd forintnyi pályázat idei kiírásán is a vidék, az agrárium és az élelmiszeripar számára.
(MTI)
Elérhetők lesznek hétfőn tíz órától a Magyar Falu Program első pályázati kiírásai önkormányzati ingatlanok fejlesztésére és közösségi programokhoz kapcsolódó támogatásokra – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton Naszályon, sajtótájékoztatón.
Gyopáros Alpár elmondta, ingatlanok fejlesztésére 20 milliárd, közösségi programokhoz kapcsolódó támogatásokra egymilliárd forintos a pályázati keretösszeg.
Támogatás igényelhető faluházak fejlesztésére, szolgálati lakások felújítására és kialakítására, orvosi rendelők fejlesztésére, óvodaépületek korszerűsítésére, illetve építésére, továbbá közösségi intézmények építésére és felújítására.
A kormánybiztos hozzátette, a pályázati kiírás egymilliárd forintos keretösszegben nyújt támogatást közösségszervező személy foglalkoztatására, valamint a közösségi terek működését támogató, programok szervezéséhez kapcsolódó eszközbeszerzésre.
A pályázatok benyújtására szolgáló elektronikus felület április 16-án nyílik meg, ettől az időponttól 30 napig lehet pályázni. Az eredményhirdetésre hatvan napon belül sor kerül, és várhatóan június végére, július elejére a támogató okirat aláírása után a nyertesek számlájára kerülhetnek az összegek – ismertette Gyopáros Alpár.
A kormánybiztos elmondta, néhány hetes különbségekkel további három csoportban kerül sor a Magyar falu programhoz kötődő pályázatok kiírására. Az intézkedéssorozat célja az ötezer fő alatti települések népességcsökkenésének megállítása. A kormány évről-évre nagyobb összeggel támogatja a programot, a három év összesített költségvetése meghaladja a 600 milliárd forintot.
Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, a támogatások tisztán hazai forrásból valósulnak meg. Az eljárásrend gyors, rugalmas, a letisztult felület megkönnyíti a kistelepülések pályázatának benyújtását és gyors eredményekhez vezet – hangsúlyozta.
(MTI)
A falusi kisboltok működését, fejlesztését, valamint a korábban bezárt boltok újranyitását támogatja a Magyar Falu Program idén induló negyedik pillére. A támogatásból a kétezernél kevesebb lakosú települések részesülhetnek – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteki, pápai sajtótájékoztatóján.
Gyopáros Alpár kiemelte: a kormány 2021-ben 45 milliárd forinttal támogatja a kisboltok működését. Hozzátette: a támogatás ingatlanfejlesztésre, eszközbeszerzésre, ingatlanvásárlásra vagy bértámogatásra fordítható.
Az új pillérrel bővülő Magyar Falu Program, amely a helyi életminőség javítását, az otthonteremtést és a falusi utak fejlesztését célozza, az ötezer fős és az ennél kisebb településeken tapasztalható népességcsökkenés megállítására hivatott – mondta a politikus.
Közölte, mintegy 2400 település érintett a falusi kisboltok támogatási lehetőségében, egy-egy bolt akár 60-70 millió forinthoz is juthat.
A támogatásban részesülő kereskedelmi egységeket öt éven át működtetni kell, valamint meghatározott árucikkeket forgalmazniuk kell – részletezte a feltételeket Gyopáros Alpár.
A falusi kisboltok támogatásáról szóló kormányrendelet a napokban megjelenik, azt követően a Bethlen Gábor Alapkezelő felületén lesz lehetőség az előzetes regisztrációra. Ősszel a tervek szerint már folyósítják a támogatási összegeket – fűzte hozzá a kormánybiztos, aki a támogatandó üzletek számáról azt mondta, az ezres nagyságrendű lehet.
Jelezte, hogy a boltokban az élelmiszerek mellett egyéb termékek, illetve piaci szolgáltatások, például vény nélkül kapható gyógyszerek és postai szolgáltatások is elérhetőek lesznek.
(MTI)
Az elmúlt évek gazdasági növekedése lehetővé tette, hogy a kormány 2027-ig 4265 milliárd forintos támogatást, az előző ciklus összegének háromszorosát fordítsa az agrárium támogatására – mondta az agrárminiszter a mandiner.hu-n csütörtökön megjelent interjúban, amelyben bejelentette azt is, hogy egymilliárd forintot különítettek el a Településfásítási programra.
Nagy István ismét történelmi léptékűnek nevezte a támogatást, és leszögezte, hogy a helyi gazdaságok erősödése megtartó erővel bír. “Megélhetést találnak az emberek, a fiatalok sosem tapasztalt lehetőségekhez jutnak” – mondta. “Meghatározó szerepet szánunk az agráriumnak a hazai gazdaság és Magyarország megújulásában. Érdemes azt is tudni, hogy a külkereskedelmi többletnek több mint a felét az agrár- és élelmiszeripar termeli ki” – emelte ki a miniszter. Nagy István megerősítette, hogy az összeg arányaiban is egyedülálló: 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a kormány az uniós vidékfejlesztési források mellé.
A forrást szavai szerint beruházásokra, infrastrukturális fejlesztésekre, technológiai korszerűsítésre fordítanák, és emellett jelentős mértékű uniós forrást, 3272 milliárd forintot területalapú támogatásként a földhasználóknak osztanak ki. Hangsúlyozta, hogy emellett továbbra is működni fog a Magyar Falu program, valamint a falusi csok kiterjesztése is zajlik. “Szintén a vidéki életminőség javulását fogja majd eredményezni, hogy elindíthatjuk a települési közintézmények fejlesztési programját is” – mondta. Hozzátette: “célunk, hogy megmutassuk a fiataloknak, hogy vidéken élni trendi. Mi a kormányzattal azon is dolgozunk, hogy ezt a megfelelő támogatások juttatásával bebizonyíthassuk az ifjúságnak. Szeretnénk elérni, hogy külföld helyett alternatíva lehessen számukra is a magyar vidék”. Arról is beszélt Nagy István, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, az autóipar vagy a légiközlekedés megállhat, ám a mezőgazdaság soha. Ez újra felértékelődött, és szavai szerint az újrainduló gazdaság hajtóereje lehet.
Megemlítette azt is, hogy a magyar agrárium a pandémia idején kiemelkedő eredményeket ért el: a mezőgazdaság kibocsátásának folyó áron számolt növekedése 2020-ban tovább folytatódott, értéke 2953 milliárd forint volt, 4,1 százalékkal több, mint egy éve. Az EU-s átlag eközben 1,4 százalékos csökkenés volt. A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége is jelentősen növekedett tavaly, a nettó vállalkozói jövedelem 14,9 százalékkal emelkedett amely a harmadik legjobb eredmény az unióban Litvánia és Írország után. Az agrárexport 2020. január-októberben 1,9 százalékkal meghaladta a 2019. évi azonos értéket, a külkereskedelmi többlet 3,0 százalékkal növekedett – sorolta.
A Településfásítási Programról a miniszter elmondta, hogy eddig 12 ezer fát ültettek, ezt meg fogják duplázni, a program folytatására egymilliárd forintot fordítanak. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kapcsán elmondta, hogy rohamos léptékben változik az agrártudomány, és ehhez új, versenyképes tudásra van szükség. A kihívásokra tisztán agrárszempontú válasz nincs, az élettudomány elnevezés is az interdiszciplináris megközelítést sugallja: a biológia, az űrtechnológia, a robotika, a járműipar szerepe is meghatározó az agrárium sikerében – mondta.
(MTI)
7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére a Közös agrárpolitika (Kap) uniós és hazai forrásai révén 2027-ig – mondta Nagy István hétfőn az Agrárminisztériumban.
Az agrárminiszter szerint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések szempontjából történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítja nemzeti költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé. A Kap vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat így 2021-től a kormány – a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett – 80 százalékkal egészíti ki. 2014-2020 között egy tagállam sem adott hozzá ennyi pénzt saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz és nagy valószínűséggel ezután sem fog – húzta alá. A kormány döntése azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére.
Ezzel megháromszorozzák a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásait és megújítják a vidéki Magyarországot. A Kap másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket – tette hozzá. Nagy István kiemelte: a források felhasználása tekintetében két szakasz következik. Kifejtette: az első szakasz azt jelenti, hogy már 2021 első felében meghirdetik azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van a 2014-2020 közötti szabályok alapján. Az uniós szabályozás 2023-tól változik, az idei és a 2022-es év átmeneti lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők új pályázatok. A második szakasz pedig az, hogy a 2023-2027 közötti időszak tekintetében a Közös agrárpolitika stratégiai tervében rögzítik a felhasználás pontos irányait és tartalmi elemeit. Mindkét esetben széles körű társadalmi konzultációt bonyolítanak majd le, bevonják az érdekelteket a munkába, hogy a magyar vidék lehető legtöbb szereplője érezze magáénak és a maga hasznára válónak a terveiket, elképzeléseiket – fűzte hozzá.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke emlékeztetett, hogy a 2018-ban kiadott, többéves fejlesztési javaslatcsomagukban részletesen kifejtették, hogy melyek azok a lépések, amelyek elengedhetetlenek tagjaik versenyképességének javításához. Ennek egyik sarkalatos pontja a fejlesztési források bővítése, a nemzeti társfinanszírozás növelése a vidékfejlesztési pillérben. A NAK üdvözli a kormány döntését, miszerint rendelkezésre bocsájtotta azokat a nemzeti forrásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az elmúlt évtized agrárgazdasági sikereit a következő évtizedben is az agrárium még dinamikusabb
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke szerint ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget valóban a gazdák érdekében okosan használják fel, komoly szervezettségre és összefogásra van szükség.
(MTI)
A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4.265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a XXI. század következő évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások teremtése. Nagy István hangsúlyozta, éppen ezért óriási a jelentősége annak, hogy a kormány bizalmat szavaz a magyar gazdáknak, az élelmiszer előállításában részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéki önkormányzatoknak azzal, hogy 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozását jelenti – emelte ki a tárcavezető.
Nagy István kiemelte, a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7.537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére – tette hozzá.
A tárcavezető megjegyezte, a soha nem látott nagyságrendű források révén természetesen folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése. Azt szeretnénk, hogy a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei legyenek a következő évtizedeknek- tette hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy a forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik.
Nagy István kifejtette, az elmúlt tíz év politikája a magyar föld és a magyar vidék védelmében, megerősítésében telt a kormány részéről, amelynek keretében szövetséget kötöttek a gazdákkal, elindult a Magyar Falu Program, megvalósult a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, eredményesen zárultak a földárverések. Ma a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel találja meg számításait egy fiatal vidéken, ahol megerősödött az agrár-középosztály és a családi gazdálkodók köre – emlékeztetett a miniszter.
(AM Sajtóiroda)
Kedvező adózási feltételeket és csökkenő adminisztrációs terheket biztosít a kormány az új családi gazdaságokról szóló törvényben a gazdálkodóknak – mondta csütörtökön Dunaharasztiban az agrárminiszter.
Nagy István a dunaharaszti Ficsor Tehenészetben tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az új szabályozás szerint három működési forma közül választhatnak a termelők. Maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát, vagy családi mezőgazdasági társaságot. Az új szabályozással a kormány egyszerűsíteni kívánja a mezőgazdasági termelők adózási környezetét és növelni a jelenlegi adómentességi értékhatárokat – fűzte hozzá az agrárminiszter.
A mezőgazdasági tárca vezetője ismertette, hogy a kisebb őstermelők számára évi 600 ezer forintról, a mindenkori minimálbér felére, közel egymillió forintra emelkedik az a bevételi határ, amelyhez még adóbevallást sem kell készíteni. Hozzátette, hogy adómentessé válik az átalányadózó őstermelő éves minimálbér ötszörösét meg nem haladó bevétele is, ami csaknem 10 millió forint. Az átalányadózás választhatóságának felső határa 8 millió forintról a minimálbér tízszeresére, közel 20 millió forintra növekszik – tette hozzá a miniszter. Nagy István beszélt arról, hogy az őstermelők családi gazdasága keretében tevékenykedő őstermelők adózása a jelenlegi családi gazdaság tagjaihoz hasonlóan történik, tehát az őstermelőknek nyújtott adókedvezmény többszöröződik.
Hozzátette, hogy az adómentességet biztosító átalányadózás csak abban az esetben választható, ha a közösen elért bevétel nem haladja meg a mindenkori minimálbér negyvenszeresét, a megközelítőleg 80 millió forintot. Az agrárminiszter elmondta, hogy a családi mezőgazdasági társaságoknál kizárólagos előny, hogy tagjaik számára a termőföld-adásvételeknél és haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított. Nagy István kitért arra, hogy Magyarországon 290 ezer őstermelőt és 24 ezer családi gazdaságot, 83 ezer taggal érintenek a most életbe lépő változások
(MTI)
Az Agrárminisztérium feladat- és hatásköre január 1-jével bővült. A mezőgazdasági öntözési célú kutak bejelentésével és engedélyezésével, a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekkel és a vízhasználattal kapcsolatban ezentúl az Agrárminisztériumhoz, illetve annak háttérintézményéhez, a Nemzeti Földügyi Központhoz kell fordulni.
A mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekkel kapcsolatos vízügyi és vízvédelmi hatósági, szakhatósági hatáskör – ideértve az engedélyezési, a felügyeleti és a vízkészlet-járulék nyilvántartási feladatokat – 2021. január 1-jétől a Belügyminisztériumtól az Agrárminisztériumhoz került. A gazdálkodók számára egyszerűbbé válik a felszín alatti vízből történő, mezőgazdasági célú öntözési tevékenységek bejelentése, és létrejön az öntözéssel összefüggő létesítmények egységes adatbázisa.
A feladatok hivatalos átadásán Gyüre Anita, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, Nagy János a Nemzeti Földügyi Központ elnöke, valamint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében dr. Mógor Judit tű. dandártábornok hatósági főigazgató-helyettes vett részt.
A felszín alatti vízkivételhez kapcsolódó további vízilétesítmények és vízimunkák engedélyezése továbbra is a katasztrófavédelem területi vízügyi hatóságainak hatáskörében marad.
Mindkét eljárás továbbra is mentes az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól.
(AM Sajtóiroda)
A(z) Csengeri Járás Leader Egyesület, VP6-19.2.1.-17-3-17 számú, Élhetőbb településképek kialakítása elnevezésű pályázati felhívása felfüggesztése megszűnik!
A felfüggesztés utolsó napja: 2020.12.18
A(z) Csengeri Járás Leader Egyesület, VP6-19.2.1.-17-5-17 számú, Egyházi és hitélet gyakorlását biztosító projektek támogatása elnevezésű pályázati felhívása felfüggesztése megszűnik!
A felfüggesztés utolsó napja: 2020.12.18
A családi gazdaságok erősítését, a generációváltás támogatását és a termelők együttműködésének ösztönzését célozza a családi gazdaságokról szóló jogszabály, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés – jelentette ki az agrárminiszter.
Nagy István a Kossuth Rádió Krónika című szerda reggeli műsorában emlékeztetett arra, hogy az élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési forma közül választhat. Így maradhat őstermelő, alkothat őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot – tette hozzá. Az agrárminiszter közölte, hogy a jövőre életbe lépő szabályozás kedvező adózási feltételeket biztosít majd, és csökkenti az adminisztrációs terheket. A kisebb őstermelők számára például nő az adómentesség értékhatára, és az éves minimálbér ötszörösét el nem érő bevételt nem terheli majd személyi jövedelemadó.
(MTI)
Az Agrárminisztérium a legkisebb mezőgazdasági termelők számára, tevékenységük támogatása és lehetőségeik bővítése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott, egyösszegű átalány támogatást biztosít termelő tevékenységük fejlesztésére.
A 2,5 milliárd forint keretösszeggel megjelent – Mezőgazdasági kisüzemek támogatása felhívás keretében – támogatási kérelmet olyan őstermelők, mikrovállalkozásnak és mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók vagy szociális szövetkezetek nyújthatnak be, akiknek/amelyeknek életvitelszerű tartózkodási helye, utóbbiak esetén székhelye, már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségekben (10 ezer fő alatti települések, tanyás térségekben pedig a 10 ezer fő feletti települések külterületei is) volt.
A támogatás igényelhető eszközvásárlásra, gépbeszerzésre, ültevénytelepítésre, állatvásárlás vagy éppen kézműves élelmiszerelőállító tevékenységükhöz kapcsolódó üzemfejlesztésre. A projektek megvalósítására kizárólag vidéki térségekben van lehetőség, azonban a megvalósítási hely eltérhet pl. a székhelytől, de nem lehet vidéki térségen kívüli terület.
Fontos feltétel – hogy a Vidékfejlesztési Programban rögzítetteknek megfelelően – a támogatást igénylőnek igazolnia kell, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró STÉ (Standard Termelési Érték), de legfeljebb 6000 euró STÉ értékű termelési potenciállal (üzemmérettel) kizárólagosan rendelkezett, vagy ezzel megegyező nettó árbevételt ért el mezőgazdasági termelésből vagy mezőgazdasági termelésből és termékfeldolgozásból. Néhány példával illusztrálva, 3000 eurónyi STÉ a gyakorlatban hozzávetőlegesen 2 hektár gyümölcsültetvényt, 1000 négyzetméteren zajló szamócatermesztést vagy mintegy 50 kecske tartását jelenti. Az STÉ számításához használható kalkulátor az alábbi linken érhető el: http://www.nak.hu/ste-kalkulator
A támogatást igénylőnek az üzleti tervében vállalnia kell, hogy legkésőbb a Támogatói Okirat hatálybalépésétől számított 4. év végére a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó üzemmérete meghaladja a 6000 euró STÉ üzemnagyságot, vagy a mezőgazdasági termelésből és feldolgozási tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele meghaladja a 6000 eurót.
A támogatás 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány támogatás, amelyet két részletben folyósítanak. A támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül majd, így nem szükséges külön kifizetési kérelem benyújtása, hanem a Támogatói Okirat után a kifizető ügynökség automatikusan utalja a támogatási összeg 75 százalékát. A fennmaradó összeg 25 százalékát pedig az üzleti tervben vállalt kötelezettségek teljesítése esetén benyújtott kifizetési kérelemkor.
A kötelező képzésen való részvételt a záró kifizetési kérelem benyújtásáig teljesíteni kell, amely a kedvezményezett számára térítésmentes. A felhívásra beérkező támogatási kérelmeket egyszerűsített kiválasztási eljárásrend alapján bírálják el. Előnyben részesülnek azon projektek, amelyeknél például cél a magasabb élőmunka igényű termékszerkezet kialakítása, vagy a megvalósítási hely valamely elmaradottabb, hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el.
A támogatási kérelmek benyújtására 2020. november 6-ától szakaszosan – azaz hét db két hetes benyújtási időszakban – előreláthatólag 2021. december 17-ig lesz lehetőség. A benyújtásra nyitva álló első szakasz 2020. november 20-áig tart, azonban a támogatási kérelmek benyújtására előreláthatólag a 2021. évben is lehetőségük lesz a támogatást igénylőknek. A részleteket tartalmazó pályázati felhívás és annak mellékletei a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el. A támogatási kérelmet kizárólag ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthat be a Magyar Államkincstár www.mvh.gov.hu elektronikus felületén.
(AM Sajtóiroda)
Megnyíltak hétfő délelőttől a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázatai, a pénzügyi keret jövőre 9,3 milliárd forint – közölte a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta: a kiírások a Bethlen Gábor Alapkezelő és a civilportál oldalán jelentek meg.
Hozzátette, a kormány civil alapja soha nem látott fejlődésen ment át 2012 óta: idén a pályázható összeg 7,7 milliárd forint volt, jövőre 9,3 milliárd, 2022-ben pedig átlépi a 10 milliárd forintot. Ez jól mutatja, hogy a kabinet nagy jelentőséget tulajdonít a civil szervezetek támogatásának – hangoztatta a helyettes államtitkár.
Ismertette: október 12-étől egy hónapon át az összevont szakmai és működési célokat is tartalmazó pályázatokat adhatják be a civil szervezetek, november 12-étől pedig az egyszerűsített pályázatokat várják, amelyek beadására szintén egy hónap áll rendelkezésre.
Mint hangsúlyozta, az egyszerűsített pályázatok keretösszege a tavalyi 200 ezer forintról 300 ezer forintra nőtt. Közölte azt is, hogy az október 12. és november 11. között pályázható normatív támogatások maximális összege 750 ezer forint, ami az ideihez képest 250 ezer forinttal nő.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a személyi jövedelemadónak az az egy százaléka, amelyet civil szervezeteknek adhatnak az adózók, de nem rendelkeznek róla, automatikusan a NEA-ba kerül, és a pénzt civil szervezetek támogatására fordítják. Az összeg pedig évről évre mintegy 1,5 milliárd forinttal nő – jelezte, azt is megjegyezve, hogy az állampolgárok mintegy 10 milliárd forint értékben rendelkeznek a civil egy százalékukról.
Szalay-Bobrovniczky Vince a pályázati döntéshozatalról felidézte, a NEA fő szerve a tanács, az alap továbbá öt – kilenctagú – kollégiummal rendelkezik, amelyek a kormánytól függetlenül működnek. A kollégiumok javaslatát hagyja jóvá a NEA tanácsa – fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár beszámolt arról is, az őszi pályázati kiírás oka, hogy a szervezetek minél hamarabb hozzájussanak jövő évi forrásaikhoz. Hozzátette: főszabály szerint magyarországi társpályázóval együtt határon túli civil szervezetek is pályázhatnak támogatásra.
Szalay-Bobrovniczky Vince a kormány és a civil társadalom kapcsolatáról szólva kitért arra is, hogy idén először nyitottak Falusi Civil Alapot 5 milliárd forintos keretösszeggel, amelyre az ötezer lakosúnál kisebb települések civil szervezetei pályázhattak. A pályázati időszak a nyáron lezárult, a kiértékelés folyik és hamarosan döntés születik a nyertesekről – jelezte. Ebből is látható, hogy a kormány által a civil szervezeteknek biztosított támogatás mértéke folyamatosan nő – fogalmazott, megjegyezve, jó lenne, ha ezt Brüsszelből is hasonlóképpen látnák.
“Számos, egészen hajmeresztő állítást fogalmaz meg Brüsszel a magyarországi civil életről, amelyekből egy szó nem igaz” – mondta, rámutatva arra, hogy Magyarországon “nagyon is él és virul a civil élet”. Ismertetése szerint több mint 60 ezer civil szervezet működik az országban, amelyek bőségesen tudnak gazdálkodni a forrásokkal.
(MTI)
Az Agrárminisztérium elkötelezett a mezőgazdasági kistermelők tevékenységének támogatása, lehetőségeik bővítése iránt. Ezért az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását elősegítendő, továbbá a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent a mezőgazdasági kisüzemek támogatására 2,5 milliárd forint keretösszeggel kiírt pályázati felhívás.
Támogatási kérelmet őstermelők, mikrovállalkozásnak és mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók vagy szociális szövetkezetek nyújthatnak be. A pályázat benyújtásának alapfeltétele annak igazolása, hogy a pályázó a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró STÉ (Standard Termelési Érték), de legfeljebb 6000 euró STÉ értékű termelési potenciállal (üzemmérettel) kizárólagosan rendelkezett, vagy ezzel megegyező nettó árbevételt ért el mezőgazdasági termelésből vagy mezőgazdasági termelésből és termékfeldolgozásból.
A támogatást igénylőnek az üzleti tervében vállalnia kell, hogy legkésőbb a Támogatói Okirat hatálybalépésétől számított 4. év végére a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó üzemmérete meghaladja a 6000 euró STÉ üzemnagyságot, vagy a mezőgazdasági termelésből és feldolgozási tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele meghaladja a 6000 eurót.
Az igényelhető átalánytámogatás összege 15.000 eurónak megfelelő forintösszeg, amely 5 évre szól, és két részletben folyósítják úgy, hogy a támogatási összeg 75%-át az elnyert támogatásról kiállított támogatói okirat megküldésével egyidejűleg fizetik ki a pályázónak. A támogatási összeg fennmaradó 25%-át a támogatási időszak végén, az üzleti tervben vállalt kötelezettségek teljesítésekor folyósítható. A nyertes pályázónak a pályázattal elnyert támogatási összeget gazdaságának fejlesztésére kell fordítania úgy, hogy ezáltal az üzleti tervben tett vállalásának, az üzemméret növelésével maradéktalanul eleget tehessen.
A támogatási kérelmek benyújtására 2020. november 6-tól szakaszosan, előreláthatólag 2021. december 17-ig vagy a rendelkezésre álló 2,5 milliárd forintos forrás kimerüléséig van lehetőség. A benyújtásra nyitva álló első szakasz 2020. november 20-ig tart. Támogatási kérelmet kizárólag az ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthat be, a Magyar Államkincstár https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén.
A részleteket tartalmazó pályázati felhívás és annak mellékletei a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el.
(AM Sajtóiroda)
Három milliárd forint keretösszeggel a helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális- és eszköz fejlesztését támogató pályázati felhívás jelent meg – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető szerint a koronavírus gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése érdekében továbbra is cél a vidéki térségekben élők egészséges, jó minőségű élelmiszerrel való ellátása, a helyi termelők piacra jutásának elősegítése- és a helyi alapanyagok felhasználásának támogatása, ezen keresztül pedig a helyi gazdaságok fejlesztése. A fenti célok megvalósítása olyan kisléptékű infrastrukturális és eszközberuházások megvalósításával biztosítható, amelyekkel a helyi termelők és a lakosság folyamatosan összekapcsolható. Hozzátette: ennek érdekében az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében megjelentette a VP6-7.2.1.1-20 számú Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális- és eszköz fejlesztését szolgáló pályázatát.
A tárcavezető a részleteket ismertetve elmondta, a felhívás keretében támogatható a helyi termékértékesítést szolgáló piacok és vásárterek működtetéséhez szükséges rögzített vagy mobil eszközök, hűtőpultok, hűtők, láda- és rekeszmosó/fertőtlenítő gépek, illetve zárható asztalok beszerzése, továbbá a helyi termékértékesítést szolgáló piacok helyiségeinek felújítása, vagy új helyiségek kialakítása, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák kialakítása és gépjárműbeszerzés. A pályázati felhívásra vidéki térségekben működő települési önkormányzatok, települési nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet.
Nagy István elmondta, hogy a felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 3 milliárd forint. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint, maximális mértéke az elszámolható költségek minimum 75, maximum 95 százaléka attól függően, hogy a fejlesztés helye szerinti település a kedvezményezett járások besorolásáról szóló Kormányrendelet mely járási kategóriájának felel meg.
A támogatási kérelmeket első körben 2020. november 2. és 2020. november 16. között lehet benyújtani. A pályázatok benyújtására a tervek szerint több szakaszban 2021. december 17. napjáig lesz majd lehetőség.
Támogatási kérelmet kizárólag az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthatnak be az Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén.
(AM Sajtóiroda)
Magyarország Kormánya nemzetünk szellemi és lelki megújulásában kiemelt partnerként tekint az egyházakra, melyek egyedülálló szolgálatukkal fontos szerepet töltenek be a társadalom életében.
A kommunista diktatúra évtizedei alatt az egyházi épületek rendkívül leromlottak, majd a sok esetben turisztikai szempontból is jelentős templomok a későbbiekben sem kapták meg a szükséges támogatásokat. 2010 óta jelentős lépések történtek ezen a téren is, de tennivaló még van bőven, ezért a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások támogatása címen felhívást tesz közzé.
A támogatás célja az egyházi hitéleti célú ingatlanok védelme, felújítása, bővítése. Az elbírálásnál előnyt élveznek a templomok külső felújítására és állagmegóvására vonatkozó igények, melyek a településkép változására is pozitív hatással vannak.
Az elnyerhető támogatás összegének felső határa 15.000.000,- Ft, saját forrás biztosítása nem szükséges. Bízunk benne, hogy így sok nehéz helyzetben levő hazai és határon túli magyar ajkú egyházi jogi személynek nyújthatunk érdemi segítséget.
Az állam és az egyházak közös felelőssége a magyar gazdaság helyi szereplőinek felkarolása – különösen a jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel –, így a támogatások a megvalósuló beruházásokon keresztül közvetve ezt a célt is szolgálják.
Fontos változás idén, hogy az eddig megszokottaktól eltérően egy új informatikai rendszerben, a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszerben (NIR) lehet az igényeket benyújtani, amely regisztrációt követően elérhető a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. weboldaláról.
A felhívás teljes szövege megtalálható:
(Miniszterelnökség)
A koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára – tájékoztatta az MTI-t Nagy István. Az agrárminiszter elmondta, hogy első körben 1261 vállalkozás részére 6,2 milliárd forint támogatást folyósított a Kincstár, a fennmaradó kifizetéseket folyamatosan utalják.
A tárcavezető kifejtette, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. A válságkezelő támogatások népszerűnek bizonyultak, a tizenkét meghirdetett intézkedésre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett – mondta.
A kérelmek elbírálását követően a Magyar Államkincstár megkezdte a támogatások kifizetését – hangsúlyozta Nagy István. Mint fogalmazott, az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozások számára a tervezett időpont előtt, már 2020. szeptember 25-én megkezdődött a támogatások kifizetése. Első körben 1261 vállalkozás részére 6,2 milliárd forint támogatást folyósítottak, a fennmaradó kifizetéseket a Kincstár folyamatosan teljesíti. A kérelembenyújtás második köre szeptember 14-én zárult, amely keretében 187 élelmiszer-feldolgozó vállalkozás igényelt 500 millió forint támogatást. A kérelmek feldolgozását követően a kifizetések az érintettek részére megkezdődnek.
A miniszter elmondta, hogy a juhágazat részére is megkezdődött a támogatások folyósítása. 2020. szeptember 25-én mintegy 5400 anyajuhtartó részére 833 millió forint támogatást utaltak át. Az anyajuhtartók részéről beérkezett kérelmek elbírálását követően a Kincstár folyamatosan teljesíti a további kifizetéseket is.
Korábban a kertészeti tevékenységet végző gazdálkodók, a méhészek és a tejhasznú tehéntartó gazdálkodók számára összesen 3,12 milliárd forint támogatást fizetett ki a Kincstár.
(AM Sajtóiroda)
A Magyar Falu Program keretében a helyi életminőség javítását célzó különböző pályázati kiírásokra idén eddig több mint 15 000 kérelmet adtak be a kistelepülési önkormányzatok, a történelmi egyházak, a falvakban működő civil szervezetek és a területileg illetékes tankerületi központok.
Az elmúlt hétvégén négy pályázati kiírás zárult le. A Magyar Falu Programnak köszönhetően szolgálati lakások felújítására, kialakítására; faluházak felújítására; óvodai sporttermek, tornaszobák fejlesztésére; valamint óvodaépületek felújítására pályázhattak a falvak önkormányzatai összesen tizennégy és fél milliárd forint keretösszegben.
Hét pályázati kiírás továbbra is nyitva áll: elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására; építési telkek kialakítására, közművesítésre; önkormányzati kerékpárút építésére; egyházi közösségek, illetve önkormányzatok tulajdonában lévő temetők infrastrukturális fejlesztésére szeptember 10-ig lehet a kérelmeket benyújtani. Ezen felül iskolaépületek felújítására; valamint iskolai tornatermek, tornaszobák fejlesztésére szeptember 18-ig áll nyitva pályázati kiírás.
A Magyar Falu Programnak köszönhetően majdnem minden magyar kistelepülésen megvalósul valamilyen helyben fontos fejlesztés. Az indulástól számítva idén év végéig várhatóan a tízezret is meghaladja a nyertes pályázatok száma, amelyen hazánk 2870 db ötezer fő alatti települése osztozhat.
(Miniszterelnökség)
Iskolai tornaterem és tornaszoba fejlesztésére, óvodai sportterem és tornaszoba kialakítására, szolgálati lakás létrehozására, faluházak külső és belső korszerűsítésére, valamint iskola és – óvodaépületek felújítására nyújthatják be pályázataikat mától az 5000 fő, vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások, illetve a területileg illetékes tankerületi központok.
A Magyar Falu Program 6 pályázati kiírására összesen huszonkét milliárd forintot biztosít a kormány. A kistelepülések iskolai és óvodai tornaszobáinak fejlesztésére ötmilliárd forint, míg iskola- és óvodaépületek felújítására tízmilliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. A faluházak ötmilliárd forintból újulhatnak meg, kétmilliárd forintból pedig a közfeladatot ellátó személy lakhatásának biztosítására szolgálati lakást hozhatnak létre az egyes települések önkormányzatai.
A Miniszterelnökség, – a vidéki kistelepülések hátrányainak mérséklése és az életminőség javítása céljából – az idei évben 22 pályázati kiírást tett közzé a Magyar Falu Program keretein belül.
A pályázatok beadására a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül van lehetőség, 2020. szeptember 4-ig. A nyertes pályázatokról 60 napon belül döntés születik.
(Miniszterelnökség)
Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.
Felismerve továbbá azt, hogy a hazai jó minőségű erdészeti szaporítóanyag iránt fokozódó kereslet mutatkozik és az erdészeti szaporítóanyag termesztési ágazat versenyképességének fenntartásához, fokozásához további intézkedések szükségesek, valamint az új gépek, eszközök beszerzése vagy minőségi cseréje jelentős terheket ró a gazdálkodókra, indokolt a megfelelően ösztönző támogatási rendszer kialakítása, a Vidékfejlesztési Program eddigi eredményeinek megtartása érdekében.
A fenti célok elérése érdekében az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében megjelentette a VP2-4.1.3.7-20 Csemetekertek gépbeszerzése című felhívást.
A felhívás keretében az erdészeti szaporítóanyag-termesztési ágazat hatékonyságának javításához szükséges gépek, eszközök beszerzésére, így különösen traktorokra, a terület-előkészítés, növényvédelem és szaporító anyagtermesztés gépeire lehet támogatási kérelmet benyújtani.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 50 millió Ft, maximális mértéke a közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40%-a, a nem közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 50%-a, fiatal mezőgazdasági termelő számára 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitással.
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 1 milliárd Ft.
A támogatási kérelmeket mezőgazdasági termelők nyújthatnak be, első körben 2020. szeptember 1. és 2020. szeptember 8. között. Pályázat benyújtására a tervek szerint több szakaszban 2021. július 20. napjáig lesz lehetőség.
Támogatási kérelmet kizárólag a Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthatnak be az Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén.
(AM Sajtóiroda)
Megjelentek az idei utolsó pályázatok a Magyar Falu Program keretében, ezúttal 12 milliárd forint keretösszegben lehet pályázni önkormányzati kerékpárutak építésére, temetőfejlesztésre, építési telkek kialakítására, valamint elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Gyopáros Alpár elmondta: a most kiírt utolsó pályázatokkal 22-re emelkedett a Magyar falu program idei pályázatainak száma, ebből hatban már eredményt hirdettek.A politikus kiemelte: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázatokat pedig szeptember 10-éig lehet benyújtani. A nyertes pályázókról 60 napon belül döntenek, a támogatási okirat aláírását követő öt napon belül pedig az önkormányzatoknál lesz a forrás.
A kormánybiztos elmondta: önkormányzati kerékpárutak építésére, meglévők fejlesztésére négymilliárd forint áll rendelkezésre, egy település legfeljebb 50 millió forintra pályázhat. A pályázaton helyben fontos, belterületi, vagy belterületet külterülettel összekötő kerékpárutak építését támogatják.
Most jelent meg a pályázati kiírás az önkormányzati és egyházi temetők fejlesztésére is, erre hárommilliárd forint áll rendelkezésre. Többek között épületrekonstrukcióra, illemhely-létesítésre, kerítésjavításra lehet igénybe venni. Infrastrukturális fejlesztések esetén 30 millió forint a maximális támogatási összeg, a kisebb fejlesztéseknél ötmillió forint. Gyopáros Alpár elmondta: a tavaly meghirdetett hasonló pályázat nagyon népszerű volt az önkormányzatok körében.
A Magyar Falu Programban pályázni lehet építési telkek kialakítására is. A kormánybiztos elmondta: vannak települések, ahol nagy az érdeklődés a beköltözésre, de elfogytak a használt lakóingatlanok. A pályázattal elnyert pénzből az önkormányzatok többek között a telekalakítások hatósági díjait, az új telkek közművesítési költségeit finanszírozhatják. A programra hárommilliárd forint áll rendelkezésre, egy település legfeljebb 15 millió forintra pályázhat.
Pályázni lehet továbbá a településképet romboló, elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására, bontására vagy felújítására is, erre a célra kétmilliárd forint áll rendelkezésre, a maximális támogatási összeg ötmillió forint.
Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy Magyarországon a közbeszéd része a magyar vidék jövője. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal szerint a vidéket hagyni kell elnéptelenedni, kipusztulni, erre pedig ékes bizonyíték a 2010 előtti kormány tevékenysége, amikor bölcsődék, óvodák, iskolák zártak be vidéken, nőtt a munkanélküliség és adósságcsapdába kergették a vidékieket – tette hozzá. Megjegyezte: most pedig a Momentum politikusai gondolkodnak hasonlóan a vidékről, egyik elnökségi tagjuk pár éve azt mondta, “rühelli” a vidékieket.
A kormány és a Fidesz-KDNP számára fontosak a vidéken élők és mindent megteszünk, hogy a vidéki települések ne néptelenedjenek el, az ott élők életminősége folyamatosan javuljon – mondta Gyopáros Alpár.
Hozzátette: ennek érdekében indult a Magyar Falu Program, amely 2019-es indulásának évében 150 milliárd forint állt rendelkezésre vidékfejlesztésre, 2020-ban már 219 milliárd forint, jövőre pedig 252 milliárd forint lesz fordítható a vidéken élők életminőségének fejlesztésére.
(MTI, Miniszterelnökség)
Összesen 22 milliárd forint értékben hat új pályázati kiírást tett közzé kedden a kormány a Magyar Falu Programban – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Budapesten, sajtótájékoztatón.
Gyopáros Alpár elmondta: a 2020-ban már második körben kiírt pályázatokkal együtt idén eddig 17 pályázattal segítik a kistelepüléseket. Tavaly egész évben 16 felhívást hirdettek, idén pedig még további pályázatokat is közzé fognak tenni.
A most megjelent pályázatok infrastruktúrafejlesztést, illetve szolgáltatásfejlesztést céloznak annak érdekében, hogy falvakban élők életminősége jelentősen javulni tudjon – közölte a kormánybiztos.
Kifejtette: az első két pályázat keretében kistelepülések iskolaépületeinek, illetve tornatermeinek, tornacsarnokainak felújítására lehet jelentkezni. Ebben az esetben a kedvezményezettek a tankerületi központok, és a két pályázat keretösszege 7,5 milliárd forint.
Ugyancsak 7,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre az óvodaépületek, valamint tornaszobák felújítására, új épületek létesítésére a települési önkormányzatok, valamint az önkormányzati társulások számára.
“Volt olyan időszak Magyarországon, amikor különösen a vidéket sújtotta a baloldali kormányok iskola- és óvodabezárási hulláma, amikor százával zártak be oktatási helyeket, intézményeket” – fogalmazott a kormánybiztos. Hozzátette: ehhez képest a jelenlegi kormány csak tavaly és az idén a Magyar Falu Program keretében százával újít meg óvoda- és iskolaépületeket vagy éppen indít új beruházásokat.
Az ötödik pályázat faluházak felújítására szolgál. Az 5 milliárd forintos keretösszegből olyan, jellemzően többfunkciós épületek újulhatnak meg, ahol a polgármesteri hivatal mellett akár a falugondnok vagy a falugazdász irodája, esetleg egy könyvtárterem vagy egyéb más közfunkció is helyet kap.
A hatodik pályázati forrásból szolgálati lakások felújítására, kialakítására van lehetőség összesen 2 milliárd forint értékben. Ezzel kifejezetten olyan közfeladatot ellátók számára alakíthatók ki szolgálati lakások, amelyek “hiányszakmáknak” számítanak a kistelepüléseken – mondta, ezek közé sorolva az egészségügyi dolgozók, orvosok, védőnők mellett a pedagógusokat, óvodapedagógusokat, bölcsődei gondozókat, a körzeti megbízottakat és a kulturális foglalkoztatottakat.
Valamennyi kiírást kedden hozták nyilvánosságra, a pályázatokat augusztus 5-étől szeptember 4-éig lehet benyújtani. Gyopáros Alpár elmondta: ahogy a Magyar Falu Programban eddig, most is vállalják, hogy ezt követően 60 napon belül döntést hoznak a nyertes pályázatokról, a támogatást pedig a döntéstől számított 5 napon belül a nyertesek rendelkezésére bocsátják.
(MTI)
A települési önkormányzatok és az egyházközségek mellett civil szervezetek is benyújthatják pályázataikat a Magyar Falu Program különböző kiírásaira – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Békés megyei Csabacsűdön, a helyi fejlesztések átadásán csütörtökön.
Gyopáros Alpár az esemény után az MTI-nek elmondta, az idén elindított, a kistelepüléseken élők életkörülményeinek javítására létrehozott Falusi Civil Alapban négy tevékenységi körre, ingatlanfejlesztésre, gépjárműbeszerzésre, kis értékű eszközfejlesztésre, vagy rendezvények megszervezésére nyújthatók be pályázatok.
Erre a kiírásra augusztus 7-ig van lehetőségük pályázni a falusi civil szervezeteknek – tette hozzá.
A kormánybiztos szólt arról is, hogy a kabinet döntése értelmében a faluprogram pályázati rendszere 40 milliárd forint többletforrással egészül ki, erre az összegre várhatóan a következő hetekben írják majd ki a pályázatokat.
Gyopáros Alpár megjegyezte, a falusi fejlesztéseket, a mellékúthálózat rekonstrukcióját és a falusi csok alprogramját is magában foglaló Magyar Falu Program teljes keretösszege tavaly 150 milliárd forint volt, idén ez az összeg elérte a 200 milliárd forintot, jövőre pedig átlépheti a 250 milliárd forintot.
Dankó Béla, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében arról beszélt, a kormány a pályázati források biztosításával szeretne lehetőséget teremteni a vidéki települések fejlesztésére és élhetőbbé tételére.
Molnár József, az 1744 lelkes Csabacsűd Fidesz-KDNP-s polgármestere az eseményen elmondta, a faluprogram kiírási keretében 36,7 millió forintot nyert el a település. Négy nyertes pályázat révén az orvosi rendelő rekonstrukciójára csaknem 20 millió forintot, a művelődési ház felújítására több mint 12 millió forintot, a közösségi terek és az óvoda udvarának fejlesztésére pedig 4,2 millió forintot fordíthattak.
(MTI, Miniszterelnökség)
A Magyar falu program keretén belül megjelent a tanya- és falugondnoki buszok beszerzésére kiírt pályázat – jelentette be szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Gyopáros Alpár közölte, hogy a pályázati felület július 16-án nyílik meg, a kérelmeket augusztus 15-ig lehet beadni. A támogatás értékhatára 15 millió forint. A pályázatok elbírálása után, a támogatói okiratok kibocsátását követő öt nap alatt folyósítják a megítélt összeget.
A pályázat akadálymentesített buszok beszerzését támogatja, hiszen a kistelepülési szolgálatok elsősorban iskolások, idősek, betegek és kisgyermekesek szállítását segítik. Gyopáros Alpár ehhez kapcsolódva köszönetet mondott a tanya- és falugondnokoknak, amiért az egészségügyi, rendvédelmi és katasztrófavédelmi dolgozók mellett meghatározó szerepet játszottak a koronavírus-járvány elleni védekezésben.
A kormánybiztos az idei kiíráson is több száz sikeres kérelemre számít. A tavalyi buszbeszerzési pályázat 339 települést segített új járműhöz, ebből 148 helyen a támogatásnak köszönhetően jött létre a szolgálat – közölte.
Hozzátette, hogy az önkormányzatok lehetőségeit a kormány ettől függetlenül is bővítette, hiszen idén a korábbi 600 helyett már a legfeljebb 800 lakosú, hamarosan pedig a legfeljebb ezerfős települések is foglalkoztathatnak falugondnokokat. A szolgálat normatív támogatása évek óta folyamatosan nő, a korábbi alig 2,5 millió forintról 2021-re 4,5 millió forintra emelkedik.
A Magyar falu program keretében további tíz kiírás jelent meg az elmúlt hónapokban. Gyopáros Alpár kitért arra, hogy az egy éve elindított falusi csokra 11 hónap alatt több mint 10 ezer család több mint 54 milliárd forint támogatási igényt nyújtott be, és a programhoz kapcsolódóan 2019-től az év végéig csaknem ezer kilométernyi mellékút újulhat meg országszerte.
(MTI)
Az öntözött területek növelését célzó beruházások eredményes megvalósítása érdekében döntött az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázatának módosításáról.
A mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés, ezért az Agrárminisztérium a pályázati lehetőség meghosszabbításáról döntött. A gazdálkodók a maximálisan elnyerhető 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási összegre több szakaszban, akár 2021. június 4-ig is pályázhatnak. A módosított pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu oldalon érhető el.
A gazdálkodók 2016. óta pályázhatnak a Vidékfejlesztési Program öntözésfejlesztési pályázatára, amelynek keretében mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre többek között a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, valamint takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására. A pályázat keretében eddig 440 nyertes esetében 22,6 milliárd forint összegben történt kötelezettségvállalás.
(AM Sajtóiroda)
A kormány 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosított az agrártárca részére a Gazdaságvédelmi Alapból. Az átmeneti támogatás részletszabályai szerint ezt az összeget a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek és élelmiszeripari vállalkozások használhatják fel a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak kezelésére – közölte Nagy István agrárminiszter.
A támogatásra vonatkozó kérelmeket június 29-től, három ütemben lehet majd benyújtani a Magyar Államkincstár által erre a célra létrehozott elektronikus felületén – ismertette a tárcavezető. Elsőként, 2020. június 29. és július 12. között a baromfi- és a sertéságazat szereplői igényelhetnek a mindösszesen 3 illetve 2,75 milliárd forintos keretösszegből. Rajtuk kívül szintén az első ütemben adhatják be kérelmüket a kertészek és a halgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások is. A kertészeti ágazatban tevékenykedők részére 1,4 milliárd forint, míg a halgazdálkodóknak 500 millió forint keretösszegű támogatást különítettek el. Ugyanebben a szakaszban jelentkezhetnek az élelmiszeripar szereplői is, számukra mintegy 8 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta el a miniszter.
A második támogatási kérelem benyújtási körben, 2020. július 13. és július 27. között nyújthatják be igényeiket a méhészek, valamint az anyajuh-, és az anyatehén tartók ágazatonként 1-1 milliárd forint keretösszegű támogatásra, a tejhasznú szarvasmarha tenyésztők pedig mintegy 1,8 milliárd forintos keretösszegig adhatnak be kérelmet. Nagy István hozzátette: ugyancsak ebben a szakaszban kerülnek sorra a zöldségtermesztők, akik 1,2 milliárd keretösszegű átmeneti támogatáshoz juthatnak.
A bortermelők a harmadik szakaszban, 2020. július 28. és augusztus 10. között benyújtják be átmeneti támogatási kérelmeiket a részükre elkülönített 1,8 milliárd forint keretösszegre. Ebben az ütemben nyújthatnak be kérelmet a lótenyésztők is, összesen 250 millió forint keretösszegre.
A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy külön 1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási keretről született döntés a zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek megsegítésére. Az intézkedés lehetővé teszi például, hogy a termelői szervezetek – karitatív szervezeteken keresztül – ingyenesen szétoszthassák a megmaradt termékeket, illetve hogy a fogyasztás ösztönzését célzó marketingakciókat indíthassanak.
A fentieken túl további három ágazat is részesül a 25 milliárd forintos többletforrásból. A nyúl és kecskeágazat esetében a már működő mezőgazdasági csekély összegű jogcímek támogatás összegei és keretösszegei emelkednek.
(AM Sajtóiroda)
Kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit javítja egy 5,5 milliárd forint keretösszegű, a nyáron megjelenő pályázattal az Agárminisztérium, a Vidékfejlesztési program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton Pannonhalmán, ahol újraindult a Pannonkamra elnevezésű termelői piac.
A tárcavezető elmondta: a pályázatban a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére 2,5 milliárd forint, a helyi termékértékesítő piacok és vásárterek támogatására 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A kisüzemek fejlesztésére irányuló pályázat a legkisebb termelőknek nyújt segítséget mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozási tevékenységek fejlesztésére. A 15 ezer eurónak (5 192 700 forint) megfelelő támogatási összeg egyszeri és szabadon felhasználható. Azok a termelők pályázhatnak, amelyeknek a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró (1 038 540 millió forint) és maximum 6000 euró (2 077 080 millió forint) standard termelési értékkel rendelkeznek.
A helyi termékértékesítő piacok és vásárterek fejlesztésére a vidéki önkormányzatoknak nyújtott támogatás maximuma százmillió forint lesz. Fedett és fedetlen tereket lehet létrehozni, vagy felújítani, a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális háttérrel. A cél, hogy a helyi piacok és vásárterek színvonalasan működjenek – tette hozzá Nagy István.
Nagy István kiemelte, hogy a kormány célja a magyar gazdaság erősítése, a munkahelyek védelme, a magyar vidék megerősítése. A koronavírus járvány okozta gazdasági kihívások kezelésére számos intézkedést hozott a kormány, a termelők talpon maradása és fejlődése érdekében, pénzügyi segítségről, adó- és hitelkönnyítésekről döntöttek, emellett számos szabályozást egyszerűsítettek.
Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák sorsa a vásárlók kezében van, ezért fontos, hogy tudatos vásárlásra ösztönözzék az embereket. “A vásárlók kötődését meg kell erősítenünk a hazai termékek iránt” – szögezte le. A tárcavezető elmondta azt is, hogy a Vidékfejlesztési program keretében több mint 6 milliárd forintot fordítottak helyi termelői piacok kialakítására, ezek száma az elmúlt nyolc évben közel háromszorosára emelkedett, megközelíti a 300-at.
Kara Ákos, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy három nagy beruházás van folyamatban Pannonhalmán: kialakítják a település új idegenforgalmi központját, épül a Pannonhalmát Győrrel összekötő kerékpárút és tanuszodát építenek. Ezek részei annak a fejlesztési koncepciónak, amely nem csak a várost, hanem az egész térséget érinti – mondta.
Németh Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke azt emelte ki, hogy a termelői piacok segítik, hogy a helyben termelt és egészséges élelmiszer kerüljön a családok asztalára, a termelők el tudják adni portékáikat, egyben közösségteremtő erejük is van. Pannonhalmán minden hónap harmadik vasárnapján rendezik meg a termelői piacot.
(MTI)
Megjelentek a falusi civil szervezetek számára a Magyar Falu Program keretében kiírt – ötmilliárd forint keretösszegű – pályázati lehetőségek – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gyopáros Alpár közölte: a kiírás már elérhető a kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő honlapján. A pályázatokat július 1-jétől lehet benyújtani augusztus 7-éig.
Tájékoztatása szerint az ötezer fő alatti településeken működő civil szervezetek támogatásával tovább bővül a Magyar Falu Program kedvezményezetti köre.
“Ők rendkívül fontos munkát végeznek a kistelepüléseken” – hangsúlyozta a kormánybiztos. Úgy fogalmazott: ezért a kormány nemcsak honorálni, hanem ösztönözni is kívánja közösségépítő munkájukat.
Gyopáros Alpár a program bővítésének szükségességéről szólva azt mondta: a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején “tudatos falurombolás” zajlott, aminek következtében “nagyon nagymérvű” elvándorlás indult meg a falvakból, és nagyjából egy évtized alatt drasztikusan csökkent a kistelepülések lélekszáma.
“Ezért kellett meghirdetünk a Magyar Falu Programot” – mutatott rá a kormánybiztos, aki annak eredményei között említette, hogy fél év alatt mintegy tízezer család igényelte a falusi csok-ot, két év alatt 100 milliárd forint értékben mintegy 800 kilométer mellékút újul meg. A kistelepülési önkormányzatok és egyházközségek részére idén és tavaly is számos pályázati lehetőséget hirdettek meg összesen 100 milliárd forint értékben – elevenítette fel Gyopáros Alpár.
Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a részletekről elmondta: hatmillió forintos értékhatárig ingatlanvásárlására és felújítására, négymillió forintig új és tíz évnél nem idősebb használt gépjárművek beszerzésére, kétmillió forintig egyéb eszközök megvásárlására, valamint programszervezésre szintén kétmillió forintig lehet pályázni.
A pályázók június folyamán tanulmányozhatják a kiírást, a pályázatokat július elsejétől augusztus 7-éig lehet benyújtani, azok elbírálása után a tervek szerint október-novemberben lehet megkötni a támogatói szerződéseket – ismertetette menetrendet a politikus.
A további feltételekről Szalay-Bobrovniczky Vince kifejtette: azok a szervezetek pályázhatnak, amelyeket tavaly év végéig jegyeztek be az Országos Bírósági Hivatalnál, illetve érvényes számviteli beszámolóval rendelkeznek legalább a 2018-as évről. A pályázatokat 2021. december 31-éig kell megvalósítani.
Szalay-Bobrovniczky Vince egyúttal arra kérte a pályázókat, hogy alaposan tanulmányozzák át a kiírást, majd összegzésként kiemelte: azok segítségével olyan fejlesztéseket lehet megvalósítani, amelyeknek “tartós a hatása”.
(MTI, Miniszterelnökség)
A mezőgazdasági termelést érintő kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kezelése, így az aszálykárok kompenzálása is a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül történik. Az alábbiakban adunk tájékoztatást az aszálykárok kárenyhítési rendszerben történő kezeléséről, a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokról és az agrártámogatások feltételeinek aszály miatti lehetetlenülése esetén alkalmazandó vis maior bejelentésről.
1. Agrárkár-enyhítési rendszer
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt, kárenyhítés során alkalmazott aszályfogalom szerint aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
– a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
– a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol. Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából tehát akkor fordul elő, ha az aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta.
Az aszálykár bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül – https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer. A kárbejelentésben a falugazdászok segítséget nyújtanak.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a https://agro.met.hu/ honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.
Az aszálykárok után a kárenyhítési rendszerben tag termelő az alábbi fő támogatási feltételek együttes teljesülése esetén jogosult kárenyhítő juttatásra:
– a termelő az aszálykárt annak első észlelését követő 15 napon belül bejelenti az agrárkár-megállapító szervhez,
– az aszálykár miatt a növénykultúrában bekövetkezett, 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) az agrárkár-megállapító szerv igazolja,
– a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizeti,
– a termelő által aszálykárra bejelentett terület az agrárminiszter aszályhelyzetről szóló, szeptember 30-a után kiadott éves közleményében – amely a teljes tárgyévi vegetációs időszak vonatkozásában tartalmazza mindazon területeket, ahol aszály volt megfigyelhető – szerepel, és
– a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig benyújtja.
A kárenyhítés keretében megjelentetett miniszteri aszályközleményt kizárólag az aszálykárt szenvedett termelők kárenyhítő juttatásának kifizetése érdekében adják ki és a közlemény egyéb szerződési kötelezettségek alól nem ad felmentést, nem eredményezi egyéb teljesítési kötelezettség automatikus elengedését.
2. Szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályozás
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 5. § (2) és (3) bekezdései szerint a mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha a mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésben egyedi azonosításra alkalmas módon meghatározták azon mezőgazdasági földterületeket, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti, és meghatározták az adott területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségét és
– a rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem termett meg, amelyről a másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, valamint
– a káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági kockázatkezelési törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági döntéssel igazolta.
A mezőgazdasági kockázatkezelési törvény vonatkozó rendelkezései alapján a termelő szerződéses kötelezettségei teljesítése során, az aszálykár miatti teljesítési lehetetlenülés alátámasztására felhasználhatja a kárenyhítési eljárásban a kárbejelentés nyomán az agrárkár-megállapító szerv által meghozott, káresemény bekövetkezését igazoló hatósági döntést. A kárbejelentésre hozott döntésben szerepel többek között a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye, a várható hozamcsökkenés mértéke és a kár helye is.
3. Agrártámogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentés
Az ügyfélnek lehetősége van vis maior bejelentést tenni, amennyiben elháríthatatlan külső ok (vis maior helyzet), például aszály miatt valamilyen támogatási feltételt nem tudott betartani, vagy nem tudja már a betartását vállalni, így ez alapján más támogatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek alól kaphat a termelő felmentést. A Magyar Államkincstár – többek között szakhatósági igazolás vagy más hitelt érdemlő tényadatok alapján – vis maiornak ismer el minden olyan különleges körülményt, cselekményt vagy eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani. A vis maior esemény bekövetkeztével kapcsolatos bejelentést a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített elektronikus formanyomtatványon (W0193 vis maior bejelentés nyomtatvány) kell benyújtani, szintén a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon keresztül.
(AM Sajtóiroda)
Új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot hirdet az Agrárminisztérium (AM) 80 milliárd forint értékben a nyáron a nagy hozzáadott értéket jelentő állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára, a koronavírus-járvány agrárgazdasági hatásainak mérséklése és a versenyképesség növelése érdekében – közölte Nagy István agrárminiszter csütörtökön a Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium? – Portfolió agrárium online konferencián.
A tárcavezető ismertette, hogy 50 milliárd forint értékben írnak ki a teljes állattenyésztési ágazatot felölelő felhívást a haszonállatokat tartóknak állattartó telepeik megújítására. Lehetőség nyílik az állattartásra, valamint az előállított termék kezelésére, tárolására szolgáló épületek, építmények létrehozására, kialakítására, továbbá építéssel nem járó projektek megvalósítására is az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésén keresztül.
Nagy István szerint a koronavírus járvány okozta európai gazdasági helyzetben érdemes olyan típusú és méretű beruházásokat is finanszírozni, amelyek a nemzetközi versenyben is tartós versenyelőnyhöz képesek juttatni a hazai termelést, csökkentik az importkitettséget és növelik az exportképességet.
Közölte: 30 milliárd forinttal támogatják az üveg és fóliaborítású növényházak építését és korszerűsítését, a zöldség-gyümölcs hűtőházi kapacitások, hűtőtárolók és zöldségtárolók építését, meglévő létesítmények bővítését, korszerűsítését, amely kiegészül a betakarítás utáni áruvá alakítást szolgáló válogatást, csomagolást szolgáló technológiák támogatásával. Ezzel is segíteni kívánják a folyamatos, egész évben rendelkezésre álló zöldség-gyümölcs ellátás alapvető feltételeinek megteremtését. Mindkét esetben az elnyerhető támogatás maximális összege az eddigi 500 millió forint helyett 2 milliárd forint lesz, a pályázatokat a vidékfejlesztési programból finanszírozzák. A tervek szerint az állattartó telepek korszerűsítésére irányuló pályázatot júliusban, a kertészeti ágazat fejlesztésére irányuló pályázatot augusztusban ismerhetik meg az érintettek – tette hozzá Nagy István.
A miniszter előadásában a koronavírus-járvány miatt megtett és tervezett, nemzetgazdaságot érintő, kormányzati intézkedések mellett megemlítette, hogy 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási program készült a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. A támogatási programok célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme.
Ezek a programok csaknem 35 ezer potenciális kezdeményezettet érintenek, amely vállalkozások közvetlenül 140 ezer embert foglalkoztatnak. A 25 milliárd forintos többletforrásból 24 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak az élelmiszeripar, a dísznövény-, a zöldség-, a bor-, a sertés-, a baromfi-, a hal-, a juh és kecske-, a nyúl-, a húsmarha- és a tejelő szarvasmarha ágazat, a méhészet, valamint a lótenyésztés szereplői.
A támogatási kérelmek beadásához szükséges új elektronikus felület már előkészítés alatt áll, a tervek szerint június végétől három ütemben történik a kérelembeadás, és augusztustól ütemesen megindul a támogatások kifizetése az érintettek részére. Az élelmiszeripari, a dísznövény és halágazati támogatások foglalkoztatáshoz kötötten, a mezőgazdasági ágazati támogatások a termelési kapacitások védelme érdekében alapvetően állatlétszámhoz vagy a termelt növényi kultúra nagyságához kapcsolódnak – jegyezte meg.
(MTI)
Az Agrárminisztérium három szakaszban hirdeti meg a Gazdaságvédelmi Alap által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére biztosított 25 milliárd forintnyi, támogatási programot amelyek a mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat segítik.
A támogatási program első – június legvégétől két héten keresztül tartó – kérelembenyújtási szakaszában nyílik meg az élelmiszeripar számára egy 8 milliárd forintos, a baromfitartók számára egy 3 milliárd forintos, a sertéstartók részére egy 2,75 milliárd forintos, a dísznövényágazat részére 1,4 milliárd forintos, a halgazdálkodók számára pedig egy 500 millió forintos támogatási keretösszeg.
A baromfi- és sertéságazati támogatás alapja az állatjóléti támogatások során igazolt állategység, a dísznövény- és a halgazdálkodók esetében a vállalkozásokban dolgozó foglalkoztatottak száma.
A második szakaszban – július második felében – nyílik meg a juh- és húsmarha ágazat számára az 1-1 milliárd forintos, a tejhasznú szarvasmarha ágazat számára az 1,8 milliárd forintos, a méhészet számára az 1 milliárd forintos és a zöldségnövény termesztők esetében az 1,2 milliárd keretösszegű támogatási lehetőség.
E támogatások alapja a tej- és húshasznú szarvasmarhák, valamint a juhok tekintetében 2019. évi állatlétszámok, a méhészek esetében a méhcsaládok száma, a zöldségnövény termesztők esetében pedig a zöldségkultúrákkal művelt terület nagysága.
A harmadik szakaszban – augusztus első felében – nyílnak meg a nehéz helyzetbe került borászatok 1,8 milliárd forintos és a lótenyésztők 250 millió forintos keretösszegű támogatási konstrukciói. A támogatás alapja a borászatok esetében az árutermelő szőlőültetvény terület nagysága, míg a lótenyésztők esetében a vemhes kancák száma.
A támogatások igénybevételét lehetővé tevő konstrukciók rendeletei várhatóan a következő hetekben jelennek meg.
(AM Sajtóiroda)
A Magyar Falu Program idei pályázati forrásaiból újabb jelentős beruházások segíthetik a vidék népességmegtartó erejének növelését – jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Szilvásváradon.
Gyopáros Alpár közölte: idén a program részeként eddig kilenc, részben a tavalyi tematikát követő pályázatot hirdettek meg.
Ismét elérhetők az út- és járdafejlesztési, valamint az önkormányzati vagy egyházi közösségi terek kialakítását, korszerűsítését és az óvodaudvarok fejlesztését célzó források. Új elemként játszóterek fejlesztésére és építésére is nyerhetnek pénzt a kistelepülések – tette hozzá.
Jelezte, hogy 2020-ban még két kiírás jelenik meg: hamarosan megnyílik a falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjárműbeszerzését segítő keret és a falusi civil alap, amely az önkormányzatok és egyházközségek mellett a civil szervezeteket is bevonja a támogatottak körébe. Utóbbiak négy tevékenységre pályázhatnak az erre elkülönített 5 milliárd forintból – mondta.
Emlékeztetett: Magyarország mintegy 2900 ötezer lélekszám alatti települése közül 2500 népessége az országos átlagnál nagyobb arányban csökkent az elmúlt évtizedekben.
A kormány 2018-ban a Magyar Falu Programot a folyamat megfordítása és a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében indította útjára. “Mivel a probléma összetett, a program is több lábon áll” – fogalmazott, felidézve: tavaly három alprogram látott napvilágot; a falusi csok nyáron indult, és év végéig több mint 7000 család vette igénybe. Emellett népszerű volt a munkába járást segítő falusi útalap, mely az állami mellékúthálózat felújítását célozza – hangsúlyozta.
Múlt évben és idén együttesen mintegy 100 milliárd forintot költ a kormány e célra, melyből 600-800 kilométernyi út újulhat meg – jelezte Gyopáros Alpár.
A harmadik pillér az a pályázati rendszer, melynek keretében 2019-ben 16 kiíráson keresztül 60 milliárd forint támogatást ítéltek oda több mint 5000 nyertes igénylőnek – tájékoztatott. Valamennyi kiírás népszerű volt, a támogatási igény minden esetben meghaladta a rendelkezésre álló összegeket. A legkeresettebbek a komplex faluházak kialakítását és a közterületek karbantartásához szükséges eszközfejlesztéseket, továbbá az út- és járdafelújításokat támogató pályázatok voltak – közölte.
A kormánybiztos szólt arról is, hogy Heves megyéből 2019-ben több mint 300 pályázatot támogattak, 3 milliárd forintot meghaladó értékben. Emellett a falusi útalapból további több milliárd forintot fordítottak összességében 20 kilométert meghaladó hosszúságú állami mellékútszakasz rekonstrukciójára. Szilvásvárad tavaly 40 millió forintot nyert a Magyar Falu Programban, ebből egyházi közösségi teret és temetőt fejlesztettek, traktort vásároltak és járdafelújításra is jutott.
(MTI)
A civil szervezetek elektronikusan szervezhetik a működésüket, számviteli beszámolóikat szeptember végéig adhatják be, és a folyamatban lévő projektek támogatásával is a veszélyhelyzet után kell elszámolniuk a kormány áprilisban megjelent határozatának köszönhetően.
A civil szervezetek életét meghatározó jogszabályokat úgy alakította át a kormány, hogy az adminisztratív kötelezettségeiknek személyes találkozás nélkül is eleget tudjanak tenni. A veszélyhelyzeti rendelkezések ezért lehetővé teszik a civil szervezetek döntéshozó és egyéb szervei ülésének elektronikus megtartását, valamint az ülés tartása nélküli határozathozatalt is abban az esetben, ha a szervezet létesítő okirata e lehetőségekről nem rendelkezik.
A számviteli beszámoló elfogadására, benyújtására, nyilvánosságra hozatalára, valamint letétbe helyezésére vonatkozó határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak annak érdekében, hogy az új szabályok alkalmazására legyen elég ideje a civil szervezeteknek.
A veszélyhelyzet miatt számos folyamatban lévő programot, projektet fel kellett függeszteniük a civil szervezeteknek. A kormány úgy segíti őket, hogy a költségvetési támogatásból megvalósuló projektek esetén később kell elszámolniuk, a támogatott tevékenység időtartama a veszélyhelyzet időtartamával megegyező mértékben meghosszabbodik.
(Miniszterelnökség)
Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében hárommilliárd forintos keretösszeggel hirdetett újabb pályázati felhívást az elismerésben részesített termelői csoportok, termelői szervezetek részére, azok létrehozásának és működésének elősegítése érdekében.
Az agrártárca kiemelt célja az agrárgazdasági vállalkozások hazai és nemzetközi piaci pozícióinak erősítése, aminek egyik fontos eszköze az együttműködések ösztönzése, a termelői csoportok létrehozásának és fejlesztésének elősegítése. A mostani pályázat keretében, a 2014. január 1-nél nem régebben alakult, elismert termelői csoportok, termelői szervezetek együttműködésének támogatása valósul meg.
A felhívás kedvezményezettjei a vissza nem térítendő támogatást az elismerést követő 5 éven keresztül vehetik igénybe, a termékeik értékesítése alapján számított átalányösszeg formájában. A támogatás maximum összege termelői csoportonként évente 100 000 eurónak megfelelő forintösszeg.
A pályázatra 2020. május 25-étől 2022. május 25-éig, illetve a források rendelkezésre állásának napjáig – nyújthatók be a támogatási kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2020. június 30-áig tart. Az egyes értékelési határnapokig benyújtott projektek elbírálása együttesen történik.
Az érintettek a most megjelent pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu oldalon tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)
A Magyar Falu Program keretében közösségi terek fejlesztésére és közösségszervezők foglalkoztatásának támogatására pályázhatnak mától a kistelepülések önkormányzatai és a történelmi egyházak. A pályázat keretösszege 10 milliárd forint.
A Magyar Falu Program forrásaiból egyházi és önkormányzati közösségi terek építését, felújítását, valamint közösségi programszervező foglalkoztatását finanszírozhatja a nyertes pályázó. Mind az önkormányzati pályázati kiírás, mind az egyházi felhívás esetében a közösségi épületek külső és belső tereinek építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére 30 millió forintos összeghatárig igényelhető a támogatás, közösségszervező személy bértámogatására pedig közel 3 millió forint fordítható.
A közösségi élet fejlesztése hozzájárul a helyi kultúra és az összetartozás erősítéséhez, támogatja a hagyományok megőrzését és azok továbbvitelét, megszilárdítva ezzel a nemzeti és helyi identitástudatot.
A Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül mától nyújthatják be pályázatukat az 5000 fő, és ez alatti állandó lakosságszámmal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások és a történelmi egyházak.
(Miniszterelnökség)
Két új pályázat jelent meg a Magyar Falu Program keretében, óvodák játszóudvarai és nyilvános játszóterek újulhatnak meg a magyar kistelepüléseken, valamint a közterületek karbantartásához szükséges eszközöket is vásárolhatnak a magyar falvak – közölte Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Az önkormányzat tulajdonában lévő játszóterek felújítását, építését, valamint az óvodai játszóudvar és kültéri játékok, eszközök vásárlását célozza az “Óvodai játszóudvar és közterületi játszótér fejlesztése” alprogram. Az egy-egy fejlesztésre maximálisan igényelhető támogatási összeg 5 millió forint, a pályázati keret 2 milliárd forint.
A “Közterület karbantartását célzó eszközbeszerzés” elnevezésű alprogram a belterületi közterületek megfelelő karbantartásához, közparkok, járdák, járda melletti zöldterületek, emlékhelyek fenntartásához, gondozásához járul hozzá új eszközök, munkagépek beszerzésén keresztül. A helyhatóságok által maximálisan igényelhető támogatási összeg 15 millió forint, az alprogramra pedig 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A most induló két alprogramra együttesen 5 milliárd forint forrást biztosít a kormány. A pályázati kiírások április 20-án jelentek meg a kormany.hu-n, a benyújtásra május 20. és június 19. között lesz lehetőség.
A kormánybiztos emlékeztetett, hogy a kormány célja a falvak népességmegtartó erejének javítása, hogy ismét vonzóvá váljanak a fiatalok, a családok és a letelepedni vágyók körében. A kistelepülési életkörülményeket fejlesztő Magyar falu programban a pályázat benyújtására jogosultak az 5000 vagy ennél kevesebb lakosú települések önkormányzatai vagy önkormányzati társulásai.
(MTI, Miniszterelnökség)
A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet ideje alatt egyes agrárszabályozási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 122/2020. Korm. rendelet) szerint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támogatási tv.) hatálya alá tartozó eljárásokban benyújtandó irat papíralapú vagy elektronikus másolatban is benyújtható.
Tehát minden olyan eredeti irat, amely esetében a vonatkozó jogszabály postai úton történő benyújtást ír elő, a veszélyhelyzet ideje alatt ügyfélkapus azonosítást követően elektronikus másolatban is benyújtható, az ügyfél választása szerint.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a veszélyhelyzet időtartama alatt a fenti rendelkezést minden, a Támogatási tv. hatálya alá tartozó intézkedést vagy eljárást érintő, az iratok benyújtási módjáról szóló rendelkezést tartalmazó jogszabállyal, illetve a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) honlapján elérhető hatályos, adott intézkedésre vonatkozó közlemény rendelkezéseivel együtt, azok kiegészítéseként kell alkalmazni (elérési útvonal: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek).
Az iratról készült elektronikus másolat elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítást követően nyújtható be, a https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon elérhető Elektronikus ügyintézés menüpontból nyíló felületen. Az elektronikus benyújtás feltétele, hogy az iratot benyújtó személy rendelkezzen ügyfélkapus hozzáféréssel és az ügyfél-nyilvántartásban rögzített ügyfélként ügyfél-azonosítóval.
Azon ügyfél vagy eljárásban érintett egyéb személy, aki/amely nem rendelkezik ügyfél-azonosítóval, az elektronikus kérelembenyújtó felület helyett az e-Papír szolgáltatás (elérési útvonal: https://epapir.gov.hu/) helyen, ügyfélkapus azonosítást követően tudja az irat elektronikus másolatát benyújtani.
Fontos kiemelni, hogy a Kincstár bármely hivatali e-mail címére érkező küldemény nem tekinthető a 122/2020. Korm. rendelet szerinti elektronikus másolat benyújtásának.
A papír alapú másolat benyújtási módja tekintetében az általános szabályok irányadóak, azaz jelenleg lehetőség van a fentiek szerint elektronikus úton történő benyújtásra is.
A 122/2020. Korm. rendelet fenti rendelkezésének egyes eljárásokban történő alkalmazásának részletszabályairól a Kincstár közleményt ad ki. Kérjük, figyelje a fenti weboldalakat!
/MÁK MV/
Önkormányzati tulajdonban lévő utak, hidak építésére, felújítására, valamint járdák építésének és felújításának anyagtámogatására nyújthatják be pályázataikat az 5000 fő, vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások. A két alprogramra összesen 10 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre.
Az önkormányzati tulajdonban lévő utak és hidak építésére, illetve felújítására maximálisan igényelhető támogatási összeg 30 millió forint, míg a teljes alprogramra 9 milliárd forintot biztosít a kormány.
Járdák építésére vagy felújítására elnyerhető legnagyobb támogatási összeg 5 millió forint, a rendelkezésre álló teljes keretösszeg pedig 1 milliárd forint.
A támogatás bel- és külterületi utak felújítására, építésére egyaránt felhasználható. A már meglévő aszfaltburkolatok felújítására, a földutak aszfaltozására vagy murvás úttá alakítására is lehet pályázni, e mellett a települések támogatást igényelhetnek az állami utak mentén fekvő, nem önkormányzati tulajdonban lévő járdák felújítására, illetve építésére is.
Az újonnan megnyíló két pályázati lehetőséggel együtt már öt alprogramra nyújthatják be támogatási igényüket a kistelepülések. Orvosi szolgálati lakásra, orvosi rendelők fejlesztésére és orvosi eszközök beszerzésére összesen 7 milliárd forint áll rendelkezésre.
A Magyar Falu Program fontos célkitűzése a vidéki kistelepülések hátrányainak mérséklése, az életminőség javítása. A pályázatok benyújtására a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül van lehetőség.
(Miniszterelnökség)
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból megvalósuló beruházási típusú projekteknél a veszélyhelyzet miatt bekövetkező hátrányos következmények enyhítése érdekében számos fejlesztéspolitikai intézkedés történt.
Tisztelt Támogatást Igénylő és Kedvezményezett!
A koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet megnehezíti a projektek végrehajtását, sok esetben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesíthetőek. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a projektek megvalósításának segítése érdekében komplex intézkedéscsomagot dolgozott ki, amely átmeneti könnyített szabályozást vezet be a határidők, az indikátorok és a pénzügyi elszámolások teljesítésében, ezzel összhangban kezeli a támogatási szerződések/támogatói okiratok (a továbbiakban: támogatási szerződés) módosítása és az ügyintézés menetét. Ezzel az intézkedéscsomaggal összhangban, de az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap felhasználására vonatkozó speciális előírásokra figyelemmel adja ki az Agrárminisztérium, mint a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága és a Magyar Államkincstár, mint a Kifizető Ügynökség tájékoztatóját.
Az alábbi intézkedések 2020. április 3. napjától hatályosak és jelen tájékoztató 1. mellékletében megjelölt intézkedések vonatozásában alkalmazandóak.
Az intézkedések azon rendelkezések kapcsán tartalmaznak könnyítéseket, amelyeket az uniós jogszabályok nem szabályoznak. Várható, hogy az Európai Unió szervei által hozott lépéseket követően további könnyítő szabályok bevezetésére is sor kerülhet.
A határidők teljesítésének átmeneti szabályai
• három hónappal automatikusan meghosszabbítjuk a támogatott projektek megvalósításának határidejét, ezzel együtt a záró elszámolás benyújtásának határidejét
• három hónappal automatikusan meghosszabbítjuk a projekt mérföldköveinek határidejét
• a hiánypótlás teljesítésére, a tisztázó kérdés megválaszolására a jogszabály által lehetséges leghosszabb határidőt állapítja meg az Irányító Hatóság és a Kifizető Ügynökség
• a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feltételek teljesítésére nyitva álló határidőt a jogszabály által lehetséges leghosszabb határidőben állapítja meg az Irányító Hatóság
• a kedvezményezett közreműködését igénylő helyszíni vizsgálatokra nem kerül sor a kihirdetett veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt, a veszélyhelyzet miatt elmaradt helyszíni vizsgálatokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 1 éven belül pótolni szükséges (a helyszíni ellenőrzést kiváltó digitális, vagy online módon történő ellenőrzésre sor kerülhet)
• a veszélyhelyzet fennállása alatt végezhető egyszerűsített előzetes helyszíni szemle és egyszerűsített helyszíni szemle a járványügyi előírások betartásával
• jogszabály által előírt engedélyezési eljáráshoz kötött cselekmények (pl.: építési engedély az első kifizetési igényléshez, használatbavételi engedély, gépjárművezetői engedély a záró elszámoláshoz), illetve a felhívásokban előírt további üzemelést és üzemeltethetőséget igazoló dokumentumok (pl. hálózathasználati szerződés, szálláshely minősítést igazoló dokumentum) esetén elegendő az eljárás megindításának igazolása, nem kell a jogerős engedély az érintett támogatási folyamat végrehajtásához (pl.: kifizetéshez). Természetesen ezeket a dokumentumokat a veszélyhelyzet megszűnését követően be kell nyújtani.
• azon esetekben, ahol a veszélyhelyzet meghirdetése előtt lejárt határidő volt (pl. hiánypótlás nem került benyújtásra) nem alkalmazzuk a rendkívüli, veszélyhelyzet időszakára vonatkozó szabályokat.
A támogatási szerződés módosításának és teljesítésnek átmeneti szabályai
Nem kerül sor automatikusan a módosítások, bejelentések elfogadására, szükséges a járványügyi veszélyhelyzettel kapcsolatos ok-okozati viszony megléte és annak alátámasztása, vis maior bejelentés keretében, de a módosítások indokolt esetben az alábbi könnyítésekkel valósulhatnak meg a veszélyhelyzet idején,
• a biztosítékcsere vagy annak elmaradása esetén az elállás, mint szankciót csak a legszükségesebb esetben kerül alkalmazásra
• ha a kedvezményezetti mulasztások igazolható módon a veszélyhelyzet következményei, amelyet a kedvezményezett vis maior bejelentésben alátámaszt, akkor a kedvezményezettre hátrányos jogkövetkezményt (pl.: elállást) nem indokolt érvényesíteni
• ha az átalakulás vagy a projekt átruházásának indoka a veszélyhelyzet kihirdetése és az ezzel okozott hátrányos következmények enyhítése, akkor az összes releváns körülmény mérlegelése alapján indokolt, hogy a változtatást az Irányító Hatóság támogassa.
Az indikátorok és egyéb mutatók elszámolásának átmeneti szabályai
• a veszélyhelyzet időtartama alatt a kedvezményezettnek a fenntartási időszak során a foglalkoztatotti bázislétszámot, vagy továbbfoglalkoztatást nem kell fenntartania, kivéve ahol a támogatás kifejezetten a munkahelyek megtartására irányult
A pénzügyi és elszámolási szabályok átmeneti változása
• a veszélyhelyzet időtartalmára az elszámolások benyújtásához elegendő a számla, a számlarészletező, a kifizetést igazoló bankkivonat és a vállalkozói szerződés (vagy jogalap igazolás), az ebben az időszakban kért alátámasztó dokumentumoknak a helyszínen rendelkezésre kell állniuk és az Irányító Hatóság, Kifizető Ügynökség bármikor bekérheti azokat
• ha egy rendezvény, workshop, stb. a koronavírus veszélyhelyzeti intézkedéseivel közvetlen összefüggésben elmarad, azt vis maior esetnek kell minősíteni, amennyiben a költségeket nem fedezi biztosítás vagy nem lehet visszafizettetni más módon
• a Kifizető Ügynökség veszélyhelyzet ideje alatt új követelések végrehajtást nem indítja el, adók módjára történő behajtását nem kezdeményezi, a folyamatban lévő követelések végrehajtását felfüggeszti.
Személyes, postai ügyintézés
• a Vidékfejlesztési Program esetében az ügyfélkapu használata fennmarad
Természetesen a kedvezményezett joga, hogy az átmeneti hosszabbítási vagy könnyítési lehetőségekkel ne éljen, amennyiben az eredeti feltételek mellett is tudja teljesíteni kötelezettségeit, minden esetben a pályázó hatásköre, hogy saját projektjének végrehajtása szempontjából a számára legmegfelelőbb megoldást válassza. Az Irányító Hatóság, valamint a Kifizető Ügynökség automatikusan a fenti intézkedéseknek megfelelően járnak el, kivéve, ha a kedvezményezett ezzel ellentétes tartalmú kéréséről kapnak értesítést, vagy a benyújtott elszámolásokból az nem következik.
(AM Sajtóiroda)
2020. április 6-án megnyílik az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete és lehetővé válik a gazdálkodók kérelmeinek benyújtása. Az erről szóló rendeletek a Magyar Közlöny 63. számában jelentek meg. Az EK idei benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, jellemzően technikai korrekciók és pontosítások történtek a szabályozásban ebben az évben.
43 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet az egységes kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatásokon (például alaptámogatás (SAPS), zöldítés) túl a kapcsolódó nemzeti támogatások (például átmeneti nemzeti anyatehén tartás támogatása), valamint a vidékfejlesztési program intézkedései (például agrár-környezetgazdálkodás, erdészeti jogcímek) esetében kell a felületet használni.
A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén érhető el (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/index.xhtml). Fontos, hogy a szankciómentes kérelembeadásra 2020. április 6. és 2020. május 15. közötti időszak áll rendelkezésre. A 2020. május 15-ét követően benyújtott kérelmek szankciómentes módosítására (a hétvége és a Pünkösd miatt) június 2-ig van lehetőség, a módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós módosításra pedig 2020. június 9-ig nyílik mód.
A koronavírus-járvány (COVID-19) miatt kialakult vészhelyzetre tekintettel fontos minden termelőnek körültekintően eljárnia és a 2020. május 15-i határidő szem előtt tartásával kell ütemeznie a kérelme beadását. Az Agrárminisztérium az idei benyújtás minél gördülékenyebb lebonyolításához megtette a szükséges előkészületeket és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Államkincstár is felkészült a kérelmek befogadására, ezért az minisztérium – a Kincstárral és a kamarával egyeztetve – nem tervezi a kérelmezési határidő meghosszabbítását.
A kérelembeadás folyamatának könnyebbé tétele érdekében a Magyar Államkincstár a holnapján külön felhívta a figyelmet arra, hogy
• aki nem rendelkezik ügyfél-azonosítóval, az igényelje meg mielőbb, mert arra szükség van a beadáshoz,
• az a termelő, aki nem rendelkezik jelszóval (vagy elfelejtette jelszavát) igényeljen jelszót új meghatalmazás elektronikus úton történő benyújtásához, amely benyújtáshoz a már ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek esetén elektronikus úton is van lehetőség, valamint
• akinek nincs az egységes kérelemre vagy valamennyi hatósági eljárásban való teljes körű képviseletre érvényes meghatalmazása, nyújtsa be az arra vonatkozó kérelmét.
Ezzel együtt fontos hangsúlyozni, hogy habár a kérelem beadásában közreműködő falugazdászok és szaktanácsadók megtették a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket, előzetes telefonos vagy e-mailes egyeztetés nélkül senki ne keresse fel a meghatalmazottját!
A közvetlen támogatások igénylését, valamint az agrárkár-enyhítési rendszert illetően csak technikai korrekciókra, pontosításokra került sor, melyek révén a termelők számára egyszerűbbé válik az igénylés menete.
Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:
• egyes egynyári nitrogénmegkötő növényfajoknál (zöldborsó, lóbab) változik (növekszik) az elvárt termesztési időszak,
• gyógynövény termesztés esetében a termeléshez kötött zöldségnövény támogatás keretében csökken az elvárt minősített vetőmag mennyisége és a minősített szaporítóanyag igazolásának menete is egyszerűbbé válik, illetve
• a karácsonyfa termesztés, mint hasznosítási forma az Európai Bizottság erre vonatkozó állásfoglalása miatt kikerül a közvetlen támogatásra jogosult hasznosítások közül és a jövőben nemzeti költségvetésből lesz támogatható.
A Magyar Államkincstár az idei egységes kérelmek beadása során is alkalmazza az előzetes ellenőrzést, ez nagymértékben növeli a hibátlan kérelmek benyújtási arányát.
(AM Sajtóiroda)
TÁJÉKOZTATÓ
A Kifizető Ügynökség az alábbi tájékoztatást nyújtja koronavírus-járványra tekintettel a Vidékfejlesztési Program beruházási intézkedéseire vonatkozóan:
Csengeri Járás Leader Egyesület
munkaszervezete
A nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására 230 millió forintos kerettel pályázatot hirdetett az Agrárminisztérium.
A hazai és a külhoni nemzeti értékek, hungarikumok népszerűsítésének támogatására, már működő helyi települési értéktárakkal együttműködésben települési, tájegységi értéktárak létrehozására, valamint a Kárpát-medencei hagyományos öltözet-kultúra továbbörökítésére megjelent az idei évi hungarikum pályázat. Mindhárom célterületnél működési támogatásnak nem minősülő, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás igényelhető.
A most megnyíló pályázat 180 millió forint keretet határoz meg hazai és külhoni pályázóknak nyomtatott és elektronikus kiadványok, filmek készítésére, bemutatóterek kialakítására, rendezvények megvalósítására. A pályázaton 1 millió és 4 millió forint közötti összeg nyerhető el.
Az értéktár létrehozás és működtetés területén tapasztalattal bíró szervezetek 500 ezer forinttól 2 millió forintig terjedő támogatást nyerhetnek el, amennyiben értéktárat még nem működtető szervezet számára át szeretnék adni tapasztalataikat értéktár létrehozásával és működtetésével, nemzeti értékek gyűjtésével, megismertetésével és népszerűsítésével, valamint az értékgyűjtés módszertanával kapcsolatban. Erre a célterületre 40 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre.
A „Hagyomány a divatban – viselet másként” célterületet negyedik alkalommal hirdeti meg az Agrárminisztérium, melyre 10 millió forint áll rendelkezésre. A pályázati konstrukció célja az, hogy a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrája, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazása ünnepeink és hétköznapjaink részévé váljanak. Egy-egy támogatás összege 250 ezer és 500 ezer forint között lehet.
A pályázati adatlapot 2020. március 23-ától lehet elektronikusan kitölteni, illetve a mellékleteket feltölteni, de a pályázatok véglegesítésére, beküldésére csak 2020. június 1-je 8.00 órától 2020. július 1-je 23:59 percig van lehetőség.
Amennyiben az igényelt támogatások összege a beadási (véglegesítési) határidő lejárta előtt eléri valamely célterület keretösszegének 300%-át, a támogató 2020. június 1. 8.30-tól az adott célterületre a pályázatok befogadását lezárhatja.
A korábbi évekhez képest fontos változás, hogy a pályázatokat csak a pályázati felületen (papír alapon, postai úton nem) kell benyújtani. A pályázati felhívás letölthető innen, a pályázati felület a palyazat.hungarikum.hu oldalon érhető el.
(AM Sajtóiroda)
Újabb két pályázatot hirdetett meg a kormány a Magyar Falu Program keretében, a pályázatok az egyházi, illetve önkormányzati tulajdonú közösségi tér ki- és átalakítására, valamint foglalkoztatás támogatására adnak lehetőséget 10 milliárd forint keretösszegben. A két pályázat e célok támogatásával ad lehetőséget a falvak közösségeinek megerősödésére, illetve a nemzeti és helyi identitástudat megszilárdítására – tájékoztatta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn az MTI-t.
Gyopáros Alpár elmondta: a két pályázati kiírás során támogatás igényelhető a közösségi terek építésére, felújítására, közösségi programszervező foglalkoztatására. A pályázatok hozzájárulnak a helyi közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés javításához, a társadalmi felzárkózás segítéséhez, ezáltal a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
Mind az önkormányzati, mind az egyházi pályázati kiírások esetében a közösségi épületek külső és belső tereinek építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére 30 millió forintos összeghatárig igényelhető maximálisan támogatás, közösségszervező személy bértámogatására pedig közel 3 millió forintig.Hozzátette: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázati felület a tervek szerint április 22-én nyílik meg, a pályázatokat pedig a tervek szerint május 22-éig lehet benyújtani.
A kormánybiztos hangsúlyozta: a támogatás nem használható fel programszervezésre, a pályázatok építési beruházásokkal járnak együtt, amelyek nem az idei, hanem a jövő évben kerülnek megvalósításra. Ezek infrastrukturális és működési fejlődést jelentenek az önkormányzat/egyház számára, amelyet a közösség várhatóan legkorábban a jövő évben hasznosíthat.
(MTI)
A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.
Az erdőgazdálkodás közvetlenül is megoldást kínál a klímaváltozásra, ezért a kormány célul tűzte ki az ország fával borított területeinek, ezen belül az erdőtelepítések növelését. Ezt elősegítendő hirdette meg az agrártárca a mintegy 39 milliárd forint keretösszegű „Erdősítés támogatása” című felhívást.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók minél kedvezőbb feltételekkel telepíthessenek új erdőterületeket, a tárca a felhívás módosításáról döntött, amelynek eredményeképp az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, a fafajtól függően 80-130%-kal több forrást is igénybe vehetnek. A felhívás további kedvező módosítása szerint, a jövedelempótló támogatás összege az eddigi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelkedett és a jövedelempótló támogatás igénybevételének időtartama minden fafaj esetében egységesen 12 évre nőtt. Mindezek eredményeként nemcsak több támogatást kapnak a gazdák, hanem fafajtól függően 4-7 évvel hosszabb ideig vehetik igénybe azt.
Az Irányító Hatóság ez idáig összesen 1077 darab kérelem támogatásáról hozott döntést, összesen 26,3 milliárd forint értékben, amely közel 7400 hektár új erdő telepíthető.
Az Agrárminisztérium felhívja a figyelmet, hogy a pályázatra beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik. A www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető pályázati felhívás továbbra is nyitva áll az érdeklődők előtt.
(AM Sajtóiroda)
Újabb három pályázatot hirdetett meg a kormány a Magyar Falu Program keretében, ezúttal hétmilliárd forint keretösszegben lehet pályázni orvosi szolgálati lakás építésére, orvosi rendelők építésére és felújítására, valamint orvostechnikai eszközök beszerzésére – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Gyopáros Alpár elmondta: az orvosi szolgálati lakások építésére azok az ötezernél kevesebb lakosú települések pályázhatnak, ahol legalább hat hónapja betöltetlen a háziorvosi praxis.
Ha ezek a települések találnak olyan háziorvost, aki vállalja a praxis betöltését, és erről megállapodás is születik, akkor a telekvásárlástól a ház kulcsrakész átadásáig finanszírozza a költségeket a program – tette hozzá.
Orvosi rendelők építésére, felújítására a Magyar Falu Programban érintett valamennyi település pályázhat, és igényelhet 30-125 millió forint támogatást egyfunkciós (csak háziorvosi rendelőnek otthont adó) vagy többfunkciós (akár védőnői, gyermekorvosi, fogorvosi praxisokat is befogadó) épület építésére, felújítására.
Gyopáros Alpár közölte: a támogatás nagysága függ attól, hány funkciót lát el az épület. Megjegyezte: tavaly nagyon népszerű volt a pályázat, akkor csaknem kétszáz településen építettek vagy újítottak fel orvosi rendelőt.
A harmadik pályázat orvosi eszközök beszerzését támogatja, 3-5 millió forint összeggel. A kormánybiztos kiemelte: egyorvosos körzetek és praxisközösségek eszközbeszerzését is lehet finanszírozni a pályázatból, az orvostechnikai eszközökön túl lehet pályázni kapcsolódó informatikai eszközökre, bútorokra is. Tavaly 800 településen tudták megújítani az orvosi eszközállományt.
Gyopáros Alpár elmondta: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázati felület március 25-én nyílik meg, a pályázatokat pedig április 24-éig lehet benyújtani. A nyertes pályázókról 60 napon belül döntenek, a támogatási okirat aláírását követő öt napon belül pedig az önkormányzatoknál lesz a forrás.
A kormánybiztos tájékoztatása szerint a Magyar Falu Program mintegy 2800 települést érint, ezek 90 százaléka nyújtott be tavaly pályázatot a program valamely elemére, és 82 százalékuk kapott is támogatást. Tavaly összesen 11 ezer pályázat érkezett a program keretében, ezek közül 5500 nyert el forrást.
Gyopáros Alpár közölte: a kormány célja a kistelepülések népességmegtartó erejének erősítése, a települések vonzóvá tétele, ebben pedig fontos eszköz az életkörülmények javítása, amelyre a Magyar Falu Program nyújt forrást.
(MTI, Miniszterelnökség)
Mától ismét benyújtható a Magyar Méhészeti Nemzeti Programra vonatkozó támogatási igény. Az uniós és hazai támogatás keretösszege együttesen mintegy 1,8 milliárd forint.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a tagállamok méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítását elősegítő, 2020-2022 támogatási évekre vonatkozó nemzeti programját. Erre a célra Magyarország 2020-ban 3.120.330 euró uniós támogatásra jogosult, amely összeget a magyar kormány az 50 százalékos társfinanszírozási lehetőséggel élve kipótol, így a 2020-as méhészeti év támogatási összege mintegy 1,8 milliárd forint.
Az idei méhészeti évben a méhészeti nemzeti programra vonatkozó támogatási igény mától, 2020. február 20-ától nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz, kizárólag elektronikus úton: (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/759/tajekoztatok).
A különböző jogcímeken támogatásra jogosultak lehetnek a méhészek, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), az OMME tagszervezete, valamint a méhészeti tárgyú kutatást végrehajtó szervezet, vagy intézmény. Támogatás igényelhető a méhészek által méhanya és különböző méhészeti eszközök, valamint termelői mézesüveg és méz-zárszalag beszerzésére, továbbá méhegészségügyi költségekre. Az OMME és tagszervezetei által támogatás igényelhető a méhészeti szakmai kongresszuson, konferencián, kiállításon, szakmai tanulmányúton, nemzetközi rendezvényen való részvételhez, illetve annak szervezéséhez, méhészeti szakmai képzéshez, ismeretterjesztéshez, a szervezeti élet és a szaktanácsadó, valamint méhegészségügyi hálózat működéséhez, méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringhoz, piacmonitoringhoz.
A Magyar Méhészeti Nemzeti Program igénybevételének részletszabályait a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2020-2022 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól szóló 57/2019. (XII. 14.) AM rendelet tartalmazza (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/759/jogszabalyok).
A méhészeti nemzeti program megtekinthető a Magyar Államkincstár honlapján (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/-/tamogatasi-adatok-a-bizottsag-908-2014-eu-vegrehajtasi-rendelete-alapjan-publication-of-data-according-to-commission-implementing-regulation-no-908-20)
a Támogatások – EU belpiaci intézkedések – Méz – Magyar Méhészeti Nemzeti Program – Jogszabályok – A Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2020-2022 elérési úton.
(AM Sajtóiroda)
Átmeneti időszak lesz a 2021-es év az uniós agrártámogatásokban, de ebben az évben is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken egy háttérbeszélgetésen, Budapesten.
Feldman Zsolt ismertette: a 2021-2027-es európai uniós költségvetés és az agráriumra vonatkozó uniós szintű jogszabályok elfogadása csúszásban van, ezért a Közös Agrárpolitika (KAP) új rendszere később, legalább egy év késéssel tud elindulni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 2021-es átmeneti évben, is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára és az új Közös Agrárpolitika elkészültéig a 2014-2020-as időszak szabályozása marad érvényben.
Szerinte az Európai Bizottság jelenlegi javaslata kedvezőtlen: a KAP-ra szánt támogatásokat 20,7 százalékkal csökkentenék európai szinten a következő hétéves ciklusban a 2014-2020-as időszakhoz képest. Mindezt úgy, hogy a mezőgazdasági termeléssel szembeni elvárások növekedése többletkötelezettségekkel és többletköltségekkel jár a gazdálkodókra nézve.
Az államtitkár kiemelte, hogy a KAP a következő költségvetési időszakban sok lényeges elemében változni fog. Az új szabályozásban egyebek mellett a tagállamoknak a hagyományos vidékfejlesztési program mellett a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket is magában foglaló, úgynevezett stratégiai tervet kell létrehozni és elfogadtatni az Európai Bizottsággal. Nyárra elkészülhet a magyar stratégiai terv első változata, amely várhatóan 2022-től 2027-ig tartalmazza majd a KAP keretében Magyarországra érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának rendszerét, irányait és jogcímeit.
Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hozzátette, hogy a tervhez nagyon komoly előkészítő munkára van szükség. Első szakasza a helyzetelemzés elkészítése, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) segítségével már megtörtént. Az idei év feladata a terv további elemeinek elkészítése, amit társadalmi vitára bocsátanak.
Feldman Zsolt elmondta, hogy ha idén az EU-nak sikerül megállapodni a hétéves költségvetéséről, az lehetővé teszi, hogy a KAP stratégiai tervekre vonatkozó jogszabály is megszülessen még idén. A tagországok stratégiai terveiket e rendelet alapján nyújtják majd be, a jelenlegi ütemezés szerint 2021 elején.
A jelenleg tárgyalás alatt álló kilenc célkitűzésen alapuló jogszabály-tervezet szerint a KAP jobban meg kíván felelni olyan kihívásoknak, mint az éghajlatváltozás és környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások vagy a generációs megújulás. Emellett segíti az agrárszektor piaci fenntarthatóságát és versenyképességét – jegyezte meg.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Zöld Megállapodás szinte minden szakpolitikát érint, így a magyar KAP stratégia terv tartalmának kialakítását és elfogadását is, amelynek az uniós jogszabályokon túlmutatóan az Európai Bizottság által most kialakítás alatt álló, a Termőföldtől az asztalig stratégiának is meg kell majd felelnie. A bizottsági elvárások szerint a tagállamok intézkedéseinek nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a fenntartható gyakorlatokra, a precíziós mezőgazdaságra. A magyar álláspont szerint fontos, hogy az új elvárásoknak megfelelően, az ellentételezés is megjelenjen – mondta.
(MTI/AM Sajtóiroda)
Mintegy 11 ezer hektárnyi új erdő létrehozásához járulhat hozzá a közeljövőben a Vidékfejlesztési program, az eddig elnyert pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg telepítések – írta a Magyar Nemzet szerdán.
Hozzáteszik, hogy az agrártárca várakozásai szerint a növekvő támogatásoknak köszönhetően ez évtől új lendületet kap a folyamat, a magángazdálkodók mellett az állami erdészetek mintegy 550 hektárral bővítik az erdőállományt.
Az eddig létrehozott összes új erdőterület közel fele, nagyjából háromezer hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében létesült. Emellett Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megye együttes részaránya is megközelíti a 25 százalékot. Kevés kivételtől eltekintve az ország keleti és középső része az, ahol eddig a legtöbb erdőtelepítés történt a támogatások segítségével – írta a lap.
A Magyar Nemzet kitér arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadban összességében csaknem megduplázta erdőterületét, ami világviszonylatban is igen sikeres folyamatnak mondható. A rendszerváltozás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt ültettek a gazdák és a magánerdészetek, ezzel az erdősültség mára meghaladja a 21 százalékot. A 2030-ig szóló erdőstratégia célja, hogy ez az arány 2050-re elérje a 27 százalékot. A statisztikai hivatal jelentése szerint annak érdekében, hogy ez a vállalás teljesüljön, a következő évtizedekben több százezer hektár új erdő telepítésére lesz szükség – írta a lap.
(MTI)
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdálkodók fenntartható termeléséhez. Az Agrárminisztérium 2019-et az „építkezés” évének hirdette meg, és ennek a célnak az elérését mintegy 800 milliárd forint támogatás kifizetése segítette. Ez hozzájárult a mezőgazdaság fenntarthatóságának, és hatékonyságának további javulásához, a lakosság biztonságos, egészséges élelmiszerrel való ellátásához, és a vidék népességmegtartó erejének a növeléséhez.
Az uniós forrásból finanszírozott közvetlen támogatásokból a magyar gazdáknak 480,2 milliárd forintot fizetett ki az Államkincstár. Egyes stratégiai jelentőségű ágazatok esetében ezt az összeget 91,6 milliárd forint nemzeti támogatás egészítette ki. A közvetlen és nemzeti támogatások jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak, miközben a megnövekedett társadalmi elvárásokra, és a klímaváltozás hatásaira való felkészülést is elősegítik. A belpiaci intézkedések a termelők nagyobb szervezettségét, a beporzók védelmét, valamint az iskolagyümölcs és iskolatej programon keresztül a felnövekvő generáció egészséges táplálkozásának ösztönzését támogatják. Ezen intézkedésekre a 13,2 milliárd forintos uniós forrást 9,5 milliárd forintos hazai forrás egészítette ki.
A közvetlen támogatásokon túl a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében meghirdetett intézkedések végrehajtására 205,3 milliárd forintot folyósítottak. A Vidékfejlesztési Programon belül kiemelt cél volt a kkv-k versenyképességének növelése, ezek beruházási támogatásaira szolgáló keret mintegy 70,5 milliárd forint volt. Ebből elsősorban az állattenyésztési ágazat, a kertészet és a borágazat fejlesztései valósultak meg.
Magyarországon Európa egyik legfejlettebb kockázatkezelési rendszere működik. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben is jelentős szerepet játszó növénybiztosítások díjtámogatása 5 milliárd forintot volt a Vidékfejlesztési Programon belül. A nemzeti támogatások fontos eleme a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer, melynek keretében a termelők részére a 2018. évi időjárás okozta, elsősorban aszály, illetve belvíz és jégesőkár kompenzálásaként 7,6 milliárd forintot fizettek ki.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium – közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.
A miniszter ismertette, hogy az elmúlt hónapokban számos hír látott napvilágot az afrikai sertéspestis (asp) magyarországi megjelenéséről és terjedéséről. Számos olyan adminisztratív intézkedést kellett hozni, amelyek felhívták a figyelmet a magyar állattartó telepek állategészségügyi színvonalának emelésére és a szigorú rendszabályok betartására.
Sikerült megóvni a házisertés állományt, eddig csak a vaddisznóállományban találtak asp vírust – emelte ki a miniszter. Nagy István elmondta azt is, hogy a madárinfluenza vírusa viszont már nemcsak vadmadarakban, hanem pulykákban és kacsákban is súlyos gazdasági károkat okozott.
Az AM a beruházások, fejlesztések támogatására nemcsak a versenyképesség növelésének alapvető eszközeként tekint, hanem úgy is, mint amellyel az állattartók képesek az állategészségügyi kockázatokra is ésszerű válaszokat adni. A különböző járványos állatbetegségek kockázata számos elérhető technológia alkalmazásával csökkenthető, ezek elterjedését pedig a minisztérium segíteni kívánja – fűzte hozzá.
A miniszter kiemelte, hogy a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott, és fejlesztésekkel a leghatékonyabban védhető sertés- és baromfitelepek számára idén március végéig újranyitják a Vidékfejlesztési programban az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázati felhívásokat. A két felhívásra a korábbi felhívások feltételei szerint lehet majd pályázni azzal, hogy az újranyitott felhívásban célzottan jelenik majd meg a járványügyi fejlesztések támogatása. Így például a fertőtlenítő berendezések, kerítések vagy telepi égetők létesítése. A támogatás pontos feltételeit a tárca a következő hetekben véglegesíti a szakma szereplőinek véleményét is felhasználva – tette hozzá a miniszter.
(MTI)
Az Agrárminisztérium – az előző évekhez hasonlóan – 2020-ban is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil szervezeteknek, hogy az idei évben tervezett szakmai, valamint a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához támogatásban részesülhessenek.
A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya által kiírt pályázat keretösszege 40 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 700.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel.
A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2020. január 20-tól 2020. február 18-ig tudják benyújtani a felhívásban szereplő módon.
A pályázati felhívás szövegét és annak kötelezően kitöltendő mellékleteit, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Hiánypótlásra a pályázati szakaszban nincs lehetőség, ezért fontos, hogy a pályázó szervezet vezetője alaposan ellenőrizze a befogadási feltételek teljesülését az elkészített pályázati dokumentációban, még annak postára adása előtt.
Sikeres pályázást kívánunk!
(AM)
Magyarország környezetpolitikai céljainak – úgy, mint a természeti értékek védelme, az erőforrások takarékos-, hatékony- (fenntartható) használata, továbbá az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása – a Nemzeti Környezetvédelmi Program ad átfogó keretet. A civil szervezetek kiemelkedő szerepet vállalnak abban, hogy e célkitűzések teljesüljenek.
Az Agrárminisztérium ezúton meghirdeti a fentieknek megfelelő civil feladatvállalást segítő Zöld Forrás pályázatot. Támogatási igényt közhasznú környezet- vagy természetvédelmi célú társadalmi szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) nyújthatnak be a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz illeszkedő, annak megvalósítását elősegítő projektterveikre.
A Zöld Forrás pályázat keretösszege 70 millió forint. A pályázatokat 2020. január 20-tól 2020. február 18-ig, kizárólag postai úton lehet beadni. Egy pályázó legalább 800 ezer, legfeljebb 3 millió forint összegre pályázhat.
A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Sikeres pályázást kívánunk!
(AM)
Idén is folytatódik a nemzeti kulturális örökség részét képező magyar várak és kastélyok felújítása.
2016-ban kezdődött a program, amelyben 15 régi vár és 19 kastély újul meg. A program egyszerre szolgálja a műemlékek megújítását, a nemzeti kultúra és építészei örökség védelmét, valamint kulturális és turisztikai célokat is. A keretében megújuló műemlékek nemcsak régi szépségüket nyerik vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodnak, hogy – adottságaikhoz igazodó módon – megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek. A program célja 2019-ben is az volt, hogy a műemlék helyreállítás és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett egy egységes, Európában is unikális, jól értékesíthető turisztikai termékcsomag valósuljon meg, amely valóban érdekli a látogatókat.
A várak, majd a kastélyok évszázadokon keresztül a magyar és az európai kultúra “fellegvárai” voltak, most a 21. századi igényeknek megfelelően újraértelmezett formában kapják vissza ezt a szerepüket, jól illeszkedve az épületek műemléki adottságaihoz. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram fejlesztési keretében összesen 34 műemlék újul meg. Több mint 60 milliárd forintos európai uniós és hazai forrás áll rendelkezésre a fejlesztésekre. Ezek a beruházások segíthetnek a falvak népesség-megtartásában is, hiszen ha a turizmus virágzik, az a vendéglátóiparra és a kiskereskedelemre is jó hatást gyakorol, munkahelyeket teremthet.
2019-ben valamennyi helyszínen befejeződött a kutatási és a régészeti tevékenység valamennyi helyszínen, a kiviteli tervek és a komplex kiállítási forgatókönyvek is elkészültek. 9 épületnél a felújítás már 2020-ban befejeződik, 14 esetben pedig már megkezdődött a kivitelezés vagy a műemlék közvetlenül a kivitelezési munkálatok megkezdése előtt. 2020-ban átadásra kerülő kastélyok és várak: a bajnai Sándor-Metternich-kastély; a dégi Festetics-kastély; a füzérradványi Károlyi-kastély; a mosonmagyaróvári vár; a nádasdladányi Nádasdy-kastély; az oroszlány-majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség; a szabadkígyósi Wenckheim-kastély; a tatai Esterházy-kastély; valamint a sümegi püspöki kastély.
(Miniszterelnökség)
Az Agrárminisztérium jelentős mértékben megemelte a méhészek és a haszongalamb-tartók támogatását. Méhcsaládonként ötszázról ezer forintra nő a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás, a haszongalamb vásárlásához nyújtott támogatásra pedig 2020-ban 100 millió forint a megemelt keretösszeg.
Ebben az évben 700 millió forintra emelkedett a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető, úgynevezett csekély összegű támogatás keretösszege, ami jelentősen hozzájárul a méhészeti tevékenység jövedelmezőségének javításához, a méhtartási kedv fenntartásához.
A méhészek a támogatási kérelmet a korábbiakhoz képest jóval korábban, 2020. február 1. és 28. között nyújthatják be a Magyar Államkincstárhoz, az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül. A kérelmeket legkésőbb 2020. május 31-ig elbírálják, a méhészek így már a szezon kezdetén hozzájuthatnak az igényelt támogatáshoz.
Haszongalamb vásárlásához – az első támogatási időszak pozitív tapasztalataira tekintettel – 2020-ra jelentősen megemelt keretösszeget, 100 millió forintot különített el az agrártárca. A támogatás mértéke a támogatási időszakban vásárolt haszongalamb ellenértékének 75 százaléka, de legfeljebb 6000 forint/haszongalamb. Emellett már a legalább 100 darab haszongalambot vásárlók is igényelhetnek támogatást a 2019. október 16. és 2020. április 30. közötti, vagy a 2020. május 1. és 2020. október 15. közötti támogatási időszakokban. A támogatási kérelmek 2020. május 1-jétől május 15-éig és 2020. október 1-jétől október 15-éig a Magyar Államkincstár által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon, postai úton nyújthatók be.
Mindkét támogatás igénybevételének feltételeiről az érdeklődők a Magyar Államkincstár honlapján találhatnak további információkat.
(AM Sajtóiroda)
Az idei évben is folytatódik, sőt bővül a Magyar falu program – mondta vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta: Magyarország kormánya eltökélt annak a célnak az elérésében, hogy megállítsa a magyarországi kistelepülések népességcsökkenését. Ehhez javítani akarják a falvakban élők életminőségét.
A költségvetés idén is rögzíti, hogy legalább 150 milliárd forint jut a Magyar Falu Programra – mondta a kormánybiztos, aki bejelentette: a kormány döntése értelmében további területekre -útkarbantartásra és falusi civil szervezetek támogatására – juttatnak pluszforrásokat, összesen 12,5 milliárd forint értékben.
A kormánybiztos emlékeztetett: azt már lehetett tudni, hogy a Magyar falu programra idén legalább annyi forrás jut mint tavaly, mivel a 2020-as központi költségvetésben szerepelt az erre a célra megjelölt 150 milliárd forint. Tudni lehetett azt is – mondta -, hogy biztosan folytatják a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) programot, illetve a falvakat kisvárosokkal összekötő állami mellékúthálózatok fejlesztését, valamint az életminőség javítását célzó helyi fejlesztések támogatását. Hozzátette: míg a falusi csok kedvezményezettjei magánszemélyek, az állami úthálózat fejlesztésének kedvezményezettje az állami útfenntartó, az életminőség fejlesztését célzó pályázatok kedvezményezettjei pedig az önkormányzatok, továbbá a települési önkormányzati társulások.
Elmondta: 2019-ben mintegy 50 milliárd forintot fordítottak útfejlesztésre, ebből mintegy 400 kilométernyi útszakaszon indulhatott meg útfejlesztés, az idén is legalább ennyivel kalkulálnak. A kormány döntése szerint további 7,5 milliárd forintot szánnak útkarbantartási célokra, ami további 400 kilométernyi útszakaszon teszi lehetővé az útjavításokat.
Gyopáros Alpár a kormány másik fontos döntésének nevezte, hogy elindítják a falusi civil alapot a kevesebb mint 5000 lakosú településeken működő, ott székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezeteknek. Ez a keret 5 milliárd forint lesz és pályázati úton kaphatják meg a civil szervezetek.
Hangsúlyozta: a civil szervezetek döntő szerepet játszanak abban, hogy egy helyi közösség élettel teli legyen. A helyi önkormányzatok, a képviselő-testületek és a polgármesterek mellett a civil szervezetek a helyi közösségek motorjai. Példaként említette az önkéntes tűzoltó-egyesületeket, a sportegyesületeket, az ifjúsági klubokat, a nyugdíjasklubokat és a polgárőr-, valamint a lokálpatrióta szervezeteket.
Ezek a szervezetek azon túl, hogy valamilyen speciális tevékenységet végeznek, szinte kivétel nélkül a helyi közösség fenntartásáért és életminőségének javításáért is tesznek, ezért kívánnak segítséget nyújtani nekik – mondta a kormánybiztos. Bejelentette: a civil szervezetek két tevékenységi körre pályázhatnak majd, rendezvények és programok megvalósítására, illetve eszközbeszerzésre, vagy esetleg ingatlanfejlesztésre, ingatlanvásárlásra is.
(MTI)
2020-ban 300 milliárd forintos kerettel új pályázatok indulnak kisvárosok részére. A pályázatokat a Magyar Falu program mintájára és célterületeire állítják össze az érintett települési önkormányzatok bevonásával 2020 első negyedévében. Bővebb információ és ingyenes előminősítés alább!
A javaslatot 2020 áprilisában szeretné átnyújtani Gyopáros Alpár kormánybiztosnak a Települési Önkormányzatok Országos szövetsége (TÖOSZ) – nyilatkozta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a szövetség elnöke.
A csomag mintegy 180 várost fog érinteni. A program a tervek szerint 10-12 évig futna, és évi 300 milliárd forint állami, illetve uniós forrást igényel majd.
Az egyes tématerületek terveinek kidolgozására – lakhatás, közlekedés, megélhetés, versenyképesség, infrastruktúra, településkép, szociális és egészségügy, oktatás és sport, közigazgatás és kultúra – munkacsoportokat és almunkacsoportokat tervez felállítani januárban a TÖOSZ.
Forrás: MTI
A kormány idén összesen 65 milliárd forinttal segítette az ötezres lélekszám alatti településeken az életminőség javítását a Magyar falu program erre a célra szolgáló alprogramján keresztül.
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos emlékeztetett, idén februártól tizenöt területen jelentettek meg pályázati kiírást az ötezernél kevesebb lakossal rendelkező, összesen mintegy 2900 magyarországi településnek, amelyeken a magyar lakosság mintegy harmada, több mint hárommillió ember él.
A kormány képviselője hangsúlyozta, a pályázatok kiírása előtt több mint 80 helyszínen tájékozódtak településvezetőkkel, jegyzőkkel, egyházi szereplőkkel, civil szervezetekkel, valamint helyi lakosokkal. Gyopáros Alpár szerint ennek is köszönhető, hogy végül az érintett települések 97,4 százaléka nyújtott be pályázatot, a pályázók 86 százaléka pedig el is nyert valamilyen támogatást.
Kiemelte, a kabinet Magyar falu programjának helyi életminőség javítását célzó alprogramja is tisztán magyar költségvetési forrásból valósul meg, abban “egyetlen eurócent európai uniós támogatás sincs”.
A kormánybiztos tájékoztatása alapján az idén összesen 11 069 pályázat érkezett, amelyek közül 5307 nyertest hirdettek.
A pályázati eredményeket összegezve kifejtette, országszerte mintegy ezer közösségi tér újulhat meg, 190 orvosi rendelőt fejleszthetnek és 103 olyan szolgálati lakást adhatnak át, amelyet orvosok, védőnők, illetve pedagógusok vehetnek igénybe. Emellett 870 óvodai fejlesztés is történik, 337 új falu- és tanyagondnoki buszt szereznek be, továbbá közel 600 temetői beruházás is megvalósul – tette hozzá.
Gyopáros Alpár úgy fogalmazott, precíz és gyors munkát végeztek, minden pályázati kiírásnál a pályázati beadási határidőt követő legfeljebb 60 napon belül eredményt hirdettek, a támogatói okiratok kibocsátását követő öt napon belül pedig már a pályázók számláján volt az elnyert támogatás.
A kormánybiztos kitért arra is, hogy a kormány várhatóan hamarosan meghozza döntését a 2020-as alprogramról. Emlékeztetett, a Magyar falu programnak három alprogramja van, amelyek a helyi életminőség támogatása mellett a falusi családi otthonteremtési kedvezményt (csok) és a vidéki mellékúthálózat felújítását tartalmazzák.
(MTI; kormany.hu)
Jelentősen egyszerűsödik az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárás – mondta Nagy István agrárminiszter szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadása után, kedden a miniszter az MTI-nek elmondta, a kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.
Nagy István a szerdai műsorban úgy fogalmazott, az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. A jogszabályváltozásnak köszönhetően az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák a továbbiakban, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.
“Tehát ez úgy fog kinézni innentől kezdve, hogy a gazda megérkezik az öntözési központba, ahol benyújtja az igényét az öntözésre, adott helyrajzi számra, mi pedig a számítógépen kikeressük az ennek a helyrajzi számnak megfelelő engedélyt, és a gazda számára biztosítjuk” – részletezte.
Hozzátette, a törvény elfogadásától 100 hektárnyi terület öntözési engedélyezési eljárása 5 millió forinttal lesz olcsóbb.
(MTI)
Az Agrárminisztérium új, mintegy 1,5 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázati lehetőséget az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatása érdekében a Rövid Ellátási Láncok együttműködő csoportjainak (REL – csoportok) beruházásaihoz kapcsolódóan.
Az új, VP3-4.2.1-4.2.2-19 A Rövid Ellátási Lánchoz kapcsolódó beruházások támogatása az élelmiszeripar és a borászat területén elnevezésű felhívás kedvezményezettjei kizárólag a 2017-ben megjelent és 2019. december 31.napjáig nyitva levő 3,84 milliárd forint keretösszegű – VP3-16.4.1-17 Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért című felhívás keretében támogatott REL csoportok mezőgazdasági termelő tagjai lehetnek. Az új felhívás a REL csoportok korábban tervezett élelmiszeripari-, valamint a borászati beruházásainak megvalósítását szolgálja.
A pályázatnak köszönhetően a támogatott csoportok mezőgazdasági termelő tagjai egyéni beruházás esetén legfeljebb 15,5 millió forint; kollektív beruházás esetén pedig legfeljebb 155 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a rendelkezésre álló forrás erejéig.
A Vidékfejlesztési Program pályázatára 2020. február 10.napjától 2022. február 9. napjáig nyújthatók be a támogatási kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2019. március 10. napjáig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek elbírálása együttesen történik.
Az Agrárminisztérium felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.huoldalon tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)
Lezárult a 2019. évi agrártámogatások előlegfizetési időszaka, a Magyar Államkincstár 2019. október 16. és november 30. között közel 212 milliárd forint támogatást fizetett ki a gazdálkodók számára. Az előlegfizetés komoly segítséget jelentett az őszi mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzéséhez, biztosítja a termelők pénzügyi stabilitását és likviditását.
A közvetlen támogatások esetében nyolc jogcímen több mint 169 milliárd, a Vidékfejlesztési Program egyes terület- és állatalapú támogatásaiból pedig három jogcímen közel 28 milliárd forintot kaptak meg az érintett gazdálkodók. Ezen túl a közvetlen támogatásokat kiegészítő, nemzeti költségvetésből finanszírozott tej- és húshasznú szarvasmarha ágazatot segítő egyes átmeneti nemzeti támogatások keretében további 14,9 milliárd forinthoz jutottak hozzá a gazdálkodók.
A legnagyobb tétel az egységes területalapú támogatási jogcím (ún. SAPS) volt, amely 125 629 termelőhöz jutott el, mintegy 118 milliárd forint összegben. Zöldítési támogatást emellett 94 331 jogosult kapott, 28,9 milliárd forint értékben.
A Közös Agrárpolitika (KAP) forrásaiból évente közel 400 milliárd forint uniós forrású közvetlen támogatásra jogosultak a termelők, ezt az összeget uniós és állami társfinanszírozásban megvalósuló agrár- és vidékfejlesztési, valamint nemzeti és uniós piaci támogatások egészítik ki. Így a magyar agrárium évente 600-700 milliárd forint támogatásban részesül. Az előlegfizetést követően – immár részkifizetésként – további több mint 12 milliárd forintnyi támogatás utalása valósulhat meg még decemberben.
(AM Sajtóiroda)
Az idei évben is nagy volt az érdeklődés a zártkerti területek infrastruktúrafejlesztésére kiírt pályázat iránt, a rendelkezésre álló forrás több mint kétszeresére érkezett igény az önkormányzatok részéről. Annak érdekében, hogy minél több önkormányzati fejlesztést lehessen támogatni, az Agrárminisztérium úgy döntött, hogy a pályázatok támogatására szánt ez évi keretet – a jövő évi kerettel összevonva – 2,4 milliárd forintra emeli, így az idei évben összesen 232 pályázat támogatására nyílt lehetőség.
Az idei pályázat esetében is települési önkormányzatok, illetve ezek konzorciumai pályázhattnak akkor, ha vállalták a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon meglévő genetikai sokféleség megőrzését, a mezőgazdasági hasznosítást elősegítő fejlesztésekhez szükséges infrastrukturális háttér fejlesztését, nem utolsó sorban pedig a külterületeken folytatott szőlő- és gyümölcstermesztés fennmaradásának biztosítását.
A pályázat keretében támogatható tevékenységek közé tartozott a zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló utak javítása, ezek csapadékvíz elvezetéséhez szükséges fejlesztések, karbantartások elvégzése; vízvételi hely kialakítása, kút és esővízgyűjtő rendszer kiépítése; villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések létesítése; vadkerítés, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése, valamint területrendezés, gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés.
A döntést követően az Agrárminisztérium az egyedi fejlesztési igényekhez igazodva – támogatói okiratot köt a nyertes önkormányzatokkal, amelyek a fejlesztés megkezdéséhez szükséges előleget a felhatalmazó levelek megküldését követően kapják meg.
A nyertesek listája itt érhető el.
(AM Sajtóiroda)
A nemzeti méhészeti program részeként 2020-tól 25 százalékkal több támogatást kapnak a méhészek – mondta Nagy István agrárminiszter vasárnap Gödöllőn.
A tárcavezető a magyar méhészek XI. világtalálkozóján azt mondta: a magyar méhészet kicsi, de stratégiai fontosságú ágazat, amely nélkül nagy ágazatok kerülnének bajba. Hangsúlyozta: a méhek által végzett beporzás nélkül a biológiai sokszínűség kerülne veszélybe. Erre tekintettel a kormány ebben az évben bevezette a beporzási támogatást, amelynek összege méhcsaládonként 500 forint volt. Jövőre ezt a támogatást 1000 forintra emelik – tette hozzá Nagy István. A 25 százalékos emelés azt jelenti – mondta -, hogy a méhészek számára elérhető forrás 998,5 millió forintra bővül.
Nagy István beszélt arról, hogy az Európai Unión kívüli országokból, főként Kínából érkező méz gyakran gyengébb minőségű. A magasabb technológiai színvonalon és magasabb élelmiszer-biztonsági feltételek mellett termelő tagállami méhészek nehezen állják az árversenyt, aminek hosszabb távon az lehet a következménye, hogy piaci alapon egyre kevésbé lesz fenntartható a méhészeti tevékenység.
Az agrárminiszter kiemelte: a méhészet gazdaságosságának csökkenése miatt egyre kevésbé választják a fiatalok a méhészkedést. Ezzel nem az a legnagyobb probléma, hogy 30 000 tonna méz helyett csak 15 000 tonna termelődik, hanem a méhcsaládok csökkenésével elmaradhat a beporzás, aminek már nemzetgazdasági következménye lehet.
(MTI)
A(z) Csengeri Járás Leader Egyesület, VP6-19.2.1.-17-6-17 számú,
Hagyományőrző és értékteremtő fesztiválok és rendezvények támogatása elnevezésű pályázati felhívása felfüggesztésre kerül!
A felfüggesztés kezdő napja: 2019.12.01
A(z) Csengeri Járás Leader Egyesület, VP6-19.2.1.-17-3-17 számú,
Élhetőbb településképek kialakítása elnevezésű pályázati felhívása felfüggesztésre kerül!
A felfüggesztés kezdő napja: 2019.12.01
A(z) Csengeri Járás Leader Egyesület, VP6-19.2.1.-17-5-17 számú,
Egyházi és hitélet gyakorlását biztosító projektek támogatása elnevezésű pályázati felhívása felfüggesztésre kerül!
A felfüggesztés kezdő napja: 2019.12.01
Az Agrárminisztérium több állattenyésztési támogatási program keretösszegének emeléséről döntött, amellyel a baromfi, illetve húsmarha-ágazat helyzetének érdemi javulásához járul hozzá.
A szaktárca – a 2019. április 16-tól 2020. április 15-ig tartó támogatási évben – a baromfi állatjóléti támogatási program Európai Bizottság által jóváhagyott intézkedéseire rendelkezésre álló mintegy 12,2 milliárd forint keretösszeget 13,8 milliárd forintra, míg a mezőgazdasági csekély összegű támogatásként igénybe vehető intézkedéseire rendelkezésre álló mintegy 1 milliárd forint keretösszeget 2,5 milliárd forintra emelte. A megemelt keretösszegek az állatjóléti programban résztvevő baromfitartók I. illetve II. negyedévre benyújtott kérelmeinek kifizetéseikor jelentkezik majd.
Az agrártárca, a húsmarhatartóktól beérkezett támogatási igényekre tekintettel ugyancsak indokoltnak tartotta megemelni a tenyészbika tenyésztésbe állítás támogatásának 2019. évi keretösszegét. Így az eredetileg 700 millió forintos támogatási kerettel idén szeptember elején elindított támogatási program ezévi keretösszege 892 millió forintra emelkedett.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.
Az államtitkár kifejtette, hogy a 2021-2027-es ciklusban fókuszba kerül az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása, az erőforrás-hatékonyság növelése és a környezetterhelés mérséklése mellett a robotizáció és digitalizáció támogatása is. Utóbbi során 21. századi technológiák és eszközök felhasználásával támogathatjuk a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását. Emellett újabb nemzeti programokat tervez a tárca miközben segíti a fogyasztói tudatosság fokozását és a lakosság szemléletformálását. A legfontosabb a legnagyobb értéket képviselő hazai munkaerő képzése, foglalkoztatása és megtartása.
Az 2015-ben elkészült átfogó Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia után újabb fejlesztési terv készült, amelyben konkrét területekre fókuszálunk, ilyen például a „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjegyrendszer. Zsigó Róbert elmondta, hogy az elmúlt években számtalan olyan intézkedés történt, ami a vásárlókat és a szektort is pozitívan érintik. Például megtörtént a Büntető Törvénykönyv szigorítása az élelmiszerhamisítással kapcsolatosan, folyamatosan zajlik a Magyar Élelmiszerkönyv átalakítása és dolgozunk a vállalkozások közötti tisztességtelen piaci magatartás visszaszorításán is. A kormány 2020-ig 300 milliárd forintot biztosít az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez.
Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője rámutatott, hogy ma már egyre több fogyasztó számára fontos vásárlási szempont a fenntartható termelés, a hazai gyártás támogatása, ezért jelentős részük hajlandó akár többet is fizetni a magyar eredetű áruért. Egy reprezentatív felmérés szerint két, tulajdonságaiban megegyező, azonos árú termék közül a magyarok 85,9 százaléka a hazait választja, 52,7 százalékuk pedig 10 százalékkal magasabb árat is hajlandó fizetni a hazaiért a külföldivel szemben, ha az eredetet védjegy igazolja.
Mint fogalmazott, az elmúlt évtizedben sikerült jelentősen megváltoztatni a magyar termékek megítélését a fogyasztók körében, melyben az Agrárminisztérium és a cég között fennálló több éves együttműködés is kiemelt szerepet játszik. Közös célunk felhívni a fogyasztók figyelmét a hazai termékek megkülönböztetésére létrehozott védjegyekre, a magyar élelmiszerek vásárlásával járó előnyökre – tette hozzá.
Az Innováció és fenntarthatóság az FMCG piacon című rendezvényen a beruházások kerülnek a középpontba, az eddigi fejlesztések sikerét és a jövőben szükséges lépések számbavételét, illetve a most aktuális fenntarthatóság témakörét érintik az előadók.
(AM Sajtóiroda)
A mezőgazdasági vagyonvédelem közös feladatunk és érdekünk. A mezőri tevékenység hatékonyságának növelése érdekében célszerű a mezőőrök és polgárőrök együttműködését tovább mélyítenünk, ezért az Agrárminisztérium és az Országos Polgárőr Szövetség közös programot indít „Külterületek biztonsága, környezetünk védelme 2019-2020” címmel, amelyre az Agrárminisztérium 40 millió forintot biztosít – mondta el Nagy István agrárminiszter a programindító konferencián, szombaton, Lajosmizsén.
A tárcavezető ismertette, hogy a Belügyminisztérium elvi támogatásával, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai felügyeletével induló programban az Országos Polgárőr Szövetség 2000 egyesülete és mintegy 63 ezer polgárőre vesz részt, beleértve a Lovas Tagozatot is. Hozzátette: az Agrárminisztérium által elkülönített keret – összesen mintegy 40 millió forint – fedezi a mezei őrszolgálat támogatásához kapcsolódó feladatokkal járó költségeket, továbbá lefedi a külterületek biztonságát, és a termésbiztonságot szolgáló program forrás- és eszközigényét is.
A miniszter tájékoztatott, hogy a polgárőr program célja, a jogsértések – a zártkerti, szántóföldi, mezei, erdei lopások – megelőzése, a tanyákon és külterületeken élők biztonságának garantálása, a gazdaságok, nagy értékű eszközök, üdülők védelme, valamint a mezőőri teendők ellátása azokon a településeken, ahol még nem működik szervezett mezőőri szolgálat, illetve tevékeny szerepvállalás a környezet- és természetvédelemben.
Nagy István szerint a jövőbeni együttműködés keretében érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a polgárőrök természetvédelmi irányú képzésére is, a táj, az ökológiai rendszerek iránti érzékenység további finomítására. Hozzátette: a program sikerétől, a polgárőrök és mezőőrök között létrejött együttműködéstől, illetve a közösen felmutatott eredményektől azt várjuk, hogy még tovább növeljék az őrszolgálat és a polgárőrség társadalmi megbecsültségét, valamint ösztönözzék további tagok jelentkezését és újabb őrszolgálatok, polgárőr egyesületek alapítását.
(AM Sajtóiroda)
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat konzorciumvezetőként valósítja meg a TOP-3.2.1-15-SB1-2016-00062 azonosító számú, „Fenntartható energetikai – és klíma cselekvési programok kidolgozása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” című projektet szorosan 
együttműködve a LEADER Helyi Akciócsoportokkal. A projekt eredményeképpen elkészült a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és a megyei LEADER Helyi Akciócsoportok térségére vonatkozóan a Fenntartható Energetikai és Klíma Akciótervek (SECAP-ok) társadalmi egyeztetési munkaanyaga, amelyeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 75/2019. (IX. 26.) számú önkormányzati határozatával társadalmi véleményeztetésre bocsát.
Az akciótervekkel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a társadalmi vita végéig, 2019. október 18-ig fogalmazhatja meg írásban. Kérjük, hogy a kitöltött javaslattételi-véleményezési adatlapot szíveskedjen e-mailen megküldeni a szabo.tamas@szszbmo.hu email címre.
Felhívjuk figyelmét arra, hogy a véleményeztetés során kizárólag a társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentumokkal kapcsolatos észrevételek megfogalmazására van lehetőség.
Az alábbi linkekre kattintva érheti el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és Csengeri Járás LEADER Egyesület térségi SECAP dokumentum társadalmi egyeztetési változatát:
Véleményezési és javaslatételi adatlap letöltése ITT: link
Tájékoztatom, hogy a SECAP dokumentumok tartalmának részbeni vagy teljes felhasználása kizárólag a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat írásos hozzájárulásával lehetséges.
Köszönjük, hogy véleményével Ön is hozzájárul a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fenntartható Energetikai és Klíma Akciótervek elkészítéséhez!
Csenger, 2019. október 1.
Az erdőtelepítések ösztönzése érdekében a Vidékfejlesztési programban megnövelték az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát – mondta Nagy István agrárminiszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A program átalakítására azért volt szükség, mert “az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely válaszokat kínál a klímaváltozásra” – hangsúlyozta a miniszter. Nagy István ismertette: a jövedelempótló támogatások összegét a korábbi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték, a támogatás igénybevételének időtartama egységesen, minden fafaj esetében 12 évre nőtt.
Az erdőtelepítési költségek támogatása átlagosan mintegy 20 százalékkal nő, a tölgyesek telepítése után a korábbi 2,6 millió forintról hektáronként közel 5 millió forintra, a nemesnyáras esetében 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik az igényelhető összeg. A miniszter közölte, a támogatási összegek átalakításának köszönhetően már a ritka elegyfajok ültetéséhez is hozzá tudnak járulni, a változatosabb erdők létrehozására a gazdák további 2800 eurós támogatást igényelhetnek.
Az erdőtelepítésre alkalmas – mezőgazdaságban gyengén hasznosítható – területek legnagyobb része magántulajdonban van, a kormány ezért döntött a Vidékfejlesztési programban az erdészeti ágazatot érintő támogatások mértékének növeléséről. A változtatásoknak köszönhetően, a jövedelempótló, az erdőápolási és az erdőtelepítési támogatások összesítésével az erdőt telepítő gazdák most 80-130 százalékkal több forráshoz juthatnak, mint korábban – fejtette ki Nagy István.
A Vidékfejlesztési programban 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül az erdészeti ágazatot, ezek közül jelenleg négy nyitott. A teljes fejlesztési keret meghaladja a 106 milliárd forintot. A tárcavezető szólt arról is, hogy az erdőtelepítések ösztönzése mellett fontos feladat a meglévő, 2 millió hektár erdőterület megőrzése is. A magyarországi erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami az ország teljes szén-dioxid kibocsátásának 7-8 százaléka.
Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy a szakmai szervezetekkel – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Erdészeti Tudományos Intézet – közösen dolgozták ki a Vidékfejlesztési programban az erdészethez kapcsolódó támogatási összegek bővítését, az emelés mértékéről pedig az Európai Bizottsággal is egyeztettek.
Az államtitkár szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a program 2014-es indulásakor célul tűzték ki 20 ezer hektár erdő és 5 ezer hektár ipari célú faültetvény telepítését. Ezidáig már 5 ezer hektár erdő létesült, az elbírálás alatt lévő pályázatok pedig további 1300 hektár erdő telepítésére vonatkoznak. A kormány és a szakmai szervezetek azt remélik, hogy a támogatási összegek emelésével ösztönözni lehet majd a további erdőtelepítéseket.
Elmondta, hogy az emelt összegű támogatásokat nem csak azok igényelhetik, akik a jövőben adják be pályázataikat, hanem azok a gazdák is, akiknél még nem fejeződött be az erdőtelepítés. Azok a pályázók, akik már végeztek az erdőtelepítéssel, ők az emelt összegű támogatások közül az erdőápolási és a jövedelempótló támogatást igényelhetik.
Zambó Péter, az AM földügyekért felelős államtitkára elmondta: a rendszerváltozás óta a magyar gazdák 200 ezer hektár erdőt telepítettek. A kormány a mostani átalakításokkal is arra törekszik, hogy a magyar gazdákat érdekeltté tegye az erdőterületek növelésében – tette hozzá.
(MTI)
A magyar méhészeti nemzeti program, a mézfogyasztást ösztönző kampányok, az idén meghirdetett beporzók éve egyaránt az ágazat versenyképességének és a méhészeti tevékenység hatékonyságának növelését szolgálják.
Nagy István, agrárminiszter ismertette, hogy a hatékonyság növelése érdekében az agrártárca 600 millió forintot különített el, amely az 1,2 millió méhcsaláddal rendelkező, majdnem 20 ezer méhész számára nyújt segítséget, méhcsaládonként 500 forint összegű jövedelempótló támogatással.
Emlékeztetett, az Európai Parlament tavaly márciusban elfogadta a magyar mézjelentést, amely részletesen taglalja a méhészeti ágazat előtt álló kilátásokat, továbbá felhívja az uniós tagállamok figyelmét arra, hogy fordítsanak több forrást a méhek védelmére, a mézhamisítás elleni harcra és a termelők támogatására.
Az ágazat 2010 óta több mint 10 milliárd forint, 50-50 százalékban magyar és uniós finanszírozású támogatásban részesült a magyar méhészeti nemzeti programban. Az Európai Unió (EU) által elfogadott új magyar méhészeti nemzeti program az előző ciklushoz képest több mint 20 százalékos többlettámogatást tesz lehetővé a következő három évre, közel 6 milliárd forint együttes hazai és uniós forráskerettel. Így több támogatás jut az élelmiszerminőséget és termelési hatékonyságot növelő eszközök, gépek vásárlására – tette hozzá.
A minőségi garancia és a modern kiskereskedelmi kiszerelés révén a magyar méz az európai piacokon is megállja a helyét. Magyarországon 2010 óta az évi 40 dekagrammról egy kilogrammra emelkedett a fejenkénti mézfogyasztás, amelynek ösztönzése és népszerűsítése a jövőben is fontos, és ezt támogatja a friss kiadvány is – fűzte hozzá a miniszter.
Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő elmondta, hogy a méhészeti programra 36 millió euró áll rendelkezésre európai szinten. A mézjelentésben 54 millió eurót javasolt a képviselő, az Európai Bizottság pedig 60 millió eurót irányzott elő a következő hétéves ciklusban – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az Európai Parlament agrár és vidékfejlesztési bizottságának kezdeményezésére a jövőben külön fejezet lesz a méhészetről a közös agrárpolitikában.
Az OMME és a kormány kérésére megfogalmazódott egy javaslat arra, hogy a méhegészségügyi hálózatok jobb finanszírozása új támogatási formaként jelenjen meg, emellett fontos lenne még a nemzeti regionális laborok támogatása és a méhészek a tervek szerint pályázhatnak majd tárgyi eszközökre is.
Fekete József, az (OMME) alelnöke aggályosnak nevezte azt a megállapodást, amelyet az EU dél-amerikai országokkal tervez aláírni a méz vámmentességéről. Az alelnök szerint a méz, amit behoznak nem GMO-mentes, másrészt tovább csökkentheti a jelenleg nyomott árú magyar vegyesméz árát.
(MTI)
Az Agrárminisztérium még az idei évben új támogatási programot indít el a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében. A támogatási konstrukció 2019. évi működésére összesen 700 millió forintot különített el az agrártárca.
A húshasznú szarvasmarha állomány az elmúlt években jelentős mértékben növekedett. A húshasznú tehenek száma 2019 júniusában 164,7 ezer volt, 2010. óta közel a két és félszeresére emelkedett. Ezen belül meghatározó volt az egyéni gazdaságok állatállományának növekedése is. Érdemben bővült a húsmarha ágazat termelése: a vágómarha termelés 2018-ban 99 ezer tonna volt, 2010. óta 23 százalékkal emelkedett.
A megfelelő minőségű és genetikai értékű apaállatok tenyésztésbe állításához az állattartók a támogatás iránti kérelmet 2019. szeptember 1-20. időszakban nyújthatják be papíralapon a Magyar Államkincstárhoz, a Kincstár által rendszeresített és a honlapján közleményben az elkövetkező hetekben közzéteendő nyomtatványon.
Fontos, hogy a tenyésztőszervezetnek a támogatási kérelem nyomtatványon kell majd igazolnia, hogy a kérelemben megjelölt ENAR-számú és központi lajstromszámú állategyed apaállatnak minősül és azt a kérelmező tenyésztésbe is állította a támogatási időszakban. A támogatást húshasznú, hústípusú magyartarka, magyar szürke, illetve bivaly tenyészbikák támogatási időszakban megvalósult beállításához lehet majd igényelni a szintén közeljövőben megjelenő miniszteri rendeletben foglalt fajlagos támogatási összegek erejéig.
Tekintettel arra, hogy a csekély összegű támogatási program induló évében a támogatási időszak 2018. szeptember 1. és 2019. augusztus 31. közé esik, fontos, hogy a potenciális kedvezményezetti kör – több mint ezer állattartó – mielőbb tájékozódjon az új támogatási lehetőségről és a lehetőségekhez mérten fel tudjon arra készülni.
A támogatás igénybevételének részletes feltételeit és az érintett állattartók konkrét teendőit a következő időszakban megjelenő miniszteri támogatási rendelet, valamint a Kincstár közleményei fogják tartalmazni.
(AM Sajtóiroda)
2019. június 3-án és 4-én került megrendezésre az Országos Vidékfejlesztési Nap és Leader Konferencia Lakitelken, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a LEADER Egyesületek Szövetsége szervezésében.
A rendezvény kettős célt szolgált. Egyrészt törekedett bemutatni, és helyi-területi szinten értelmezni azokat a legfontosabb célkitűzéseket, amelyek kulcsjelentőségűek lehetnek a 2020. utáni programozási időszakban. Másrészről azt a célt szolgálta, hogy erősödjön, elmélyüljön a LEADER szemlélet, illetőleg a helyi akciócsoportok közötti belső kohézió. Ez utóbbi célkitűzés azért is volt különösen fontos, mert a legutóbbi, hasonló tematikájú országos rendezvényre 2012-ben került sor. Azóta viszont jelentős személyi változások történtek a helyi akciócsoportok szervezeteiben, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy eredményes együttműködésre a megfelelő személyes kapcsolatok kialakításának hiányában kevéssé kerülhet sor.
A célkitűzéseknek megfelelően a program kettő, illetőleg három részre tagolódott.
Az első napon a regisztrációt követően a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) nevében Sáringer-Kenyeres Tamás elnök, a LEADER Egyesületek Szövetségének képviseletében (LESZ) Dr. Finta István elnök köszöntötte a résztvevőket. A nap első felében elhangzott előadások egyrészt a következő programozási időszak általános kereteinek bemutatására, másrészt pedig egyes speciális, a vidék szempontjából különösen fontos témák exponálására fókuszáltak. Az előadások sorát az Információs és Technológiai Minisztérium részéről Horváth Viktor nyitotta meg, aki a 2020 utáni időszak tervezési irányairól, lehetőségeiről tartott tájékoztatást. A biomassza alapú gazdaság (bioeconomy) fejlesztésével kapcsolatos szakpolitikai célok, kezdeményezések és tervek, különös tekintettel a BIOEAST kezdeményezésre címmel, előadó volt dr. Győrffy Andrea, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről. Majd a biomassza alapú gazdaság fejlesztésének lehetőségei a helyi fejlesztés szemszögéből tárgyában mutatott be jó példákat, Gelencsér Géza, Koppányvölgy Natúrpark képviseletében. Az Okosfalu Kezdeményezés és a Smart Village hálózat munkájáról, Ocskó Edina, szakmai tanácsadó számolt be. Végül, Tervek a foglalkoztatáspolitikában 2020 után címmel, Ruszkai Zsolt kormányfőtanácsos tartott előadást a Pénzügyminisztérium részéről. A nap második fele részint az előadásokban elhangzott információkat, részint pedig a LEADER módszer sajátosságaihoz kapcsolódó tapasztalatokat kívánta feldolgozni, workshopok formájában.
A műhelymunka programját Dr. Nemes Gusztáv (MTA KRTK) állította össze, a beszélgetést a hazai vidékfejlesztés olyan elismert szakemberei segítették, mint Kovács Dezső, Eperjesi Tamás, Németh Nándor, Szabó Mátyás, Ocskó Edina.
Trianoni megemlékezéssel kezdődött a második nap, melyen Weidel Walter a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára és Dr. Finta István a LEADER Egyesületek Szövetségének elnöke mondtak beszédet, majd ezt követően közösen ültettek emlékfát. Majd az Irányító Hatóság, illetőleg a Kifizető Ügynökség munkatársai tartottak tájékoztatót a helyi akciócsoportok adminisztrációs feladatait érintő aktuális kérdésekről. dr. Mavrák Hedvig főosztályvezető, Agrár-vidékfejlesztési Jogorvoslati Főosztály, Agrárminisztérium részéről a LEADER kifogáskezelés eljárásrendje és gyakorlati tudnivalóiról; Juhász Ferenc osztályvezető, Kovács Eszter vidékfejlesztési jogcímfelelős, Magyar Államkincstár képviseletében a LEADER változás-bejelentés eljárásrendje és gyakorlati tudnivalóiról; míg Zsán-Klucsó Klaudia, az Agrárminisztérium LEADER programért felelős osztályvezetője a pályázatok feldolgozásának, értekelésének aktualitásáról tartottak tájékoztatást, és válaszoltak a feltett kérdésekre.
A „bioecomomy” kérdéskörre irányuló előadások nem csupán közelebb vittek a fogalom tartalmának megismeréséhez, de arra is ráirányították a figyelmet, hogy olyan kihívásról van szó, amelyre leginkább adekvát választ a helyi igényekhez igazodó, helyi fejlesztési elképzelések képesek adni. Ezzel összefüggésben különösen fontos, hogy a biomassza hasznosításának olyan hozzáadott értéket kell képviselnie országos szinten is, ami mesze meghaladja a jelenlegi hatásfokot. Az ilyen innovatív megoldások támogatására azonban a nagy ágazati programok kevéssé alkalmasak, így a LEADER lehetne alkalmas, ha érdemi forrásokkal rendelkezne.
A SMART Villages kezdeményezésről szóló előadás bemutatta azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek a LEADER program, illetve a kezdeményezés között rejlenek. Az előadás, illetőleg a délutáni műhelymunka, olyan kérdésekre kereste a választ, hogy miként befolyásolhatják pozitívan az „okos falu” kezdeményezések a helyi közösségek jövedelemtermelő képességét, milyen pozitív tapasztalatok állnak rendelkezésre, a LEADER program miként képes a SMART tartalom megvalósulását elősegíteni, vagy éppen kialakítani, különös tekintettel a SMART módszerekhez, az innováció befogadásához, adaptálásához szükséges a képességekre, készségekre.
Az Európai Szociális Alap 2020. utáni célkitűzései között szerepel a szociális innováció, mely nem csupán a vidék, de az innovatív megoldások keresését szem előtt tartó LEADER fejlesztési módszer számára is különösen fontos lehet abban az esetben, ha annak tartalmát helyesen sikerül meghatározni. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos előadás arra is rámutatott, hogy hazánk automatizációs kitettsége nagyon magas, ami a munkahelyek közel 40%-át veszélyeztetheti.
A június 4-i adminisztratív tevékenységgel kapcsolatos előadások a nem LEADER alapfeladatok közé sorolható változásbejelentési eljárással, és egyéb ügyintézési kérdésekkel foglalkoztak.
A rendezvény egésze jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy elindulhasson egy olyan folyamat, amelyben a LEADER helyi akciócsoportok megfelelő szakmai felkészültséggel kezdhetnek neki az új programozási időszak helyi fejlesztési startégiáinak kialakításához.
2012-ben volt az első ilyen jellegű rendezvény, és a résztvevőkkel beszélgetve egyöntetű volt a vélemény, hogy nagyon hasznos és kiválóan megszervezett volt az Országos Vidékfejlesztési Nap és Leader Konferencia, mely kiválóan szolgálta a LEADER Helyi Akciócsoportok szakmai felkészítését.
/MNVH/
Idén is meghirdeti az Agrárminisztérium (AM) a zártkerti revitalizációs programot, a települési önkormányzatok és ezek konzorciumai pályázhatnak a 2 milliárd forintos keretösszegű programban vissza nem térítendő támogatásra – jelentette be Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
A pályázati felhívás kedden jelent meg. A zártkerti revitalizációs programmal szeretnék elérni, hogy a falvakban és a kistelepülések határában lévő zártkertekben újrainduljon a hagyományos gazdálkodás, lehetőleg őshonos gyümölcsfajták telepítésével – ismertette.
Rámutatott arra, hogy a támogatás segít megtartani a vidéki munkahelyeket, a vidék sokszínűségét. A kert hozzájárul ahhoz, hogy a vidék élhető legyen, az elhanyagolt területekben rejlő erőforrással élni kell – mondta. A pályázaton támogatják például a zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló utak javítását, ezek csapadékvíz-elvezetéséhez szükséges fejlesztéseket, karbantartásokat, vízvételi helyek kialakítását, kút és esővízgyűjtő rendszer kiépítését. Támogatást adnak még villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztésekre, vadkerítés, vadgazdálkodási és vadvédelmi
A pályázat során egyenként legfeljebb 10 millió forint támogatást lehet nyerni, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések keretében pedig ez az összeg legfeljebb 20 millió forint – ismertette Nagy István. A 2015-ben indult program statisztikái azt mutatják, hogy a zártkerti revitalizációs programra és a tanyafejlesztési programra egyaránt jelentős igény van – mondta a miniszter.
Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról számolt be, hogy a programban 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. A nyertes pályázatok 75 százalékos előlegét a tervek szerint még idén év végéig átutalják.
(MTI)
Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy 2019. július 2-án megjelent az önálló Zártkert Program pályázatának felhívása. A pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a nemzeti forrásból finanszírozott Zártkert Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján 2019. július 16-án reggel 8 órakor nyílik meg.
A pályázatok véglegesítése 2019. augusztus 1-én 8 órától – forráskimerülés esetének kivételével – 2019.augusztus 8-án 23 óra 59 percig van lehetőség. Forráskimerülés esetén – amennyiben a jelen felhívásban meghatározott keretösszeg 300 százalékát eléri amár benyújtott pályázatok támogatási igénye –, annak megállapítását követően az AM jogosult felfüggeszteni a pályázat benyújtási időszakát.
A Program megvalósításán keresztül a tárca elsődleges szándéka, hogy megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely az elhanyagolt területek újra gondozásba vételét, illetve a területek megközelítését segíti elő. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását elősegítő fejlesztések, valamint a zártkerti ingatlanokhoz kapcsolódó életforma fennmaradásának érdekében, a zártkerti területek rendezése és átfogó infrastrukturális fejlesztése szükséges.
Az önálló Program létrehozására és elindítására 1,9 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll rendelkezésre, vissza nem térítendő támogatásként.
A támogatási intenzitás 100%. A programterv javaslata szerint a célterületekre kizárólag önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok részére nyújtható támogatás.
Az alábbi támogatási célokhoz kapcsolódó beruházásokra valósulhatnak meg a fejlesztések:
1. külterületen elhelyezkedő zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló, kapcsolódó út, földút, valamint az útszakaszhoz kapcsolódó csapadékvíz elvezetését biztosító (nyílt, felszíni) csatornahálózat karbantartásához kapcsolódó fejlesztések (kivéve erőgépek és eszközbeszerzés)
2. vízvételi hely kialakítása, kút létesítése, illetve víz-visszatartáshoz kapcsolódó kisléptékű víztároló kapacitás kiépítése (esővízgyűjtő rendszer kiépítése)
3. villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések (hagyományos, vagy alternatív energiaforrásokkal táplált kisfeszültségű villamosenergia-hálózat elsősorban felszín alatti kiépítése)
4. vadkerítés létesítése, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése
5. területrendezés, gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés
Az 1.) és az 5.) tevékenységi területek önállóan nem pályázható tevékenységek, csak valamelyik másik célterület fejlesztésével együtt!
A Zártkert Program 2019. évi pályázati felhívása a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján, ide kattintva érhető el. A pályázati felület ide kattintva érhető el.
/HOI/
A mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében az agrártárca új támogatási konstrukciót dolgozott ki a méhészek számára. A magyar méhágazat ebben az évben külön figyelmet kap, 2019 a beporzók éve.
A támogatásra 2019-ben az Agrárminisztérium 600 millió forintot különített el, amely összesen közel 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaládja számára jelenthet segítséget. A méhészeti ágazatot sújtó szélsőséges időjárási körülmények és a piaci viszonyok hullámzása indokolttá tette számunkra egy új támogatási forma bevezetését. Az Agrárminisztérium méhcsaládonként 500 forint összegű támogatást nyújt az arra jogosult méhészek számára.
A támogatási kérelem július 15. és augusztus 31. között elektronikus úton nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz, az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak. A kérelem a benyújtását követő naptól számított tíz napon belül – de legkésőbb augusztus 31-ig – az elektronikus felületen keresztül módosítható. Ebben az esetben az utolsó kérelmet bírálja el a Kincstár. Hiányosan benyújtott támogatási kérelem esetén a Kincstár a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.
(AM Sajtóiroda)
Az Európai Bizottság jóváhagyta a tagállamok 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó méhészeti programjait és a kapcsolódó uniós támogatások mértékét, a magyar méhészeti ágazat erejét mutatja, hogy Magyarország az uniós keretösszeg 7,8 százalékát, közel 3 milliárd forintot kap, ami a hetedik legmagasabb az unió tagállamai között – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter csütörtökön az MTI-nek.
Hozzátette, hogy a kormány kész az uniós társfinanszírozási szabályoknak megfelelően a költségvetésből ugyanekkora összeggel támogatni az ágazatot, így a 2020-2022-es
A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország számára kulcsfontosságú a méhészet, hiszen mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal gazdálkodik Magyarországon, és a méztermelésen túl a méhek kiemelt szerepet játszanak a növénytermesztés biológiai hátterének biztosításában, az ökológiai egyensúly fenntartásában is.kiemelte: a következő időszakra vonatkozó támogatás a jelenleg futó 2017-2019-es méhészeti éveket lefedő programhoz képest 575 millió forintos emelkedést jelent.
A tárcavezető az MTI-nek beszámolt arról is, hogy az emelt összegű támogatás lehetőséget biztosíthat az olyan sikeres intézkedések további támogatására, mint a méz kinyeréséhez és a léptároláshoz szükséges új eszközök beszerzése, a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek elleni védekezés, vagy a szaktanácsadói hálózat működtetése.
(MTI)
Minden korábbinál nagyobb volumenű mezőgazdasági közfoglalkoztatási és szociális földprogramot indít a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) – mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek szerdán.
A program célja a vidéki foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a települési önkormányzatok földhasznosítási lehetőségeinek kiszélesítése, a helyi mezőgazdasági termelés elősegítése és a helyben előállított agrártermékek arányának növelése – jelentette ki a miniszter.
Nagy István ismertette, hogy az önkormányzatok mintegy 500 ingatlan 5 éves ingyenes használati jogát szerezhetik meg, így a helyi közösségek tartós használatába közel 1400 hektár állami föld kerülhet.
A pályázatokat 2019. június 30-ig lehet benyújtani az NFA-hoz.
A miniszter kitért arra, hogy az NFA – összhangban a Magyar Falu Program célkitűzéseivel – több hónapos szakmai előkészítő munkával felmérte a Nemzeti Földalapba tartozó azon földeket, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy szociális célokat is megvalósítva, vagy a közfoglalkoztatás céljainak megfelelve bővítsék a települések agrárgazdasági lehetőségeit.
Rét, szántó, legelő, gyümölcsös, szőlő, fásított terület, nádas és kert művelési ágú ingatlanokra, valamint mezőgazdasági célú felépítménnyel rendelkező földrészletekre is pályázhatnak az önkormányzatok – sorolta.
Arról is szólt, hogy az 5 éves kizárólagos földhasználati időszak nemcsak az agrártámogatások teljes körű elérhetőségét biztosítja, hanem azt is, hogy egy-egy település komolyabb pályázatokon tudjon indulni.
Nagy István szavai szerint a közfoglalkoztatási és szociális földprogram jól szemlélteti, hogy a kormány kiemelt célja a magyar falvak támogatása, agrárgazdasági potenciáljuk növelése és az, hogy az állami földek használatához minél több helyi közösség hozzáférjen.
(MTI)
A Vidékfejlesztési Program ökológiai pályázatainak elsődleges célja az öko gazdálkodású területek növelésének ösztönzése. Ennek érdekében az Agrárminisztérium tavasszal háromszorosára, 36 milliárd forintra emelte az erre vonatkozó pályázat második felhívásának keretösszegét – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Ozorán tartott Biogazdafórumon.
Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében a biogazdálkodók részére külön pályázati források álltak rendelkezésre, melyeknek köszönhetően mára több mint 230 000 hektáron folytathatnak biogazdálkodást. A 2018-ban meghirdetett ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és az ökológiai gazdálkodás fenntartása című felhívás esetében az agrártárca azért növelte a keretet háromszorosára, hogy minden jogosult kérelmet támogatni tudjon. Így ez év áprilisában mintegy 2400 pályázat részesült az összesen 36 milliárd forintnyi keretösszegből, – fogalmazott a szaktárca államtitkára.
A 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról szólva Kis Miklós kiemelte, hogy magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a vidékfejlesztésre fordítható források ne csökkenjenek a 2021-2027 közötti időszakban. A jelenlegi szint megtartása érdekében a kormány arra is kész, hogy a hazai költségvetésből az EU költségvetésébe többet fizessen. Mint mondta, a vidékfejlesztési programon belül továbbra is biztosítani kell a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát és jelenlegi támogatási intenzitások fenntartását.
Az államtitkár elmondta, hogy az ökológiai gazdálkodás támogatását a kormány a következő tervezési időszakban is kiemelt feladatának tekinti.
(AM Sajtóiroda)
A hazai és a külhoni nemzeti értékek, hungarikumok népszerűsítésének támogatására, valamint a Kárpát-medencei hagyományos öltözet-kultúra továbbörökítésére megjelent az idei évi hungarikum pályázat. Mindkét célterületnél működési támogatásnak nem minősülő, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás jár.
A most megnyíló pályázat 220 millió forint keretet határoz meg hazai és külhoni pályázóknak nyomtatott és elektronikus kiadványok, filmek készítésére, bemutatóterek kialakítására, rendezvények megvalósítására. A pályázaton 1 és 4 millió forint közötti összeg nyerhető el.
A „Hagyomány a divatban – viselet másként” célterületet harmadik alkalommal hirdeti meg az Agrárminisztérium, melyre 10 millió forint áll rendelkezésre. Míg az első évben 13 pályázó részesült támogatásban ezen a célterületen, addig tavaly már 28 nyertes készíthette el kollekcióját. Cél az, hogy a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrája, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazása ünnepeink és hétköznapjaink részévé váljanak. A támogatás összege 250 ezer és 500 ezer forint között lehet.
A hazai és a külhoni értékgyűjtés támogatására 2013 júliusa és 2018 decembere közötti időszakban kiírt 7 nyílt és egy meghívásos pályázat keretében összesen 1,559 milliárd forintot ítélt oda 990 magyarországi, illetve határon túli magyar nyertes pályázónak az agrártárca.
A pályázati felületen 2019. május 14. 8.00 órától 2019. június 13. 23:59 percig lehet a pályázati adatlapot elektronikusan kitölteni, illetve véglegesíteni. Amennyiben az igényelt támogatások összege a beadási határidő lejárta előtt eléri a célterület keretösszegének 200%-át, a támogató a pályázatot lezárhatja. A pályázati felhívás az alábbi honlapokon érhető el: https://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium; www.hungarikum.hu
(AM Sajtóiroda)
Egy évvel meghosszabbította az Agrárminisztérium a tanyás térségek háztartási léptékű fejlesztéseit szolgáló vidékfejlesztési pályázatot. A döntés értelmében a tanyán élők és a tanyás térségekben található önkormányzatok 2020. április 3-ig nyújthatják be támogatási kérelmüket a 8,23 milliárd forint keretösszegű felhívásra.
A kormány kiemelt feladatának tekinti az olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatását, amelyek a helyi gazdaság fejlesztése mellett az energiahatékonyság növeléséhez, valamint a tanyás térségekben élők életminőségének javításához is hozzájárulnak.
A Vidékfejlesztési Program pályázata többek között a tanyavillamosítást, a vízellátás kiépítését, valamint a szennyvízkezelési fejlesztések megvalósítását támogatja. A pályázati felhívás keretében a természetes személyek legfeljebb 6,2 millió forint, az önkormányzatok pedig maximum 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek, akár 95% támogatás intenzitás mellett. A felhívásra benyújtott támogatási kérelmek közül az Irányító Hatóság ez idáig több mint 300 kérelmet már támogatott, mintegy 1,6 milliárd forint összegben.
A beruházások sikeres megvalósulása érdekében a pályázat feltételeiről az érintettek a www.szechenyi2020.hu oldalon részletesen tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)
11 milliárd forint keretösszegű, újabb alapszolgáltatás fejlesztésre fordítható pályázati kiírással folytatódik a Magyar Falu Program.
Orvosi rendelők és orvosi szolgálati lakások fejlesztésére, valamint orvostechnikai eszközök beszerzésére lehet benyújtani a támogatási kérelmeket. A kormány célja, hogy a hátrányos helyzetű kistelepülések lakói is olyan ellátáshoz juthassanak, mint a nagyobb településeken élők. Az alapellátás átalakításának fontos eleme a kistelepüléseken lévő családi orvosi praxisok fejlesztése, valamint az orvoshiány megoldása, amihez a most kiírt pályázatok is hozzájárulnak.
A szolgálatilakás-programban 5 milliárd forintos keretet biztosítanak az önkormányzatoknak, a lakásban szolgálati ideje alatt az orvos ingyen lakhat. Támogatják azokat a pályázatokat, amelyek esetében a lakáshoz kapcsolódóan orvosi rendelőt is kialakítanak.
Az orvosi rendelők felújítására, bővítésére, újak építésére 4 milliárd forint áll rendelkezésre. Felújításra, bővítésre legfeljebb 30 millió forint, új, többcélú intézmény megvalósítására (a háziorvosi rendelő mellett gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői ellátással) 125 millió forint a maximális támogatás. A bútorok beszerzésére legfeljebb 8 millió forint fordítható. Orvosi eszközök beszerzésére 2 milliárd forint áll rendelkezésre, a maximális támogatási összeg projektenként 5 millió forint.
A pályázatokat április 26-ától május 27-éig lehet majd benyújtani, és azok 60 napon belül elbírálásra kerülnek a tervek szerint.
Pályázatokkal kapcsolatos további információkat a www.kormany.hu oldalon fognak megjeleníteni.
(NAK/Hlavács Éva)
A Magyar Államkincstár megkezdte a mintegy 7,6 milliárd forint kárenyhítő juttatás kifizetését annak a 4.078 károsult termelőnek, akik a 2018. kárenyhítési évben jelentős mezőgazdasági károkat szenvedtek.
A gazdálkodóknak a 2018-as kárenyhítési évben is számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként több mint 10.000 termelői kárbejelentés érkezett közel 180.000 hektárra. A legnagyobb területre Szabolcs-Szatmár-Bereg (60 464 ha), Bács-Kiskun (18 843 ha) és Jász – Nagykun – Szolnok (14 477 ha) megyékben történt kárbejelentés. Országosan a legnagyobb területeken aszálykárra történt kárbejelentés, amely a kárenyhítő juttatás teljes kifizetési összegének 50,7 %-át (3,86 milliárd Ft) tette ki, míg téli fagykárra a 19 %-át (1,44 milliárd Ft) fizették ki.
A tárca által létrehozott kárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás is rendkívül fontos, ugyanis a termelők aktív közreműködésével, például mezőgazdasági biztosítás megkötésével tovább csökkenthetők az időjárási kockázatok negatív hatásai. Ez a kárenyhítési rendszer jogszabályi megfogalmazásában is nyomon követhető, ugyanis a mezőgazdasági biztosítással nem rendelkező károsult termelők az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosultak csupán.
Örvendetes, hogy egyre több termelő választja a kockázatkezelés eme formáját, azonban a kárenyhítő juttatásban most részesülő 4.078 termelő közül még így is csak 908 termelő kötött megfelelő biztosítást, 3 170 termelő pedig nem rendelkezett biztosítással, amely következtében a nekik járó kárenyhítő juttatás felére szereztek jogosultságot és így közel 3 milliárd forintot nem használhattak fel a Kárenyhítési Alapból.
Az Agrárminisztérium számára fontos az agrárkár-enyhítési rendszer termelői igények és tapasztalatok alapján történő fejlesztése, illetve a kockázatkezelési rendszer kiszélesítése. Ennek keretében 2018 májusától kezdhette meg működését a tárca kezdeményezésére létrehozott, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett országos jégkármegelőző rendszer, amely működtetésének finanszírozását a Kárenyhítési Alap biztosította 1,5 milliárd forint összegben. A jégkármérséklő rendszer első éves bemutatkozása sikeres volt. 2018-ban az előző évhez képest lényegesen csökkent (35,4 százalék volt) a jégkárra bejelentett terület és a jégkár után kifizetett kárenyhítő juttatás (615 millió Ft).
(AM Sajtóiroda)
Kétmilliárd forintos keretösszeggel idén tavasszal újra indul a zártkert megújítási program – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Oszkón, a helyi Hegypásztor Kör gyümölcsoltó rendezvényén.
A program célja, hogy a falvakban és kistelepülések határában lévő zártkertekben újra induljon a hagyományos gazdálkodás, őshonos gyümölcsfajtákat telepítsenek az emberek, a termésből pedig minél jobb minőségű helyi termék készüljön – mondta a miniszter.
Hozzátette: azok az önkormányzatok amelyek zártkerti területek elektromos hálózatának fejlesztését tervezik, megemelt összegű támogatásra számíthatnak, fejlesztésenként 10 millió forint helyett 20 millió forintra pályázhatnak.
Nagy István emlékeztetett arra, hogy a zártkerti revitalizációs programot még 2015-ben a Tanyafejlesztési Program keretében indította a szaktárca, 2017-ben pedig már önálló programként zajlott, szintén kétmilliárd forintos keretből. A miniszter elismerően szólt az oszkói Hegypásztor Kör munkájáról, amely a vasi hegyháton nemcsak a gyümölcstermesztésben, az őshonos fajták génmegőrzésében, de a népi építészet és a népi kultúra megőrzésében is az élen jár.
Nagy István a Boldogasszony napja közelében tartott hagyományos gyümölcsoltó napi rendezvényen átadta a Hegypásztor Kör által első alkalommal meghirdetett lekvár és szörpkészítő verseny díjait. V. Németh Zsolt (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében azt hangsúlyozta: a szőlőhegy évszázadok óta egyfajta menedékként szolgált a hegyháti emberek számára, ahová elvonulva élvezhették a természet háborítatlanságát és munkájuk gyümölcseit.
(MTI)
A vidéki Magyarország megújítását célzó Magyar Falu Program pályázati rendszerének egyszerűsítése érdekében a Miniszterelnökség három ponton módosította a korábban már megjelent pályázati felhívást.
Az első pályázati kiírásra 2019. február 27-én került sor, az érdeklődők a kormany.hu portálon és a Magyar Államkincstár hivatalos oldalán nyújthatják be pályázataikat.
Az érintett egyházak visszajelzései alapján a pályázati feltételeket három pontban módosítottuk. A korábban cégkapu nyitását megkövetelő felhívásnál immáron elegendő az ügyfélkapu használata. Emellett meghosszabbítottuk a benyújtási határidőt, továbbá a támogatói okirat kibocsátásának feltétele a Magyar Államkincstárhoz eljuttatott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt regisztrációs formanyomtatvány eredeti példányának benyújtása, amelynek tartalma megegyezik az elektronikus regisztrációval és a pályázathoz feltöltött meghatalmazással.
Az új pályázati felhívások elérhetőek a kormány hivatalos oldalán. A Miniszterelnökség a minél egyszerűbb pályázási folyamat érdekében nyitott a további változtatásokra figyelembe véve a felmerülő igényeket.
A Magyar Falu Program keretében idén 18 alprogramra lehet pályázni, március végén további három felhívás meghirdetése várható az 5000 lélekszám alatti települések számára.
(Miniszterelnökség)
Az Agrárminisztérium a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) megvalósítására 70 millió forintos keretösszeggel pályázatot hirdet a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek számára. A pályázatok benyújtásának határideje 2019. április 8.
A környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek támogatása, aktív részvételének biztosítása az NKP meghatározott célkitűzéseihez illeszkedő, illetve bizonyos állami feladatok átvállalásából adódó szakmai programjaik eredményes és hatékony megvalósítására szolgál.
A Zöld Forrásból a támogatás igénybevételére jogosultak a vállalt környezet- és természetvédelmi feladatok hatékony és eredményes teljesítéséhez kapnak segítséget. Ezek a célok: az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, a védett természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata és az erőforrás-takarékosság és hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése.
Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 1 millió forinttól 3 millió forintig terjed.
A pályázati kiírás részletesen felsorolja, hogy azon mely civil szervezetek, mely tevékenységtípusokkal vehetnek részt. A Zöld Forrás pályázat papír alapon és elektronikus adathordozón is benyújtható az Agrárminisztérium címére: Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya, 1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 9.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium – az előző évekhez hasonlóan – 2019-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil szervezeteknek, hogy az idei évben tervezett szakmai, a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához támogatásban részesülhessenek.
A pályázat keretösszege 40 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 700.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel.
A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2019. március 4-től 2019. április 1-jéig tudják benyújtani a felhívásban szereplő módon. A pályázati felhívás szövegét és annak kötelezően kitöltendő mellékleteit, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
(AM Sajtóiroda)
Információk és pályázati kiírások a Magyar Falu Programhoz kapcsolódóan.
Magyarország Kormánya eltökélt a magyar vidék fejlesztése és fejlődése mellett, ezért 2018-ban meghirdetésre került a Magyar Falu Program. A pdf-fájlok a meghirdetett, letölthető pályázati felhívásokat tartalmazzák, míg a Magyar Államkincstár linkjén keresztül minden a pályázattal kapcsolatos további tudnivaló megtalálható.
(Miniszterelnökség)
Kiemelt feladatunk a vidéki sokszínűség megtartása, mely büszkeséggel tölti el az ott dolgozó embereket – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Csopakon, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi alakuló ülésén.
A miniszter az eseményen tartott beszédében kiemelte, hogy az újonnan választott elnökség tagjai, egyben a vidék és saját térségeik „nagykövetei”, akik segítenek megfogalmazni a helyben élők szükségleteit és döntéseikkel megoldást találni problémáikra.
Kis Miklós, vidékfejlesztésért felelős államtitkár köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban több programmal is sikerült támogatni az MNVH legfontosabb célkitűzéseit, így többek között a fiatalok vidéken történő maradására, az agrárium népszerűsítésére vonatkozó kezdeményezéseiket. Az államtitkár arról is szólt, hogy a MNVH minden ötletet és programtervet örömmel fogad. Mint fogalmazott: a kérdés csak az, hogy milyen mértékben tud az adott ötlet hozzájárulni a vidék felemelkedéséhez. Kis Miklós biztosította a jelenlévőket arról, hogy azt a fajta koordinációt, ami ahhoz szükséges, hogy az egyes szakosztályok, szakmai szervezetek és a legkisebb gazdasági szereplők egymásra találjanak és együttműködjenek, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat meg tudja teremteni.
Sáringer-Kenyeres Tamás, az MNVH elnöke köszöntötte az új elnökséget és megköszönte, hogy munkájukkal hozzájárulnak a Hálózat működtetéséhez. Kihangsúlyozta, hogy az elmúlt két év a gondos tervezés, programkészítés és építkezés időszaka volt. A jól elvégzett munka eredménye látszik a Hálózat folyamatosan növekvő méretén és ismertségén. Erről az alapról folytatva – mint mondta – szép eredményeket érhet majd el a Hálózat az Agrárminisztérium támogatásával.
(AM Sajtóiroda)
A Vidékfejlesztési Program minden forrásának a gazdatársadalom és a vidék valós fejlesztési elképzeléseit kell szolgálnia – hangsúlyozta Kis Miklós, vidékfejlesztésért felelős államtitkár szombaton, a Hódmezővásárhelyen megrendezett Gazdanapi Fórumon.
Az államtitkár előadásában rámutatott, hogy a Vidékfejlesztési Program teljes keretéről, több mint 1300 milliárd forintról született eddig döntés, ami 176 ezer kérelem támogatását jelenti. Csongrád megyében ebből több mint 4500 kérelem részesült, összesen 45 milliárd forint támogatásban. A beérkezett kérelmek értékelése folyamatos, ezért a nyertesek száma és a megítélt összeg a jövőben tovább növekszik.
Kis Miklós előadásában kiemelte, hogy 20 pályázati felhívás jelenleg is nyitva áll az érdeklődők számára, azonban fontos, hogy azok valóban összhangban legyenek a fejlesztési elképzelésekkel, a vidéki szereplők valós fejlesztési igényeit szolgálják. Emiatt is döntött úgy az Irányító Hatóság, hogy az energiahatékonyságot támogató pályázatot a következő szakaszhatárnál, február 19-én felfüggeszti. A 35 milliárd forint keretösszegű felhívásra – a 2018. januári megjelenése óta – mindösszesen 25 milliárd forint igény érkezett be. Annak érdekében, hogy a fel nem használt összeg eredményesen szolgálja az agrárium fejlődését és más, népszerűbb felhívások keretében legyen felhasználható, az Agrárminisztérium megkezdte a tárgyalásokat annak átcsoportosítási lehetőségéről, az Európai Bizottsággal. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a felhívás keretében a mezőgazdasági üzemek, illetve az élelmiszeripari kisvállalkozások energiahatékonysági projektjeit eddig már mintegy 7 milliárd forint megítélésével támogatta a tárca, ami 128 nyertes beruházást jelent.
Az előadás keretében a nemrégiben duplájára emelt keretösszegű Tanyafejlesztési Programról is szó esett. Az államtitkár arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a rendelkezésre álló, 2,4 milliárd forintos keret első és második célterületére február 11-ig nyújthatják be kérelmeiket a tanyagondnoki szervezetek és a tanyai gazdálkodók. A kiírás a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján érhető el.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium az idei évben 1,2 milliárd forintról, összesen 2,4 milliárd forintra emelte a nemzeti Tanyafejlesztési Program keretösszegét, amely a tanyán élők életszínvonalának javítását, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítását szolgálja – jelentette be Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára Nyíregyházán, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által szervezett sajtótájékoztatón.
A helyettes államtitkár kiemelte, a program hétéves működés során már közel kétezer pályázat részesült pozitív elbírálásban, amely több mint 8,9 milliárd forint megítélt támogatást jelent. A megemelt keretösszegnek köszönhetően pedig az idei évben újabb, mintegy 2,4 milliárd forintról születik döntés, amelynek kifizetése előleg formájában december 31-ig megtörténik.
A tavaly decemberben megjelent pályázati felhívásokra a támogatási kérelmeket már 2019. január 28. óta lehet szerkeszteni és kitölteni a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján. A pályázatok véglegesítésére, egyúttal benyújtására 2019. február 4-től február 11-ig lesz lehetőség – tette hozzá.
Viski József a sajtótájékoztatót követő gazdafórumon a Vidékfejlesztési Program keretében elérhető támogatásokról is beszámolt. Mint mondta, április elejéig benyújthatóak a támogatási kérelmek a tanyák háztartási léptékű villamos energia, és vízellátás, valamint a szennyvízkezelés fejlesztéseit segítő pályázatra. Az Irányító Hatóság ez idáig 252 kérelem támogatásáról döntött, mintegy 1,3 milliárd forint összegben. Tekintettel arra, hogy a beérkezett kérelmek feldolgozása folyamatos és a pályázat jelenleg is nyitott, ezért a nyertes kérelmek száma, illetve a megítélt támogatás összege várhatóan a jövőben tovább emelkedik.
A Vidékfejlesztési Program végrehajtása kapcsán a helyettes államtitkár elmondta, már több mint 176 ezer kérelem támogatásáról döntés született és az Irányító Hatóság több mint 1300 milliárd forintra kötelezettségvállalást is tett. Jelenleg 19 pályázati felhívás nyitott, amelyekről az érintettek a www.szechenyi2020.hu honlapon tájékozódhatnak – tette hozzá.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium partnere kíván lenni az almatermelőknek az almapiaci helyzet megoldásában, de ehhez a gazdáknak el kell dönteniük, hogyan akarnak termelni a következő években – jelentette ki az agrárminiszter egy térségi agrárfórumon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban.
Nagy István elmondta, a kormányzat egyik nagy felelőssége lesz a forrásteremtés az ültetvénykorszerűsítéshez, hogy legalább ötven százalékra növekedjen az étkezési alma aránya, ami jelenlegi 30 százalék.
Szabályozott piaci viszonyok szükségesek a felvásárlási ár tekintetében is, ehhez nyújthat segítséget az a – szavai szerint az Országgyűlés elé akár két héten belül benyújtható – törvénymódosítási javaslat, amely előírná, hogy a feldolgozásra szánt alma értékesítését az átadás előtt kötelező szerződésbe foglalni – mondta az agrárminiszter. Kifejtette, ennek a szerződésnek kötelező árat, vagy olyan képletet kell tartalmaznia, amelyből a felvásárlási ár egyértelműen meghatározható. A javaslat értelmében minden, a feldolgozóüzemekbe beszállított almára írásbeli szerződést kellene kötni és a feldolgozóknak augusztus 1-ig a feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékára kell ilyen kontraktusokkal rendelkezniük.
Az az első lépés, amelyet a legrövidebb időn belül a minisztérium fel tud kínálni az almatermelőknek, ezzel pedig csökkenthető a termelők kiszolgáltatottsága – tette hozzá Nagy István. A közösen megtervezett almatermelés és értékesítés nagyobb mennyiségről történő tárgyalást, jobb árat és ütemes beszállítást tenne – hívta fel a figyelmet az agárminiszter. Nagy István hangsúlyozta, el kell dönteniük a gazdáknak azt is, hogy a léalma feldolgozását, valamint az étkezési alma piacra juttatását egy, korábban már hangoztatott termelői tulajdonban feldolgozóüzem, hűtőház és csomagolóüzem létrehozásával képzelik-e el.
Az is kérdés, – folytatta – , hogy a gazdáknak egyénileg, kisebb kapacitású üzemek, vagy egy közös, nagyobb feldolgozó felépítésével járnának jobban, de mindkettő esetében teljesíteniük kell a szerződésben “feketén-fehéren” foglaltakat. “Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor azt tudom mondani Önöknek, a kormány is azt fogja mondani, igen, ez a projekt életképes és megvalósítható” – közölte. Nagy István szerint ezzel a gazdák ennek az új vállalatnak a “részvényesei” lennének, a befektetett árujuk után pedig a haszonból és az eredményekből egyaránt részesülnének. Az almatermelésben is megmutatkozó munkaerő-problémával kapcsolatban azt mondta, a gazdáknak az idénymunka helyett a jóval vonzóbb egész éves foglalkoztatást bevezetését is mérlegelniük kellene.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke felszólalásában elmondta, olyan fejlesztésre van szükség, amely nem kifejezetten az almasűrítmény-gyártásra összpontosít, hanem elsősorban a nyugat-európai piacokon keresett termékek előállítását célozza. Jelezte, belátható időn belül közel 8 ezer hektárnyi almaültetvény szorul felújításra, ezek a termőterületek a minőség, a hozamok, az önköltség és a hozzáadott érték már nem versenyképesek a modernebb ültetvényekkel.
Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke fontosnak nevezte, hogy ha a termelők el tudnák fogadni azt a termelői keretszerződést, amelyben a felvásárlási árat – pozitív külföldi mintákra alapozva – egy többtényezős képlet alapján határoznák meg. A képlet tartalmazná például az adott év várható termésmennyiségét, a sűrítmény világpiaci árát és az alma előállítási költéségét is – tette hozzá a kamarai vezető.
(MTI)
Értesítjük a civil szervezeteket, hogy megjelentek a Miniszterelnökség által biztosított forrásból a Nemzeti Együttműködési Alap Kollégiumainak a 2019. évre vonatkozó „Civil szervezetek működésének biztosítására vagy szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására fordítható összevont támogatás 2019.” című és a „Helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása 2019.” című pályázati kiírásai.
A pályázatok céljai a civil szervezetek alapcél szerinti közösségteremtő, a hatókörébe tartozó közösség érdekében végzett tevékenységéhez kapcsolódó költségeinek biztosítása, civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése a működési költségeihez való hozzájárulás révén, illetve szakmai programjainak megvalósításának támogatása.
A pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. látja el.
A pályázatok beadási időszakai:
A „Civil szervezetek működésének biztosítására vagy szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására fordítható összevont támogatás 2019.” című kiírások tekintetében kollégiumonként eltérő időpontokban: 2019. január 16. – 2019. február 21. között.
A „Helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása 2019.” című pályázati kiírás tekintetében kollégiumonként eltérő időpontokban:2019. február 22. és 2019. március 29. között.
A pályázatokat az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszeren keresztül (EPER-ben) lehet benyújtani.
A pályázati kiírások a következő linkeken érhetők el: http://www.civil.info.hu/web/nea/palyazatok
www.bgazrt.hu
Üdvözlettel,
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
A Vidékfejlesztési Program energiahatékonyságot támogató pályázatának keretében első körben 128 kérelem támogatásáról és mintegy 7 milliárd forint megítéléséről határozott az Agrárminisztérium.
A döntésnek köszönhetően mezőgazdasági üzemek, illetve élelmiszeripari kisvállalkozások juthatnak fejlesztési forráshoz. A pályázat jelenleg is nyitott, így továbbra is lehetőség van a támogatási kérelmek benyújtására.
Az energiahatékonyság javítása fontos célja a Vidékfejlesztési Programnak, ezért a rendelkezésre álló összegek terhére 2018-ban önálló pályázatot jelentetett meg a tárca, melyen belül 30 milliárd forintra mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhattak és pályázhatnak jelenleg is.
Az Irányító Hatóság mostani döntésének köszönhetően az elnyert támogatást a pályázók az innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javítását – elsősorban megújuló energia felhasználásával – szolgáló fejlesztések megvalósítására használhatják. Egyéni projekt esetén a maximálisan elnyerhető támogatás 500 millió forint, közös projekt esetén pedig legfeljebb 1 milliárd forint.
A beruházások sikeres megvalósulása érdekében a pályázat feltételeiről az érintettek ezen az oldalon részletesen tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)
A fiatalok szerepvállalása az agráriumban nélkülözhetetlen az ágazat jövője tekintetében, éppen ezért fontos, hogy a gazdák munkájának és a vidéki életformának a bemutatása, népszerűsítése kellő hangsúlyt kapjon – mondta Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége budapesti rendezvényén.
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége az Agrárminisztérium támogatásával újra életre hívta a „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programot, amelynek célja, hogy a hagyományos falusi, kistelepülési életformát minél több korosztály számára közelebb hozza és szerethetővé tegye.
A helyettes államtitkár a program elindítása kapcsán szervezett sajtóeseményen elsőként a fiatal mezőgazdasági termelők helyzetéről adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy hazánkban is gyorsuló tendencia az agrár-népesség elöregedése, éppen ezért Magyarország Kormánya minden szükséges lépést megtesz a sikeres generációváltás megvalósulása érdekében.
Amellett, hogy a tárca szoros együttműködésben dolgozik a szakmai szervezetekkel a Vidékfejlesztési Program keretében is jelentős támogatást nyerhetnek a fiatal gazdálkodók. Mint mondta, a Fiatal Gazda Tematikus Alprogram keretében az induló gazdálkodókat támogató – a generációs megújulás előmozdítását ösztönző – felhívás keretében már több mint 1200 pályázó nyert el 40 ezer eurós támogatást. A mezőgazdasági üzemi beruházások esetében az Alprogram külön forráskeretet biztosít a jogosult fiatal gazdák részére. Az eddig meghozott döntések alapján mintegy 2400 fiatal gazdálkodó részesülhet mintegy 55 milliárd forintos támogatásban, amelyet például állattartó telepek, és kertészeti üzemek fejlesztésére, terménytárolók építésére, vagy öntözéses projektek megvalósítására fordíthatnak.
Viski József emlékeztetett arra is, hogy a fiatal gazdálkodók indulását szolgáló támogatások sikeres felhasználása érdekében elengedhetetlen, hogy a nyertes pályázók maradéktalanul megfeleljenek a pályázati követelményeknek. Így például az elnyert támogatás kifizetésének egyik fontos feltétele, hogy az egyéni vállalkozói státusznak megszakítás nélkül, folyamatosan fenn kell állnia.
(AM Sajtóiroda)
Kapcsolódó jogcímek:
– Az állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése (ÁÁF-Trágya)
– Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP-VP)
-Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés
– Egyedi szennyvízkezelés
– Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése
– Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése
– Állattartó telepek korszerűsítése
– Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése
– Sertéstartó telepek korszerűsítése
– Baromfitartó telepek korszerűsítése
– Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése
– Kertészet Korszerűsítése – üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével
– Kertészet Korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével
– Kertészet Korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztés fejlesztése
– Kertészet Korszerűsítése – gombaházak – hűtőházak létrehozására, meglévő gombaházak – hűtőházak korszerűsítése
– Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása
– Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése
– Diverzifikáció és mikrovállalkozás fejlesztése („Nagydiverz”)
– Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései
– Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése
– Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások
– Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása
– Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság
Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása
– Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért (REL-VP)
– Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházás
– Kertészet Korszerűsítése – kertészeti gépbeszerzés támogatása
– Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása
– Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása
– Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban
A segédletek az alábbi linken érhetőek el:
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/fooldal/-/journal_content/56/20182/6676322?refererPlid=20185&controlPanelCategory=current_site.content&fbclid=IwAR2GXK2ojEYtnBWopOJChlb8r_EiIJTcLikmhMgZA_Icc2O-RXgqfNtTAGk
Már 2019 januárjában megjelennek a pályázati felhívások, februártól lehet pályázni a Magyar Falu Program első 100%-os támogatású pályázatain 5000 fő alatti településeken. Az egyházi, valamint az önkormányzatok által üzemeltett közösségi terek felújításra és létrehozásra lehet pályázni elsőként majd. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta: a pályázati kiírások ütemezetten jelennek meg ebben az évben. Az önkormányzatokkal szemben nincs önerőelvárás, a finanszírozásnál pedig előnyt élveznek majd az alacsonyabb adóerő-képességű települések. Részletek és jelentkezés előminősítésre alább!
A pályázatok a Magyar Államkincstár bonyolítja le, a nyertesek rövid időn belül hozzájuthatnak a támogatási összeghez, és a pályázatok előfinanszírozottak lesznek. A falusi közszolgáltatások minőségének javítására 75 milliárd forint áll rendelkezésre. Mint mondta, 18 célterület jelöltek ki, a kedvezményezettek a helyi önkormányzatok és – két esetben – az egyházak lesznek.
Az üresen álló egyházi tulajdonú épületek – volt parókiák, plébániák, egyházi iskolák – felújítása mellett a programok szervezését, eszközvásárlást és a közösségi életet szervező személyek bérének és járulékának a költségeit is támogatják. Az egyházak pályázhatnak még temetők felújítására is.
Az önkormányzatok bölcsődék és óvodák létesítésre, felújítására, bővítésére, valamint orvoslakások építésére, orvosi rendelők felújítására vagy építésére, orvosi eszközök beszerzésére akár 100 millió forintos nagyságrendben is pályázhatnak.
A kormánybiztos szerint nagy érdeklődésre tarthat számot a belterületi utak és járdák felújítására szolgáló pályázatok.
A falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjármű-pályázataira 5 milliárd forint áll rendelkezésre, valamint 3 milliárd forint a falu- és tanyagondnokok bérezésére. A kormánybiztos elmondta, hogy tavaly év végén a kormány elfogadta a falusi útalap és a falusi közszolgáltatások minőségének javítását célzó kormányhatározatokat. Emlékeztetett arra, hogy a program intézkedéseire az idén legalább 150 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az ötezer lélekszám alatti települések életminőségének a javítására.
A falusi útalap keretében 50 milliárd forint jut idén, két szakaszban fognak megújulni alacsonyrendű utak, több mint 160 szakaszt újítanak fel 430 kilométer hosszan. Egyes munkálatok már márciusban megkezdődhetnek, a további útszakaszok felújítására legkésőbb ősz elején kerülhet sor. A kormány szándékai szerint 2020-ban 70-80 milliárd forint állhat majd rendelkezésre erre a célra. Ennek érdekében 2,5 milliárdos keretösszeget különít el idén a kormány ezeknek az útszakaszoknak a tervezésére – mondta Gyopáros Alpár.
A Magyar Falu Program alprogramok támogatási keretei részletesen a következőek:
– szolgálati lakás: 5 000 000 000 forint,
– bölcsődefejlesztés: 10 000 000 000 forint,
– óvodafejlesztés: 5 000 000 000 forint,
– óvodaudvar, illetve óvodai sport: 5 000 000 000 forint,
– orvosi rendelő, orvosi eszköz: 6 000 000 000 forint,
– orvosi ellátást segítő eszköz: 2 000 000 000 forint,
– polgármesteri hivatal felújítás: 2 000 000 000 forint,
– belterületi járdafelújítás anyagtámogatása, belterületi útfelújítás: 10 000 000 000 forint,
– sportparkok építése: 2 000 000 000 forint,
– temetőfejlesztés: 3 000 000 000 forint,
– eszközfejlesztés közterület karbantartására: 3 000 000 000 forint,
– falubusz (falugondnoki) program: 8 000 000 000 forint,
– helyi közösségi terek fejlesztése történelmi egyházak bevonásával – a helyi identitástudat erősítése: 7 000 000 000 forint,
– nemzeti és helyi identitástudat erősítése önkormányzatok és nemzeti kulturális intézmények bevonásával: 6 000 000 000 forint,
– okospontok kialakítása: 1 000 000 000 forint.
A felhívás tervezetek hamarosan elérhetőek, részletes tájékoztatásért jelentkezzen előminősítésre alább!
Forrás: MTI
A pályázati felhívás és segédletei az alábbi linken érhetőek el:
https://www.palyazat.gov.hu/kiegszlt-a-mezgazdasgi-termkek-rtknvelse-a-feldolgozsban-cm-felhvs-dokumentcija?fbclid=IwAR1eXzngz2SYJpdVxaZyu-XM1P_epRU7ouW-mEIw-o8YqSoKJTY38KRvL4M
Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy megjelentek a Tanyafejlesztési Program 2018. évi pályázatainak felhívásai, amelyek elérhetőek a kormány, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján.
A pályázati felhívásokban foglaltaknak megfelelően a nemzeti Tanyafejlesztési Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján 2019. január 28-án (hétfőn) reggel 8 órakor nyílik meg szerkesztésre és kitöltésre, a pályázatok véglegesítésére, egyúttal benyújtására 2019. február 4-e, 8 óra 00 perctől lesz lehetősége a pályázóknak 2019. február 11-e 24 óra 00 percig, vagy forráskimerülésig.
Forráskimerülés esetén – amennyiben a felhívásban meghatározott keretösszeg 300 %-át eléri a már benyújtott pályázatok támogatási igénye –, az Agrárminisztérium felfüggeszti a pályázat benyújtási időszakát. Ebben az esetben célterületenként külön közleményt tesz közzé a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján. Amennyiben az értékelés során megállapítható, hogy a benyújtott pályázatok támogatási igénye nem meríti ki a rendelkezésre álló keretet, az Agrárminisztérium újra megnyitja a benyújtási felületet.
(Agrárminisztérium)
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), mint Támogató (továbbiakban: Támogató) az Országos Hulladékgazdálkodási Terv céljainak megvalósítása érdekében nyilvános pályázati felhívást tett közzé önkormányzatok számára.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv adatai alapján az illegális hulladéklerakók száma meghaladhatja az 1000-et.
A pályázaton települési önkormányzatok indulhatnak, a rendelkezésre álló keretösszeg összesen legfeljebb 240.000.000 Ft. A támogatás egyszeri, vissza nem térítendő támogatásnak minősül, amelynek rendelkezésre bocsátása egy összegben, előfinanszírozással történik. A támogatás maximális intenzitása 100%, az egy pályázattal elnyerhető támogatás összege legalább 500.000,- Ft, legfeljebb 3.000.000,- Ft.
A megvalósítás során az elhagyott, vagy jogellenesen elhelyezett hulladékkal érintett terület(ek) teljes hulladékmentesítését kell elvégezni.
A pályázatok 2019.01. 28. – 2019. 02. 28. közötti időszakban nyújthatók be.
A Csengeri Járás Leader Egyesület közgyűlése 2018. november 26-án tartotta soros ülését, melynek kiemelt témája az IH által kezdeményezett HFS módosításnak elfogadása volt. Ezt a folyamatot a Közreműködő Szervezet mindvégig kontrollálta, a közgyűlés pedig részletes tájékoztatás után egybehangzóan elfogadta. Az IH 2018. december 20-án hivatalosan is jóváhagyta a módosult dokumentumot, melyről hivatalosan is értesítette a Leader HACS-ot és annak munkaszervezetét.
Az alábbi linkekre kattintva megtekinthető a jóváhagyás illetve az új HFS
A Vidékfejlesztési Program beruházási típusú intézkedéseinek általános elszámolási útmutatójához kapcsolódóan ezúton is felhívjuk a Tisztelt Kedvezményezettek figyelmét a kifizetési igénylés alapos és valósághű elkészítésének fontosságára.
A kifizetési igénylésben támogatás csak olyan kiadásokra igényelhető, amelyek ténylegesen megvalósultak, és a hozzájuk kapcsolódó költségek igazoltan felmerültek, azaz valós költségek. A kifizetési igénylésnek és az ahhoz csatoltan benyújtott számláknak, kapcsolódó számlarészletezőknek, az építési/felmérési naplónak, a szállítóleveleknek, a tevékenység megvalósulását, illetve a költség felmerülését alátámasztó további dokumentumoknak egymással is megfeleltethetően, a valóságnak megfelelő adatokat kell tartalmazniuk és a megvalósult tevékenységre, kiadási tételre, költségtételre kell vonatkozniuk.
A kedvezményezettnek a kifizetési igénylésben nyilatkoznia kell arról, hogy a benyújtott kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel, valamint a támogatás a támogatói okirat szerint vállalt, mérföldkövekhez rendelt ütemezésnek megfelelően került felhasználásra.
Ezzel összefüggésben az igénylés benyújtását megelőzően meg kell győződni arról, hogy a támogatói okirattal jóváhagyott projekt műszaki, szakmai tartalmában, költségvetésében, ütemezésében, vagy a projekthez kapcsolódó más adatokban időközben bekövetkezett változások az Irányító Hatóság felé a Magyar Államkincstáron (a továbbiakban: Kincstár) keresztül szabályszerűen bejelentésre kerülnek/kerültek.
Például, építés esetén
• a kifizetési igénylés keretében jelzésre kerül (csatolásra kerül a Módosított tételek indoklása, NYILATKOZAT AZ ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐR ELLENJEGYZÉSÉVEL, új vagy módosított árajánlatos tétel esetén 3 új árajánlat), ha az igénylésben elszámolni kívánt, egyes beépítésre került elemek (ajtó, ablak, tetőcserép, térburkolat, stb.) mérete/minősége/típusa megváltozott a tervezetthez képest, vagy
• önálló változás bejelentés keretében bejelentésre került a kifizetési igényléssel érintett projektelem műszaki, szakmai tartalmának esetleges csökkenése (a Módosított tételek indoklása, NYILATKOZAT AZ ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐR ELLENJEGYZÉSÉVEL, új vagy módosított árajánlatos tétel esetén 3 új árajánlat csatolásával).
Ezekben az esetekben különösen figyelni kell arra, hogy a kifizetési igénylésben a ténylegesen megvalósult költségtételre vonatkozó igazoló, alátámasztó dokumentumok kerüljenek benyújtásra és ne automatikusan a támogatási kérelemben tervezett tételek szerepeljenek a dokumentumokban.
Amennyiben a Kincstár, mint kifizető ügynökség által végzett helyszíni vizsgálat korábban már lezárt, a támogatás kifizetésével zárult kifizetési igénylésnél eltérést tár fel a helyszínen ellenőrzött beruházás és a dokumentumokban foglalt adatok között a támogatói okiratban jóváhagyott projekthez és/vagy a kifizetési igénylésben a támogatáshoz kapcsolódóan benyújtott dokumentumokhoz képest, akkor a Kincstárnak vizsgálnia kell, hogy az eltérésekkel összefüggésben megvalósult-e a támogatás jogosulatlan igénybevétele, ami szabálytalanság megállapítását vonhatja maga után.
Kérjük, hogy a fentiek szerint kellő körültekintéssel és gondossággal járjanak el a kifizetési igénylések benyújtásakor.
/MÁK/
A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 11 milliárd forint összegű támogatásról született döntés, amely mintegy 700 gazdálkodó fejlesztéseit szolgálja. Az Irányító Hatóság mostani döntésével együtt programban vállalt kötelezettség mértéke meghaladja a 100 százalékot.
A napokban megítélt támogatások közül az Irányító Hatóság első körben mintegy 750 millió forintról határozott, amely a szolidáris gazdálkodás és a közösség által támogatott mezőgazdaság megvalósítására, valamint a rövid ellátási láncok, helyi piacok kialakítására, fejlesztésére biztosít forrást. Emellett az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzésére első körben 177 millió forintról született döntés.
További 2 milliárd forint megítélt támogatás szolgálja az élelmiszeripari fejlesztések megvalósítását, újabb 2 milliárd az ültetvénytelepítést, több mint 1 milliárd a kisüzemek fejlesztését, valamint szintén 1 milliárd forint segíti az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó beruházásokat, illetve közel 800 millió forint járul hozzá a tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztéséhez.
A Vidékfejlesztési Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása folyamatos, így többek között a most megítélt 11 milliárd forintból források jutottak az állattartóknak, de újabb támogatás megítéléséről született döntés a településképet meghatározó épületek rekonstrukciójára, többfunkciós közösségi tér létrehozására, valamint a külterületi közutak fejlesztésére is.
Az Irányító Hatóság a Vidékfejlesztési Program meghirdetése óta összesen 175 ezer kérelem támogatásáról határozott több mint 1300 milliárd forint értékben.
(AM Sajtóiroda)
A Vidékfejlesztési Program keretében nyújtandó támogatás igénybevétele iránti kifizetési igényléssel kapcsolatos általános tájékoztatásról szóló 31/2018. (V.30.) Kincstár közlemény 3. számú melléklete (Nyilatkozat az építési műszaki ellenőr ellenjegyzésével) az alábbi ponttal egészült ki:
1. Nyilatkozat a támogatással érintett projekt megvalósításáról
mely során a kedvezményezett, a műszaki ellenőr ellenjegyzésével nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat alapján elszámolni kívánt projekt(rész) a támogatási kérelemben feltüntetett és a támogatói okirattal jóváhagyott építési és/vagy árajánlatos tételek szerint kerül(t) megvalósításra.
A kiegészítés miatt a 4. számú melléklet (Kitöltési útmutató) frissítésére is sor került.
A dokumentumok az alábbi linken érhetőek el:
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/31-2018-v-30-szamu-kincstar-kozlemeny
A kedvezményezettnek a 3. számú mellékletben szereplő „Nyilatkozat az építési műszaki ellenőr ellenjegyzésével” elnevezésű nyilatkozatot minden építéshez kapcsolódó változás bejelentés vagy építéssel érintett kifizetési igénylés benyújtásakor csatolnia kell a változás bejelentés iránti kérelemhez, illetve a kifizetési igényléshez.
/MÁK/
Legalább 150 milliárd forintot fordít a kormány a Magyar falu program intézkedéseire már 2019-ben a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéden.
Gulyás Gergely kiemelte: a kormány célja, hogy a vidéken, kistelepüléseken élő emberek életminősége a lehető legmagasabb legyen, a közszolgáltatások elérhetősége a legkisebb településeken is lényegesen javuljon. Ennek érdekében a kormány 150 milliárd forintot különít el a Magyar falu program három célterületére.
A miniszter elmondta: a közszolgáltatások fejlesztésére 75 milliárd, a vidéken maradást segítő “falusi csok” programra 25 milliárd, a mellékúthálózat fejlesztésére pedig további legalább 50 milliárd forintot fordít a kormány. Hozzátette, jelenleg is folynak a tárgyalások további 25 milliárd forintos kormányzati támogatásról, amelyet szintén útfejlesztésre fordíthatnak majd a kistelepülések.
A 150 milliárd forintos forrásból 25 milliárdot az útalapból finanszíroznak, 125 milliárdot pedig az általános tartalék terhére biztosít a kormány.
Gulyás Gergely közölte: ma Magyarország 3155 települése közül 2887 ötezer fő alatti. Ez azt jelenti, hogy a települések 90 százaléka ötezer lakosúnál kisebb falu vagy kisváros, és ezekben él a magyar lakosság csaknem egyharmada.
A “falusi csok” bevezetése a vidéken maradást segítő program lesz – mondta a miniszter. Hozzátette: a kormány a családügyi konzultáció végeredményét megvárva fog dönteni a családi otthonteremtési kezdemény (csok) kiterjesztéséről, amelyen belül külön kiemelt formát jelent majd a “falusi csok”.
A másik célterület a mellékúthálózat fejlesztése, amely a három és több számjegyű utakat érinti. Ott lehet a fejlesztéseknek része két számjegyű út is, ahol egy rövid szakasz megújítása a faluból munkára járók közlekedését szolgálja – jegyezte meg.
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a közszolgáltatások fejlesztéseit sorolva elmondta: óvodák felújítására és bővítésére ötmilliárd, bölcsődei fejlesztésekre tízmilliárd, óvodai sporteszköz-beszerzésre és udvarfejlesztésre szintén ötmilliárd forint áll rendelkezésre.
Négymilliárd forintot fordíthatnak kistelepülési orvosi rendelők felújítására, további kétmilliárdot orvosi eszközpark beszerzésére, emellett ötmilliárdot a lakhatás biztosítására. A szolgálatilakás-programot olyan önkormányzatok számára hirdetik meg, ahol betöltetlen háziorvosi praxis van.
Ezen túlmenően, ahol arra szükség van, óvodai, bölcsődei, önkormányzati pénzügyes, jegyző és körzeti megbízottak számára kínálnak szolgálatilakás-lehetőséget a falvakban – tette hozzá.
Polgármesteri hivatalok felújítására kétmilliárd forintot, belterületi út- és járdafelújításra 8+2 milliárd forintot szánnak, hárommilliárd forintból pedig közterületek karbantartását szolgáló eszközök – traktor, fűnyíró, ágaprító, sövényvágó – beszerzésére nyílik lehetőség. Falvak egyházi és önkormányzati temetőinek komplex rendezésére hárommilliárd, sportparkok építésére két típusban kétmilliárd forintot biztosít a program a kormánybiztos tájékoztatása szerint.
A falu- és tanyagondnoki szolgálatok működtetésére nyolcmilliárdos támogatás áll rendelkezésre három célterületen: már működő szolgálatok elöregedett járműveinek cseréjére vagy számukra új busz vásárlására, illetve új szolgálat indításához gépjárműbeszerzésre.
Gyopáros Alpár hozzátette: a buszbeszerzés áfatartalmának kormányzati támogatásával lehetőség nyílik arra, hogy a falvak a lecserélt régi buszaikat határon túli, Kárpát-medencei magyar közösségeknek juttathassák el.
A kormánybiztos azt is elmondta – bár nem a program részeként -, hogy kezdeményezték a Pénzügyminisztériumnál a falu- és tanyagondnoki szolgálatok állami normatívájának emelését. A korábbi 2,5 millió forintos normatíva 600 ezer forinttal kiegészített összegét további egymillióval, 4,1 millió forintra növelnék, és a lélekszámi korlátot ezer főre emelnék.
Gyopáros Alpár elmondta: ott, ahol üresen álló egyházi tulajdonú épületek – volt parókiák, plébániák, egyházi iskolák – vannak, a felújításra, eszközvásárlásra és a működési költségek támogatására országosan hétmilliárd forint áll rendelkezésre. Ugyanilyen módon önkormányzati tulajdonú közösségi terek fejlesztését hatmilliárd forinttal támogatja a program.
A közszolgáltatási forrásokat 2019-ben több körben pályázati támogatás formájában írják ki, az önkormányzatokkal szemben nincs önerőelvárás, az előfinanszírozásnál pedig előnyt élveznek majd az alacsonyabb adóerő-képességű települések – mondta.
Gyopáros Alpár kiemelte: a Magyar falu program kidolgozása során falvakban élő vagy dolgozó szakemberekkel és öt önkormányzati érdekképviseleti szervezettel működtek együtt, országszerte huszonhét helyszínen több mint 2200 települési és civil szervezeti vezetővel konzultáltak.
Arról is beszélt: ezt nem egyéves intézkedésnek, hanem hosszú távú programnak szánják. Terveik szerint 2020-tól a falvak gazdaságélénkítésével, a közösségi közlekedés, a kiskereskedelmi ellátottság fejlesztésével is foglalkoznak. Arról is beszélt, hogy a Digitális jólét programnak köszönhetően minden háztartásnak lehetősége lesz szélessávú internetelérésre.
Forrás: MTI
A Magyar Közlöny 187. számában (2018. november 28.) megjelent a 2018. évi LXXXIII. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról.
A törvény több lépcsőben, 2018. november 29-én, 2019. január 1-jén, 2019. április 1-jén, 2019. április 18-án és 2020. január 1-jén lép hatályba.
A beruházókat, kivitelezőket, pályázókat érintő egyik legfontosabb változás az alábbi:
A Kbt. 5. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból – ide nem értve a pénzügyi eszközzel
kombinált vissza nem térítendő támogatásokat – megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás
lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy – az egyházi jogi
személyek kivételével –, amelynek beszerzését szolgáltatás megrendelés vagy árubeszerzés esetén legalább
az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább
háromszázmillió forint összegben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy
közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés
a) a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásból,
b) egyedi munkahelyteremtési támogatásból,
c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,
d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,
e) vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy
f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó
támogatásból
valósul meg.
A módosítást tartalmazó Magyar Közlöny az alábbi linken érhető el:
http://www.magyarkozlony.hu/…/9221559a485e76385…/megtekintes
Problémás az adószerkezet a hazai agráriumban, mivel bonyolult és átláthatatlan. A gazdálkodók körében rendkívül népszerű őstermelői igazolvány pedig túlnőtte eredeti célját. Ezzel szemben kihasználatlan területnek tűnik a családi gazdaság, amit sem cégjogi sem adójogi szempontból nem képes kezelni a közigazgatás. A tervek szerint egy átláthatóbb szerkezetben működő családi gazdaság 100 millió forint árbevételig adómentességet élvezhetne. A múlt heti Portfolio Agrárszektor konferencián ez a forró téma egy külön szekciót kapott.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) néhány hónapja online felmérést végzett a kamarai tagok körében, hogy muníciót szerezzen az őstermelés adózási és járulékfizetési szabályainak átalakításához. Rendkívül aktuális és izgalmas téma ez ma a mezőgazdasági vállalkozások körében, ezért is kapott külön szekciót az idei Agrárszektor konferencián. A beszélgetést Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyette moderálta, résztvevői voltak:
Cseh Tibor András, szakmai titkár, MAGOSZ
Cseszlai István, stratégiai igazgató, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Farkas Gábor, igazgató, PwC Magyarország
Juhász Anikó, helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója az adórendszer átalakítását célzó kamarai javaslatokat ismertette, amelyek jelenleg a pénzügymninisztériumi egyeztetés fázisában vannak. Az elképzelés szerint elsősorban az őstermelői tevékenység eredeti formáját erősítenék, hogy az otthoni, háztáji gazdálkodásban megtermelt árukat minél egyszerűbben adhassák el a termelők, és csak az vegye igénybe az ezzel járó adómentességet, akit valóban meg is illet.
Új vállalkozási formaként létrejönne a családi mezőgazdasági vállalkozás, amely jogi személyiséggel bírna. A cégbe bevihetők a különböző vagyontárgyak, a könyvelő egyszerűen készítheti el az adóbevallást, a bevétel pedig 100 millió forintig adómentes lenne. Egy megkötés lenne: férj és feleség nem alapíthat két családi mezőgazdasági vállalkozást, és egy személy ugyanazzal az eszközállománnyal ugyanazt a tevékenységet csak egyetlen működési formában végezheti. Ezzel elejét lehetne venni annak, hogy a családtagok egyszerre kft., egyéni vállalkozó és családi gazdálkodó formájában is működhessenek. A kamara javaslata szerint az átláthatóan működő családi mezőgazdasági vállalkozást 100 millió forint árbevételig adómentesség illetné meg, a bevételekbe az uniós támogatások nem számítanak bele.
A témában rendezett kerekasztal-beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy speciális, de a jelenleginél jóval egyszerűbb adózásra van szükség a mezőgazdaságban. Farkas Gábor, a PwC Magyarország igazgatója nem feltétlenül tartja működőképesnek azt a modellt, ami szimplán egy adott bevételszintig adómentessé teszi a működést. A szakember úgy véli, egyéb gazdasági célokat (pl. a gazdálkodó precíziós módszereket alkalmaz) is mellé kellene rendelni ennek a feltételnek. Farkas Gábor szerint nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a mezőgazdasági termelők számára számos egyéb adókedvezmény létezik (pl. az energiahatékonysági beruházások kapcsán), amit igénybe vehetnének, mégsem teszik.
A beszélgetés során jól kirajzolódott, hogy a családi gazdaságok létrehozása nem is feltétlenül adóügyi kérdés, az adózás csupán az egyik fontos eleme ennek. A MAGOSZ képviseletében megszólaló Cseh Tibor András szakmai titkár szerint lényeges, hogy ezzel a formával egy jogi-gazdasági egység jönne létre, ami az agráröröklés és a hitelképesség kérdéseire, vagy a társadalombiztosítási jogviszony igen érzékeny problémakörére is választ adhatna.
A beszélgetést moderáló Papp Gergely szerint a kamara legfőbb célja, hogy az adóreform semmiképpen ne érintse negatívan a gazdákat. A NAK szakmai főigazgató-helyettese elmondta: jelenleg az egyeztetések közepén tartanak, sok minden nem tisztázott még, rengeteg aspektust kell még figyelembe venniük. Így pl. nem tisztázott, hogy az unióban nem számít-e tiltott támogatásnak a javaslatuk. A legfőbb szempontjuk a gazdaságfehérítő hatás mellett az, hogy a végén a hazai mezőgazdasági termelők helyzete jobb legyen a jelenleginél, és a becsületesen adózók semmiképpen ne kerüljenek hátrányba. Amennyiben sikerül a megfelelő feltételekkel átvinni a javaslatot, akkor az új szabályozás 2020-tól lépne életbe. Cseszlai István tájékoztatása szerint a gazdálkodók számára viszonylag hosszabb, egyéves átmeneti időszak áll majd rendelkezésre, hogy megvitassák, kiszámolhassák és eldönthessék, melyik működési forma éri meg nekik a leginkább.
Forrás: https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/vege-az-adooptimalizalasnak-2020-tol-jon-a-csaladi-ceg.12081.html?fbclid=IwAR2lhBRgfoYjplUf6eab17I4Yx0LApz1JjQnyz0AK1J1ztzSVcdnEJZpOu8
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázati felhívások kapcsán támogatói okirattal rendelkező kedvezményezettek által benyújtott időközi (vagyis nem utolsó/záró) kifizetési igénylések feldolgozása során számos esetben előfordul, hogy a hiánypótlást követően is marad a kifizetési igénylésben olyan hiányosság és/vagy hiba és/vagy ellentmondás, amelynek megoldása, illetve feloldása tekintetében a jogszabály által biztosított korlátozott további egyeztetési lehetőség – amellett, hogy akár jelentősen meghosszabbíthatja a kifizetési igénylés elbírálásának időtartamát, – nem vezet eredményre, ezért elutasításra kell, hogy kerüljön a kifizetési igénylés.
A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet /a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet/ 132. § (2) bekezdése értelmében „Időközi kifizetési igénylésnél vagy szakmai beszámolónál legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor hiánypótlásra.”
Tájékoztatjuk a Tisztelt Kedvezményezetteket, hogy ilyen esetben a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet I. mellékletének 143.3. bekezdése alapján az elutasított elszámoló bizonylatok támogatástartalmát a kedvezményezett egy következő időközi kifizetési igénylés összeállítása során újból igényelheti, ha a korábban nem teljesített hiánypótlási, illetve elutasítási indok ezt lehetővé teszi.
Jellemző példa a fentiekre, hogy a kedvezményezett nem tudta a hiánypótlást időben, megfelelően teljesíteni, és ha emiatt valamely számla, és/vagy más elszámoló bizonylat elutasításra kerül (ezáltal pedig az arra jutó támogatás nem kerül kifizetésre), a kedvezményezettnek lehetősége van a soron következő kifizetési igénylések bármelyikében, de legkésőbb a záró kifizetési igénylésben az érintett számlát és a kapcsolódó dokumentumokat ismételten benyújtani.
Ezzel ellentétben azonban, ha például a kifizetési igénylésben benyújtott kiadási tétel tekintetében a helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett a kifizetési igénylésben a támogatói okiratban jóváhagyottól eltérő olyan tétel elszámolását kezdeményezte, amely nem támogatható, akkor nincs lehetősége az érintett számla újabb kifizetési igénylésben való benyújtására.
A fentiek alapján tehát a kifizetési igénylés elutasítása nem eredményezi automatikusan a fejlesztés, a projekt ellehetetlenülését.
Erre tekintettel kérjük továbbá a Tisztelt Kedvezményezetteket, hogy ha azt észlelik, hogy a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak akár csak részben nem tudnak (határidőben) eleget tenni, vegyék fontolóra a hiányos kérelem visszavonása mellett a kifizetési igénylés megfelelő adattartalommal történő ismételt benyújtását. Mindez az ügyintézés és a kifizetés felgyorsítását eredményezi.
/MÁK/
Az érvényes őstermelői igazolványhoz szükséges következő évi értékesítési betétlap bármikor kérelmezhető, nem szükséges várni 2019. március 20-ig.
A gazdálkodó kizárólag érvényes őstermelői igazolvány birtokában minősül őstermelőnek. Az igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá tartozó értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos. Azaz a gazdálkodó, akkor minősül őstermelőnek, ha az igazolványhoz rendelkezik az adott évre szóló értékesítési betétlappal is.
Az értékesítési betétlap nem csak az adott évre, de a soron követkő két adóévre is kérelmezhető az igazolvány 5 éves hatályossági ideje alatt. Ezért ha még nem rendelkezik a 2019. évre szóló értékesítési betétlappal, úgy javasoljuk, hogy még idén, az ünnepek előtt érvényesítse őstermelői igazolványát a következő évre a folyamatos őstermelői jogviszony és a szabályos januári őstermelői értékesítés miatt.
A mezőgazdasági őstermelők értékesítésre vonatkozó legfontosabb szabályokról itt olvashatnak:
https://www.nak.hu/…/2214-tajekoztato-mezogazdasagi-osterme…
Az idei ügyintézéssel elkerülheti a 2019. január 1. és a március 20. közötti sorban állást is, ami az őstermelői igazolványok visszamenőleges érvényesítése miatt alakulhat ki.
Az értékesítési betétlapot az érvényes lakcímkártyán szereplő bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti megyében kérelmezheti a falugazdásztól.
A falugazdászok elérhetőségeiről itt tájékozódhatnak:
https://www.nak.hu/component/offices/items
Az ügyintézéshez szükséges a személyazonosság megállapítására alkalmas érvényes igazolvány és az őstermelői igazolvány is. Az őstermelőnek, közös igazolvány esetén az őstermelő családtagoknak is személyesen jelen kell lenniük az ügyintézés alkalmával. Amennyiben a személyes megjelenés nem biztosítható, úgy az őstermelő helyett eljáró személy képviseleti jogosultságát közokiratban foglalt meghatalmazással, vagy egészségügyi állapotra való tekintettel a kezelőorvos által kiállított igazolással és teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell igazolni.
Az őstermelői igazolvány érvényesítését, az értékesítési betétlap kiadását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara továbbra is díjmentesen végzi.
/NAK/
Jelen közlemény kiterjed a Vidékfejlesztési Program valamennyi felhívására, – a helyi felhívásokat is ideértve – mely lehetőséget biztosít forgalmi engedélyhez kötött mezőgazdasági jellegű közúti járművek (elsősorban erő- és munkagép) beszerzésére.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó szabályainak megfelelően valamennyi fent nevesített felhívás előírja, hogy „Gépberuházás esetén kizárólag olyan első üzembe helyezésű, a támogatási kérelem benyújtásának évétől számított legfeljebb két éve gyártott gépek, technológiai berendezések beszerzése és beépítése támogatható, amely a támogatható tevékenység megvalósítását szolgálja.”.
Az EMVA Irányító Hatóság ezúton kívánja felhívni a támogatást igénylők és a kedvezményezettek figyelmét arra, hogy annak igazolására, hogy ha egy külföldön vagy Magyarországon forgalomba helyezett jármű rendeltetésszerű használata csak a kedvezményezett tulajdonszerzését követően kezdődik meg, a Közlekedési Hatóságtól kérni kell a jármű műszaki adatlapján az üzemóra állásra vonatkozó adat rögzítését a megjegyzés rovatban. Támogatás kizárólag abban az esetben folyósítható, amennyiben az üzemóra számláló igazolt állása azt támasztja alá, hogy a jármű rendeltetésszerű használatbavétele a kedvezményezett általi tulajdonszerzést megelőzően még nem történt meg.
Az “EGYH-KCP-19 Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása” előirányzat célja az egyházi közösségek hitéleti, kulturális, oktatási, közösségépítő és felzárkóztató tevékenységével szorosan összefüggő helyiségek felújításának, kialakításának illetve működtetésének támogatása.
Ezen célirányzat alapján támogathatóak a közösségi célú helyiségekben megvalósuló egyházi hitéleti, kulturális, oktatási, szociális, közösségépítő vagy vallásturisztikai rendezvények, táborok, kiállítások, programok, szolgáltatások. Ezen kívül támogathatók azok az egyházi ingatlan-felújítások, melyekben a helyi közösség hitéleti tevékenysége, valamint kulturális közösségépítő események valósulnak meg (pl. ifjúsági nevelés, szociális és gyermekvédelmi tevékenység, a család megtartó erejét szolgáló egyházi rendezvények, zenei, képző- és alkotóművészeti programok, képzések, hitéleti oktatás, nem iskolarendszerű képzések, szolgáltatások, felzárkóztató rendezvények).
Támogatható továbbá a határon túli és ott a magyarság megmaradását szolgáló egyházi közösségek projektjei: hitéleti, kulturális, oktatási, szociális és közösségépítő tevékenységek, továbbá közösségi programokat szolgáló helyiségek felújítása vagy kialakítása.
Az igénybejelentések közül prioritást élveznek az egyházi zarándoklatok, valamint az abban résztvevők számára létesített zarándokszállások felújítása, építése, továbbá a családi életre és életvédelemre felkészítő alkalmak és táborok, ezen kívül az igények elbírálása során előnyt jelent a felettes egyházi szerv ajánlása.
Az igényelhető támogatás minimális összege 200 000 Ft, a maximális összeg 5 millió Ft.
Az “EGYH-EOR-19 Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások” előirányzat az egyházi hitéleti vagy közfeladat-ellátás helyéül szolgáló műemlék ingatlanok védelmét, felújítását, bővítését, valamint egyéb szükséges egyházi felújítási, építési beruházások támogatását szolgálja. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező kárpát-medencei egyházi műemlékek és a kárpát-medencei magyar egyházak nemzetmegtartó szerepének növelését célzó egyéb beruházások, felújítások támogatására.
A támogatás igényléséhez hazai igénylők esetében szükséges a felettes egyházi szerv ajánlása.
Az igényelhető támogatás minimális összege 1 millió Ft, a maximális összeg 15 millió Ft.
Mindkét előirányzat esetében támogatási igényt nyújthatnak be:
Egyházi jogi személyek, amelyek az egyházi szervezetk valamelyik GFO kódjával rendelkeznek (GFO kódok szerint: 551, 552, 555, 559)
Határon túli magyar ajkú egyházi jogi személyek
A pályázati felhívás két előirányzatára egy-egy darab egyedi igénybejelentést lehet benyújtani úgy, hogy a két kategóriában nem lehet ugyanaz a benyújtott kérelem tárgya.
Mindkét előirányzat esetében az igénybejelentések benyújtásának határideje: 2018. november 30.
A pályázati felhívás itt érhető el:
http://bgazrt.hu/tamogatasok/hazai_tamogatasok/egyhazi_tamogatasok/2019_evi_egyhazi_celu_tamogatasok/?fbclid=IwAR03Eh9E-W7yWyLv7dcG8_Rn-TJnMZHpp4fUutcBm8C2XPZwWUjHFKZyilg
Még az idén várható a második világháborús emlékművek és hadisírok felújítására, renoválására, helyreállítására pályázati felhívás megjelenése.
A pályázati program célja, hogy ily módon is ébren tartsa a második világháborúval kapcsolatos társadalmi emlékezetet, s ezáltal hozzájáruljon a közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló magyar és európai identitás erősítéséhez.
A felhívás keretében az elhanyagolt, a forráshiány miatt nem megfelelően gondozott II. világháborús emlékművek, hadisírok állagmegőrző karbantartására és felújítására van lehetőség.
A támogatási kérelmeket előreláthatólag megyei, megyei jogú városi, városi, települési önkormányzatok, civil szervezetek, közalapítványok, egyházak és egyházi jogi személyek nyújthatják be.
A támogatható tevékenységek előreláthatólag az alábbiak:
– II. világháborús emlékművek renoválása, a helyi emlékművek helyreállítása
– az emlékmű környezetének, talapzatának helyreállítása
Támogatás várhatóan az alábbi jogcímekre igényelhető:
– kivitelezési költségek;
– restaurálási költségek;
– szakértői díjak (művészettörténész, restaurátor, muzeológus, statikus és építész szakértők);
– tervezői díjak
/MNVH/
Tájékoztatjuk a Tisztelt Támogatást Igénylőket, hogy a közleményben felsorolt, Széchenyi 2020 keretében megjelent felhívások az alábbiak szerint változtak:
Amennyiben a Kedvezményezett létszámbővítés tekintetében vállalást tett, úgy annak nem a záró kifizetési kérelem benyújtásakor, hanem először a fenntartási időszak kezdetétől számított 12 hónap átlagában vagy – bizonyos felhívások esetében – annak letelte után kell igazoltan megvalósulnia.
Az agrár-beruházási felhívások kapcsán törlésre került a kritérium, miszerint az újonnan felvételre kerülő munkavállaló legutolsó bejelentett munkahelye nem lehet a támogatást igénylő kapcsolt vállalkozásának, partnervállalkozásának vagy természetes személy közeli hozzátartozójának többségi tulajdonában álló vállalkozásnak a megvalósítás helyszíne szerinti megyében működő telephelye.
Felhívjuk a Tisztelt Kedvezményezettek figyelmét arra, hogy a foglalkoztatotti létszámbővítésre tett vállalást projektenként kell teljesítenie a kedvezményezettnek, azaz a több támogatott projekt kapcsán tett vállalások összeadódnak.
Egyes felhívásokban a fentiek szerint módosított szabályozásoknak megfelelően változtak a műszaki, szakmai tartalomban, illetve az egyéb elvárásokban foglalt kritériumok, amelyekhez igazodnak a Támogatói Okirat és a Jogkövetkezmények című mellékletek is.
A VP2-4.1.4-16 azonosítószámú, A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című felhívás esetében módosult az „5.6. Az elszámolhatóság további feltételei” című fejezet 6. számú pontja, törlésre került, hogy „az első időközi kifizetési igényt legkésőbb a Támogatói Okirat kézbesítését követő naptól számított 6 hónapon belül be kell nyújtani.”
https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-26-db-a-vidkfejlesztsi-program-keretben-megjelent-felhvs?fbclid=IwAR1ttHY-mQ0NDrM3rU-KgsnDzh1A-NlguezgkIfpXNuPlo1n3jdk3HhVvLA
2019-ben a kisebb civil szervezeteknek kétszázezer forintos egyszerűsített támogatást vezet be a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), a nagyobbaknál pedig összevonják a korábbi működési és szakmai célú támogatást – hangzott el Tatabányán, az Alap 2019-es változásait bemutató országos előadássorozat első állomásán. A kisebb szervezetek, a közösségekért helyi szinten tenni akaró egyesületek, alapítványok pályázatai a feltételeknek megfelelve a keret kimerüléséig gyakorlatilag automatikusan évi kétszázezer forint támogatást nyerhetnek el – mondta el Kecskés Péter, a Miniszterelnökség Civil és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője. Az előadó tájékoztatása szerint az egyszerűsített támogatásra csak nem országos hatókörű szervezetek pályázhatnak, amelyek két évre visszamenőleg rendelkeznek számviteli beszámolóval, és éves bevételük nem éri el az ötmillió forintot. A nagyobb civil kezdeményezések számára korábban szakmai és működési célú pályázat létezett két külön kiírással. Jövőre a két támogatási formát egyesítik, és a korábbi gyakorlatnak megfelelően kollégium dönt a pályázat sikeréről.
(MNVH)
A rendelkezésre álló vidékfejlesztési források mentén, összesen mintegy 63 milliárd forint keretösszeggel, három új pályázati felhívást jelentetett meg az Agrárminisztérium. A pályázati lehetőségek az élelmiszer-feldolgozás és a borászat, az ökológiai gazdálkodás, valamint a kiskérődző-tejágazat szerkezetátalakításának támogatását szolgálják.
A most megjelent felhívások közül újabb, mintegy 12 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírással számolhatnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. 2016-ban ezen a területen már születtek támogatói döntések, akkor az Irányító Hatóság közel 2200 kérelmet támogatott, 62 milliárd forint összegben.
A kiskérődző-tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra mintegy 680 millió forintot csoportosított át a tárca, melynek célja a juh- és kecskeágazat helyzetbe hozása. Mindkét vidékfejlesztési pályázat esetében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. december 1-től nyílik lehetősége a gazdálkodóknak.
Az Agrárminisztérium az élelmiszeripar és a borászat számára is megjelentetett egy újabb, 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot, ami a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló beruházások sikeres megvalósítását szolgálja. Az Irányító Hatóság a korábban megjelent vidékfejlesztési pályázatok keretében már közel 150 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött az ágazati szereplők részére. A Vidékfejlesztési Program napokban megjelent új élelmiszeripari pályázatára 2019. január 2-től nyújthatók be a támogatási kérelmek.
A pályázati felhívások részleteiről ezen az oldalon tájékozódhatnak az érintettek.
(AM Sajtóiroda)
A pályázat célja a biológiai sokféleség fenntartása és növelése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédőszerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, és az élelmiszerbiztonság garantálása.
A pályázati felhívásra támogatási kérelmet az aktív mezőgazdasági termelők nyújthatnak be, a támogatás feltétele az ökológiai gazdálkodás minősítési előírásainak megfelelő gazdálkodás folytatása a kötelezettségvállalás 5 éves időtartama alatt az átállás alatt levő és az átállt területeknél egyaránt.
Az elnyerhető támogatás összege a következőképpen alakul:
Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés esetén a támogatás összege:
Szántóföld: 242 euró/ha/év
Zöldség: 516 euró/ha/év
Almafélék: 1040 euró/ha/év
Szőlő: 873 euró/ha/év
Egyéb gyümölcs: 734 euró/ha/év
Gyepgazdálkodás: – ha a legeltetés legalább 0,3 ÁE/ha/év – 147 euró/ha/év
Ökológiai gazdálkodás fenntartása esetén a támogatás összege:
Szántóföld: 172 euró/ha/év
Zöldség: 366 euró/ha/év
Almafélék: 802 euró/ha/év
Szőlő: 674 euró/ha/év
Egyéb gyümölcs: 568 euró/ha/év
Gyepgazdálkodás: – ha a legeltetés legalább 0,3 ÁE/ha/év – 147 euró/ha/év
A támogatási kérelmek elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történő benyújtására 2018. december 1. és 2018. december 31. között van lehetőség.
A pályázati felhívás tervezete itt érhető el:
https://www.palyazat.gov.hu/node/68859?fbclid=IwAR36ku_-PX6zHk6LkBMPo8EiDMrcZvYuFSe9aSXuZiwvx4f7owEf0jcxwjU
Október 16-ával elindul a 2018. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó, közvetlen támogatási jogcímeket érintő előlegek kifizetése.
2018-ban 172 ezret meghaladó számú egységes kérelem érkezett be közel 5 millió hektár mezőgazdasági területre. Az elmúlt évek gyakorlata alapján a közvetlen támogatásokat érintően idén is sor kerül előlegfizetésre. Az Európai Központi Bank által közreadott, 2018. szeptember 28-i hivatalos árfolyam 324,37 forint/euró, ennek alapján kerültek meghatározásra a 2018. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó hazai támogatási összegek és kezdődhet meg az előlegfizetés.
A kifizetések tekintetében fő prioritás, hogy minél több termelő részesülhessen a közvetlen támogatásokat érintő előrehozott kifizetésben és az minden olyan jogcímen elinduljon, ahol lehetséges. Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket követően, valamint a kérelmeket érintő kockázatkezelési gyakorlat eredményei függvényében kezdi meg a Magyar Államkincstár a problémamentes kérelmek esetében az előleg utalását.
A 2018. évi kérelmek után fizethető alaptámogatás (SAPS) – zöldítés nélküli – számított előzetes összege 47 862,44 forint/hektár, a jogosult és hibátlanul igénylő gazdálkodók ennek 50%-a körüli támogatási előleggel számolhatnak. A zöldítési jogcím tekintetében a szabályrendszer ellenőrzése az Európai Bizottság döntése értelmében bonyolultabbá vált, és nagyobb adminisztratív terhet is jelent a gazdák számára. Annak érdekében, hogy a gazdák ne lássák kárát az előírások végrehajtásának, és ne kelljen később a Bizottság utasítása alapján visszakövetelni a már kifizetett támogatásokat, hosszabb ellenőrzési folyamatra van szükség. A megnövekedett ellenőrzési feladatok végrehajtását követően a zöldítési kifizetések nagy ütemben indulnak majd meg.
Az egyes ágazati támogatások közül a termeléshez kötött anyajuh és tejhasznú tehéntámogatás mellett a fiatal mezőgazdasági termelőket és a kistermelőket érintő célzott jogcím esetében is megindul a kifizetés 2018-ban. A gyümölcstermesztőket érintő idei negatív piaci helyzetre való tekintettel a Magyar Államkincstár mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyümölcstermesztéshez kapcsolódóan is sor kerülhessen előrehozott kifizetésre a termeléshez kötött támogatás tekintetében.
Az előlegfizetésre legkésőbb november végéig van lehetőség, utána a részfizetések kezdődnek meg. Ezen túl – fő szabály szerint – a 2018. évi egységes kérelmek után járó támogatásokat 2019. első félévének végéig kell a Magyar Államkincstárnak megítélnie és kifizetnie.
A közvetlen támogatásokon túlmenően megkezdődik az átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT) közül a tej, a hízottbika, a szarvasmarha extenzifikációs valamint a termeléshez kötött anyajuh jogcímek kifizetése. Az idei kedvezőtlen időjárás okozta gyenge terméseredmények miatti veszteségek hatásainak enyhítése érdekében a dohány termesztők számára az év végéig a 2019. évi történelmi bázis alapján számított támogatás egy része előrehozott módon kerül kifizetésre.
(AM Sajtóiroda)
Az Agrárminisztérium számára kiemelt jelentőségű a vidéki térségben található munkahelyek megőrzése, amelyek biztos megélhetést jelentenek, valamint helyben maradásra ösztönzik a mezőgazdaságból élő lakosságot. A LEADER program keretében hozzáférhető támogatások is ezt a célt szolgálják – jelentette ki Farkas Sándor parlamenti államtitkár az erdélyi Mezőpetriben tartott Leader Napok rendezvényen.
A vidéki térségek az ott élők számára garantálják az életfeltételeket, valamint olyan – mással nem helyettesíthető – szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek az egész társadalom számára biztonságos élelmiszerellátást, jó környezetminőséget, természeti erőforrásokat és értékeket, regenerációs és rekreációs lehetőséget kínálnak. A vidék sikereinek a társadalom minden tagja részese – mondta Farkas Sándor.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a közösség által vezérelt helyi fejlesztési programokra, azaz a LEADER-ekre. Ezen programok az innovatív megközelítésekre épülő, fenntartható vidékfejlesztés megvalósítására fókuszálnak. A természeti erőforrások és értékek megőrzése, az azokkal való felelős, fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése, az épített és a természeti környezet védelme a XXI. században egyre inkább felértékelődő, egymással szorosan összefüggő, nemzetbiztonsági jelentőségű stratégiai feladat.
A Mezőpetriben tartott esemény – amelyen számos vállalkozó, mezőgazdasági termelő mellett a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek képviselői vettek részt – célja a Leader Program népszerűsítése, a megvalósított pályázatok bemutatása, a helyi szereplők térségen kívüli kapcsolatrendszerének és a nemzetközi tudásmegosztásban megszerezhető készségeinek fejlesztése.
(AM Sajtóiroda)
Az okosfalvak-szemlélet segíthet megállítani a vidék elöregedését és ezzel együtt az elvándorlást, illetve javíthatja a falvak szolgáltatásainak színvonalát, valamint újraértelmezheti a vidékfejlesztést. Az EB ez irányú programjáról tanácskoztak Gödöllőn Phil Hogan részvételével.
Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Okosfalvak elnevezéssel tartott szakmai konferenciát október 8-án hétfőn Gödöllőn. A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottság tagja, a konferencia házigazdája felidézte, hogy még 2015-ben nyújtotta be az Európai Parlamentnek (EP) és az Európai Bizottságnak (EB) azt az egyéni kezdeményezést, amely az európai ökoszociális falvak kialakítását kezdeményezte, és az okosfalvak koncepciója 2017-ben az EB támogatását is elnyerte.
Az EP-képviselő elmondta, a kezdeményezés célja az volt, hogy a kisebb városok és falvak is használni tudják a mindennapokban a technika legújabb vívmányait és ezáltal javulhasson az ott élők életminősége. Szanyi Tibor közölte: a program a keretépítés módszerével fog működni, ami azt jelenti, hogy a régiók, tagországok töltik fel működő tartalommal a megtervezett kereteket, amihez elveket, együttműködéseket és anyagi forrásokat fog biztosítani az Európai Parlament és az Európai Bizottság. Kitért arra is, hogy az előkészítési szakaszra az EP 800 ezer eurót biztosított az EB-nek, az alapfeladatok ellátásra pedig további 3,3 millió eurót, majd a későbbi tervek szerint még 8 millió euró forrással támogatja a projektet.
Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a nagyvárosokba sokkal erőteljesebben jutnak források, mint a kisebb városokba, falvakba, ezért az Okosfalvak-programon keresztül az Európai Unió azt szeretné előmozdítani, hogy forrásokat lehessen juttatni azoknak a településeknek, amelyek a jelenkor infrastrukturális előnyeihez nem, vagy csak korlátozva férnek hozzá.
Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája megfogalmazásában az Okosfalvak-program a városon kívüli települések életminőségét igyekszik javítani elsősorban a gazdaság, az oktatás, az energiagazdálkodás, a digitalizáció, a mobilitás és az egészségügy területein, oly módon, hogy a vidéki lakosság számára magas szintű technológiai és szociális környezetet teremtsenek. Az okosfalvak-szemlélet segíthet megállítani a vidék elöregedését és ezzel együtt az elvándorlást, illetve javíthatja a falvak szolgáltatásainak színvonalát, valamint újraértelmezheti a vidékfejlesztést.
A konferencián Dr. Csatári Bálint, az MTA emeritus kutatója, geográfus adott elő a „A magyar vidék jövőbeli lehetőségei és az okos falu tervek” címmel. Ezt követően Szanyi Tibor és Franc Bogovič EP-képviselők, Phil Hogan uniós biztos és Navracsics Tibor, oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos részvételével tartottak párbeszédet a polgárokkal az okosfalvak témában. Délután „A Közös Agrárpolitika és az okosfalvak jövője” címmel az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának képviseletében Stefan Ostergard Jensen tartott prezentációt, majd Paul Soto, az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (European Network for Rural Development) munkatársa beszélt az okosfalvak gyakorlati megvalósításáról. A programot Olivier Chartier zárta, aki az ECORYS képviseletében osztotta meg tapasztalatait az okosfalvak első kísérleti projektjének eredményeiről.
(MTI)
147 millió forintos Európai Uniós forrásból készít klímaakcióterveket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat.
A megye 229 településének készülhet el 2019-ig az úgynevezett SECAP dokumentuma, amely több támogatás pályázati feltétele lesz 2020 után. A pályázat 2019 novemberében zárul, így valamennyivel több mint egy év áll rendelkezésre a klímaakciótervek elkészítésére.
http://kolcseytv.hu/klimaakcioterveket-keszit-a-megyei-onkormanyzat/
ePAR adatbeépítés miatt az MVH elektronikus felületei (Egységes Kérelem, MKR) 2018. szeptember 17. és 30. csak korlátozottan érhetők el.
Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a 2018. évi egységes kérelmek feldolgozása során, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer legfrissebb adatainak beépítési folyamatában, a kérelmében megadott egyes táblák az eredetileg megjelölt fizikai blokkhoz képest új blokkba kerülnek áthelyezésre, továbbá egyes esetekben a kérelemben megadott tábla több résztáblára válhat szét, melyek különböző azonosítójú blokkokban lesznek megtalálhatóak.
Az érintett táblák új blokkhoz történő rendelésének technikai folyamata várhatóan 2018. szeptember 17. és 30. között valósul meg, ezért ebben az időtartamban az Egységes Kérelem beadófelület csak korlátozottan érhető el. A feladat végrehajtásával járó kellemetlenségért szíves megértésüket kérjük.
A szakmai tapasztalatok és a felmerült egyéb módosítási igények alapján 2018 szeptemberében módosításra került a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet. A támogatást igénylőket és a kedvezményezetteket érintő legfontosabb módosítások a következők:
Részletek itt:
Több mint 700 magyarországi panzió és szálloda nyert költségvetési támogatást szálláshelyfejlesztésre – jelentette be Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, aki hétfőn hirdette ki a Kisfaludy-program keretében szálláshelyfejlesztésre meghirdetett pályázatok eredményét.
Guller Zoltán elmondta, hogy a vissza nem térítendő, hazai forrásból nyújtott támogatások célja, hogy a turizmus, vendéglátás továbbra is a magyar gazdaság húzóágazata legyen. Hozzátette, hogy több mint 1500 pályázat érkezett, ezért megemelték a támogatási keretet.
Ismertetése szerint a következő két évben több mint 80 milliárd forintból fejlesztik a szálláshelyeket. Országszerte a vidéki panziók több mint kétharmada – több mint 700 panzió – újul meg, és emellett a három kiemelt turisztikai térségben, a balatoniban, a soproniban és a tokajiban 16 szállodafejlesztés lesz, és 27 új szálláshely is létrejön az országban.
Guller Zoltán elmondta, hogy a 2017-ben indított Kisfaludy-program keretében 2030-ig 300 milliárd forintot használhatnak fel a projektekre, a mostani eredményhirdetés az első ütem zárása. Megemlítette azt is, a Magyar Fejlesztési Bank Kisfaludy-hitelkonstrukciója kedvező kamatokkal segíti a beruházások finanszírozását.
Farkas Dávid, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese a fejlesztések elsődleges céljának nevezte, hogy a turizmus nemzetgazdasági hozzájárulása 2030-ra a GDP 16 százaléka legyen, és a vendégéjszakák száma az országban 50 millióra bővüljön.
A sajtótájékoztató végén Guller Zoltán a pilisszentkereszti Kislugas Panzió és Vendéglő vezetőjének átadta az elnyert pályázatról szóló támogatói levelet.
(MTI)
Halegészségügyi kiadvány segíti ezentúl a haltermelő gazdaságok munkáját.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) a haltermelőknek és a horgászszervezeteknek állította össze a kiadványt. A kézikönyv segítségével felismerhetőek az egyes halakat érintő megbetegedések, valamint fontos információkat tartalmaz a megelőzéssel, védekezéssel és gyógykezeléssel kapcsolatban – írja a Magyar Idők.
Az agrárkamara tájékoztatása szerint mintegy 24 ezer hektár a halastavak területe, emellett a horgászatilag hasznosított természetes vízterület 140-145 ezer hektár. A hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek évente közel 25 ezer tonna halat termelnek, amelyből mintegy 17 ezer tonna az étkezési célú. Ennek jelentős része exportra kerül, a magyar hal ugyanis igencsak keresett a nemzetközi piacon.
Itthon is egyre több hal fogy, és noha a mennyiség évről évre emelkedik, a magyarok az európai uniós átlaghoz képest még így is kevés halat fogyasztanak. A növekvő fogyasztást erősítette az is, hogy január elsejétől a halhús forgalmi adója öt százalékra csökkent. A várakozások szerint az idén tíz százalékkal több halat vásárolnak a magyarok, mint korábban.
Magyarország a második legnagyobb pontytermelő Európában, emellett a főként intenzív telepeken nevelt afrikai harcsa tenyésztésében is előkelő helyen szerepel. – A halászat olyan ágazat, amely teljesítményével, a biológiai környezet megóvásával és gondozásával, vidéki munkahelyek megőrzésével jó befektetés az országnak – hívta fel a figyelmet a köztestület.
A NAK és a Ma-Hal szorosan együttműködik annak érdekében, hogy a termelést korszerű technológiák alkalmazásával, biztonságos, tervezhető keretek között, a hatályos állategészségügyi szabályok szigorú betartásával tudják a magyar termelők megvalósítani.
A két szervezet ennek érdekében a napokban az ország számos pontján tart halegészségügyi fórumokat a termelőknek és horgászszervezeteknek. Az első találkozó csütörtökön Szarvason volt, ezt a Sáregresre szervezett fórum követi majd szeptember 12-én.
agrotrend.hu / magyaridok.hu
A Magyar Közlönyben 2018. július 25-én jelent meg az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvény (2018. évi XLI. törvény). A törvény több agrárvonatkozású módosítást is tartalmaz.
Az alábbiakban összefoglaljuk a módosító csomag legfontosabb elemeit.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása (Áfa tv.)
A módosítás eredményeképpen az ESL és az UHT tejek az 5%-os áfa kulcs alá sorolódnak át.
Az adminisztratív teher enyhítése érdekében megszűnik az a kötelezettséget, hogy a befogadott számlákról akkor is kell adatot szolgáltatni, ha az adott számlában áthárított adó összege nem éri el ugyan az adatszolgáltatáshoz szükséges értékhatárt, azonban az adóalany ugyanazon partnertől egy adóbevallási időszak keretében fogadott be több olyan számlát, amelyek alapján levonási jogot gyakorol, és az ezekben áthárított adó összege már eléri az adatszolgáltatással érintett értékhatárt.
A fentieken túl több helyen módosulnak az Áfa törvény mellékletei a VTSZ és az SZJ számok állapotrögzítőjének változása miatt. Azonban ezen módosítások csak technikai jellegűek, a szabályozás tartalmában változatlan marad.
A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény módosítása
A törvény hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely a gabonatermékek fordított adózására vonatkozó rendelkezéseket 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezné. Ennek értelmében a gabonatermékek esetén a fordított adózást 2018. december 31-ét követően is alkalmazni kell.
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
A módosítás értelmében nem minősül szabálytalanságnak, ha valaki a készletfelvétel során az elszámolható mértéken felül állapít meg és jelent be a hatóság felé hiányt. Ebben az esetben a jövedéki adó megfizetésén túl jövedéki bírságot nem kellene fizetni. A visszaélések teljes körének lefedése érdekében szabálytalanságnak minősül az adózatlan jövedéki termék adóraktáron kívüli tárolásán túl a termék szállítása is azáltal, hogy a rendelkezés szabálytalanságként a birtoklást határozza meg.
Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, azaz a szabadforgalomba bocsátásnak a készlethiány bejelentésének időpontja számít. Adófizetésre a bejelentő kötelezett.
A módosítás megszünteti továbbá a kötelező hatósági jelenlétet az adóraktár engedélyesének, a felhasználói engedélyesnek és a jövedéki engedélyesnek az éves készletfelvételénél. A hatóság az előzetes bejelentési kötelezettség alapján, az adott gazdálkodó tevékenységének jövedéki kockázatát figyelembe véve dönt a jelenlétről. A módosítás emellett egyértelműen szabályozza, hogy az éves készletfelvétel milyen időtartományban végezhető el, és ha a készletfelvétel ténylegesen nem a tárgyidőszak utolsó napján történik, hogyan kell azt elvégezni.
Módosulnak a külföldön történő felhelyezés céljából belföldről kivitt zárjegyek visszahozatali szabályai is a visszahozatal határidejének egységesítésével (3 és 6 hónap helyett egységes szabállyal a 6 hónapot követő első készletfelvételig) és a szabály be nem tartása jogkövetkezményeinek egyértelműsítésével. A módosítás alapján meg kell szüntetni a lefoglalást, ha az eszközt a jogsértés elkövetéséhez használták, de nem az elkövető tulajdonában áll és az tulajdonosnak nem volt tudomása a jogsértésről. Másrészt meg kell semmisíteni a lefoglalt dolgot, ha birtoklása jogszabályba ütközik. Az ismeretlen személyek által elkövetett jogsértések esetén lefoglalt dolgot el kell kobozni.
Az üzletzárás szabályai is módosulnak. Ennek értelmében erre akkor kerülhet sor, ha az alkoholterméket vagy dohánygyártmányt zárjegy nélkül értékesítik, valamint ha a jövedéki termék birtokosa a jövedéki termék eredetét nem tudja igazolni. Üzletzárásra nem kerülhet sor, ha jövedéki termékenként 10 liter mennyiségnél kisebb mennyiség eredetét nem tudja a kiskereskedő igazolni, azaz kevesebb, mint 10 liter sörét, 10 liter alkoholtermékét, stb. Az áfa szabályozással való nagyobb fokú összhang megteremtése érdekében a módosítás a folyamatos teljesítésű (időszaki elszámolású) ügyletek esetében lehetőséget biztosít a korrekciós bizonylat kézhezvételéhez igazodó adóelszámolásra.
A módosítás egyértelműsíti továbbá, hogy hogy az egyszerűsített adóraktárakra nem alkalmazandó a naptári év végi vagy üzleti év mérlegfordulónapi köztelező készletfelvételi szabály.
A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
A javaslat 2018. január 1-jei időpontban határozza meg a kereskedelmi vámtarifa besorolási rendjének alkalmazása során irányadó állapotrögzítőt.
A javaslat szerint megszűnik az egészségmegőrző program költségével való adócsökkentés lehetősége. Ezzel összefüggésben a javaslat módosítja az egészségmegőrző program Neta tv. szerinti definícióját is. A javaslat szerint 2019-től kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezés, életmód, sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló tevékenysége, akciója, programja minősülhet egészségmegőrző programnak.
A témában az Európai Bizottsággal folytatott jogvita lezárása érdekében a módosítás célja az, hogy a Neta tv. az Európai Bizottság fenntartásai nélkül adóztassa a továbbiakban is az egészségre ártalmas alkoholos italokat. Eszerint a jövőben a jövedéki adótörvény szerinti alkoholtermékek minősülnek adóköteles alkoholos italnak.
A továbbiakban sem keletkezik adókötelezettség azon alkoholtermékek után, melyek – felhasználásukra tekintettel – mentesülnek a jövedéki adófizetési kötelezettség alól (ilyenek például a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, bizonyos élelmiszerek, csokoládék, vegyipari és kozmetikai termékek, illetve más, nem emberi fogyasztásra szolgáló termékek előállításához használt alkoholtermékek). Az előzőeken túl a törvény továbbra is rögzíti, hogy az alkoholos frissítő nem minősül alkoholos italnak. Az előbbieken túl a módosítás hatályon kívül helyezi a gyógynövény, a gyógynövényes ital, a gyümölcspárlat definícióit, lévén, hogy e termékek külön nevesítése feleslegessé válik az alkoholos italok újragondolt adóztatása mellett.
Módosulnak az adómértékek is: ez valamennyi adóköteles termék esetén mintegy 20%-al nő. Előirányozza továbbá az üdítőitalok adómértékének növelését: a fogyasztásra kész állapotban árult üdítőitalok 7 Ft/l adómértékét 15 Ft/l mértékre, míg a szörpökét 200 Ft/l adómértékről 240 Ft/l mértékre növeli.
Egyebek
A fentieken túl a módosítás tartalmazza az őstermelői terméknek minősülő termékek vámtarifaszámának frissítését, és további technikai jellegű módosításokat a VTSZ és SZJ számok állapotrögzítőjének változása miatt.
A kihirdetett javaslat további rendelkezéseket tartalmaz a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatására: az őket alkalmazó vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól és a foglalkoztató mentesül az e jogviszonyra őt terhelő a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnőhet.
Az egyszerűsítés jegyében öt adófajta is megszűnik. A magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75%-os különadót már idén sem kell megfizetni.A baleseti adó a biztosítási adóba, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad. E mellett egyszerűsödik a cafetéria-rendszer is.
Az egyszerűsítések a magánszemélyek nyilatkozattételi és bevallási kötelezettségét is érintik. Egyrészt lehetővé válik, hogy az Ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek az adóelőleg megállapításához szükséges nyilatkozataikat (pl: családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény) egy erre a célra létrehozott online felületen tegyék meg. A nyilatkozatokat a NAV a kifizetők felé továbbítja a magánszemély rendelkezése alapján. Másrészt 2019-től az egyéni vállalkozók számára is elkészíti az adóhatóság a bevallási tervezetet, melyet a vállalkozók a vállalkozásukhoz kapcsolódó, adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal egészíthetnek ki. Ezzel összefüggésben az egyéni vállalkozók bevallási határideje is az adóévet követő május 20-ára tolódik ki.
A jogszabály itt tekinthető meg.
(NAK)
A Vidékfejlesztési Program keretében újabb, mintegy félmilliárd forint odaítéléséről döntött az Irányító Hatóság, amely a tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztését, valamint az ott élők helyben maradását kívánja előmozdítani.
A kormány kiemelt feladatának tekinti az olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatását, amelyek a helyi gazdaság fejlesztése mellett az energiahatékonyság növeléséhez, valamint a tanyás térségekben élők életminőségének javításához is hozzájárulnak.
A tanyák infrastrukturális fejlesztését célzó, mintegy 8 milliárd forint keretösszegű vidékfejlesztési pályázaton született döntésnek köszönhetően, első körben 65 kérelem részesülhet, összesen közel félmilliárd forint támogatásban. A tanyás térségben élő természetes személyek – 95 százalékos támogatási intenzitás mellett – maximum 6,2 millió forintot, míg a vidéki önkormányzatok legfeljebb 50 millió forintot fordíthatnak a tanyák villamos energia, és vízellátási rendszerének fejlesztésére, valamint a szennyvízkezelés modernizálására.
A pályázat a most meghozott döntésekkel még nem zárult le, így a nyertes kérelmek száma és a támogatási összeg – a folyamatban lévő értékelések lezárásával – a közeljövőben tovább emelkedik majd. Fontos továbbá, hogy a felhívás jelenleg is nyitott, a támogatási kérelmek a rendelkezésre álló forrás függvényében 2019. április 4-ig benyújthatók.
A pályázati kiírás továbbra is elérhető a https://www.palyazat.gov.hu/videkfejlesztesi_tamogatasok oldalon.
(AM Sajtóiroda)
Folytatódik a Tanyafejlesztési program, idén újabb 1,2 milliárd forinos kerettel – tudta meg a Magyar Idők Nagy István agrárminisztertől.
A programot idén nyolcadik alkalommal hirdeti meg az Agrárminisztérium. A felhívást ¬várhatóan szeptember-októberben teszik közzé, a pályázatok elbírálása pedig a jövő év elején várható – írja a Magyar Idők.
Ebben az évben kétféle támogatási konstrukció lesz elérhető. A cikk szerint egy önkormányzati típusú, helyi közösségeknek kiírt felhívást és egy egyéni típusú, tanyai lakosok, tanyagazdák számára készült konstrukciót hirdetnek meg.
Az Agrárminisztérium ebben az évben főként a tanyagondnoki szolgálatok támogatására, a tanyán élőknek szervezett programok, szolgáltatások megvalósítására, a tanyasi lakosokat célzó infrastrukturális fejlesztésekre, valamint a gazdaságok és ¬hálózataik támogatására helyezi a hangsúlyt. Emellett az idén az induló és a legkisebb tanyagazdaságok támogatását is előtérbe helyezik.
A Tanyafejlesztési program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok külön célterületként jelennek meg idén is. Újdonság viszont, hogy szőlészeti és borászati kultúra elterjesztését szolgáló mintaprogramokra is lehet támogatást nyerni.
Mindkét célterületre egyedi támogatási kérelem benyújtásával lehet jelentkezni. Az elbírálás szempontjai érdemben nem változnak.
(www.agroinform.hu)
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 16-i brüsszeli ülésén került sor az új Közös Agrárpolitika jövőbeni szabályainak első érdemi vitájára. Az uniós agrárminiszterek a szabályozás egyszerűsítésének lehetőségeiről folytattak vitát. A magyar delegációt vezető Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár az ülés után kiemelte, hogy Magyarország csak olyan új uniós szabályozás elfogadását fogja támogatni, ami valóban egyszerűbbé teszi majd a gazdák számára a támogatásokhoz való hozzáférést, a tagállamok számára pedig azok kifizetését.
„Az Európai Bizottság június 1-jén közzétett jogszabályi javaslatai alapjaiban változtatják meg a KAP működési struktúráját, a támogatások rendszerét és feltételeit egy egységes Stratégiai Tervben kell a tagállamoknak kidolgozni és az Európai Bizottsággal elfogadtatni.” – mondta az államtitkár.
A részt vevő miniszterek többségének álláspontja szerint az Európai Bizottság javaslatcsomagja nem tükrözi megfelelően a Bizottság által az elmúlt időszakban folyamatosan hangsúlyozott egyszerűsítést, valamint a tagállamok számára biztosított nagyobb szubszidiaritást. Álláspontjuk szerint a stratégiai tervekről szóló javaslat alapján fennáll a veszélye annak, hogy rendkívüli módon megnövekednek a tagállami hatóságokra és a mezőgazdasági termelőkre háruló adminisztratív terhek.
Magyar részről kiemelésre került, hogy a közvetlen támogatások esetében javasolt változtatások bizonytalanságot jelentenek a rendszer működtetése szempontjából, amely sem a tagállamoknak, sem a termelőknek nem jó.
Fontos kiemelni, hogy a mai ülés egy hosszú tárgyalássorozat első állomása volt, az új szabályok leghamarabb 2021-től lépnek hatályba. – mondta el zárásként Feldman Zsolt
(Agrárminisztérium)
Hazánk legnagyobb térség- és vidékfejlesztési projektje lehet a Modern Falvak és Kisvárosok Program, amelynek alapkoncepciója várhatóan az év végéig a kormány elé kerül, s amelynek elkészítését széles szakmai konzultáció előzi meg. A program kidolgozására az egyeztetések Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos vezetésével ma kezdődtek meg.
A ciklusokon átívelő program a vidéki települések tényleges problémáit tárja fel, reagál azokra, a szakmai konzultáció célja pedig az, hogy az egész vidék a program nyertese legyen. Gyopáros Alpár kormánybiztos ma fogadta Schmidt Jenőt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét, Fehérvári Tamást, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét, Seszták Oszkárt, a szövetség tagját, Szabó Gellértet, a Magyar Faluszövetség elnökét, Illés Györgyöt, a szövetség alelnökét, és Nagy Sándort, a Kisvárosi Szövetség alelnökét. A meghívottakkal a kormánybiztos a tervezetről egyeztetett.
Fontos, hogy egységes álláspontra jussanak a településekkel, azok vezetőivel, az érdekvédelmi szervezetekkel, valamint az érintett településen élőkkel, annak érdekében, hogy a lakosság hosszútávon a saját bőrén is érezze az eredményeket – hangsúlyozta Gyopáros Alpár.
A mai megbeszélésen vendégül látott szervezetek vezetői partnerséget ajánlottak a közös munkához. A kormánybiztos jelezte, hogy a program első, tényleges támogatásait legkésőbb a 2020-as költségvetésben szeretnék realizálni, de némely programelemeknél akár korábbi eredmények is elképzelhetők. Gyopáros Alpár megköszönte a szervezetek aktivitását és mindenkit arra biztatott, hogy éljen a véleményformálás lehetőségével a vidéki emberek hosszútávú, perspektivikus céljainak megfogalmazása érdekében.
(Miniszterelnökség)
Júniusban újabb 17 pályázati felhívás esetében, 634 kérelem támogatásáról született döntés több mint 21 milliárd forint értékben a Vidékfejlesztési programban – mondta Kis Miklós, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Az államtitkár kiemelte, hogy az új döntésekkel együtt 1258 milliárd forintra nőtt a program kötelezettségvállalása, ami a teljes keret 97 százaléka.
Közölte: az Agrárminisztérium döntött arról, hogy a fel nem használt forrásokból idén mintegy 50 milliárd forintos kerettel újabb pályázati lehetőséget nyit az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatására. Emellett a tárca újabb 15-20 milliárd forint összegű felhívást hirdet az ökológiai gazdálkodást folytatók számára is.
Szólt arról is, hogy döntöttek a helyi piacok és a közétkeztetés fejlesztésére beérkezett pályázatokról. A felhívás keretösszege 12,6 milliárd forint, amelyre 783 kérelem érkezett be, közel 20 milliárd forintos igénnyel. Az irányító hatóság eddig 336 kérelmet támogatott, mintegy 7,8 milliárd forint értékben. Ennek köszönhetően helyi termelői piacok vagy vásárterek kialakítása, illetve közkonyhák fejlesztése valósulhat meg – mondta.
Kifejtette, emellett újabb 84 pályázó kérelmét támogatták, akik főleg falusi turizmus fejlesztésére több mint 3,3 milliárd forint támogatást fordíthatnak.
Közölte, az élelmiszeripari beruházásokat újabb 2 milliárd forint szolgálja, az állattartó telepek korszerűsítésére újabb 13 kérelem részesült mintegy 1,7 milliárd forint támogatásban.
Arról is beszélt, hogy a kertészeti fejlesztésekre újabb 71 kérelem nyert támogatást, közel egymilliárd forint értékben.
Elmondta, a fiatal mezőgazdasági termelők pályázatai közül is újabb 53 nyert mintegy 660 millió forint támogatást.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg 27 vidékfejlesztési felhívás nyitott, mintegy 300 milliárd forint keretösszeggel, amelyre az elkövetkezendő időszakban folyamatosan lehet pályázni.
Forrás: Agrárminisztérium
A nyertes vidékfejlesztési projektek minél gyorsabb és sikeresebb megvalósítása érdekében elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók a kifizetési igénylés során a vonatkozó szabályok szerint járjanak el. A Magyar Államkincstár 31/2018. (V.30.) számú közleménye a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat tartalmazza.
A közlemény többek között a kifizetési igénylés benyújtásának általános feltételeiről, a költségek elszámolhatóságával kapcsolatos szabályokról, a kifizetési igénylés elbírálásáról, a támogatás folyósításáról, a kötelezettségekről, ellenőrzésekről, valamint a benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos követelményekről tartalmaz részletes információkat.
A Magyar Államkincstár 31/2018. (V.30.) számú közleménye, a Vidékfejlesztési Program keretében nyújtandó támogatás igénybevétele iránti kifizetési igényléssel kapcsolatos általános tájékoztatásról, az alábbi linken mindenki számára elérhető.
(AM Sajtóiroda)
Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP-VP) / Egyedi szennyvízkezelés / Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés felhívás keretében nyertes, nem egyszeri elszámolást választóknak legkésőbb 12 hónappal az okirat kézhezvételét követően kifizetési kérelmet kell benyújtaniuk, amelyben legalább a megítélt támogatási összeg 10%-val elszámolnak.
A fenti elszámolási határidőről és a kapcsolódó kötelezettségekről részletesebb tájékoztatást a 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet 90. § a) és b) pontjában valamint az Általános Szerződési Feltételekben találnak.
Az elszámolások benyújtására a megszokott módon ügyfélkapun keresztül a Kincstár honlapján az Elektronikus Ügyintézés menüpontot választva van lehetőségük a megjelölt határidőben.
A LEADER program aktuális kérdéseinek megvitatására szervezte meg tájékoztató fórumát a LEADER Egyesületek Szövetsége (LESZ). Dr. Finta István, a LESZ elnöke köszöntőjében kiemelte: fontos, hogy a következő ciklus tervezését szakmailag megalapozottan és időben elkezdjük, amellett, hogy a jelen ciklus kérdéseit is kiemelten kezeljük. Lényeges szempont továbbá, hogy az Európai Uniós parlamenti választások kedvezően alakuljanak a számunkra és minél korábban elfogadják a fő irányokat.
Az első előadó Kis Miklós Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár volt, aki a LEADER program jelenlegi helyzetéről és a 2020 után várható időszak előkészítéséről és a lehetséges változásokról beszélt.
Államtitkár úr először is bemutatta a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett LEADER felhívás eddigi eredményeit. Elmondta, hogy Magyarország területén 103 Helyi Akciócsoport van, ami a földrajzi lefedettségét tekintve 3014 települést foglal magába és összesen 3 885 165 fő lakost érint. Kifejtette, hogy a Vidékfejlesztési Program forrásának 5%-át fordították a LEADER programra az alábbiak szerint:
• 41 milliárd Ft fejlesztési forrás,
• 8 milliárd Ft működési költség,
• 1 milliárd Ft előkészítési költségek.
A 2014-2020 közötti időszakban az EMGA és EMVA kereteiben összesen 12,36 Mrd EUR forrás áll rendelkezésre (8,9 + 3,43 Mrd EUR) az agrárium és a vidék fejlesztésére. Kiemelte, hogy pozíciónk az uniós támogatások tekintetében fajlagosan az egyik legjobb az Európai Unióban, a 2014-2020-as időszakban a hazánknak jutó összes uniós forráson belül a KAP részaránya 36,8%, Magyarország részaránya a teljes KAP költségvetésben 3,19%. A jelenlegi rendszer kellő rugalmasságot biztosít a tagállami sajátosságoknak megfelelő támogatási formák kialakításához, és 2020-ig kiszámíthatóan áll a gazdák rendelkezésére.
A Közös Agrárpolitika legfőbb értékei a jövedelembiztonság (a közvetlen kifizetések évente több, mint 170 ezer termelőhöz jutnak el, mintegy 4,9 millió hektár mezőgazdasági területet lefedve), a célzott támogatások (a termeléshez kötött támogatásokon keresztül a nagy élőmunka igényű, valamint érzékeny növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok támogatására nyílik célzottan lehetőség), a vidéki térségek gazdasági aktivitásának fenntartásához való hozzájárulása (vidéki munkahelyek megőrzése, versenyképességi hátrányok leküzdése), eszközök kínálása a generáció váltás előmozdítására, és a hozzáadott értékek előállítása az alapanyag termelésen túl is. Kis Miklós kifejtette, hogy a jelenleg folyó következő uniós időszak költségvetés tervezés fő célja, hogy prioritást élvezzen az olyan mezőgazdaság támogatása, amely megfelelően rugalmas, diverzifikált illetve biztonságos élelmiszert állít elő. Erősíteni kell a környezetvédelmi célkitűzéseket és a klímaváltozás elleni fellépést, amely az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlati célkitűzéseiben is szerepel. Továbbá cél a vidéki térségek társadalmi-gazdasági helyzetének megerősítése, a leszakadó térségek felzárkóztatása és a vidéki életkörülmények javítása.
Várhatóan a 2020 utáni időszakra vonatkozóan minden tagállamnak Stratégiai Tervet kell készíteni, amely terjedelemben rövidebb lesz a Vidékfejlesztési Programnál, de tartalmában és prioritási lefedettségében egyforma lesz. Fontos, hogy ne legyenek lényeges reformok, viszont a korral haladva be kell építeni a zöldítést, a környezetvédelmet, a digitalizációt, melyek mind hasznosak lehetnek Magyarország számára. A 2020 utáni Közös Agrárpolitika számos kihívást, lehetőséget kínál, melyeknek hazánk meg tud, és meg is fog felelni, ezzel is megtartva, erősítve a jelenlegi jó pozíciónkat. Legfontosabb érdekünk, hogy megmaradjanak a jövedelemalapú támogatások, és a versenyképesség megőrzése érdekében lehessen adni vissza nem térítendő támogatásokat beruházások, technológiai fejlesztések, megújuló-energia hasznosítás formájában, ahogy az jellemző a mostani ciklusra is. Meg kell szüntetni a támogatások koncentrációját is, melyre már tett Magyarország lépéseket, és az Európai Bizottságban is erősödni látszik ez az álláspont.
A jövőbeni magyar érdekekről elmondta, hogy erős, 2 pilléres, megfelelő közösségi forrásokkal támogatott KAP fenntartását képviseljük 2020 után is. Valódi egyszerűsítést kell elérni, ami csökkenti a gazdák adminisztratív terheit és a közigazgatás számára is egyszerűbbé teszi a végrehajtást. Az esetleges új célkitűzések csak megfelelő többletforrások bevonása mellett jelenhetnek meg a KAP-ban. Fontos, hogy a KAP forrásait a jövőben is ténylegesen a gazdáknak kell kapniuk, a migráció kezelése nem a KAP feladata. Magyarország célja, hogy a KAP pénzek jelenlegi szinten maradjanak 2020 után is, valamint a KAP-on belüli magyar részesedés (3,2 %) továbbra is fent maradjon.
Közvetlen kifizetések részarányát fenn kell tartani, mivel a gazdák jövedelmi helyzetét és a gazdálkodásuk kiszámíthatóságát nagy részben befolyásolja. Magyar szempontból kiemelt jelentőségűek a termeléshez kötött támogatások, amelyek fenntartása 2020 után is indokolt, akár a hatály szélesítésével és az erre fordítható források növelésével. A két pillér közötti átcsoportosítás lehetőségének fenntartása továbbra is a kormány döntési kompetenciája maradjon. Erős biztonsági háló fenntartását kell szorgalmazni, mivel a KAP első pilléréből származó közvetlen kifizetések jelenleg nem elegendőek a gazdák által tapasztalt jövedelemingadozás enyhítéséhez. Az első pillér mellett egy jól működő és jól finanszírozott második pillér alapvető fontosságú a KAP sikeréhez és az uniós vidéki területek jólétéhez.
A Vidékfejlesztési Programon belül továbbra is biztosítani kell a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát és a jelenlegi támogatás intenzitások fenntartása mellett. A vidékfejlesztési források felhasználása során a célok tekintetében a jelenlegi tagállami rugalmasságot fenn kell tartania térségi különbözőségek és gazdasági- társadalmi elmaradottságok kezelhetősége miatt. A beruházási támogatások továbbra is hangsúlyosan jelenjenek meg a vidékfejlesztési támogatások között. A pénzügyi eszközök és jövedelemstabilizáció ne kötelező, hanem a tagállamok által választható elem legyen.
A LEADER jövőjével kapcsolatosan Kis Miklós Zsolt államtitkár úr elmondta, hogy várhatóan a programon belüli 5 %-os forrás összeg maradni fog, de nem mindegy, hogy a uniós költségvetésben mennyi lesz a KAP részarányi, így a LEADR forrás is változhat. Továbbra is az alulról szerveződő, helyi vezetésű LEADER megközelítés marad, mert hatékonynak bizonyult az előző időszakban, azonban a jövőben még fokozottabb együttműködésre van szükség a helyi szereplőkkel. A LEADER program vonatkozásában a tagállamok nagyfokú rugalmasságot kapnak.
Ezt követően Dr. Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár mutatta be a LEADER program aktualitásait. A prezentáció elején kijelentette, a 103 HACS, összesen 620 felhívásából már 65 felfüggesztésre, 50 pedig lezárásra került. Eddig közel 7000 támogatási kérelmet nyújtottak be a pályázók. Az elmúlt időszakban a Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS-ek) felülvizsgálata és jóváhagyása folyamatos volt, az elfogadott dokumentumok aránya közelíti a 100%-ot, a működési költségek esetében pedig, már 3,5 milliárd forint kifizetésre került.
Dr. Mezei Dávid a következő, aktuális kihívásokat jelölte meg:
• felhívások ésszerű és életszerű módosítása
• az esetleges változások miatt a támogatást igénylőket nem érheti hátrány
• minden módosításnál fontos a nyolc napos szabály betartása
• HFS végrehajtása során felmerülő kérdések megválaszolása
• támogatási kérelmek ügyintézése
• a döntések előkészítése
• FIFO elv (pályázatok benyújtásának gyorsasága számít, nem a beadott anyagok minősége) elkerülése, valós kiválasztás szükséges, megfelelő számú támogatási kérelemből
• felfüggesztések idejének kiválasztása
• felfüggesztések zökkenőmentes végrehajtása
• felhívások újranyitása és meghirdetése
A Helyettes Államtitkár előadása végén leszögezte, forrásátcsoportosítás egyelőre nem lehetséges, az átláthatóság és az Európai Unió felé fennálló, végrehajtással kapcsolatos kötelezettségek miatt fontos, hogy a HACS-ok türelmesek legyenek és bevárják egymást (legkorábban szeptemberig), annak ellenére, hogy a meghirdetett felhívásaikra beadott pályázatok esetében már most jelentős különbségeket lehet megfigyelni.
A LEADER program eddigi végrehajtásában szerzett tapasztalatokat mutatta be Krisztin-Németh László, a Magyar Államkincstár Vidékfejlesztési Támogatások Főosztályának osztályvezetője. Kiemelte, az eddigi munka során számos kérdés merült és merül fel, a megoldás megtalálásának érdekében folyamatos az együttműködés a Kincstár, a Kormányhivatalok és a HACS-ok között.
Jelenleg a legnagyobb kihívást az OTMR (Országos Támogatási Monitoring Rendszer) hiányosságai okozzák, amelyek miatt a pályázatok ügyintézése feltorlódhat. Továbbá segédletekre lenne szükség az előzetes helyszíni szemle elvégzéséhez és az átláthatósági vizsgálat lefolytatásához. Jó hír, hogy megoldódni látszik a digitális aláírás kérdésköre és a KKV nyilatkozatok is elérhetővé válnak, erről hamarosan tájékoztató jelenik meg. A napokban, előreláthatóan használhatóvá válik a „de minimis” nyilvántartás, a tartalmi értékelés elvégzéséhez szükséges felület tesztelése június közepétől várható. Az esemény szemléket nem a HACS-ok fogják elvégezni, a képzés meghívót a Kormányhivatalnak kell továbbítani.
A végrehajtással kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdések:
• végső jogosultság ellenőrzésének kérdésköre
• jogosultsági ellenőrzésen elutasított támogatási kérelmek felülvizsgálata
• kifizetési kérelmek ügyintézésénél felmerülő problémák kezelése
• változás bejelentésének ügyintézése
A záró előadás során Weidel Walter, Főtitkár mutatta be a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) munkásságát. A főleg információ átadásra épülő szervezet több mint 11 000 partnerrel rendelkezik jelenleg. A www.mnvh.eu weboldal és a facebook profil mellett havonta kiküldésre kerül egy központi és megyénként 1-1 területi hírlevél is, amelyben a Hálózattal kapcsolatban lévők aktuális pályázati információkról és a vidékfejlesztés szempontjából meghatározó eseményekről olvashatnak. Az MNVH nemzeti és nemzetközi feladatokat is ellát. Nemzetközi szinten folyamatos az együttműködés az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal (EVH) és az Európai LEADER Szövetséggel (ELARD). EU-s mintára, több unión kívüli ország is szeretne hasonló vidéki hálózatot kiépíteni, az MNVH többek között a Macedón szervezet létrehozásában is segítséget nyújt.
(MNVH)
A Magyar Államkincstár 31/2018. (V.30.) számú közleménye részletes tájékoztatást ad a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében nyújtandó támogatások igénybevételéhez fűződő kifizetési igényléssel kapcsolatos általános tudnivalókról. Célja a pályázati felhívások alapján megvalósuló projektekhez nyújtandó támogatásigényléshez kapcsolódó szabályok rögzítése, ismertetése, továbbá a legfontosabb gyakorlati tudnivalók összefoglalása.
A közlemény tartalmazza többek között az érintett beruházási támogatások listáját, a kifizetési igénylés általános feltételeit, behatóan ismerteti az igénylés típusait (előleg, időközi, záró kifizetési igénylés), a költségek elszámolhatóságával kapcsolatos szabályokat és feltételeket, a kedvezményezettek kötelezettségeit, a kifizetési igénylés elbírálásának és a támogatások folyósításának lépéseit. A közleményben megtalálhatóak a benyújtandó dokumentumok és a kitöltésükkel kapcsolatos részletes információk.
A közlemény az alábbi linken olvasható: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/31-2018-v-30-szamu-kincstar-kozlemeny
Forrás: Magyar Államkincstár
Megjelent a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására kiírt HUNG-2018 kódjelű, 223 millió forint keretösszegű pályázati felhívás.
A Nemzeti értékek és hungarikumok pályázat (HUNG-2018) célterületei:
1. célterület: a magyar kultúra értékeinek megismertetése többkörös, országos döntővel végződő, Kárpát-medencei szintű vetélkedőn keresztül.
2. célterület: nemzeti értékek (települési, tájegységi, megyei, ágazati, külhoni települési, külhoni tájegységi, külhoni nemzetrész értéktárban szereplő nemzeti értékek, kiemelkedő nemzeti értékek és hungarikumok) bemutatása és népszerűsítése:
a.) nyomtatott és elektronikus kiadványok, honlapok, filmek készítésével,
b.) bemutató terek kialakításával,
c.) rendezvények megvalósításával
3. célterület: hagyomány a divatban – viselet másként; a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrájának, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazásuk a mai öltözködéskultúrában.
A pályázati felhívás és mellékletei letölthetőek innen.
Forrás: hungarikum.hu, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.
A 2018. évi egységes kérelem benyújtásának alaphatárideje: 2018. május 15.
A Magyar Államkincstárhoz május 15. és június 11. között benyújtott kérelmek esetében, az elfogadott támogatási összeg munkanaponként 1%-kal csökken.
A 2018. május 15. napjáig benyújtott egységes kérelmet támogatás-csökkentés nélkül, 2018. május 31-ig lehet módosítani. Az ezt követően, 2018. június 11-ig történő változtatás már az érintett táblára járó támogatási összeg munkanaponkénti 1%-os csökkentésével jár.
2018. június 12-től már sem a benyújtott kérelem módosítására, sem pedig az új kérelem benyújtására, (illetőleg a kérelemben új támogatási jogcím megjelölésére) nincs lehetőség.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egységes kérelem keretében lehetőség van állatalapú közvetlen és a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott támogatások benyújtására is. Az állatalapú közvetlen támogatások esetében azonban az 1 %-os kérelemszintű csökkentést már május 16-tól érvényesítjük, ideértve a módosításokat is!
Amennyiben a tájékoztató és a vonatkozó jogszabályok között ellentmondás vagy eltérés merül fel, abban az esetben a jogszabályok az irányadóak.
A Miniszterelnökség 100%-os finanszírozással és szakmai koordinációval segíti a megyei önkormányzatokat területrendezési feladataik ellátásában
Annak érdekében, hogy a megyei területrendezési tervek egy időben, a hatályos jogszabályoknak megfelelően készüljenek el, a megyei önkormányzatok a most közzétett szakmai kiadványból kapnak útmutatást területrendezési terveik felülvizsgálatához. E munka könnyebbé tételéhez hozzájárul az a 2018. január 1-én hatályba lépett törvénymódosítás is, mely a megyei önkormányzatok számára ingyenesen és digitálisan hozzáférhetővé tette a tervek felülvizsgálatához nélkülözhetetlen alaptérképi adatokat.
(Miniszterelnökség)
A Vidékfejlesztési Program keretében újabb, mintegy 5,5 milliárd forint odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség, mely támogatásból 38 termelői csoport részesülhet.
Fontos kormányzati célkitűzés a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatban tevékenykedő gazdálkodók azon együttműködésének ösztönzése, mely segíti a piaci pozíciójuk erősítését, jövedelmi, versenyképességi helyzetük stabilitását.
A Miniszterelnökség, a Vidékfejlesztési Program keretében a 2014. január 1. után alakult, és elismerésben részesített termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez kapcsolódó költségek részbeni átvállalására biztosít támogatást. Az értékesítés alapján számított átalányösszegű támogatásra a nyertes termelői csoport legfeljebb 5 éven keresztül jogosult. A maximálisan kapható összeg mintegy 31 millió forint évente.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton fogják megkapni. A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben közel 100 milliárd forint vidékfejlesztési kötelezettségvállalást tett, ami több mint 4000 kérelem támogatását jelenti. Az értékelések folyamatosan zajlanak, a megítélt támogatások összege és a nyertes projektek száma tovább növekszik majd a következő időszakban.
(Miniszterelnökség)
Közel 1800 gazdálkodó számára újabb mintegy 30 milliárd forint vidékfejlesztési forrás odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség. A támogatás többek között az öntözésfejlesztési és élelmiszer-feldolgozási beruházások megvalósítását, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők indulását is segíti.
A Kormány kiemelt célkitűzése a 2020-ig tartó uniós ciklusban, hogy a fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek számára lehetőséget biztosításon új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására, ezáltal elősegítve a mezőgazdasági termelők generációváltását. Ennek jegyében a Miniszterelnökség első körben mintegy 13 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntött, amelyet közel 1100 fiatal mezőgazdasági termelő fordíthat új agrárvállalkozására. Az egyes fiatal gazdák a pályázat keretében mintegy 12 millió forint támogatásban részesülnek. Fontos hangsúlyozni, hogy vannak még folyamatban lévő értékelések, ennek megfelelően a nyertes kérelmek száma és a támogatási összeg a közeljövőben tovább fog emelkedni.
További 5 milliárd forint megítélt forrás járul hozzá az öntözött területek növeléséhez. A most támogatásban részesült 179 gazdálkodó többek között a vízvisszatartásra, valamint takarékos öntözési technológiák elterjesztésének megvalósítására fordíthatja a forrásokat. Egy korábbi módosításnak köszönhetően a nyertes pályázók egyéni beruházás esetén maximum 1 milliárd forint, míg kollektív projekt esetén legfeljebb 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.
A mostani döntéseknek köszönhetően további 700 millió forinttal támogatja a tárca az élelmiszer-feldolgozást érintő beruházások megvalósulását, több mint 2,5 milliárd forint szolgálja az állattenyésztési és kertészeti ágazat fejlesztéseit, míg mintegy 5 milliárd forint az erdészeti gépbeszerzést és az erdő-környezetvédelmet. Emellett újabb 3 milliárd forint odaítélésére is sor került, amely többek között a falusi turizmus fejlődéséhez járul hozzá.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon „jóváhagyott” státuszba kerülnek, támogatói okiratukat elektronikus úton, folyamatosan fogják megkapni.
A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben eddig összesen 91 milliárd forint vidékfejlesztési támogatás megítéléséről döntött, több mint 4000 kérelmet támogatva. Ezzel együtt a Vidékfejlesztési Program teljes keretének már 94%-a, több mint 1220 milliárd forint lekötésre került.
(Miniszterelnökség)
A Vidékfejlesztési programban 76 milliárd forintot különítettek el a fiatal gazdák támogatására, a keretösszeg mintegy 50-50 százalékban oszlik meg a beruházások és az induló gazdák támogatása között – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Fiatal gazdák – vidékfejlesztési támogatások finanszírozása című sajtóbeszélgetésen.
Az államtitkár a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) által szervezett eseményen kiemelte, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikája (kap), az uniós támogatások határozzák meg a fiatal gazdák finanszírozási lehetőségeit.
Kis Miklós Zsolt hozzátette, hogy 2017. március 16. és június 30. között több mint 3000 fiatal gazda adta be kérelmét a Fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása pályázatra. A kérelmeket 2018. március 27-én bírálták el, a pályázók több mint 40 százaléka nyert el támogatást. A Vidékfejlesztési programból a most elfogadott induló támogatások finanszírozására szánt összeg meghaladja a 13 milliárd forintot – mondta.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a pályázaton a kérelmezők 40 ezer eurónak megfelelő összegű forintot (mintegy 12 millió forint) igényelhettek és egyúttal vállalniuk kellett, hogy gazdaságukat minimum 5 évig működtetik. A 2017-ben meghirdetett pályázatra azoknak a fiatal gazdáknak a jelentkezését várták, akik munkaerőigényes ágazatot kívántak kialakítani, az államtitkár példaként a kertészetet és állattenyésztést említette.
Kis Miklós Zsolt arról is beszámolt, hogy a beruházási típusú támogatásoknál 6706 vállalkozás kérelmét fogadták el, akik főként kertészetek, illetve állattartó telepek korszerűsítésére, valamint kisebb méretű terménytároló építésére pályáztak. Az odaítélt támogatások összege 209 milliárd forint. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a nyertes pályázók közül 995-en fiatal gazdák voltak és a számukra biztosított beruházási típusú támogatás összege 36,678 milliárd forint volt.
Az államtitkár szerint a vizsgálni kell majd, hogy a fiatal gazdáknak nyújtott beruházási típusú, illetve az induló mezőgazdasági vállalkozás címén igényelt támogatások jól hasznosultak-e. Az induló támogatást elnyerő fiatal gazdáknál az is lényeges kérdés, hogy a minimumként megszabott 5 éves időszak után is bent maradtak-e a mezőgazdaságban.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, a magyar mezőgazdaság hiteligényét mutatja, hogy a szektor hitelállománya a korábbi években elért 328 milliárd forintról, 2017-ben 634 milliárd forintra emelkedett. Ez a tendencia azt is jelzi, hogy a bankok nyitottak a mezőgazdaság hitelezésére, jó adósnak tartják a gazdálkodókat.
Az ügyvezető igazgató az alapítvány munkájáról közölte, ha egy gazdálkodó a bankhoz fordul és hitelt szeretne felvenni, de nem rendelkezik elég fedezettel, ám a projektje ígéretesnek tűnik, akkor a bank keresi fel az alapítványt és kéri, hogy pótolja ki a hitelfelvevő hiányzó fedezetét. Az alapítvány kezességet vállal a hitel visszafizetésére.
Herczegh András kiemelte, az alapítványnak 17 000 ügyfele van, közülük több mint 9 ezren egyéni gazdálkodók, 2720 fiatal.
Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke közölte, Magyarország a fiatal gazdálkodók számát tekintve az unió középmezőnyében foglal helyet, a gazdálkodók 13-14 százaléka tartozik a 40 év alatti korosztályhoz.
(MTI)
Többek között a falusi turizmus fejlesztését szolgálja az a mintegy 23 milliárd forint támogatás, amelyet a Miniszterelnökség első körben megítélt a Vidékfejlesztési Program nem mezőgazdasági tevékenységek támogatására meghirdetett pályázata keretében.
A falusi turizmus fejlesztését célzó vidékfejlesztési pályázaton született döntésnek köszönhetően, első körben összesen 550 vállalkozás részesülhet támogatásban. A nyertes vállalkozások csaknem 23 milliárd forintot fordíthatnak többek között falusi szálláshely létesítésére, fejlesztésére, illetve egyéb nem mezőgazdasági termék-, szolgáltatás- és technológiafejlesztésre. A vidéki térségben működő mezőgazdasági mikrovállalkozások projektjeik megvalósítására maximum 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyertes kérelmek száma és a támogatási összeg a még folyamatban lévő értékelések lezárásával, a közeljövőben tovább fog emelkedni.
A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben összesen 89 milliárd forint vidékfejlesztési kötelezettségvállalást tett, így a Vidékfejlesztési Program keretében már több mint 1200 milliárd forintról, a teljes keret 93%-áról megszülettek a támogatói döntések.
(Miniszterelnökség)
A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, melynek köszönhetően újabb 309 darab kérelem támogatásáról és mintegy 6 milliárd forint odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség.
A megítélt összeg az erdészeti gépbeszerzést, illetve az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások megvalósulását szolgálja.
Az erdőgazdálkodás hatékonyságának növeléséhez és a természet-közeli gazdálkodási módok elterjedéséhez elengedhetetlen az erdészeti ágazat technológiai színvonalának javítása. Ennek jegyében a Miniszterelnökség első körben mintegy 4 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntött, amelyet összesen 142 darab nyertes pályázó fordíthat erdészeti gépbeszerzésre.
Emellett további mintegy 1,8 milliárd forint megítélt forrás járul hozzá a kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérsékléséhez. A jelenleg 167 darab támogatott a rendelkezésre álló összeget többek között jégesőkár, mezőgazdasági esőkár, illetve tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások megvalósítására fordíthatja.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton fogják megkapni.
A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben összesen 27 milliárd forint vidékfejlesztési kötelezettségvállalást tett, ami közel 1500 kérelem támogatását jelenti. Az értékelések folyamatosan zajlanak, a megítélt támogatások összege és a nyertes projektek száma tovább növekszik majd a következő időszakban.
(Miniszterelnökség)
Mostantól akár 20 millió forint vissza nem térítendő támogatás is igényelhető, népi építészeti emlékek helyreállítására. A támogatást a Népi Építészeti Program keretében, a Lechner Tudásközpont közreműködésével a Miniszterelnökség biztosítja. A programra 2018-ban 1,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Az egyedi kérelmek benyújtására a Tájékoztató megjelenését (2018. március 7.) követő 30 napig van lehetőség.
A program célja, veszélyeztetett népi építészeti örökségünk, a népi műemlékek, a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökség megóvása, megőrzése, fenntartása. Egyedi támogatási kérelem benyújtásával bárki igényelhet támogatást.
A támogatás a népi építészeti emlékek veszélyelhárításához, állagmegóvásához, valamint részleges vagy teljes helyreállításához igényelhető, ha az az épített örökségnek műemléki értéket képviselő, védelem alatt álló eleme (egyedi műemlék, nyilvántartott műemléki érték, helyi rendelettel védett). A támogatási kérelmet a védelem alatt álló épületek tulajdonosai, vagyonkezelői, használói nyújthatják be.
A vissza nem terítendő költségvetési támogatás összege projektenként minimum 1, maximum 20 millió Ft. A támogatás mértéke természetes személyek esetén a beruházás megvalósítása során felmerülő összköltség legfeljebb 80%-a, az önkormányzatok és egyéb szervezetek esetén legfeljebb 50%-a lehet, folyósítása pedig támogatási előleg formájában, egy összegben történik.
A támogatás odaítélése során kiemelt szempont a hagyományos építőanyagok és hagyományos műszaki megoldások alkalmazása. A támogatott értékek állagmegóvási, felújítási munkálatai során az épületeket lebontani és helyükre teljesen újat építeni nem lehet, ám egy korábban bizonyíthatóan létezett épület az előző mására újra felépíthető.
A támogatási kérelem tartalmi és formai követelményeit a letölthető Tájékoztatóból ismerhetik meg az érdeklődők. A kérelmeket a Tájékoztató közzétételét követő 30 napon belül kell benyújtani a Lechner Tudásközponthoz egy eredeti papír példányban és elektronikus adathordozón szerkeszthető formában is „Népi Építészeti Program” megnevezéssel.
További felvilágosítás a nepiepiteszetiprogram@lechnerkozpont.hu e-mail címen és a +36 (1) 279-2616-os munkanapokon 9:00-14:30 között hívható telefonszámon kérhető.
(Miniszterelnökség)
Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2018. évi kiírása.
A Földművelésügyi Minisztériumhoz kötődő civil szervezetek fontos szerepet vállalnak abban, hogy teljesüljenek az agrárágazati célkitűzések. A tárca, mint minden évben, 2018-ban is segítséget kíván nyújtani ezen szerveztek támogatásához az agrárágazati szervezetek számára a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya által kiírt pályázatával.
A pályázható keretösszeg 40 millió forint, az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térintendő támogatás összege 300.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet.
A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatát várjuk a felhívásban szereplő módón és határidőn belül, azaz 2018. március 8. – április 5. között.
A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, a nyilatkozatot és az átláthatósági nyilatkozatot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
(FM Sajtóiroda)
A Miniszterelnökség – tekintettel egy külső tűzeset miatti informatikai rendszerleállásra – meghosszabbította a „Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével” című pályázati felhívás támogatási kérelmeinek benyújtási lehetőségét.
A megjelent módosítás szerint a kérelmeket 2018. március 8. helyett, 2018. március 14-én éjfélig nyújthatják be a mezőgazdasági termelők. A felhívás keretében új, innovatív és környezetbarát termesztési technológiák és termesztési módok elterjesztésének finanszírozására nyílik lehetőség. Egyéni projekt esetén maximum 75 millió forint, míg kollektív projekt esetén legfeljebb 150 millió forint vissza nem térítendő támogatás nyerhető.
A pályázatra korábban beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, melynek eredményeképpen a Miniszterelnökség ez idáig összesen 288 darab kérelmet támogatott több, mint 6,7 milliárd forint értékben.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.
Sorra jelennek meg a Vidékfejlesztési Program Leader pályázati felhívásai: eddig 617 elérhető, és további 2 várható még – közölte Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A gazdaságfejlesztési célú felhívások többségére már beadhatók a pályázatok, míg az egyéb célúakra várhatóan ettől a hónaptól lehet pályázni.
Idén újabb lendületet kap a vidékfejlesztés egy másik fontos területe, a helyi közösségek által fontosnak tartott célok megvalósítása. Az elmúlt évek előkészítő munkája után 2017. október-novemberében sorra jelentek meg a Leader közösségek által meghirdetett pályázatok a Magyar Államkincstár honlapján (https:// www.mvh.allamkincstar.gov. hu/leader-helyi-felhivasok). Eddig 617 felhívás publikus, és további kettő megjelentetését tervezik még a Helyi Akciócsoportok – közölte a Magyar Mezőgazdaság érdeklődésére Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A 2014–2020 közötti időszakra az EMVA források 5 százalékát, mintegy 41 milliárd forintot különített el a közösségi, alulról építkező kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség, emellett 8 milliárdot biztosítottak a Helyi Akciócsoportok működésének finanszírozására, valamint egymilliárdot az előkészítési költségekre.
– Ugyanakkor a 2007–2013-as időszakhoz képest számos változás is van a programban. Lényegesen egyszerűsítettük a program eljárásrendjét: egyrészt megszűnt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, másrészt a korábbi közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény hatálya alól is kivontuk a Vidékfejlesztési Programot, így a Leader pályázatokat is a fejlesztési rendszer többi pályázatához hasonlóan bonyolíthatják le a Helyi Akciócsoportok (HACS) – mondta Kis Miklós Zsolt. Ennek – és az Irányító Hatóság hathatós közreműködésének és segítségének – köszönhetően a Leader helyi felhívások külalakilag és tartalmilag is hasonlítanak a VP egyéb felhívásaihoz, a központi, minden operatív program által használt sablon kismértékű átdolgozott dokumentumában készítették el ezeket a HACS-ok.
Az előző Leader program eredményei
A szaktárca tájékoztatása szerint az ÚMVP-ben 2007–2013 között 84 milliárd forint kötelezettségvállalás történt a Leader fejlesztési célú intézkedéseken, igaz, a teljes Leader több intézkedést fedett le, mint most. Akkor, az első támogatási kérelembeadási időszakban 4189 pályázat érkezett be elbírálásra, a nyertes felhívásokra pedig 4,5 milliárd forintot fizettek ki. A második pályázati körben 8351 beérkezett pályázatra 13 milliárd, míg a harmadik körben 8261 beérkezett pályázatra 38,5 milliárd forintot ítéltek meg. A pályázói és végrehajtó oldal folyamatos tanulásának eredményeképpen sokat javult a lemorzsolódási arány is.
A pályázatok megvalósulásának ellenőrzését többek között a projektek lezárása utáni helyszíni vizsgálatokkal oldották meg. Az utólagos ellenőrzés során vizsgálják a rendeltetésnek megfelelő használatot, a vállalt kötelezettségek betartását, a jogosultsági kritériumokat mind a támogatási kérelem benyújtásakor (bázisévre vonatkozóan), valamint az utólagos ellenőrzés időpontjában is – függetlenül attól, hogy az utólagos ellenőrzésre kijelölt ügyfélnél korábban már történt-e helyszíni ellenőrzés –, valamint a kifizetések/elszámolások teljesítését.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a különböző médiumokban megjelent, Leader programokhoz köthető szabálytalansági bejelentések is mind kivizsgálásra kerülnek a Magyar Államkincstár által. Ilyen esetben bejelentés nélküli rendkívüli helyszíni ellenőrzést kezdeményeznek, és amennyiben szabálytalanságot állapítanak meg, intézkednek az érintett tételekhez kapcsolódó összeg visszaköveteléséről, vagy a teljes pályázat elutasításáról és a teljes összeg visszaköveteléséről.
Pénzvisszafizetés a teljes ÚMVP időszakban, az első támogatási kérelem benyújtási kör óta (2009) napjainkig 112 támogatási kérelem esetében történt, mintegy 520 millió forint összegben – közölte a Magyar Mezőgazdaság érdeklődésére a Miniszterelnökség.
Így kevésbé bürokratikus, és sokkal rugalmasabb lett a rendszer. Az államtitkár szerint egyszerűsítették a működéshez kapcsolódó elszámolások szabályait is, a kezdeti nehézségeket sikerült a HACS-okkal együttműködve, illetve az Európai Bizottsággal megegyezve megoldani. A 2014– 2020-as időszakban a korábbi programnál a HACS-okhoz delegált kifizető ügynökségi feladatok megszűnnek, a munkaszervezetek irodái megnyílnak a helyi szereplők előtt, így aktívabb és szerteágazóbb térségfejlesztési feladatokat láthatnak el.
Az előző időszakban kötelezően alkalmazott két körös pályáztatás megszűnt, de a HACS-ok kérésének engedve az IH lehetőséget adott arra, hogy előszűrést végezzenek adminisztratív terheik csökkentése érdekében, mellyel néhány szervezet él is. Egy támogatási kérelmet kell benyújtani elektronikusan ügyfélkapun keresztül, amit helyben bírálnak el az akciócsoportok. A közreműködő szervezet az Irányító Hatóság megbízása alapján a támogatási kérelmek végső jogosultsági ellenőrzését végzi. Fontos változás továbbá, hogy a pályázatok elbírálása objektívebb lesz, valamint a támogatási kérelmek értékelése pontozás alapján történik majd, amely során nem számít a pályázatok benyújtásának ideje sem. Utóbbival a Miniszterelnökség szeretné elérni, hogy megfelelő szakmai színvonalú projektek kerüljenek kidolgozásra, amelyek előkészítését nem befolyásolja a benyújtás gyorsasága.
A korábbi Leader programokhoz képest az új időszakban helyi fejlesztési stratégiákat (HFS) készítettek az akció csoportok, amelyek a Vidékfejlesztési Program hat prioritásához is hozzájárulhatnak. Így a helyi igények szerint kialakított pályázati felhívások jelenhetnek meg, amelyeket nem kell a korábbi jogcímrendeletek által meghagyott témákra korlátozni. A stratégiák az akciócsoportok honlapján érhetők el.
A 2014–2020-as időszakban a fő cél a Leader közösségek által vezérelt projektek továbbfejlesztése és a kialakított helyi kapacitások megtartása. A helyi stratégiákat, fejlesztési célokat a helyi közösségek állították össze, azonban az Irányító Hatóság – a HACS-ok autonómiáját nem sértve – a tervezéshez részletes segédletet nyújtott számukra, amelyben javaslatokat fogalmazott meg a legfontosabb kiegészítő tartalmakkal kapcsolatban. A helyi pályázati felhívások elkészítésekor az Irányító Hatóság szabályossági vizsgálatot is végzett, és ha észlelhető volt olyan szempont, mely nem biztosított kontrollt, javasolták a módosítását.
Jelenleg az előző időszakinál több, mintegy 103 Leader Akciócsoport (HACS) működik, azonban 80 százalékuk már az előző programban is részt vett. További változás, hogy mivel a Leader fejlesztési módszer a Közösségi Agrárpolitikából (KAP) átkerült a legmagasabb szintű közösségi szabályozásba, és a városokban is elkezdik alkalmazni CLLD néven, ezért a Területi Operatív Program Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD ) elnevezésű felhívásával összehangolva állapították meg a Leader támogatásra jogosult vidéki területeket. A program így az ország területének 90, míg népességének 39 százalékát érinti. Egy-egy Leader Akciócsoport által lefedett területen a népesség 10 ezer – 150 ezer fő között változhat.
A legtöbb gazdaságfejlesztési célú felhívásra már beadhatók a pályázatok, míg az egyéb célúakra februártól lehet pályázni – mondta Kis Miklós Zsolt. A meghirdetett felhívásoknál a támogatási kérelmek benyújtásának időszaka akciócsoportonként eltérő, nem egységes, a HACS határozza meg a felhívásban a benyújtás kezdetét és végét, de minden esetben betartva a 60 napos megismerés lehetőségét. A vállalkozói szférából kizárólag mikrovállalkozások pályázhatnak, ezen kívül további megkötést a HACS-ok határoznak meg a felhívás keretében.
A meghirdetett Leader pályázatokról elmondható, hogy meglehetősen széles sávban szóródnak az igényelhető támogatási összegek: akad olyan felhívás, amelynél 150 ezer forint a maximumösszeg, és olyan is, ahol 62 millió forint. Jellemzően azért 20 millió alattiak a legmagasabb, pályázónként elérhető támogatások, mindössze 30 olyan pályázat van, amelynél e felett húzták meg a maximumösszeg határát. Azt is a HACS-ok döntötték el, hogy lehetőséget adnak-e a felhívásaiknál előleg igénybevételére. Amennyiben igen, akkor a mértékét a pályázati felhívásban szabályozták. Ugyanakkor a Leader programnál is kötelező a biztosítéknyújtás a pályázók számára – kivéve természetesen az önkormányzatokat – az előlegigénylésnél.
A pályázatok elbírálása a felhívást meghirdető akciócsoport munkájától, hatékonyságától függ. A támogatói okiratot az Irányító Hatóság állítja ki – tette hozzá Kis Miklós Zsolt.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
A Miniszterelnökség újabb, a vidéki önkormányzatok beruházásainak sikeres megvalósítását segítő módosításról döntött. Az öt vidékfejlesztési pályázatot érintő változásnak köszönhetően kevesebb önrésszel, nagyobb támogatásintenzitással számolhatnak a nyertes települések.
A Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárd forint az agrárgazdaságok mellett a vidéki térségek fejlesztését, a helyi gazdaság és a közösség speciális igényeire reagáló szolgáltatások támogatását egyaránt szolgálja. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok és társulásaik a vidékfejlesztési pályázatokon elnyert forrásokat minél hatékonyabban fordíthassák ezen célokra, a Miniszterelnökség öt felhívás esetében a támogatásintenzitás növeléséről döntött.
Ennek eredményeképpen azok az önkormányzatok, akik sikerrel pályáztak, – a települések hátrányos helyzetének besorolásától függően – a nem besorolt járásba tartozó települések 85%, a kedvezményezett és a fejlesztendő járások 90%, illetve a komplex programmal fejlesztendő járások önkormányzatai 95%-os, megemelt támogatásintenzitás mellett valósíthatják meg fejlesztéseiket. A módosítások minden, az önkormányzatok számára meghirdetett vidékfejlesztési felhívást érintenek, vagyis azokat az önkormányzatokat, amelyek a tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztésére, az egyedi szennyvízkezelésre, a helyi termékértékesítést szolgáló piacok fejlesztésére, a közétkeztetés modernizálására, a településképet meghatározó épületek rekonstrukciójára, valamint a külterületi helyi közutak fejlesztésére nyertek, vagy fognak elnyerni támogatásokat.
A Miniszterelnökség módosításának köszönhetően összesen több mint 3,5 milliárd forinttal kevesebb önrészt kell az önkormányzatoknak vállalniuk a projektek megvalósításához.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a már kiértesített nyertes önkormányzatok hamarosan új, már a megemelt keretösszeget tartalmazó támogatási okiratot kapnak. Az elbírálás alatt lévő pályázatok esetében pedig a Magyar Államkincstár már az új, magasabb összeg megítéléséről szóló támogatási okiratot jutatja el az érintetteknek.
A módosított pályázati felhívások a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhetők.
(Miniszterelnökség)
Az agrárkormányzat rendkívül fontosnak tartja a kertészeti ágazat fejlesztését, a mezőgazdaságban ugyanis ez a legmunkaigényesebb terület, sok embernek ad munkát, mintegy 300-350 ezer család megélhetését biztosítja – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy szakmai rendezvényen, Tuzséron.
Nagy István kiemelte, hogy a támogatás mértéke a gyümölcstermesztésre 62 ezer, az ipari zöldségnövény termesztésre 38 ezer, a zöldségnövény termesztés esetében pedig 34 ezer forint hektáronként.
Magyarországon a legjelentősebb kertészeti ágazatot a zöldség- és gyümölcstermesztés képviseli, mintegy 240-270 milliárd forintos éves megtermelt elsődleges áruértékkel.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a tárcának a Magyar Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégiában megfogalmazott célja, hogy az ágazat a jelenlegi 2,5 millió tonna helyett 1 millió tonnával többet termeljen. A tervek szerint – a fejlesztések eredményeként – a zöldségtermesztés termésátlaga 35, a gyümölcstermesztésé pedig 70 százalékkal emelhető. Nagy István hangsúlyozta, hogy a sikeres fejlesztéssel százezer új munkahely is létesülhet az ágazatban.
Mint mondta, folytatni kívánják a kis- és közepes gazdaságok támogatását, az intenzív ágazatok fejlesztését és a magasabb hozzáadott értékű termékek kibocsátásának növelését a foglalkoztatási képesség javítása érdekében. Mindehhez biztosítjuk a kiegyensúlyozott támogatáspolitikát, növelni szeretnénk a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság versenyképességét és fokozni a külső piacok megszerzésének és megtartásának lehetőségét – jelentette ki az államtitkár.
Nagy István arról is szólt, hogy akár 150 négyzetméteren megtermelhető egy család zöldség-, gyümölcs-, és fűszernövény-szükséglete. Így a kertünk tudatosabb művelése az öngondoskodást, némi többletráfordítással, kissé nagyobb terület birtokában pedig akár a tisztes megélhetést is lehetővé teheti.
(FM Sajtóiroda)
Közel hárommilliárd forintból újulhatnak meg turistaházak, erdei szállások országszerte a következő két évben, a fejlesztések hat erdőgazdaságot érintenek – jelentette be a földművelésügyi miniszter és a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos közös sajtótájékoztatón.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: a tavaly év végi kormánydöntések értelmében újabb jelentős fejlesztések indulhatnak el a magyar erdőkben, a program 2010-ben kezdődött, a 22 állami erdőgazdaság a megtermelt nyereségét állami forrásokkal kiegészítve beruházásokra fordítja. A felújítási munkák 2,9 milliárd forintból hat erdőgazdaságot érintenek.
A miniszter hangsúlyozta: 2010 óta megváltozott az erdészetek szemlélete, a fejlesztésekkel 21. századi színvonalú létesítményekben lehet majd pihenni az erdőkben. A magyar erdőgazdaságok mintegy kétmillió hektár erdőt gondoznak, 81 kilátó, 159 szálláshely, 36 erdei iskola, és 25 látogatóközpont van a kezelésükben, az elmúlt években 75 szálláshelyet újítottak meg – sorolta. Mindez az 1600 férőhellyel kellő hátteret biztosít az iskoláscsoportoknak a táborozáshoz, az erdei iskolák és létesítmények mintegy 80 ezer gyermeknek nyújtottak tanulási és kikapcsolódási lehetőséget az elmúlt időszakban.
Révész Máriusz kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a természetjárás feltételeinek javítása iránt, a következő két évben minden eddiginél gyorsabb ütemben újulhatnak meg turistaházak. A 2,9 milliárd forint kiegészítve a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program idei évre átcsoportosított forrásaival további kétmilliárd forintot jelent az erdészetek, nemzeti parkok közjóléti létesítményeik felújítására.
Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltoztatást követően folyamatosan pusztultak le a turistaházak, erdei iskolák, kilátók, az erdészetek keveset költöttek a közjóléti intézményeikre. Rámutatott arra, hogy az elmúlt hét évben egyre többet költöttek fejlesztésekre, 38 új kilátó és 27 új szálláshely épült, 16 milliárd forintot fordítottak a létesítményeikre. A fejlesztések üteme tovább gyorsul a következő években, a döntéssel az Ipolyerdő Zrt.nél, az Egererdő Zrt.-nél, a Bakonyerdő Zrt.-nél, Pilisi Parkerdő Zrt.-nél, a Vértesi Erdő Zrt.-nél valamint a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. kezelésében álló turistaházak újulhatnak meg.
Valamennyi beruházás az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el, a TAEG Zrt. Muck-háza kivételével. A létesítmények közel háromszáz férőhellyel rendelkeznek. Hozzátette: vannak turistaházak, amelyek megvásárlásáról még tárgyalnak. A Téry Ödön programban négy további turistaház felújítása szerepel, a közbeszerzést kettőre már kiírták, a továbbiakat is folyamatosan jelentetik meg – jelezte.
(MTI/FM Sajtóiroda)
A Miniszterelnökség kihasználva a forrásátcsoportosítás lehetőségét, elsősorban megújuló energia felhasználásával történő, energiahatékonyság javítását szolgáló új pályázatot hirdetett a Vidékfejlesztési Program keretében. Az összesen 35 milliárd forint keretösszegű felhívásra 2018. február 19-től nyújthatók be a támogatási kérelmek.
Tekintettel arra, hogy az energiahatékonyság javítása fontos célja hazánk Vidékfejlesztési Programjának, ezért az eddig felhasználatlan összegeket önálló pályázatként, változatlan céllal újra meghirdette a Miniszterelnökség.
A „Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása” című 35 milliárd forint keretösszegű felhívásra mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások nyújthatják be kérelmüket.
Az innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javítását – elsősorban megújuló energia felhasználásával – szolgáló fejlesztések megvalósítására egyéni projekt esetén maximum 500 millió forint, kollektív projekt esetén pedig legfeljebb 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyerhető.
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra 2018. február 19-től nyújthatók be a kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2018. március 19-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu oldalon tájékozódhatnak.
(Miniszterelnökség)
A korábbi keret bővítésének köszönhetően évente 340 ezer euróval nagyobb keretösszeg, vagyis 5 millió 35 ezer euró áll a magyar méhészek rendelkezésére – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Állatorvostudományi Egyetem Méhészeti és Méhegészségügyi továbbképző konferenciáján, Budapesten.
Hazánkban az átlagos méhcsalád-sűrűség meghaladta a 12 méhcsalád/km2 értéket, amivel Európában első helyre kerültünk – hangsúlyozta az államtitkár.
Nagy István kiemelte, a magyar méz minősége kiváló. Arról is szólt, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretén belül végzett mézvizsgálatok segítik a kiváló mézminőség fenntartását. A minőségellenőrzést az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság folyamatosan végzi, amelyek keretében monitoring-vizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak.
A méhészek a megtermelt méz 73 százalékát nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek hordósan, 1 százalékát kiszerelve kiskereskedőknek, üzleteknek, további 1 százalékát ipari felhasználóknak, 25 százalékát pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik – ismertette az államtitkár.
A Földművelésügyi Minisztérium és az OMME stratégiai partnerségi megállapodásának köszönhetően közös munka folyik például a növényvédelemmel kapcsolatban. Ennek lényege, hogy a szabályrendszer garantálja azokat a feltételeket, amelyek a méhekre veszélyt nem jelentő, optimális gazdálkodást tesznek lehetővé.
A méhészkedés jelentősége milliárdokban mérhető. A megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is elvitathatatlan, a 100 leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát ugyanis rovarok porozzák be.
(FM Sajtóiroda)
Tavaly 690 milliárd forintról, ebből decemberben 140 milliárd forintról, 61 500 támogatási kérelemről hozott pozitív döntést a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési programban, amelyben 30 felhívás nyitott 315 milliárd forintos keretösszeggel – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
Kis Miklós Zsolt jelezte: a Vidékfejlesztési programban a 2014-2020 közötti uniós ciklusban közel 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. Kötelezettségvállalással 2017 végéig a Miniszterelnökség a források 87 százalékáról, mintegy 1127 milliárd forintról döntött.
Kiemelte, hogy a Miniszterelnökség az energiahatékonyság javítására a programban eddig felhasználatlan összegekből önálló pályázatot hirdet januárban, 30 milliárd forintra a mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhatnak majd. Szintén januárban jelenik meg 4 milliárd forint keretösszeggel pályázati felhívás a borszőlő ültetvények telepítésére. A kérelmeket várhatóan február második felétől lehet majd a benyújtani – tette hozzá.
A kormány célkitűzéseinek megfelelően tavaly március 31-ig az összes, 68 pályázat megjelent a Vidékfejlesztési programban – emlékeztetett az államtitkár. Ebből 39 felhívás lezárult, közel 233 ezer kérelemről döntöttek, amelyek 75 százaléka, több mint 168 ezer kérelem részesült pozitív elbírálásban. A kifizetések nagysága eddig 207 milliárd forint, 2016-ban 101 milliárd forintot fizettek ki, tavaly pedig 106 milliárd forintot – közölte. Az államtitkár elmondta, a vidékfejlesztési források több mint 50 százaléka beruházásokra van elkülönítve, 665 milliárd forintból 487 milliárd forint értékben került sor kötelezettségvállalásra.
Kis Miklós Zsolt ismertette, a Miniszterelnökség decemberben kötelezettséget vállalt mintegy 15 milliárd forint értékében 140 állattartó telep korszerűsítésére benyújtott kérelemre, valamint közel 38 milliárd forint értékben 838 kisméretű terménytároló és szárító építésére és energiahatékonyság javítására irányuló kérelemre.
Hozzátette, döntöttek még 22 milliárd forint értékben 3473 kérelemről kertészeti gépbeszerzés támogatásáról, valamint 28 milliárd forint értékben külterületi helyi közutak fejlesztéséről és 15 milliárd forint értékben mezőgazdasági biztosítók díjához nyújtott támogatásról. Többek között a kormány még kötelezettséget vállalt az erdősítés támogatására, gombaházak és hűtőházak létrehozására, a meglévők korszerűsítésére, illetve a tejágazat szerkezetalakítását kísérő állatjóléti támogatásra – sorolta.
(MTI)
Megnyílt a Zártkerti program pályázatának elektronikus felülete, amelyen keresztül az önkormányzatok 2 milliárd forintra pályázhatnak – közölte V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.
V. Németh Zsolt elmondta: a program segítségével fejleszteni szeretnék a zártkertként nyilvántartott ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását, így is támogatva a hozzájuk kapcsolódó életforma fennmaradását. Ehhez azonban rendezni kell a zártkerti területeket és átfogóan fejleszteni infrastruktúrájukat – tette hozzá az államtitkár. A nemzeti forrásból finanszírozott program keretében önkormányzatok pályázhatnak január 2. és január 31. között, egyenként legfeljebb 10 millió forintra. A támogatás intenzitása 100 százalékos. Ugyanakkor a pályázói felület nemcsak forráskimerülésig van nyitva – hangsúlyozta az agrártárca államtitkára. A pályázati felhívást a Herman Ottó Intézet, valamint a kormányzat honlapján érhetik el – tette hozzá.
V. Németh Zsolt kiemelte: a program támogatja a már gondozásba vett területek mezőgazdasági hasznosítását, illetve lehetőséget teremt az elhanyagolt területek újra gondozásba vételéhez, hasznosításához is. Így a zártkerti utak járhatóvá tételét, a víz- és az áramvételi lehetőségek megteremtését, a vadvédelmi kerítések létesítését, továbbá a területrendezést, a gyümölcsfa-, és szőlőtelepítést.
A külterületen elhelyezkedő zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló, kapcsolódó utak rendbetételére maximum 9 millió forint igényelhető. A vízvételi hely kialakítására, például kút létesítésére, vagy kisléptékű víztároló kapacitás – esővízgyűjtő rendszer – kiépítésére maximum 10 millió forint támogatást lehet elnyerni. A villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztésekre – hagyományos vagy alternatív energiaforrásokkal táplált kisfeszültségű villamosenergia-hálózat elsősorban felszín alatti kiépítésére – legfeljebb 10 millió forint adható. A vadkerítés létesítésére, a vadgazdálkodási-vadvédelmi elemek építésére az igényelhető legmagasabb összeg szintén 10 millió forint. A területrendezés, a gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés támogatása maximum 2 millió forint lehet – közölte az államtitkár.
Hozzátette: a program a helyi önkormányzatok és az önkormányzatok összefogásával megalakuló konzorciumok számára nyújt előnyöket, hiszen a megvalósuló fejlesztések által jobban ki tudják használni természeti erőforrásaikat. Emellett várhatóan már az idén kiírják a területre vonatkozó jövő évi pályázatot, újabb 2 milliárd forint értékben. Továbbá napirenden van egy szélesebb körű, az egyéni pályázatokat is lehetővé tevő program kidolgozása – jegyezte meg V. Németh Zsolt. Az MTI kérdésére elmondta: a mintaprogramok eddigi finanszírozására mintegy 770 millió forintot fordítottak, amelyből 69 önkormányzat 90 projektjét támogatták.
(MTI/FM Sajtóiroda)
A kormány elkötelezett az ifjú agrárvállalkozók támogatása mellett, ezért a Miniszterelnökség több, az ÚMVP időszak alatt meghirdetett, a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására vonatkozó jogcímrendelet módosításáról döntött. A szankciók enyhítésére vonatkozó 35/2017. (XII. 27.) MvM rendelet a Magyar Közlöny 2017. évi 225. számában jelent meg.
A Miniszterelnökség folyamatosan felülvizsgálja a megjelent pályázati felhívásokat, illetve a korábbi időszak jogcímrendeleteit annak érdekében, hogy a projektek végrehajtása zökkenő mentesebb legyen, és a gazdálkodók minél hatékonyabban használhassák fel a rendelkezésükre álló forrásokat. A most megjelent rendelet az ÚMVP időszak fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatását érintő jogcímrendeletek szankciórendszerének egységesítését és enyhítését szolgálja, amely a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is irányadó.
A rendeletben foglalt módosítások a 2009., 2012., 2014., illetve a 2015. évben meghirdetett fiatal gazda jogcímrendeleteket érinti. Annak érdekében, hogy az ifjú gazdák ne kényszerüljenek indokolatlan mértékű visszafizetésekre – emiatt ne lehetetlenüljön el a gazdálkodásuk – többek között enyhült a főállású mezőgazdasági termelővé válás, a képzési kötelezettség, illetve a gazdaság üzemméretének elérése kapcsán meghatározott szankciók mértéke.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a jogcímrendeletek megváltozott szankciórendszeréről és követelményeiről. A 35/2017. (XII. 27.) MvM rendelet a Magyar Közlöny 2017. évi 225. számában, illetve a www.njt.hu oldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)
A jelentős számú visszaélések miatt a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című pályázati felhívás visszavonásáról döntött az EMVA Irányító Hatóság.
A 2016. augusztus 25-én megjelent, mintegy 13,85 milliárd forint keretösszegű felhívás a vidéki térség mezőgazdasági vállalkozásainak jövedelemstabilizálását, valamint a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások elindítását hivatott ösztönözni. A forráskimerülés miatt felfüggesztett pályázatra alig egy hónap alatt több mint 11 ezer kérelem érkezett közel 140 milliárd forint forrásigénnyel.
Mint ahogyan azt az Irányító Hatóság korábban is jelezte, a beérkezett nagyszámú igényre való tekintettel előzetes vizsgálat elindítására került sor, amely során több esetben visszaélés, úgynevezett mesterséges körülmény megteremtésének gyanúja merült fel. A megyei kormányhivataloktól kapott információk alapján nagy számban voltak olyan kirívó esetek, miszerint bizonyos személyek egyes társadalmi csoportok kiszolgáltatottságát kihasználva, tömegével igényeltek a pályázathoz szükséges regisztrációs számot és nyújtottak be szinte azonos tartalmú kérelmeket. A jelenlegi feldolgozottság alapján a beérkezett kérelmek több mint fele jogosulatlan a 40 ezer eurónak megfelelő forintösszeg igénybevételére.
Az ügyben feljelentés történt, melynek eredményeképpen a rendőrségi nyomozás jelenleg is folyik. Mivel a pályázati felhívásban megfogalmazott célok – a tömeges visszaélések miatt – nem teljesülhetnek, ezért az Irányító Hatóság a pályázat visszavonásáról döntött.
Fontos kiemelni, hogy a Miniszterelnökség vizsgálja annak lehetőségét, hogy azok a vidéki mikrovállalkozások, akik tisztességes úton szerettek volna támogatáshoz jutni, megfelelő mértékű forráshoz jussanak valódi fejlesztési igényeik megvalósításához.
(Miniszterelnökség)
Újabb támogatásnak örülhetnek a vidéki önkormányzatok. A Vidékfejlesztési Program keretében első körben több mint 28 milliárd forintot biztosít a Miniszterelnökség a külterületi helyi közutak fejlesztéséhez, valamint az önkormányzati utak karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzéséhez.
A Miniszterelnökség eredetileg erre a célra mintegy 18,4 milliárd forint vidékfejlesztési forrást különített el, azonban a beérkezett igényekhez igazodva a tárca a keretösszeg megemeléséről döntött. Ennek köszönhetően első körben összesen 628 kérelem részesült pozitív elbírálásban, mintegy 28 milliárd forint értékben. Tekintettel arra, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében beadott kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, a támogatott projektek száma és a támogatás összege tovább növekszik majd.
A külterületi helyi közutak fejlesztése esetében a maximálisan elnyerhető támogatás összege 100 millió forint volt. Az önkormányzati utak karbantartására beszerezhető erő- és munkagépek esetében az egyénileg pályázók legfeljebb 10 millió forint, konzorciumi formában pályázók 20 millió forint vissza nem térítendő támogatásból gazdálkodhatnak.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, a támogatói okiratokat az érintettek elektronikus úton kapják meg, folyamatosan.
(Miniszterelnökség)
A gazdák vidékfejlesztési beruházásainak eredményes megvalósítása érdekében a Miniszterelnökség 36 darab vidékfejlesztési pályázat módosítását hajtotta végre.
A módosítás során a beruházási pályázatok esetében változtak az Építési Normagyűjtemény alkalmazásával kapcsolatos szabályok. Az érintett felhívások esetében pedig törlésre került az a szabály, amely szerint a támogatói okirat kézbesítését követő naptól számított 6 hónapon belül a kedvezményezett köteles elszámolni a megítélt támogatási összeg legalább 10 százalékával.
Fontos kiemelni, hogy a Miniszterelnökség december elején egy tájékoztatót is megjelentetett, amelyből kiderül, hogy a nyertes pályázók a fejlesztéseik során felmerülő kérdésekben hogyan járhatnak el a gyakorlatban.
A tájékoztató és a módosított pályázati felhívások a www.szechenyi2020.hu oldalon mindenki számára elérhetőek. A Miniszterelnökség felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a beruházások sikeres megvalósulása érdekében részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről.
(Miniszterelnökség)
Újabb sikeres tárgyalások eredményeként a Miniszterelnökség elérte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyásával rendkívüli, egységes kérelem benyújtási felület nyílhasson 2018. február 15. és 2018. március 31. között. Az intézkedésnek köszönhetően az érintett ügyfelek akár 2,5 milliárd forint támogatáshoz is juthatnak.
A rendkívüli, egységes kérelem benyújtási felület – melyre a korábbi évek során nem volt még példa – azon, több mint 600 nyertes gazdálkodónak biztosít segítséget, akik a 2017. évi egységes kérelem beadása során ugyan rendelkeztek támogatói okirattal, de nyilvánvaló hiba miatt nem tudták benyújtani kifizetési kérelmüket.
Amennyiben az összes kérelem beadása megtörténik, akkor több mint 2,5 milliárd forint – már veszni látszó támogatás – kifizetésére kerülhet sor a tejágazat szerkezetátalakítását, az agrár-környezetgazdálkodást, az ökológiai gazdálkodást, valamint a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzését szolgáló pályázati felhívások keretösszegének terhére.
Annak érdekében, hogy minél több érintett gazdálkodó élhessen a rendkívüli kérelem benyújtási időszak adta lehetőséggel, a Magyar Államkincstár, a Miniszterelnökség, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlápján további információk is megtalálhatóak lesznek a későbbiekben.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökség első körben 838 mezőgazdasági termelő kérelmét támogatta, akik most mintegy 38 milliárd forintot fordíthatnak terménytárolók, –szárítók és –tisztítók építésére, korszerűsítésére. A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek elbírálása folyamatos, így a támogatott projektek száma és a támogatás összege tovább növekszik majd.
A magyar mezőgazdaság versenyképességének javításához jelentősen hozzájárul a megtermelt szántóföldi termények tárolási és szárítási kapacitásainak, valamint erőforrás-hatékonyságának biztosítása, folyamatos fejlesztése. Ennek jegyében a Kormány a Vidékfejlesztési Program keretében mintegy 20 milliárd forintot különített el kisméretű terménytárolók, –szárítók és –tisztítók építésére, korszerűsítésére.
Tekintettel a jelentős mértékű túligénylésre, az eredetileg erre a célra elkülönített keret megemeléséről döntött a Miniszterelnökség és első körben összesen 838 darab kérelmet részesített pozitív elbírálásban, mintegy 38 milliárd forint értékben. A támogatásnak köszönhetően a gazdálkodók egyéni projekt esetén maximum 100 millió forint, kollektív projekt esetén pedig legfeljebb 300 millió forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósíthatják meg beruházásaikat.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni. Fontos kiemelni, hogy az értékelés folyamatosan zajlik a megítélt támogatás összege és a nyertes projektek száma növekedni fog a következő időszakban.
(Miniszterelnökség)
A Vidékfejlesztési Program támogatást igénylői és kedvezményezettjei számára rendelkezésre bocsátott Építőipari Normagyűjtemény (ÉNGY) 2017.12.21-től a kérelmek kitöltésére szolgáló felületekkel egységes módon, ügyfélkapus belépés után érhető el.
A belépést követően az „Elektronikus kérelemkezelés” menüben található az ÉNGY böngésző alkalmazás.
Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy 2017. december 18-án megjelent az önálló Zártkert Program pályázatának felhívása.
A pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a nemzeti forrásból finanszírozott Zártkert Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján 2018. január 2-án reggel 8 órakor nyílik meg. A pályázatokat 2018. január 31-én 23 óra 59 percig lehet benyújtani, illetőleg véglegesíteni. A pályázók részére 30 nap áll rendelkezésre az adatlapok elektronikus kitöltésére és véglegesítésére.
A Program megvalósításán keresztül a tárca elsődleges szándéka, hogy megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely az elhanyagolt területek újra gondozásba vételét, illetve a területek megközelítését segíti elő. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását elősegítő fejlesztések, valamint a zártkerti ingatlanokhoz kapcsolódó életforma fennmaradásának érdekében, a zártkerti területek rendezése és átfogó infrastrukturális fejlesztése szükséges.
Az önálló Program létrehozására és elindítására 2 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll rendelkezésre, vissza nem térítendő támogatásként.
A támogatási intenzitás 100%. A programterv javaslata szerint a célterületekre kizárólag önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok részére nyújtható támogatás, projektenként legfeljebb 10 millió Ft mértékben.
Az alábbi támogatási célokhoz kapcsolódó beruházásokra valósulhatnak meg a fejlesztések:
1. külterületen elhelyezkedő zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló, kapcsolódó út, földút, valamint az útszakaszhoz kapcsolódó csapadékvíz elvezetését biztosító (nyílt, felszíni) csatornahálózat karbantartásához kapcsolódó fejlesztések (kivéve erőgépek és eszközbeszerzés)
2. vízvételi hely kialakítása, kút létesítése, illetve víz-visszatartáshoz kapcsolódó kisléptékű víztároló kapacitás kiépítése (esővízgyűjtő rendszer kiépítése)
3. villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések (hagyományos, vagy alternatív energiaforrásokkal táplált kisfeszültségű villamosenergia-hálózat elsősorban felszín alatti kiépítése)
4. vadkerítés létesítése, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése
5. területrendezés, gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés
Az 1.) és az 5.) tevékenységi területek önállóan nem pályázható tevékenységek, csak valamelyik másik célterület fejlesztésével együtt!
A Zártkert Program 2018. évi pályázati felhívása itt érhető el, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján.
Budapest, 2017. december 18.
(FM Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztály)
A Miniszterelnökség az erdőtelepítést támogató pályázati felhívás esetében növelte a támogatási összegek mértékét, melynek eredményeképpen több mint 650 millió forinttal emelkedett az első körben megítélt forrás. A Vidékfejlesztési Program keretében ez idáig a tárca 186 kérelmet részesített pozitív elbírálásban, így a nyertesek összesen 2,4 milliárd forintos támogatással végezhetnek erdőtelepítést, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat.
A Miniszterelnökség az erdőterületek növelése céljából, a klímaváltozás hatásainak csökkentése, valamint a megnövekedett faanyag iránti kereslet kielégítése érdekében hirdette meg erdőtelepítési pályázatát 2016. május 20-án. Tekintettel az erdőgazdálkodók igényeire, illetve az erdőtelepítésre, ápolásra és pótlásra fordított költségeire, a Miniszterelnökség nemrégiben az alap és kiegészítő támogatások megemeléséről döntött. Ennek eredményeképpen a korábban már értesített nyertes pályázók most újabb, a már megemelt támogatási összeghez igazodó forrás megítéléséről kapnak a napokban tájékoztatást az ügyfélkapujukon keresztül.
Fontos kiemelni, hogy a pályázati felhívásra jelenleg is benyújthatóak a kérelmek, így a megítélt támogatás összege és a nyertes projektek száma növekedni fog.
A Miniszterelnökség felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy szeptember közepe óta az ipari célú fás szárú ültetvények telepítését szabályozó kormányrendelethez igazodva, lehetőség nyílt az említett ültetvénytípus telepítésére is forrást igényelni a pályázat keretében. A módosításokkal a tárca célja, hogy szélesebb körben, hatékonyabbá váljon az erdősítésre szánt keretösszeg felhasználása.
(Miniszterelnökség)
Év végéig a LEADER Helyi Akciócsoportok az összes, Helyi Fejlesztési Stratégiáin alapuló vidékfejlesztési felhívásukat megjelentetik. Jelenleg a tervezett 620 pályázatból már 603 darab elérhető a térségi szereplők számára. A helyi kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség mintegy 41,3 milliárd forintot különített el a Vidékfejlesztési Program keretében.
Magyarország teljes vidéki térségét 103 darab LEADER Helyi Akciócsoport fedi le, akik már rendelkeznek a Miniszterelnökség által elfogadott Helyi Fejlesztési Stratégiával. Az Akciócsoportok ezen stratégiákon keresztül koordinálják az illetékességi területükre jutó fejlesztési források felhasználását a 2020-ig tartó időszakban annak érdekében, hogy a helyi igényeknek megfelelő projektek, fejlesztések valósuljanak meg.
A stratégiákban foglaltak megvalósítása mentén az Akciócsoportok által előkészített helyi pályázati felhívások megjelenése folyamatosan zajlik és év végéig az összes kiírás megismerhetővé válik. A mai napig a megjelentetni tervezett pályázatok 97 százalékát, összesen 603 darab helyi gazdaságfejlesztési célokat, illetve egyéb, a vidéken élők számára lakóhelyük élhetőbbé és vonzóbbá tételét szolgáló felhívást ismerhettek meg az érintettek. A támogatási kérelmek benyújtására pedig a pályázatok megjelenésétől számított 60 napot követően nyílik lehetőség.
A felhívásokat az érdeklődők a Magyar Államkincstár honlapján (www.mvh.allamkincstar.gov.hu), valamint az egyes területileg illetékes LEADER Helyi Akciócsoport elektronikus felületén érhetik el.
(Miniszterelnökség)
Jövő évtől országos digitális egyeztető felületen zajlik majd az építkezések minden korábbi papíralapú engedélyeztetése, ha a parlament is elfogadja az erről szóló előterjesztést – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.
Hozzátette: a nemzeti építészetpolitikában meghatározott bürokráciacsökkentő célkitűzések szerint a felület mindenki számára átlátható lesz, és jelentősen gyorsítja az ügyintézést. Idén megszűnt az építési engedélyeztetési eljárás a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó lakóházak építtetésénél, azóta már a 30 ezret meghaladta a bejelentések száma – mondta.
Ismertette, a digitális felület javítja az ország régiós versenyképességét is, mivel az ipari beruházásoknál megjeleníthetővé válik a befektetők részére, hogy az ország melyik pontján milyen befektetést lehet a leggyorsabban végrehajtani. Az építészek már november óta a digitális felület használatával dolgoznak.
Közölte: a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslatban egységesítik a területrendezést is, ha ezt elfogadják, akkor a régióban Magyarország áll át először a digitális építészetre.
(MTI)
Megújítható a szabolcsi almatermelés, de ehhez át kell alakítani annak szerkezetét. A változás záloga a termelékenység növelése, a digitalizáció, a termelési kockázatok csökkentése és a termelői szervezetek erősítése. Ehhez támogatásokat is igénybe vehetnek a termelők – mondta el Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Újfehértón, egy szakmai rendezvényen.
Feldman Zsolt az Agrármarketing Centrum és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Merre tovább szabolcsi alma? elnevezésű rendezvényén elmondta: Magyarország 78,5 ezer hektárnyi gyümölcsösének csaknem harmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében terem. A területen meghatározó az alma, ez adja a termelési érték legnagyobb részét. Vitathatatlan tehát a szabolcsi alma termelésének jelentősége, ám vannak olyan problémakörök, amelyek megoldása nem várathat magára, különben versenyképtelen marad a térség termelése. Ilyen például a fajtaváltás, mert amíg idehaza még mindig meghatározó a Jonathan, addig az európai kereslet már más fajták felé fordult. Megújításra vár a termesztés technológiája is a termelékenység növelése érdekében, lépni kell az információátadás új formái felé, több figyelmet kell fordítani a digitalizációra, csökkenteni kell a termelés időjárási kockázatait (öntözés, jég elleni védelem) és magasabb szintre kell emelni a termelők szervezettségét.
A kormány partner a versenyképesség növelésében – tette hozzá Feldman Zsolt. Jövedelempótló támogatások, piaci támogatások, beruházási támogatások és a fiatal gazdáknak járó speciális támogatások segítik az ültetvényes gazdálkodással foglalkozó termelőket. Emellett rendelkezésre állnak nemzeti forrásból nyújtott kedvezményes hitelek, illetve az ehhez társuló hitelgarancia lehetőségek. Magyarország működteti Európa egyik legkorszerűbb kockázatkezelési rendszerét is, amelyben több pénz van, mint eddig bármikor.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy nyitva van még a Vidékfejlesztési Program kertészeti beruházási pályázata. Ebben több mint 19 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésére.
(FM Sajtóiroda)
A Kormány határozatban foglalt állást arról, hogy a népi építészeti emlékeket és a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökséget megóvja és fenntartja. A kormányzati szándékkal összhangban a Miniszterelnökség döntést hozott a 300 millió forint keretösszegű Népi Építészeti Programban elnyerhető támogatásokról, melyek alsó határa 2 millió, felső értéke 20 millió forint. A támogatási intenzitás minden esetben 50 százalék.
A veszélyeztetett népi építészeti örökség fenntartását célzó felhívásra 69 támogatási kérelmet nyújtottak be, közel 570 millió forint értékben. A szakma jeles képviselőiből álló bizottság döntése alapján az igények közül 44 népi építészeti emlék nyert támogatást veszélyelhárításra, állagmegóvásra, továbbá részleges vagy teljes műemléki felújításig terjedő műszaki és építészeti munkálatokra.
A támogatott népi építészeti emlékek Magyarország minden régiójában megtalálhatóak: a Dél-Dunántúl területén Bár, Csurgó, Feked, Kaposmérő, Mecseknádasd, Nagyhajmás, Ófalu, Pécsvárad; Észak-Magyarországon Bernecebaráti, Hollókő, Perőcsény, Tolmács; Nyugat-Magyarországon Sopronkövesd; az Őrségben Ispánk, Nagyrákos; a Balatont és Balaton-felvidéken Balatonfüred, Csopak, Dörgicse, Kővágóörs, Magyarpolány, Nemeshany, Tihany; Pest-környékét Biatorbágy, Dunabogdány, Ráckeve, Szentendre, Velence; az Alföldön Balmazújváros, Bácsszentgyörgy, Dabas, Kecskemét, Kiskunmajsa, Kunhegyes, Mórahalom, Nagykőrös, Szeged, Tiszaföldvár, Zsombó; a Hajdúságban Hajdúböszörmény, Hajdúnánás; a Jászságban Jászapáti, Jászberény, Jászkisér és a Felső-Tiszavidékén Tiszacsécse településein.
Az ingatlanok között található vályogház és falusi iskola, továbbá helyi védelem alatt álló, országos műemléki védelmet élvező, valamint a Világörökség részét képező örökségi elem is. A döntés nyomán a napokban megkezdődik a támogatást elnyerők kiértesítése, és a megindul a szerződéskötési folyamat. A keretösszeg közel kétszeresét lefedő támogatási kérelmek megmutatták, hogy van társadalmi igény, a sokszor veszélyeztetett, és karbantartásra szoruló népi műemlékek fenntartását, vagy helyreállítását célzó állami támogatásra. A pozitív tapasztalatok hatására a programot lebonyolító Lechner Tudásközpont jelentősen megemelt, 1.500.000.000 keretösszeggel, differenciáltabb támogatási intenzitással és hosszabb benyújtási határidővel még a tél folyamán közzéteszi a 2018. évi támogatási kérelem benyújtására vonatkozó felhívást.
(Miniszterelnökség)
Elfogadták az unió 2018-as költségvetését. Plusz forrás jutott az európai fiatal gazdáknak és a klímabarát gazdálkodási módszerekre.
A november 18-i intézményközi megállapodás után nem sokkal az Európai Parlament ma 295 szavazattal 154 ellenében 197 tartózkodás mellett fogadta el a jövő évi uniós költségvetést, amit Antonio Tajani EP elnök az aláírásával hitelesített. A 2018-as uniós költségvetésben 160.1 milliárd euró kötelezettségvállalási előirányzat és 144.7 milliárd kifizetési előirányzat szerepel.
Az EP nem engedte, hogy a Tanács 750 millió euróval csökkentse a növekedésre és munkahelyekre szánt keretet és a fiatalkori munkanélküliség elleni intézkedésekre, munkakeresésre 116 millióval többet, összesen 350 millió kötelezettségvállalási előirányzatot biztosított. Több forráshoz jutnak a kulcsfontosságú Horizon 2020 és Erasmus+ programok, valamint a kisvállalkozások.
A Parlament tárgyalódelegációja 34 millió pluszforrást szerzett a fiatal gazdák támogatására és 95 millióval emelték a klímabarát gazdálkodási módszereknek nyújtott összeget.
(forrás: EP)
A Magyar Államkincstár egyszerűbbé és átláthatóbbá, valamint felhasználóbarátabbá tette a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos ügyek nyomon követésére szolgáló úgynevezett Ügyfél-tájékoztatási rendszerét (ÜTR).
Ennek során Az Ügyfél-tájékoztatási rendszer Ügyfél folyószámla felülete az alábbiak szerint módosult:
Ügyfeleinket eddig is tájékoztattuk a Döntésben megítélt támogatási összegről, a döntés alapján az Ügyfélnek teljesített összegről valamint az összeg Utalásának dátumáról, ugyanakkor fejlesztéseink eredményeképpen áttekinthetőbbé vált a felület, a Döntésben megítélt támogatási összeg mellett közvetlenül az Ügyfélnek teljesített összeg, illetve az Utalás dátuma tűnik fel, és csak ezt követően szerepelnek a kötelezően visszatartásra kerülő összegek. További fejlesztésként lehetővé tettük, hogy ügyfeleink az Utalás dátuma szerint is sorba rendezhessék a kifizetések listáját. Ezáltal nagyságrendekkel egyszerűbbé válik a bankszámlára érkezett összegek, és az azokhoz tartozó támogatási döntések párba állítása és a támogatások nyomon követése.
Felhívjuk azon károsult termelők figyelmét, akik a 2017. kárenyhítési évben jóváhagyott kárbejelentéssel rendelkeznek, hogy a mezőgazdasági káraik kompenzálása érdekében 2017. november 30-ig nyújthatják be a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket.
Eddig az időpontig többször is módosítható, illetve újra beadható a kérelem a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, amely ide kattintvaérhető el. A Kincstár a 2017. november 30-i nap végéig utolsóként benyújtott kérelmet ellenőrzi.
Jogszabályi előírások alapján a kárenyhítő juttatás iránti kérelemről legkésőbb 2018. március végéig születik döntés és eddig kapják meg a kárenyhítő juttatást az igazoltan károsult gazdák. A kárenyhítő juttatás mértéke a hozamérték-csökkenés (termelésiérték-kiesés) legfeljebb 80 %-a lehet. Felhívjuk a termelők figyelmét az öngondoskodás fontosságára, hiszen megfelelő mezőgazdasági biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a fele nyújtható. A mezőgazdasági biztosítások térnyerését a Kormány is ösztönzi, ugyanis a Vidékfejlesztési Programból legfeljebb 65%-os mértékű díjtámogatás igényelhető ezen biztosításokhoz.
A 2017. kárenyhítési évben közel 12.500 darab kárbejelentés érkezett 194.000 hektár területre. Legnagyobb területen a jégeső, aszály, tavaszi- és téli fagy okozott mezőgazdasági károkat.
(FM Sajtóiroda)
Természeti értékeinkkel és a természeti tőkénk által nyújtott szolgáltatásokkal való hatékonyabb gazdálkodás elősegítése érdekében egy hosszú távú szakpolitikai tervezést megalapozó, országos hatású stratégiai fejlesztés indul.
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 azonosító számú „A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” című, 1,07 milliárd forráskerettel rendelkező kiemelt projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, illetve a Versenyképes Középmagyarország Operatív Program keretében.
A Földművelésügyi Minisztérium és konzorciumi partnerei (az MTA Ökológiai Kutató Központ; a Budapest Fővárosi Kormányhivatal, Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály; a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) összefogásával megvalósított fejlesztés eredményeként átfogó képet kapunk természeti tőkénk, és természeti értékeink aktuális állapotáról, továbbá innovatív és gyakorlatias módszereket dolgozunk ki – pl. a területi tervezés, a természeti erőforrásainkat érintő döntéshozatali folyamatok, vagy a természetvédelmi kezelés számára –, amelyekkel gondoskodni tudunk a hosszú távú megőrzésükről. A fejlesztés kifejezett céljai közelebb hozni az emberekhez a természetet, megfoghatóvá tenni mindazon javakat és szolgáltatásokat, amelyeket a természettől kapunk nap mint nap, továbbá kialakítani és erősíteni az ökoszisztémák és szolgáltatásaik megőrzését célzó ágazatközi együttműködést.
A projekt keretében négy egymással szorosan összefüggő fejlesztési program valósul meg.
· A NATURA fejlesztési elem keretében terepi kutatások révén alapozzuk meg a még kevéssé ismert vagy különösen veszélyeztetett természeti értékeink – számos közösségi jelentőségű faj és élőhely – hosszú távú megőrzését.
· Az ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁS fejlesztési elem keretében országos léptékben mérjük fel, térképezzük és értékeljük a természetes és természetközeli ökoszisztémákat és kiemelt jelentőségű szolgáltatásaikat.
· A TÁJKARAKTER fejlesztési elem keretében kidolgozzuk a hazai tájak tájkarakter alapú osztályozásának rendszerét, valamint a tájkarakter alapú tervezés és döntéshozatal egységes módszertanát és adatbázisát.
· A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA fejlesztési elem keretében természetes és természetközeli állapotú területeink – az úgynevezett zöldinfrastruktúra – működőképes hálózatának kialakítása és megőrzése érdekében azonosítjuk a zöldinfrastruktúra elemeit, értékeljük állapotukat, kidolgozzuk hazánk zöldinfrastruktúra-fejlesztési tervét.
A 2020 decemberéig megvalósítandó projekt intézkedéseinek részletes tervezése és előkészítése 2016 októberében kezdődött, és ezekben a napokban ér véget, lehetővé téve a fejlesztés megvalósítási szakaszának elindítását.
A projekt egy 92 kiemelt fejlesztést tartalmazó, 37,7 milliárd forint összértékű átfogó természetvédelmi fejlesztéscsomag része, amely a 2020-ig vállalt természetvédelmi célkitűzéseink megvalósítása érdekében indult. Az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztéscsomag projektjei a Földművelésügyi Minisztérium, illetve nemzeti park igazgatóságaink közreműködésével valósulnak meg, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), illetve Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében.
(FM)
A kormányzati fejlesztéspolitika része lett 2010 után a tanyafejlesztés, erre a célra – 2010-2018 között – összesen 16,3 milliárd forint áll rendelkezésre – közölte a földművelésügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján.
Fazekas Sándor kiemelte: fontos döntése volt a nemzeti ügyek kormányának – korábban nem volt olyan fejlesztéspolitikai elképzelés, amelynek nyomán a tanyán élők helyzetén érdemben lehetett volna változtatni -, hogy minden évben legyen egy olyan pályázat, amely illeszkedik a tanyafejlesztési programhoz. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a tanyákon lakó emberek gazdálkodási és lakhatás körülményei javuljanak, bekapcsolódhassanak az ország gazdasági vérkeringésébe. Hozzátette: az idén mintegy 300 pályázó nyerte el a mintegy 800 millió forintos keretet. A magyar tanyát az Országgyűlés határozata alapján az idei évtől kiemelt nemzeti örökségként kell kezelni, mivel az hungarikum. Eddig a tárca 1145 tanyagazdaság egyedi fejlesztését finanszírozta – mondta a miniszter.
Fazekas Sándor kitért rá: a 16,3 milliárd forintos forrás két fő elemet tartalmaz. Az egyik a tárca által gondozott tanyafejlesztési program – ami több részből áll -, a másik pedig a program eddigi tapasztalatai alapján kidolgozott, vidékfejlesztési programból finanszírozott „Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztéseit célzó tanyafejlesztési felhívás”, amelyben nagyságrendileg 8 milliárd forintos keretre lehet pályázni. A miniszter elmondta: a tanyafejlesztési folyamat nem áll le, mert a jó minőségű, egészséges, a tanyákon előállított élelmiszerekre – amelyek már most is ott vannak a gazdapiacok és a boltok kínálatában – továbbra is lesz igény.
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára az idei Tanyafejlesztési program részleteit ismertetve elmondta: a támogató döntésnek ebben az évben 291 pályázó örülhet. A nyertes pályázóknak vállalásaikat 2018. április 30-ig kell teljesíteniük, a beruházásokat eddig kell befejezni. A pályázatot összehangolták a Vidékfejlesztési programmal, mert párhuzamos támogatások elkerülése miatt – jegyezte meg az államtitkár.
Az államtitkár kifejtette: az idén is, mint korábban, a legnépszerűbb pályázat a tanyagazdaságok fejlesztését szolgálta. Itt 142 pályázó részesült támogatásban. Saját tanyájának felújítására 31 pályázónak nyílik alkalma, olyanoknak, akik agrártevékenységet nem folytatnak. A másik népszerű terület a tanyagondnoki szolgálatok támogatása volt; itt 37 támogatott pályázat volt az idén. De pályázni lehetett még nyitott tanyagazdaságok kialakítására, vagy a tanyai idegenforgalmat szolgáló tevékenységek fejlesztésére és közösségi terek kialakítására is.
A tanyafejlesztés jövőre is folytatódik – mondta V. Németh Zsolt. Hozzátéve: erre a célra fordítható összeg 2018-ban 50 százalékkal nő, 1,2 milliárd forintra emelkedik.
A nyertes pályázatok listája itt megtekinthető.
(MTI/FM Sajtóiroda)
A tanyás térségekben élőket érintő ügyfélbarát módosításcsomagról döntött a Miniszterelnökség, melynek köszönhetően a tanyán élők még nagyobb arányban részesülhetnek a Vidékfejlesztési Program tanyafejlesztési forrásából.
A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is pályázható az a több mint 8 milliárd forint keretösszegű felhívás, amely azon tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztését kívánja előmozdítani, amelyek villamos energia, illetve vízellátási rendszere, vagy szennyvíz kezelése nem a mai kornak megfelelő. A felhívás keretében a tanyán élő természetes személyek maximum 6,2 millió forint, míg az önkormányzatok legfeljebb 50 millió forint támogatást nyerhetnek el.
Annak érdekében, hogy a természetes személyek, a tanyai lakosok is könnyebben és kevesebb önrésszel megvalósíthassák beruházásaikat, a Miniszterelnökség a támogatási intenzitás, valamint az elszámolható költségek és hiánypótoltatható dokumentumok bővítését is érintő ügyfélbarát módosításról döntött. Így többek között a jelenlegi 50-65 százalékról 95 százalékra növekedett a támogatásintenzitás, járási besorolástól függetlenül.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a vidéken élők életminőségének, életkörülményeinek javításához hozzájáruló beruházások sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről.
A módosított pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)
Pályázási időszak: 2017.11.03 – 2018.01.31
A Romániai Regionális Fejlesztési Közigazgatási és Európai Források Minisztériuma, mint az Interreg V-A Románia-Magyarország Program Irányító Hatósága, illetve Nemzeti Hatósága – Magyarország Miniszterelnöki Hivatala – meghirdeti a harmadik Nyílt pályázati felhívását a program keretén belül.
Mennyi támogatás áll rendelkezésre?
A stratégiai pályázati felhívás keretén belül rendelkezésre álló finanszírozás összege 50.893.809,00 euró ERFA, amely kiegészül a román és magyar állami társfinanszírozással.
Melyek a támogatott területek?
A jelen pályázati kiírásban megnyitott Beruházási prioritások a következők:
7/c – Környezetbarát (ezzel együtt alacsony zajszintű) és alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése – 2. Prioritási tengely: A fenntartható határon átnyúló mobilitás fejlesztése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése;
• a teljes támogatás keretösszege ebben a felhívásban 4.910.249,00 euró ERFA;
8/b – Foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a belső potenciál fejlesztésén keresztül – 3. Prioritási tengely: A foglalkoztatás fejlesztése és a határon átnyúló munkaerő-mobilitás támogatása;
• a teljes támogatás keretösszege ebben a felhívásban 38.449.237,00 euró ERFA;
9/a – Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése – 4. Prioritási tengely: Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése;
• a teljes támogatás keretösszege ebben a felhívásban 7.534.323,00 euró ERFA;
Kik pályázhatnak?
A pályázókra, tevékenységekre és költségekre vonatkozó jogosultsági feltételeket a Pályázati Útmutató szabályozza. A potenciális kedvezményezettek lehetnek állami szervek (nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok/hivatalok), közjogi szervezetek, nonprofit szervezetek (pl. egyesületek) és Európai Területi Együttműködési Csoportosulások. A pályázók kizárólag határon átnyúló partnerség keretén belül juthatnak támogatáshoz.
A támogatásra jogosult területek Arad, Bihor, Satu Mare és Timiş megyék Romániában, valamint Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék Magyarországon.
Melyek a társfinanszírozási arányok?
A társfinanszírozás aránya (ERFA és nemzeti társfinanszírozások összesen) a teljes támogatható költség 98% a romániai partnerekés 95% a magyarországi pályázók esetén. A támogatás elérheti akár 100% is a romániai központi közigazgatási intézmények és a magyarországi központi költségvetési szervek esetében.
Hogyan lehet pályázni?
A pályázatokat az eMS elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani, 2017.11.03. 08:00 órától egészen 2018.01.31, 16:00 óráig(EET – Kelet Európai idő szerint).
A felhíváshoz kapcsolódó tudnivalók és részletes információk az innen letölthető Pályázati útmutatóban találhatók.
A pályázási szakaszban, a Program a Közös Titkárságon keresztül nyújt segítséget a pályázóknak. A pályázók, az ajánlattételi felhívás szabályaival kapcsolatos kérdéseiket a joint.secretariat@brecoradea.ro email címen, legkésőbb 21 munkanappal a benyújtási határidőt megelőzően tehetik fel. A válaszok legkésőbb a pályázatok benyújtási határidejét megelőző 11. munkanapon megküldésre (közzétételre) kerülnek.
november 6-10 között Románia és Magyarország jogosult megyéiben Információs napok, valamint egy Partner kereső fórum is megrendezésre kerül. A rendezvények helyszíneivel kapcsolatos információk a program honlapján itt találnak.
Sok gazdasági vállalkozás nem regisztrált még a Cégkapura, amelyen keresztül 2018. január 1-től zajlik majd a cégek e-ügyintézése. A bejelentkezési határidőt meghosszabbították.
A nyilvántartások alapján mintegy 700 ezer gazdálkodó szervezetnek kellett volna augusztus 30-ig regisztrálnia a Cégkapu-szolgáltatásra, mert a jogszabályban meghatározott gazdálkodó társaságok január 1-jétől csak ezen keresztül tarthatnak kapcsolatot az elektronikus ügyintézést biztosító szervezetekkel. A Cégkapura regisztrált gazdálkodó szervezetek száma azonban csak mintegy 300 ezer, a többieknek ezért december végéig lesz még lehetőségük pótlólagosan regisztrálni – mondta Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára egy keddi háttérbeszélgetésen.
Fedorkó Tamás, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szolgáltatásfejlesztésért felelős igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2018 első fél évében a tervek szerint még elfogadja az Ügyfélkapun benyújtott dokumentumot, de lehetőség van a Cégkapun keresztül is beadni a küldeményt az adóhivatalhoz.
A Cégkapu fejlesztésénél tekintettel voltak a cégek megnövekedett és speciális többletigényére az ügyfélkapus ügyintézéssel szemben.
– Cégkapun keresztül lehetőség lesz egy-egy vállalaton belül több munkatársnak jogosultságot adni az ügyek intézésére, de egy cég megbízhat egy másik vállalkozást is a feladattal – mondta Pándi Boglárka, a NISZ e-közigazgatásért felelős osztályvezetője.
A Cégkapu és Ügyfélkapu egy felületen lesz elérhető. Az egységes felületre belépő személy kiválaszthatja, hogy milyen minőségben, magánszemélyként vagy cégként kíván ügyet intézni. A 2018 januárban élesben induló Cégkapu tesztelésére december elejétől lehetőség lesz, illetve a magyarorszag.hu honlapon oktatási segédanyagot tesznek közzé.
(MTI)
2017. október 30-tól év végéig folyamatos lesz a LEADER Helyi Akciócsoportok Helyi Fejlesztési Stratégiáin alapuló vidékfejlesztési felhívások megjelenése. A helyi kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség mintegy 41 milliárd forintot különített el a Vidékfejlesztési Program keretében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodás keretében céljául tűzte ki a társadalmi együttműködés erősítését és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet. Ezen belül kiemelt feladat a vidéken élők számára lakóhelyük élhetőbbé és vonzóbbá tétele. Mindezek elérésének egyik eszköze a Vidékfejlesztési Program Leader kezdeményezése, melyre 41,3 milliárd forint áll rendelkezésre.
Magyarország teljes vidéki térségét 103 db LEADER Helyi Akciócsoport fedi le, akik már rendelkeznek a Miniszterelnökség által elfogadott Helyi Fejlesztési Stratégiával. Az Akciócsoportok ezen stratégiákon keresztül koordinálják az illetékességi területükre jutó fejlesztési források felhasználását a 2020-ig tartó időszakban annak érdekében, hogy a helyi igényeknek megfelelő projektek, fejlesztések valósuljanak meg.
A stratégiákban foglaltak megvalósítása mentén az Akciócsoportok által előkészített helyi pályázati felhívások megjelenése 2017. október 30-án megkezdődött. Az első kiírások főként helyi gazdaságfejlesztési célokat szolgálnak.
A felhívások megjelenése az év végéig folyamatos lesz, amiket az érdeklődők elérhetnek a Magyar Államkincstár honlapján, valamint az egyes területileg illetékes LEADER Helyi Akciócsoport elektronikus felületén is.
(Miniszterelnökség)
Megjelent a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága, mint EMVA Irányító Hatóság (IH) közleménye a LEADER helyi pályázati felhívások megjelenéséről.
Az IH közlemény értelmében a VP6-19.2.1-17 LEADER – Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítására irányuló helyi pályázati felhívások elérhetőek a Magyar Államkincstár honlapján található ún. helyi felhívás kereső alkalmazásban, ahol Helyi Akciócsoportonként és településenként lehet tájékozódni a pályázati lehetőségekről az alábbi linken:
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/leader-helyi-felhivasok
A helyi támogatási kérelmeket elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani az egyes helyi pályázati felhívásokban olvasható „4.3. A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja” fejezetben található információk alapján.
A LEADER helyi pályázati felhívások megjelenése a mai naptól megkezdődik. A felhívások a Magyar Államkincstár honlapján érhetőek el, az alábbi linken:
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/leader-helyi-felhivasok
Az Európa Tanács felismerve, hogy az európai tájak (minőségükkel és sokféleségükkel) közös értékeink, illetve hogy a táj fontos része az emberek életminőségének, megalkotta az Európai Táj Egyezményt, amelyet a tagállamok 2000. október 20-tól írhatták alá.
Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a táj védelmével, kezelésével és tervezésével foglalkozik. Megerősítve az európai együttműködést, az Európa Tanács kezdeményezésére október 20-át idén először Európa-szerte A Táj Nemzetközi Napjaként ünnepelhetjük.
A tájakat elsőként és átfogóan középpontba állító nemzetközi egyezmény hazai kihirdetéséről szóló törvényt éppen tíz éve fogadta el az Országgyűlés. Az évforduló alkalmából megrendezett ünnepségen Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár, az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport elnöke az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában előzetesen bejelentette, hogy Magyarország is csatlakozik a nemzetközi kezdeményezéshez.
Az egyezmény megnyitásának évfordulóján, október 20-án ünnepeljük a tájat, mint az emberek környezetének elengedhetetlen összetevőjét, amely kifejezi közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezi.
(FM Sajtóiroda)
„Fenntartható Gazdálkodás” címmel nagyszabású, hazai és külföldi vezető szakemberek részvételével szervezett konferenciát szerdánn a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Budapesten. Az eseményen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a vidékfejlesztés fenntarthatósága kapcsán osztotta meg gondolatait.
Az államtitkár kiemelte: A termeléshez rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű erőforrások megkövetelik a velük való felelős, takarékos gazdálkodást, azonban a világ népességének növekvő mennyiségű és minőségű élelmiszerigényét ki kell elégíteni. Ezen ellentmondás feloldásához új szemléletre van szükség mind az Európai Uniós, mind pedig a hazai jogszabályalkotók, valamint a gazdálkodók tevékenységében is.
A legfontosabb, hogy a mezőgazdasági termelés nem korlátozható az eddigi gyakorlat szerint, csupán adminisztratív eszközökkel. A 2020 utáni időszakban a fenntarthatóság szemlélete egyre meghatározóbb lesz, ezért az eddigi szigorú, kizárólag a „tiltás-büntetés” mechanizmusa önállóan nem jártható, mivel ezek rontják a termelők versenyképességét, valamint fenntarthatatlanabbá teszik helyzetüket a globális versenyben. A fenntarthatóság elsősorban együttműködés és különböző ösztönzők alapján biztosítható és nem büntetések, korlátozások árán. A legfontosabb feladat, hogy együttműködjünk a termelőkkel, a gazdálkodókkal, segítsük a munkájukat – hangsúlyozta.
A Vidékfejlesztési Program végrehajtása is ezen szemléletet igyekszik követni. Az eljárásokat minél gazdabarátabbá formáljuk úgy, hogy minél kevesebb bürokráciával, felesleges és költséget jelentő adminisztrációval terheljük. Az előttünk álló időszakban az együttműködésre nagy szükség lesz például a precíziós mezőgazdaság erősítésében, az öntözésfejlesztésben, valamint az erdőgazdálkodásban egyaránt. A munka pedig már megkezdődött, amit jól bizonyít az új magyar erdőtörvény, ami a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az erdőgazdálkodó szervezetek és az erdőgazdálkodók közös sikere. Ennek mintájára új egyezségre van szükség pl. az öntözésfejlesztés tekintetében is – mondta az államtitkár.
Kis Miklós előadásában hangsúlyozta: Magyarország támogatáspolitikájában kulcsszerepet kell, hogy kapjon a mezőgazdasági kis- és közepes gazdaságok támogatásának előtérbe helyezése. A Kelet-Közép-Európai Régió versenyképességének javulása, fejlődése szempontjából számunkra elsődleges fontosságú, hogy a Közös Agrárpolitikában megmaradjanak a vissza nem térítendő beruházási támogatások – mutatott rá az államtitkár. A régió történelmi és ebből is adódó társadalmi és gazdasági sajátosságai miatt eltérő problémákkal szembesülünk, amelyek kommunikálása a mi közös feladatunk is az Európai Unió döntéshozói felé. Európa együtt haladásához azonban elengedhetetlen, hogy az eltérő problémáinkra a döntéshozók is nyitottak legyenek – tette hozzá.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökség 207 baromfitartó kérelmét támogatta, akik most 22,6 milliárd forint értékben valósíthatják meg állattartó telepük korszerűsítését. A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek elbírálása folyamatos, így a támogatott projektek száma és a támogatás összege tovább növekszik majd a napokban.
A sertés- és szarvasmarhatartó telepek korszerűsítését követően a baromfitartókat támogató felhívásra beadott kérelmekről hirdetett eredményt a Miniszterelnökség. Tekintettel a jelentős mértékű túligénylésre, az eredetileg erre a célra elkülönített közel 20 milliárd forintos keret megemeléséről döntött a tárca és első körben összesen 207 darab kérelmet részesített pozitív elbírálásban, 22,6 milliárd forint értékben. Fontos kiemelni, hogy a beérkezett kérelmek elbírálása, értékelése még nem fejeződött be teljes körűen, illetve a benyújtott kifogások elbírálása sem zárult még le, ezért az ágazat számára megítélt támogatás összege és a nyertes projektek száma növekedni fog a következő időszakban.
A mostani döntés eredményeképpen, a Miniszterelnökség az elmúlt hetekben eddig mintegy 77 milliárd forint, állattartókat érintő beruházási forrás odaítéléséről döntött, amely a sertés-, a szarvasmarha-, valamint a baromfitartó gazdaságok állattartó telepeinek fejlesztéseit segíti.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.
(Miniszterelnökség)
Elindult a magyar alma fogyasztását és vásárlását ösztönző országos promóciós kampány – jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Feldman Zsolt elmondta, hogy a gyümölcsök közül az alma termőterülete a legnagyobb Magyarországon, évente átlagosan 550-600 ezer tonna gyümölcs terem, ennek 30 százaléka étkezési alma, 70 százaléka az ipari.
A tájékoztatón kiadott közlemény szerint a november 18-ig tartó kampányban a fogyasztók öt kereskedelmi áruházlánc – Auchan, CBA, Metro, Spar, Tesco – fővárosi és vidéki üzleteiben ismerhetik és kóstolhatják meg a kiváló minőségű magyar almákat.
Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy az egy főre jutó almafogyasztás évi 15-18 kilogramm, ennek növelését szolgálja a kampány.
Emlékeztetett arra, hogy a gyümölcsfogyasztás ösztönzésére idén is meghirdette a kormány az iskolagyümölcs- és zöldség-programot, amelyben több mint 2 ezer iskola és mintegy félmillió tanuló vesz részt.
Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) országos kertészeti osztályának elnöke kiemelte, hogy Európában nagy kereslet van az almára, mivel a tavaszi fagyok miatt idén 3 millió tonnával kevesebb termett. Magyarországon idén 520-530 ezer tonna almát takarítottak be a közel 26 ezer hektáros termőterületről, ezzel Magyarország az ötödik-hetedik helyen szerepel az unióban. A legnagyobb területek Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében, valamint a Duna-Tisza közén vannak – jegyezte meg.
A fagyok hiányt okoztak, amely miatt emelkedtek a termelői árak. Az ipari alma kilogrammonként 40-50 forint között, az étkezési alma pedig 100-150 forint között értékesíthető, azonban a jó árak ellenére is tovább kell folytatni az almatermelés korszerűsítését – mondta a szakember.
Mártonffy Béla szerint Magyarországon a minőségi ugrás érdekében szükséges a kertészetek öntözésének javítása, illetve ahhoz, hogy javuljon a fogyasztás folyamatos promócióra van szükség.
Kitért arra is, hogy az ipar jelenleg 300-350 ezer tonna almát használ fel, de a kapacitások lehetővé tennék 500-550 ezer tonna feldolgozását is, mivel erősödik az almából készült termékek iránti kereslet, egyre népszerűbbek a rostos levek, pürék és az almasűrítmény is.
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője elmondta, hogy a tavalyi kampánnyal közel 20 ezer embert értek el, akik mintegy hat tonna kiváló minőségű, magyar almát kóstoltak meg.
Az áruházi kóstoltatás mellett idén az ízletes almát meg lehet majd kóstolni a Decathlon Fittaréna, illetve a K&H Mozdulj Balaton maraton és félmaraton rendezvényeken. Emellett a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal december elején Nyírtasson szakmai workshopot szerveznek, ahol az almatermesztőkkel és szakemberekkel az ágazat problémáira keresnek megoldásokat.
A kampány az Agrármarketing Centrum, az FM és a NAK együttműködésével jött létre.
(MTI)
A kertészeti ágazat beruházásainak sikeres megvalósítása érdekében módosította a Miniszterelnökség a gyógy- és fűszernövények termesztésére megjelentetett vidékfejlesztési felhívást. Az ügyfelek számára kedvező változtatások eredményeképpen – többek között – a maximálisan igényelhető támogatási összeg is 50 millió forinttal emelkedett.
Jelenleg is pályázható az a kertészeti ágazat fejlesztését szolgáló, mintegy 3 milliárd forint keretösszegű felhívás, amely a gyógy- és fűszernövények termesztését hivatott támogatni. A Miniszterelnökség a kertészeti ágazat versenyképességének, hozzáadott érték termelésének növelése, valamint az ügyfelek fejlesztéseinek kedvezőbb megvalósítása érdekében a kiírás további módosítása mellett döntött.
Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az egyéni projektek esetében a duplájára, összesen 100 millió forintra, míg kollektív beruházások esetében 150 millió forintra emelkedett az igényelhető maximális támogatási összeg. Emellett lehetőség nyílik arra, hogy a pályázók eltérő szakaszokban, több kérelem alapján is jogosultak legyenek támogatás elnyerésére a maximális támogatási intenzitás keretein belül. A pályázók érdekeinek figyelembevételével tovább egyszerűsödtek a telepítési terv benyújtásának szabályozásai, a tulajdonosi hozzájárulás feltételei, valamint a szaporítóanyag beszerzésére vonatkozó elvárások is.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a beruházások sikeres megvalósulása érdekében az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről. A módosított pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)
Az élelmiszeripar erősítése érdekében fogadta el a kormány a húszpontos élelmiszerbiztonsági akciótervet, az ágazat fejlesztésére pedig 300 milliárd forintot biztosít – mondta Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari körkép őszi programsorozatának rendezvényén, Budaörsön, kedden.
Laszlovszky Gábor felidézte, hogy 2012-ben stratégiai ágazattá nyilvánította a kormány az élelmiszeripart, majd 2015-ben kidolgozta az ágazat stratégiáját, miután megállapították, hogy hatékonysága és jövedelemtermelő képessége alacsony.
Elmondta, hogy a fejlesztési összeget főleg a vidékfejlesztési program, valamint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program kereteiből biztosítják, de remélhetőleg később más forrásokból is sikerül még felhasználni.
A főosztályvezetője beszélt arról is, hogy egyre fontosabb szerepet kap a belföldi piac, amely nélkül nem működik az exportra történő termelés sem. Legfontosabb célnak nevezte, hogy a magyar fogyasztó jó minőségű és megfizethető árú élelmiszerhez jusson hozzá, valamint, hogy a termékek előállításában részt vevők is meg tudjanak ebből élni.
Laszlovszky Gábor az élelmiszerbiztonsági akciótervről elmondta, hogy az három pillérre épül: a minőségi szabályozásra, a hatósági fejlesztésre és a vásárlói szemlélet fejlesztésére.
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke arról beszélt: az agrárkamara komoly erőfeszítéseket fektet abba, hogy eloszlassa az élelmiszeriparról kialakult tévhiteket, valamint, hogy erősítse az élelmiszer-előállítás jó hírnevét. Hozzátette, hogy emellett szakmai nyomást gyakorolnak az áfa és a támogatáspolitika kialakítására.
A húságazatban a legnagyobb problémának látják, hogy sokszor nincs naprakész technológiai felkészültsége az ágazat résztvevőinek, ezért őket gyakorlatorientált szakmai képzéssel próbálják segíteni – fejtette ki.
(MTI)
Megnyílt a lehetőség a Kulturális Örökség Európai Éve 2018 programsorozatában való részvételre együttműködésben a Miniszterelnökséggel. A nemzetközi tematikus év általános célkitűzése, hogy a kulturális örökség szereplőivel és a civil társadalommal közösen előremozdítsa és támogassa az Európai Uniót, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat Európa kulturális örökségének védelmében, megóvásában, fejlesztésében és népszerűsítésében.
2017. május 17-én az Európai Parlament és az Európa Tanács a 2018-as évet a Kulturális Örökség Európai Évének (KÖEÉ) nyilvánította. A KÖEÉ országos és európai szinten is nyilvántartott rendezvénysorozatához intézmények, civil szervezetek, valamint önkéntes szervezők is kapcsolódhatnak kulturális örökség vonatkozású programjaikkal, ha annak célja összhangban van a KÖEÉ szellemiségével és törekvéseivel.
A Kulturális Örökség Európai Éve 2018 fő célja, hogy minél több embert ösztönözzön az egyetemes európai kultúra felfedezésére és felkutatására, valamint megerősítse polgáraiban az európai azonosságtudatot, az európai családhoz való tartozás érzését. A tematikus év hazai megvalósítását a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közösen koordinálja.
A jelentkezési lapot és a tájékoztatót innen lehet letölteni.
(Miniszterelnökség)
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, melynek apropóján szakmai konferenciát rendeztek október 13-án, Csólyospáloson. A rendezvényen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a tanyákon élők számára elérhető vidékfejlesztési támogatásokról tájékoztatta a résztvevőket.
Az államtitkár kiemelte: a vidék, a vidéken élő emberek munkája, gazdasági ereje jelenti Magyarország fejlődésének egyik fontos pillérét. A Kormány – többek között – az 1300 milliárd forintos Vidékfejlesztési Program keretében megjelentett, közel 70 pályázati felhívással járul hozzá a vidéken élők életminőségének, életkörülményeinek javításához, a vidéki térségek népességmegtartó képességének és versenyképességének növeléséhez.
A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is pályázható az a több mint 8 milliárd forint keretösszegű felhívás, amely azon tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztését kívánja előmozdítani, amelyek villamos energia, illetve vízellátási rendszere, vagy szennyvíz kezelése nem a mai kornak megfelelő. A felhívás keretében a tanyán élő természetes személyek maximum 6,2 millió forint, míg az önkormányzatok legfeljebb 50 millió forint támogatást nyerhetnek el.
Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta, hogy a Miniszterelnökség minden lehetséges eszközt megragad annak érdekében, hogy ehhez a forráshoz az önkormányzatok mellett minél több magánszemély is hozzájuthasson. Ennek érdekében hamarosan egy, a természetes személyek támogatási intenzitását, valamint az elszámolható költségek és hiánypótoltatható dokumentumok bővítését is érintő ügyfélbarát módosítás fog megjelenni a felhívás keretében. Így – többek között – a jelenlegi 50-65%-ról 95%-ra növekszik a támogatásintenzitás a természetes személyek esetében, járási besorolástól függetlenül – tette hozzá.
Az államtitkár az előadás keretében arra is felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a Miniszterelnökség várhatóan – több vidékfejlesztési felhívás mellett – a külterületi helyi közutak fejlesztését, illetve önkormányzati utak kezelését támogató pályázat esetében is döntést hoz az ősz folyamán. Ennek eredményeképpen újabb beruházások kezdődhetnek meg a vidéki térségekben, a települések külterületén élők életminőségének javítása, az alapvető szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése érdekében.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökség döntött a Vidékfejlesztési Program szarvasmarhatartó telepek korszerűsítését szolgáló felhívásának kérelmeiről, melynek keretében mintegy harmincmilliárd forint támogatásban részesültek a nyertes pályázatok.
Az állattartó telepek korszerűsítését szolgáló fejlesztésekre a Vidékfejlesztési Program keretében 70 milliárd forint került elkülönítésre. A pályázatok elbírálása folyamatos, melynek eredményeképpen most a szarvasmarhatartó telepek korszerűsítését támogató felhívásra beadott kérelmekről hirdetett eredményt a tárca. Tekintettel a jelentős mértékű túligénylésre, a Miniszterelnökség az eredetileg erre a célra elkülönített mintegy 20 milliárd forintos keret megemeléséről döntött és 552 darab kérelmet részesített pozitív elbírálásban, 29,6 milliárd forint értékben.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.
A Miniszterelnökség nemrégiben a sertéstartó telepek korszerűsítését támogató felhívás esetében is eredményt hirdetett, ahol – szintén az eredeti közel 20 milliárd forintos keret megemelése mellett – 181 darab kérelem 24,6 milliárd forintos támogatásáról döntött. A két felhívás keretében így 54,2 milliárd forintnyi beruházási forrás segíti a sertés és szarvasmarhatartók fejlesztéseit.
(Miniszterelnökség)
Az öntözés fontosságáról beszélt a földművelésügyi miniszter Kisújszálláson, a Tisza-völgy rendezéséről szóló konferencián szombaton.
Fazekas Sándor elmondta, hogy az öntözésnek kiemelt szerepe van a szélsőséges időjárással járó kockázatok kivédésében Magyarországon.
A termésbiztonság érdekében egyre nagyobb szükség van öntözésre a hozamok ingadozása, a csapadék egyenetlen eloszlása miatt – közölte. Az utóbbi száz évben a csapadék és hőmérséklet eloszlása alapján 17 esztendő volt kedvező, 32 csapadékos, 23 száraz, 28 pedig aszályos – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: csökkent az öntözött területek száma, ma 100-130 ezer hektárt öntöznek Magyarországon a korábbi 300-400 ezer hektárral szemben.
Az öntözhető területek 73 százaléka az Alföldön található, 23 százaléka a Dunántúlon. A fennmaradó rész szétszórtan helyezkedik el, Nógrád, Pest, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – mondta Fazekas Sándor.
Közölte: a magyar gazdák azért sem öntöznek, mert anélkül is lehet termelni, de kérdés, hogy meddig. A miniszter hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság öntözés nélkül is képes volt a növekedésre.
Fazekas Sándor kiemelte: versenyképes a magyar mezőgazdaság, de öntözésfejlesztéssel 20-40 százalékos plusz bevételt lehetne elérni.
A közfoglalkoztatási programmal összekapcsolva az öntözéses gazdálkodás fejlesztése növeli a vidéki foglalkoztatottságot is – jegyezte meg. Szükséges tájhasználat optimalizálása is, a Nemzeti Vízstratégia is foglalkozik ezzel, továbbá a kormány is fontosnak tartja az öntözőrendszerek felújítását – mondta a miniszter.
Elhangzott: a kormány célja, hogy a ténylegesen öntözött mezőgazdasági terület évi 50 ezer hektárral emelkedjen, elérve a rendszeresen öntözött 350-400 ezer hektárt.
(MTI)
A kormány 2010 óta mintegy 16 milliárd forintot fordított az erdészetek és nemzeti parkok turisztikai fejlesztésére – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
A miniszter kiemelte: a kormánynak fontos egy zöldebb és környezettudatosabb Magyarország megteremtése a védett természeti értékek megóvásával.
Fazekas Sándor elmondta, hogy az elmúlt években a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Magyar Természetjáró Szövetség partnereként részt vett az Országos Kékkör vonalának megújításában, illetve a Prédikálószék kilátó létesítésében.
Hozzátette, egyre többen kíváncsiak a nemzeti parkok ökoturisztikai szolgáltatásaira is, a regisztrált látogatók száma 2016-ban már megközelítette a 1,6 milliót, amely 75 százalékos növekedés a 10 évvel ezelőttihez képest.
Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos ismertette: 2010 óta 73 új erdei turista-, vadász- és kulcsosház létesült vagy újult meg. Emellett 107 erdei iskola, 51 látogatóközpont épült vagy újult meg, és 9 barlangban sikerült fejlesztéseket végrehajtani. Keresett turisztikai attrakciónak számítanak a kilátók, 2010 óta 14 erdei kilátót építettek és 7-et újítottak fel – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a kormány elkötelezett az aktív kikapcsolódás, a turisztika fejlesztése és népszerűsítése mellett, a kisvasutak fejlesztésére 10 milliárd forintot fordítanak a következő két évben. A tervek szerint megújul többek között a Lillafüredi, a Királyréti és a Mátrai kisvasút. Ezen kívül több turisztikai attrakciót fejlesztenek, például sípályát, kilátókat, amely a környékbeli települések idegenforgalma és szálláshelyei számára gazdaságilag is kedvező – emelte ki.
A Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) a 2014-2020-as időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop) 8, a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) 3, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) pedig 4 ökoturisztikai fejlesztés valósul meg 8 milliárd forint értékben. Létrehozzák a többi között a Dunakanyar Látogatóközpontot, a Kis-Balaton Látogatóközpontot, a Szeleta Park Látogatóközpontot és tovább fejlesztik a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkot – sorolta.
A sajtótájékoztatón elhangzott: az agrártárca az elmúlt évben 1,35 milliárd forintot adott az állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásaira, idén ugyanerre további 612,5 millió forint áll rendelkezésre.
(MTI)
A Vidékfejlesztési Programban (VP) főként olyan innovatív elképzelések megvalósítását támogatjuk, amelyek a munkahely-teremtést állítják középpontba – mondta a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese egy szakmai konferencián, Szarvason.
A Vidékfejlesztési Programban nagy hangsúlyt kap a fiatal gazdák indulásának és a rövid ellátási láncok kiépítésének és megerősítésének támogatása – emelte ki Nagy István.
A magyar mezőgazdaság éves kibocsátása 2600 milliárd forint körül van. 2020-ig a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrásból csaknem ekkora összeg, mintegy 2400 milliárd forint jut közvetlenül az agrárium fejlesztésére. A fennmaradó, mintegy 1300-1350 milliárd forintot a Vidékfejlesztési Program finanszírozására használjuk fel – jelentette ki.
Nagy István hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban felgyorsult a VP-pályázatok elbírálása, célegyenesbe fordult a Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban (ÉLIP), valamint a Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítése elnevezésű pályázat is. Az eddigi tapasztalatok alapján várhatóan mindkét felhívásra elegendő lesz a meghirdetett keret – tette hozzá.
A miniszterhelyettes kulcsfontosságúnak nevezte a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaságban működő vállalkozások technológiai fejlesztését, a kis- és közepes gazdaságok, családi gazdaságok versenyképességének növelését és jövedelmezőségük javítását. Arról is szólt, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy a világban komoly érdeklődés mutatkozik a kiváló magyar agrár- és élelmiszeripari termékek iránt.
(FM Sajtóiroda)
A foglalkoztatotti létszám fenntartásának ügyfélbarát módosításáról döntött a Miniszterelnökség, amely a Vidékfejlesztési Program 17 darab beruházási pályázatát érinti.
Annak érdekében, hogy a Vidékfejlesztési Program által támogatott beruházási fejlesztéseket a gazdálkodók könnyebben és gyorsabban meg tudják valósítani, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatára módosította a Miniszterelnökség a pályázati felhívások létszámfenntartásra vonatkozó elvárásait.
Az új szabályozás értelmében, a nyertes pályázóknak a projekt megvalósítási időszakára nem, csak a megvalósított fejlesztések fenntartási időszakára vonatkozólag kell biztosítaniuk a bázislétszámot, illetve a foglalkoztatotti létszám növelésére tett vállalásukat. Ezen módosítás elsősorban az állattartó gazdaságok számára jelent nagy segítséget.
A Miniszterelnökség felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a módosítás összesen 17 darab beruházási jellegű vidékfejlesztési pályázatot érint. A projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről.
A módosított pályázati felhívások a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhetőek.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökség a gazdálkodók eredményes fejlesztései, valamint a vidékfejlesztési források hatékony felhasználása érdekében kibővített, egységes eljárást dolgozott ki a támogatások öröklésének lehetősége érdekében.
A gazdálkodók érdekeinek érvényesítése céljából született módosítás szerint a támogatást igénylő elhalálozása esetén az örökös számára kiadhatóvá válik a támogatói okirat, amennyiben az örökös – a kérelem benyújtása mellett – maradéktalanul megfelel a pályázati felhívásban meghatározott jogosultsági és kötelezettségátadásra vonatkozó feltételeknek. Az új, kibővített eljárásnak köszönhetően nagyobb eséllyel valósulhatnak meg a tervezett vidékfejlesztési beruházások.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogosultsági ellenőrzés és a tartalmi értékelés csak a jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően kezdődhet el. Az örökös pedig csak abban az esetben kaphatja meg a támogatást, ha az elhunyt részére a támogatói okirat kiadható lenne, illetve az értékelés eredményeként az örökös is elérte a támogatói döntéshez szükséges ponthatárt.
A fent említett esetekben a támogatói okirat kiadására vonatkozó kérelem benyújtási lehetőségéről minden esetben a Magyar Államkincstár tájékoztatja a vélelmezett örököst.
Az érintett gazdálkodók számára kialakított méltányos és előnyös támogatás-öröklésre vonatkozó szabályozás érdekében a Miniszterelnökség módosította az érintett pályázati felhívásokat, amelyek a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhetőek.
(Miniszterelnökség)
A Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtásának határideje hivatalosan is 2017. december 31-re módosul
Az Országgyűlés 2017. szeptember 19-én elfogadta a T/17312. számú törvényjavaslatot, amely a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet elfogadásának határidejét 2017. október 1-ről 2017. december 31-re módosítja.
A határidő kitolásával a Miniszterelnökség segíteni kívánja a települési és kerületi önkormányzatokat a törvény minél magasabb minőségű végrehajtásában. A törvénnyel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak bizalommal a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címre írt levélben!
(Miniszterelnökség)
Az ipari célú fás szárú ültetvények telepítését szabályozó kormányrendelethez igazodva módosult a Vidékfejlesztési Program erdősítést támogató felhívása. Ennek eredményeképpen már ipari faültetvények telepítésére is igényelhető támogatás.
Az erdősítés támogatására mintegy 50 milliárd forint keretösszeget különített el a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program keretében. A rendelkezésre álló összeg hatékony és eredményes felhasználása érdekében júniusban megjelent a fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Kormányrendelet az ipari célú fás szárú ültetvények telepítésének szabályozására.
Az említett ültetvénytípus jogszabályi hátteréhez igazodva a Miniszterelnökség a Földművelésügyi Minisztériummal és a szakmai szervezetekkel szoros együttműködésben az erdősítés támogatására meghirdetett vidékfejlesztési pályázat módosításáról is gondoskodott. A módosított felhívásban új kiválasztási kritériumok, valamint új műszaki-szakmai tartalmi elvárások és szankciók kerültek bevezetésre, melynek eredményeképpen lehetőség nyílt ipari célú fás szárú ültetvények telepítésére forrást igényelni.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a telepítések sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről.
A módosított pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)
Idén már harmadik alkalommal hirdette meg a Földművelésügyi Minisztérium a Zártkerti Revitalizációs Programot, így 34 település mintaprogramja valósulhat meg 300 millió forintos támogatásból – mondta a környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a 2017. évi Zártkerti Revitalizációs Program pályázatának eredményéről tartott sajtótájékoztatón, Nagymaroson.
V. Németh Zsolt beszédében kiemelte: az előző két évhez hasonlóan a program az idei évben is szép sikereket mutat fel; a zártkerti szőlők és gyümölcsösök megújítására benyújtott 38 pályázatból 34-et részesítettek támogatásban, projektenként 6-10 millió forintos összeggel. A támogatott mintaprogramok kiválasztása során kiemelt szempontok voltak: a tervezett megvalósítás során a zártkerti besorolás, a termelési erőforrásokhoz való hozzájuttatás és a támogatásban részesülők felkészítése, szakmai nyomon követése és segítése a projekt teljes futamideje alatt.
Az államtitkár hozzátette: a program első két évében 50 településen 477 millió forint értékben valósultak meg fejlesztések, melyek során az önkormányzatok az osztatlan közös tulajdonban lévő gondozatlan földrészleteket felvásárolták, összevonták. A tájfajtákat megőrizve ötvenezer facsemetét, szőlőtövet ültettek el és 80 hektár területet újítottak meg.
Az idén a legtöbb pályázat Zala és Vas megyékből érkezett. A nyertes önkormányzatok a szerződéskötést követően, támogatási előleg igénybevételével már az idén elkezdhetik értékteremtő, tájfenntartó és génmegőrző munkájukat; így olyan fajták maradnak meg, mint a tüskés körte, a cigányalma, a csörgőalma vagy az aszalókörte.
V. Németh Zsolt végül kitért arra, hogy az ország 69 településéről összegzik a mintaprogram tapasztalatait, és ennek alapján új, önálló Zártkerti Programot dolgoznak ki, amelynek elindítására 2 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll majd rendelkezésre. Az újabb pályázatot várhatóan néhány héten belül hirdeti meg a Földművelésügyi Minisztérium.
(MTI/FM)
Népi építészeti program indul csaknem kétmilliárd forintból – mondta el Latorcai Csaba az M1 aktuális csatorna péntek reggeli adásában.
A Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett, hogy a nép életének emlékei, házak, közösségi épületek, az egykori kisipari, mezőgazdasági létesítmények, mintegy kétezer építészeti emlék talán legrosszabb állapotban lévő műemlékek csoportját alkotják.
“Ezek az épületek nem tartós anyagból készültek, folyamatos karbantartást igényelnek, szinte a 24. órában vagyunk. A leginkább sérült műemlékeket szeretnénk segíteni ezzel a támogatási konstrukcióval, amit a Miniszterelnökség megbízásából hirdettünk meg” – magyarázta a helyettes államtitkár.
A program újdonsága, hogy magánszemélyek és közösségek egyaránt pályázhatnak a tulajdonukban álló műemlék felújításának támogatására.
“Amennyit a tulajdonos odatesz, ugyanannyit tesz oda emellé a kormányzat. Alapvetően örökségvédelmi jellegű munkálatok férnek a program keretei közé: rekonstrukció, az eredeti állapot helyreállítása az örökségvédelmi szempontoknak megfelelően” – tette hozzá Latorcai Csaba.
A csütörtökön meghirdetett pályázat első körére október 9-éig várják a jelentkezéseket, a második, 2018-as időszak felhívását decemberben tervezik kiírni, ez összesen másfél milliárd forintot tesz majd ki.
Az épületek rekonstrukciós költségeinek felét fedezi a támogatás, legkevesebb kétmillió, legfeljebb 20 millió forintot kaphat egy-egy pályázó.
A kormányzat a népi épített örökség több száz emlékének megújulását várja a programtól.
(MTI)
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára tartott előadást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara két rendezvényén 2017. szeptember 7-én. A Váci Egyházmegyével közösen tartott, „Áldás a vidékre” című, hollókői program keretében az egyházak és önkormányzatok, a miskolci fórumon pedig a fiatal gazdálkodók kaphattak tájékoztatást a támogatási lehetőségekről.
Kis Miklós Zsolt az előadások keretében hangsúlyozta: az illetékes hivatalok nagy erőkkel dolgoznak a Vidékfejlesztési Program támogatási kérelmeinek gyorsított ütemű elbírálásán, mely munka az elmúlt hónapokban komoly eredményeket hozott. Az 1300 milliárd forintos összegből 745 milliárd forint esetében már döntés született. A nyár folyamán hozott döntések meghaladják a 270 milliárd forintot. Eddig 48 ezer vidékfejlesztési kérelmet támogatott a Miniszterelnökség.
Hollókőn az államtitkár a településképet meghatározó épületek felújítását támogató pályázat kapcsán elmondta: 808 db projektet, 25 milliárd forintos összegben tudott támogatni a tárca. Az önkormányzatok 13,6 milliárd, egyházi szervezetek 10 milliárd, míg a civil szervezetek 1,5 milliárd forint forráshoz jutottak.
A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is több, az egyházakat, vidéki önkormányzatokat érintő kiírás is nyitott: támogatás nyerhető pl. szolidáris gazdálkodás, rövid ellátási láncok, helyi piacok létrehozására is. Az államtitkár kiemelte: a szociális mezőgazdaságban rejlő lehetőségek egyre fontosabbá válnak, amelyet a Kormány is felismert. A hátrányos helyzetű, vagy megváltozott munkaképességű csoportok önellátási képességének fokozásával, valamint a társadalomba való beilleszkedésük biztosításának elősegítésével történő gyakorlati mezőgazdasági tudás átadásának támogatására 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A Borsodi Fiatal Gazda Egyesület közreműködésével megszervezett gazdafórumon az államtitkár a Miniszterelnökség legutóbbi, a kertészeti ágazat fejlődését szolgáló felhívások döntésére hívta fel a figyelmet. Első körben 27,7 milliárd forint sorsáról született döntés, ami 366 darab kérelem támogatását jelenti. A kertészeti pályázatokon a fiatal gazdák is eredményesen szerepeltek, hiszen eddig összesen 74 kérelmük részesült pozitív elbírálásában, 5,3 milliárd forint értékben.
Az államtitkár az előadás keretében a fiatal gazdálkodók indulását támogató felhívás kapcsán elmondta: több mint 3700 kérelem érkezett be, 46 milliárd forint értékben. Ezek a számok is alátámasztják, továbbra is komoly az érdeklődés a fiatalok között a gazdálkodás iránt, ami nélkülözhetetlen a folyamatos generációváltáshoz. A kérelmek feldolgozása folyamatos, még az idén döntés születik róluk.
Kis Miklós kiemelte, hogy szeptember-október folyamán a Miniszterelnökség folytatja a támogatói döntések meghozatalát. A következő hetekben az állattartók a kertészetek és borászok számára fontos felhívások esetén születnek eredmények.
(Miniszterelnökség)
Ahogy korábban már felhívtuk az agrárkár-enyhítési rendszerben tag termelők figyelmét, 2017. szeptember 15-ig beérkezően kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást a Magyar Államkincstár (MÁK) által megjelölt számlára. A határidő elmulasztása esetén a 2017. kárenyhítési év vonatkozásában a károsult termelő nem részesülhet kárenyhítő juttatásban függetlenül attól, hogy a növénykultúra károsodott-e vagy sem.
Lényeges kiemelni, hogy a fenti határidő a kárenyhítési hozzájárulás MÁK-számlára történő beérkezésének a határideje, tehát nem az összeg feladásának az időpontja. A tárgyévi egységes kérelemben bejelentett területméretek és termesztett növénykultúrák alapján kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik. A befizetendő összegről és a kapcsolódó teendőkről a MÁK július közepéig határozatában tájékoztatta az érintett gazdákat.
A termelők a 2017. kárenyhítési évben eddig a legnagyobb területre, mintegy 71.500 hektárra jégesőkárt, 37.700 hektárra aszálykárt, 31.300 hektárra tavaszi fagykárt, továbbá 39.100 hektárra egyéb mezőgazdasági kárt jelentettek be. Fontos tudnivaló, hogy az aszálykár bejelentésére a termelőknek még szeptember 30-ig van lehetőségük, valamint a jóváhagyott kárbejelentéssel rendelkező termelőknek a MÁK elektronikus felületének megnyílását követően november 30-ig kell majd kárenyhítő juttatás iránti kérelmet benyújtaniuk.
(FM Sajtó)
A Miniszterelnökség megbízásából a Lechner Tudásközpont támogatási lehetőségre irányuló felhívást tett közzé a népi építészeti emlékek helyreállításáért. A vidéki épített örökség megóvását, megőrzését és fenntartását célzó, 300 millió forint keretösszegű Népi Építészeti Programban az elnyerhető támogatás mértéke legfeljebb 20 millió forint, a támogatás intenzitása 50%. A kérelem beadási határideje 2017. október 9.
A népi építészeti emlékek és a műemléki értéket képviselő, védelem alatt álló vidéki épített örökség elemeinek megóvására, helyreállítására és megőrzésére felhívást tett közzé a Lechner Tudásközpont.
A Népi Építészeti Program keretében a 2017. január 1. és 2018. május 31. között megvalósuló tevékenységek támogatására 300 millió forint áll rendelkezésre. A támogatás alsó határa 2 millió forint, a legnagyobb kiosztható összeg értéke 20 millió forint. A támogatás közhiteles műemléki nyilvántartásban szereplő, vagy helyi védelem alatt álló népi építészeti emlékekre vehető igénybe, épületenként csak egy kérelem nyújtható be. A támogatás intenzitása 50%.
A felhívás alapján népi építészeti emléknek minősül „a parasztság életformájából adódó, annak megfelelő és azt szolgáló, a népi közösség hagyományos építőkészségének megfelelő (saját maga vagy közösségben – kalákában –, esetleg falusi kismesterek közreműködésével emelt) alkotások, melyek esztétikája – az anyag, a szerkezet, a forma és a díszítmény összhangja – elsősorban a népi életmód és életforma velejárója.”
A kérelmek elbírálása során a bizottság többek között a Népi Építészeti Program céljaihoz történő kapcsolódást, a műemlék értékét és veszélyeztetettségét, a program megvalósításának realitását és a költségvetés megalapozottságát vizsgálja. A kérelmeket 2017. október 9-ig postai úton lehet benyújtani. A kérelmezők legkésőbb november 22-ig kapnak értesítést a döntésről.
A felhívásra benyújtandó kérelem tartalmi és formai követelményeiről a letölthető felhívásból tájékozódhatnak az érdeklődők.
A benyújtáshoz szükséges adatlapok innen letölthetők.
A felhívással kapcsolatban további tájékoztatás a nepiepiteszetiprogram@lechnerkozpont.hu e-mail címen kérhető.
(Miniszterelnökség)
Lezárult a megyei kormányhivatalok és a területi építészkamarák által szervezett országos rendezvénysorozat, melyen a Miniszterelnökség munkatársai a településképi rendelet elkészítésének módját mutatták be
Budapesten ért utolsó állomásához augusztus 31-én az a rendezvénysorozat, melyen az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság munkatársai a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtásában nyújtottak további szakmai támogatást a települési önkormányzatok és főépítészek számára. Az előadások ezúttal kifejezetten a településképi rendeletek megalkotásában nyújtottak segítséget. Az egy hónap alatt összesen tíz helyszínen lebonyolított tájékoztatón bemutatott prezentációt ezúton letölthető formában közzétesszük.
A Miniszterelnökség és háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont továbbra is biztosítja minden település számára a szükséges szakmai támogatást. A törvénnyel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak bizalommal a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címre írt levélben!
(Miniszterelnökség)
Első körben összesen 27,66 milliárd forint szolgálja a kertészeti ágazat beruházásainak megvalósítását. A Miniszterelnökség három vidékfejlesztési pályázat esetében, 366 darab kérelem támogatásáról döntött.
A kertészeti ágazat fejlesztésére a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program keretében több mint 86 milliárd forintot különített el. A beérkezett kérelmek értékelése folyamatos, melynek eredményeképpen, elsőként az ültetvénytelepítést, illetve a gomba- és hűtőházak, valamint az üveg- és fóliaházak létesítését, korszerűsítését támogató felhívások első benyújtási szakaszában beadott kérelmekről hozott döntést a tárca.
Az ültetvénytelepítést támogató felhívás esetében első körben 154 darab kérelem nyert összesen 4,24 milliárd forintot. A gomba- és hűtőházak létesítésére és korszerűsítésére beérkezett kérelmek közül 98 darab részesült pozitív elbírálásban, összesen 7,76 milliárd forint értékben. Az üveg- és fóliaházak esetében pedig 114 darab kérelem, összesen 15,66 milliárd forint támogatásban részesülhet a beruházások megvalósításához.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a kertészeti pályázatok esetében a támogatási döntések még nem fejeződtek be, a felhívások további szakaszai kapcsán még zajlik az értékelési munka. Ezek eredményéről az ősz folyamán kapnak értesítést a pályázók.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökség folytatva a vidékfejlesztési felhívások elbírálását, újabb 251 darab élelmiszeripari pályázatot részesített pozitív döntésben, 48,6 milliárd forint értékben. Ezzel együtt már több mint 90 milliárd forint sorsáról született döntés ez idáig, amely az ágazati fejlesztéseket hivatott támogatni.
A Vidékfejlesztési Program élelmiszeripari (ÉLIP) felhívására több mint 1.400 darab támogatási kérelem érkezett be. A Miniszterelnökség a mezőgazdasági termékek értéknövelésére és erőforrás- hatékonyságának elősegítésére előzetesen 167 milliárd forintot különített el.
Az első benyújtási szakaszt követően most a második, harmadik és negyedik szakaszban beérkezett kérelmekről is döntést hozott a tárca. Ennek értelmében az érintett szakaszokban 251 darab élelmiszeripari fejlesztés vált támogathatóvá, 48,6 milliárd forint értékben. Az első értékelési szakasszal együtt a Miniszterelnökség ez idáig összesen 542 darab élelmiszeripar fejlesztési projektet támogatott több mint 90 milliárd forint értékben.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni. Mivel teljes egészében még nem zárult le az értékelési munka a felhívás keretében, ezért a következő hetekben még újabb élelmiszeripari fejlesztések kaphatnak pozitív támogatói döntést.
Fontos információ a gazdálkodók számára, hogy a nyár végéig, illetve az ősz első felében a Miniszterelnökség további, főleg a kertészetek, állattartók és borászok számára fontos felhívásokról hoz döntéseket.
(Miniszterelnökség)
Felhívjuk azon termelők figyelmét, akik az agrárkár-enyhítési rendszerben tagsággal rendelkeznek, hogy 2017. szeptember 15-ig kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást a Magyar Államkincstár (MÁK) által megjelölt számlára.
Fontos tudni, hogy a fenti határidő a kárenyhítési hozzájárulás MÁK-számlára történő beérkezésének a határideje, tehát nem az összeg feladásának az időpontja. A tárgyévi egységes kérelemben bejelentett területméretek és termesztett növénykultúrák figyelembe vételével kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik, erről és a kapcsolódó teendőkről a MÁK július közepéig határozatában tájékoztatta az érintett gazdákat.
Amennyiben a jelzett határidőig a MÁK-számlára a termelő nem fizeti be a kárenyhítési hozzájárulást, a 2017. kárenyhítési évben nem részesülhet kárenyhítő juttatásban függetlenül attól, hogy károsult és az egyéb támogatási feltételek teljesültek. Az agrárkár-enyhítési rendszerben tagként szereplő mezőgazdasági termelők az alábbi jogosultsági feltételek mellett részesülhetnek kárenyhítő juttatásban:
– a termőföld a termelő használatában van a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor, valamint az egységes kérelem és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor,
– a mezőgazdasági káreseményt a termelő elektronikus úton bejelentette a bekövetkezéstől számított 15 napon belül, amelyet az agrárkár-megállapító szerv igazolt,
– a károsodott növénykultúra szintjén 30%-ot meghaladó hozamcsökkenés, valamint 15 %-ot meghaladó hozamérték-csökkenés (termelésiérték-kiesés) keletkezik,
– a termelő a kárenyhítési hozzájárulását szeptember 15-ig beérkezően maradéktalanul megfizeti és
– a jóváhagyott kárbejelentést követően a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet a termelő november 30-ig elektronikus úton benyújtja.
A termelők eddigi kárbejelentései alapján a 2017. kárenyhítési évben elsősorban a jégeső, tavaszi fagy és a téli fagy okozott jelentős károkat a gazdáknak, de folyamatosan növekszik az aszálykárra bejelentett területnagyság is.
(FM Sajtóiroda)
Az 1300 milliárd forint keretösszegű Vidékfejlesztési Program végrehajtásáról tájékoztatta a kecskeméti Hírös Hét Fesztiválon zajló XVIII. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Fórum résztvevőit Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A gazdálkodók folyamatosan kapják az ügyfélkapus értesítéseket támogatási kérelmeik elbírálásáról. Az elmúlt hetek aktualitásai közül külön említést érdemel az agrár-környezetgazdálkodási pályázat, ami esetében a túligénylés miatt a Miniszterelnökség 68 milliárd forintra emelte a keretösszeget. Ennek köszönhetően országosan 92 százalékban, míg Bács-Kiskun megye esetében 95 százalékban nyertek támogatást a jogosultsági kritériumoknak megfelelő kérelmek. Ez Bács-Kiskun megyében mintegy 1500 támogatott kérelmet jelent, amiből több mint 1100 szőlőültetvény. Így a megyében újabb 22 ezer hektáron folyhat agrár-környezetgazdálkodás, amelyet a Kormány több mint 14 milliárd forinttal támogat. A szőlőültetvények ebből 9,6 milliárd forinttal részesednek – hangsúlyozta az államtitkár.
Az élelmiszeripar fejlesztéseit támogató felhívás esetében is folyamatosan születnek a támogatói döntések. Ennek eredményeképpen első körben 42 milliárd forint értékben, összesen 291 projekt kapott támogatást. Ebből Bács-Kiskun megyében 41 kérelem került ki nyertesen 7,8 milliárd forint támogatási összegben. Fontos kiemelni, hogy a felhívás további szakaszai kapcsán még zajlik az értékelési munka, így a napokban újabb pályázók kapnak értesítést a kérelmük elbírálásáról.
Az önkormányzatok, valamint az egyházak és civil szervezetek számára a településképet meghatározó épületek felújítására több mint 25 milliárd forint odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség júliusban, amelyből Bács-Kiskun megye településeinek 28 kérelme mintegy 1,1 milliárd forint forrásban részesülhet.
Kis Miklós Zsolt beszélt arról is, hogy a Miniszterelnökség megemelte a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás keretösszegét is. Így a 2016-ban benyújtott kérelmek döntő többsége, összesen 506 kérelem juthat 55,2 milliárd forint értékben támogatáshoz a következő 5 évben. Mint mondta, a 2017. évi kérelmek elbírálása folyamatban van, tehát még további nyertesek számíthatnak értesítére.
A nyár végéig, illetve az ősz első felében a Miniszterelnökség további, főleg a kertészetek, állattartók és borászok számára fontos felhívásokról hoz döntéseket, és elkötelezett abban is, hogy az összes pályázat kötelezettségvállalása – leszámítva a többéves kötelezettségvállalású felhívásokat – 2018. március végéig megtörténjen – hangsúlyozta az államtitkár.
(Miniszterelnökség)
Megjelent a 2017. évi Tanyafejlesztési Program egyedi támogatási kérelem benyújtására vonatkozó felhívás az V. célterület (a Tanyafejlesztési Program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok) keretében történelmi gyümölcsösök megújítására.
Felhívjuk az egyedi támogatási kérelmet benyújtani kívánók figyelmét, hogy megjelent a 2017. évi Tanyafejlesztési Program V. célterületének felhívása egyedi támogatási kérelem benyújtására a célterület (a Tanyafejlesztési Program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok) keretében történelmi gyümölcsösök megújítására, illetve az ahhoz kapcsolódó árajánlat minta, amelyek ide kattintva elérhetőek.
A felhívásban foglaltaknak megfelelően az egyedi kérelmek benyújtását papír alapon, egy eredeti példányban, zárt borítékban, igazolható módon, tértivevényes ajánlott küldeményként 2017. szeptember 18-ig (postai bélyegző dátuma) kell benyújtani a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztályának a 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. címre.
(FM Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztály)
Elkezdődik a gazdák értesítése a Vidékfejlesztési program pályázati döntéseiről, jövő márciusig a több százmilliárd forintnyi mezőgazdasági beruházási pályázat odaítéléséről kapják meg a tájékoztatást az érintettek – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 26. debreceni Farmer Expó csütörtöki megnyitóján.
Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta: először az élelmiszeripari beruházási pályázatok első szakaszát bírálták el, az eredményekről pedig már részben el is kezdődött a gazdálkodók értesítése. A kertészethez köthető pályázatok értékelése is a végéhez közeledik, így augusztusban az ügyfélkapun keresztül azok értesítése is megkezdődik, akik hűtőházak, gombaházak, fóliaházak létesítésére, illetve ültetvénytelepítésre pályáztak – mondta.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a megnyitón beszélt arról, hogy a kamara falugazdász hálózata az elmúlt néhány évben több mint ezermilliárd forint pályázati forrás lehívásában segítette a gazdálkodókat. A NAK a pályázatok beadásában is aktív – tette hozzá, példaként említette, hogy mintegy 2 milliárd forintból egy éven belül kiépítik az országos jégkárelhárító rendszert, amellyel évente akár 50 milliárd forintos kártól is megóvhatják a gazdákat.
Győrffy Balázs elmondta, hogy a Magyarok kenyere program évről évre népszerűbb, több ezer gazda csatlakozott már a kezdeményezéshez. Tavaly több mint 515 tonna búza gyűlt össze a program keretében, az idén várhatóan ennél is több felajánlás érkezik.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke a mezőgazdaság előtt álló kihívásokra hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az öntözésfejlesztéssel érdemi választ kell adni a klímaváltozás kérdésére, továbbá, hogy a versenyképes termelésben ma már egyre nagyobb szerepet kap a precíziós gazdálkodás, a digitális technológiák alkalmazása.
A vasárnapig tartó 26. debreceni Farmer Expón mintegy háromszáz kiállító vesz részt. A vásáron számos szakmai rendezvényt, egyebek között szarvasmarha-, sertés-, juh- és nyúltenyésztési konferenciát, illetve tenyészállat-bemutatókat tartanak a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán.
(MTI)
Módosult a 2017. évi Tanyafejlesztési Program egyedi támogatási kérelem benyújtására vonatkozó felhívása az V. célterületre vonatkozóan (a Tanyafejlesztési Program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok) keretében tanyagazdaságok fejlesztésére Szentgál és környékéről, valamint Heves megye 3 déli járásából
Felhívjuk az egyedi támogatási kérelmet benyújtani kívánók figyelmét, hogy a Tanyafejlesztési Program 2017. évi egyedi támogatási kérelem benyújtására vonatkozó felhívás módosult.
A felhívás VII. pontjában szereplő benyújtási határidő 2017. szeptember 8-ra módosult.
A módosított felhívás, az azokhoz kapcsolódó útmutatók továbbra is ittelérhetőek.
(FM Sajtóiroda)
Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára előadást tartott augusztus 11-én Hajdúböszörményben, a VI. Hajdúsági Expo agrárfórumán. Az államtitkár a Vidékfejlesztési Program végrehajtásáról is tájékoztatta a résztvevőket.
A Kormány azon dolgozik, hogy a beérkezett támogatási kérelmeket gyorsított ütemben elbírálja, eredményt hirdessen és a rendelkezésre álló forrásokat minél előbb és minél hatékonyabban a gazdálkodók rendelkezésére bocsájtsa – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt. Az 1300 milliárd forintos összegből 670 milliárd forintról született eddig döntés, és a Miniszterelnökség a legfontosabb, beruházási típusú pályázatok esetében is meghozza a következő hetekben a támogatói döntéseket.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató felhívás esetében a Miniszterelnökség az első benyújtási szakaszban beérkezett kérelmekről döntést hozott. Eddig 291 darab támogatási kérelem érte el a támogatási küszöböt, amelyek összesen 42,3 milliárd forint támogatásban részesülnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a döntések még nem fejeződtek be, a felhívás további szakaszai kapcsán még zajlik az értékelési munka.
A településképet meghatározó épületek felújítását, korszerűsítését támogató felhívás kapcsán Kis Miklós Zsolt elmondta: a rendelkezésre álló 27 milliárd forintos keret terhére összesen 2200 darab kérelem érkezett be, amelyek együttes forrásigénye meghaladta a 76 milliárd forintot. A Miniszterelnökség végül úgy döntött, hogy minden, a felhívás által meghatározott minimum pontszámot elért kérelem, támogatásban részesül. Ennek megfelelően első körben 808 darab pályázat, összesen 25,3 milliárd forintos keretösszegben kapott pozitív döntést. A nyertesek köre tovább bővül, ugyanis még vannak le nem zárt értékelések – tette hozzá.
Az előadás során az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte: A nyár végéig a Miniszterelnökség még további, főleg a kertészetek és állattartók számára fontos felhívásokról hoz támogatói döntéseket, és elkötelezett abban is, hogy az összes pályázat kötelezettségvállalása 2018. március végéig megtörténjen. Nem mindegy ugyanis, hogy az EU-s támogatások terén hogyan teljesítenek a tagállamok, mert ez lesz az egyik meghatározó szempont a rendszer továbbműködtetésének érdekében történő szakmai viták során.
(Miniszterelnökség)
A Vidékfejlesztési Program újabb 3,2 milliárd forintnyi forrásának odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség. Ez alkalommal kistelepülések egyedi szennyvízkezelése valósulhat meg uniós forrásból.
Az „Egyedi szennyvízkezelés” című pályázati felhívásra 2016. április 22. óta folyamatosan nyújthatják be kérelmeiket a vidéki térségben működő települési önkormányzatok, önkormányzati társulások. A mintegy 12 milliárd forint keretösszegű pályázatra ez idáig összesen 62 darab kérelem érkezett be. Ezek közül a Miniszterelnökség első körben 27 darab kérelmet részesített pozitív támogatási döntésben, mintegy 3,2 milliárd forint összegben.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.
Fontos információ, hogy az előlegigénylések megkönnyítése érdekében a Miniszterelnökség elérte, hogy közjogi szervezetek, pl. önkormányzatok ingyen, bankgarancia nélkül juthatnak hozzá a beruházások előlegeihez.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a kiírás esetében a támogatási döntések még nem fejeződtek be, a felhívás további szakaszai kapcsán még zajlik az értékelési munka. Ezek eredményéről a későbbiekben kapnak értesítést a további nyertesek.
(Miniszterelnökség)
A Földművelésügyi Minisztérium 100%-os kamat-, kezességi díj és költségtámogatás nyújtásával segíti azokat a jégeső vagy fagykárt szenvedett, ültetvényes gazdálkodást folytató termelőket, akik az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) Konstrukció, az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 vagy az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 keretében vesznek fel hitelt.
A 100%-ban támogatott hitel összege ültetvény hektáronként legfeljebb 1 millió forint, a támogatás pedig a 2017. augusztus 8. és 2017. december 31. között megkötött, illetve hatályba lépett hitelszerződésekhez kapcsolódóan vehető igénybe.
Az előzőeken túl kedvezőbbé váltak az ASZK Folyószámlahitel feltételei is, így a termelők még könnyebben és jobb feltételekkel juthatnak a gazdálkodást segítő hitelhez. Ezek alapján a felvehető maximális hitelösszeg 50 millió forintról 100 millió forintra, a tárgyi biztosíték nélkül felvehető hitel összege 15 millió forintról 25 millió forintra emelkedett. Ugyancsak 15 millió forintról 25 millió forintra nőtt az egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkező fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtható hitelösszeg.
A kapcsolódó jogszabály módosításokat a 39/2017 (VIII.7.) FM rendelet, valamint az ASZK Üzletszabályzat tartalmazza.
(FM Sajtóiroda)
Megjelent a 2017. évi Tanyafejlesztési Program
egyedi támogatási kérelem benyújtására vonatkozó felhívás
az V. célterület (a Tanyafejlesztési Program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok) keretében tanyagazdaságok fejlesztésére Szentgál és környékéről, valamint Heves megye 3 déli járásából.
Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy megjelent a 2017. évi Tanyafejlesztési Program V. célterületének felhívása egyedi támogatási kérelem benyújtására a célterület (a Tanyafejlesztési Program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok) keretében tanyagazdaságok fejlesztésére Szentgál és környékéről (Szentgál, Bakonybél, Pénzesgyőr, Hárskút, Márkó, Lókút, Herend, Németbánya, Csehbánya, Úrkút, Zirc, Dudar, Nagyesztergál, Csetény és Bakonycsernye), valamint Heves megye 3 déli járásából (Hevesi, Füzesabonyi és Hatvani járás), illetve az ahhoz kapcsolódó útmutatók és árajánlat minta, amelyek itt elérhetőek.
A felhívásban foglaltaknak megfelelően az egyedi kérelmek benyújtását papír alapon, egy eredeti példányban, zárt borítékban, igazolható módon, tértivevényes ajánlott küldeményként a Rendelet hatályba lépését követő 120 napon belül, azaz 2017. augusztus 25-ig (postai bélyegző dátuma) kell benyújtani a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztályának a 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. címre.
(FM Sajtóiroda)
A hulladékgazdálkodással kapcsolatos lakossági szemléletformálásra, a környezettudatos gondolkodás erősítésére 200 millió forint összegben írnak ki pályázatot civil szervezetek, önkormányzatok és egyházak részére – közölte sajtótájékoztatóján a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hétfőn.
V. Németh Zsolt elmondta: a legkisebb igényelhető összeg 500 ezer, a legnagyobb 3 millió forint. Hozzátette: Magyarországon évente mintegy 3,7 millió tonna lakossági kommunális hulladék keletkezik, melynek a harmadát feldolgozzák, komposztálják, illetve további 500 ezer tonna energetikai hasznosításra kerül. A másodnyersanyagok arányának növeléséhez szükséges a környezettudatosabb szemlélet – mondta az államtitkár, majd arról is beszélt, hogy lakossági kommunális hulladék hasznosítási arányának növelése érdekében jogszabályokat is módosítottak.
Fontos, hogy mindenekelőtt a hulladék keletkezését akadályozzák meg, érdemes elgondolkodni például egy-egy kidobásra szánt termék ismételt használatának lehetőségén. A rangsorban ezt követi a hulladék anyagában történő hasznosítása, majd az energetikai hasznosítás és csak az ezután is fennmaradó hulladék kerül a lerakókba. Ez utóbbi fázis elkerülése a cél, például a körforgásos gazdaság eszközeinek alkalmazásával – mondta V. Németh Zsolt.
Búsi Lajos, az Földművelésügyi Minisztérium zöldipari támogatások kezeléséért felelős helyettes államtitkára elmondta: a pályázati nyertesek előre egy összegben kapják meg a támogatást és utólag kell elszámolniuk vele. Így az óvodásoktól a nyugdíjasokig minden korcsoportban és társadalmi rétegben lehet olyan a hulladékcsökkentésére érzékenyítő rendezvényeket szervezni, amelyek felhívják az érintettek figyelmét a fokozott környezettudatosság társadalmi hasznára. A pályázat augusztus 8. napján 10 órától, azaz holnap jelenik meg a szelektálok.hu és a kormány.huhonlapokon és augusztus 28-tól szeptember 28-ig lehet a pályázatokat benyújtani. Forráskimerülés esetén az FM felfüggesztheti a pályázatok beadását. A támogatott elképzeléseket 2018. március 31. napjáig kell megvalósítani.
(MTI/FM)
A sajtóban megjelent egyes információkkal ellentétben a Vidékfejlesztési Program keretében már jelenleg is pályázható a tanyák infrastrukturális fejlesztésére, többek között villamosítására elkülönített mintegy 8,2 milliárd forint.
A 2020-ig tartó uniós programozási időszakban a Kormány kiemelt feladatának tekinti a tanyás térségekben élő emberek életminőségének javítását, ennek megfelelően a Miniszterelnökség 2017. január 30-án megjelentette az ezen célok elérését szolgáló felhívását.
A vidékfejlesztési pályázat célja azon tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztése, amelyeknek villamos energia, illetve vízellátási rendszere, szennyvíz kezelése elavult, vagy még nem került kiépítésre. A rendelkezésre álló forráskeret ennek eredményeképpen többek között a tanyavillamosítást, a vízellátás kiépítését, valamint a szennyvízkezelési fejlesztések megvalósítását támogatja.
A pályázati felhívás keretében a természetes személyek legfeljebb 6,2 millió forint, az önkormányzatok pedig maximum 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek. Az érintettek 2017. április 5-től kezdődően nyújthatják be támogatási kérelmüket.
A Miniszterelnökség annak érdekében, hogy minél nagyobb számban valósuljon meg sikeres beruházás, könnyített az előlegigénylés folyamatán. A könnyítésnek köszönhetően az önkormányzatok bankgarancia nyújtása nélkül juthatnak hozzá az 50 százalékos előleghez a tanyafejlesztési pályázat esetében is.
Fontos továbbá kiemelni, hogy a Miniszterelnökség – az Európai Bizottság jóváhagyása esetén – a Vidékfejlesztési Program módosításával, az ősszel jelentősen emelni fogja a támogatási intenzitást a természetes személy pályázók esetében. Ennek eredményeképpen a tanyán élőknek csak csekély önerővel kell hozzájárulniuk beruházásaik megvalósításához. A pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu weboldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) “Az év tanyája” díj elnyerésére pályázatot hirdetett, amelyre augusztus 31-éig lehet jelentkezni – jelentette be V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár.
Elmondta, az idén indított díjjal a minisztérium a természeti környezettel összhangban lévő, a tájba és az adott térségbe illeszkedő, mások számára is mintául szolgáló tanyát kíván magas szintű elismerésben részesíteni.
Emlékeztetett, hogy a kormány az elmúlt hat évben a Tanyafejlesztési programban hazai forrásból 8,1 milliárd forint támogatást adott 1691 pályázatnak tanyafejlesztésre.
V. Németh Zsolt kiemelte, hogy Az év tanyája fődíj mellett odaítélik a közönség díjat is a legtöbb szavazatot elnyert pályázatnak, voksolni az erre a célra létrehozott Facebook oldalon lehet majd.
Az államtitkár részletezte, hogy Az év tanyája pályázat bírálati szempontjai között szerepel a tanyajelleg megléte, az adott térségre jellemző tájjelleg, a környezetkímélő gazdálkodás, a más tanyákon is alkalmazható fenntarthatóságra törekvés, a nyitott porta, az őshonos és tájjellegű állat- és növényfajták jelenléte.
V. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy ezzel a címmel is szeretnék népszerűsíteni a tanyai életet, amely a XXI. században is vonzó lehet a fiatal gazdálkodóknak, vállalkozóknak.
A pályázatot a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztési és vidékstratégiai főosztályára kell beadni nyomtatott formában vagy elektronikusan az erre a célra létrehozott azevtanyaja@fm.gov.hu email címen, ahol választ lehet kapni a pályázattal kapcsolatos kérdésekre.
A részletes pályázati felhívás itt található.
(MTI, FM Sajtóiroda)
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent tejágazat szerkezetátalakítását támogató felhívásra jelentős túligénylés mutatkozott, amelyet a Miniszterelnökség a források megemelésével kezelt.
2016-ban jelent meg a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás pályázati felhívása, 36,5 milliárd forint keretösszegben. Az ötéves kötelezettségvállalású program az állattartás fejlesztését célozza azáltal, hogy a szigorú tartási, higiéniai és takarmányozási előírásokat teljesítő gazdálkodók számára kompenzálja a megnövekvő kiadásokat.
A pályázati felhívásra összesen mintegy 55,4 milliárd forint értékben érkeztek be jogosult kérelmek. Annak érdekében, hogy a munkaerő igényes ágazat szereplői minél nagyobb arányban részesedjenek a forrásokból, a Miniszterelnökség megemelte a keretösszeget így a kérelmek döntő többsége, összesen 506 kérelem támogatása mellett döntött, 55,2 milliárd forint értékben.
A nyertes pályázók a támogatói okiratokat elektronikus úton a napokban fogják megkapni.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében nyár végéig még további fontos – pl. kertészeti, állattenyésztési, borászati – felhívásokról születnek támogatói döntések.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökségnek hosszú tárgyalások után sikerült elérnie, hogy az uniós csatlakozás óta először lehetőség nyíljon arra, hogy egy vidékfejlesztési programból finanszírozott támogatás esetében előleget lehessen fizetni a gazdálkodók számára.
A Vidékfejlesztési Program keretén belül benyújtott előleg kifizetés igénylések ügyintézésének és kifizetésének gyors és gördülékeny teljesítése érdekében a Magyar Államkincstár tájékoztatást jelentetett meg, amely a következő linkre kattintva olvasható.
(Miniszterelnökség)
Időarányosan és jól halad előre az országszerte összesen 39 épületet érintő nemzeti kastély- és várprogram – mondta Virág Zsolt az MTI-nek, kiemelve, hogy az egységes rendszerben való működtetés feltételeit is kidolgozták már.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos tájékoztatása szerint a 39 épület közül az első ütemben szereplő 22 épület GINOP pályázati támogatási szerződését maradéktalanul megkötötték, a második ütem 17 épületének fejlesztési stratégiája már szintén elkészült, és a pályázatok elkészítése és beadása zajlik.
Elmondta, hogy a 39 épület mintegy felénél már lezárultak, felénél pedig zajlanak a megalapozó restaurátori, régészeti és falszövetkutatások, a levéltári kutatások is megtörténtek, az építéstörténet pedig szintén elkészült szinte minden épület esetében.
Az első ütem esetében a legtöbb épület már engedélyezési tervekkel és jogerős építési engedéllyel rendelkezik – tette hozzá.
Virág Zsolt kiemelte: az első hét épület – a tatai Esterházy-kastély, a majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség, a sümegi püspöki palota, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a dégi Festetics-kastély, a bajnai Sándor-Metternich-kastély és a füzérradványi Károlyi-kastély – esetében a generálkivitelezési közbeszerzési tender folyamatban van, az építkezések hamarosan megkezdődnek.
Mint elmondta, a kastélyokba tervezett kiállítások tervezési munkálatai az említett folyamatokkal párhuzamosan zajlanak.
Az épületek egyedi fejlesztési kreatív koncepciója mellett az egységes rendszerben való működtetés feltételeit is kidolgozták már, elkészült a nemzeti kastély- és várlánc arculata, valamint az ezeket egységbe foglaló Kastély- és Várkártya prototípusa – hangsúlyozta a miniszteri biztos, hozzátéve: a program egyedi védjegyeinek, a kastélyparkok használatát fókuszba állító Kertbirodalomnak, az épületek múltját a történetmesélés eszközeivel bemutató Legendáriumnak, valamint a legfiatalabb látogatói korosztály érdeklődését megragadó Minivilágnak a koncepciója szintén elkészült.
“Fontos cél, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram a műemlék-helyreállítás és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett egységes, Európában is unikális, jól értékesíthető turisztikai termékcsomag legyen” – mondta, hozzátéve, hogy a nemzeti kastély- és várlánc épületei esetében egy új gazdasági modell alapján a legalább nullszaldós fenntartás biztosítására törekszenek, kormányzati szempontból fontos cél, hogy a lánc sokrétű bevételi lehetőségei révén önfenntartóvá váljon.
A program keretében húsz kastély és tizenkilenc vár újul meg a következő években. A keretösszeg jelenleg 55 milliárd forint, amely azonban egyedi előterjesztések alapján nőhet.
(MTI)
Újraindult Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna határon átnyúló, Huskroua elnevezésű együttműködési programja, amelynek nyitókonferenciáját a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelényben, a L’Huillier-Coburg-kastélyban tartották csütörtökön.
A rendezvényen Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára mint a program irányítóhatóságának vezetője azt mondta: a négy ország együttműködésének új fejezetét nyitják meg, minden félnek fontos ez az esemény és a kooperáció. A most futó program szerves folytatása a 2007 és 2013 közöttinek.
A politikus kiemelte: ez azon kevés olyan program egyike, amelynek a támogatásából nem faragni akar az EU bizottság, hanem még tesz is hozzá, a korábbi 72 millió euróhoz képest most 76 millió áll rendelkezésükre, a pénz a négy ország tíz megyéjére összpontosul.
Hangsúlyozta: a nyitás hivatalosan ugyan most van, de már több pályázat elérhető, éppen ezért arra kéri a résztvevőket, hogy osszák meg javaslataikat, ötleteiket, és a határidőig valósítsák meg azokat közösen a négy ország területén élő emberek javára.
A nyitókonferencia célja ehhez kapcsolódva az is volt, hogy diplomáciai csatornákon keresztül, valamint a négy ország központi, regionális és helyi szintű döntéshozói számára közvetlen tájékoztatást nyújtson a program keretén belül rendelkezésre álló európai uniós források felhasználásának lehetőségeiről.
A program első nyílt pályázati felhívása 2017. február 15-én jelent meg, amelynek keretében az együttműködési projektekben részt vevő megyék által támogatott, stratégiai fontosságú, infrastrukturális beruházásokat tartalmazó pályázatok benyújtására van lehetőség.
Ugyanakkor prioritást élvez a környezet fenntartható használata a határ menti területeken, a természeti erőforrások megőrzése, az üvegházhatású gázok kibocsátását és a folyószennyezettséget csökkentő intézkedések, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a személyek és áruk szabad áramlásának javítása érdekében.
Ugyancsak elődleges szempont az információ-megosztás fejlesztése, a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzését célzó közös tevékenységek, valamint vészhelyzetekben közös cselekvések támogatása, a helyi kultúra és a történelmi örökség turisztikai tevékenységek általi népszerűsítése és az egészségügy fejlesztésének támogatása.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökség a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtását támogató további dokumentumokat készített el és tett közzé.
A dokumentumok, melyekkel a Miniszterelnökség a településkép védelmi törvény végrehajtásához kíván további segítséget nyújtani, a mai naptól szerkeszthető formában elérhetők az alábbi linkeken:
• Településképi rendelet alkotásához segítséget nyújtó útmutató
• A rendelet szerkezetét bemutató minta
• A településképi követelmények rendszerét ismertető segédlet
A Miniszterelnökség és háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont továbbra is biztosítja minden település számára a szükséges szakmai támogatást. A törvénnyel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak bizalommal a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címre írt levélben!
(Miniszterelnökség)
Az uniós támogatásokra érkezett, eddig kiértékelt pályázatok alapján teljesülni látszik a kormány célja, hogy a források hatvan százaléka gazdaságfejlesztésre jusson, ezáltal teremtve felzárkózási lehetőséget a vállalkozásoknak – mondta a Magyar Idők szombati számában megjelent interjúban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Az eddigi adatok szerint jelentős a túligénylés az európai uniós gazdaságfejlesztési pályázatokon. Csepreghy Nándor szerint ez annak a jele, hogy a kormány megfelelően célozta meg ezeknek a pénzeknek a felhasználását. A cél az volt, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban a gazdaságfejlesztésre menjen a felhasználható pénzek hatvan százaléka, szemben az előző időszakkal, amikor mindössze 14 százalékot sikerült ezekre a célokra fordítani. Az eddig kiértékelt pályázatok, lekötött források 57-58 százaléka fordítható technológiai fejlesztésekre.
Az EU-s források nélkül 2-2,5 százalék körül lenne a növekedés, azonban a 2020 utáni időszakra el kell érni, hogy a kohéziós támogatások nélkül is elérhető legyen a legalább 3 százalék feletti GDP-bővülés – emelte ki az államtitkár, hozzátéve: várhatóan nem szűnik meg a kohéziós politika, de előreláthatólag kevesebb lesz a vissza nem térítendő és több a visszatérítendő támogatás.
Arra a kérdésre, hogy a megítélt támogatásokat nem veszi-e el az unió a vitás kérdések miatt, Csepreghy Nándor úgy válaszolt: azok a politikusok, akik korábban a pénzek megvonásával fenyegetőztek, belátták, hogy a lépéssel leginkább saját gazdasági hátországuk ellen cselekednének. A nyugat-európai cégek válság után realizált nyereségének a bázisa ugyanis Közép- és Kelet-Európában van.
(MTI)
Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy megjelentek a Tanyafejlesztési Program 2017. évi pályázatainak felhívásai.
A pályázati felhívásokban foglaltaknak megfelelően a nemzeti Tanyafejlesztési Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján (www.hoi.hu) 2017. augusztus 7-én (hétfőn) reggel 8 órakor nyílik meg, és a források kimerüléséig vagy 2017. szeptember 6. (szerda) 23 óra 59 percig van lehetőség az adatlap elektronikus kitöltésére és véglegesítésére.
Forráskimerülés esetén – amennyiben a felhívásban meghatározott keretösszeg 200 %-át eléri a már benyújtott pályázatok támogatási igénye –, a Földművelésügyi Minisztérium felfüggeszti a pályázat benyújtási időszakát. Ebben az esetben célterületenként külön közleményt tesz közzé a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján. Amennyiben az értékelés során megállapítható, hogy a benyújtott pályázatok támogatási igénye nem meríti ki a rendelkezésre álló keretet, a Földművelésügyi Minisztérium a közleményt visszavonja, azaz újra megnyitja a benyújtási felületet!
A Tanyafejlesztési Program 2017. évi pályázatainak felhívásai, az azokhoz kapcsolódó útmutatók és a pályázati adatlapok itt érhetőek el, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján (www.hoi.hu).
(FM Sajtóiroda)
Közel kétmilliárd forintos Népi Építészeti Programot indít a kormány a népi műemlékeink és a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökség megóvásának és fenntartásának érdekében. A program keretében mintaprojektként 2017-ben 300 millió forint, 2018-ban pedig 1,5 milliárd forint forrás jut a központi költségvetésből a magán és a közösségi tulajdonban álló, veszélyeztetett, műemléki értékkel bíró népi építészet emlékeinek megmentésére és helyreállítására. A Népi Építészeti Program célja, hogy megállítson egy közel 2000 népi építészeti emléket érintő pusztulási folyamatot.
A hagyományos népi építészet meg nem újuló kulturális erőforrás, hiszen falvainkban a kommunista idők rombolásai és a bekövetkezett radikális életmód változás miatt ilyen alkotások többé nem születnek. A magyar táj hajdani építészeti kultúráját, ma már jószerivel csak a védelem alatt álló épületek, kivételes esetekben épületegyüttesek, településrészek őrzik. Ezek legjavát képezik népi műemlékeink, melyek helyben, fizikai valójukban történő megőrzése mindannyiunk felelőssége.
A kormány által meghirdetésre kerülő Népi Építészeti Program támogatási keretet nyújt a napjaink fejlesztési és korszerűsítési tendenciáiból kiszoruló népi építészeti örökség megőrzését célzó beruházásokhoz, és a műemlék-tulajdonosok állagvédelmi és fenntartási kötelezettségének teljesítéséhez.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökség elkészítette és ezúton közzéteszi az önkormányzatok számára a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtását támogató partnerségi rendelet mintát.
A Miniszterelnökség az önkormányzatok figyelmébe ajánlja az általa elkészített partnerségi rendelet mintát, mellyel a Településképi védelmi törvény végrehajtását kívánja segíteni. A dokumentum segítségével az önkormányzatok megkezdhetik a törvény végrehajtásának társadalmasítását. A partnerségi rendeletben az önkormányzatok a törvény végrehajtása során létrejövő partnerségi együttműködés szabályait határozzák meg. A rendelet minta a mai naptól szerkeszthető formában letölthető felületünkről.
A Miniszterelnökség és háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont továbbra is biztosítja minden település számára a szükséges szakmai támogatást. A törvénnyel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak bizalommal a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címre írt levélben!
(Miniszterelnökség)
A tervezetteknek megfelelően, még júniusban döntést hozott a Miniszterelnökség az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatokról. A keretet 68 milliárd forintra megemelve, a jogosult kérelmek 92%-a támogatásban részesült.
A 2016. évi agrár-környezetgazdálkodási (AKG) felhívást 40 milliárd Ft-os kerettel azután írta ki a Miniszterelnökség, hogy a 2015. évi kiírás forrásairól – a többszörös túljelentkezés miatt –, annak ellenére is lemaradt sok állattartó, illetve szőlő- és gyümölcsültetvényes gazda, hogy a Miniszterelnökség már akkor is jelentősen megemelt keretösszegre hozott döntést.
A második körös kiírásra is több mint 4.400 db támogatási kérelem érkezett be, amelyek forrásigénye végül közel 80 Mrd Ft volt. A magas támogatási igény miatt a Miniszterelnökség ismételten az eredeti 40 milliárd Ft-os keretösszeg megemeléséről döntött. Ennek megfelelően mintegy 68 Mrd Ft összegben, 3.900 db kérelem (a jogosult kérelmek 92%-a) részesült pozitív támogatási döntésben.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében idén nyáron további fontos – pl. élelmiszeripari, kertészeti, állattenyésztési, borászati és településfejlesztési – felhívásokról születnek még támogatói döntések.
(Miniszterelnökség)
A Településképi Arculati Kézikönyv készítéséhez kapcsolódó forrás biztosítását tartalmazó, Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosításáról szóló T/15427 számú törvényjavaslatot 2017. június 15-én elfogadta az Országgyűlés.
A Településkép védelmi 2016. évi LXXIV. törvény értelmében Magyarország minden településének 2017. október 1-i határidővel meg kell alkotnia Településképi Arculati Kézikönyvét. A most elfogadott törvényjavaslat településenként 1 millió, összesen 2,773 milliárd forintot irányoz elő a 10 000 lakos alatti, 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képességet el nem érő települési önkormányzatok számára. A forrás kifejezetten a településképi rendelet alapjául szolgáló Településképi Arculati Kézikönyvek elkészítése kapcsán felmerülő kiadások teljesítésére fordítható. A támogatás folyósítása egy összegben, augusztus hónap végén nettó finanszírozás keretében történik.
A Miniszterelnökség és háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont továbbra is biztosítja minden település számára a szükséges szakmai támogatást. A törvénnyel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak bizalommal a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címre írt levélben!
(Miniszterelnökség)
Immár önálló kormányrendelet szabályozza az ipari célú fás szárú ültetvények telepítését. Ennek eredményeképpen napokon belül a Vidékfejlesztési Program erdősítésre szánt támogatási keretéből az erdőnek nem minősülő, ipari faültetvények telepítésére is igényelhető forrás. A vonatkozó 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 2017. évi 86. számában jelent meg.
A Miniszterelnökség a 2014-2020 közötti időszak uniós forrásainak hatékony és eredményes felhasználása érdekében mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdálkodók fejlesztési igényeiknek megfelelő támogatási lehetőségekhez jussanak.
A most megjelent kormányrendelet segítségével a Vidékfejlesztési Program „Erdősítés támogatása” című, mintegy 50 milliárd forint keretösszegű pályázata esetében nyílik lehetőség az ipari célú fás szárú ültetvények telepítésének támogatására. A rendelkezésre álló források ezen irányú felhasználása érdekében ugyanis szükséges volt az említett ültetvénytípus telepítésére vonatkozó jogszabályi háttér megteremtése, mely önálló rendeletként tartalmazza a részletes szabályokat.
A megjelent kormányrendelethez igazodva napokon belül az említett erdősítést támogató vidékfejlesztési pályázat módosítása is megtörténik, melynek köszönhetően szélesebb körben, hatékonyabbá válik az erdősítésre szánt keretösszeg felhasználása.
(Miniszterelnökség)
A tárca a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének és népszerűsítésének támogatására nyílt pályázatot hirdet 223 millió forint keretösszeggel – közölte szerdán V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár.
Az államtitkár elmondta, a helyi értékek bemutatására 150 millió forint áll rendelkezésre, a települési, tájegységi értéktárak létrehozását 38 millió forinttal támogatja a szaktárca, a Hagyomány a divatban – viselet másként pályázatainak finanszírozására 10 millió forint fordítható, a hagyományos népi mesterségek, kihalófélben lévő szakmák továbbörökítését támogató programokra, illetve alkotótáborok szervezésére 25 millió forint áll rendelkezésre. Hozzátette: a pályázatokat június 23-tól július 23-án éjfélig lehet elektronikusan kitölteni, illetve véglegesíteni. Amennyiben az egyes pályázati területekre szánt összeg 200 százalékát elérik az igényelések a beadási határidő lejárta előtt, a pályázatot lezárhatják.
Az államtitkár a részleteket ismertetve, elmondta: a helyi értékek népszerűsítését célzó kiírásnál a hagyományosan megrendezendő települési rendezvényeken a környékhez köthető helyi, tájegységi vagy megyei értéktári elemek, kiemelkedő nemzeti értékek és hungarikumok bemutatására kell fókuszálniuk a pályázóknak. Az elnyerhető támogatás összege 1 millió forinttól 2 millió forintig terjedhet. A települési, tájegységi értéktárak létrehozására helyi értéktárat még nem működtető magyarországi és határon túli települések pályázhatnak, amelyek 300 ezer és 500 ezer forint közötti összeget nyerhetnek el. A Hagyomány a divatban – viselet másként elnevezésű pályázat a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrájának, valamint népi kézműves értékeinek megőrzését, népszerűsítését támogatja, valamint alkalmazásukat a mai öltözködéskultúrában. Pályázni 3-5 darabból álló új kollekció tervdokumentációjával, vagy rajzaival lehet. A pályázattal elnyerhető támogatás összege darabonként 80 ezer forint lehet, így összesen egy kollekcióra maximum 400 ezer forint nyerhető.
A hagyományos népi mesterségek, kihalófélben lévő szakmák továbbörökítését célzó programok, alkotótáborok szervezése a helyi, megyei értéktárakban már szereplő népi kézműves értékek megismertetését szolgálja, erre 1-1,5 millió forint közötti összeget lehet elnyerni.
A pályázati dokumentáció elérhető az alábbi honlapokon: http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium illetve www.hungarikum.hu címen.
V. Németh Zsolt közölte, hogy a 2013 júliusa és 2016 decembere közötti időszakban a hazai és külhoni értékgyűjtés támogatására kiírt öt nyílt és egy meghívásos pályázat keretében összesen 1,113 milliárd forintot ítéltek oda a hungarikumok gyűjtésének, kutatásának, népszerűsítésének és megőrzésének támogatására, 607 nyertes magyarországi illetve határon túli magyar pályázóval kötöttek támogatási szerződést.
(MTI, FM Sajtóiroda)
A jövő héten zárószavazásra kerülő 2018. évi költségvetés tervezet a 2010. évhez viszonyítva jelentős többletforrásokat biztosít a magyar mezőgazdaság szereplői részére- mondta a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára egy szakmai rendezvényen, Timáron.
Czerván György előadásában kiemelte, hogy a tisztán nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatásokra fordítható összeg a 2010. évi mintegy 50 milliárd forintról 96,7 milliárd forintra változik. Az uniós kiegészítéssel működő támogatások esetében pedig a hozzávetőleg 3 milliárd forintos összeg közel 12 milliárd forintra emelkedik- tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta, az elmúlt évek intézkedéseinek hatására a közvetlen uniós forrásból nem részesülő sertés és baromfi ágazat támogatása 2010. óta a háromszorosára növekedett.
A területalapú támogatásokkal kapcsolatban Czerván György elmondta, hogy az idei évben, eddig 177 ezer gazda nyújtott be egységes kérelmet, 4,9 millió hektár területre. A területalapú támogatás idei évi keretösszege 224 milliárd forint.
Az államtitkár megemlítette, hogy a madárinfluenza által okozott közvetlen károk után a termelők 11 milliárd forint összegű kártalanításban részesülnek, amelyből 9 milliárd forint már kifizetésre került. Mindemellett a víziszárnyas (kacsa, liba) ágazat 1,4 milliárd forintos csekély összegű jövedelempótló támogatásban részesül. Ezen felül a kormány az „Azonnal cselekszünk” programon keresztül 1 milliárd forintos kerettel munkahelymegőrző támogatást biztosít a vágó- és feldolgozó vállalkozások részére.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara termésbecslése alapján búzából várhatóan 4,9 millió tonna, árpából 220 ezer tonna, rozsból 83 ezer tonna, őszi káposztarepcéből 777 ezer tonna, míg triticale-ból 410 ezer tonna kerülhet betakarításra – jelezte az államtitkár. Ezek a becsült mennyiségek a korábbi évekhez képest, a búza esetében a közepesnél jobb, míg a többi növényfajta esetében közepes terméseredményt jelentenek.
A Közös Agrárpolitika 2020 utáni várható átalakulásával kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarországnak nem érdeke a jelenleg működő rendszer radikális átalakítása. A sajtóban időről időre megjelenő információk egyelőre csak találgatások, hiszen az Európai Bizottság hivatalos álláspontja még nem jelent meg- tette hozzá. A Közös Agrárpolitika modernizálásáról és egyszerűsítéséről a Bizottság nyilvános konzultációt tartott, amely során, a tagállamok állampolgárai mondhatták el véleményüket a KAP jövőjéről. EU szinten 323 ezer kérdőívet küldtek vissza az emberek, hazánkból 3.698 darabot. A konzultáció eredményéről a Bizottság a nyár közepén ad tájékoztatást, míg a KAP jövőjével kapcsolatos elképzelésekről hivatalos kommunikáció az ősz folyamán várható.
(FM Sajtóiroda)
Várhatóan a következő egy-két hétben jelennek meg az idei Tanyafejlesztési Program pályázatai, erre a célra költségvetési forrásból 1 milliárd 225 millió forintos keret áll rendelkezésre – jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára sajtótájékoztatón a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírteleken pénteken.
Szakáli István Loránd elmondta, a kiírások az FM és a Herman Ottó Intézet honlapján lesznek elérhetőek, a potenciális pályázóknak a pályázatok megjelenésétől számítva harminc napjuk van a pályázati dokumentációk kidolgozására és elektronikus úton történő benyújtására. A helyettes államtitkár hozzátette, a program keretein belül a zártkerti revitalizációs alprogramra 2017-ben 300 millió forintot különített el a tárca.
A zártkerttel rendelkező önkormányzatok egyedi támogatási kérelmeiket papír alapon június 25-ig küldhetik meg az Földművelésügyi Minisztérium részére. Tájékoztatása szerint a közösségi típusú pályázatokon önkormányzatok, tanyagondnoki szolgálatok, egyházi jogi személyek és civil szervezetek kaphatnak támogatást, amit a tanyán élők életfeltételeinek és vagyonbiztonságának javítására, vagy a tanyagondnoki szolgálat fejlesztésére fordíthatnak. A másik típusú pályázaton magánszemélyek kérhetnek anyagi segítséget saját gazdaságuk fejlesztésére, illetve a tanyai lakóépületük felújítására, de a pénzből például kommunikációs vagy vagyonvédelmi eszközöket is vásárolhatnak – ismertette a helyettes államtitkár, hozzátéve, a kormány új tanyagazdaságok indítását is támogatja. A közösségi pályázatok esetében a támogatási intenzitás 90 százalékos, a gazdálkodást segítő támogatások esetében 75 százalék, a fiatal gazdálkodók számára kiírt pályázatokon pedig szintén 90 százalék támogatást kaphatnak – mondta Szakáli István Loránd.
A helyettes államtitkár megemlítette, az elmúlt tíz évben egyre többen élnek tanyákon, a legutóbbi kimutatás szerint körülbelül 300 ezren élnek tanyai környezetben Magyarországon. A kormány által 2011-ben indított tanyafejlesztési programban az elmúlt hét évben 1700 pályázatot támogattak összesen több mint 8 milliárd forint értékben. A zárkertekre vonatkozó pályázatot harmadik alkalommal írja ki a tárca, eddig mintegy 50 önkormányzatot támogattak megközelítőleg 500 millió forinttal.
(MTI, FM Sajtóiroda)
Valamennyi vidékfejlesztési pályázatot kiírták a határidőig, 68 pályázatot hirdettek meg összesen mintegy 1300 milliárd forint értékben március 31-ig – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Kis Miklós Zsoltot és Kovács Zoltánt, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárát a testület a Vidékfejlesztési program (Vp) aktuális helyzetéről hallgatta meg. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte: 30 olyan pályázat van, amit véglegesen lezártak – vagy a forrásokra való hozzájutást, a pályázati lehetőséget felfüggesztették -, mintegy 823 milliárd forint meghirdetett keretösszeggel. A 68 pályázatból 29 van nyitva, mintegy 431 milliárd forintos keretösszeggel – tette hozzá.
Kifejtette: vannak olyan pályázatok, amelyek március végén megjelentek ugyan, de még nincsenek nyitva, mivel 60 napos felkészülési időt adnak a pályázóknak általában a kérelem benyújtására. Ez 9 pályázat esetében áll fenn, mintegy 33 milliárd forint értékben – mondta Kis Miklós Zsolt.
Az államtitkár jelezte: átalakították a kifizető ügynökséget, a korábbi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jogutódlással megszűnt, a feladatokat a Magyar Államkincstár vette át. A kifizető ügynökség fővárosi részlege továbbra is ugyanott végzi a munkáját mint korábban, de a Magyar Államkincstár szervezeti egységein belül, míg a korábbi MVH megyei kirendeltségei pedig agrár- és vidékfejlesztési támogatási főosztályként beolvadtak a megyei kormányhivatalokba.
Kis Miklós Zsolt közölte: a rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forint forrásból mintegy 480 milliárd forint sorsa dőlt el, ezek kötelezettségvállalások és determinációval érintett korábbi pénzek, amelyek a keretösszeg mintegy 37 százalékát teszik ki. A kötelezettségvállalással érintett összeg a 480 milliárd forintból mintegy 336 milliárd forint.
Sok támogatási kérelem van elbírálás alatt – mondta az államtitkár. Így például az agrár-környezetgazdálkodási program második körére vonatkozó pályázatok mintegy 40 milliárd forintos keretösszeggel, és az élelmiszeripari támogatás elbírálása is a végéhez közeledik – erre a jogcímre mintegy 274 milliárd forint igény érkezett be. Ebből az első szakaszban mintegy 126 milliárd forint a támogatási kérelem.
Elbírálás alatt van a településképet befolyásoló épületek külső rekonstrukcióját segítő pályázat, amelyre több mint 76 milliárd forint igény érkezett be – mondta, illetve döntés várható az egyedi szennyvíz-kezelés első és második szakaszában benyújtott kérelmek esetében is. Ezek mellett a következő hónapban várható döntés a kertészeti pályázatok egy részére, továbbá az állattartó telepekre vonatkozó pályázatok egy részére is, eddig mintegy 100 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be az igénylők – mondta.
A támogatói döntések a legfontosabb pályázatok esetében még a nyáron, szeptemberre megszületnek – mondta az államtitkár. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a benyújtott pályázatok 90 százalékában szükséges volt a hiánypótlás.
A nyitva álló pályázatok között példaként megemlítette az öntözésfejlesztést, amelynek a kerete mintegy 50 milliárd forint – eddig csak 14 milliárd forint igény érkezett. Emellett az ültetvénytelepítési jogcím is pályázható, aminek a kerete 19,3 milliárd forint, és itt is vannak még szabad források. A fiatal gazdák induló támogatása szintén nyitva lévő támogatás, amire mintegy 38 milliárd forint a keret, és folyamatos a benyújtási lehetőség.
Eddig mintegy 41 milliárd forint igény érkezett – közölte. Hozzátette: a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységbővítő – főleg a falusi turizmus terén alkalmazható – pályázata is nyitva áll még mintegy 36 milliárd forintos keretösszeggel. Kis Miklós Zsolt kiemelte: az idei év végére mintegy 280-300 milliárd forintot fizethetnek ki a pályázóknak, az év végéig a kötelezettségvállalási terv mintegy 1100 milliárd forint, eddigi mintegy 500 milliárd forintot ért el a kötelezettségvállalás, amelyet mintegy további 600 milliárd forinttal növelnek.
Kovács Zoltán mindezt azzal egészítette ki, hogy a főosztályokon végzett munka az irányító hatóság és az államkincstár tevékenységétől függ, de a kormányhivataloknál nincs álló ügy pillanatnyilag.
(MTI)
A jelenlegi európai uniós finanszírozási ciklusban Magyarország 12 ezer milliárd forint fejlesztési forrással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy 2020-ig 712 ezer forint jut minden magyar állampolgárra, míg az előző uniós ciklusban ez az összeg 650 ezer forint volt – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottságban.
Az államtitkár hozzátette: a keret 60 százalékát fordítják gazdaságfejlesztésre, ugyanis a kormány olyan fejlesztéspolitikai rendszert akart felépíteni, amely visszatükrözi a magyar gazdaság szereplőinek érdekeit. A 2007-2013 közötti fejlesztéspolitikai rendszerben a politikai szempont felülírta a fejlesztési források logikáját – tette hozzá.
Csepreghy Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-2013 közötti finanszírozási ciklusban a szocialista kormányok első időszakában 7138 milliárd forintnyi pályázatot tudtak kiírni, addig a jelenlegi kormány ugyanebben az időszakban már 9312 milliárd forintnyit. Míg a baloldali kormányok ebben az időszakban 2943,9 milliárd forintot tudtak támogatásként odaítélni a pályázóknak, a jelenlegi kormány alatt ez a szám 5689 milliárd forint ugyanebben az időszakban. Az államtitkár szerint a kormányzati apparátus hatékonyságát mutatja, hogy egy héten belül az államkincstártól a pályázókhoz a baloldali kormányok alatt 4,3 milliárd forint, most pedig 19,3 milliárd forint jut el.
Csepreghy Nándor a visegrádi országok tekintetében is összehasonlította az európai uniós források felhasználását: Lengyelországban a teljes rendelkezésükre álló keretösszeg 72,2 százalékát hirdették meg, őket Szlovákia, illetve Csehország követi 73,6, illetve 82 százalékkal. Magyarország esetében azonban a költségvetési forrásokat is beleértve már a támogatások 104 százalékát meghirdették.
Csepreghy Nándor elmondta, hogy a közbeszerzéseknél az egy beérkező ajánlat kérdése összeurópai probléma, Franciaországtól az unió keleti határárig létezik. Magyarország erre olyan megoldást talált, amelynek köszönhetően az egy ajánlattevőre épülő és a kiírások nélküli közbeszerzések aránya jelentősen csökkent. Ráadásul a közbeszerzési törvény módosításával elérték, hogy az egy ajánlattevőre épülő közbeszerzések száma nulla lehet, mert ez egyfajta érvénytelenségi küszöbként funkcionál. Az államtitkár szerint “sajnálatos”, hogy ezt a kezdeményezést az MSZP nem támogatta.
Az államtitkár arra is rámutatott, hogy a baloldali pártok és a kormány oldal között van egy elvi vita arról, hogy a fejlesztés politikai forrásokat a szociálpolitika részének tekintik-e vagy sem. Az államtitkár szerint az előző támogatási időszak legkomolyabb problémái abból adódtak, hogy a forrásokra nem a fejlesztés lehetőségeként, hanem a szociálpolitika részeként tekintettek.
Csepreghy Nándor hozzátette: 133 ezer vállalkozás van jelen mint potenciális pályázó és ebből 74 ezer nyertes pályázó van. Az államtitkár úgy vélte, hogy az ellenzéki politikus “kormányközeliséggel vádol minden vállalkozót”.
Az államtitkár azt is kijelentette: egyik kormányzat sem tett annyi feljelentést és nem kezdeményezett annyi eljárást korrupciós ügyekben, mint a jelenlegi. Az Európai Unió 7 év fideszes kormányzatot követően csak olyan ügyeket tud elővenni, amelyek az MSZP-s kormányzatához kötődnek – tette hozzá.
Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a szakképzés 2012-2016 közötti helyzetéről beszélt és pozitívumként említette a duális képzés kiterjesztését, az ingyenesen megszerezhető második szakmát, valamint a szakképző intézmények fenntartóváltását és a szakképzésben tanulók ösztöndíjait. Hozzátette: 44 szakképző centrum, 374 szakképző intézmény van a tárca fenntartásában.
(MTI, kormany.hu)
Szolnokon utolsó állomásához érkezett május 23-án az az országjáró körút, mely során a Miniszterelnökség munkatársai szakmai továbbképzés keretében tájékoztatták a települési szereplőket a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtásának menetéről.
2017. február 16-a és május 23-a között az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, valamint a Miniszterelnökség háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont a megyei kormányhivatalokkal és a területi építészkamarákkal közreműködve biztosítottak szakmai képzéssorozatot a törvény végrehajtásában érdekelt szereplők, a települési főépítészek, polgármesterek és jegyzők részére több alkalommal Budapesten, valamint az ország összes megyeszékhelyén. A képzések során elsősorban a Településképi Arculati Kézikönyvek, valamint a településképi rendeletek elkészítésének menetét ismertették. Az elmúlt hónapok során 26 alkalommal megtartott rendezvényen összesen több, mint 2000 fő vett részt a magyarországi települések képviseletében.
A törvény végrehajtásában az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság és a Lechner Tudásközpont a településeknek további szakmai segítséget nyújt a találkozókon előadott prezentáció anyagával; a Településképi Arculati Kézikönyvek elkészítési Útmutatójával; a Településképi Arculati Kézikönyvek egy kész mintapéldányával; a törvény végrehajtásához kapcsolódó, Gyakran Ismétlődő Kérdések megválaszolásával; a Településképi Arculati Kézikönyv elkészítését támogató digitális egyeztetőfelülettel; valamint a hamarosan elkészülő partnerségi mintarendelettel.
A törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdéseiket a Miniszterelnökség munkatársai megválaszolják a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címen!
(Miniszterelnökség)
A Csengeri Járás Leader Egyesület közgyűlése 2017. május 25-én tartotta soros ülését, melynek legfontosabb témája a HFS módosításának elfogadása volt. Ezt az IH előzetesen kontrollálta, a közgyűlés pedig részletes tájékoztatás után egybehangzóan elfogadta.
A módosított HFS innen tölthető le!
A HFS módosítás alapvetően a determináció miatt vált szükségessé, az intézkedések összességében nem változtak! A determináció miatt az egyes intézkedések keretösszegei módosultak!
A nyári időszakban döntés születik a beérkezett agrártámogatási pályázatokról és a tervek szerint újabb pályázatokat is megnyitnak – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Pápai Agrárexpo alkalmával tartott szakmai konferencián, pénteken.
A Nyugat-magyarországi agrárfórum 2017 konferencián Kis Miklós Zsolt közölte: míg az előző uniós ciklusban másfél esztendő alatt 31 pályázatot hirdettek meg 800 milliárd forint értékben, addig a jelenlegi uniós ciklusban 68 pályázat jelent meg 1300 milliárd forint értékben. Hozzátette: költséghatékonyságot javító tevékenységre kevés pályázat érkezett, ezért ezeket a pályázatokat újra megnyitják, a tervek szerint a nyáron.
Közölte, 2016-ban rekordösszegű pályázati pénzt fizettek ki, késlekedés elsősorban az újonnan bevezetett elemek esetében történt, ilyen például a zöldítésre szánt összeg. Kis Miklós Zsolt elmondta: a meghirdetett 1300 milliárd forint március óta elérhető. A május 18-i állapot szerint a pályázatok több mint 50 százaléka a beruházási célú, mintegy 42 százalékuk normatív pályázat. Eddig 58 ezer pályázati anyagot bíráltak el, 33 ezer pozitív döntés született – mondta.
Az államtitkár kitért arra is, hogy 4 ezer pályázatot most értékelnek, egyebek mellett az állattartó telepekre vonatkozó pályázatokat. Sok olyan pályázat is van, amelyeket a Magyar Államkincstár még nem adott át tartalmi értékelésre a Miniszterelnökség számára, ezek például az öntözésfejlesztést, kisüzemek fejlesztését és a szennyvízkezelést érintő pályázatok.
Elmondta, az Európai Bizottságnál kezdeményezték a források átcsoportosítását, ennek eredményére vár a Miniszterelnökség – mondta.
Kis Miklós Zsolt kifejtette: 400 milliárd forint értékű pályázati keret nyitva áll még, egyebek mellett öntözésfejlesztésre, borászati termékfejlesztésre, erdősítésre, környezetvédelemre igényelhető pénz.
(MTI)
Csaknem 25 milliárd forint pályázható innovációs projektekre a vidékfejlesztési programban – mondta a Miniszterelnökség európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alap stratégiai főosztályának főosztályvezetője szerdán Debrecenben a program részleteit bemutató tájékoztatón.
Nagy Attila közölte: az Európai Innovációs Partnerség (EIP) keretén belül megvalósuló program 24,95 milliárd forintos keretösszegéből innovációs operatív csoportok létrehozását, működtetését, illetve e konzorciumok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházásait támogatják.
A program célja, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdasági termelékenység és a fenntarthatóság javításához, illetve az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályok feltételeinek megteremtéséhez. A forrásból csak olyan új projektek támogathatók, amelyekhez a pályázók még nem kezdtek hozzá – ismertette a főosztályvezető. Hozzátette, hogy egy konzorciumnak legalább öt tagból kell állnia, és a tagok negyven százalékának az adott szakágazatban kell tevékenykednie.
A program az innovációs csoportok létrehozását 100 százalékos intenzitással támogatja, és egy-egy csoport legfeljebb 150 ezer eurónak megfelelő forintot nyerhet el. A mezőgazdasági termeléssel, a borászattal és az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos innovatív fejlesztésekre egyéni beruházás esetén legfeljebb 206 ezer euró, kollektív beruházás megvalósításakor maximum 1 millió 30 ezer euró igényelhető, míg az erdőgazdálkodáshoz kötődő beruházások maximális támogatási összege 112 ezer, illetve 560 ezer euró – fűzte hozzá.
A pályázatot nem kutatóhelyeknek írták ki, így önálló tudományos kutatási projektekkel nem lehet pályázni, ugyanakkor azokat az elképzeléseket sem támogatják, amelyek nem használnak fel tudományos ismereteket – hangsúlyozta a főosztályvezető. A forrásra május 30-tól várhatóan november 30-ig lehet pályázni.
(MTI)
Útjára indult a „Tiszta Kárpátalja! – Önkéntes környezetszépítő mozgalom”.
A május 12-én, pénteken szemléletformáló oktatással kezdődő, majd 13-án, szombaton egy önkéntes szemétszedési akcióval és egy Tiszta Kárpátalját népszerűsítő kerékpározással – Hídvégi-Üstös Pál, a Tisza nagykövetének közreműködésével – folytatódó program sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a környezetvédelmet népszerűsítő program szervesen illeszkedik egy, már a közelmúltban sikeresen működő, gondnoki rendszerhez.
Dobsa István főrendező, a KMKSZ ifjúsági szervezetének a vezetője nyitotta meg az esemény sajtótájékoztatóját, kiemelve a szemléletformálás fontosságát és megköszönte az összes prominens jelenlévőnek, hogy kiálltak a program mellet – különösen a Kárpátaljáért Felelős Kormánybiztosságnak, aki anyagilag is támogatták az eseményt.
Grezsa István Kárpátaljáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy hálás feladat volt egy ilyen remek kezdeményezés mellé állni. „Az akció célja a hosszú távú szemléletváltás, amelynek ma tesszük meg az első lépését. Minél több embert meg szeretnénk győzni arról, hogy csak személyes felelősségvállalással és erős közösségi szellemmel érhetjük el céljainkat”. Ismertette, hogy bár az időjárás nem volt túl kegyes a résztvevőkhöz, számos településen már reggel óta szedik a szemetet. Reményét fejezte ki, hogy a tisztaságra való igény a társadalom minél szélesebb rétegeiben is megnyilvánul majd. Elmondta, hogy a Kormánybiztosság készen áll a hasonló jellegű programok folytatásra, várják a kezdeményezéseket. Végezetül megköszönte a KMKSZ ifjúsági szervezetének a kiváló szervezést és jelezte, hogy a programot nyitó sajtóeseményt követően kollégáival ők is kesztyűt húznak, és munkába állnak.
Csutora Zsolt, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium helyettes államtitkára az eseményt, a két ország javuló diplomáciai kapcsolatainak folyamatában is egy fontos lépésnek nevezte. Kiemelte, hogy fontosak az ilyen alulról szerveződő kezdeményezések, és elárulta, hogy a családjában is ő felel hétvégenként a háztartásért, és a környezetvédelem is fontos számára, ezért Kormánybiztos Úr meghívására természetesnek vette, hogy csatlakozik a mai akcióhoz.
A megyei adminisztráció nevében Mikulin Viktor hangsúlyozta, hogy ez egy remek kezdeményezés, amely jól meg tudja szólítani a fiatalságot is. Továbbá ráirányítja a figyelmet Kárpátalja egyik legnagyobb problémájára, a térségben felhalmozódott kb. 3 millió tonna nagyságú hulladékra.Ismertette, hogy a Tisza völgye a legszennyezettebb terület, a nemrég készült légi felvételek lesújtó látványt nyújtanak. Elmondta, hogy a bürokrácia gátolja leginkább a megfelelő hulladékraktározást a megyében, illetve az ukrán állami finanszírozás is csak ígéret szintjén jelentkezik. Az egyetlen pozitív folyamatnak, a magyar állam által támogatott, Jánosiban létesített, hulladék-feldolgozó üzem megépítését nevezte. Úgy gondolja, hogy ha a fiatalság nekifog ennek a kezdeményezésnek, ez túlmutat majd a szemét összeszedésén.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorasszonya szerint ez a kezdeményezés főleg figyelemfelkeltő jelentőségű, egyik célja, hogy a jövőben Kárpátalja ne csak PET palackot küldjön Magyarországra, illetve az, hogy megőrizzük, környezetünket unokáink számára. Fontosnak érzi, hogy az akció révén Kárpátalja nyerje vissza régi tisztaságmegőrző szemléletét és a lakosság részéről újra jelenjen meg az igény a szűk környezetünk iránti igényességre.
Gulácsy Géza a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség részéről elmondta, hogy a hely és helyszín spiritualitását, géniuszát az emberi civilizáció túlbuzgalma szennyezi be, teszi tönkre. Ha ezt megtisztítjuk, önmagunkat tisztítjuk meg, ezért a KMKSZ fokozottan támogatja az akciót.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere örömét fejezte ki a program kapcsán, mivel hite szerint az ember szeret tisztaságban élni, ezért fontos, hogy a köznevelés keretében a gyermekek tudatába épüljön be a környezet megóvásának fontossága, a tisztaság igénye, ezt a szemléletet a család és az iskola közösen tudja leginkább formálni. A városvezetés elképzeléseiben ezért a közeljövőben fontos szerepet játszik a Vérke megtisztítása.
Szalipszki Endre beregszászi főkonzul elmondta, hogy azért nagyszerű a mai kezdeményezés, mert a tisztaság igényét remények szerint kiterjeszti tágabb környezetünkre is. Tisztaságot céloz ugyanakkor átvitt értelemben is, mind társadalmi, úgy gazdasági téren.
Végezetül Dobsa István azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy a fásultság a leginkább hátráltató tényező a környezet elhanyagolásában, ezért a legfontosabb aktuális feladatunk az állóvíz felkavarása.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökség pontosította a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaihoz készült Általános Útmutatóját, amelynek köszönhetően a Kifizető Ügynökség jóváhagyása esetén a közjogi szervek is mentesülhetnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott támogatások esetében az előlegigényléshez az uniós szabályok szerint a kedvezményezettnek 100 százalékos biztosítékot kell nyújtania. A Kifizető Ügynökség bizonyos esetekben mentesítést adhat a kötelezettség alól.
A Miniszterelnökség egy uniós rendelet fordításbeli pontosításának Európai Bizottság általi befogadásával elérte, hogy a Kifizető Ügynökség szélesebb körben dönthessen arról, hogy mely szervezetek igényelhessenek előleget biztosítéknyújtás nélkül. Ennek eredményeképpen 2017. május 10-én módosult a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaihoz készült Általános Útmutató, amely szerint a hatósági feladatokat ellátó közjogi szervek, így többek között az önkormányzatok is mentesülhetnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.
A módosítással a Miniszterelnökség célja, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokhoz minél egyszerűbben hozzájussanak a nyertes pályázók.
(Miniszterelnökség)
Magyarország 106 százalékos teljesítéssel zárta a 2007-2013-as európai uniós fejlesztési időszakot, az operatív programok zárójelentéseit megküldte az Európai Uniónak – mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára pénteken a fejlesztési ciklus gazdasági mérlegéről tartott konferencián, Budapesten.
Hozzátette: Magyarországra a 2007-2013 közötti fejlesztési időszakra jelentős mennyiségű uniós forrás, 8700 milliárd forint érkezett, ennek okos és ütemes felhasználása kihívás elé állította az országot. Emlékeztetett: a fejlesztéspolitikai intézményrendszert többször is átalakították, a 2010-es kormányváltáskor áthelyezték a fejlesztéspolitikai súlypontot, 2013-14-ben az intézményrendszer hatásfokát tökéletesítették.
A módosítás előtt a kifizetések átlagban heti 5,5 milliárd forintot tettek ki, a fejlesztési ciklus végén a heti 200 milliárd forintot is elérték – tette hozzá.
Vitályos Eszter kitért arra, hogy a 2007-2013-as időszak kohéziós politikája az egyén szintjén is mérhető javulást hozott az életminőségben és az életkilátásban. Az eredmények között említette egyebek közt, hogy a támogatásokból megvalósult közlekedésfejlesztési beruházások révén a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma felére csökkent. A közigazgatásban uniós támogatás segítette a kormányablakok kiépítését, ami az államtitkár szerint igazi sikertörténet. Forradalmi előrelépésnek nevezte a szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás területén elért eredményeket. Sikeres munkaerőképzési programok valósultak meg uniós támogatásból, a jó gyakorlatok pedig beépültek a hazai költségvetésből finanszírozott programokba is – tette hozzá.
Magyarországon a fejlesztéspolitikai kommunikáció sikerét mutatja, hogy felmérések szerint a válaszadók 67 százaléka hallott uniós társfinanszírozású projektekről, a megkérdezettek 88 százaléka szerint a fejlesztések pozitív hatással vannak a mindennapokra – mondta Vitályos Eszter, hangsúlyozva, hogy a 2007-2013-as fejlesztési időszak eredményei mellett a tanulságokat is le kell vonni, a kormány felhasználva a tapasztalatokat, a mostani fejlesztési időszakot még sikeresebbé kívánja tenni.
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára előadásában hangsúlyozta: az előző támogatási ciklus uniós forrásainak fontos szerepük volt abban, hogy a fejlesztéseket az államháztartási hiány és az államadósság növekedése nélkül lehessen megvalósítani, miközben a munkahelyteremtést is támogatták. Nemzetközi összehasonlítások szerint Magyarországon voltak a legnagyobb hatással a gazdaságra az uniós források, a 2007-2015-ös időszakban 1000 forint forrásra 501 forint bruttó hazai termék (GDP) hatás jutott – mondta. Tavaly csaknem 2000 milliárd forint uniós támogatást fizettek ki, míg az idén 2500 milliárd forint kifizetésével számolnak – ismertette.
Az államtitkár szerint míg az előző kormány a legnagyobb kihívásnak a forráskeret lehívását tekintette, addig a polgári kormány már a fenntartható növekedést és a versenyképesség további javítását jelölte meg fő célnak. Ehhez arra van szükség, hogy a források minél nagyobb hányadát fordítsák gazdaságfejlesztésre, azaz hosszú távon is pozitívan hassanak a GDP-növekedésére – mondta. Hozzátette, hogy a mostani fejlesztési ciklusban az uniós pénzeszközök mintegy 60 százalékát fordítják erre a célra, szemben az előző ciklus 16 százalékával.
Corina Cretu regionális politikáért felelős biztos videóüzenetében hangsúlyozta: Magyarországon az uniós támogatások a közkiadások több mint felét teszik ki, a 2014-2020-as időszakban 25 milliárd eurót. A biztos üdvözölte, hogy a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, és kiemelte a támogatások hatékony felhasználásának, az átlátható verseny és a hatékony közbeszerzések, a kis-és középvállalkozások támogatásának fontosságát.
Hangsúlyozta, a következő hónapokban kemény tárgyalások lesznek a következő pénzügyi időszakról, a kohéziós politika jövője és a támogatások attól függnek, hogyan kezelik és hajtják végre a fejlesztéseket a tagállamok. Nagyon fontos a határidőben történő, szabályszerű végrehajtás – emelte ki.
Michel Servoz, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának főigazgatója kiemelte, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) Magyarországon hozzájárult a munkahelyteremtéshez, képzésekhez. A főigazgató hozzátette, hogy a tagállamoknak a jövőben koncentrálni kell a rendszer egyszerűsítésére, stabil programok mentén a rugalmas reagálásra.
Normunds Popens, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának főigazgató-helyettese elmondta: fontos az eredményorientáció erősítése a források felhasználásánál, a beruházások célzottabbá tétele, és üdvözölte, hogy Magyarországon efelé haladnak a dolgok. A főigazgató-helyettes szerint fontos az is, hogy a beruházási prioritások érintsék akár a migrációt is, és ne átmeneti szállásokra, hanem az integrációra költsék a pénzt, bár a kohéziós politikának ez tradicionálisan nem része. Kiemelte, hogy a határon átnyúló, regionális programoknak nagy jelentősége, európai hozzáadott értéke van, és eddig nem sikerült eleget elérni ezen a területen.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte, az uniós csatlakozás sok pozitívumot hozott Magyarországnak, amely az értékközösségen túl gazdasági eredményeket is elkönyvelhet az egységes piachoz csatlakozással. A kohéziós politika sikeres volt, nagyban hozzájárult a magyar gazdaság fejlődéséhez.
(MTI)
A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus forrásainak kifizetése alig marad el a 2000 milliárd forinttól, ami duplája a 2007-2013-as ciklus időarányosan kifizetett 1000 milliárd forintjának – mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára pénteken az MTI-nek a 2007-2013-as fejlesztési időszak gazdaságpolitikai mérlegéről tartott konferencia szünetében, Budapesten.
Az európai uniós fejlesztési forrásokért felelős államtitkár hangsúlyozta, a 2017. év egyik fontos célkitűzése volt a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló keret összes pályázati felhívásának közzététele, ezt az intézményrendszer teljesítette, március 31-éig több mint 510 pályázati felhívást tettek közzé, ezáltal több mint 9200 milliárd forint keret érhető el.
Vitályos Eszter elmondta, a 2014-2020-as időszakra 5000 milliárd forintnyi keretet pozitív döntéssel már lekötöttek, ebből 4500 milliárd forint felhasználása támogatási szerződéssel is rendelkezik. Az államtitkár szerint tarthatóak a kormány célkitűzései, az, hogy 2017-ben további 2000-2700 milliárd forintot fizessenek ki a kedvezményezetteknek, illetve a fejlesztési források több mint 85 százalékáról felhasználási döntés is szülessen.
A kifizetési célkitűzés teljesítését segíti, hogy a kormány jelentős egyszerűsítést hajtott végre az előleg-kifizetés szabályain, például a közszféra kedvezményezettjei már 100 százalék előleget is igénybe vehetnek – fejtette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kedvezményezetteknek már az idén, illetve a következő években a nyertes projektek megvalósítására kell koncentrálniuk, a szabályozási környezet egyszerűbb lett, könnyebb lesz a projekt elszámolás lezárása.
Ha lassulást érzékelnek az uniós források felhasználási rendszerében jogszabályi ok miatt, akkor azonnal változtatnak a szabályokon. A kormány a 2014-2020-as ciklusban minden operatív programban 10 százalék keret túlvállalást engedélyezett, hogy egyetlen eurocentet se veszítsen Magyarország ebben az időszakban sem – tette hozzá Vitályos Eszter.
(MTI)
A Takarékbank várakozásai szerint több tízmilliárd forint értékben igényelhetnek támogatási előleg visszafizetési garanciát az agrárvállalkozások a Vidékfejlesztési Programban elnyert támogatáshoz – közölte a Takarékok agrárszakmai műhelye, a Takarék Agrár Központ csütörtökön az MTI-vel.
A második negyedévben 4-5 százalékkal növekedhet a hazai agrárhitel-állomány a január-márciusihoz képest. Ez azt jelenti, hogy a Takarék Agrár Központ várakozásai szerint az első negyedév végére 450 milliárd forint körül alakuló hitelállomány körülbelül 20 milliárd forinttal emelkedhet tovább.
A hitelpiac élénküléséhez hozzájárulhat, hogy március végéig a Széchenyi 2020 támogatási ciklus összes uniós vidékfejlesztési pályázatát kiírták. Az elsőként benyújtott beruházási pályázatok bírálata az utolsó szakaszához érkezett, a következő hetekben, hónapokban a pályázók folyamatosan kézhez kapják a támogatói okiratokat. Ennek birtokában azonnal igényelhetik az 50 százalékos előleget, amely lehívását felgyorsíthatja a visszafizetési garancia – közölték.
A Vidékfejlesztési Program felhívásainak teljes körű megjelenését követően a kormány elsődleges célja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat minél hamarabb tudják felhasználni a nyertes pályázók – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a közleményben. Hozzátette, ennek alapja a támogatói előlegekhez való egyszerűbb hozzáférés, amihez viszont az európai uniós szabályok szerint 100 százalékos mértékű biztosítékot kell a kedvezményezettnek nyújtania. A most elkészült garanciatermék ezt könnyíti meg a gazdák számára – mondta. Megjegyezte azt is, az előlegigénylés lehetőségének megteremtése, valamint a támogatási előleg visszafizetési garancia a kifizetések felgyorsulását eredményezi.
A takarékszövetkezetekben április 26-ától elérhető új, támogatási előleg visszafizetési garancia terméket a Vidékfejlesztési Program projekt jellegű, beruházáshoz kapcsolódó jogcímekre érvényes, hatályos támogatási okirattal rendelkező mikro, kis- és középvállalatok igényelhetik. Bármilyen vállalkozási forma (őstermelő vagy egyéni vállalkozás is) nyújthat be kérelmet. Induló vállalkozásnak a takarékok a támogatói okiratban szereplő, megítélt támogatás 50 százalékának, de legfeljebb 200 millió forintnak a visszafizetését garantálja. A garancia lejárata igazodik a támogatói okiratban szereplő előleg elszámolási határidőkhöz.
A garancia iránti kérelmekről a takarékszövetkezetek egyszerű bírálati folyamatban döntenek. A kérelmezőknek 100 millió forint garancia igényig nem szükséges tárgyi fedezetet nyújtaniuk. Az alapbiztosíték az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és egy természetes személy készfizető kezessége. A garancia és kezességvállalási díja rendkívül kedvező, ezeken felül egyéb díjakat, költségeket a takarékok nem számítanak fel – áll a közleményben.
(MTI)
Az idén 1,225 milliárd forint fordítható a hetedik alkalommal kiírt és nemzeti forrásból működtetett Tanyafejlesztési Program finanszírozására – közölte Szakáli István Loránd a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára a szerdán, Budapesten megtartott sajtótájékoztatón.
Háromszáz millió forint a harmadszor meghirdetett zártkerti revitalizációs program megvalósítását szolgálja – egészítette ki V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár. Az államtitkár hozzátette: a Tanyafejlesztési programra az elmúlt években mintegy 8,1 milliárd forintot fordítottak, a program hatéves működése során 1691 pályázó nyert támogatást. Elmondta azt is, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint Magyarországon, a külterületen élő népesség száma mintegy 300 ezer fő. Az államtitkár aláhúzta: a program alapvető célkitűzése a tanyán élők életszínvonalának, életminőségének javítása, valamint a tanyai gazdálkodás megújítása a gazdálkodási feltételek megerősítésével.
A szaktárca a Tanyafejlesztési Programmal támogatja a tanyai létforma fennmaradását – tette hozzá Szakáli István Loránd. Emlékeztetett arra, hogy a tanya 2015 óta a Magyar Értéktár részét képező kiemelt nemzeti érték. A program részleteit ismertetve a helyettes államtitkár kitért rá: a hagyományos alföldi tanyavilágon túl az idén először a Dunántúlra, a Bakonyba, Szentgálra és környékére, valamint Heves megye három déli járására is kiterjed a pályázati lehetőség. Elmondta: a program kétféle konstrukciót foglal magába, az önkormányzati típusú, helyi közösségek részére kiírt konstrukciókat, valamit az egyéni típusú, tanyai lakosok számára kiírt pályázatokat. Az önkormányzati konstrukció keretében lehetőség nyílik például a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére, vagy a vízminőség vizsgálatok elvégzésére is. Ezeknek a pályázatoknak a támogatási szintje 90, esetenként 100 százalékos mértékű. Az egyéni típusú pályázatokon elsősorban a tanyasi lakó- és gazdasági épület felújítására, valamint a gazdálkodás feltételeinek javítására lehet támogatást igényelni. A támogatási intenzitás ezen a területen általában 75 százalék, de a fiatal gazdák támogatási mértéke 90 százalékos mértéket is elérhet. A helyettes államtitkár közölte: a pályázati kiírások várhatóan május második felében jelennek majd meg, és ez után még 30 napjuk lesz a pályázóknak a felkészülésre. A pályázatokat a források kimerüléséig fogadják.
Az idén harmadik alkalommal hirdetik meg a zártkertek revitalizációját segítő, az országos külterületi mezőgazdálkodás elterjesztését támogató mintaprogramok megvalósítását segítő programot 300 millió forint keretösszeggel – mondta V. Németh Zsolt. Az államtitkár emlékeztetett: Magyarországon jelenleg mintegy 200 ezer hektár zártkerti ingatlan van. Ezek egy része nem kellően gondozott terület. Ezért a tárca szükségesnek tartotta egy olyan program elindítását, amely a hagyományokat életben tartja, a szőlő- és gyümölcstermelésre alapoz és az öngondoskodást segíti. A program nemcsak vidékfejlesztési, génmegőrzési és közösségfejlesztési célokat szolgálhat, hanem a biodiverzitás fenntartása mellett tájmegőrzési feladatok elvégzésére is ösztönöz. Eddig a zártkert revitalizációs program keretében több mint 50 ezer facsemetét, oltványt, szőlőtövet és növénypalántát ütettek el az önkormányzatok mintegy 80 hektár területen – közölte V. Németh Zsolt. Majd hozzátette: a 2017.évi Tanyafejlesztési Programot a Vidékfejlesztési Program pályázataihoz igazították a párhuzamos finanszírozás elkerülése és a hatékony forrásfelhasználások biztosítása céljából.
A zártkerti revitalizációs program útmutatója elérhető a sajtóközlemény mellékleteként, az egyedi támogatási kérelmek már benyújthatóak egészen a rendelet hatályba lépését követő 60. napig. A Tanyafejlesztési Program első három célterületének pályázati felhívásai május második felében jelennek meg a kormany.hu oldalon, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján. A pályázatok kezelését a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. végzi.
A földművelésügyi miniszter 20/2017. (IV. 26.) FM rendelete a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás 2017. évi igénybevételének feltételeiről itt érhető el
(MTI/FM)
A Miniszterelnökség minden vidékfejlesztési pályázatot meghirdetett március 31-ig, mintegy 1300 milliárd forint értékben 68 pályázatot – közölte a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Kis Miklós Zsolt elmondta: 28 pályázatot már lezártak, mintegy 814 milliárd forint értékben. A Vidékfejlesztési programban eddig 450-460 milliárd forint kötelezettségvállalás történt, ez a rendelkezésre álló keret valamivel több mint harmada. A kötelezettségvállalás 43 pályázatra vonatkozik – tette hozzá. Huszonhárom pályázat még nyitott, mintegy 300 milliárd forint forrással, a már megjelent pályázatok közül 17-re pedig még nem lehet pályázati kérelmet benyújtani. Ez utóbbiakra mintegy 174 milliárd forint jut – közölte az államtitkár.
Az államtitkár közölte, márciusban több fontos pályázatot is meghirdettek, így többek között a termelői szervezetek létrehozásának támogatását, ami mintegy 11 milliárd forint értékű. Ezzel olyan termelői szerveződéseket, szervezeteket támogatnak, amelyek hosszú távon is a gazdák integrációját, összefogását segítik.
Fontos a szaktanácsadói hálózat finanszírozásának megoldása is, mivel a gazdák alapvető érdeke, hogy naprakész információkkal rendelkezzenek. Erre a célra mintegy 14 milliárd forint pályázati összeg áll rendelkezésre, 2023-ig lesz felhasználható. Az innovációs operatív csoportok létrehozására szintén egy nagyobb keretösszeg, mintegy 25 milliárd forint fordítható. Ez a támogatás az innovatív projektek megvalósításához szükséges beruházások támogatására vehető igénybe – közölte Kis Miklós Zsolt.
Elmondta, hogy a pályázatotok között kiemelt szerepe van az állattenyésztést segítő, a kertészeti tevékenységet támogató és az élelmiszeripari beruházásokat finanszírozó pályázatoknak. Az állattenyésztési és kertészeti pályázatokra 80-80 milliárd forint, míg az élelmiszeripari beruházásokra 200 milliárd forint jut.
Kis Miklós Zsolt beszélt arról is, hogy az igények általában nagyobbak voltak, mint a rendelkezésre álló források. A gazdálkodók főként a kapacitásbővítő beruházásokat részesítették előnyben, míg az energiahatékonyságot javító és az öntözésfejlesztést támogató források lehetőségeit nem használták ki. Ezért például az energiahatékonyság javítását ösztönző támogatásokból várhatóan átcsoportosítanak a beruházások finanszírozásának támogatására. A pályázatok elbírálását is fel akarják gyorsítani, így a következő hónapokban többen kapnak majd támogató határozatokat – tette hozzá.
Az államtitkár emlékeztetett, a Magyar halgazdálkodási operatív program (Mahop) pályázati felhívásait március végéig szintén közzétették: 13 pályázatra mintegy 16 milliárd forintot lehet elkölteni. Emellett a nemzeti parkoknak mintegy 2 milliárd forintot, a génmegőrzésre pedig mintegy 300 millió forint kompenzációt fizetnek ki az állami tulajdonú cégeknek, mivel a pályázatokon nem vehettek részt. Az erről szóló döntés megszületett, a kormányhatározat a Magyar Közlönyben megjelent – mondta az államtitkár az MTI-nek.
(MTI)
Az általános és kiegyenlített társadalmi jólét, valamint Magyarország gazdasági gyarapodásának és térségei harmonikus fejlesztésének céljából a területrendezés kulcsfontosságú szerepet tölt be – az ország régióinak és településeinek kulturális életétől a gazdasági működéséig – számos területen. Ennek érdekében történik meg 2017 folyamán a területrendezési tervek megújítása, melyről az ezen az oldalon elérhető kiadvány ad tájékoztatást.
A területrendezés által befogadott és integrált széles szakmai elképzelések köre kiterjed a területfejlesztésre, az ágazati elképzelésekre, a településfejlesztésre és -rendezésre, ezáltal koordinálja az ország és térségei optimális területfelhasználásának kialakítását, valamint az országos, térségi és helyi fejlesztési igények területi elhelyezését. A Miniszterelnökségen belül működő Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztályának 2017. évi feladatai közé tartozik a területrendezési tervek felülvizsgálatának koordinálása. Ezen tervek határozzák meg térségenként a jellemző területhasználatot, a műszaki infrastruktúra térbeli rendjét, és biztosítanak teret, de ugyanakkor keretet is a települési fejlesztési elképzelések számára, s teszik mindezt nagy gondossággal a kiemelt fontosságú, vagy épp a speciális adottságokkal bíró térségek igényeinek, új kihívásainak figyelembevételével.
Ahogy az itt elérhetővé tett kiadvány részletezi, a területrendezési tervek megújításának célja, hogy a fejlesztési és rendezési, valamint az ágazati – így a természetvédelmi, a közlekedési, a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási stb. – célkitűzések területhasználata között egyensúly és összhang teremtődjön. Ezt a tervek egy időben történő megújítása is elősegíti. Az ország, a kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek összehangolásához nem csak azok időbeli szinkronizálása járul hozzá, hanem a tervek egységes adatbázison alapuló, digitálisan elérhető, országos lefedettségű alaptérképen való megjelenítése is.
(Miniszterelnökség)
Az összes vidékfejlesztési pályázat megjelent
2017. március 31.
A Miniszterelnökség megfelelve a kormány által kitűzött március végi határidőnek, a Vidékfejlesztési Program minden pályázati felhívását megjelentette.
Az elmúlt napokban megjelent pályázatok között innovációs operatív csoportok létrehozására és projektjeik megvalósítására 24,95 milliárd forint, szakmai tanulmányutak, csereprogramok szervezésére 1,53 milliárd forint került elkülönítésre.
Emellett a rövid ellátási lánc mentén történő együttműködések támogatására 3,84 milliárd forint, védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai megőrzésére 3,83 milliárd forint, szolidáris gazdálkodás megvalósítására 1,3 milliárd forint, míg a fenntarthatóságot célzó tájgazdálkodás együttműködéseire 1 milliárd forint értékben jelent meg pályázat.
Kiírásra került a LEADER helyi akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek megvalósítását támogató 1,92 milliárd forint keretösszegű felhívás, valamint az erdei ökoszisztémák közjóléti funkcióinak fejlesztését segítő 1,61 milliárd forint értékű pályázat is.
A Vidékfejlesztési Program 2015. augusztusi megjelenése óta a Miniszterelnökség összesen 68 darab felhívást jelentetett meg.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a Vidékfejlesztési Program összes pályázati felhívása a www.szechenyi2020.hu weboldalon megtalálható.
(Miniszterelnökség)
Az agrártárca 40 millió forinttal segíti idén is az agrárágazati civil szervezetek munkáját.
A Földművelésügyi Minisztériumhoz kötődő civil szervezetek fontos szerepet vállalnak az agrárágazati célkitűzések megvalósításában. A szaktárca, az előző évekhez hasonlóan, 2017-ben is segíti ezeknek a szervezeteknek a munkáját és a támogatásukra pályázatot írt ki.
A pályázható keretösszeg 40 millió forint, az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 300 ezer forinttól két millió forintig terjedhet.
A szervezetek 2017. március 30. – április 28. között pályázhatnak.
A pályázati anyag ITT érhető el:
(FM Sajtóiroda)
A Miniszterelnökség meghirdette a MAHOP teljes keretét
2017. március 30.
A Miniszterelnökség a mai napon megjelentette a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program utolsó két pályázati felhívását, mintegy 2,4 milliárd forint keretösszegben. Ezekkel együttesen 16,07 milliárd forint áll rendelkezésre a magyarországi halgazdálkodás fejlesztésére.
A Miniszterelnökség a Kormány célkitűzésének megfelelve, az elvárt határidőn belül meghirdette a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) minden pályázati felhívását.
A most megjelent kiírások egyike az akvakultúrával foglalkozó vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások – környezetvédelmi és erőforrás-felhasználási hatékonyságát segíti. Az 1,35 milliárd forint forrásból a hagyományos technikákon alapuló extenzív tógazdasági haltermeléssel összefüggő környezetvédelmi szolgáltatások miatt felmerülő többletköltségek kompenzációja valósulhat meg.
A másik, mintegy 1,05 milliárd forint keretösszegű pályázat a biológiai sokféleség és a vízi ökoszisztémák védelmét, illetve helyreállítását hivatott támogatni. A pályázat keretében az érintett halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási jogának vagyonkezelői, haszonbérlői, vagy alhaszonbérlői, minimum 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek projektjeik megvalósítására.
„A környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúra fejlesztésének előmozdítása” című felhívásra 2017. május 2. és 2017. november 2. között nyújthatók be a támogatási kérelmek. A „Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek rehabilitációja, beleértve az ívási helyek fejlesztését és a vándorló halfajok vándorlási útvonalainak biztosítását” című felhívásra pedig 2017. április 27. és 2019. április 29. között lehet pályázni. A beérkezett kérelmek elbírálására értékelési szakaszonként kerül sor.
A pályázati felhívások a www.szechenyi2020.hu weboldalon elérhetőek.
(Miniszterelnökség)
Két új pályázatot ismerhettek meg az erdőgazdálkodók 2017. március 27-én a Vidékfejlesztési Program keretében. A felhívások összesen 6,24 milliárd forint értékben nyújtanak támogatást erdészeti beruházásokra, illetve erdészeti genetikai erőforrások fejlesztésére.
A beruházási támogatás célja az erdőgazdálkodás hatékonyságának javítása érdekében gépek, eszközök beszerzése, valamint az erdei gomba, gyógynövény és vadgyümölcs feldolgozását, tárolását szolgáló fejlesztések elősegítése. Az erdészeti ágazat technológiai színvonalának javítására maximum 100 millió forint vissza nem térítendő támogatás igényelhető.
A genetikai erőforrások fejlesztése a magyarországi erdészeti fafajok genetikai változatosságának hosszú távú fenntartásához járul hozzá. A már meglévő genetikai megőrzésre szolgáló területek fejlesztésére, illetve újabbak létrehozására 100 százalékos támogatási intenzitás mellett igényelhető forrás.
Az „Erdészeti genetikai erőforrások fejlesztése” című pályázatra 2017. április 28. és 2019. március 29. között nyújthatók be a kérelmek, az „Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások” elnevezésű felhívásra pedig 2017. június 1. és 2017. december 4. között lehet pályázni a www.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalon. A beérkezett kérelmek elbírálására értékelési szakaszonként kerül sor.
A pályázati felhívások részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon olvasható bővebb információ.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program keretében is kiemelt figyelmet fordít az agráriumban dolgozók és az érintett szaktanácsadók képzésére, felkészítésére. Ezen cél megvalósítása érdekében 2017. március 28-án két új pályázati felhívást ismerhettek meg az érintett szervezetek.
A most megjelent felhívások egyike az agrár-, erdő-, és élelmiszergazdaság szereplőinek nyújtott tanácsadási szolgáltatások megvalósítása érdekében került kiírásra. A 13,91 milliárd forint keretösszegű pályázat esetében egyéni és csoportos szaktanácsadás lebonyolítására nyerhető támogatás.
A másik, mintegy 0,19 milliárd forint keretösszegű pályázat a szaktanácsadók továbbképzését szolgálja. A pályázat keretében hároméves időszakonként maximum 200.000 eurónak megfelelő forintösszegű támogatás igényelhető.
A “Szaktanácsadók továbbképzése” című pályázatra 2017. május 2. és 2017. november 30. között nyújthatók be a kérelmek, az “Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó egyéni és csoportos szaktanácsadás” elnevezésű felhívásra pedig 2017. július 1. és 2017. december 29. között lehet pályázni a www.mvh.allamkincstar.gov.huweboldalon. A beérkezett kérelmek elbírálására értékelési szakaszonként kerül sor.
A pályázati felhívások részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon olvasható bővebb információ.
(Miniszterelnökség)
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a hónap végéig az összes, 2014 és 2020 közötti uniós forrásra kiírják a pályázatokat, a rendelkezésre álló 8900 milliárd forint 53 százalékát már lekötötték.
A miniszter erről az Országgyűlés hétfői ülésén beszélt a 2014 és 2020 közötti uniós források felhasználásáról szóló vita indítójaként.
Elmondása szerint azzal, hogy a forrásokra már most kiírják a pályázatokat, ötéves előnyben vannak ez előző ciklushoz képest, mivel a programokat öt év múlva kell lezárni, így arra is lehetőség van, hogy látni lehessen: a kormány mire tudja és akarja a forrásokat felhasználni.
Lázár János tájékoztatása szerint a rendelkezésre álló keret 53 százalékát már lekötötték, 4400 milliárd forintról van szerződés, amelyet 20 ezer nyertes pályázat között osztanak szét. Jelezte, hogy 124 ezer pályázat érkezett, ami azt is jelenti, hogy a források jól vannak “megcímkézve”.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az uniós intézményrendszer sokat tesz azért, hogy az unió nettó befizetőinek “hazai lábai” kedvező helyzetben legyenek, 2007 és 2014 között a források mindössze 15 százaléka került a magyarokhoz, a többi esetben működött a “multinacionális tőkeszivattyú”. Most 57-58 százalék kerül a magyar kkv-szektorhoz, a kormány célja 65 százalék.
Elmondta azt is, hogy a pénz felhasználásának szabályait az európai bizottság határozza meg, de a kormány mindent megtesz azért, hogy a civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok minél hamarabb jussanak pénzhez, megpróbálják a forrásokat felgyorsítani, egyszerűsíteni és decentralizálni.
Lázár János beszélt arról is, hogy 2020 után várhatóan átalakul az uniós kifizetések rendszere, a visszatérítendő támogatások korszaka jön, csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya, és központosítani akarják a pénzek elosztását. Ez Lázár János szerint azt fogja jelenteni, hogy sem a parlament, sem a kormány nem szólhat majd bele az elosztásba, mert arról Brüsszelben hoznak döntést.
A korrupcióról szólva Lázár János közölte: hiba lenne azt mondani, hogy a korrupciót teljesen távolt tudják tartani az intézményrendszertől. Az ellenzék szerinte egy olyan csoport beszerzéseit vitatja, amelynek részesedése öt százalék, a többi 95 százalékban még csak kérdés sem merül fel az ellenzék részéről. Az unió kimutatásai alapján az előző ciklusban 8, 2014-óta viszont már csak 3-5 százalék körül van a hibás elszámolású számlák aránya.
A miniszter beszélt arról is, hogy a kormány célja 2017-ben a területi különbségek csökkentése, a lemaradás megfordítása, a felzárkózás esélyének megteremtése, a versenyképességi problémák orvoslása. Ebben nyújtanak segítséget az uniós források is. Megjegyezte: nem elég a pár százalékos GDP-növekedés, 5-6 százalékos folyamatos bővülés kell ahhoz, hogy esélyünk legyen megközelíteni az osztrák életszínvonalat. De az országon belül is vannak különbségek, amelyeket csökkenteni kell.
A témáról szóló vitára több mint hét óra áll rendelkezésre, a kabinet 40 perces nyitóbeszédét követően a kormánypárti képviselők négy órában fejthetik ki véleményüket, míg az ellenzéki és független képviselőknek ugyanerre összesen három órájuk lesz.
(MTI)
A Miniszterelnökség 11,29 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg 2017. március 21-én a „Termelői csoportok és szervezetek létrehozása” című pályázati felhívást. A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra a 2014. január 1-nél nem régebben alakult, elismeréssel rendelkező termelői csoportok nyújthatják be kérelmeiket.
A támogatást a vonatkozó 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet alapján elismeréssel rendelkező termelői csoportok a működési feltételeik kialakításához és az elismerés során elfogadott üzleti tervük megvalósításához használhatják fel. A pályázat keretében maximum 100 000 eurónak megfelelő forintösszegű támogatás kapható évente, 5 éven keresztül. A pontos támogatás mértéke a csoport éves értékesített termelése alapján kerül meghatározásra.
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra 2017. május 2. és 2019. április 30. között nyújthatók be a kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalon. Az első értékelési szakasz 2017. június 9-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.
(Miniszterelnökség)
Az utóbbi hat évben az ezer hektárnál nagyobb gazdaságok rovására megerősödött az agrárközéposztály, a földhasználatban azok a közepes méretű családi gazdaságok hódítottak teret, amelyeken a magyar vidék jövője nyugszik – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A húsz és kétszáz hektár közötti területtel rendelkezők földhasználata 11%-kal nőtt, a kétszáz és ötszáz hektár közöttieknek pedig 21%-kal nagyobb, mint 2010-ben – sorolta az adatokat a miniszter. Hangsúlyozta: a kis és közepes gazdaságok földhasználata jelentős mértékben gyarapodott, ami a Földet a gazdáknak programnak is köszönhető, amelynek keretében mintegy harmincezren jutottak területekhez, és a földhaszonbérleti pályázatok is eredményesek voltak.
Fazekas Sándor kifejlette: az egyéni gazdaságok által művelt mezőgazdasági terület jelenleg 2,6 millió hektár, tíz százalékkal több, mint 2010-ben volt. Akkor 50-50 százalék volt a nagybirtok-kisbirtok aránya, mára ez az arány kezd eltolódni a kisbirtok felé. A cél a 20-80 százalék elérése a kisbirtok javára. A családi gazdaságok számára a föld elengedhetetlen, így tudnak több embernek munkát, megélhetést biztosítani, és így tudják a családjukat is hosszú távon eltartani.
A miniszter az erdőtörvény módosítása kapcsán a Kossuth Rádió reggeli műsorában arról is beszélt, hogy a magyarországi erdőkbe gazdaságosan termelhető és a klímaváltozáshoz alkalmazkodni képes fafajokat kell telepíteni. A tárcavezető kifejtette: a klímaváltozás miatt az a legfontosabb szempont, hogy minél több erdő és fás terület legyen, ezért az erdőtörvény módosításával az a kormány egyik célja, hogy az erdőtelepítések érdekében segítse a magánerdő-gazdálkodókat, könnyítsen adminisztrációs terheiken.
(FM Sajtóiroda)
Magyarország környezetpolitikai céljainak – úgy mint a természeti értékek védelme, az erőforrások takarékos-, hatékony- (fenntartható) használata, továbbá az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása – a Nemzeti Környezetvédelmi Program ad átfogó keretet. A civil szervezetek kiemelkedő szerepet vállalnak abban, hogy e célkitűzések teljesüljenek
A Földművelésügyi Minisztérium ezúton meghirdeti a fentieknek megfelelő civil feladatvállalást segítő Zöld Forrás pályázatot. Támogatási igényt közhasznú környezet- vagy természetvédelmi célú társadalmi szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) nyújthatnak be a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz illeszkedő, annak megvalósítását elősegítő projektterveikre.
A Zöld Forrás pályázat keretösszege 70 millió forint. A pályázatokat 2017. március 22-től 2017. április 21-ig, kizárólag postai úton lehet beadni. Egy jelentkező legalább 600 ezer, legfeljebb 2 millió forint összegre pályázhat.
A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót ittérhetik el.
Hiánypótlásra a pályázati szakaszban nincs lehetőség, ezért fontos, hogy a pályázó szervezet vezetője alaposan ellenőrizze a befogadási feltételek teljesülését az elkészített pályázati dokumentációban, még annak postára adása előtt.
Sikeres pályázást kívánunk!
(FM Sajtóiroda)
Az új halgazdálkodási törvény 2014-től biztosítja és szabályozza a horgászatból és halgazdálkodásból származó állami bevételek felhasználását; ennek köszönhetően Magyarország költségvetésében évente mintegy 514 millió forint áll az ágazat rendelkezésére – közölte a földművelésügyi miniszter az I. Halak Napja nyitórendezvénnyel egyidőben rendezett ágazati tanácskozáson.
A szakmai konferencia fővédnöke, Fazekas Sándor elmondta: a fenntarthatóság elve mentén a halgazdálkodási vízterületek hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése élvez elsőbbséget. Hozzátette: a támogatott tevékenységek között megtalálható a kecsege és a széles kárász visszatelepítési program, valamint a hazai őshonos halállományokat veszélyeztető nagy kárókatona gyérítésének támogatása. Ebből a forrásból finanszírozható továbbá a Balaton, a Tisza-tó és a Ráckevei (Soroksári)-Duna halas élőhelyeinek fejlesztése, valamint a halászati őrzést segítő eszközök beszerzésének támogatása is – mondta a miniszter.
A földművelésügyi tárca vezetője üdvözölte a kezdeményezést, hogy az év egy napján, március 20-án, az ágazatban és az ágazatért tevékenykedő szakmai szervezetek – a Magyar Haltani Társaság, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi szervezet (Ma-HAL), az Akvaristák Magyarországi Egyesülete, valamint a Magyar Országos Horgász Szövetvég (MOHOSZ) – ráirányítják a figyelmet a halakkal összefüggő különböző területekre a horgászattól a turizmuson és a kutatáson, valamint az ismeretterjesztésen át a halgazdálkodásig, a tógazdák munkájáig.
Fazekas Sándor kiemelte: az utóbbi évek eredményes munkájának köszönhetően mintegy harmadával emelkedett az egy főre jutó halfogyasztás Magyarországon, ami most 6,2 kilogrammot tesz ki. Hozzátette: a halfogyasztás növelését ösztönözheti a halhús általános forgalmi adójának (áfa) mérséklése, erről majd az Országgyűlés dönt.
A konferencián a MOHOSZ és a Ma-HAL stratégiai együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás biztosítja, hogy a két szervezet közösen tevékenykedjen az ágazat érdekében.
(FM/MTI)
A magyar-román élelmiszergazdasági kapcsolatok fejlesztésében számos kiaknázatlan lehetőség rejlik – mondta Feldman Zsolt az Országos Takarékpénztár (OTP Bank) Befektetői konferenciáján, Budapesten.
A Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: van igény a jó minőségű magyar élelmiszerre Romániában – ezt mutatják az adatok is – hiszen a magyar agrárgazdaság számára keleti szomszédunk a második legfontosabb export célország volt az elmúlt években, 2016-ban részesedése az agrárkivitelből 11,5% volt.
Feldman Zsolt kifejtette: 2016-ban a magyar-román agrár-külkereskedelemben a magyar kivitel értéke 927 millió euró, a behozatal mintegy 250 millió euró volt, az aktívum 678 millió eurót tett ki tavaly. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a gabona- és olajos növény kivitele logisztikailag romániai kikötőkből zajlik, ez részben megjelenik a statisztikákban is.
A Romániába irányuló agrártermékek közül a helyettes államtitkár megemlítette: jelentős a búza, a kukorica, a búzaliszt, a takarmányok és a különböző tejipari termékek kivitele, kedveltek még a baromfi- és sertéshúsok valamint a csokoládé tartalmú élelmiszerkészítmények is.
A magyar termékek elismertek, népszerűek, nem csak a magyarok által lakott régiókban. Gyártói és saját márkás termékekként is szép számmal találhatók a nagy élelmiszer-forgalmazó láncok polcain is – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt kiemelte: Románia gazdasága folyamatosan bővül, megelőzve több régióbeli országét: 4,8%-kal növekedett az ország gazdasága 2016-ban, az élelmiszeripari termékek és nem alkoholos italok áfájának 24%-ról 9%-ra való csökkenése komoly fogyasztásnövekedést eredményezett. Az országban továbbra is élénkülő belső kereslettel és fogyasztással számolhatunk, ezért a magyar vállalkozásoknak is számos potenciális lehetőség rejlik keleti szomszédunk piacán.
Mindkét ország érdeke a magyar-román vállalatok hatékonyabb együttműködése, hiszen önállóan a jelenlegi tőkeellátottsággal nehéz versenyképesnek lenniük a nyugat európai élelmiszeripari cégekhez képest. Hozzátette: meg kell találni a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatokat, a magyarországi és romániai befektetési lehetőségeket és megteremteni a megfelelő finanszírozási formákat annak érdekében, hogy a térség versenyképessége felzárkózhasson nyugati szomszédjaink régióihoz – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
(FM Sajtóiroda)
Az agrárkormányzat kiemelt célja az állattartás ösztönzése, ám emellett rendkívül fontos a kertészeti ágazat fejlesztése is, mivel a mezőgazdaságon belül ez számít a legmunkaigényesebb területnek, ami mintegy 300-350 ezer család megélhetését biztosítja – mondta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Mosonmagyaróváron.
Nagy István a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezvényén tartott előadásában kifejtette: a fogyasztók egy része egyre inkább az egészséges életmódhoz szükséges, természetes, minőségi alapanyagokat választja, így az ágazati prémiumtermékek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak az ágazat sikerességében, a termelés és fogyasztás mennyiségének növelésében.
Nagy István leszögezte, Magyarország pozíciója az uniós támogatások tekintetében fajlagosan az egyik legjobb az Európai Unió országait tekintve, fontos célkitűzés, hogy ez az arány ne romoljon. Ugyanakkor arra is fel kell készülni, hogy a 2020 utáni KAP felépítését már egyéb, korábban még nem aktuális tényezők is befolyásolhatják, mint a Brexit, vagy az új kihívások okozta nyomás, például a migrációs válság, továbbá a társadalomnak a fenntarthatóság erősítésére irányuló elvárása – tette hozzá.
Az államtitkár örvendetesnek nevezte, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatás tovább emelkedett, hat év alatt mintegy 50 ezer új munkahely létesült. Az ágazatban hozzávetőleg 220 ezren dolgoznak, tavaly 16 és fél ezer állás jött létre.
(FM Sajtóiroda)
Tizenhárom pályázat révén még mintegy 80 milliárd forint forrás válik elérhetővé március végéig a Vidékfejlesztési programban – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Portfolio Agrárium 2017 elnevezésű konferencián szerdán Kecskeméten.
Kis Miklós Zsolt elmondta: a hónap végéig valamennyi eddig meg nem hirdetett pályázati felhívást elérhetővé teszik. A lehetőségek közül kiemelte a termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozását, amelyet 11 milliárd forinttal támogatnak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az érdekeltek kizárólag működési költségek finanszírozására pályázhatnak, beruházás támogatására nem.
Az agrár innovációs csoportok létrehozásához és az innovatív projektek finanszírozásához mintegy 25 milliárd forintos keret áll majd rendelkezésre. Júliustól pályázhatóvá válik a szaktanácsadási rendszer is, aminek támogatása 14 milliárd forint.
Az Európai Bizottságnál jelentős forrásátcsoportosítást kezdeményeztek annak érdekében, hogy az energiahatékonysági keretet csökkentve a kapacitásbővítésre fordítható forrást növelhessék, mivel ott nagyobb a pályázati igény. Az eddig beérkezett mintegy 30 ezer pályázatról elmondta: a legkorábban benyújtott, nagy élelmiszeripari pályázatokat bírálják el először, a döntés április végére várható. A kertészettel kapcsolatos pályázatok támogatói okiratainak megkötése május végén lesz esedékes.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy az aszály fogalmát a magyar sajátosságokhoz igazítják, hiszen Magyarországon nemcsak a csapadékhiány okoz gondot, hanem a hősokkos nyári napok száma is.
Bejelentette, hogy a remélhetőleg minél előbb kiépülő országos jégkármegelőző rendszer működését a kárenyhítési alapból biztosítják majd, és azt is, hogy literenként 10 forinttal nő a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez igényelhető gázolaj támogatásának összege. A növény-egészségügyben nő az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre igényelhető támogatás mértéke.
A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy a tavaszi fagy- és jégesőkárral sújtott településen gazdálkodó, ültetvénnyel és gyümölcsössel rendelkező termelők a 2017. március 31-éig megkötött hitelszerződésekhez 100 százalékos kamat-, kezességi díj és költségtámogatást igényelhetnek. Mint mondta, folyamatban van a hitelszerződés megkötési és hatályba lépési határidejének május 31-ére történő módosítása, valamint a támogatás alapjául szolgáló hektáronkénti hitelösszeg felemelése 500 ezerről 1 millió forintra.
(MTI)
Az évente mintegy 60 milliárd forintnyi termeléshez kötött agrártámogatás nagymértékben hozzájárul az érintett mezőgazdasági ágazatok termelőinek jövedelembiztonságához és a termelési szintek növekedéséhez –– mondta Feldman Zsolt a Portfolio Agrárium 2017 elnevezésű konferencián, szerdán Kecskeméten.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: az eddigi tapasztalatok alapján a termeléshez kötött támogatások feltételei részben módosulnak 2017-től, melynek keretében többek között támogathatóvá válnak a zöldségnek minősülő fűszernövények és az étkezési burgonya, külön támogatási kategóriába kerülnek az intenzív gyümölcsültetvények és számos növényi kultúra esetén változni fognak a gyakorlati visszajelzések alapján a termeléshez minimálisan felhasználandó vetőmagvak normái.
A helyettes államtitkár arról is beszélt, hogy az aszály fogalmát a magyar sajátosságokhoz igazítják, hiszen Magyarországon nemcsak a csapadékhiány okoz gondot, hanem a hősokkos nyári napok száma is. Bejelentette, hogy a remélhetőleg minél előbb kiépülő országos jégkármegelőző rendszer működését a kárenyhítési alapból biztosítják majd.
Feldman Zsolt emlékeztetett: a kormány literenként 10 forinttal megemeli a szőlő- és gyümölcsös ültetvények műveléséhez igényelhető gázolaj támogatásának összegét, a forrást továbbra is évente hektáronként legfeljebb 100 liter után lehet igényelni.
A növény-egészségügyben nő az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre igényelhető támogatás mértéke. A szőlőültetvényeken megvalósuló növény-egészségügyi védekezést az agrártárca 2017-től az eddigi 50%-os mértékű támogatást 75%-osra emeli, amellyel párhuzamosan a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő: 8.000-ről 12.000 forintra. A megnövelt összegű támogatást már a 2017. évben benyújtható kérelmek esetén lehet igényelni.
A helyettes államtitkár elmondta: a tavaszi fagy- és jégesőkárral sújtott településen gazdálkodó, ültetvénnyel és gyümölcsössel rendelkező termelők a 2017. március 31-éig megkötött hitelszerződésekhez 100 százalékos kamat-, kezességi díj és költségtámogatást igényelhetnek. Mint mondta, folyamatban van a hitelszerződés megkötési és hatályba lépési határidejének május 31-ére történő módosítása, valamint a támogatás alapjául szolgáló hektáronkénti hitelösszeg felemelése 500 ezerről 1 millió forintra.
(FM Sajtóiroda)
A nemzetközi tapasztalatokat felhasználva olyan pályázatokra van szükség, amivel egyrészt lehetőségeket teremtenek a helyi szereplőknek, másrészt a kormányzati célkitűzések megvalósítása mellett az Európai Unió által meghatározott elvárások is teljesíthetők – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a helyi akciócsoportok Leader-konferenciáján Kecskeméten.
Kis Miklós Zsolt kiemelte: a helyi közösségek most bebizonyíthatják, hogy közös gondolkodással olyan stratégiákat képesek alkotni, amelyek mentén teljesülhet a vidéki életminőség jelentős javulását célzó kormányzati szándék. Hozzátette: ehhez mindenképpen elengedhetetlen, hogy a helyi kisvállalkozások még versenyképesebbekké váljanak, valamint, hogy a helyi munkahelyek megőrzése mellett újakat is teremthessenek. A Leader-akciócsoportok révén lehívható források a vidéki térségekben élőknek biztos megélhetést nyújtva a helyben maradásra is ösztönözhetnek.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban a helyi akciócsoportok működését a megváltozott közös agrárpolitika mellett a jelentős átalakulást megélt vidékfejlesztési program és a finanszírozási háttér is nehezítette.
Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy több mint száz Leader-akciócsoport működik az országban, valamennyien helyi problémákra keresik a válaszokat, ugyanakkor különbözőségeiket jól mutatja, hogy a működési gondjaikat egymástól eltérő módon próbálták meg és tudták kezelni.
Közölte, hogy valamennyi akciócsoporttal megkötötték az együttműködési megállapodást vagy módosították a már meglévőt, és elkészültek a helyi fejlesztési stratégiák is. Jelenleg a 2017. január 1-je óta kifizető Magyar Államkincstárnál azoknak a felületeknek a kialakítása zajlik, ahol a helyi akciócsoportok beadhatják kifizetési kérelmeiket. A tervek szerint legkésőbb áprilisban az elbírálás folyamata is megkezdődhet.
(MTI)
Az agrárkormányzat rendkívül fontosnak tartja a kertészeti ágazat fejlesztését, hiszen a mezőgazdaságon belül ez a legmunkaigényesebb terület, így sok embernek ad munkát, mintegy 300-350 ezer család megélhetését biztosítva ezzel – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese Gödöllőn.
Nagy István a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács konferenciáján kiemelte: a tárca Magyar Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégiájában megfogalmazott célja az, hogy a mostani 2,5 millió tonna helyett 1 millió tonnával többet termeljen az ágazat, miután az Európai Unióban ezek a termékek jó minőség esetén eladhatók, és a termelés bővítése magával hozhatja a foglalkoztatottság lényeges növekedését is.
A tervekről szólva a miniszterhelyettes elmondta, hogy a fejlesztések eredményeként a zöldségtermesztés termésátlaga 35 százalékkal, míg a gyümölcstermesztésé 70 százalékkal emelhető. Sikeres fejlesztés esetén hazánkban százezer új munkahely is létesülhet az ágazatban, amelyek 80 százaléka a termesztésben, míg 20 százaléka a feldolgozóiparban jöhet létre.
Nagy István hangsúlyozta, legalább 40 százalékos mértékre kell növelni a termelői szerveződések szerepét a zöldség-gyümölcs ágazatban, ami elsősorban az új tagok belépésével, a tagság bővítésével érhető el. Mindezek mellett meg kell szervezni az exportpiacok nagy termésmennyiséggel történő ellátását, ehhez pedig a termelői szerveződések közötti együttműködést is ösztönözni kell.
(FM Sajtóiroda)
Több vidékfejlesztési pályázat jelentkezési feltételei is szigorodnak – jelentette be a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön, a Borjog és bormarketing 2017 konferencián Budapesten.
Kis Miklós Zsolt jelezte, hogy eltérő okok miatt döntöttek a pályázati felhívások módosítása mellett: a fiatal mezőgazdasági termelők számára meghirdetett támogatás esetében azért kell szigorítani, mert egyes pályázatírók az elmúlt hetekben kormányhivatali igazolásokkal akartak visszaélni.
Elmondása szerint mivel lehetőség lett volna “néhány zsáknyi” gombatermeléssel indulni a pályázaton, megjelentek a “hirtelen gombatermesztővé vált” pályázók. A szigorítás eredményeként viszont csak azok jelentkezhetnek majd, akiknek 2016-ban már volt egységes kérelme, illetve ennek hiánya esetén azok, akik 2017 áprilisában – az újabb egységes kérelembenyújtás megjelenésekor – igazolják üzemméretüket.
A fiatal gazdák számára tavaly decemberben meghirdetett pályázat keretösszege 37,75 milliárd forint, jelentkezni március 16-tól lehet 40 ezer eurónak megfelelő összegre – tájékoztatott az államtitkár.
A másik változás a borturizmushoz kapcsolódik, az agrárvállalkozások több lábon állását lehetővé tevő diverzifikációs pályázatnál úgynevezett lehatárolási probléma adódott. Eredetileg nem mezőgazdasági vállalkozások is indulhattak volna a pályázaton, ugyanakkor nekik a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (Vekop) is adhat forrást, így ebből a pályázatból kizárják őket.
Ezáltal csak az agrár mikrovállalkozások pályázhatnak majd elsősorban egyéb, nem agrárcélok, például a falusi turizmus fejlesztésére, szálláshelyek bővítésére – ismertette az államtitkár. Kis Miklós Zsolt az MTI kérdésére elmondta: számtalan egyéb pályázati lehetőség lesz meghirdetve, idén március 31-ig még több mint 70 milliárd forint értékben, amelyek zömére borászok is pályázhatnak majd.
Az államtitkár előadásában beszámolt a 2020-ig tartó Vidékfejlesztési Program február 21-i adatok szerinti állásáról. Tavaly szinte az összes pályázati felhívás megjelent, az 1300 milliárd forint mintegy 90 százalékára lehet pályázni és a források több mint harmadáról már döntés is született, valamint 25 pályázat zárult le mintegy 750 milliárd forint értékben.
Az idén ötödik alkalommal megrendezett szakmai konferencián egyúttal együttműködési megállapodást kötött a források hatékony elosztása érdekében a bormarketing területén amúgy is összedolgozó Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Turisztikai Ügynökség. A dokumentumot a szervezetek elnökei írták alá.
(MTI)
Márciusban jelenik meg az a jogszabály, amely az egységes kérelem változásait tartalmazza – mondta Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője Nagykátán, szakmai fórumon.
Az agrárgazdaságért felelős államtitkára kifejtette: az FM elsősorban a zöldítés és a terméshez kötött támogatások előírásait módosította, figyelembe véve a termelők és az érdekképviseleti szervek javaslatait.
A zöldítési előírásokban 2017-től kibővül például az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája. Továbbá az elmúlt két év tapasztalatai alapján annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése, fenntartási időszakot írunk elő- jegyezte meg Czerván György.
A nitrogénmegkötő növények esetében a közönséges vagy veteménybab termesztési idejét a hazánkban alkalmazott termesztési technológiához igazítjuk, továbbá a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák keverékeivel bevetett területek is elismerhetőek EFA területként, mely keverékben a nitrogénmegkötő növénykultúra keveréken belüli vetőmagaránya meg kell, hogy haladja az 50%-ot.
Az államtitkár a termeléshez kötött támogatások módosításaival kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a 2017. évi egységes kérelemben a tejhasznú tehenek esetében csak a március 31-én már leellett, legalább 23 hónapos egyed lesz jogosult, amely március 31-én a kérelmező tenyészetében van.
Előírások változnak a zöldségnek minősülő fűszernövények esetében: támogatható válik például a menta, a bazsalikom, a tárkony, a rozmaring, ugyanakkor kizárásra kerül az olajretek. Az ipari zöldségeknél az étkezési burgonya válik támogathatóvá.
Gyümölcsök esetében is módosulnak egyes előírások, ezek értelmében új kultúrák válnak támogathatóvá. A gyümölcsösöknél újabb változás, hogy intenzív és extenzív/tradicionális gyümölcsösöket is megkülönböztetünk. Az előírások célja, hogy ösztönözze a gazdákat a korszerűbb ültetvények létrehozásában.
Czerván György hangsúlyozta: a szőlőültetvényeken megvalósuló növény-egészségügyi védekezést az agrártárca 2017-től az eddigi 50%-os mértékű támogatást 75%-osra emeli, amellyel párhuzamosan a hektáronként nyújtható összeg is arányosan nő: 8.000-ről 12.000 forintra. A megnövelt összegű támogatást már a 2017. évben benyújtható kérelmek esetén lehet igényelni.
2017-től a juh- és kecsketartók új támogatást igényelhetnek. A tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításához az agrártárca az idén mezőgazdasági csekély összegű támogatást nyújt, melyet először a 2016. október 1. és 2017. március 31. közötti időszakban megvásárolt, illetve tenyésztésbe állított apaállatok után számolhatnak el az állattartók – jelezte az érdeklődőknek államtitkár.
(FM Sajtóiroda)
Megjelent „A halászati termékekre és akvakultúra-termékekre irányuló piaci értékesítési intézkedések támogatása” című pályázati felhívás, amelyet a Miniszterelnökség a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében hirdetett meg 2017. február 28-án.
A felhívás mintegy 400 millió forint keretösszeggel kíván hozzájárulni a termelői szervezetek és azok társulásai, valamint az ágazatközi szervezetek létrehozásához, új piacok felkutatásához és a forgalomba hozatali feltételek javításához. A kiírás forrásai emellett elősegítik a halászati termékek minőségének erősítését, illetve a hozzáadott érték emelését is.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege – maximum 50 százalékos támogatási intenzitás mellett – minimum 1 millió forint.
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében megjelent pályázatra elektronikus úton nyújthatók be a támogatási kérelmek 2017. április 20. és 2019. április 22. között. Az első értékelési szakasz 2017. május 22-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu weboldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)
Módosította a Miniszterelnökség „A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás” című pályázati felhívás támogatási kérelmeinek benyújtási időszakát.
A megjelent módosítás szerint a kérelmeket 2017. március 1. helyett, 2017. március 16-tól nyújthatják be a fiatal gazdálkodók. A felhívás keretében újonnan létrehozott mezőgazdasági vállalkozás támogatására, az üzleti tervben vállalt, azzal szorosan összefüggő és ahhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére nyerhető 40.000 eurónak megfelelő forintösszeg.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a felhívás tartalmával kapcsolatban további módosítások, szigorítások is hamarosan megjelennek annak érdekében, hogy a kormányzati célokkal összhangban, csak a valós gazdálkodói tevékenységet folytató gazdálkodók nyújthassák be támogatási kérelmeiket.
A módosítások, valamint a pályázati felhívás a www.szechenyi2020.huweboldalon folyamatosan nyomon követhetőek.
(Miniszterelnökség)
Testvér-települési programok megvalósítására hirdet pályázatot 200 millió forintos keretösszeggel a nemzetpolitikai államtitkárság, a cél: a magyar-magyar kapcsolatok elmélyítése.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a pályázat célja a meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztése a magyarországi önkormányzatok és Kárpát-medencei országok – Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria – önkormányzatai között, valamint a tapasztalatcsere, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadása.
Szeretnék továbbá a magyar történelemhez kapcsolódó eseményeket és a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó közösen megvalósítandó programokat támogatni, a testvér-településeken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködését segíteni. Támogatni kívánják a kulturális örökség ápolását, kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítását, új testvér-települési kapcsolatok kiépítését.
A felhívásra magyarországi települési önkormányzatok jelentkezhetnek, és a pályázatban be kell mutatniuk, hogy mely – legalább egy – határon túli településsel együttműködve kívánják a programot megvalósítani – közölte az államtitkár.
Potápi Árpád János elmondta: olyan önkormányzatok is pályázhatnak, amelyeknek még nincs testvér-települési kapcsolatuk, de létrehoznának ilyet. Elsődleges szempont a magyar-magyar kapcsolatrendszer elmélyítése – jelezte.
Hozzátette: idén új elem, hogy megyei önkormányzatok is nyújthatnak be kérelmet.
A vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet – ismertette.
Az államtitkár megjegyezte: tavalyelőtt a keretösszeg 100 millió forint, tavaly 150 millió forint volt, amelyet idén további 50 millióval növeltek meg.
A megvalósítási időszak 2017. május 1-től 2018. április 30-ig tart, a benyújtási határidő: március 31. 14 óra.
Az államtitkár a megvalósult programokra példaként hozta előző évben a testvértelepülések találkozóját Győrasszonyfalván, határon átívelő fúvószene-jubileumi testvér-települési találkozót és fúvószenei fesztivált Téten, a XVIII. Kukoricafesztivátl Bábolnán és testvér-települési kulturális gyermektábort Zalakomárban.
Kitért arra is, hogy tavaly 440 pályázat érkezett, ebből 40 százalék nyert, azaz 189 önkormányzat kapott támogatást, ezek között külhoni programok is vannak. Így összesen 440-450 határon túli magyar önkormányzat kapcsolódhatott be a programokba.
Idén ez a szám elérheti az ötszáz határon túli önkormányzatot – jelezte.
(MTI)
A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt „A Kertészet korszerűsítése – kertészeti gépbeszerzés támogatása” című pályázat felfüggesztéséről döntött az Irányító Hatóság. A kiírásra eddig 27 milliárd forint igény érkezett.
A pályázatra a mezőgazdasági termelők, illetve csoportjaik 2017. január 6-tól kezdhették meg támogatási kérelmeik benyújtását. Az Irányító Hatóság közleménye értelmében erre legkésőbb 2017. március 6-án 24 óráig lesz lehetőségük. Ezt követően a felhívás – a forráskeret kimerülése miatt – felfüggesztésre kerül.
A projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az ügyfelek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről, és a felfüggesztést megelőzően gondoskodjanak a támogatási kérelem véglegesítéséről, illetve benyújtásáról.
A felfüggesztésről és a pályázati felhívás részleteiről a www.palyazat.gov.huhonlapon olvasható bővebb tájékoztatás.
(Miniszterelnökség)
Mintegy 12,6 milliárd forint keretösszeggel jelent meg 2017. február 16-án pályázati felhívás a helyi piacok infrastrukturális fejlesztésére, valamint a közétkeztetés javítására. A kiírásra önkormányzatok, non-profit szervezetek és egyházi jogi személyek nyújthatják be támogatási kérelmüket.
Az érintettek maximum 50 millió forint támogatást nyerhetnek fedett és fedetlen elárusítóhelyek, üzlethelyiségek, valamint piaci szolgáltatásokhoz szükséges helyiségek felújítására, kialakítására. Emellett a pályázat lehetőséget biztosít maximum 20 millió forint összértékig étkeztetéshez szükséges tálaló-, melegítő-, főzőkonyha, raktár, hűtőkamra fejlesztésére, kialakítására, illetve étkező helyiség férőhelyének bővítésére, konyhai gépek, berendezések és eszközök beszerzése.
A támogatás intenzitása 75, 85, 90 és 95 százalék között változhat.
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra 2017. április 28. és 2019. április 30. között nyújthatók be a kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalon. Az első értékelési szakasz 2017. május 29-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.
(Miniszterelnökség)
Az idén közel 400 milliárd forintnyi európai uniós és mintegy 100 milliárd forintnyi nemzeti támogatás érkezik a magyar agráriumba – mondta Feldman Zsolt a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) konferenciáján, Budapesten.
Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár kiemelte: 2016-ban közel 177 ezer termelő igényelt alaptámogatást (SAPS), melynek keretösszege mintegy 224 milliárd forintot tesz ki. Az alaptámogatás a zöldítésért járó támogatással együtt 70 ezer forintos támogatást jelent a gazdálkodóknak hektáronként, ami a jövedelembiztonság fontos pillére a magyar mezőgazdaságban. A fiatal gazdálkodók pedig mindezeken felül további 21 ezer forintos többlettámogatást kaphatnak hektáronként.
Feldman Zsolt jelezte: a Magyarországon 2015-ben bevezetett támogatási rendszer elemei között szerepel a fiatal gazdálkodóknak juttatott forrás, 8,34 millió euró összeggel. A támogatás igénybevételére legfeljebb 2020-ig, 5 éven keresztül jogosult minden olyan 40 évnél fiatalabb termelő, aki 2015-ben kezdett mezőgazdasági tevékenységbe vagy gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre.
Ebből az összegből 2015-ben benyújtott támogatási kérelmeik alapján összesen mintegy 6700 fiatal gazda 3 milliárd forintnyi támogatást kapott, hektáronként közel 21.300 forintos összeggel az alaptámogatáson és a zöldítési támogatáson felül.
Feldman Zsolt arról is beszélt, hogy a gazdák életének megkönnyítése érdekében 2017-től módosította az agrártárca a zöldítés előírásait. Ennek megfelelően kibővül például az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája, valamint a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák azon keverékeivel bevetett területek is elismerhetőek lesznek EFA területként, mely keverékben a nitrogénmegkötő növénykultúra keveréken belüli vetőmagaránya meghaladja az 50%-ot.
A termeléshez kötött támogatások feltételei is módosulnak részben: támogathatóvá válnak a zöldségnek minősülő fűszernövények és az étkezési burgonya, ugyanakkor kizárásra kerül az olajretek. Szétválasztásra kerül a hagyományos és az intenzív gyümölcsültetvények támogatása, ezzel is segítve a korszerű termelési módszerek terjedését.
A helyettes államtitkár a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott: Magyarországnak nem érdeke a rendszer gyökeres átalakítása. Magyarország pozíciója ma az uniós támogatások tekintetében fajlagosan az egyik legjobb az Európai Unió országait tekintve, a rendszer által nyújtott, korábbiakhoz képest sokkal sokrétűbb lehetőségeket pedig maximálisan kihasználjuk – akár a kisgazdaságok átalánytámogatása, akár a termeléshez kötött támogatások tekintetében. Ugyanakkor arra is fel kell készülnünk, hogy a 2020 utáni KAP felépítése, a források felhasználását meghatározó szabályrendszere jelentősebb mértékben megváltozik – tette hozzá.
Feldman Zsolt beszélt továbbá arról is, hogy az Európai Bizottság a KAP tekintetében az alaprendeletek módosítására tesz főként egyszerűsítési javaslatokat. A fiatal gazdák tekintetében a legjelentősebb módosítás az lehet, hogy a jelenlegi 90 hektáros támogatási területi felsőhatár eltörlésre kerül, hiszen hiába fiatal gazda valaki, jelenleg ennél több terület után nem kaphat többlettámogatást. Hozzátette: ezt Magyarország támogatja, hiszen ez további ösztönzést adhat a mezőgazdaságban szükségesnek tartott generációváltásnak.
(FM Sajtóiroda)
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és a Szent István Egyetem Mezőgazdasági és Környezettudományi Kara másodízben rendezte meg az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – hol tartunk a fenntarthatóság felé vezető úton? című konferenciáját. A programon Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára az ökogazdálkodást érintő támogatási lehetőségekről és a pályázatok hatásairól tartott előadást.
A Miniszterelnökség 2016-ban hirdetett eredményt a Vidékfejlesztési Program keretében mintegy 64 milliárd forint keretösszegben megjelent, az ökológiai gazdálkodásra történő áttérést és fenntartást támogató pályázati felhívás esetében. Ennek eredményeképpen a több mint 2200 benyújtott kérelem közül minden olyan, amely a jogosultsági kritériumoknak megfelelt, támogatásban részesült. Ez az összes pályázat 98%-át jelentette. A rendelkezésre álló támogatásnak köszönhetően összesen 122 789 hektár területet sikerült bevonni a programba.
A csütörtöki konferencián Kis Miklós Zsolt kiemelte, hogy az érintett gazdálkodóknak – a Miniszterelnökség közbenjárása nyomán – az uniós csatlakozás óta először nyílt lehetőség arra, hogy előleget kaphassanak a többletvállalások finanszírozására. Ennek eredményeképpen az agrár-környezetgazdálkodást és ökológiai gazdálkodást folytató termelők ez idáig mintegy 15 milliárd forintot kaptak.
Az ökológiai gazdálkodást folytatók számára több pályázat is lehetőséget biztosít források elnyerésére a Vidékfejlesztési Program keretében, hiszen a kiválasztási szempontoknál bizonyos felhívások esetében előnyt jelent, ha a gazdálkodó ezen gazdálkodási formát részesíti előnyben.
Az agrár-vidékfejlesztési államtitkár a Vidékfejlesztési Program végrehajtásának jelenlegi állásáról is tájékoztatta a résztvevőket: a mai napig összesen 52 darab pályázat megjelenéséről tudott beszámolni mintegy 1151 milliárd forint értékben. Ez pedig azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos keret közel 90 százaléka már meghirdetésre került.
Az idei év elsősorban a döntések meghozataláról és kifizetésekről fog szólni, de emellett azon is dolgozik a tárca, hogy lehetőleg március 31-ig minden további kiírást megismerhessenek az érdeklődők – tette hozzá.
(Miniszterelnökség)
Két új, együttesen mintegy 10 milliárd forint keretösszegű pályázat jelent meg a Vidékfejlesztési Program keretében, támogatás a tanyák infrastrukturális fejlesztésére, illetve a jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházásokra igényelhető – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Kis Miklós Zsolt kifejtette: a tanyák infrastrukturális fejlesztésére 8,2 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, amire a települési önkormányzatok legfeljebb 50 millió forint értékben, a tanyán élők pedig 6 millió forintra pályázhatnak. Előbbi esetében az önrész 5-25 százalék között mozoghat, a tanyagazdáknak azonban 35-50 százalék önerővel kell rendelkezni az uniós jogszabályok szerint. A pályázat elsősorban a tanyavillamosítást támogatja, de felhasználható a vízellátottság kialakítására, vagy egyedi szennyvízkezelésre is.
A természeti károk megelőzésére összesen 1,8 milliárd forintos felhívás jelent meg, a támogatás 100 százalékos, amelyre a gazdák összefogásával létrejövő szervezetek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is tud pályázni. A tervek szerint minden megyében kiépülnek majd olyan rendszerek, amelyek a jégesőkárokat tudják csökkenteni – jelezte az államtitkár.
(MTI)
Két új, együttesen mintegy 10 milliárd forint keretösszegű pályázat jelent meg 2017. január 30-án a Vidékfejlesztési Program keretében. A felhívások a tanyák infrastrukturális fejlesztését, valamint a jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházások megvalósítását hivatottak támogatni.
A kormány kiemelt feladatának tekinti az olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatását, amelyek a helyi gazdaság fejlesztése mellett az energiahatékonyság növeléséhez, valamint a tanyás térségekben élők életminőségének javításához is hozzájárulnak. A most megjelent, mintegy 8,2 milliárd forint keretösszegű pályázat többek között a tanyavillamosítást támogatja.
A pályázati felhívás keretében a természetes személyek legfeljebb 6,2 millió forint, az önkormányzatok pedig 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek. A támogatás maximális mértéke a fejlesztés helye szerinti településre vonatkozóan változik.
Az érintettek 2017. március 31. és 2019. április 1. között nyújthatják be támogatási kérelmüket. Az első szakasz zárására 2017. május 2-án kerül sor.
A másik vidékfejlesztési pályázat a mezőgazdaságot nagyban befolyásoló időjárási szélsőségekkel szembeni védekezés hatékonyságát célozza. A Miniszterelnökség a felhívás keretében 1,8 milliárd forint keretösszeget különített el jégeső-elhárító rendszer – például talajgenerátoros jégeső-elhárító megoldás – kialakítására, vagy meglévő rendszer továbbfejlesztésére, felújítására.
A cél elérését a Kormány a mezőgazdasági termelők együttműködésével, vagy a mezőgazdasági termelők részére közjogi szerv által megszervezett kollektív beruházás keretében tervezi megvalósítani.
A pályázatra 2017. március 14. és 2019. március 13. között nyújthatók be támogatási kérelmek. Az első értékelési szakasz 2017. április 14-én zárul.
A pályázati felhívások a www.szechenyi2020.hu weboldalon elérhetőek.
(Miniszterelnökség)
A gazdálkodók kötelezettségvállalása szempontjából fontos módosítást hajtott végre a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodást segítő, illetve ökológiai gazdálkodásra történő áttérést és fenntartást támogató pályázataiban.
Amennyiben a támogatásra jogosult gazdálkodó a kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület valamely részére nem tudja igazolni a jogszerű földhasználatát, akkor a támogatásra jogosultság mértékét – azon területek felmérésével, amelyre rendelkezik jogszerű földhasználattal – új poligon méréssel csökkentheti.
Ezen felmérést a kötelezettségvállalást könnyítő módosításnak köszönhetően, a korábbi 2017. január 31-i határidő helyett 2017. március 1-ig végezhetik el az érintett gazdálkodók.
A módosított pályázati felhívások a www.szechenyi2020.hu weboldalon elérhetőek.
(Miniszterelnökség)
Az agrárgazdaság szereplői számára tartható képzések, felkészítő tréningek megvalósítására jelent meg pályázati felhívás 2017. január 25-én a Vidékfejlesztési Program keretében. Az érintett szervezetek 6,2 milliárd forintra nyújthatják be támogatási kérelmeiket.
A gazdálkodók versenyképességét alapjaiban határozzák meg szakmai ismereteik, éppen ezért fontos cél tudásszintjük bővítése, korszerűsítése. A cél elérését a képzéseket szolgáltató szervezetekkel történő szoros együttműködés szolgálja, amelyhez a most megjelent vidékfejlesztési pályázat is hozzájárul.
A 6,2 milliárd forint keretösszegű felhívás az agrárágazat humán hátterének fejlesztését célozza, ami hozzájárul a vidéki területek gazdasági növekedéséhez, a mezőgazdasági termelők, élelmiszer feldolgozók, valamint erdőgazdálkodók fenntartható és versenyképes gazdálkodásának elősegítéséhez.
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra 2017. március 27. és 2019. március 26. között nyújthatók be a kérelmek awww.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalon. Az első értékelési szakasz 2017. április 28-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökség mintegy 4,7 milliárd forint értékben hirdetett pályázatot 2017. január 23-án az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének növelése és a meglévő erdők természetességi állapotának javítása érdekében.
A pályázati felhívás célja a teljes erdőszerkezet-átalakítással az, hogy magasabb természetességi állapotú vagy magasabb ökológiai értékű állomány jöjjön létre. Emellett a rendelkezésre álló forrásból az erdőgazdálkodók az intenzíven terjedő idegenhonos fa- és cserjefajok eltávolítására, valamint az erdei élőhelyek változatosságának növelése szempontjából fontos erdei tisztások kialakítására, helyreállítására nyerhetnek támogatást.
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra 2017. február 28. és 2019. február 28. között nyújthatják be kérelmüket a magán- és közjogi erdőgazdálkodók awww.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalon. Az első értékelési szakasz 2017. március 31-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.
(Miniszterelnökség)
A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a „Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése” című pályázat felfüggesztéséről döntött az Irányító Hatóság. A közel 4 milliárd forint keretösszegű pályázatra eddig több mint 9 milliárd forint forrásigény érkezett.
A „Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése” című pályázatra a mezőgazdasági mikro-, kis- és közepes méretű termelővállalkozások 2016. május 20-tól kezdhették meg támogatási kérelmeik benyújtását. Az Irányító Hatóság közleménye értelmében erre legkésőbb 2017. január 20-ig lesz lehetőségük. Ezt követően a felhívást – a forráskeret kimerülése miatt – felfüggesztik.
A juh- és kecsketartó gazdaságok versenyképességének javítását, az ágazat foglalkoztatotti számának növelését, valamint az új, innovatív és környezetbarát technológiák elterjesztésének támogatását elősegítő projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az ügyfelek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről és a felfüggesztést megelőzően gondoskodjanak a támogatási kérelem véglegesítéséről, illetve benyújtásáról.
A felfüggesztésről és a pályázati felhívás részleteiről a www.palyazat.gov.huhonlapon olvasható bővebb tájékoztatás.
(Miniszterelnökség)
A Vidékfejlesztési Program 2016. évi tapasztalatairól, az idei évre várható tervekről, valamint a kifizető ügynökség új szervezeti rendszeréről tartott előadást Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön, a kecskeméti Agrárkonferencián.
Az előző év eredményességét jelzi, hogy már mintegy 1118 milliárd forint értékben jelentek meg vidékfejlesztési felhívások, ami a teljes keret 86 százalékát teszi ki. A gazdálkodók mára szinte az összes beruházási jellegű felhívást megismerhették és nagy részükre már a támogatási kérelmüket is elkezdhették benyújtani.
A 2017. évben a döntések meghozatalában, majd a kifizetések tekintetében várható dömping, hiszen – a projektek megvalósításával párhuzamosan – az előlegek és a végkifizetések felgyorsítása a kormányzati szándék – hangsúlyozta előadásában az államtitkár.
A folyamatban lévő szervezeti átalakítások már most is javulást hoztak a kifizetések gyorsításában. Ez 2016. utolsó heteiben meg is látszódott, hiszen a Vidékfejlesztési Programot érintően is megindultak az előlegfizetések. Az agrár-környezetgazdálkodást, valamint ökológiai gazdálkodást érintően 15 milliárd forint kifizetése történt meg.
Kis Miklós Zsolt kiemelte: a tapasztalatok szerint a Vidékfejlesztési Program pályázatai jól tükrözik a magyar gazdálkodók fejlesztési igényeit, hiszen két, három, olykor négyszeres túligénylés is mutatkozik a forrásokra. Ennek következtében az Irányító Hatóság ez idáig 8 pályázat felfüggesztéséről döntött, de a januári szakaszhatároknál – a keretösszegek kimerülése miatt – a juh- és kecsketartó telepek korszerűsítésére, az üveg- és fóliaházak, valamint a gomba- és hűtőházak létesítésére, korszerűsítésére kiírt pályázatok felfüggesztésére is sor kerül.
Természetesen ezen felül még számos pályázható forrás nyitott a gazdálkodók számára, amelyeket 2017-ben újabbak követnek. A tervek szerint idén már az összes fennmaradó pályázati felhívás, vagyis a teljes, közel 1300 milliárdos keret meghirdetésre kerül. Az Irányító Hatóság tervei szerint a legtöbb felhívás még idén márciusig megjelenik, csupán három – egyéb jogszabályalkotást igénylő – kiírás megismerése tevődik át a nyári időszakra.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökség mintegy 6,61 milliárd forint értékben hirdetett pályázatot magánjogi erdőgazdálkodók számára a kötelezettségeken túlmutató erdő-környezetvédelmi tevékenységek folytatására.
A 2017. január 12-én megjelent pályázati felhívás célja a tudatos erdő-környezetvédelmi gazdálkodás elterjesztése, illetve egyes területeken az erdőtípus, illetve gazdálkodási mód megváltoztatása. Az érintettek a kötelezettségeken túlmutatóan szálaló erdőgazdálkodásra, erdőállományok ápolására, valamint természetkímélő anyagmozgatásra nyerhetnek forrásokat.
A most megjelent vidékfejlesztési pályázatra 2017. február 16. és 2019. február 15. között nyújthatják be kérelmüket az erdőgazdálkodók a www.mvh.allamkincstar.gov.hu weboldalon. Az első értékelési szakasz 2017. március 17-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.
(Miniszterelnökség)
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet értelmében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2016. december 31-ével beolvadásos különválással megszűnt.
Az MVH mint kifizető ügynökség általános jogutódja a Magyar Államkincstár. Az MVH megyei kirendeltségei a megyei kormányhivatalok részeként működnek. Az illetékes hatóság december 27-én megadta a kifizető ügynökség feltételes akkreditációját, amely alapján 2017. január 1-jétől kezdődően zavartalanul folyik tovább az agrár-vidékfejlesztési forrásokkal kapcsolatos kérelemkezelési és kifizetési feladatok ellátása.
A munkatársak telefonon, e-mailben, illetve személyesen az ügyfélszolgálaton továbbra is elérhetőek.
A vidéki térség mezőgazdasági vállalkozásainak jövedelemstabilizálását, valamint a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások elindítását, fejlesztését támogatja a Miniszterelnökség 2016. december 28-án megjelent pályázata. A Vidékfejlesztési Program kiírásának keretösszege 35,94 milliárd forint.
A „Nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások támogatása” című pályázati felhívás keretében vidéki térségekben működő mikrovállalkozások pályázhatnak. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 160 000 eurónak megfelelő forintösszeg. A támogatási intenzitás a projekt megvalósulási helyétől függően maximum 70 százalék lehet.
A pályázat keretében falusi turisztikai attrakciók és szolgáltatások továbbfejlesztése, nem mezőgazdasági termék-, szolgáltatás- és technológiafejlesztés, a tevékenység elindításához szükséges műhely vagy bemutató tér, interaktív bemutatók tartásához szükséges fejlesztések valósíthatók meg.
A most megjelent vidékfejlesztési pályázatra 2017. április 3. és 2019. január 28. között nyújthatják be kérelmüket az érintettek a www.mvh.gov.hu weboldalon. Az első értékelési szakasz 2017. május 3-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.
A Miniszterelnökség 7 pályázati felhívást jelentetett meg 2016. december 22-én a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében. A most megjelent kiírások együttes keretösszege 12,4 milliárd forint.
Pontosan egy évvel ezelőtt, 2015 decemberében hagyta jóvá az Európai Bizottság Magyarország Halgazdálkodási Operatív Programját. Az ország halgazdálkodásának fejlesztésére az előző időszakhoz képest 12 százalékkal magasabb összeg, mintegy 16,05 milliárd forint áll rendelkezésére, amelyet 2023-ig kell felhasználni.
A program keretében most megjelent pályázati felhívások többek között termelési és feldolgozási célú beruházásokat, valamint a fenntartható akvakultúrával foglalkozó új gazdálkodók ösztönzését és a halfogyasztás népszerűsítését szolgáló projektek megvalósulását szolgálják. Magyarországon a halgazdálkodás fejlesztésének és támogatásának kiemelt célja a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint a hagyományos tógazdasági haltermelés versenyképességének növelése.
A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program végrehajtása az Éves Fejlesztési Keretében meghatározottak szerint halad. Ennek megfelelően a mai napig összesen 9 darab pályázati felhívást ismerhettek meg a halgazdálkodók mintegy 13,3 milliárd forint összértékben, ami a teljes keret 83%-át jelenti.
A pályázati felhívások a www.szechenyi2020.hu weboldalon elérhetők.
(Miniszterelnökség)
Az agrárium generációváltását, valamint a vidék népességmegtartó képességét szolgálja a Miniszterelnökség 2016. december 20-án megjelent, mintegy 37,75 milliárd forint keretösszegű pályázata, amely a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapítását támogatja.
A kormány a 2020-ig tartó uniós időszakban a Vidékfejlesztési Programban külön alprogram keretében támogatja a fiatal, 18 és 40 év közötti gazdálkodókat, hiszen a generációváltás és a mezőgazdasági tevékenység hosszú távú megtartása érdekében elengedhetetlen a megfelelő szakmai képzettséggel és gyakorlattal rendelkező fiatal gazdálkodók helyzetbe hozása.
A most megjelent felhívás keretében újonnan létrehozott mezőgazdasági vállalkozás támogatására, az üzleti tervben vállalt, azzal szorosan összefüggő és ahhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére nyerhető forrás. A fiatal gazdálkodók 40.000 eurónak megfelelő forintösszegre nyújthatják be igényüket. Az elnyert támogatást öt éves kötelezettségvállalás mellett, két részletben kaphatják meg céljaik megvalósítása érdekében.
A pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu weboldalon megtalálható.
A Miniszterelnökség újabb pályázati felhívást jelentetett meg a Vidékfejlesztési Program keretében 2016. december 20-án, amely elsősorban az éghajlatváltozással összefüggő problémák kezelését, vizeink mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a biodiverzitás megőrzését szolgálja.
A „Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: létesítmények kialakítása, fejlesztése” című pályázat keretében az aktív mezőgazdasági termelők a mélyfekvésű területeken a területi vízvisszatartást szolgáló vízi létesítmények kialakítására, fejlesztésére pályázhatnak, valamint forrás nyerhető erózió elleni védelmet biztosító létesítmények kialakítására, fejlesztésére is.
A pályázat keretében a gazdálkodók mindkét célterület esetében maximum 810 000 eurónak megfelelő forintot igényelhetnek 90 százalékos támogatási intenzitás mellett. A vissza nem térítendő támogatásra 2017. február 22. és 2019. február 22. között lehet pályázni. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra. Az első szakasz 2017. március 22-én zárul.
A pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak az érintettek. A pályázatok kizárólag elektronikus úton nyújthatóak be a www.mvh.gov.hu weboldalon.
Kis Miklós Zsolt a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Balkányban a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közös agrárfórumán tartott előadást.
Mozgalmas évet tudhat maga mögött a hazai vidékfejlesztés – jelentette ki Kis Miklós Zsolt. Az államtitkár elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Program elfogadása óta összesen 43 pályázati felhívást ismerhettek meg a gazdálkodók, 986 milliárd forint értékben. Ezek közül 36 felhívás közvetlenül beruházási jellegű volt, melyeknek kerete a 660 milliárdot is meghaladja. A döntések és a kifizetések 2017-ben felgyorsulnak, hogy a rendelkezésre álló közel 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési forrás 2018 év végéig eredményesen felhasználásra kerüljön.
Felhívta a figyelmet, arra hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos átlagnál sikeresebben szerepelt a Miniszterelnökség agrár-környezetgazdálkodást támogató 2015. évi felhívásán. A megyében ennek megfelelően összesen 27 milliárd forint AKG támogatás odaítélése már megtörtént, de a december 2-án lezárt második AKG pályázat feldolgozását követően újabb forrást tudhatnak magukénak a gazdálkodók.
Kis Miklós Zsolt felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy az uniós csatlakozás óta először nyílt lehetőség arra, hogy egy vidékfejlesztési programból finanszírozott támogatás esetében előleget lehessen fizetni a gazdálkodók számára. Elsőként az agrár-környezetgazdálkodást, valamint ökológiai gazdálkodást folytató termelők kaphattak, több mint 15 milliárd forintos előleget november végén. Ehhez most csatlakozott a trágyatárolók építését támogató felhívás előlegigénylése, melyet már kérhetnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal weboldalán – tette hozzá.
Az államtitkár az előadás keretében kitért még az idei évben megjelenő további pályázati felhívásokra is. Mint mondta idén még több felhívás megjelentetését tervezi a Miniszterelnökség. Ezek között kiemelendő a fiatal gazdálkodók induló támogatására külön alprogram keretében kiírandó 37,75 milliárd forintos felhívás. Emellett még a nem mezőgazdasági tevékenységek indítására és fejlesztésére is mintegy 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdet a tárca.
(Miniszterelnökség)
Már igényelhetik az előleget azon gazdálkodók, akik a Vidékfejlesztési Program trágyatárolók építését támogató felhívása keretében nyertek forrást a projektjük megvalósítására.
A Miniszterelnökségen működő Irányító Hatóság a felhívás keretében korábban 281 támogatási kérelem esetében, összesen mintegy 6 milliárd forint értékben hozott pozitív támogatói döntést.
A nyertes pályázók most a megvalósításra megítélt támogatás maximum 50 százalékát kaphatják meg előleg formájában. Fontos kiemelni, hogy az előleg kizárólag elektronikus úton igényelhető a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal weboldalán.
A kialakított kérelembenyújtó felület és a hozzá tartozó felhasználói kézikönyv az alábbi linket érhető el:
https://www.mvh.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/679526/tajekoztatok/kitoltesi-utmutato-eloleg-igenylesh-2
Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a www.palyazat.gov.hu honlapon megjelent az EMVA Irányító Hatóság közleménye a közbeszerzési eljárások dokumentációjával kapcsolatos teendőkről.
A megjelent közlemény az alábbi linken érhető el:
https://www.palyazat.gov.hu/az-emva-irnyt-hatsg-kzlemnye-a-kzbeszerzsi-eljrsok-dokumentcijval-kapcsolatos-teendkrl-1
A Miniszterelnökség 1,26 milliárd forint keretösszeggel hirdetett pályázatot az agrár-erdészeti rendszerek létrehozásának támogatása céljából 2016. november 30-án.
A Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló összeg az agrár-erdészeti rendszerek létrehozásával a faji, a populáció szintű és a tájképi sokféleség megőrzését hivatott támogatni. A felhívás keretében szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszerek, illetve gyepgazdálkodással kombinált fás legelők, vagy fás kaszálók, valamint mezővédő fásítások újonnan történő létrehozására igényelhető forrás.
A pályázati felhívásra magánjogi földhasználók, települési önkormányzatok és társulásaik, mint jogszerű földhasználók nyújthatják be kérelmüket 2017. január 16. és 2019. január 16. között. A beérkezett pályázatok elbírálására szakaszos módon kerül sor. Az első szakasz 2017. február 15-én zárul.
A pályázati felhívások a www.szechenyi2020.hu weboldalon megtalálhatóak.
Forrás: Miniszterelnökség
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felhívja a figyelmet, hogy a két intézkedés eltérő, egymást kizáró célokra irányul. Ezek a támogatások együttesen nem igényelhetők:
• VP6-6.2.1-16 Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása (a továbbiakban: diverzifikációs támogatás)
• VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás (a továbbiakban: fiatal gazda pályázat)
Mindkét pályázati kiírás esetében 40.000 euronak megfelelő támogatási összeg nyerhető el, azonban a támogatás célja és a pályázati feltételek eltérőek, a következők szerint.
A „VP6-6.2.1-16 Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” pályázatban két célterület valamelyikére igényelhető a támogatás:
A. a vidéki térségekben a már működő, legalább egy teljes lezárt üzleti évvel rendelkező mezőgazdasági mikro-vállalkozások nem mezőgazdasági tevékenység indításával történő gazdasági több lábon állásának biztosítása (a továbbiakban: 1. célterület)
B. a vidéki térségekben helyi szükségleteket kiszolgáló szolgáltató mikrovállalkozás indításának előmozdítása (a továbbiakban: 2. célterület)
Az A) célterület esetében pályázat benyújtására jogosult a mezőgazdasági mikrovállalkozások számára feltétel a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti év és ezen üzleti évben elért árbevételnek legalább 50 %-ban mezőgazdasági tevékenységből kell származnia , a B) célterület esetében viszont nem előfeltétel a mezőgazdasági tevékenység folytatása, helyi szükségleteket kiszolgáló szolgáltatás nyújtására lehet mikrovállalkozást alapítani a Vidékfejlesztési Program fogalmi meghatározása szerinti vidéki térségben élő 18. életévét betöltött, cselekvőképes természetes személy számára, aki első ízben indít vállalkozást.
Ezzel szemben a „VP2-6.1.1-16 A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtott induló támogatás” pályázat esetében feltétel, hogy új vállalkozás induljon (ez a fenti A) célterülettel ellentétes) valamint az, hogy a főtevékenység mezőgazdasági tevékenység legyen (ez pedig az előző B) célterülettel ellentétes).
Jól látható tehát, hogy a fenti két pályázati felhívás egymással ellentétes feltételeket támaszt, eltérő támogatási célok alapján nyújt támogatási lehetőséget.
A diverzifikációs támogatásban két célterület közül lehet választani (vagy meglevő mezőgazdasági mikrovállalkozás bővítése új tevékenységgel, vagy teljesen új vállalkozás indítása), de mindkét esetben új, nem mezőgazdasági tevékenység indítása a cél. A támogatás lényege, hogy a mezőgazdasági tevékenység mellett több lábon állhassanak a meglevő vállalkozások, és hogy a vidéki térségek helyi szükségleteit kielégítő új vállalkozások induljanak.
Ezzel szemben a fiatal gazda pályázat keretében új mezőgazdasági vállalkozás indításához nyerhető el támogatás, mivel itt a támogatás célja kifejezetten a mezőgazdasági tevékenység ösztönzése.
Ezek a támogatások tehát együttesen nem igényelhetők, mivel egymástól eltérő pályázói kört céloznak.
Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokat kap
2016. november 28.
Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokat kap, a 2014-20 közötti időszakra vonatkozóan jól tárgyalt és a nyertesek közé tartozik – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlésben.
Lázár János a 2014 és 2020 között Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról tartandó politikai vitanapon expozéjában jelezte: a vidékfejlesztési és agrárforrásokat is beszámítva 12 ezer milliárdot használhatunk fel. Kitért arra, hogy idén 1500-1600 milliárdot fognak kifizetni, jövőre pedig 2000-2500 milliárdos kifizetés várható.
Önerővel számolva humánfejlesztésre 986 milliárdos keret áll rendelkezésre, november 21-én 527 milliárdot hirdetett meg az Emmi – részletezte a tárca vezetője. Kitért arra, hogy gazdaságfejlesztésre 2500 milliárd forint, amiből 1674 milliárdot az NGM megnyitott, a forrásoknak közvetlenül a kis- és középvállalkozói szektorhoz kell menniük. Közlekedésfejlesztésre 1216 milliárd jut, környezeti és energetikai fejlesztésre 1161 milliárd. Közigazgatás-fejlesztésre 290 milliárdot fordítanak, ebből 160 milliárdot informatikai fejlesztésekre az ügyintézést megkönnyítendő. 1200 milliárdot kapnak a megyék, illetve megyei jogú városok, ezek célja a gazdaságfejlesztés.
Összegzése szerint november 21-ig a teljes keret 75 százalékát hirdették meg. Az a cél, hogy 2017 márciusára mindent meghirdessenek, s még az év végéig 1000 milliárdot szeretnének meghirdetni pályázati keretként. Megjegyezte: a pályázatok kiírása most sokkal gyorsabban halad, mint 2007-13 között, az érdekképviseletekkel folyamatos az egyeztetés.
Azt mondta: a magyar kormány azon törekvését még soha nem érte kritika, hogy a források 60 százalékát a gazdaság fejlesztésére kell költeni. Ez korábban 14-16 százalék volt, s ezek jelentős része is nagyvállalatokhoz került, amelyek külföldi tulajdonban voltak – jegyezte meg Lázár János. A tárca vezetője kitért arra is, hogy a 2016-os audit szerint Magyarország számai jelentősen javulnak, és nő a nyíltversenyes eljárások száma.
Kijelentette: a korrupciót illetően zéró tolerancia van, s minden ügyet és bejelentést kivizsgálnak. Hangsúlyozta: az unió meghatározza a pénz felhasználás kereteit, és hazánknak, mint tagországnak szigorú szabályrendszerhez kötött a mozgástere. Kitért arra is: a következő évtizedek nagy kérdése, ha Magyarország nincs benne ebben a közösségben, a gazdaság képes-e ilyen volumenű fejlesztési források előállítására.
Megjegyezte: az uniós források esetében nem ingyen pénzről van szó, mi magunk is 3500 milliárd forintot fizetünk be, s nettó nyertesnek mondhatjuk magunkat, de évtizedes távlatban mérlegre kell tenni azt, hogyan érte meg ez a magyar gazdaságnak, mennyiben tud jobban megállni a saját lábán, mint ezen források felhasználása nélkül.
Összevetve az idei 38 ezer milliárdos GDP-vel a kifizetendő 1600 milliárdot ugyanakkor ennek az összegnek nem kellene annyira dominálnia, nem kellene, hogy ennyire befolyásolja a gazdasági eredményt. Talán az lehet az adatok mögött, hogy Magyarország még mindig túl sokat költ működésre, és nincsenek a fejlesztésnek saját hazai forrásai – vélte. Jelezte: a KPMG könyvvizsgáló céget megbízták azzal, hogy mondjanak valamit arról, 2007-13 között a források hogyan hasznosultak.
Közölte, hogy intenzív vita zajlik arról: 2020-tól milyen kohéziós és költségvetési politika jellemezze az uniót. Kitért arra is: az Európai Bizottságnál van egy olyan törekvés, hogy nem nemzeti intézményrendszeren keresztül, hanem központosított módon történjen a pénzek kifizetése.
(MTI)
A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a nem mezőgazdasági tevékenységek elindítását, valamint az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató pályázati felhívások felfüggesztéséről döntött az Irányító Hatóság.
A „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című, 13,85 milliárd forint keretösszegű pályázatra a mezőgazdasági termelők, illetve magánszemélyek 2016. október 24-től kezdhették meg támogatási kérelmeik benyújtását. Az Irányító Hatóság közleménye értelmében erre legkésőbb 2016. november 24-ig lesz lehetőségük. Ezt követően a felhívás – a forráskeret kimerülése miatt – felfüggesztésre kerül.
Fontos kiemelni a pályázat kapcsán, hogy a beérkezett támogatási kérelmek előzetes értékelése során több esetben mesterséges körülmény megteremtésének gyanúja merült fel, ami miatt Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár soron kívüli vizsgálatot rendelt el. Az Irányító Hatóság vizsgálja az ügy részleteit.
A „Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás- hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban” című, mintegy 141 milliárd forint keretösszegű pályázat felfüggesztésére – melyre 2016. február 25-től nyújthatók be kérelmek – 2016. november 30-án 24 órától kerül sor.
A projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az ügyfelek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről és a felfüggesztést megelőzően gondoskodjanak a támogatási kérelem véglegesítéséről és benyújtásáról.
A felfüggesztésről és a pályázati felhívások részleteiről a www.palyazat.gov.hu honlapon olvasható bővebb tájékoztatás.
(Miniszterelnökség)
Pályázati felhívás, illetve jogszabály-módosítás miatt a VP-AKG, a VP-ÖKO valamint az ÚMVP fiatal gazda támogatás képzési kötelezettségének teljesítési határideje várhatóan későbbi időpontra, 2017. december 31-re változik.
A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból történő Agrár-környezetgazdálkodási támogatás (továbbiakban: VP-AKG) és Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés (továbbiakban: VP-ÖKO) jogcímekben támogatott ügyfeleknek képzésen kell részt venniük.
A pályázati felhívás a programalkotó tájékoztatása szerint módosítás alatt áll, így a kötelezettségre vonatkozó teljesítési határidő várhatóan módosul, s az érintett ügyfeleknek legkésőbb 2017. december 31-ig kell részt venniük a kötelező képzésen.
Kérjük, figyeljék a http://www.szechenyi2020.hu/ oldalt, a pályázati felhívás módosításáról ott tájékozódhatnak!
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet alapján támogatásban részesülő ügyfeleknek kötelező képzésen kell részt venniük.
A hivatkozott jogszabály a jogalkotó tájékoztatása szerint módosítás alatt áll, így a kötelezettségre vonatkozó teljesítési határidő várhatóan módosul, s az érintett ügyfeleknek legkésőbb 2017. december 31-ig kell részt venniük a kötelező képzésen.
Kérjük, figyeljék a www.magyarkozlony.hu weboldalt, a jogszabály módosításáról ott tájékozódhatnak!
A kormány célkitűzéseinek megfelelően még az idei évben több pályázati felhívást ismerhetnek meg az érintettek. A mai napon a Vidékfejlesztési Program keretében három új pályázat került kiírásra mintegy 24 milliárd forint értékben.
A jó minőségű kertészeti termékek iránt mutatkozó fokozódó kereslet kielégítéséhez, valamint a kertészeti ágazat versenyképességének javításához 18,08 milliárd forint keretösszegű, kertészeti gépbeszerzést támogató pályázati felhívást ismerhettek meg a termelők. A felhívás elsősorban kertészeti tevékenységhez kapcsolódó munkagépek, eszközök beszerzését, önjáró betakarítógép, valamint maximum egy darab, legfeljebb 80 kW motorteljesítményű traktor vásárlását támogatja.
A magyar mezőgazdaság versenyképességének javításához járul hozzá az időjárási szélsőségekkel szembeni védekezést elősegítő pályázati lehetőség is. Az „Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása” című pályázat a klímaváltozás és a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzésére irányul. A rendelkezésre álló keretösszeg 4,72 milliárd forint.
Az érintettek mindkét pályázat esetében 2016. december 19. és 2018. december 18. között nyújthatják be kérelmüket. A beérkezett támogatási kérelmek első értékelési szakasza 2017. január 19-én zárul.
Az „Erdészeti genetikai erőforrások megőrzése” címmel meghirdetett pályázat célja, hogy a rendelkezésre álló 1,12 milliárd forint forrás hozzájáruljon a magyarországi erdészeti fafajok meglévő genetikai változatosságának és fafajaink evolúciós potenciáljának hosszú távú megőrzéséhez és fenntartásához. Az érintettek a támogatási kérelmeiket első körben 2016. december 8. és 2016. december 16. között nyújthatják be.
A most megjelent három felhívással a Vidékfejlesztési Program keretében összesen 41 pályázat jelent meg. A rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintos keretből a Miniszterelnökség eddig 966 milliárd forintot hirdetett meg. A kormány célkitűzéseinek megfelelően az év hátralevő részében további pályázati felhívások megjelenésére számíthatnak a gazdálkodók és a vidéki települések.
A pályázati felhívások a www.mnvh.eu honlap Pályázatfigyelő menüpontjában, valamint a www.szechenyi2020.hu weboldalon megtalálhatók.
Forrás: Miniszterelnökség
A Magyar Államkincstárba integrálódik a december végén megszűnő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal központi szervezete, így a korábbi elképzelésekkel ellentétben egy intézményen belül maradnak a kifizetőügynökségi és a központi irányítási feladatok is – mondta lapunknak Viski József, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) nemrég kinevezett elnöke.
Az átalakításokkal kapcsolatban jelezte: a hivatal dolgozóira várhatóan nem vonatkozik a 20 százalékos létszámcsökkentés, így munkájukra a továbbiakban is számítanak majd.
– Önre bízták a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vezetését. Melyek a legfontosabb feladatok, amelyeket a kinevezésével együtt megkapott?
– Kettős feladatom van. Egyrészt biztosítani kell az agrártámogatások zavartalan kifizetését. Az idei előleg fizetések októberben megkezdődtek, és november 30-ig folyamatosan zajlanak. Másrészt májusban döntés született egy átfogó közigazgatási átalakításról, amely több mint 50 háttérintézményt érint, köztük az MVH-t is. Az intézmény jogutódlással szűnik meg.
Ennek a folyamatnak a levezénylését kell végrehajtani a következő hetekben.
– Hol tartanak az átalakítások?
– Féléves lemaradásban vagyunk, éppen ezért rengeteg a dolgunk. Egy korábbi kormányrendelet módosításának köszönhetően az MVH irányítási feladatai a Földművelésügyi Minisztériumtól átkerültek a Miniszterelnökséghez. Ezt követően az MVH korábbi elnökét és elnökhelyettesét Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felmentette tisztségéből, a napokban pedig öt kirendeltségvezető felmentésére is sor került. Elképzelhető, hogy egy-két további kirendeltség esetében vezetőváltás lesz, ahogyan a központi hivatalban is előfordulhat, hogy igazgatói, főosztályvezetői vagy akár alsóbb szinten cserékre lesz szükség.
– Összességében mekkora létszámcsökkentés várható a hivatalban?
– Miniszteri szintű egyeztetéseken sikerült elérni, hogy az általános 20 százalékos létszámleépítés várhatóan nem vonatkozik majd az MVH-ra, így minden ember munkájára számítunk, aki a hivatal alkalmazásában áll. A gazdasági kabinet tegnap egyeztetett a kérdésről, a javaslat remélhetőleg a kormány jóváhagyását is megkapja. A jelenlegi létszám megtartása azért is fontos, mivel az új kifizető ügynökség csak abban az esetben szerezheti meg az európai uniós akkreditációt, ha rendelkezik a szükséges humán kapacitással. – Ezek szerint az MVH dolgozói folytatják a munkát, csak más intézményi keretek között dolgoznak tovább?
– Igen, bár a korábban megismert átalakítás forgatókönyve egy kissé megváltozott. A jelenlegi döntés szerint az MVH központi hivatalát egyben tartva olvasztjuk be a Magyar Államkincstárba. A megyei kirendeltségek pedig január elsejével a megyei kormányhivatalokhoz kerülnek. A korábbi elképzeléssel ellentétben az FM nem kap új feladatot, de a tárca továbbra is ellátja a szakmai irányítást a közvetlen agrártámogatások felett. A minisztériumban készülnek majd az úgynevezett EMGA-források elosztásához szükséges jogszabályok és iránymutatások is. A vidékfejlesztési támogatások, vagyis az EMVA-s források tekintetében pedig továbbra is a Miniszterelnökség gyakorolja majd az irányító hatósági feladatokat.
– A Miniszterelnökség felel az új kifizető ügynökség uniós akkreditációjáért. Hol tartanak az egyeztetések?
– Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy az államkincstár január elsejéig megszerezze az Európai Bizottság jóváhagyását. Még a nyár folyamán kitűztük azokat a céldátumokat, ameddig az egyes feladatokat teljesíteni kell. Az akkreditáció az ütemterv szerint zajlik itthon és Brüsszelben egyaránt. Január elsejéig minden bizonnyal megkapja az új intézményrendszer a feltételes jóváhagyást, így a kifizetések sem kerülnek veszélybe.
– Javában tart az idei agrártámogatások előlegfizetése. Mennyiben hátráltathatja a mostani átalakítás az érintett források átutalását?
– Egyes megyei kirendeltségvezetők megbízatásának megszűnésétől eltekintve nem történtek nagyobb változások. Az előlegkifizetés több hónapos munka eredményeként indult el, ahogy az ellenőrzések is folyamatosak. Arra biztatom a kollégákat, hogy tegyék a dolgukat, hiszen most az elsődleges cél, hogy november 30-ig ki tudjuk fizetni az előlegeket.
– A gazdák életében milyen változást hozhat az átalakítás?
– Hátrányt semmiképpen sem szenvedhetnek az MVH ügyfelei azzal, hogy átalakul a hivatal. Az egyetlen, amit az átalakításból észrevesznek majd, hogy más lesz a támogatások kifizetésével foglalkozó szervezet neve, és megváltozik az épületen lévő névtábla. Ennél lényegesebb, hogy reményeink szerint a korábbiakhoz képest tettekben is tapasztalható lesz az ügyfélbarát hozzáállás. Fő feladatul kaptam ugyanis, hogy ne egy ellenőrző hivatal, hanem kifizető ügynökség legyünk. A gazdák munkáját indokolatlanul hátráltató ellenőrzéseket pedig hagyjuk el.
– Hogyan lehet ezt összeegyeztetni a brüsszeli elvárásokkal?
– Jelenleg egy átfogó jelentésen dolgozom a miniszter úr kérésére, amelyben szerepelnek majd az unió által kötelezően előírt ellenőrzési feladatok, és azok az elvárások is, amelyeket a hazai kifizető ügynökség ezenfelül támaszt a gazdákkal szemben. A cél az, hogy ezeket a többletkövetelményeket a következő években csökkentsük, és az ellenőrzésekkel szemben a kifizetésekre koncentráljunk.
2016. november 15-én, Budapesten kerül sor az Eredetvédelmi Fórumsorozat nyitókonferenciájára “Eredetvédelem a termelők szolgálatában Egyediség – minőség – eredetiség – közösségi márkaépítés az eredetvédelemmel” címmel.
A Földművelésügyi Minisztérium Eredetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága által szervezett Eredetvédelmi Fórum sorozat célja, hogy az agrárgazdaság szereplői számára közérthetően bemutassuk az eredetvédelmi oltalomban és a védjegyekben rejlő jogi, marketing és támogatási lehetőségeket, amelyek a piaci érvényesülést elősegíthetik.
A fórumsorozat szakmai közreműködői: az SZTNH, a NAV, a NÉBIH, a HNT, a PNT, a NAIK, a NAK, az AKI, az AMC Nonprofit Kft., a szakmaközi szervezetek és a gazdaszervezetek a Magyar Védjegy Egyesület és az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság Közhasznú Egyesület.
A nyitókonferencia helyszínén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala munkatársai információs pontot működtetnek és a földrajzi árujelző oltalommal rendelkező termékek termelői termékbemutatót tartanak.
Jelentkezési határidő: 2016.11.10.
Előzetes regisztráció kötelező! A jelentkezését a következő e-mail címen várják: eredetvedelem@fm.gov.hu
Meghívó 2016 11 15
A Miniszterelnökség 2016. október 28-án közleményt adott ki az MVH vezetését érintő személycserékről. Novembertől az elnöki feladatokat a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság korábbi helyettes államtitkára, Dr. Viski József látja el.
Budapest, 2016. október 28., péntek (MTI):
„Azonnali hatállyal felmentette a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnökét, Gyuricza Csabát, valamint elnökhelyettesét, Dragovácz Nikolettát a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János – tájékoztatta a Miniszterelnökség az MTI-t pénteken.
Egyben közölték, hogy az MVH elnöki tisztségét 2016. november 1-jétől Viski József tölti be.”
Közel háromszoros volt a túligénylés a Vidékfejlesztési Program trágyatárolók építését támogató, mintegy 5,6 milliárd forint keretösszegű pályázata esetében. A Miniszterelnökség döntésének köszönhetően végül 281 projekt részesülhet a közel 6 milliárd forint összegű támogatásból.
A nagyszámú érdeklődés miatt a Miniszterelnökség régiótípusonként, illetve üzemméretenként a támogatás odaítéléséhez szükséges minimum pontszámot vezetett be. A kormány célkitűzéseinek megfelelően a nyertes pályázatok közel 90 százaléka mikro-, kisvállalkozás, családi gazdaság. Az 1.275.000 Euró STÉ-t meghaladó üzemméretű gazdaságok a rendelkezésre álló keretösszeg 10 százalékában részesülnek.
A kormány célja, hogy az állattartó telepek megfeleljenek a trágyaelhelyezéssel kapcsolatos előírásoknak, emellett fontos célkitűzés, hogy csökkenjen az üvegházhatású gázok, valamint az ammónia kibocsátás mértéke és a felszín alatti vizek minősége javuljon. A pályázati felhívás azon mezőgazdasági termelőknek hivatott támogatási lehetőséget nyújtani, akik korábban még nem tudták megépíteni az előírásoknak megfelelő trágyatárolókat.
A támogatási kérelmeket benyújtó ügyfelek számára a támogatói döntések postázása megkezdődött, napokon belül minden érintett megkapja az értesítést.
Forrás: Miniszterelnökség
Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete, valamint a 8/2015. (III.13.) FM rendelet bevezette az aktív mezőgazdasági termelő (aktív gazda) fogalmát, valamint meghatározta vizsgálatának folyamatát.
Az aktív gazda vizsgálatot azon ügyfelek esetében – hivatalból indított eljárás keretében – folytatja le a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), akik a 2016. évben nyújtottak be egységes kérelmet, valamint a Vidékfejlesztési Program egyes felhívásaira adtak be pályázatot.
A 8/2015. (III. 13.) FM rendeletben tételesen felsorolt feltételek alapján történik az aktív gazda státusz vizsgálata.
Az egyes vizsgálati követelmények sorrendisége meghatározott, és figyelemmel a 8/2015. (III. 13.) FM rendelet előírásaira – az elsődleges vizsgálati tényező a kizárt tevékenységek alapján történő kiszűrés, amely a jogszabály 1. és 2. számú melléklete alapján valósul meg:
A 8/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint támogatásra való jogosultságra kizáró ok, ha kérelmező
• állandó sport- és rekreációs terület-,
• ingatlanvállalat,
• repülőtér-,
• vasúttársaság- vagy vízmű üzemeltetője.
Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik olyan fő- vagy melléktevékenységgel, amely kizártnak minősül, nem kerül további vizsgálatra.
Tájékoztatjuk, hogy mentesül a kizárás alól az az ügyfél, aki/amely az igénylést megelőző évben benyújtott egységes kérelem alapján ötezer euró vagy annál kevesebb közvetlen támogatásban részesült, valamint az a természetes személy, aki nem rendelkezik adószámmal.
A fent ismertetett kizáró okok valamelyikének fennállása esetén is részesülhet az ügyfél közvetlen támogatásban, vagy egyes vidékfejlesztési támogatásban, azaz aktív gazdának minősülhet a 8/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. § (2) bekezdés a), b) vagy c) pontjában foglaltak bármelyikének való megfelelés esetén.
A 8/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. §-a az alábbiakról rendelkezik:
(2) A kizárt mezőgazdasági termelő közvetlen támogatásban részesülhet, ha ellenőrizhető bizonyítékkal szolgál az alábbiak közül bármelyikre nézve:
a) a legutolsó lezárt pénzügyi évben a közvetlen támogatások éves összege eléri a nem mezőgazdasági tevékenységekből származó teljes bevételének legalább 5%-át,
b) az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló tárgyévi miniszteri rendelet szerinti egységes kérelmen bejelentett, legalább húsz hektár nagyságú, megállapított mezőgazdasági területtel jogszerű földhasználóként rendelkezik, vagy
c) elsődleges üzleti tevékenysége mezőgazdasági tevékenység.
Az aktív gazda követelményeinek való megfelelést ellenőrizhető bizonyítékkal kell alátámasztani, amelyek jelentős része az MVH nyilvántartásaiban szereplő adatok lekérdezésével és a közhiteles nyilvántartásokban rendelekezésre álló adatok alapján az ügyfél bevonása nélkül hivatalból indult eljárásban vizsgálhatók.
Felhívjuk a figyelmet, hogy azokban az esetekben, amelyek ellenőrzéséhez az ügyfél bevonása is szükséges, nyilatkozattételre felszólító végzés kiadásának van helye, illetve a nyilatkozatokat alátámasztó dokumentumokat helyszíni ellenőrzés során vizsgálja az MVH.
Amennyiben az ügyfél 8/2015. (III. 13.) FM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek a nyilatkozattétel alapján nem felel meg, nem jelent automatikus kizárást, mivel a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogszerű földhasználat vizsgálat még jelenleg folyamatban van. Ha az ügyfél nem nyújt be nyilatkozatot és a jogszerű földhasználat sem igazolható, akkor a rendelet szerinti vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a kizárt mezőgazdasági termelő nem aktív gazda, ennek következményeként pedig közvetlen támogatásra nem jogosult.
Az aktív gazda vizsgálattal kapcsolatos észrevételeket, kérdéseket az alábbi elérhetőségeken keresztül juttathatják el az MVH részére: ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu, valamint a www.mvh.gov.hu oldal kérdés-válasz menüjén keresztül (Aktív gazda kategória).
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – mint kifizető ügynökség – adminisztratív és helyszíni vizsgálatokat végezhet, melyek célja a kérelemben megadott adatok és a jogszabályokban rögzített támogatási feltételek vizsgálata.
A helyszíni vizsgálatokról minden esetben jegyzőkönyv készül.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben a helyszíni vizsgálat nem tár fel hibát, hiányosságot, azaz a folyamat ezen része alapján minden rendben van, úgy az még nem értékelhető a kérelem jóváhagyásaként.
Továbbá, amennyiben a helyszíni vizsgálat hibát, hiányosságot tár fel, az nem jelenti automatikusan a kérelem elutasítását, az ügyfél szankcionálását.
Ennek oka, hogy a döntések meghozatala során az eljáráshoz, kérelemhez kapcsolódó valamennyi ellenőrzés – ugyanúgy az adminisztratív, mint a helyszíni vizsgálat – eredményét figyelembe kell venni.
Az adott kérelemmel kapcsolatos jóváhagyást, elutasítást, szankciót minden esetben a kifizető ügynökség, illetve támogató szerv által kibocsájtott döntés, vagy határozat tartalmazza, nem a helyszíni vizsgálati jegyzőkönyv.
A rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a „Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése” című pályázat felfüggesztéséről döntött az Irányító Hatóság. A 19,68 milliárd forint keretösszegű pályázatra eddig több mint 30 milliárd forint igény érkezett.
A „Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése” című, mintegy 19,68 milliárd forint keretösszegű pályázatra mezőgazdasági termelők és csoportjaik 2016. augusztus 5-től kezdhették meg támogatási kérelmeik benyújtását. Az Irányító Hatóság közleménye értelmében – mely elérhető a www.palyazat.gov.hu oldalon – erre legkésőbb 2016. október 5-én 23 óra 59 percig lesz lehetőségük. Ezt követően a felhívás – a forráskeret kimerülése miatt – felfüggesztésre kerül.
A megtermelt szántóföldi termények tárolási és szárítási kapacitásainak, valamint erőforrás-hatékonyságának biztosítását elősegítő projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az ügyfelek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről és a felfüggesztést megelőzően gondoskodjanak a támogatási kérelem véglegesítéséről és benyújtásáról.
A felfüggesztésről és a pályázati felhívás részleteiről a www.palyazat.gov.huhonlapon olvasható bővebb tájékoztatás.
Forrás: Miniszterelnökség
Az ősszel újabb pályázati dömping várható a Vidékfejlesztési programban, az év végéig mintegy 200 milliárd forint keretre jelennek meg kiírások – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden háttérbeszélgetésen, Budapesten.
Emlékeztetett: a 2014-2020 közötti programban 1300 milliárd forint keret áll rendelkezésre, ebből 900 milliárd forintnyit már meghirdettek. Kis Miklós Zsolt az eddigi tapasztalatokról elmondta, a beérkezett pályázatok azt mutatják, jól mérték fel a pályázati területeket, hiszen a kiírások többségnél túljelentkezés van. Az államtitkár egyebek közt példaként említette, hogy jelentős túljelentkezés van a vidékfejlesztési pályázatokon az állattartó telepek korszerűsítésére, az élelmiszeripari, a borászati, a kertészeti területeken.
Kis Miklós Zsolt kiemelte: a pályázatok értékelést felgyorsítják, létrejött az értékelő rendszer, rendelkezésre áll az informatikai háttér, ezért érdemi előrelépésre lehet számítani az elbírálásokban. Kérdésre válaszolva az államtitkár úgy vélte, a programban 2016. végéig tervezett 200 milliárd forint kifizetés ambiciózus terv, és felhívta a figyelmet arra, hogy a támogatói döntés esetén lehetőség lesz előleg igénylésére.
Az őszi pályázati kiírások közül az államtitkár kiemelte, hogy lehetőleg még szeptember 30-ig szeretnék megjelentetni az agrár környezetgazdálkodási kiírást 40 milliárd forint keretre.
A kertészeti gépbeszerzésre 18 milliárd forint kerettel jelenik meg a felhívás, a pályázó árbevétele 75 százalékának a kertészethez kell kötődnie, és szeretnének minél több kis és közepes családi gazdaságot elérni – tette hozzá.
A fiatal gazdák induló támogatására 38 milliárd forint keretet szánnak, az önkormányzatok a szilárd burkolattal nem rendelkező, a mezőgazdaságot segítő utak fejlesztésére 18 milliárd forintra pályázhatnak, a helyi termékek értékesítését szolgáló piacok fejlesztésére 12 milliárd forint áll rendelkezésre, a hosszú távon működő termelői csoportok, szervezetek létrehozását 26 milliárd forint értékű pályázaton támogatják, segítik továbbá az erdészet, az agrárinnováció és a diverzifikáció területét – mondta Kis Miklós Zsolt.
Forrás: MTI
A 110/2016.(V.25.) kormányrendelet értelmében a közelmúltban átalakult az operatív programok rendszere, ezen belül a Vidékfejlesztési Pályázatok (VP) értékelési folyamata. Az új rendszerben a pályázatok bírálata szétvált.
A beérkező VP pályázatok jogosultságvizsgálata a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) hatáskörébe tartozik, míg a tartalmi értékeléseket (elbírálás, pontozás) projektértékelők végzik, a pályázatokról a döntést pedig a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága hozza meg.
A helyszíni vizsgálat (előzetes helyszíni szemle) továbbra is az MVH hatásköréhez tartozik és a folyamat jogosultságvizsgálati szakaszának része.
Felhívjuk a tisztelt támogatást igénylők figyelmét, hogy a jogszabályok szerint, amennyiben a helyszíni vizsgálat nem tár fel hibát, eltérést, vagy hiányosságot, úgy az még nem értékelhető a kérelem jóváhagyásaként!
A pályázat elbírálásának lezárása érdemi döntéssel történik, amelyről a támogatást igénylő értesítést kap. E döntések meghozatala során az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi adminisztratív és helyszíni vizsgálat eredményét figyelembe kell venni.
A fentiek alapján jól látható, hogy a bírálati folyamat több lépcsőből áll, a végső értékelést, pontozást és döntést a Miniszterelnökség hozza meg.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a Vidékfejlesztési Program (VP) megnövekedett pályázati mennyisége ellenére ütemterv szerint dolgozza fel, és folyamatosan végzi a pályázatokkal kapcsolatos feladatait.
A szakmai tapasztalatoknak és a felmerült egyéb módosítási igényeknek megfelelően a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet támogatást igénylőket és kedvezményezetteket érintő legfontosabb módosításai a következőek:
1) A nyilvánosság elvének erősítése érdekében beépítésre kerül, hogy az irányító hatóságnak a felhívások elkészítése során gondoskodnia kell a felhívások szakmai tartalmának társadalmi egyeztetéséről.
2) A módosítás értelmében a támogatást igénylők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében szakaszos értékelés során az egyes értékelési szakaszok között szünetet határozhat meg az irányító hatóság, amely során gondoskodhat a felhívás esetleges módosításáról, vagy – ha a rendelkezésre álló keret kimerülését tapasztalja – kezdeményezheti a felhívás felfüggesztését. Ezzel összefüggésben a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletből törlésre kerül, hogy a felfüggesztés vagy lezárás esetén további három nap áll rendelkezésre a támogatási kérelmek beérkezésére. Az esélyegyenlőség mellett a nyilvánosság elvét is megerősíti a módosítás azzal, hogy a módosított felhívások korábbi verziói elérhetővé válnak a www.szechenyi2020.hu honlapon.
3) Az előkészítési tárgyú projektek támogathatóságának kiszélesítése érdekében a korábbi, kiemelt felhívásokra vonatkozó rendelkezés kiegészül azzal, hogy a Kormány előzetes jóváhagyása esetén a megvalósítandó projekt felhívásának célja kizárólagosan előkészítés is lehet.
4) A módosítás következtében a területi kiválasztási eljárásrendben meghirdetett felhívás esetén a meghirdetendő felhívás 1 milliárd forintos keretösszege az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter előzetes hozzájárulása esetén csökkenthető.
5) A jogszabály módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a döntés előkészítés során a támogatást igénylő a támogatási kérelmét visszavonhassa.
6) A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet kiegészül azzal, hogy ha a felhívásban meghatározásra került, hogy területi egységenként csak a legjobb támogatási kérelem támogatható, akkor tartaléklista képezhető annak érdekében, hogy egy esetleges visszalépés esetén a sorban következő támogatási kérelem is támogathatóvá váljon a nélkül, hogy újabb felhívást kelljen kiírni.
7) A támogatási szerződésben a projekt fizikai befejezésének tervezett dátuma szerepel. Ha a projekt fizikai befejezése a hatályos támogatási szerződésben meghatározott időpontot megelőzően történik meg, a szakmai tapasztalatok szerint nem szükséges módosítani a támogatási szerződést, ugyanis a projekt megvalósításának valós dátuma a rendszerben rendelkezésre fog állni. Fentiek alapján a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben egy újabb ponttal bővül azon esetek köre, amikor a bekövetkezett változás ellenére nem lesz szükség a támogatási szerződés módosítására.
8) Az előleg-igénylés folyamata egyszerű és kevés információt, dokumentációt igényel, amelyek hiányosságait – ha szükséges – hiánypótlás keretében kezelni lehet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy gyorsabb a hiánypótlást követően is hiányos vagy meg nem felelő igénylések elutasítása és újbóli benyújtása, mint ha a továbbra is fennálló hiányosságokat tisztázó kérdés keretében próbálná meg rendezni az intézményrendszer. Erre tekintettel az előleg-igénylés keretében alkalmazható tisztázó kérdés törlésre kerül a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletből.
9) A támogatási előleg mértékére vonatkozó szabályok kiegészülnek azzal, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap esetén a támogatási előleg mértéke a megítélt támogatás összegének legfeljebb 50%-a.
10) A hatályos szabályozás értelmében a támogatási előleg – vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete – kifizetésétől számított 8, szállítói előleg esetén 12 hónapon belül időközi kifizetésre irányuló igénylést kell benyújtania a kedvezményezettnek. A szakmai tapasztalatok alapján a két előleg-típus vonatkozásában a határidők egységesen, 12 hónapos időtartamban kerülnek meghatározásra, a rugalmasabb projekt-megvalósítás érdekében.
11) Megszüntetésre kerül a szállítói előleg közvetlen igénylésének lehetősége.
12) A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet hatályos szövege értelmében a kedvezményezett az első kifizetési igénylés benyújtásakor adott nyilatkozata alapján a projektmegvalósítás időszakában a megítélt támogatás 90%-áig a kifizetési igénylésben szereplő elszámolni kívánt költségeket teljes egészében – szállítói finanszírozás esetén az önerő teljesítése nélkül – lehívhatja. A megítélt támogatási összeg 90%-ának kifizetését követően fennmaradó támogatást a záró kifizetési igénylés keretében a felmerült összes költség elszámolásra történő benyújtásával együtt igényelheti. A módosítás értelmében az irányító hatóság egyedi engedélye alapján időközi kifizetési igénylés keretében is igényelhető lesz a fennmaradó támogatás.
13) A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet értelmében pénzügyi eszközök esetén a pénzügyi közvetítő nyújthat be kifogást az alapok alapját végrehajtó szervezet pénzügyi közvetítők kiválasztásával kapcsolatos eljárásával és a pénzügyi közvetítőkkel kötött finanszírozási megállapodásban foglaltak betartásával kapcsolatos eljárása során hozott döntésével szemben. Ez azonban a végső kedvezményezettek jogorvoslathoz való jogát nem kezeli. A jogszabály-módosítást követően már a végső kedvezményezett is a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet által szabályozott keretek között élhet a támogató által hozott döntésekkel szemben a jogorvoslati jogával.
Fenti módosítások a jogszabály kihirdetését követő harmadik naptól, tehát 2016. augusztus 20-tól lépnek hatályba.
A gyümölcskertészet aktualitásairól, valamint a diótermesztés helyzetéről tartott előadást Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a XII. Tóti Diófesztivál szakmai konferenciáján. Az államtitkár előadása során a Vidékfejlesztési Program nyújtotta támogatási lehetőségekről tájékoztatta az érdeklődőket az idén 900 éves Lengyeltótiban.
Kis Miklós Zsolt elmondta: jelenleg szántóföldi termesztésben Magyarországon a KSH adatai alapján mintegy 4551 hektáron termesztenek diót, melyről átlagosan 1-1,5 tonna termésátlagot – 2015-ben 6717 tonnát – tudtak a gazdálkodók begyűjteni. Ez a terület a jövőben még növekedhet, hiszen a Vidékfejlesztési Program lehetőséget biztosít a telepítéshez szükséges források elnyerésére.
Az ültetvénytelepítést támogató, mintegy 19 milliárd forint keretösszegű pályázatra már több mint 10 milliárd forintos igény érkezett, melyből a diótermesztők eddig közel 300 millió forint értékben pályáztak, mintegy 217 hektár területen, és folyamatosan várjuk a további kérelmeket – mondta el az államtitkár.
A kertészek hamarosan gépbeszerzésre is benyújthatják igényüket a rendelkezésre álló 18 milliárd forintos keret terhére. A várhatóan októberben megjelenő pályázat a kertészeti termeléshez kapcsolódó munkagépek, eszközök beszerzésére, önjáró betakarítógép, valamint maximum egy darab, legfeljebb 80 kW motorteljesítményű traktor vásárlására biztosít támogatást. A felhívásra természetesen a diótermesztők is benyújthatják igényüket. Egyéni beruházás esetén 10 millió forint, kollektív beruházás esetén 20 millió forint lesz a maximálisan elnyerhető támogatás.
Idén még egyszer lehetőség nyílik agrár-környezetgazdálkodási támogatás elnyerésére is. Az új felhívás keretösszege 40 milliárd forint lesz, melyből 15 milliárd forintra a szőlő- és gyümölcsültetvényesek, 25 milliárd forintra pedig az állattartók pályázhatnak.
A diókonferenciát követően Kis Miklós Zsolt államtitkár, valamint dr. Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei elnöke Közép-Európa legnagyobb egybefüggő dióültetvényén tettek látogatást, ahol a fejlesztési eredményeket ismerhették meg. Végezetül gratuláltak a 90 éves Dr. Szentiványi Péter nemesítőnek életpályájához és a diótermesztés fejlődéséért tett munkásságához.
(Miniszterelnökség)
A Földművelésügyi Minisztérium megkülönböztetett figyelemmel kíséri a méhészeti ágazatot. Alapvető célkitűzésünk, hogy az ország kedvező természeti adottságaira alapozva, intézkedéseinkkel minél inkább növeljük az ágazat versenyképességét, hatékonyabbá tegyük működését, biztosítsuk előremutató fejlődését- mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Ravazdi Erdészet méhészeti gyűjteményének átadásán.
Az európai uniós támogatásoknak, a kormányzati intézkedéseknek és a méhészek, méztermelők kemény munkájának köszönhetően a magyar méhészeti ágazat sokat lépett előre az elmúlt években- hangsúlyozta Nagy István. Aláhúzta, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program által nyújtott támogatások nagy biztonsággal elérik céljukat, s a méhészeti ágazat lendületesen fejlődik, amelynek következményeként növekszik az élelmiszer-biztonság is.
Örvendetesnek nevezte, hogy a hazai mézfogyasztás emelkedő ágba került. Nagy István elmondta, míg néhány évvel ezelőtt az egy főre eső hazai mézfogyasztás alig érte el a 30 dekagrammot, addig napjainkra már meghaladta a 70 dekagrammot. Ez komoly előrelépést jelent, bár az egy főre jutó éves 1,7 kg/fő/éves uniós átlagától még nagyon messze vagyunk- tette hozzá.
Nagy István arról is szólt, hogy a magyar méhészeti ágazat több ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Sokéves átlagban a méhészetek száma Magyarországon 15 és 20 ezer között alakul, a méhcsaládok száma napjainkban meghaladja az 1 milliót. Az Európai Unió 27 tagállama között hazánk rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal. A méhészek számát tekintve középmezőnybe tartozunk, de a méhsűrűséget figyelembe véve a 2. helyen állunk. A méztermelés az elmúlt 10 évben 15 és 30 ezer tonna között változott, melynek nagyobb hányada exportra kerül. A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja. Ez forintban kifejezve mintegy 22-25 milliárd forintot jelent. A méhészkedés jelentősége azonban – a milliárdokban mérhető közvetlen s közvetett gazdasági hasznon túl – a megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is megkérdőjelezhetetlen.
Magyarország természeti adottságai kedvezőek a méhészkedés számára. Viszonylag hosszú az a virágzási időszak, jó években március elejétől október közepéig tart, amely alatt a méhek nektárhoz és virágporhoz jutnak. A méhészek szempontjából kifejezetten előnyös, hogy nagy kiterjedésű akác erdőterülettel rendelkezünk, az összes erdő közel negyede ebből a fajból áll. A magyar méztermelés zömét a kiváló és egyedi minőségi mutatókkal rendelkező akácméz adja.
(FM Sajtóiroda)
Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat magyar nyelven is elérhetővé tette honlapján az Iránymutatás LEADER együttműködési tevékenységek végrehajtásához a Vidékfejlesztési Programok keretében (2014-2020) című dokumentum végső változatát. A dokumentum célja, hogy tisztázza a 2014-2020 között a LEADER keretében megvalósuló vidékfejlesztési programok együttműködési tevékenységeinek szerepét. Fontos, hogy ezt az iránymutatást útmutató referenciadokumentumként kell kezelni, amely nem tartalmaz semmilyen új jogszabályi kötelezettséget.
A 18 oldalas magyar nyelvű dokumentum az Európai Vidékfejlesztési Hálózat honlapján érhető el az alábbi linken.
A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet), értelmében az irányító hatóság – EMVA esetén az arra történő kijelölés esetén az Irányító Hatóság nevében közbenső szervezetként eljáró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban együtt eljáró szerv) – a támogatási kérelem elektronikus beérkezését követően haladéktalanul lefolytatja a támogatási kérelmek jogosultsági ellenőrzését. A jogosultsági ellenőrzés a felhívásban szereplő hiánypótoltatható és nem hiánypótoltatható szempontok szerint, felhívásonként kialakított ellenőrzési lista alapján kerül elvégzésre.
Valamennyi felhívásunk a hiánypótoltatható dokumentumok körét a felhívás 6. pontjára utalással jelöli meg, melynek értelmében valamennyi, a támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listáján szereplő dokumentum önmagában hiánypótoltatható, amennyiben az relevanciával bír a támogatást igénylő vonatkozásában és a felhívás annak hiánypótlását nem zárja ki. Egyszerűsített kiválasztási eljárásrend esetén – a felhívás eltérő rendelkezése hiányában – hiánypótlásnak nincs helye.
Amennyiben a támogatást igénylő elmulasztotta valamely, a támogatási kérelem benyújtása során csatolandó melléklet benyújtását, úgy – ha az adott jogosultsági szempontot igazoló dokumentum hiánya hiánypótlás keretében pótoltatható –, egyszeri alkalommal, legalább öt, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével, az összes hiány megjelölésével kerül felszólításra a kérelmének kijavítására.
A hiánypótlásra történő felszólítás kibocsátása során valamennyi hiányosság megjelölésekor a támogatási kérelem tartalmának megfelelő mérlegeléssel járunk el. Pl.: Amennyiben a támogatást igénylő nem kíván fiatal mezőgazdasági termelőként támogatási kérelmet benyújtani, úgy nem kerül felszólításra az annak igazolásához szükséges dokumentumok benyújtására.
Abban az esetben, ha a támogatást igénylő hibásan nyújtotta be valamely a támogatási kérelem benyújtása során csatolandó mellékletet, az hiánypótlás keretében kerül felszólításra a hibák javítására.
A hiánypótlás során beérkezett dokumentumok bírálata a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 57/E. § (1) bekezdésének szigorú figyelembevétele mellett történik:
„57/E. § (1) EMVA és ETHA forrásból támogatott intézkedésben való részvétel feltételeinek már a támogatási kérelem benyújtásakor fenn kell állniuk, kivéve a felhívás vagy mezőgazdasági kockázatkezelési támogatások esetén jogszabály eltérő rendelkezése esetén.”
A fentiek alapján főszabályként megállapítható, hogy a hiánypótlás folyamán beérkezett dokumentumok kiállításának dátuma nem lehet későbbi, mint a támogatási kérelem benyújtásának időpontja.
Azon igazolások vonatkozásában azonban, melyek egy fennálló jogviszony vagy tény igazolására szolgálnak, a hiánypótlás során benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma lehet akár a támogatási kérelem benyújtását megelőző akár azt követő keltezésű. Jelen dokumentumok estében az bír relevanciával, hogy az igazolás alapjául szolgáló tény vagy jogviszony a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában valóban fennálljon (pl.: nem engedélyköteles építési tevékenység esetén az építésügyi hatóság nyilatkozata arról, hogy az építés nem engedélyköteles, avagy a támogatást igénylő igazolása arról, hogy valamely termelői csoport tagja volt a benyújtás időpontjában).
Árajánlatos tételek esetén a támogatást igénylő a támogatási kérelem mellékleteként köteles benyújtani három, a felhívás mellékleteiben meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező, egymástól és a kedvezményezettől független forgalmazótól származó, azonos műszaki paraméterekkel rendelkező gépre vonatkozó, magyar nyelvű árajánlatot. A támogatási kérelem benyújtása során csatolt árajánlat kiállításának dátuma nem lehet későbbi, mint a támogatási kérelem benyújtásának dátuma, azonban amennyiben az eljáró szerv hiánypótlás keretében elrendeli valamely árajánlat hiánypótlás keretében történő javítását, úgy a hiánypótlás során javított árajánlat keltezésének dátuma igazodhat a hiánypótlásra felszólító levélben meghatározott határidőhöz.
A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az eljáró szerv az EMVA forrásból nyújtott támogatások esetén a támogatási kérelem tárgyában történő döntéshozatalt megelőzően írásbeli egyeztetés formájában adategyeztetést végezzen.
További jogszabály nyújtotta lehetőség, hogy abban az esetben, ha a támogatási kérelemben szereplő információ nem egyértelmű vagy ellentmondást tartalmaz és a felhívás lehetőséget nyújt tisztázó kérdés alkalmazására, az értékelés során egy alkalommal, háromnapos határidő tűzésével, tisztázó kérdés kerüljön megküldésre a támogatást igénylő részére.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben tisztázó kérdés, hiánypótlás, adategyeztetés alkalmazására kerül sor, annak eredménye nem vezethet a támogatási összeg növelésére.
Az EMVA forrásból nyújtott támogatás esetén az adategyeztetés nem minősül hiánypótlásnak, tisztázó kérdésnek. Az adategyeztetés, a hiánypótlás és a tisztázó kérdés megválaszolásának időtartama nem számít bele az eljárás időtartamába.
Terület-, illetve állatlétszám alapú támogatások kivételével a kiválasztási eljárása során szóbeli egyeztetésre is sor kerülhet, amennyiben arra a felhívás lehetőséget biztosít.
Tisztelettel:
Dr. Viski József
agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár
A vidéki térség mezőgazdasági vállalkozásainak jövedelemstabilizálását, valamint a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások elindítását szolgálja a Miniszterelnökség 2016. augusztus 25-én megjelent pályázata. A Vidékfejlesztési Program legújabb kiírásának keretösszege 13,85 milliárd forint.
A “Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozások indítása” című pályázati felhívás keretében a mezőgazdasági termelők, illetve magánszemélyek maximum 40.000 eurónak megfelelő forintösszegre nyújthatják be igényüket. Az elnyert támogatást öt éves kötelezettségvállalás mellett, két részletben kaphatják meg az üzleti tervben megfogalmazott célok megvalósítása érdekében.
A kormány a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban a vidéki térség életminőség-javítását, a vidéki munkahelyek megőrzését és újak teremtését prioritásként kezeli. Ennek eredményeképpen a pályázatok értékelése szempontjából kiemelt jelentősége van az üzleti tervben foglaltaknak, illetve annak, hogy az igénylő – többletfoglalkoztatás mellett – tanyás településen, tanyagazdaságban, vagy aprófalvakban kívánja megvalósítani elképzelését.
A most megjelent vidékfejlesztési pályázatra 2016. október 24. és 2018. október 23. között nyújthatják be kérelmüket az érintettek awww.mvh.gov.hu weboldalon. Az első értékelési szakasz 2016. november 24-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A most megjelent felhívással együtt ez idáig a Vidékfejlesztési Program keretében összesen 36 darab pályázat jelent meg. A rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintos keretből a Miniszterelnökség eddig több mint 900 milliárd forintot hirdetett meg.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívások részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.
(Miniszterelnökség)
Az agrár-vidékfejlesztési pályázatok felét már kiírták, év végéig pedig a többi is megjelenik, ősszel megszülethetnek az első támogatói döntések is.
Dr. Viski József, a programokért felelős helyettes államtitkár hétfőn azt kérte a gazdáktól Kecskeméten, hogy pályázzanak a forrásokra, dolgoztassák meg őket. Minderről a Hírös Hét keretében immár tizenhetedik alkalommal megrendezett mezőgazdasági és vidékfejlesztési fórumon esett szó a városházán.
Viski József elmondta, már az összes, állattenyésztéssel, kertészettel, élelmiszeriparral kapcsolatos, kisgazdálkodókat érintő beruházási forrás nyitott, ezek a hazai mezőgazdaságban tevékenykedő mikro-, kis- és közepes vállalkozások részére biztosítanak lehetőséget versenyképességük növelésére. Hozzátette, fontos, hogy az összes pályázatot mihamarabb megnyissák, mert nem tudni, miként alakul a közös uniós agrárpolitika jövője.
Elismerte, hogy valószínűleg nem mindig tűnhetnek racionálisnak, „gazdabarátnak” a döntéseik, de az uniós és hazai előírásoknak is meg kell felelniük. Viski József ugyanakkor hangsúlyozta, az államtitkárság Kecskemétre költöztetésekor az volt a cél, hogy a vidéket érintő döntéseket vidéken hozzák meg, és ma már munkatársaik nagy része a megyéből kerül ki.
Dr. Lóczi Boglárka, Orgovány polgármestere, a fórum levezető elnöke kiemelte, hogy idén a térség 16 településéről 190 kiállító vesz részt a főtéri kertészeti és élelmiszeripari kiállításon, 15 kézműves munkájába kaphatnak betekintést az érdeklődők. Hangsúlyozta, a kecskeméti térség az ország agrárgazdasági központja, 1800 családi gazdaságával és a 37 ezer regisztrált agrárkamarai taggal. A „mezőgazdasági GDP” egyötödét a megyei gazdaságok adják. Gaál József alpolgármester köszöntőjében kiemelte: amellett, hogy Kecskemét járműipari-centrum, nem túlzott célkitűzés, hogy a hírös város újra „Kert-Magyarország fővárosa legyen”.
Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár szerint sokat javult a területalapú támogatási rendszer tavaly, a hatóságok folyamatosan javítják a hibákat, teszik egyre rugalmasabbá, „élhetőbbé” a rendszert. A legfontosabb módosítások között említette a zöldítés megjelenését. Ennek keretében a források harminc százaléka egy új környezetvédelmi, természetvédelmi szempontrendszer és ökológiai célrendszer alapján vehető igénybe.
Forrás: Baon.hu
Szeptembertől újabb, a gazdák számára jelentős pályázati felhívások megjelentetését tervezi a Miniszterelnökség. A várható támogatásokról és a Vidékfejlesztési Program aktualitásairól Dr. Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár tartott előadást a XXV. Farmer-Expon, Debrecenben.
A Vidékfejlesztési Program keretében ez idáig összesen harmincöt darab pályázat jelent meg. A közel 1300 milliárd forintos keretből a Miniszterelnökség mintegy 890 milliárd forintot már meghirdetett, amely a rendelkezésre álló forrás több mint kétharmada. Jelenleg a további – még több mint harminc – pályázati felhívás előkészítése és minőségbiztosítása folyik, melynek eredményeképpen az ősztől újabb kiírások megjelenésére számíthatnak a gazdálkodók.
A kormány célkitűzései szerint a munkaerő-igényes ágazatok jelentős támogatáshoz juthatnak a 2020-ig tartó időszakban, amely hozzájárul többek között a meglévő vidéki munkahelyek megtartásához és újak teremtéséhez. A hamarosan megjelenő felhívások közül fontos kiemelni a kertészeti gépek támogatását – amit az eredetileg tervezetthez képest jelentősen megnövelt forrással tervez a Miniszterelnökség megjelentetni -, valamint az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatására szánt 4,72 milliárd forrást. A Miniszterelnökség szeptemberben a nagy érdeklődésre való tekintettel 40 milliárd forint keretösszeggel, új agrár-környezetgazdálkodási pályázatot is indít, amelynek köszönhetően még többen csatlakozhatnak a sikeres programhoz.
Az új ciklusban a fiatal gazdálkodók induló támogatására külön alprogram keretében 37,75 milliárd forint áll rendelkezésre, míg a nem mezőgazdasági tevékenységek indítására és fejlesztésére mintegy 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdet a Miniszterelnökség. A tervek szerint a felhívásokat az érintett gazdálkodók szeptember-október folyamán ismerhetik meg.
A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdálkodók várják a pályázati lehetőségeket. A Vidékfejlesztési Program sikerét és népszerűségét mi sem mutatja jobban, minthogy – egy nemrég megjelent felmérés szerint – minden második gazda tervezi a vidékfejlesztési pályázatokon való részvételt. Több esetben – pl. az egyes állattartó telepek korszerűsítésére meghirdetett felhívások esetében is – három-négyszeres a rendelkezésre álló forrás túligénylése, ami jól tükrözi a fejlesztési igényeket, valamint azt, hogy a gazdák valódi érdekeit szolgáló, megfelelően előkészített kiírások jellemzik a Vidékfejlesztési Programot.
Forrás: Miniszterelnökség
2016-ban nőtt a termeléshez kötött támogatásokra beadott gazdálkodói kérelmek száma, ebből is látszik, hogy a gazdák egyre hatékonyabban használják ki a termeléshez kötött támogatási jogcímek adta lehetőségeket, tehát egy jól működő konstrukcióról van szó – mondta Feldman Zsolt a XVII. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Fórumon, Kecskeméten.
Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár kiemelte: a Közös Agrárpolitika keretein belüli támogatási rendszer sok lehetőséget nyújt a gazdálkodóknak, ugyanakkor szigorú ellenőrzési rendszer társul hozzá.
Feldman Zsolt hangsúlyozta: a korábbi, lényegében csak területalapon működő rendszerben 2015-ben új lehetőségek nyíltak meg. Lehetővé vált a fiatal mezőgazdasági termelők plusz támogatása, elérhetővé vált az egyszerűsített átalány támogatási rendszer a kisgazdaságoknak, és sikerült célzott, a termelés mértékétől függő, termeléshez kötött támogatást biztosítani a szektorban.
Gazdálkodói szempontból a zöldítés legtöbb feladatot igénylő része az ökológiai fókuszterületek biztosítása. A magyar termelők ésszerűen próbálták meg teljesíteni ezeket az előírásokat, legtöbbjük nitrogénmegkötő növényeket vetett, parlagon hagyta bizonyos területeit vagy ökológiai másodvetést alkalmazott – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Feldman Zsolt elmondta: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal bevezette az előzetes ellenőrzés jogintézményét, amelynek célja, hogy minél nagyobb arányban történhessen előlegfizetés, illetve minél kisebb legyen a levonással érintett kérelmek aránya. Az ellenőrzés eredményéről a problémákkal érintett gazdálkodók értesítést kaptak és 2016. június 27-ig lehetőségük volt a szankciómentes korrigálásra. A mintegy 50 ezer megkeresett gazdálkodóból 44 ezer élt a korrigálás lehetőségével, ami mindenképpen kevesebb szankció kivetését fogja jelenteni.
(FM Sajtóiroda/MTI)
A Herman Ottó Intézet negyven órás közösségi animátor képzést indít 2016 szeptemberében, amely gyakorlatorientált ismeretek átadását célozza a közösség- és vidékfejlesztő szakemberek számára. Jelentkezési határidő: 2016. augusztus 26.
A képzés tematikája a jogi alapfogalmak, a közművelődési és könyvtári tevékenység jogszabályi kerete, a civil egyesülés szabályai, a médiaszolgáltatások szabályozása, illetve az adatvédelem és információszabadság köré épül.
A résztvevők az ismeretek megszerzésével alkalmazni tudják a jogszabályi előírásokat, megismerik a hazai és európai uniós támogatások rendszerét. Kapcsolatot tartanak a települések gazdasági szférájával, egyeztetnek a szakhatóságokkal, elősegítik a település saját erőforrásainak felismerését és kiegészítését külső erőforrásokkal. Részt vesznek a 2014. és 2020. közötti európai uniós programozási időszak helyi tervezési feladatainak animációjában. Képesek kapcsolatot teremteni a helyi közösségekkel, együttműködni a vidékfejlesztő és közösségfejlesztő szakemberekkel és a médiával. A megismert jogszabályi alapok alkalmazását képesek kiterjeszteni a programszervezés és a közösségfejlesztés területeire, továbbá ismereteket szereznek az önszerveződés és a csoportok motivációiról is.
Bővebb információ elérhető ide kattintva.
Forrás: Herman Ottó Intézet
Az összefogás fontosságát hangsúlyozta a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Debrecenben, a 25. Farmer expo megnyitóján.
Feldman Zsolt szerint a tudás, az innováció, az információ és az együttműködés teszi erősebbé az ágazatot, ami egyfajta felkészülést, immunitást is jelent a külső változásokkal szemben.
Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke kiemelte: a debreceni expo híven tükrözi azt a sokszínűséget és magas minőséget, ami a magyar mezőgazdaságot jellemzi. Felhívta a figyelmet a 2020-ig tartó európai uniós ciklusban az agrárium és vidékfejlesztésre rendelkezésre álló 3700 milliárd forint támogatás hatékony felhasználására.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke a vásár megnyitásakor kiemelte: az elmúlt 25 esztendő teret adott a változásoknak, az új ismereteknek, s ebben az időszakban “nagyobb fejlődés következett be a magyar agráriumban, mint korábban századokon át”.
Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), a hajdú-bihari közgyűlés elnöke elmondta: a megyei önkormányzat első alkalommal vesz részt az expón önálló standdal, ahol külföldi tapasztalatokat is felhasználó fejlesztési projekt-lehetőségeket mutatnak be elsősorban kis- és közepes agrárvállalkozóknak.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere rámutatott: a város hagyományainak megfelelően egyre jelentősebb a feldolgozóipar a térségben. A 63 százalékos ipari részesedés jelentős hányadát az élelmiszeripar, egyebek mellett az ismét fejlődésnek indult konzervgyártás, dohányfeldolgozás és a tejipar adja – fűzte hozzá.
Jávor András, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese kiemelte, hogy “magas szintű tudásra épülő innováció nélkül aligha képzelhető el az agrárium fejlődése”, amihez szerinte jó hátteret ad a DE agrártudományi központja.
Az expo megnyitóján felszentelték az új búzából sütött kenyeret, majd Jakab István a Magosz nevében köszöntötte Vaszkó László vásárigazgatót és feleségét, akik negyedszázada megálmodták “a kárpát-medencei magyar gazdák együttműködését, érdemi párbeszédét” lehetővé tevő expót.
Az expón csaknem 300 kiállító 16 ezer négyzetméteren mutatja be termékeit és szolgáltatásait augusztus 21-ig a Debreceni Egyetem agrár campusán.
(MTI)
A Vidékfejlesztési Program (VP) több kiírása esetében jelentős a túligénylés a pályázók részéről, a legnagyobb összegre a szarvasmarha-ágazat szereplői nyújtottak be pályázatot – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Bonyhádon.
Kis Miklós Zsolt a XX. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás országos agrárfórumán elmondta: a 2014-2020-as, 1300 milliárd forintos program keretében tavasszal a három nagy állattenyésztési ágazat – a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés – számára meghirdetett, 20-20 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség várhatóan nem lesz nyitva két éven át, mivel az első pályázati szakaszban négyszeres volt a túligénylés.
A legnagyobb, 85 milliárd forintos igény a szarvasmarhatartók részéről érkezett. A technológiai fejlesztésekre szánt támogatásra 1350 gazdálkodó pályázott, akiknek tíz százaléka fiatal gazda – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy a 2015. december 31-én lezárult, 240 milliárd forintos agrár-környezetgazdálkodási programban a keretnél háromszor nagyobb összegre érkezett igény, ezért 2016. szeptemberben 40 milliárd forint értékben kétkörös pályázatot hirdetnek a kertészeti és az állattenyésztési ágazat szereplőinek.
Ismertette: az állattartó telepek trágyakezelésének fejlesztésére meghirdetett 5,5 milliárd forintra 15 milliárd forint igény jelentkezett; e pályázatok hiánypótlása lezárult, a pályázókat még augusztusban értesítik a döntésről.
Az élelmiszeripari fejlesztésekhez biztosított 140 milliárd forintos keretre 200 milliárd forint értékben igényeltek támogatást, ennek ellenére arra biztatta a gazdálkodókat, hogy nyújtsák be pályázatukat, mert várhatóan több, nem mezőgazdaságból érkező pályázót ki fognak szűrni.
Az államtitkár jelezte: az ősz folyamán több új kiírás is megjelenik, köztük a fiatal gazdák, valamint 26 milliárd forintos kerettel a termelői csoportok támogatására szolgáló pályázat, és 50 milliárd forintos kerettel két, falusi turizmus segítő pályázati forrás is megnyílik.
Az állattenyésztők számára pályázható források között megemlítette a tejszerkezet átalakításának 36,5 milliárd forintos támogatását; erre idén 618 kérelem érkezett, 357 500 állatra, amelyek közül 19 000 legeltethető szarvasmarha.
Emellett sok lehetőség van, amely segítséget jelent főleg a tejágazat szereplőinek ahhoz, a jelenlegi nehéz piaci körülmények között fejleszteni tudják gazdaságukat – jegyezte meg.
A tejpiaci válságban a magyar kormányzat a közös uniós agrárpolitika keretében nyújtható támogatást biztosítja a tejtermelők számára – hangoztatta.
Farkas Sándor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy jelenleg a termelőknek átlagosan 20-30 forint veszteségük van egy liter tejen. Az utóbbi két hónapban 16 százalékkal nőtt a nyerstej exportára, de ezt a termelők még nem érzékelték, talán szeptembertől el kezd emelkedni a felvásárlási ár is – mondta.
A vágóhidak adatai szerint 15 százalékkal nőtt a selejt tehén kínálata, de ez nem jelenti az állatállomány tömeges kivágását – tette hozzá.
Elmondta: a húsmarha iránt keresleti piac van, az ágazat sikerét mutatja, hogy az elmúlt öt évben számuk több mint ötezerrel nőt. 2010 óta egészében is nő a hazai szarvasmarha-állomány, utoljára 20 éve volt 850 ezer körüli az állatlétszám Magyarországon – közölte.
(MTI)
A tavaly indult vidékfejlesztési program 1350 milliárd forintos keretéből mintegy 900 milliárdot tettek már hozzáférhetővé a gazdák számára – mondta el Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a szentlőrinci gazdanapok pénteki megnyitóján.
Mezei Dávid szerint az Európai Bizottság (EB) által éppen egy éve elfogadott stratégiát a modernizáció és hagyományőrzés kettőssége jellemzi, célja pedig, hogy a fejlesztési összegek “minél gyorsabban, hatékonyabban és okosabban hasznosuljanak, illetve járuljanak hozzá a magyar vidék versenyképességének növeléséhez”.
A helyettes államtitkár példaként hozta fel, hogy a közelmúltban írták ki az öntözésfejlesztési és a borászatok modernizálását célzó pályázatokat. Mezei Dávid hangsúlyozta: a gazdálkodóknak fel kell készülniük a 2020 utáni időszakra, amikor jóval kevesebb támogatás mellett kell helyt állniuk egy egyre erősödő európai versenyben.
A szentlőrinci gazdanapokon mintegy négyszáz kiállító mutatkozik be; Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági szakvásárát augusztus 12. és 14. között 23. alkalommal rendezik meg a baranyai városban. Több mint 25 ezer látogatót várnak a rendezvényre, amely a régió és az ország mezőgazdaságának, élelmiszeriparának szinte teljes vertikumát reprezentálja.
A kiállítók többsége az idén is gépkereskedő, állattenyésztő, növénytermesztő vagy az élelmiszeriparban érdekelt vállalkozás. Ők mintegy háromszáz standon fogadják az érdeklődőket, mellettük szakhivatalok, őstermelők, kistermelők, kézművesek jelennek meg a vásár 20 ezer négyzetméteres területén.
(MTI)
A Vidékfejlesztési program aktuális kérdéseiről és az állattenyésztési ágazat támogatási lehetőségeiről tartott előadást Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a XVI. Tarka Marhafesztivál szakmai konferenciáján, Bonyhádon.
Az államtitkár kiemelte: a Vidékfejlesztési Program keretében a kormány fontos feladatának tekinti a nagy kézimunka-igényes ágazatok támogatását, így az állattenyésztők számára is jelentős pályázati források állnak rendelkezésre a 2020-ig tartó uniós programozási időszakban. Az érintettek többek között állattartó telepek korszerűsítésére, tej- és húsfeldolgozásra, valamint a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra nyújthatják be igényüket.
Ami már most látszik, hogy a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitartó telepek korszerűsítésére kiírt – egyenként közel 20 milliárd forint keretösszegű – pályázatokra együttesen közel háromszoros túligénylés mutatkozott. Ezek közül is kiemelkedő a szarvasmarhatartó telepek korszerűsítésére beérkezett mintegy 85 milliárd forintos igény, amelyből 12 milliárd forintra a fiatal gazdálkodók pályáztak. A rendelkezésre álló keretösszegek túligénylése miatt július végén az Irányító Hatóság a felhívások felfüggesztéséről döntött.
Szintén jelentős volt a túligénylés az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) esetében is, ahol több mint 18 ezer gazda nyújtott be támogatási igényt, közel 450 milliárd forint összegben. A jelentős túligénylés ellenére a pályázók több mint fele támogatásban részesült.
A Miniszterelnökség annak érdekében, hogy még több állattartó, valamint szőlő- és gyümölcsültetvényes gazdálkodó részesülhessen környezetgazdálkodási támogatásban, újabb, mintegy 40 milliárd forint keretösszegű pályázati forrást nyit a közeljövőben. Ebből az állattenyésztők 25 milliárd forintra pályázhatnak.
A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy az állattenyésztési ágazatban tevékenykedő gazdálkodók meglehetősen aktívak. Ez pedig jól tükrözi a fejlesztési igényeiket, ami megmutatja, hogy jelentős potenciál van az ágazatban, ugyanakkor arról is árulkodik, hogy jó, a gazdák érdekeit szolgáló pályázatok készülnek – tette hozzá az államtitkár.
(Miniszterelnökség)
Felemás évet zárnak a méhészek 2016-ban, ugyanis a tavasz elején tapasztalt kellemes időjárást, az ország egyes részein fagyos, majd esős idő követte, amelynek eredményeként gyenge, közepes mézhozam várható – fogalmazott Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Jászberényben a XXIX. Nemzetközi Mézvárás és Méhésztalálkozó megnyitóján.
Az államtitkár elmondta, hogy az akác, illetve a selyemkóró és a hárs mézelése is kedvezőtlenül alakult, így már évek óta várat magára egy országosan is kiemelkedő mézhozam.
A méhészet helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy mintegy 20 ezer méhész tevékenykedik hazánkban, a méhállomány mértéke pedig közel 1,2 millió méhcsaládra tehető. A méhállomány folyamatos emelkedése következtében a méhsűrűség az Európai Unió tagállamai tekintetében immáron Magyarországon a legmagasabb (12,81 méhcsalád/km2). A méhek ilyen nagy száma fokozott állategészségügyi feladatot, nagyobb odafigyelést követel a termelőktől és az állategészségügyi hatóságoktól egyaránt.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a tárca kiemelten kezeli a méhészeti ágazatot, amelyet jól tükröz az augusztus 1-én indult 2016-2019-es ciklus közötti Magyar Méhészeti Nemzeti Program is. A sikeres tárgyalások eredményeként az Európai Unió Bizottsága elfogadta a javaslatot és a korábbi 32 millió eurós pénzügyi alapot 36 millió euróra emelte. Így nem csak a magyar méhészek, de az európai szakma egésze is nagyobb támogatásban részesülhet a következő időszakban.
Czerván György elmondta, hogy a szakma bevonásával jelenleg is zajlik a méhészeti program végrehajtási rendeletének előkészítése, amely várhatóan szeptemberben fog megjelenni.
Kiemelte, hogy a magyar méhészek az elmúlt években kiemelkedő sikerességgel pályáztak, ugyanis a 2013-2016-os Magyar Méhészeti Nemzeti Programból éves szinten rendelkezésre álló mintegy 4,6 millió eurót szinte száz százalékban ki tudták használni a gazdálkodók.
(FM Sajtóiroda)
A Miniszterelnökség Agrár-Vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága, mint Irányító Hatóság megküldte a 2014-2020-as időszakra szóló Helyi Fejlesztési Stratégia jóváhagyásáról, valamint a véglegesen elismert LEADER HACS-ként való elismerésről szóló dokumentumot a Csengeri Járás Leader Egyesület részére.
Az alábbi linkekre kattintva megtekinthetőek a dokumentumok pdf formátumban:
Csengeri Járás Leader Egyesület HFS szakmai értékelés
Csengeri Járás Leader elismerés
Csengeri Járás Leader HFS végleges
A Vidékfejlesztési Program keretében 2016. március 25-én megjelent „Baromfitartó telepek korszerűsítése”, „Sertéstartó telepek korszerűsítése”, valamint „Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése” című pályázatok felfüggesztéséről döntött az Irányító Hatóság.
Az egyenként közel 20 milliárd forint keretösszegű pályázatokra a mezőgazdasági termelők május közepétől nyújthatták be támogatási kérelmeiket. A rendkívül népszerű felhívások forrásaira mindezidáig együttesen közel háromszoros támogatási igény érkezett be, ezért az Irányító Hatóság a rendelkezésre álló forráskeret kimerülésére való tekintettel 2016. július 20. napján Közleményben tájékoztatta a pályázókat a kérelmek benyújtási lehetőségének felfüggesztéséről. Az Irányító Hatóság döntése értelmében a kérelmek benyújtására a felfüggesztésről szóló közlemény megjelenését követő harmadik napig, vagyis 2016. július 22. 23 óra 59 percig van lehetőség.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről és a felfüggesztést megelőzően gondoskodjanak a támogatási kérelmek véglegesítéséről és benyújtásáról.
A felfüggesztésről szóló IH közlemények megtalálhatóak a www.szechenyi2020.hu honlapon.
Az Irányító Hatóság a juh- és kecsketartó telepek, valamint az általános állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázati felhívásokat nem függeszti fel, azokra továbbra is várja a támogatási kérelmeket.
/Miniszterelnökség/
A borászati ágazat versenyképességének és energiahatékonyságának javítására fordíthatják a termelők azt a negyvenmilliárd forintos pályázati keretet, amelyet 2016. július 12-én hirdetett meg a Miniszterelnökség – mondta el sajtótájékoztatón Kis Miklós Zsolt.
A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte: a 2007-2013 közötti uniós programozási időszak vidékfejlesztési programjában nem volt külön keret a borászati ágazat ilyen jellegű fejlesztésére. A Miniszterelnökség az új ciklusban fontosnak tartotta, hogy a jelentős hagyományokkal rendelkező, munkaerő-igényes ágazat számára elkülönített forrás álljon rendelkezésre. Ennek köszönhetően a Vidékfejlesztési Program tervezésekor egy új intézkedés bevezetésével mintegy 20 milliárd forint jutott az ágazati szereplőknek. A pályázati felhívásra várható nagy igény miatt azonban a Miniszterelnökség megduplázta a rendelkezésre álló forrást, melynek köszönhetően a borászok 40 milliárd forintos keretre nyújthatják be kérelmüket.
A most megjelent pályázati felhívás célja, hogy lehetőséget biztosítson új borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez, meglévő technológia vagy gépek korszerűsítéséhez, illetve építéssel járó fejlesztési beruházások megvalósításához. Mindemellett a választható tevékenységek körében – bizonyos korlátozások mellett – további források igényelhetőek telepi infrastruktúra fejlesztésére, bortároló tartálykapacitásának bővítésére, valamint maximum 10 millió forint forrás nyerhető fahordó vásárlására.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás maximális összege 200 millió forint. Az érintettek 2016. szeptember 12. és 2018. szeptember 11. között nyújthatják be támogatási kérelmüket awww.mvh.gov.hu weboldalon. Az első értékelési határnap 2016. november 11-e. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A most megjelent felhívással együtt ez idáig a Vidékfejlesztési Program keretében összesen 35 darab pályázat jelent meg. A rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintos keretből a Miniszterelnökség eddig mintegy 890 milliárd forintot hirdetett meg.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívások részleteiről awww.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
Forrás: Miniszterelnökség
A kormány döntése alapján kültéri sportparkok építésére irányuló program indul. A könnyen hozzáférhető, ingyenesen használható, igényes szabadtéri létesítményekben elsősorban a felnőtt sportolni vágyók tölthetik el aktívan a szabadidejüket.
A fentiek szellemében a Kormány az 1314/2016 (VI. 30.) Korm. határozatában döntött a Nemzeti Szabadidős – Egészség Sportpark Programról amelynek alapvető célja, hogy olyan közösségi terek kerüljenek az ország minél több településén kialakításra, ahol valamennyi korosztály, a fiatalabbaktól az idősebbekig aktívan töltheti el a szabadidejét igényes szabadtéri létesítményekben.
A sportparkok építésére a települési önkormányzatok nyújthatnak be kérelmet a lakosságszámmal arányosan. A Program keretében 40, 70, 90 vagy 150 négyzetméter alapterületű sportpark építtethető, amely 200 vagy 400 méteres, 125 cm széles futókörrel bővíthető. A létesítmények mindegyike alkalmas lesz az alapvető erősítő edzésformák gyakorlására, a nagyobb méretűek pedig további speciális gyakorlatok elvégzésére is lehetőséget biztosítanak.
A kérelmeket a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-nél (1146 Budapest, Hermina út 49.) lehet benyújtani 2016. augusztus 15-ig. Az elbírálást követően a Nemzeti Sportközpontok építi meg az új sportparkokat.
A Programról részletes tájékoztatás és a kérelem benyújtásához szükséges dokumentáció elérhető és elektronikusan letölthető a http://www.bmsk.hu/sportpark oldalon.
Az öntözött területek növelését célzó beruházások eredményes megvalósítása érdekében döntött a Miniszterelnökség a Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázat módosításáról.
A gazdálkodók 2016. május 11-én ismerhették meg a Vidékfejlesztési Program öntözésfejlesztési pályázatát, melynek keretében mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre többek között a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, valamint takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására.
A hamarosan megjelenő módosítás eredményeként többek között lehetővé válik a 12 évnél idősebb gyümölcstermő ültetvények öntözésfejlesztése, továbbá változnak a meliorált utak kialakításával kapcsolatos feltételek és egyszerűbbé válnak az engedélyezési eljárásra vonatkozó előírások.
Annak érdekében, hogy a módosított felhívást a pályázók minél szélesebb körben megismerhessék, a támogatási kérelmek benyújtására 2016. július 6-a helyett 2016. augusztus 1-től lesz lehetőség. A projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről.
A módosított pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu oldalon lesz hamarosan elérhető.
(Miniszterelnökség)
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet arra, hogy csak azon ügyfelek részesülhetnek fejlesztési támogatásban, akik a munkaügyi előírásoknak megfelelően folytatják tevékenységüket, tehát igazolni tudják rendezett munkaügyi kapcsolataikat.
A Vidékfejlesztési Program 1300 milliárd forintos keretösszegéből is csak az államháztartási törvényben és annak végrehajtási rendeletében leírt munkaügyi feltételeknek megfelelve lehet támogatást elnyerni. Az Irányító Hatóság a támogatói kérelem elutasításáról dönthet, ha a hatóság munkaügyi bírságot szab ki a pályázóra többek között azért, mert nem gondoskodik alkalmazottainak bejelentéséről, az életkori feltételeket figyelmen kívül hagyja, nem tartja be a munkaszerződésben vállalt munkabér kifizetésének határidejét, vagy nem tesz eleget az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség követelményének.
Azon pályázók, akiknél a hatóság két éven belül a korábbival azonos munkaügyi szabálysértést nem állapított meg, ismételten jogosultak lehetnek a támogatásra.
A Miniszterelnökség mindezek miatt felhívja a pályázók figyelmét, hogy a rendelkezésre álló források maximális felhasználása érdekében a támogatási kérelmeiket körültekintően készítsék elő és minden esetben tartsák be a vonatkozó munkaügyi szabályokat.
(forrás: Miniszterelnökség)
Módosult a Vidékfejlesztési Program vonatkozásában megjelent Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei című útmutató formátuma.
A Vidékfejlesztési Program vonatkozásában megjelent Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei című útmutató word formátumban érhető el annak érdekében, hogy a benne szereplő hivatkozások közvetlenül megnyithatóvá váljanak.
Részletek itt megtekinthetők.
(forrás: palyazat.gov.hu)
Megjelent a kormány határozata a központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények átalakításáról, amely több mint ötven szervezetet érint. Ezek döntő többsége várhatóan jogutódlással megszűnik.
A június 13-i Magyar Közlönyben közzétett határozat tárcánkénti bontásban közli az egyes intézményekkel kapcsolatos kormánydöntéseket. Mint az MTI összefoglalójában írja: a Földművelésügyi Minisztérium vonatkozásában az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség a Pest Megyei Kormányhivatalba olvad be, a Földmérési és Távérzékelési Intézet pedig a fővárosi kormányhivatalba. Jogutódlással megszűnik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is, feladataik máshová kerülnek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatósági feladataiban a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak majd el – számol be a távirati iroda.
Az MTI közleménye szerint a minisztereknek előterjesztést kell készíteniük a kormány számára az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek elrendelt átalakításáról, a nemzetgazdasági miniszternek pedig a szükséges költségvetési módosításokat is be kell nyújtania.
(MTI)
A Miniszterelnökség két pályázati felhívást jelentetett meg a Vidékfejlesztési Program keretében 2016. június 10-én, amelyek elsősorban az éghajlatváltozással összefüggő problémák kezelését, vizeink mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a biodiverzitás megőrzését szolgálják.
A Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és vizes élőhely létrehozása, fejlesztése című pályázat keretében 1 milliárd forint áll az aktív mezőgazdasági termelők rendelkezésére a területi vízvisszatartás, a szennyezések csökkentése, valamint a vizeink mennyiségi és minőségi védelmének megteremtésére. A pályázat keretében elnyerhető területalapú, vissza nem térítendő támogatásra 2016. július 11. és 2018. július 11. között nyújthatják be kérelmüket az érintettek. Az első értékelési határnap 2016. augusztus 9.
Az Élőhelyfejlesztési célú nem termelő beruházások című felhívásra 3,51 milliárd forintot különített el a Miniszterelnökség. A támogatás célja, a mezőgazdasági táj ökoszisztéma-szolgáltatásainak fejlesztése, a fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetének megőrzése, javítása, valamint a Natura 2000 területek, illetve a magas természeti értékkel rendelkező gazdálkodási rendszerek közjóléti funkciójának erősítése. Az aktív mezőgazdasági termelők a pályázat keretében célterületenként 400 eurónak megfelelő forintösszegű támogatást igényelhetnek hektáronként. Az ügyfelek 2016. július 11. és 2018. július 31. között nyújthatják be pályázataikat. Az első értékelési határnap ebben az esetben is 2016. augusztus 9.
A pályázati felhívások részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak az érintettek. A pályázatok kizárólag elektronikus úton nyújthatóak be a www.mvh.gov.hu weboldalon. Az értékelési határnapokig benyújtott projekteket együttesen bírálják el.
A most megjelent két új pályázati felhívással együtt ez idáig a Vidékfejlesztési Program keretében összesen 34 pályázat jelent meg. A rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintos keretből a Miniszterelnökség eddig mintegy 850 milliárd forintot hirdetett meg a gazdálkodók számára, amely a teljes keret közel kétharmada.
(Miniszterelnökség)
2016. június 13.
A pályázók forráshoz jutását segítik azon 2016. június 10-én megjelent módosítások, amelyek a termelői csoportokra és a termelői szervezetekre vonatkozó jogosultsági feltételeket érintik.
Az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során a Miniszterelnökség elérte, hogy egyszerűbbé váljon a termelői csoportok és a termelői szervezetek számára a jogosultsági feltételek teljesítése. A Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaiban a termelői csoportokat és a termelői szervezeteket érintően egységesen módosításra kerültek a mezőgazdasági árbevételre és a Standard Termelési Értékre (STÉ) vonatkozó feltételek.
Amennyiben a Vidékfejlesztési Program keretében termelői csoport, illetve termelői szervezet kíván pályázni, akkor elegendő, ha a tagok összeszámolt árbevételének legalább 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik, továbbá elegendő a tagok 50 százalékának igazolnia azt, hogy legalább 6000 euró STÉ üzemméretettel rendelkeznek. A könnyítésnek köszönhetően még több gazdálkodó számára nyílik lehetőség uniós forrás lehívására és beruházásaik közös megvalósítására.
A Miniszterelnökség felhívja a pályázók figyelmét, hogy kérelmeiket körültekintően, a változásokat figyelembe véve készítsék el. A részletekről a www.szechenyi2020.hu weboldalon olvasható bővebb tájékoztatás.
(Miniszterelnökség)
Újabb, mintegy 19,68 milliárd forint keretösszegre pályázhatnak a mezőgazdasági termelők és csoportjaik a Miniszterelnökség 2016. június 6-án meghirdetett felhívásának köszönhetően. A gazdálkodók a Vidékfejlesztési Program „Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése” című pályázat keretében juthatnak támogatáshoz.
A most megjelent felhívás elsődleges célja a magyar mezőgazdaság versenyképességének javítása a megtermelt szántóföldi termények tárolási és szárítási kapacitásainak, valamint erőforrás-hatékonyságának biztosításával.
A pályázat keretében terményszárító létesítésére, maximum 5000 tonna termény tárolásához szükséges terménytároló-kapacitás, valamint univerzális magtisztítók, elő- és utótisztítók kialakítására nyílik lehetőség. Az ügyfelek egyéni projekt esetén maximum 100 millió forint, kollektív projekt esetén pedig maximum 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek.
A pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak az érintettek. A pályázatok kizárólag elektronikus úton nyújthatóak be a www.mvh.gov.hu weboldalon 2016. augusztus 5. és 2018. augusztus 6. között. Az első értékelési határnap 2016. október 5. Ezen időszak alatt benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A terménytárolók, szárítók és tisztítók építésére és korszerűsítésére kiírt felhívással együtt ez idáig a Vidékfejlesztési Program keretében összesen 32 darab pályázat jelent meg. A rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintos keretből a Miniszterelnökség eddig mintegy 845 milliárd forintot hirdetett meg a gazdálkodók számára, amely a teljes keret közel kétharmada.
Forrás: Miniszterelnökség
Az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG), valamint az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (ÖKO) kiírás nyertesei.
A csatolt dokumentumok (PDF) tartalmazzák az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG), valamint az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (ÖKO) kiírás nyerteseit.
A lista nem tartalmazza azokat a pályázókat, akik támogatási ponthatár alattiak, vagyis nem részesültek támogatásban, azonban ez ellen kifogást nyújtottak be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Ezek elbírálása csak később fog megtörténni, emiatt a lista a későbbiekben még bővülhet.
(Miniszterelnökség)
Hamarosan megjelenik a Miniszterelnökség azon módosítása, amelynek köszönhetően több ideje lesz az ügyfeleknek a támogatási kérelmek előkészítésére és benyújtására az “Egyedi szennyvízkezelés” című pályázat kapcsán.
A Vidékfejlesztési Program keretében 2016. február 9-én megjelent egyedi szennyvízkezelés kialakítását támogató mintegy 12 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívásra a vidéki térségben működő települési önkormányzatok, önkormányzati társulások nyújthatják be kérelmüket. A 2000 lakos egyenérték alatti települések autonóm és természetközeli szennyvízkezelésének széles körű megvalósítása érdekében döntött a Miniszterelnökség a pályázati felhívás módosításáról.
Annak érdekében, hogy a szennyvízkezelés- és tisztítás megfelelő megválasztásával a vidéki települések környezetterhelése csökkenjen, fontos, hogy átgondolt és a követelményeknek maximálisan megfelelő pályázatokat nyújtsanak be az érintettek. A Miniszterelnökség az ügyfelek érdekeit figyelembe véve döntött a támogatási kérelmek benyújtási határidejének megváltoztatásáról, melynek értelmében az első szakaszban az elektronikus beküldésre 2016. június 15. helyett 2016. augusztus 15-ig kerülhet sor awww.mvh.gov.hu weboldalon. A módosítás a többi szakasz értékelési határnapját is érinti.
A módosított pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu oldalon lesz hamarosan elérhető.
Forrás: Miniszterelnökség
A pályázati felhívások jobb oldalon, a Kapcsolódó anyagok között letölthetőek.
A pályázati adatlapok elektronikus kitöltésére és benyújtására 2016. július 8-tól forráskimerülésig, de legkésőbb augusztus 8-ig van lehetőség a Herman Ottó Intézet honlapján.
Forráskimerülés esetén – amennyiben a pályázati felhívásban meghatározott keretösszeg 200 %-át eléri a már benyújtott pályázatok támogatási igénye –, annak megállapítását követően az FM jogosult felfüggeszteni a pályázat benyújtási időszakát.
A pályázati adatlapok kitöltését és véglegesítését követően lehet az adatlapokat és a nyilatkozatokat kinyomtatni, majd cégszerűen aláírva a mellékletekkel együtt legkésőbb a pályázati adatlap véglegesítését követő 5 naptári napon belül kell postai úton megküldeni a Herman Ottó Intézet címére egy eredeti és egy másolati példányban 1 zárt borítékban, igazolható módon, tértivevényes ajánlott küldeményként.
(FM Sajtóiroda)
Az erdőterületek növelése érdekében hirdetett pályázatot a Miniszterelnökség 2016. május 20-án. A mintegy 50 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra 2016. július 20. és 2018. július 30. között nyújthatják be kérelmüket az érintettek.
A most megjelent pályázat célja a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a szél és vízerózió elleni védekezés, valamint a faanyag, mint környezetbarát nyersanyag és megújuló energiaforrás iránti növekvő igény kielégítése. Ennek érdekében a jogszerű földhasználók erdőtelepítéshez, fenntartáshoz, kieső jövedelempótláshoz, vagy ipari célú faültetvény telepítéséhez igényelhetnek támogatást.
Fontos kiemelni, hogy a pályázat keretében lehetőség nyílik mikorrhizált csemete telepítésére is, amennyiben a terület és a telepítési terv megfelel a felhívásban foglalt szakmai követelményeknek. Erdőtelepítés, illetve ipari célú faültetvény telepítése esetében a legkisebb támogatható terület a koronavetülettel együtt 0,5 hektár.
A pályázati felhívás részleteiről honlapunk pályázatfigyelő menüjében tájékozódhat. A pályázatok kizárólag elektronikus úton nyújthatóak be a www.mvh.gov.hu weboldalon 2016. július 20. és 2018. július 30. között. Az első értékelési határnap 2016. augusztus 15. Ezen időszak alatt benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
Az erdősítés támogatására kiírt felhívással együtt ez idáig a Vidékfejlesztési Program keretében összesen 28 darab pályázat jelent meg. A rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forintos keretből a Miniszterelnökség eddig közel 800 milliárd forintot hirdetett meg a gazdálkodók számára, amely a teljes keret több mint 60 százaléka.
Forrás: Miniszterelnökség
A Vidékfejlesztési Program keretében 2016. február 9-én megjelent „Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés” című pályázat felfüggesztéséről döntött az Irányító Hatóság.
A Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítése című, 26,88 milliárd forint keretösszegű pályázatra az önkormányzatok, non-profit szervezetek és egyházi jogi személyek 2016. május 2-tól kezdhették meg pályázataik benyújtását. Az Irányító Hatóság döntése értelmében erre legkésőbb 2016. május 26-án 23 óra 59 percig lesz lehetőségük. Ezt követően a felhívás – a forráskeret kimerülése miatt – felfüggesztésre kerül.
A vidéki térség kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztését érintő projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az ügyfelek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről és a felfüggesztést megelőzően gondoskodjanak a támogatási kérelem véglegesítéséről és benyújtásáról.
A felfüggesztésről szóló IH közlemény megtalálható a www.szechenyi2020.hu honlapon.
Forrás: Miniszterelnökség
A magyar kormánynak az Európai Bizottsággal folytatott hosszas és eredményes egyeztetésének köszönhetően, a Vidékfejlesztési Program keretében a korábbi összeg többszöröse áll a magyar gazdálkodók rendelkezésére az öntözött területek növelését célzó fejlesztések uniós forrásból való finanszírozására.
A 2016. május 11-én megjelent, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt felhívás keretében mintegy 49,5 milliárd forint áll a gazdálkodók rendelkezésére.
A kormány a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében többek között a vízvisszatartást, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodást, takarékos öntözési technológiák elterjesztését támogatja a most megjelent pályázati felhívás keretében. A kedvezményezett mezőgazdasági termelők és csoportjaik egyaránt benyújthatják igényüket a támogatásra, akik egyéni beruházás esetén maximum 500 millió forint, kollektív beruházás esetén pedig maximum 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.
Fontos kiemelni, hogy az Európai Bizottság és az uniós jogszabályok nagyon szigorú feltételekhez kötik az öntözési beruházások támogatását, így a pályázók számára is elengedhetetlen a pályázati feltételek részletes megismerése. A pályázati felhívásokban, vízjogi engedélyköteles beruházások esetében a pályázat benyújtásának feltételeként szerepel a jogerős elvi vízjogi engedélyek megléte.
Mindemellett a kormány bürokrácia-csökkentő programjának egyik fontos eleme a vízjogi engedélyek megszerzésének egyszerűsítése és gyorsítása is.
Az érintettek pályázatukat kizárólag elektronikus úton nyújthatják be a www.mvh.gov.hu weboldalon 2016. július 6. és 2018. július 6. között. Ezen időszak alatt az első értékelési határnap 2016. november 7. Ezen időszak alatt benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra. Fontos, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőzően megkezdett projekthez nem igényelhető forrás.
A pályázati felhívás részleteiről honlapunk Pályázatfigyelő menüjében tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: Miniszterelnökség
A pályázók forráshoz jutását segítik azon 2016. május 5-én megjelent módosítások, amelyek az állattartó telepek korszerűsítését támogató felhívásokban jelentek meg. A korábban közölt határidő módosítás mellett többek között változtak a termelői csoportokra és a termelői szervezetekre vonatkozó jogosultsági feltételek.
A Miniszterelnökség mind az öt felhívás esetében fontosnak tartja, hogy lehetőséget biztosítson az állattartók számára arra, hogy pályázatukat termelői csoport, illetve szervezet formájában nyújthassák be. Ennek érdekében az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során a Miniszterelnökség elérte, hogy egyszerűbbé váljon a termelői csoportok és a termelői szervezetek számára a jogosultsági feltételek teljesítése. A termelői csoportok és termelői szervezetek esetén a mezőgazdasági árbevételre vonatkozó feltételt a tagok összeszámított árbevételével kell elérni, míg a 6000 EUR STÉ elérését a tagok legalább felének kell teljesíteni
Fontos változás az öt felhívás esetében továbbá, hogy az üzemen belüli anyagmozgatásra, illetve a vagyonvédelem gépeire maximálisan igényelhető támogatási összeget 10 millió forintra, a termény-, illetve takarmánytárolók kialakítására igényelhető forrást pedig 50 millió forintra növelte a Miniszterelnökség. Könnyebbséget jelent a pályázóknak azon módosítás is, melynek eredményeképpen nem szükséges elvi vízjogi engedélyt benyújtaniuk a támogatási kérelmeik mellékleteként.
Módosítás történt a Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítését támogató pályázati felhívásban is, melynek köszönhetően az elérhető maximális támogatási összeg egyéni projekt esetén 50 millió forintra, a kollektív projekt esetén 100 millió forintra emelkedett.
A Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése című pályázati felhívás keretében pedig a Miniszterelnökség lehetőséget ad önjáró- silózó, szecskázó és kaszáló gépek beszerzésére nettó 50 millió forintos támogatási határig.
A Miniszterelnökség felhívja a pályázók figyelmét, hogy kérelmeiket körültekintően, a változásokat figyelembe véve készítsék el. A részletekről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak az érintettek.
Forrás: Miniszterelnökség
Elfogadták a magyarországi natúrparkok 2015. és 2030. közötti időszakra szóló fejlesztési koncepcióját – jelentette be Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára a Föld napján.
Rácz András helyettes államtitkár bejelentette: a fejlesztési koncepció mellett az azt aláíró négy együttműködő országos hatáskörű partnerszervezet – a Földművelésügyi Minisztérium, a Herman Ottó Intézet, a Magyar Natúrpark Szövetség, és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat – létrehozzák a natúrparkok koordinációs hálózatát, amely a dokumentumban rögzítettek megvalósítását segítheti.
A natúrparkok tervszerű és széleskörű fejlesztéséért még 2013-ban kötöttek megállapodást az aláírók, majd ezt követően készült el a magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója. A natúrparkok a természet és tájvédelem mellett környezeti neveléssel, turizmus-ökoturizmussal és vidékfejlesztéssel foglalkoznak kiemelten. A natúrpark cím használatához a természetvédelemért felelős miniszter adhat hozzájárulást. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a natúrparkok fejlesztési koncepciójának célja, hogy a névhasználati címmel rendelkező natúrparkok, továbbá a natúrparki névhasználati cím megszerzését tervező szervezetek számára a 2015–2030-as tervezési időszakra olyan fejlesztési irányokat, ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek összhangban vannak a természetvédelmi, kulturálisörökség-védelmi, valamint a vidékfejlesztési prioritásokkal, továbbá javaslatokat tegyen a megvalósításhoz szükséges eszközrendszerre.
Jelenleg Magyarországon kilenc, a természetvédelemért felelős miniszter által elismert natúrpark működik, amely az ország területének 4,1 százalékára terjed ki, a települések 6,5 százaléka – köztük 19 város – natúrparki település – sorolta a helyettes államtitkár. Az elmúlt években számos további térségben merült fel natúrpark alapításának gondolata, a közeljövőben tucatnyi natúrpark kezdeményezés szerezheti meg a névhasználati címet. Ezek közül a Budakörnyéki, a Tápió mente, a Szigetközi, a Vasi-Hegyhát, a Balaton-Közép-Zalai, és az Észak-Bácskai Natúrparkok elismerési folyamata indult el – ismertette.
Básthy Béla, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke elmondta: a natúrparkok a fejlesztési időszak végére olyan értékőrző és értékteremtő mintatérségekké válhatnak, ahol komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg.
Eperjesi Tamás, a Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a helyzetelemzés alapján meghatározott általános fejlesztési szükségletek között kiemelt szerepet kap a tagság aktivizálása, új tagok bevonása, a meglévő térségi együttműködések elmélyítése, és további együttműködések kialakítása.
Sáringer-Kenyeres Tamás, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke kiemelte: a feladatuk a vidék felemelkedését szolgálni, amit a koncepció is támogat. A 2030-ig megvalósuló folyamat a helyi térségek fejlődését segíti elő.
Forrás: MTI, Herman Ottó Intézet, FM Sajtóiroda
A támogatói kérelmek benyújtási határidejének módosítására hívja fel a Miniszterelnökség azon pályázók figyelmét, akik a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent, mintegy 26,9 milliárd forint keretösszegű településfejlesztési pályázatára kívánják benyújtani igényüket.
A Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítése című pályázatra az önkormányzatok, non-profit szervezetek és egyházi jogi személyek 2016. április 21-e helyett, 2016. május 2-től nyújthatják be első körben a pályázataikat.
A vidéki térség kisméretű infrastruktúrájának és alapvető szolgáltatásainak fejlesztését érintő projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről. A beadási határidő módosításának köszönhetően a Miniszterelnökség elegendő időt biztosít a szakmai tartalmat érintő változások megismerésére, valamint a szükséges dokumentumok beszerzésére.
Az érintettek a felhívásokra kizárólag elektronikus úton nyújthatják be pályázatukat az MVH felületén, awww.mvh.gov.hu weboldalon. A módosított pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu oldalon lesz hamarosan elérhető.
Forrás: Miniszterelnökség
Újabb pályázati forrást nyit a Miniszterelnökség az állattartóknak, a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra mintegy 36,53 milliárd forint keretösszegű forrást hirdetett meg – közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel csütörtökön.
A pályázók a támogatási kérelmeket 2016. május 1. és 2016. május 31. között, illetve 2017. év ugyanezen időszakában nyújthatják be kizárólag elektronikus úton, a www.mvh.gov.hu weboldalon. A kötelezettségvállalási időszak kezdete – a támogatási kérelem benyújtásának függvényében – 2016. május 1. vagy 2017. május 1.
A pályázati felhívás és mellékletei a www.szechenyi2020.hu weboldalon találhatók.
A pályázat keretében a gazdálkodóknak az állatok javát szolgáló szigorú higiéniai és takarmányozási előírásokat kell betartaniuk ahhoz, hogy a növekvő kiadások kompenzálása érdekében vissza nem térítendő támogatásban részesüljenek. Az intézkedés újabb ösztönző elem a tejágazat hatékonyságának további növelésére.
A Miniszterelnökség felhívta a figyelmet, hogy a tejtermelő szarvasmarhák után 5 éven keresztül gazdálkodási évente állategységenként meghatározott mértékű támogatás vehető igénybe, amennyiben a pályázó minden kötelezettséget vállal és teljesít. A pályázat keretében igényelhető alap- és kiegészítő támogatás minimálisan 2 állategységnek megfelelő állategyed után kérhető.
(MTI)
A kormány 150 millió forinttal támogatja testvér települési programok és együttműködések megvalósítását, a pályázatokat kedd éjféltől március 31-ig lehet benyújtani – közölte Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár keddi budapesti sajtótájékoztatón.
A nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a második alkalommal meghirdetett pályázat célja a magyarországi önkormányzatok, települések és külhoni magyar közösségek sokoldalú kapcsolatait ápolni, fejleszteni, a magyar nemzeti azonosságtudatot erősíteni a testvér-települési együttműködések támogatásával. A felhívásra magyarországi települési önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot. Ebben be kell mutatni, hogy mely (legalább egy) határon túli településsel együttműködve kívánja a pályázó a megpályázott programot megvalósítani.
A pályázatokat március 1. és március 31. között lehet benyújtani a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer felületein. A felhívásra 2016. május 1. – 2017. április 30. között megvalósítandó programokkal lehet jelentkezni. A megpályázott tevékenységeket a programban/projektben részt vevő országok (Magyarország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria) valamelyikében kell megvalósítani.
Támogatás lehet kérni meglévő együttműködések kölcsönös fejlesztésére magyarországi önkormányzatok és Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria önkormányzatai között, tapasztalatcserére, a tudás és a legjobb gyakorlatok átadására, a magyar történelemhez kapcsolódó események és a nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódó közösen megvalósítandó programok támogatására. Segítik továbbá a testvér-településeken működő oktatási és nevelési intézmények együttműködését, a kulturális örökség ápolását, kulturális, ifjúsági és hagyományőrző tevékenységek megvalósítását, új testvér-települési kapcsolatok kiépítésére. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 2,5 millió forintig terjedhet. A támogatást az önkormányzatok egy összegben kapják meg.
Potápi Árpád János értékelése szerint a tavalyi 100 millió forintot nagyon koncentráltan sikerült elkölteni. Közölte: tavaly 163 pályázat érkezett, a beérkezett igény 345 682 871 forint volt. A sikeres pályázat legnagyobb része (55 százaléka) erdélyi kapcsolatokat erősít. További információk a www.bgazrt.hu honlapon találhatók.
(MTI)
A beérkezett adatlapok javaslatai közel fele-fele arányban tartalmaztak gazdaságfejlesztési és nem gazdaságfejlesztésre irányuló elképzeléseket. A vállalkozásfejlesztési igények között nagyrészt kisebb léptékű eszközbeszerzések és beruházási igények jelentkeztek. A civil szervezetek és egyházak fejlesztései a közösségfejlesztési tevékenységükhöz kapcsolódott, számukra rendezvények és eszközbeszerzési végrehajtására van szükség. Az önkormányzatok részéről a nem kötelező humánszolgáltatások fejlesztése, a települések vonzóképességét javító fejlesztési igények merültek fel. Az egyházak és az önkormányzatok részéről is igény mutatkozott kegyeleti helyek rendezésére, templomok, egyházi létesítmények felújítására, kapcsolódó eszközbeszerzésre. Adatlapok társadalmi vállalkozások részéről is benyújtásra kerültek, fejlesztéseik a tevékenységükhöz kapcsolódó infrastrukturális és eszközbeszerzési igényeket céloztak meg. A hátrányos helyzetű csoportok (szegregátumban élők, romák, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű nagycsaládok, megváltozott munkaképességűek) tekintetében alig érkezett ötlet. Az adatlapok a csoportok részére nyújtott szolgáltatások fejlesztését célozzák (közösségfejlesztési programok, közösségi ház). A fejlesztési elképzeléseik között eszközbeszerzés, ingatlanfelújítás és rendezvényszervezés is szerepel. A személyes konzultációkon, gyűléseken szerzett információk a HFS intézkedéseiben meg lettek jelenítve. Az intézkedések és az azokban tervezett támogatható tevékenységek mindegyike a SWOT elemzésből kialakított szükségletekre, valamint az ügyfelek által megfogalmazott igényekre reagál.
Az idei évben megjelenik valamennyi vidékfejlesztési pályázat, a rendelkezésre álló összesen 1300 milliárd forintnyi forrásból 610 milliárdra már jelentkezhetnek az érintettek – jelentette ki a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szombaton Hódmezővásárhelyen.
Nemzetgazdasági érdek, hogy a vidékfejlesztési beruházások minél hamarabb megvalósuljanak – mondta Kis Miklós Zsolt a huszonöt éve újjáalakult Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület által rendezett konferencián.
Az előző uniós költségvetési ciklusban tapasztalt erőteljes forráskoncentráción – a támogatások felét a potenciális pályázók 1 százaléka igényelte – változtatni akart a kormány, a kis- és közepes vállalkozásokat, családi gazdálkodásokat kiemelten kívánja segíteni – tudatta a politikus.
A már lezárult pályázatok alapján a tapasztalat az, hogy a rendelkezésre álló források két-háromszorosára érkezik be igény a beruházási támogatások esetében – közölte Kis Miklós Zsolt.
Kiemelt cél a munkaerőigényes ágazatok – állattenyésztés, kertészet, erdőgazdálkodás – fejlesztése, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő beruházások támogatása – hangsúlyozta az államtitkár.
Február 25-től lehet a pályázatokat benyújtani az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos beruházásokra, melyek támogatására 151 milliárd forint áll rendelkezésre. Kertészeti fejlesztésekre – ültetvénytelepítés, üvegházak, fóliák kialakítása, hűtőházak építése, gomba-, gyógy- és fűszernövény termesztés – 75 milliárd forintos keretet különítettek el, 66 milliárdnyi pályázat pedig már megjelent – mondta.
Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára közölte, a Földet a gazdáknak program első ütemében a földhaszonbérleti-pályázatokon összesen 290 ezer hektár állami területet adtak bérbe, ebből 60 ezer fiatal gazdáknak jutott.
Az állami földek tavaly ősszel elindult értékesítése során összesen 130 ezer hektárt adtak el, ebből 10 ezer hektár 3 hektár alatti birtoktest. A földeladásból származó bevétel meghaladja 170 milliárd forintot – tudatta a politikus.
Az államtitkár hangsúlyozta, a földértékesítés során összességében találkozott az agrártársadalom igénye és a kormányzati szándék. Az árveréseken 41 hektár körül alakult az átlagméret, a területek 38 százalékát a 40 év alatti gazdák szerezték meg.
A helyi eredményekre kitérve Bitay Márton elmondta, Csongrád megyében az országos átlaghoz hasonlóan a meghirdetett terület 59 százaléka kelt el.
A földértékesítés második körében március 1-jétől 142 ezer hektárra licitálhatnak a gazdálkodók. Csongrád megyében 1300 birtoktestet, összesen 7700 hektárt hirdetnek meg – tudatta az államtitkár.
(MTI)
Az elmúlt napokban összesen 6 uniós pályázati felhívás jelent meg a Vidékfejlesztési Program keretében, ezek összértéke meghaladja a 87 milliárd forintot – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
A pályázati felhívások nagyobb része, mintegy 66 milliárd forint keretösszeggel a kertészeti ágazat versenyképességének javítását, támogatását célozza – mondta az államtitkár.
Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta: a Vidékfejlesztési Programban a munkaigényes ágazatok támogatását kezelik kiemelten, ezért szánják a mostani pályázati felhívásban meghirdetett támogatások nagyobb részét a kertészeti fejlesztésekre. A megjelent pályázatok esetében a legfontosabb az, hogy olyan a versenyképességet, a hozzáadott értéket növelő beruházások jöjjenek létre, amelyek segítségével a kézimunka-igényes ágazatok nagymértékben képesek lesznek a fejlődésre – mutatott rá az államtitkár. Emlékeztetett arra: 2015 decemberében jelent meg az élelmiszeripari felhívás, 151 milliárd forintos keretösszeggel, ezt folytatják most a kertészeti pályázatokkal.
Az államtitkár elmondta: a kormány januárban határozta meg azt az új pályázati ütemtervet. A mostani kiírások alapján az üvegházak és fóliaházak fejlesztéseire mintegy 22 milliárd, az ültetvények telepítésére és öntözésre 19 milliárd forintot, a hűtő- és gombaházak beruházásaira 22 milliárd forintot szán a kabinet, a gyógy- és fűszernövény-termesztés fejlesztésére 3 milliárd forintot, a mezőgazdasági kisüzemek beruházásaira 14 milliárd forintot különítettek el, az erdőkárok helyreállítására mintegy 6,8 milliárd forintot.
Az államtitkár kiemelte: a pályázatokhoz üzleti tervet kell bemutatni. Az elbírálásban használt pontrendszerben a maximális 100 pontból 55-öt lehet a szerezni a jó üzleti tervvel. Az államtitkár szólt arról is, hogy a támogatások mértéke a Közép-Magyarország régióban 40 százalék, míg a többi régióban 50 százalék. A fiatal gazdák még plusz 10 százalékos támogatással számolhatnak.
Az üvegház-beruházások, fóliaházak, gombaházak és hűtőházak esetén igényelhető vissza nem térítendő támogatás maximális összege egyéni pályázatnál 500 millió, kollektív projekteknél 1 milliárd forint, míg a gyógy- és fűszernövény termesztésnél 50 millió, illetve 100 millió forint. Az ültetvénytelepítésnél a plafon egyéni projekteknél 75 millió, kollektív pályázatoknál 150 millió forint.
(MTI)
Jóváhagyta a kormány a Vidékfejlesztési Program 2016-os éves fejlesztési keretét (ÉFK), amelynek eredményeképpen idén több mint 800 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra pályázhatnak a gazdálkodók. A most rendelkezésre álló keretből a Miniszterelnökség 59 darab felhívás megjelentetését tervezi, amelyből 4 pályázat közbeszerzési eljárással kerül meghirdetésre.
A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban mintegy 1300 milliárd forint került elkülönítésre, amelyből 2016-ban a Miniszterelnökség több mint 800 milliárd forint keretösszegben hirdet pályázatokat. A rendelkezésre álló uniós források maximális felhasználása és kiszámíthatósága érdekében a felhívások megjelenését éves fejlesztési keret szabályozza. A pályázók igényeihez mérten az ÉFK az elfogadást követően többször módosulhat.
A kormány szándékainak megfelelően Magyarországon egy olyan agrár-vidékfejlesztés valósulhat meg a 2014-2020 ciklusban, amely a nagybirtokok helyett a kis és közepes családi gazdaságok érdekeit szolgálja. A Miniszterelnökség éppen ezért kiemelt figyelmet fordít a Vidékfejlesztési Program keretében a beruházási jellegű támogatások biztosítására.
A gazdálkodók kisméretű terménytárolók építésére, valamint mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére több mint 30 milliárd forint értékben pályázhatnak 2016-ban. Az idei évben mintegy 70 milliárd forint támogatást nyerhetnek az állattenyésztők az állattartó telepeik korszerűsítésére. A kertészeti ágazat technológiai fejlesztésére, üveg és fóliaház létesítésre, ültetvénytelepítésre, gyógynövénytermesztésre és gépbeszerzésre is több mint 75 milliárd forint forrás áll rendelkezésre 2016-ban. Fejlesztési források elsősorban a kistelepülések önkormányzatai számára mintegy 76 milliárd forint keretösszegben nyílnak meg. Emellett a LEADER helyi akciócsoportok is több felhívásra benyújthatják támogatási kérelmüket közel 60 milliárd forint értékben.
A fiatal gazdálkodók is kiemelt célcsoportjai a vidékfejlesztési politikának. Az idei évben az új mezőgazdasági vállalkozások indulására, illetve beruházásaik megvalósítására a Vidékfejlesztési Program 76,5 milliárd forintot biztosít.
A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési keretének megállapításáról, valamint a 2016-ra tervezett pályázati felhívásokról az 1012/2016. (I. 20.) Kormány határozatban található bővebb információ.
(Miniszterelnökség)
2016. évi Vidékfejlesztési Program keretek ide kattintva megtekinthető a teljes sokumentum
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) keretében támogatásban részesült ügyfelek monitoring adatszolgáltatási időszaka a megelőző évek gyakorlatához képest korábban, már 2016. január 25-én indul.
Az adatszolgáltatás teljesítésének részletes feltételeiről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a beadási időszak kezdete előtt közlemény formájában részletes tájékoztatást nyújt honlapján (www.mvh.gov.hu).
Az adatszolgáltatást 2016. március 04-ig kell teljesíteni, amelyre kizárólag elektronikus úton van lehetőség.
Felhívjuk a figyelmet, hogy minden új elektronikus kérelem benyújtás (ideértve az adatszolgáltatás benyújtását is) előfeltétele, a kötelező évenkénti egyszeri adatellenőrzés elvégzése az MVH által működtetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben, melyről részletes tájékoztató itt olvasható.
A korábbi évekhez hasonlóan az adatszolgáltatást ügyfélkapus bejelentkezéssel lehet elvégezni az alábbi módon:
A monitoring adatszolgáltatás elvégzésére jogosult személy a www.mvh.gov.hu oldalon az „Elektronikus ügyintézés” menüben az e-monitoring alkalmazást kiválasztva, ügyfélkapus hozzáférésén keresztül, az ügyfél-azonosító beírásával töltheti ki az ügyfél nevére szóló adatlapot.
A monitoring adatszolgáltatás elvégzésére jogosult személyek:
- Az a természetes személy ügyfél, aki rendelkezik saját ügyfélkapuval.
- Azok a nem természetes személy ügyfelek, amelyek egyetlen törvényes képviselővel rendelkeznek, meghatalmazás létesítése helyett, elsődleges képviselő útján is teljesíthetik monitoring adatszolgáltatási kötelezettségüket.
- Az ügyfél meghatalmazottja vagy kamarai meghatalmazottja, amennyiben jogosultsága kiterjed a monitoring adatszolgáltatás elvégzésére.
További kérdésekkel az MVH Központi ügyfélszolgálatához az ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu e-mail címen, a (+36-1) 374-3603 és a (+36-1) 374-3604 telefonszámon, vagy kirendeltségi ügyfélszolgálatainkhoz fordulhatnak ügyfeleink.
/MVH/
Február 15-től lehet benyújtani a pályázatokat az élelmiszeripari fejlesztéseket segítő, 151 milliárd forint keretösszegű kiírásra – hívta fel a figyelmet Kis Miklós Zsolt, Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára felidézte, az élelmiszeripar fejlesztésére a kormányzat összesen mintegy 300 milliárd forintot biztosít, ennek jelentős részét, 206 milliárd forintot a 2014-2020 közötti uniós programozási időszak Vidékfejlesztési Programjának keretében. A tavaly év végén meghirdetett 151 milliárd forintos kiírásra nemcsak mezőgazdasági termelők jelentkezhetnek, de a pályázat legfőbb nyertesei a gazdák lehetnek, mert olyan fejlesztéseket valósíthatnak meg, amelyekre korábban nem volt lehetőségük, illetve nem állt ekkora összeg a rendelkezésükre – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt.
A nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozók közül csak a mikro- és a kisvállalkozások juthatnak hozzá ehhez a támogatáshoz. Az élelmiszeripari közepes és nagyvállalatok a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) keretéből, illetve a hazai költségvetésből juthatnak forrásokhoz – tette hozzá. Az államtitkár kiemelte: a kiírás jelentősen hozzájárul a vidéki foglalkoztatottság növeléséhez is.
Egyéni pályázat esetében maximum 500 millió forint nyerhető el, konzorciumok akár 1,5 milliárd forintos támogatáshoz is juthatnak. A jelentkezők a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez és a piacra jutást segítő technológiai fejlesztések megvalósításához, valamint a hatékonyságot segítő fejlesztésekhez kaphatnak forrásokat. Az igényelhető támogatás mértéke 50 százalékos, a közép-magyarországi régióban 40 százalékos lehet – ismertette Kis Miklós Zsolt.
Az államtitkár kitért arra is, hogy tavaly ősszel megjelentek az agrár-környezetgazdaságot, valamint az ökológiai termelést segítő pályázati felhívások, és ezek beadási határidejét meghosszabbították 2015. december 31-ig. Az agrár-környezetgazdálkodási kiírásra több mint 18 ezren adtak be támogatási kérelmet, mintegy 1,2 millió hektárra. Azt a pályázatok feldolgozása után tudják majd megmondani, hogy mennyi pénzt igényeltek a jelentkezők. Rendkívül nagy volt az érdeklődés, az igény várhatóan meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat – jelezte az államtitkár.
Ökológiai gazdálkodásra 2242 kérelem érkezett, valószínűleg elég lesz a rendelkezésre álló pénz – tette hozzá. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly év végén megjelent két új pályázati felhívás, a ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak megőrzésére, valamint a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának megőrzésére.
Kis Miklós Zsolt összegzése szerint a 2007-2013-as uniós programozási időszakot sikeresen zárták, a forrásokat teljesen fel tudták használni. Az idei év első hónapjaiban megjelennek azok a pályázati felhívások, amelyeket tavaly nem sikerült meghirdetni, illetve minden új vidékfejlesztési pályázati felhívást meghirdetnek még ebben az évben – közölte az államtitkár.
(MTI)
A Vidékfejlesztési Program keretében újabb két pályázati felhívást jelentetett meg a Miniszterelnökség 2015. december 29-én. A felhívások az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatban a genetikai állomány megőrzését, fenntartását előtérbe helyező gazdálkodókat hivatottak támogatni. Az állattenyésztők ennek keretében 14 milliárd forintra, a növénytermesztők 3,8 milliárd forintra pályázhatnak.
A Miniszterelnökség most megjelent 14 milliárd forint keretösszegű felhívásának köszönhetően az állattenyésztők alacsony létszámmal rendelkező állatfajták eredeti tartási-, takarmányozási körülményekhez hasonló feltételek megvalósítására, valamint a genetikai állomány megőrzésére pályázhatnak. A 100 százalékos intenzitású támogatás a tenyésztőszervezet által elismert állatállományra vehető igénybe.
Hazánkban a ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és a mikroorganizmusok megőrzése rendkívül fontos. A Miniszterelnökség a növénytermesztési és kertészeti ágazatban dolgozók számára nyújt a most megjelent felhívásával 100 százalékos támogatási intenzitású pályázati lehetőséget, annak érdekében, hogy ezeket a növényfajtákat felkutassák és megőrizzék. A pályázat keretösszege 3,8 milliárd forint, a kötelezettségvállalás időtartama pedig 5 év.
Az érintettek az állattenyésztési ágazatot érintő felhívásra elsőként 2016. február 1. és 2016. február 28. között, a növénytermesztési és kertészeti ágazatot érintő felhívásra pedig elsőként 2016. április 1. és 2016. május 2. között, kizárólag elektronikus úton nyújthatják be pályázatukat és kifizetési kérelmüket az MVH felületén, a www.mvh.gov.hu weboldalon. Másodszorra a következő év azonos időszakában nyílik lehetőség pályázni. A kötelezettségvállalás időszakának kezdete mindkét felhívás esetében, a benyújtástól függően 2016. január 1. vagy 2017. január 1.
A felhívások részletes megismerésében és a pályázatok leadásában a www.szechenyi2020.hu weboldal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gondozásában megjelent kézikönyv ad részletes tájékoztatást és segítséget.
(Miniszterelnökség)
A mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére, a magasabb hozzáadott értéket eredményező technológiák beszerzésére és az ágazaton belüli munkahelyteremtésre irányuló projektek megvalósítása érdekében hirdetett 151 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot a Miniszterelnökség.
A Vidékfejlesztési Program keretében 2015. december 28-án megjelent felhívással a kormány az élelmiszeripar ágazati innováció ösztönzését, ezáltal az elavult technológiai módszerek fejlesztését, s ezen intézkedések mentén új munkahelyek teremtését tűzte ki célul. A célok elérése érdekében mezőgazdasági termelők, valamint mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások nyújthatnak be pályázatot akár egyénileg, akár kollektív beruházás keretében.
A most megjelent felhívás keretében igényelhető, vissza nem térítendő támogatás összege egyéni beruházás esetén maximum 500 millió forint, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd forint. A támogatás intenzitása egyes régiónként eltérő, legfeljebb 50 százalék.
Az érintettek elektronikus úton nyújthatják be pályázatukat és kifizetési kérelmüket az MVH felületén, a www.mvh.gov.hu weboldalon, 2016. február 15. naptól 2018. február 15. napig. Ezen időszak alatt a felhívásban feltüntetett értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra.
A felhívás részéletes megismerésében és a pályázatok leadásában a www.szechenyi2020.hu weboldal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gondozásában megjelent kézikönyv ad részletes tájékoztatást és segítséget.
(Miniszterelnökség)
A 2016. január 1-jével bevezetésre kerülő gazdálkodási napló kitöltési útmutatójának tervezetét az alábbi dokumentumban tesszük közzé.
A Tanyafejlesztési Program 2015. évi eredményeit, tapasztalatait szakmai műhelytalálkozón összegezték december 18-án a Herman Ottó Konferencia Központban, amelyen a jövőre vonatkozó irányokat is megfogalmazták.
Az idén érkezett a programba a legtöbb pályázat, több mint 1700, amelyekből 360-at bíráltak el pozitívan. A pályázatok értékelését közel ötven munkatárs végezte el határidőre – mondta el Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója.
A program idén az ötödik pályázati kiírást élte meg, amely iránt komoly érdeklődés mutatkozott mind a tanyán élő gazdálkodók, mind az önkormányzatok részéről. A Tanyafejlesztési Program jövőre 1,2 milliárd forintos kerettel folytatódik, a későbbiekben pedig tovább emelnék a támogatás mértékét – emelte ki Szakáli István Loránd. Az agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár hozzátette: egyre többen, közel háromszázezren élnek ma tanyán, a fejlesztési program életminőségük javítását szolgálja.
A következő évi Tanyafejlesztési Program a Vidékfejlesztési Program felhívásait figyelembe véve, azzal összhangban jelenik majd meg – mondta elSzabó Mátyás. A Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője jelezte, hogy a következő évi felhívás jogszabályalkotása már januárban megkezdődik, az előző évhez képest korábban, kora tavasszal szeretnék meghirdetni, hogy a pályázóknak elegendő idő álljon rendelkezése a felkészüléshez.
A szakmai műhelytalálkozón többek között azt is vizsgálták, hogyan lehet tovább egyszerűsíteni a pályázatok benyújtását, csökkenteni az adminisztrációs terheket, segíteni a tanyán élő pályázókat.
Forrás: Herman Ottó Intézet
„Az állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése” című (VP-5-4.1.1.6-15 kódszámú) felhívás dokumentuma karakterhiba miatt cserélésre került. Tartalmi módosítás a pályázati dokumentáció szöveges részében nem történt.
Értesítjük a civil szervezeteket, hogy megjelentek az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított forrásból, a Nemzeti Együttműködési Alap Kollégiumainak a 2016. évre vonatkozó „Civil szervezetek szakmai programjának támogatása 2016.” című szakmai pályázati kiírásai. A pályázat célja a civil szervezetek szakmai programjainak támogatása.
A korábbi évekhez hasonlóan pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő látja el.
A pályázatokat legkésőbb 2016. január 15. és 2016. január 19. között, a szakmai pályázati kiírásokban megadott, kollégiumonként eltérő időpontokban, kizárólag az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszeren keresztül (EPER-ben) lehet benyújtani.
Elérhetőség: HTTP://CIVIL.INFO.HU/WEB/NEA
Megkezdődött a magyarországi natúrparkok fejlesztési koncepciójának társadalmi egyeztetése. A szakmai véleményeket, észrevételeket, fejlesztési irányokat, ajánlásokat 2016. január 14-ig várják!
A Herman Ottó Intézet koordinálásával, a Magyar Natúrpark Szövetség, a Földművelésügyi Minisztérium témafelelős főosztálya és a névhasználati címmel rendelkező natúrparkok közreműködésével, a korábbiakban a natúrparkok szakmai koncepciójának megalkotása és végrehajtása érdekében, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózattal is kibővített együttműködésre alapozva, elkészült a hazai natúrparkok fejlesztési lehetőségeit feltáró koncepció egyeztetési anyaga. A dokumentum ide kattintva érhető el.
A fejlesztési koncepció társadalmi egyeztetése keretében a dokumentummal kapcsolatos szakmai véleményeket, észrevételeket 2016. január 14-ig várják a naturparkok@hoi.hu e-mail címen.
Forrás: Herman Ottó Intézet
A tanyák és az alföldi tanyás térségek megőrzését és fejlesztését célzó Tanyafejlesztési Programban idén közel 360 pályázat nyert az 1,4 milliárd forintos alapból. A támogatottak listája elektronikus formában elérhető a hír csatolmányában.
A fél évtizedes Tanyafejlesztési Program jövőre is folytatódik, 1,2 milliárd forint jut rá. A pályázat iránt komoly érdeklődés mutatkozik mind a tanyán élő gazdálkodók, mind az önkormányzatok részéről – mondta el Fazekas Sándor december 17-én. A program többletlehetőséget jelent a tanyán élők számára termékeik piacra juttatásához, gazdálkodásuk, infrastrukturális lehetőségeik fejlesztéséhez, emellett megvalósulhatnak közlekedési fejlesztések is a segítségével. Örvendetes tény – húzta alá a földművelésügy miniszter -, hogy növekszik a tanyán élők száma, ami most 300 ezer főt jelent.
- Németh Zsoltkörnyezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár elmondta: az idei pályázati kiírás – a korábbiakhoz hasonlóan – négy célterülettel jelent meg. Pályázni lehetett települési és térségi fejlesztések támogatására, 500 millió forintos kerettel. A villamos energiaellátás fejlesztésére az önkormányzatok 50 millió forintig terjedő támogatást igényelhettek 90 százalékos támogatási aránnyal, a 100 százalékos támogatású vízminőség-vizsgálatokra ötmillió forint volt a legmagasabb pályázható összeg, míg a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére 2-4 millió forintot lehetett igényelni, 90 százalékos támogatással. A tanyagazdaságok fejlesztésére több mint 400 millió forint állt rendelkezésre. Ebből támogatást kaphattak a gazdálkodók az állatállomány kialakítására, az állomány bővítésére, a szükséges szaporítóanyag biztosítására; továbbá a lakó- és gazdasági épületek felújítására, az egészséges ivóvíz biztosítására. Az igényelhető támogatás felső összege hárommillió forint volt, 75 százalékos támogatási aránnyal. A fiatalgazdák esetében a támogatás mértéke elérhette a 90 százalékot. A tanyagazdaságok indító támogatására mintegy 150 millió forint állt rendelkezésre az alapban. A villamos energiaellátás fejlesztésére a gazdálkodók egyénileg is pályázhattak támogatásért. Erre összesen 170 millió forintot biztosított a program. Az igényelhető támogatás maximális mértéke 10 millió forint volt, 100 százalékos támogatással. A kormány szeretné, ha 2020 végéig valamennyi magyarországi tanyán lenne áram – mondta az államtitkár.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy eddig az idén érkezett a programba a legtöbb pályázat, több mint 1700, amelyekből 360-at bíráltak el pozitívan. A támogatottak listáját elektronikus formában teszik közzé a Hermann Ottó Intézet honlapján illetve a kormányzati portálon a döntést követő 10 napon belül, de a nyerteseket írásban is értesítik. A program ötéves működése során 1440 pályázatot támogattak.
Forrás: MTI/FM Sajtóiroda
Tanyaprogram döntési lista 2015.
448.21 KB
Újabb két kézikönyvet jelentetett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az egyik a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett ÖKO támogatásról, míg a másik a földforgalommal kapcsolatos szabályozásról ad átfogó tájékoztatást.
Az Ökológiai gazdálkodás kézikönyv a pályázati felhívás törzsszövege és annak mellékletei alapján készült, amelyekből a legfontosabb tudnivalókat közérthetően, a lényeget kiemelve fejti ki. A kiadvány a pályázati felhívás legfontosabb tartalmi elemeinek ismertetésén túl részletezi az ökológiai gazdálkodás szabályait is, ami a támogatás igénybevételének legfontosabb feltétele. A kézikönyvet az AKG kézikönyvvel összevetve pedig lehetőség van arra, hogy a gazdálkodók mérlegeljék, hogy az AKG, vagy inkább az ÖKO támogatásra szeretnének-e pályázni.
A tavalyi év jelentős változásokat hozott a birtokpolitikában, és vele együtt a termőföldpiac szabályozásában. Aföldforgalmi szabályozásról szóló kézikönyv célja, hogy megismerhessék az érdeklődők az agrárium legfőbb értékét körbehatároló szabályrendszert. A kiadvány átfogó képet nyújt a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmára vonatkozó legfontosabb szabályokról, valamint egyes, a földhasználathoz közvetlenül kapcsolódó jogi, illetve igazgatási jellegű kérdésekről. Az első rész a mező- és erdőgazdasági földek tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó előírásokról szól, amelyhez kapcsolódóan – időszerűsége miatt – külön is foglalkozik az osztatlan közös tulajdonú földrészletek megszüntetésének eljárásrendjéről, illetve az állami tulajdonban lévő földterületek értékesítésének módjairól. A második nagy témakör a termőföld használati jogának megszerzésére irányuló lehetőségeket mutatja be.
(NAK)
A nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének támogatására a HUNG-2015 pályázat pályázati felületét 2015. december 14-én újból megnyitották.
Az I-es célterülethez rendelt támogatási keretösszeget 70 millió forinttal megemelték, így összesen 170 millió forint a megpályázható összeg. Amennyiben a támogatási igény eléri a 340 millió forintot, a pályázatok beadásának lehetőségét felfüggesztik.
A II-es célterület esetében is megnyitják a pályázati felületet, a keretösszeg emelése nélkül. A pályázatokat 30 millió forint támogatási igényig fogadják be, ezt követően a pályázatok beadásának lehetőségét felfüggesztik.
Forrás: Herman Ottó Intézet
Kedves Civil Barátaink és Partnereink!
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított forrásból megjelent a Nemzeti Együttműködési Alap 2016. évre vonatkozó működési pályázati kiírása (NEA-16-M). Ezzel lehetőség nyílik a civil szervezetek 2016. évi működésének támogatására. A pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő látja el. A működési kiírás egységes szerkezetben, egy pályázati kiírás keretében jelenik meg minden kollégium tekintetében. A pályázatok beadási határideje – attól függően, hogy ki melyik kollégiumhoz pályázik – 2016. január 4-7. A szakmai programok támogatásához a pályázati kiírások meghirdetésére – a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsának döntése értelmében legalább 30 nappal a működési pályázat meghirdetése után – várhatóan 2015. december 28-án kerül sor.
A Pályázati kiírás a CIVIL.INFO.HU/WEB/NEA/PALYAZATOK oldalon érhető el.
A Nemzeti Művelődési Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Irodája és Ura Község Önkormányzatának együttműködésében 2015. december 04-én, pénteken, 15 órai kezdettel rendezzük meg a 600 lelkes község Közösségi Házában az év utolsó Kapunyitogatóját.
Mit jelent az „utolsó” Kapunyitogató?
Az utolsó Kapunyitogatót irodánk ebben az évben Ura településen valósítja meg, mely a lakosok számára nem utolsó alkalom, hanem éppen ellenkezőleg, a közösségi kezdeményezés első, jelentős mérföldköve.
Mit szeretnénk az urai közösségekkel?
Urán szépen felújított közösségi teret találunk, viszont közösségi kezdeményezések a kistelepülésekre jellemző nehézségek miatt kevés alkalommal valósulnak meg.
Tehát célunk lehet az, hogy ezen a tendencián változtassunk. „Lakjuk be” a közösségi teret, a falu lakosai előtt új irányok és új tevékenységek jelenhessek meg, az emberek kerüljenek közelebb egymáshoz – mindezek mérhető folyamatokat indítanak be. Ezt megerősítik a Kapunyitogatót megelőző időszak tapasztalatai, melyek a közös gondolkodásról szóltak.
Ura településre Mátészalka irányából, Ököritófülpös, Porcsalma, Tyukod településeken keresztül juthatunk el; e település Magyarország egyik legkeletibb pontján, az Ecsedi-láp szélén található, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében.
Természetesen az újévben folytatjuk a kistelepülések közösségeinek „ébresztését”, hiszen hitvallásunk és a gyakorlati tapasztalataink is azt mutatják, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet tevékenységeinek, a Kapunyitogatóknak fontos helye és építő ereje van a megyében található kistelepülések életében.
Mudri Imre
A Herman Ottó Intézet Közösségi Fejlesztésekért és Értéktárakért Felelős Osztályán keresztül felhívást tesz közzé működő Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (továbbiakban röviden: IKSZT) részére, 2016-ban megrendezendő Helyi Aktivációs Műhelynap (továbbiakban röviden: HAM) szervezési feladatainak ellátására. A szakmai programsorozat vidéki befogadó helyszínei a felhíváson induló IKSZT-k közül kerülnek kiválasztásra, szakmai és területi szempontok figyelembe vételével.
A felhívásról részletesebben az alábbi linken tájékozódhat:
Tájékoztatjuk, hogy a közbeszerzési szabályok 2015. november 1-től megváltoztak, így az 50% alatti támogatás intenzitással rendelkező vállalkozásokra is kiterjed a közbeszerzési kötelezettség. Ebből eredően bizonyos feltételek teljesülése esetén a 2015. november 1. utáni beszerzések, megrendelések, szerződéskötések már közbeszerzési kötelezettséget vonhatnak maguk után.
Az új Közbeszerzési törvény (a 2011. évi CVIII. törvényt felváltó 2015. évi CXLIII. számú törvény, a továbbiakban: új Kbt.) 5. § (3) bekezdése alapján bővül az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek köre. Ennek értelmében 2015. november 1-től a pályázók/kedvezményezettek szélesebb köre köteles a közbeszerzési törvény alkalmazásával eljárni a projektmegvalósítás során.
A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett – egyebek mellett – az az egyébként az új Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezet is, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az új Kbt. 5. § (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább 25.000.000,- forint összegben közvetlenül támogatja. Kiemelendő, hogy fentiekben meghatározott, támogatási összegen alapuló közbeszerzési kötelezettséget nem a teljes projekt viszonylatában, illetve a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem az egyes konkrét beszerzések (közbeszerzések) tekintetében kell vizsgálni és megítélni.
Felhívjuk figyelmét a projekt keretében megvalósítandó beszerzések tekintetében esetlegesen fennálló közbeszerzési kötelezettségre, a közbeszerzési eljárások idő- és költségigényére, valamint arra, hogy az irányadó jogszabályban meghatározott kötelezettségek (ide értve a közbeszerzési eljárások jogszabály szerinti ellenőrzésének kezdeményezését is) megállapítása és betartása a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett feladata.
A Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására nyílt pályázatot hirdet.
A pályázat célja: a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény szerinti települési, tájegységi, megyei, külhoni nemzeti értékek gyűjtése, rendszerezése és megismertetése, a külhoni értékgyűjtő mozgalom megszervezése és népszerűsítése, külhoni települési, tájegységi értéktárak létrehozása magyarországi és külhoni önkormányzatok, civil szervezetek együttműködése által, valamint hagyományos népi mesterségek továbbörökítését célzó programok megvalósítása.
- Támogatási célterületek
- Közös projektek megvalósítása határon túli magyarok lakta településekkel, megyékkel együttműködésben (két azonos szakmai színvonalú pályázat esetében az értékelés során előnyt élvez az a pályázat, amely már meglévő testvér-települési megállapodást is tartalmaz), mely az értékgyűjtés módszertana tekintetében tapasztalatátadásra, hazai és külhoni értékgyűjtésre, külhoni értéktárak létrehozására és működtetésére, a nemzeti értékek népszerűsítésére, közös rendezvények megvalósítására irányul.
- Hagyományos népi mesterségek, kihalófélben lévő szakmák továbbörökítését célzó magyarországi programok, alkotótáborok szervezése, tananyag összeállítása.
- A pályázat benyújtására jogosultak köre (továbbiakban: pályázók) az egyes pályázati célok tekintetében
- célterület esetében:
– értéktár bizottságot működtető települési önkormányzatok,
– megyei önkormányzatok, valamint
– települési önkormányzat által az értéktár bizottság működtetésével megbízott civil szervezetek. - célterület esetében:
– civil szervezetek (melyek alapító okiratában, vagy alapszabályában szerepel a kézműves hagyományok megőrzésének feladata). - A pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege egy pályázó esetében 1.000.000 forinttól 3.000.000 forintig terjedhet.
A pályázati adatlap 2015. november 16-ól lesz elérhető a http://hungarikum.hoi.hu oldalon.
A pályázati kiírás és mellékletei közvetlenül letölthetőek itt.
Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához, amelytől azt várjuk, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb gazdasági és politikai közösségévé váljon a válság utáni új világrendben.
Magyarország az uniós tagállamok közül az elsők között szerepel az egy lakosra jutó támogatási összeg tekintetében, hiszen 2020-ig minden magyar állampolgárra 712 ezer forint fejlesztési forrás jut, ez 50 ezer forinttal több, mint az előző fejlesztési ciklusban.
Az Európai Unió előtt álló kihívásokat látva kérdéses, hogy a kohéziós politika, a kelet-közép-európai régió tagállamainak gazdasági felzárkóztatására 2020 után is hasonló mennyiségben állnak-e majd rendelkezésre külső források, ezért a Kormány úgy döntött, hogy a 12 000 milliárd forint 60%-át közvetlen gazdaságfejlesztésre szeretné fordítani, létrehozva több százezer új munkahelyet és megerősítve a kis- és középvállalkozói szektort.
Sikeresebb fejlesztéspolitikára van szükség, ahol a célokhoz alkalmazkodik a fejlesztéspolitika formai keretrendszere, ahol a pályázatkelezéssel foglalkozó adminisztráció szolgáltató szemlélettel közelít a pályázók felé és ahol tud, segít, ahelyett, hogy saját személyében akadályozza a vállalkozások fellendülését. A Miniszterelnökség azt várja el a pályázati adminisztrációban résztvevő állami szereplőktől, hogy szolgáltató szervezetként segítsük a pályázók munkáját.
Ahhoz, hogy Önt is sikeres pályázóként köszönthessük a következő években, ajánljuk, hogy olvassa végig az alábbi operatív programokat, amely tervek hét évre előre vázolják, hogy milyen feltételekhez illeszkedve számíthat tervei megvalósításához fejlesztési forrásokra.
Az Európai Bizottság által elfogadott operatív programok az alábbi linken olvashatóak:
http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_2014_20
Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának az 5/2014. (II. 6.) számú közleménye alapján lebonyolított előzetes regisztráció szerint az egyesületünk a 2014-2020-as EU programozási időszakban a következő 11 település vonatkozásában tervezi a LEADER program végrehajtását: Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Komlódtótfalu, Pátyod, Porcsalma, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Tyukod, Ura.
További információért keresse fel szervezetünket!
Megjelent a Kormány 1721/2015. (X. 6.) Korm. határozata a Vidékfejlesztési Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról.
Részletesebben itt olvasható: VP-2015
