Az idén megjelenő első vidékfejlesztési pályázati felhívások tervezetei már megismerhetőek és véleményezhetőek az Agrárminisztérium KAP-tematikus oldalán. Ezeket érdemes figyelemmel kísérni, hogy minél jobb pályázatokat nyújthassanak be a gazdálkodók – adott tájékoztatást Feldman Zsolt a Növénydoktor Kft. által szervezett I. Gazda Információs Napon, Gödöllőn.
A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár az eseményen résztvevőket emlékeztette: a 2022-ben tapasztalt aszály, az orosz-ukrán háború okozta problémák és gabonapiaci nehézségek gazdálkodók bevételeire gyakorolt negatív hatása felértékelte a finanszírozási eszközök szerepét és jelentőségét. Ezek között a támogatások és a hitelfinanszírozás egyaránt megtalálható. Tavaly összesen 1400 milliárd forint jutott el a gazdálkodókhoz, az idei év első két hónapjában pedig újabb 82 milliárd forintnyi forrás érkezett meg mintegy 42 ezer agrárvállalkozáshoz. Ez sok gazdaság számára jelentette a talpon maradás lehetőségét. Feldman Zsolt bemutatta, hogy várhatóan hektáronként 139 euró a végösszege a tavalyi kérelmekkel igényelt alaptámogatásnak, 61 euró lesz az Agro-ökológiai Programban egy hektárra jutó támogatás, 82 euró/hektár jut jelenlegi állás szerint az újraelosztó támogatás keretei között az első 10 hektár után és 45,5 euró/hektár a 10 és 150 hektár közötti területekhez kapcsolódva.
Felhívta a figyelmet arra, hogy elindult a 2027-ig tartó KAP Stratégia Terv keretei közötti, 2.900 milliárd forint keretösszegű, új agrár- és vidékfejlesztési támogatás pályázatainak meghirdetési folyamata. Ezek a felhívások megtekinthetőek az Agrárminisztérium KAP-tematikus oldalán https://kap.mnvh.eu/. Azért, hogy ezt az összeget minél hatékonyabban használják fel, kiemelt értékelési szempont lesz az értékesítési biztonság bemutatása – a termelői együttműködés, a tartós beszállítói kapcsolat megléte -, a pénzügyi megalapozottság, a hozzáadott érték növelés és a digitális tartalom – mondta Feldman Zsolt.
Az államtitkár kitért arra is, a kisebb és nagyobb vállalkozások számára külön beruházási felhívások előkészítésén dolgozik az agrártárca, amely garantálja a kisebb gazdaságok fejlesztési szükségleteihez szükséges forrásokhoz való hozzáférést. Jelentős segítség a gazdálkodóknak, hogy tervezik a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatköltségek elszámolhatóságát vagy például megteremtik a – keretek közötti – biztosítékmentes előlegfinanszírozás lehetőségét.
Feldman Zsolt előadásában ezúttal is megemlítette, hogy az átalakult és nehezebbé vált piaci viszonyok miatt tudatos döntésekre van szükség. Ha valaki hagyományos, megszokott szántóföldi terménypiacra történő értékesítésben és intenzív termelésben gondolkodik, azt csak kifejezetten hatékonyan, az inputanyagokkal való tudatos gazdálkodással és a technológiai fegyelem szigorú betartásával szabad végeznie. Rosszabb minőségű területeken pedig alacsonyabb inputköltséggel járó, kevéssé intenzív termesztési technológiák alkalmazásával lehet csak termelni, ha eredményt és nem veszteséget szeretne elérni a gazdálkodó.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium idén kiírandó pályázatairól, az elbíráláskor hangsúlyosabban értékelt vállalásokról, a beruházásokat segítő intézkedésekről is szólt Feldman Zsolt a dél-dunántúli élelmiszeripari vállalkozásokat és a kapcsolódó szervezeteket összefogó iFood Élelmiszer Klaszter Kéthelyen tartott szakmai programján.

A mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár jelezte: csak az élelmiszer-és takarmányfeldolgozók számára 200 milliárd forint keretösszegű pályázati csomag készül. A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara, a ma már Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem részeként működő Kaposvári Egyetem, és a régió kiemelkedő élelmiszeripari vállalkozásai által több mint tíz éve alapított szervezetének rendezvényén Feldman Zsolt a pályázati rendszer újdonságait hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában azoknak a beruházásoknak a támogatására fókuszál az Agrárminisztérium, amelyeknél igazolást nyer azok hozzáadott értéke, pénzügyileg megalapozottak, a beruházó vállalkozás tartós értékesítési vagy beszerzési kapcsolatokat tart fenn üzleti partnereivel és érdemben lép a digitalizációs megoldások mind szélesebb körű használata érdekében. Nem csak a fejlesztéseket, hanem az ellátási láncban történő együttműködéseket is ösztönzi a támogatási rendszer, hiszen számos program a különböző élelmiszer-minőségrendszerek kidolgozására, bővítésére irányul, vagy pedig a nemzetközileg elismert minőségbiztosítási és -irányítási rendszerekhez való csatlakozást kívánja előmozdítani.

Feldman Zsolt sorolta, hogy a beruházási pályázatoknál kik számíthatnak kiemelt figyelemre: 10-15 százalékkal magasabb támogatási intenzitásban bízhatnak a fiatal mezőgazdasági termelők, a termelői együttműködések, de a gazdaságátadásban részt vevő gazdálkodók is, valamint az ökogazdálkodók és a termelői együttműködések beruházásai. Az agrártárca a beruházások finanszírozását új eszközökkel segíti, tervezik a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatköltségek elszámolhatóságát vagy például megteremtik a biztosítékmentes előlegfinanszírozás lehetőségét a pályázati rendszerben.

Az államtitkár említést tett arról, hogy az agrártárca a kisebb és nagyobb vállalkozások számára külön beruházási felhívások előkészítésén dolgozik, ez kedvező lesz a kisebb üzemeknek, így nem kell majd a nagyvállalatokkal versenyezniük. Az év során folyamatosan meghirdetett pályázatok biztosítják majd, hogy az elmúlt két év gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak.

(AM Sajtóiroda)

A meghirdetett menetrendnek megfelelően megkezdődött Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve alapján induló új vidékfejlesztési kiírások társadalmi egyeztetése. Az Európai Bizottság által elfogadott dokumentum egészen 2027-ig tartalmazza a magyar agrártámogatások kereteit, magában foglalva a közvetlen támogatásokat, a piaci és a vidékfejlesztési intézkedéseket.

Az uniós forrásokból a hazai vidékfejlesztésre jutó 600 milliárd forintnak megfelelően és a 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn összesen mintegy 2900 milliárd forint áll a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar rendelkezésére az előttünk álló években.

A tervezett vidékfejlesztési pályázati felhívások meghirdetési ütemtervét tavaly ősszel mindenki megismerhette, ezt követően pedig megkezdődött az egyes konstrukciók előkészítése. A korábbiakhoz hasonlóan valamennyi kiírás esetében széleskörű szakmai egyeztetéseket folytat az agrártárca. Az előkészítő folyamatokban az érintett szakmai szervezetek és intézmények is részt vesznek. Mivel minden érintett véleménye fontos, ezért a felhívások tervezeteit előzetesen bárki megismerheti a társadalmasítási folyamat során, sőt, lehetőség van azok kapcsán vélemények megfogalmazására is.

Az első pályázati felhívások tervezetei – az „Erdő területeknek nyújtott Natura 2000 kompenzációs kifizetések”, a „Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések”, „Az erdőpotenciál abiotikus vagy biotikus károkozást követő helyreállítása”, és a „LEADER Helyi Akciócsoportok támogatása”– már megtekinthetők az Agrárminisztérium KAP-tematikus oldalán. A felület a kap.mnvh.eu címen érhető el, mely oldalon a következő hónapokban további számos pályázati konstrukciót lehet megismerni és véleményezni.

(AM Sajtóiroda)

Az aszály, a háborús infláció és a vámmentes ukrán termények okozta piaci kihívások rendkívüli körülményeket teremtettek a mezőgazdaságban, ezért 2027-ig mintegy 2.900 milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési forrás felhasználását nyitjuk meg a vidék számára – jelentette ki dr. Nobilis Márton az Agrárminisztérium élelmiszeriparét és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára Nagyvázsonyban, kedden egy gazdafórumon.
Az államtitkár hozzátette, hogy 2024-től induló támogatási időszak céljai között szerepel, hogy továbbra is kiszámítható módon álljanak a gazdálkodók rendelkezésére a jövedelempótló támogatások, kiemelt figyelmet kap a minőségi élelmiszerek előállításának támogatása, a megváltozott piaci viszonyokhoz történő alkalmazkodás segítése, hozzáadott értéket teremtő és hatékonyságnövelő beruházások ösztönzése, és többek között az állatjóléti feltételek javításának ösztönzése. Az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz a magyar kormány 80%-os nemzeti kiegészítő támogatást biztosít. A meghirdetésre kerülő pályázatok lehetőséget biztosítanak majd a kis-, közepes- és nagygazdaságok számára egyaránt. Valamennyi támogatási konstrukció esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatunk, kikérjük valamennyi érintett szakmai szervezet és intézmény javaslatait, véleményét- tette hozzá.
Dr. Nobilis Márton kifejtette, hogy az első pályázati felhívások meghirdetése az év elején esedékes, és elsőként az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó konstrukciók jelennek meg. Várhatóan 2024 márciusában jelenik meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati csomagja, amely magában foglalja az élelmiszeripar, a takarmányipar, a kertészet és az állattartás beruházásait segítő felhívásokat. Szeretnénk az állattartást is erősíteni, hiszen azt látjuk, hogy ez az, ami a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar legnagyobb nyeresége lehet, és a kereskedelmi láncokat is abba az irányba kell ösztönözni, hogy minél több helyi termék kerüljön a boltokba – fűzte hozzá.

(AM Sajtóiroda)

Magyarország Kormánya minden lehetséges eszközzel segíti a magyar vidéket. Ezt az is jelzi, hogy az elmúlt napokban a VP keretében meghirdetett felhívások kapcsán újabb 284 kérelem vonatkozásában 14,75 milliárd forint értékben hozott támogatói döntéseket az Agrárminisztérium. A megvalósítani kívánt fejlesztések elsősorban az öntözést és a tanyák infrastrukturális beruházásait érintik.
Az öntözésfejlesztés a termelés biztonság fenntartásához, a magas hozzáadott értékű növényi kultúrák termesztésében meghatározó jelentőségű. Ehhez nyújtott segítséget az öntözésfejlesztést támogató pályázati felhívás, amelynek keretében most újabb projektek részesültek támogatásban, ugyanis mintegy 6,5 milliárd forint odaítéléséről született döntés. A méretgazdaságos öntözési tevékenységet teszi lehetővé és a vízkészlet hatékonyabb felhasználását eredményezi, ha a gazdák közösen, együttműködve alakítanak ki öntözési kapacitásokat. Ennek ösztönzését segíti az öntözési közösségek együttműködésének támogatását szolgáló felhívás, amelynek kapcsán újabb 10 közösség részesül csaknem 750 millió forintban.
Az elmúlt években a magyar kormány ugyancsak kiemelt figyelmet fordított a tanyás térségek felzárkóztatására, mind nemzeti, mind pedig uniós forrásból hozzájárulva a tanyákon élő népesség életminőségének és a vidék népességmegtartó képességének javulásához. A tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztéseit segítő pályázati felhívás keretében most több, mint 1 milliárd forint értékben születtek szintén újabb döntések. A támogatói okiratokat mindhárom kiírás kapcsán hamarosan megkapják a kedvezményezettek.
Az Agrárminisztérium 2024-ben folytatja a vidéki térségek számára kulcsfontosságú mezőgazdasági és feldolgozói beruházási programját, a már korábban közzétett pályázati menetrend alapján.

(AM Sajtóiroda)

Idén is folytatódik a Magyar Falu Program, mert a nemzeti kormány számára a vidék érték, a vidéki emberek pedig partnerek – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos kedden a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
Gyopáros Alpár közölte, hogy a programmal évek óta célzottan segítik a kistelepülésen élők mindennapjait, közlekedését és a helyi szolgáltatásokat, utakat, orvosi rendelőket, játszótereket építenek, támogatják a kisboltokat és a falusi közösségi eseményeket.
A programnak köszönhetően növekszik a magyar falvak népessége, minden ötezer fő alatti település előbbre tudott lépni a program révén, a kistelepülésekre juttatott kormányzati támogatás mértéke pedig meghaladta az ezermilliárd forintot – ismertette a kormánybiztos.
Gyopáros Alpár elmondta, hogy a program indulása óta megújult ezer kistelepülési óvoda és iskola, épült kétezer óvodai játszóudvar és közterületi játszótér, valamint új bölcsődéket is létrehoztak, mivel sok gyerek születik.
Továbbá majdnem kétezer faluban támogatták orvosi és védőnői eszközök beszerzését, hatszáznál több orvosi rendelőt fejlesztettek, mintegy négyezer kilométer alsóbbrendű állami utat újítottak fel országszerte, valamint több ezer kilométer falvakon belül található út, járda és híd is megújult – tette hozzá.
Közölte azt is, hogy 1200 falu és tanyagondnoki busz beszerzését támogatták, a falusi civil szervezetek pedig 23 milliárd forinton osztozhattak eddig.
Gyopáros Alpár szólt arról is, hogy a falusi csok-nak köszönhetően eddig majdnem 230 milliárd forint támogatásban részesült 42 ezer család, januártól pedig bővült a falusi csok, valamint a csok plusz is igényelhető a kistelepüléseken, emellett megmarad az áfatámogatás, és lesznek új pályázatok is.

(MTI)

A finanszírozási nehézségekkel teli 2023-as évben kulcsfontosságú volt az ágazat számára, hogy a gazdálkodók számára rekordösszegű, több mint 1300 milliárd forint értékben kerültek agrártámogatások kifizetésre, ez hatalmas szerepet játszott a magyar vidék gerincét adó élelmiszertermelés biztonságának fenntartásában, a kis- és közepes gazdaságok talpon maradásában – összegezte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, a kifizetések eredményei mögött a támogatásokért teljesítendő követelmények gazdálkodók általi sikeres teljesítése és a végrehajtásban közreműködő intézményrendszer erőfeszítései egyaránt megtalálhatóak. A dinamikát jól jelzi, hogy a Vidékfejlesztési Program kifizetési mértéke lényegében megduplázódott, hiszen míg korábban átlagosan 6,7 milliárd forint heti kifizetés történt, ez 2023-ban heti 13,7 milliárdra emelkedett és év végére megközelítette a 750 milliárd forintot, ami szintén rekordnak minősül. Hozzátette, hogy a beruházások mellett a másik kiemelkedő terület az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodás támogatása, amelyben összesen 200 milliárd forint érkezett ebben az évben a programokban részt vevő és környezetkímélő gazdálkodási gyakorlatokat vállaló gazdákhoz.

Nagy István elmondta, 2023 nehéz éve volt a magyar mezőgazdaságnak, hiszen az európai gazdasági visszaesésből származó fogyasztáscsökkenés és ebből adódóan az ottani értékesítési pozíciók romlása, az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes bejutása az uniós piacra és az ebből fakadó piaci anomáliák kőkeményen rányomták a bélyeget erre az esztendőre. Hangsúlyozta, a nehézségek ellenére ugyanakkor a mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke meghaladta a 4,3 ezer milliárd forintot, amely a tavalyi évhez képest 6,5%-os emelkedést jelent. Az exportértékek a tavalyi 2022-es évhez hasonlóan alakultak, amely 8,8 milliárd eurót jelent az év első nyolc hónapjának vonatkozásában. Érdemes megjegyezni, hogy az öt legfontosabb exportpiacunk az idei évben Németország, Olaszország, Románia, Ausztria és Lengyelország voltak – fejtette ki a miniszter.

A tárcavezető kitért a Közös Agrárpolitika új időszakának első előlegfizetési időszakára is, amely részeként hat jogcímen mintegy 194 milliárd forint támogatásban részesülhetett 136 ezer gazdálkodó. A legnagyobb összeget, 139,6 milliárd forintot alaptámogatási jogcímen fizették ki, csaknem 135 ezer termelő részére. Az újraelosztó támogatás jogcímén 133 ezer gazdálkodó kapott 41 milliárd forintot. Előlegkifizetésre nyílt lehetőség az intenzív és extenzív gyümölcsösök támogatása jogcímen, valamint az anyajuhtartás és tejhasznú tehéntartás támogatása állattenyésztési jogcímeken is – sorolta Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közös szervezésében országos LEADER szakmai rendezvényt tartottak 2023. november 21-én, Budapesten a Herman Ottó Konferencia Központban. A résztvevők a Vidékfejlesztés Program, illetve a LEADER program aktualitásairól, a LEADER Helyi Akciócsoportok 2024-el induló feladatait érintő kérdésekről, valamint helyi felhívások menetrendjéről kaptak tájékoztatást.

A rendezvényt Nagy István agrárminiszter nyitotta meg. „Célunk, hogy az előttünk álló időszakban olyan kiváló minőségű projektek szülessenek, amelyek továbbra is elősegítik a vidéken való boldogulás további támogatását” – fogalmazott a tárcavezető.

A miniszter hangsúlyozta, a LEADER program a vidékfejlesztési támogatáspolitika egyik tartópillére. A legközelebb ugyanis a helyi gazdasághoz és a helyi vállalkozásokhoz a LEADER-ek állnak, így ennek köszönhetően a helyi gazdaság számára a leghasznosabb kiírások és a leghasznosabb döntések ezen a szinten történnek. A Vidékfejlesztési Program részeként tehát 2017. október 31. és 2023. augusztus 7. között összesen 843 felhívás jelent meg. November 16-ig pedig mintegy 65 milliárd forint összegben történt felelősségvállalás, ami több mint 13 ezer, különböző típusú fejlesztésekhez kapcsolódó támogatott kérelmet jelent.

Nagy István kiemelte, a Vidékfejlesztési Program lezárásához közeledve, a 2014 óta futó, jelenlegi LEADER program is zárul, a helyét pedig átveszi a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terven alapuló új LEADER kezdeményezés. Hozzátette, ennek első lépéseként 103 korábban is működő és kettő újonnan megalakult Helyi Akciócsoport elismerése már megtörtént. Ezek feladata az adott térség vidékfejlesztési stratégiájának megvalósítása, valamint a vidékfejlesztésre szánt uniós források felhasználása a helyi közösségek bevonásával. Hangsúlyozta, mind a 105 akciócsoport elkészítette a Helyi Fejlesztési Stratégiájának tervezetét, amelyeket az Irányító Hatóság már jóváhagyott.

(AM Sajtóiroda)

Új pályázati kiírás jelent meg a Magyar Falu Programban, tízmilliárd forint keretösszeggel – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten.

Gyopáros Alpár emlékeztetett arra, hogy 2019 óta hirdetnek meg pályázatokat a programban, amely nagyon eredményes; már több mint 33 ezer nyertes pályázat volt, ezek összértéke meghaladta a háromszázmilliárd forintot.

A program alapvető célja a népesség elvándorlásának megállítása volt – idézte fel a kormánybiztos, hozzáfűzve, ma egyedül a falvak azok a településtípusok, ahol folyamatosan növekszik a népességszám. A fővárosból ma már menekülnek az emberek – jegyezte meg Gyopáros Alpár.

Közölte, hogy idén már negyedik alkalommal hirdetnek pályázatot, eddig a kisboltok működését támogatták nyolcmilliárdos keretösszegben, majd utcák, járdák felújításához kínáltak támogatást ötmilliárd forint összértékben, azután falusi civil szervezetek pályázhattak összesen hárommilliárd forintra.

Ez a mostani komplex pályázati felhívás, minden olyan célterületet érint, amely az elmúlt években népszerű volt – folytatta a kormánybiztos. Tájékoztatása szerint egyetlen kiírásban hét támogatási cél, kategória van; egy pályázó egyet választhat közülük.

Az első kategória óvodaépületek felújítása, korszerűsítése, férőhelybővítése, erre legfeljebb ötvenmillió forint igényelhető. Gyopáros Alpár arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy az igény az óvodák bővítésére, hiszen akik az első csok (családi otthonteremtési kedvezmény)-felhívások meghirdetése után születtek, már régen óvodáskorú gyermekek.

A második cél az “egyéb önkormányzati ingatlanok” fejlesztése, itt szintén ötvenmillió forintra lehet pályázni; a következő a temetők infrastrukturális fejlesztése, hatmillió forint a maximum támogatás; a negyedik kategóriában, az eszközbeszerzésnél ugyancsak hatmillió forint igényelhető – részletezte a kormánybiztos.

Játszótérfejlesztésre is hatmilliós támogatás kérhető, kommunális eszközök beszerzésére pedig legfeljebb tizenötmillió forint – tudatta Gyopáros Alpár, hozzátéve, utóbbira megnőtt az igény, hiszen a közfoglalkoztatottak többsége már elhelyezkedett, így az önkormányzatok igyekeznek motorizálni a feladatokat.

A hetedik kategóriánál, a tanya- és falubuszok beszerzésénél a maximális támogatási összeg 18 millió forint – mondta a kormánybiztos.

Kitért arra, hogy ezúttal is lesz felkészülési idő: a pályázatokat csak egy hónap múlva, december 13-tól január 13-ig lehet benyújtani.

Apróbb módosítások történtek az útmutatóban – közölte Gyopáros Alpár, arra kérve a pályázókat, ezeket vegyék figyelembe. Minden információ megtalálható a szokásos felületeken: a kormany.hu, a magyarfaluprogram.hu oldalakon és a Magyar Államkincstár weboldalán – jelezte a kormánybiztos.

(MTI)

A LEADER program a vidékfejlesztési támogatáspolitika egyik tartópilléreként hosszú évek óta szolgálja a vidéki Magyarország fejlődését. A Vidékfejlesztési Program lezárásához közeledve a 2014-ben kezdődött jelenlegi LEADER program is zárul, de helyét átveszi a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terven alapuló új kezdeményezés – ismertette Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a támogatási eszközrendszer a LEADER Helyi Akciócsoportok lelkiismeretes munkáján nyugszik, amelyek működése jelenleg is biztosított, és az Irányító Hatóság már dolgozik az új időszak forrásait biztosító szabályok kialakításán. A Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló, vagyis még a jelenlegi ciklushoz kötődő LEADER fejlesztési források kapcsán kiemelhető, hogy 2023. november 2-ig mintegy 64 Mrd forint összegben történt kötelezettségvállalás, ami több mint 13 ezer – a legkülönbözőbb típusú fejlesztéshez kapcsolódó – támogatott kérelmet jelent.

A KAP Stratégiai Terven alapuló, vagyis a 2023 utáni LEADER program végrehajtásának első lépéseként 103 korábban is működő és 2 újonnan megalakult Helyi Akciócsoport elismerése megtörtént. Az akciócsoportok feladata az adott kistérség vidékfejlesztési stratégiájának kialakítása, célja, hogy a kistérségekben a vidékfejlesztésre szánt uniós forrásokat a helyi közösségek bevonásával használják fel. Mind a korábban működő, mind pedig az új akciócsoportok már elkészítették a Helyi Fejlesztési Stratégiákat, melyeket az Irányító Hatóság jóváhagyott. Ez alapján a következő években országosan összesen 105 elismert Helyi Akciócsoport vehet részt a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv LEADER programjának megvalósításában, hozzájárulva a vidéki térségek további fejlődéséhez – emelte ki a miniszter.

(AM Sajtóiroda)

Elkészült a 2024. évi pályázati menetrend az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz, csaknem 2900 milliárd forintnyi forrás áll a gazdák rendelkezésére – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető emlékeztetett, Magyarország Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét 2022. november 7-én fogadták el Brüsszelben, amely az idei évtől egészen 2027-ig tartalmazza a magyar agrár- és vidékfejlesztési támogatások kereteit, lehetőségeit a gazdálkodók, élelmiszer-előállítók és a vidéki térségeink települései számára. A minisztérium célja, hogy versenyképes, 21. századi, modern mezőgazdaság és feldolgozóipar működjön Magyarországon.

Nagy István rávilágított, hogy a tavalyi aszály, a háborús infláció, az elhibázott brüsszeli szankciók és a vámmentes ukrán termények okozta piaci kihívások rendkívüli körülményeket teremtettek a mezőgazdaságban. Ebben a helyzetben pedig az a felelősségünk, hogy a 600 milliárd forintnak megfelelő uniós vidékfejlesztési forrás 80%-os, azaz 2300 milliárd forintnyi magyar kormány általi kiegészítésével az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat a lehető legcélszerűbben és legelőremutatóbban használjuk fel. Ez a forrás elegendő a hozzáadott érték növelésére, az élelmiszertermelésünk fenntarthatóságának erősítésére, a hazai gazdaság- és vidékfejlesztési célok megvalósítására, valamint az uniós zöld elvárások egyidejű teljesítésére is – tette hozzá.

Hangsúlyozta, 2024. elejétől megkezdődik az új agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások és támogatási jogcímek meghirdetése, melynek 69 kiírásból álló menetrendje itt érhető el. A tervek a külső körülmények okán kis mértékben módosulhatnak. A jövő év végéig tervezett menetrend kialakítását nem írja elő jogszabályi kötelezettség, de a jelenlegi nehezebb gazdasági, piaci és finanszírozási környezetben az érintettek számára fontos a tervezhetőség és kiszámíthatóság. Valamennyi támogatási konstrukció esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatunk, kikérjük valamennyi érintett szakmai szervezet és intézmény javaslatait, véleményét, valamint be fogjuk vonni őket az elmúlt évek gyakorlata alapján a pályázati felhívások és támogatási konstrukciók előkészítésébe – hívta fel a figyelmet a miniszter.

A tárcavezető tájékoztatott, hogy az első pályázat meghirdetése 2024. februárjától indulhat, elsősorban az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó konstrukciókkal. Márciusban jelenhet meg a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első pályázati csomagja, amely magában foglalja az élelmiszeripar, a takarmányipar, a kertészet és az állattartás beruházásait segítő felhívásokat. Ugyancsak tavasz elején tervezzük azokat az ökológiai szempontból fontos földhasználat-váltást segítő támogatásainkat elindítani, amelyekhez utána többéves fenntartási támogatás igénybe vételének lehetősége is megnyílik. Nyárra készülhet el a generációváltást segítő felhívás, míg őszére várhatók a vidékfejlesztési pályázati konstrukciók. Mindezek mellett az év végére egy újabb beruházási pályázati csomag meghirdetését időzítjük, amely a precíziós gazdálkodást vagy éppen terménytisztítás-szárítás technológiai megújulását segíti – sorolta a miniszter.

Kitért arra is, a meghirdetett pályázatok lehetőséget biztosítanak majd a kis-, közepes- és nagygazdaságok számára egyaránt, hogy az elmúlt két év gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak. A támogatásokkal 11 olyan szakmai programot fogunk megvalósítani, amelyek a gazdaságfejlesztést, a zöld jövő feltételeinek megteremtését és a megújuló vidéket segítik. 2027-ig ezek révén gazdaságfejlesztésre 1500 milliárd forintot, míg a zöld jövő feltételeinek megteremtésére 1000 milliárd forintot fordítunk majd – fűzte hozzá Nagy István.

A miniszter szerint megvan az erőnk és rendelkezésre állnak az eszközeink is ahhoz, hogy új pályára állítsuk a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. Az a célunk, hogy 2030-ra az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőjön, az export pedig 50 százalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen.

(AM Sajtóiroda)

Hétfő délután jelenik meg a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) jövő évre vonatkozó pályázati kiírása – közölte a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta, a kiírás 14 órakor kerül fel a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. oldalára (bgazrt.hu), valamint a Civil Információs Portálon (civil.info.hu) is megjelenik.

A NEA jövő évi pályázati kerete mintegy 14 milliárd forint, ez hárommilliárdos emelkedést jelent az idei évhez képest – ismertette a helyettes államtitkár, aki elmondta: az emelkedés oka az, hogy a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásáról hárommilliárd forintos mértékben nem rendelkeztek magánszemélyek “konkrét civil szervezetek számára”, így ez az összeg bekerült az alapba.

Az összevont pályázatokat november 2-ig, az egyszerűsítetteket október 16-tól november 17-ig lehet benyújtani.

Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta, a NEA alapvetően kollégiumi rendszerben működik: a teljes forrás nyolcvan százalékát öt kollégium osztja szét, húsz százalékát pedig a Miniszterelnökség.

Az összevont pályázatoknál maximum 4,5 millió forint nyerhető el, az egyszerűsítettek esetében ez az összeg 400 ezer forint.

Az egyszerűsített pályázatoknál a benyújtó civil szervezetek automatikusan támogatást nyernek – mondta Szalay-Bobrovniczky Vince, felhívva a figyelmet arra, hogy egy szervezet egy pályázatot nyújthat be.

A pályázatok megvalósítási időszaka 2024. április elsejétől kezdődik, és egy év áll rendelkezése.

Az egyszerűsített támogatásnál a rendeletileg előírt éves bevételi értékhatár 7 millió forint, az összevont esetében 75 millió forint. Ezzel is szeretnék védeni a kicsi és közepes civil szervezeteket – mutatott rá Szalay-Bobrovniczky Vince.

A NEA 2025-ös forrásáról szólva azt mondta, hogy a 14 milliárdos keret stagnálni fog. Ennek okaként azt jelölte meg, hogy most majdnem harminc százalékkal többen rendelkeztek a személyi jövedelemadójuk civileknek felajánlható egy százalékáról.

(MTI)

A Nemzeti Együttműködési Alap program keretéből (NEA) 14 milliárd forintra pályázhatnak a civil szervezetek a következő évre. Ez az összeg három milliárd forinttal haladja meg a tavalyi pályázati keretet – hangsúlyozta a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára szerdán.

Szalay-Bobrovniczky Vince a Civil info NEA előadássorozat veszprémi állomásán elmondta, hogy október 2. és november 3. között pályázhatnak civil szervezetek a NEA keretében működésre, bér jellegű juttatásra, rezsire illetve programokra.

Mint mondta, egy szervezet legfeljebb 4,5 millió forintra pályázhat.

Felhívta a figyelmet, hogy kisebb módosításokat vezetnek be a pályáztatásban.

Ilyen például a 150 ezer forintos kompenzáció megszűntetése, az egyszerűsített támogatás 350 ezer forintos felső határát 400 ezer forintra emelték. Ezen kívül a 3 millió forintig egyszerűsített elszámolást vezetnek be.

Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta azt is, hogy a Nemzet Együttműködési Alap programot úgymond kiegészíti a Városi Civil Alap, melyre szeptember 1-je és október 2. között lehet pályázni.

A 4,8 milliárd forintos keretösszeget ingatlanvásárlásra és – felújításra, gépkocsivásárlásra, programokra, kommunikációra és eszközbeszerzésre lehet fordítani.

A veszprémi városháza az országjáró körűt ötödik állomása, a következő előadás Székesfehérváron lesz.

(MTI)

Szeptember elsején jelenik meg a Miniszterelnökség által biztosított forrásból a Városi Civil Alap keretében “civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása” című 2024. évi pályázati kiírás, 4,8 milliárd forint keretösszegben – jelentette be a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

A Városi Civil Alap célja az ötezer fő feletti lakosságszámú településeken székhellyel rendelkező, értékteremtő civil szervezetek – egyesületek, alapítványok – pályázati úton történő támogatása – közölte Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár. Hangsúlyozta, a kormány a mostani válságos időben is fontosnak tartja ezen szervezetek segítését.

Szalay-Bobrovniczky Vince felidézte, hogy a kormány 2021-ben indította útjára a Városi Civil Alap elnevezésű programot, amellyel az ötezer fő feletti településeken székhellyel rendelkező értékteremtő civil szervezetek részére is elérhetővé kívánta tenni azoknak a céloknak a költségvetési támogatását, amelyek a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap terhére 2020 óta támogatásban részesülhetnek.

A Város Civil Alap, mint a Falusi Civil Alap városi alternatívája hiánypótló pályázati forrás, amely lehetőséget teremt ingatlan vásárlásra és felújításra, gépjármű beszerzésre, programtámogatásra, eszközbeszerzésre és kommunikációs tevékenység támogatására – tájékoztatott a helyettes államtitkár. Hozzáfűzte, hogy rendkívül népszerű a pályázat, az első két évben tíz-, illetve nyolcszoros volt a túljelentkezés.

A Városi Civil Alap infrastrukturális fejlesztéseket is lehetővé tevő forrásai jól kiegészítik a szintén civil szervezetek által igénybe vehető – évről évre növekvő összegű – Nemzeti Együttműködési Alap forrásait, amelyeket működésre, programokra, rendezvényekre lehet igénybe venni – jegyezte meg Szalay-Bobrovniczky Vince.

Kiemelte: jelentős újítás az előző évekhez képest, hogy több pályázati kategóriában is lehetővé válik, hogy a civil szervezetek működési költségeik, például rezsi finanszírozására fordíthassák az elnyert támogatást. Továbbá úgynevezett egyszerűsített elszámolásra lesz lehetőség a legfeljebb hárommillió forint megítélt támogatás esetében, a civil szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

A kiírás a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. oldalán jelenik meg; a pályázatok benyújtására szeptember 1-én 10 óra és október 2-án 12 óra között lesz lehetőség. A megvalósítási időszak 2025 december 31-ig, az elszámolási időszak pedig 2026. március elsejéig tart – tudatta a helyettes államtitkár.

(MTI)

gymilliárd forintos keretösszegre pályázhatnak falusi civil szervezetek a Magyar Falu Program keretében – jelentette be a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gyopáros Alpár közölte, a pályázatokat keddtől augusztus 31-ig lehet benyújtani, ingatlanvásárlásra vagy meglévő ingatlanok korszerűsítésére, valamint gépjárműbeszerzésre legfeljebb hétmillió forintot, eszközök vásárlására, valamint rendezvények, programok támogatására maximum kétmillió forintot lehet igényelni.

A már hétfőn közzétett pályázati kiírásban az elmúlt évekhez képest lényeges tartalmi módosítás nincs, azon szervezetek azonban, amelyek korábban már nyertek támogatást ingatlan- vagy gépjárművásárlása, nem pályázhatnak újra erre a tevékenységre – hívta fel a figyelmet a kormánybiztos.

Gyopáros Alpár felidézte, a Falusi Civil Alap pályázatot 2020-ban hirdették meg először, azóta majdnem kétezer településen több mint hatezer nyertest támogattak mintegy húszmilliárd forint értékben.

A falusi civil szervezetek hagyományt őriznek, értékeket mentenek és adnak át, közösségeket hoznak létre, erősítik a közösségi életet, ezért tapasztalataik szerint általában valamilyen fontos tematikus tevékenységet végző szervezetek pályáznak, például polgárőr, önkéntes tűzoltó, faluszépítő vagy karitatív egyesületek – tette hozzá az államtitkár.

Gyopáros Alpár kiemelte, a korábbi években volt rá lehetőség, hogy megemeljék a pályázat keretösszegét, és bízik benne, hogy idén is így lesz.

A pályázatról további információ találhatók a kormany.hu, a magyarfaluprogram.hu, valamint a bgazrt.hu oldalon.

(MTI)

Az agrártárca 2,8 milliárd forintos forráskerettel hirdette meg a méhészek munkáját segítő idei támogatási konstrukcióit, amelyek kulcsszerepet játszanak a magyar méhágazat életében – jelentette be Nagy István agrárminiszter. Az érintettek 2023. július 4. napjától nyújthatják be kérelmeiket.

A tárcavezető kifejtette, a támogatások a méhészkedéshez szükséges új eszközök beszerzéséhez, a méhbetegségek és kártevők elleni védekezéshez, az ágazati tudásátadáshoz, valamint a mézmarketing területén jelentenek segítséget. Nagy István kiemelte, a támogatás az idei évtől már az Európai Bizottság által elfogadott Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv részeként válik elérhetővé, forrásának 50%-át továbbra is a magyar kormány biztosítja. A most megjelent rendelet által szabályozott új rendszerben javarészt a korábbi, jól működő Méhészeti Nemzeti Program támogatási formái szerepelnek. A méhészek 2023. július 4. napjától kizárólag elektronikus úton, támogatási célonként külön-külön nyújthatják be támogatási és egyben kifizetési kérelmeiket az idén végrehajtott, támogatható tevékenységeik után. Erre a Magyar Államkincstár által biztosított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül van lehetőség, amelyhez segítséget nyújtanak Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai és az OMME méhészeti szaktanácsadói – fejtette ki a miniszter.

Nagy István hangsúlyozta, fontos figyelemmel kísérni a támogatási kérelmek benyújtási határidejét. A méhészeti tevékenység folytatásához és a vándoroltatáshoz szükséges új eszközök beszerzésének támogatása esetén a kérelem benyújtási határideje a számla teljesítési dátumát követő hónap utolsó napja. A méhbetegségek és kártevők elleni gyógyszeres védekezés, valamint a méhhigiéniás körülmények javításának támogatása iránti pályázatok benyújtási határideje a legkésőbb 2023. július 31-ei teljesítési időponttal kiállított számlák esetében 2023. augusztus 1. A méhanya támogatás iránti kérelmek esetén, ha a támogatott tevékenységet alátámasztó számla teljesítése legkésőbb 2023. július 31-re datálódik, a benyújtási határidő 2023. augusztus 3-a. Amennyiben pedig az új eszközök beszerzésének támogatási igénye a most megjelent, a méhészeti ágazatban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások 2023. évi igénybevételének szabályairól szóló 25/2023. (VI. 26.) AM rendelet 2023. június 27. napi hatálybalépését megelőzően merül fel, akkor a támogatási kérelmet a rendelet hatálybalépését követő harmincadik napon belül lehet benyújtani – sorolta a miniszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, a méhészet kicsi szelete a mezőgazdaságnak, de kulcsszerepe van, beporzás nélkül ugyanis nincs fenntartható jövő. Az agrártárca, ahogy az eddigiekben, úgy továbbra is kiemelt figyelmet fordít a méhészetre – fűzte hozzá Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

A Vidékfejlesztési Program keretében korábban megjelent több pályázati felhívás esetében módosultak a gazdálkodási napló vezetéséhez kapcsolódó szabályok, elsősorban az agrártámogatási rendszer 2023-tól megvalósuló egységesülési folyamatára tekintettel – hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Az érintett támogatási konstrukciók közé tartozik többek között az agrár-környezetgazdálkodási támogatás, az ökológiai gazdálkodás támogatása, NATURA 2000 gyeptámogatás, egyes kertészeti és állattartást támogató konstrukciók, nem termelő beruházások és a fiatal gazda induló támogatás.

Az érintett konstrukciók esetén a gazdálkodók a támogatás igénybe vételekor vállalták a gazdálkodási napló kötelező vezetését. A fő változás számukra most az, hogy a 2023. évi egységes kérelem benyújtási időszakának utolsó napjától, vagyis 2023. június 10-től már az új, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett gazdálkodási napló nyomtatvány vezetése elvárt a Vidékfejlesztési Programban korábban támogatást elnyert és annak kifizetését igénylő gazdálkodóktól. A 2023. évi egységes kérelem benyújtási időszakának utolsó napját, azaz 2023. június 9-ét megelőző időszak tekintetében a Magyar Államkincstár honlapján közzétett gazdálkodási napló vezetése elvárt az eddig megszokott módon. A 2023. évre vonatkozó, papír alapon vezetett gazdálkodási naplót legkésőbb 2024. január 31-ig a NÉBIH elektronikus gazdálkodási napló (eGN) felületén is rögzíteni kell és be kell nyújtani.

A változások összesen 14 pályázati felhívást érintenek, az egyes támogatásokhoz kapcsolódó részletek, illetve a módosított kiírások a palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők – közölte az államtitkár.

(AM Sajtóiroda)

Újabb 5 milliárd forint összegű pályázatot írtak ki kistelepülések számára út-, járda- és hídfelújításra a Magyar Falu Program keretében hétfőn – mondta el a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos budapesti sajtótájékoztatóján.

Gyopáros Alpár ismertette: az ötezer főnél kisebb lélekszámú települések pályázhatnak vagy út-, illetve hídfelújításra 45 millió forintig, vagy járdafelújításra 10 millió forintig. A pályázatokat június 14-től július 14-ig lehet benyújtani, és várhatóan még nyár végéig elbírálják. A részletekről a kormany.hu, illetve a magyarfaluprogram.hu oldalon lehet tájékozódni.

A kormánybiztos elmondta: a falusiak életminőségének javítása érdekében 2019 óta a Magyar Falu Program jelentős támogatást nyújt az otthonfejlesztés, az alapfokú oktatás és az egészségügyi ellátás terén, illetve a szociális szférában, de emellett nagy hangsúlyt kap a közlekedésfejlesztés is.

A falusi vasútállomások fejlesztésre 2019 óta 2 milliárd jutott. A falvakat összekötő alacsonyabb rendű állami utakból eddig összesen több mint 3700 kilométer újult meg, idén pedig még várhatóan 1000 kilométer, minderre összesen 278 milliárd forintot fordítanak. Az önkormányzati utak, hidak felújítására eddig mintegy 2800-an kaptak pályázati támogatást, 1300-an járdafelújításra, több mint 100 pályázó pedig kerékpárútra. Mindezek támogatása mintegy 80 milliárd forint, így a kistelepülések közlekedésnek fejlesztésére összesen már több mint 360 milliárd forintot költött a kormány a Magyar Falu Program keretében – mondta Gyopáros Alpár.

(MTI)

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az új Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv elfogadásával több mint 5300 milliárd forint felhasználásával fejlődhet 2027-ig – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán az OTP Bank vállalati és agrár igazgatóságának sajtórendezvényén.

Hozzátette, a meglehetősen kiszámíthatatlan nemzetközi politikai és gazdasági körülmények ellenére kiemelt cél, hogy 2030-ra a magyar mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, a magyar agrártermelés hozzáadott értéke a kétszeresére emelkedjen, az agrár- és élelmiszerexport értéke pedig 50 százalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen.

Feldman Zsolt elmondta, az 5300 milliárd forint fele uniós, fele hazai kiegészítő forrás, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar költségvetés szerepvállalásának köszönhetően a magyar agrárium a korábban már bevált, működő gyakorlatok folytatása mellett nem csak a zöld, fenntarthatósági kritériumok erősödésével és a forrásokhoz való hozzáférés szabályainak változásával szembesül, hanem számos új lehetőséggel is. Az új támogatási rendszer megköveteli az egymásra épülő feltételek alapos ismeretét, komplex megközelítést, a tudatosságot – emelte ki Feldman Zsolt.

Az államtitkár kitért arra, hogy a bankszektornak fontos szerepe van az agrárium finanszírozásában. Az ágazatba kihelyezett hitelállomány tavaly mintegy 13,4 százalékkal, 120 milliárd forinttal nőtt. Bár az agrárberuházások üteme is lelassult, ennek ellenére 2022-ben 226 milliárd forint támogatás révén mintegy 452 milliárd forint agrárberuházás valósult meg – tette hozzá.

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese ismertette, hogy a hitelintézet tavaly 24 százalékkal növelte a magyar agrárszektorban kihelyezett hitelállományát. Az évvégén a térségben 1500 milliárd forintot tett ki az OTP csoportszintű agrárhitelállománya. Magyarországon az OTP Bank piaci részesedése az agrárszektor finanszírozásában 25 százalékot tesz ki.

Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója elmondta, az agrárium aktuális igényeire szabva alakítják a kezességvállalás feltételeit, szerinte a jövőben várhatóan még hangsúlyosabb szerep jut az agrárgaranciának.

(MTI)

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, „Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései” című, rendkívül sikeres pályázati felhívását ismét meghosszabbította, így a támogatási kérelmek benyújtására 2023. október 1-ig van lehetőség – közölte Nagy István agárminiszter.

A tárcavezető elmondta, az Agrárminisztérium elkötelezett a vidéki térségek falvaiban az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése, valamint az épített infrastrukturális eszközök kisléptékű fejlesztése iránt. A tanyákon élő természetes személyek az eddigi maximális 6,2 millió forint helyett immáron maximálisan 7,8 millió forint támogatásban részesülhetnek. Ezzel párhuzamosan emelkedett az egyes tevékenységek megvalósítására fordítható összeg is: a háztartási léptékű szennyvízkezelést, tisztítást-, ivóvízellátást végző rendszerek, vagy hálózatra kapcsolt villamos energia rendszer esetében maximum 6 millió forint támogatás igényelhető a jövőben, tette hozzá.

Nagy István felhívta a figyelmet, hogy szigetüzemű rendszerek kiépítése esetében a 6 millió forintos korlát nem értelmezendő, a támogatási összeg elérheti a 7,8 millió forintot is. A pályázati konstrukciónak köszönhetően már 3.636 kérelem kapcsán összesen 14,61 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A Kormány határozott célja, hogy a jövőben is, folyamatosan lehetőséget biztosítson az elszigetelten, a tanyákon élők és gazdálkodók életminőségének és helyzetének javítására – szögezte le a miniszter.

A pályázati felhívások részletei megtalálhatóak a www.palyazat.gov.hu honlapon.

(AM Sajtóiroda)

Megjelentek a Közös Agrárpolitika új támogatási időszakának egységes kérelmek benyújtásához szükséges jogszabályai, így a gazdálkodók a már megismert szakmai tartalom mentén 2023. április 20-a, azaz ma estétől 2023. június 9-ig szankciómentesen nyújthatják be kérelmeiket a Magyar Államkincstár elektronikus felületén.

Az új szabályok lényeges szakmai tartalmát a gazdálkodók az elmúlt hónapokban kiadványokból, szakmai anyagokból és tájékoztató fórumokon már megismerhették. A részletszabályokat tartalmazó végrehajtási rendeletek a társadalmi egyeztetést követően, 2023. április 19-én a Magyar Közlöny 2023. évi 58. számában megjelentek.

A jogszabályok itt olvashatóak:
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/51d4114cf50b0ce83aafe2245108ce4e503b4747/megtekintes

Ezzel hivatalosan is elindul az új Közös Agrárpolitika végrehajtása Magyarországon, az új rendszerben és az új uniós szabályok alapján meghirdetett támogatási jogcímekre vonatkozó első egységes kérelmét közel 162 ezer gazdálkodó nyújthatja be. Az erre szolgáló elektronikus felület 2023. április 20-án, az esti órákban nyílik meg, ekkortól június 9-ig szankciómentesen nyújthatók be a kérelmek. (Az idei esztendőben, az új szabályokra való tekintettel az Agrárminisztérium eltekint a késési szankció alkalmazásától.)

A kérelembenyújtás indulásához szükséges nyolc nemzeti végrehajtási jogszabály között három átfogó jellegű, horizontális elem (eljárási kérdéseket rögzítő rendelet, aktív gazda vizsgálat, környezeti feltételesség szabályai), valamint öt, az egyes támogatások részletszabályait rögzítő jogcímrendelet található. Az érintett támogatások az alapszintű-jövedelemtámogatás, az újraelosztó támogatás és az átmeneti nemzeti támogatások, a termeléshez kötött támogatások, a fiatal gazda támogatás és az agro-ökológiai program.

A gazdák, az őket segítő falugazdászok, a szaktanácsadók és egyéb közreműködők felkészítése azonban továbbra is folyamatos, a képzések és a fórumok folytatódnak. Érdemes rendszeresen felkeresni a KAP Stratégia Terv ismertetését és a végrehajtással kapcsolatos tájékoztatást szolgáló új tematikus honlapot, amely a https://kap.mnvh.eu/ címen érhető el. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tematikus, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapjai is a gazdálkodók következetes tájékoztatását célozzák. Ezeken túl a Magyar Államkincstár honlapján hamarosan elérhetővé válnak a kérelembeadással kapcsolatos, szokásos tájékoztató közlemények is.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” és „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című, rendkívül sikeres pályázati felhívásokat ismét meghosszabbította, 2023. október 1-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket – közölte Nagy István agárminiszter.

Az Agrárminisztérium – többek között a szélsőséges időjárási viszonyok, a csapadék egyenetlen eloszlása, és a tavalyi súlyos aszályhelyzet miatt – továbbra is kiemelt területként kezeli az öntözéses gazdálkodás fejlesztését. A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy a beruházási pályázati kiírás – továbbra is egyebek mellett – tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez biztosít támogatási forrást a gazdák számára. Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása című felhívás keretében pedig a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek üzemeltetésére és az új öntözési beruházások előkészítésére lehet pályázni.

A két pályázati lehetőség alapján a termelők együttesen már 50 milliárd forintot meghaladó támogatásban részesültek, a jövőben pedig a KAP Stratégiai Terv keretei között lehet majd támogatást igényelni öntözésfejlesztésre, amelynek révén további 70 milliárd forintot tervez a szaktárca a területre fordítani. A kormány célja, hogy az öntözött területek mértéke folyamatosan növekedjen, mert alapvetően öntözéses körülmények között lehet biztonságos termelést folytatni – fogalmazott Nagy István.

A pályázati felhívások részletei megtalálhatóak a www.palyazat.gov.hu honlapon.

(AM Sajtóiroda)

Csaknem nyolcmilliárd forint működési támogatást nyújt 2806 falusi kisboltot üzemeltető vállalkozásnak a kormány a Magyar Falu Programban – jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten.

A tenderen valamennyi, érvényes pályázatot benyújtó vállalkozás nyert, átlagosan 2,9 millió forintot költhetnek rezsire, bérleti díjra vagy bérre – közölte Gyopáros Alpár.

Hozzátette: a nyertesek névsora megtalálható a Magyar Falu Program, illetve a kormány honlapján – tette hozzá.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a program indulása, 2019 óta már több mint ezermilliárd forintot költött az állam a kistelepülések fejlesztésére.

Elmondta: a támogatásokat az önkormányzatok mellett civil szervezetek és egyházközségek is igényelhették. A falusi csok (családi otthonteremtési kedvezmény) keretéből 40 ezer család kapott támogatást.

A falusi útalapból 3 ezer kilométernyi, falvakat összekötő mellékutat újítottak fel, illetve már 2021-ben pályázatot hirdettek a kisboltok fejlesztésére is.

Az 50 milliárd forintot akkor a kisboltoknak otthont adó épületek felújítására, illetve eszközök, például hűtőpultok, pénztárgépek vásárlására használhatták fel az üzemeltetők.

A támogatások célja, hogy növeljék a kistelepülések vonzerejét, ennek alapvető eleme egy működő kisbolt – mondta Gyopáros Alpár.

(MTI)

Az Agrárminisztérium a vidéki kistelepülések fejlesztése érdekében többféle támogatási lehetőséggel készül a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában – jelentette ki Feldman Zsolt Mosonmagyaróváron, a negyedik alkalommal megrendezett Területfejlesztők Napja szakmai konferencián.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Magyar Regionális Tudományos Társaság és a Széchenyi István Egyetem által szervezett kerekasztal-beszélgetésen Mayer Gáborral, a Miniszterelnökség területfejlesztésért felelős államtitkárával és Goda Pállal, az Agrárközgazdasági Intézet főigazgatójával a vidékfejlesztés eredményeiről és jövőbeli lehetőségeiről beszélt. Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy a vidéki térségek települései több más mellett kisléptékű infrastrukturális fejlesztéseik, a biomassza lokális energetikai hasznosítása, vagy éppen digitalizációs felzárkóztatásuk terén is segítséghez juthatnak majd.

Feldman Zsolt szólt arról, hogy az elmúlt években a Vidékfejlesztési Program forrásai a leginkább hátrányos térségekbe jutottak el a legnagyobb mértékben és arányban. A támogatásoknak kulcsfontosságú szerepe volt abban, hogy az ezeken a területeken a foglalkoztatásban, gazdasági teljesítményben nagy szerepet játszó agrárvállalkozások az elmúlt időszakban gazdaságilag talpon tudtak maradni, és sok területen előre tudtak lépni. Az államtitkár az új KAP forrásainak célterületeivel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy elképzelésük szerint – több száz millió eurós keretösszeggel – szeretnék a kisebb vidéki települések infrastrukturális fejlesztéseit segítő pályázatokat újraindítani, amelyek ahhoz kellenek, hogy akár a helyi szolgáltatások minőségét, az önkormányzati intézmények energiahatékonyságát javítsák, vagy lokális energiatermelő kapacitásokat hozzanak létre, például a biomasszára építve, amelyek ezen kisebb települések energiaellátását helyi erőforrásokra alapozva olcsóbbá tenné – mondta az államtitkár.

A további elképzelésekről szólva Feldman Zsolt megemlítette, hogy a forrásokból jutna további külterületi útfelújításokra, különböző önkormányzati létesítmények fejlesztésére, valamint a digitalizáció gyorsabb térnyerésére. Elmondása szerint a tervezett „okos falu” program a helyi kistelepüléseken élők életminőségét javító szolgáltatások fejlesztését szolgálná. A pályázati felhívások előkészítése 2023 második felében kezdődik majd.

(AM Sajtóiroda)

Megindultak a 2022. évi agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és ökológiai gazdálkodási (ÖKO) támogatások kifizetései, így a tavaszi munkák idején a tervek szerint mintegy 130 milliárd forint értékben jutnak forráshoz a programokban részt vevő gazdálkodók. A magyar kormány és az agrártárca továbbra is a magyar gazdák mellett áll – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

Nagy István kiemelte, hogy a 2022-ben benyújtott kifizetési kérelmek ügyintézése folyamatosan és feszített tempóban zajlik, a fent említett felhívások tekintetében a kifizetések jelentős részét várhatóan le tudja zárni március végéig a Magyar Államkincstár.

Ennek keretében első körben megközelítőleg 13 ezer mezőgazdasági termelő, összesen 58,36 milliárd forint összegű támogatásra számíthat ezen a héten, amely döntésről egyedileg, ügyfélkapus tárhelyükön keresztül kapnak értesítést a gazdálkodók. Az AKG támogatás tekintetében közel 9400 darab kifizetési kérelmet, közel 40,5 milliárd forint támogatási összeggel, ÖKO támogatás esetében több mint 3.400 darab kifizetési kérelmet, közel 18 milliárd forint támogatási összeggel hagytak jóvá és indult meg kifizetés.

Második körben újabb 5.000 gazdálkodó számíthat mintegy 47 milliárd forint támogatásra. A kifizetési kérelmek feldolgozása továbbra is folyamatos. Az intézményrendszer mindent megtesz annak érdekében, hogy, a jelentősen megnövekedett igénylés ellenére is, a vidékfejlesztési területalapú támogatások mielőbb megérkezzenek a gazdálkodókhoz.

(AM Sajtóiroda)

A fiatal gazdák területalapú támogatásának változásairól adott ki tájékoztatót az Agrárminisztérium.

Az idei esztendőben induló új agrártámogatási rendszerben hangsúlyos szerepet kap a fiatal gazda területalapú többlettámogatás. Az ismertető részletezi a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti időszakában a fiatal gazda területalapú többlettámogatás főbb szabályait, ki jogosult erre a támogatási formára – különös tekintettel az őstermelői családi gazdaság tagjaira.

A részletes tájékoztató ide kattinta érhető el.

(AM Sajtóiroda)

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) a 2023-tól induló Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terv által meghatározott I. pilléres támogatási keretrendszer talán legfontosabb új támogatási eleme, amely évente 202 millió eurónyi forrás felhasználásával működik majd. Az előzetes kalkulációk alapján 80 eurónyi támogatás lehetőségét biztosítja hektáronként.

Az AÖP a termelők számára évente választható, önkéntesen igényelhető támogatási forma, amely a klíma és éghajlati szempontból előnyös gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásáért cserébe jár. Annak érdekében, hogy a gazdálkodók megismerjék ennek a programnak a részleteit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium egy letölthető kiadvánnyal segíti a tájékozódást. A szakmai kiadvány elérhető az Agrárminisztérium tematikus honlapján, az https://kap.mnvh.eu/publications címen.

Az AÖP-nek számos olyan gyakorlata van, amelynek teljesítéséhez a gazdálkodóknak tudniuk kell, hogy mely szereket és hatóanyagokat használhatják, vagy az adott gyakorlat keretében mely szerek használata nem engedélyezett. Ugyancsak a tematikus KAP weboldalon találhatóak meg tájékoztató jelleggel a közlemények alatt, a https://kap.mnvh.eu/announcements címen az AÖP gyakorlatokhoz tartozó szerlisták, úgy, mint a méhekre veszélyes és/vagy kockázatos besorolású szerek, a mikrobiológiai készítmények, a különböző kondicionálók, a forgatás nélküli művelés esetében használható növényvédőszer-hatóanyagok és a biológiai ágensek listája.

Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy ezek a listák tájékoztató jellegűek, a végleges listákat az AÖP-t szabályozó rendelet megjelenésével egyidejűleg, Nemzeti Irányító Hatósági közlemény formájában publikálják.

(AM Sajtóiroda)

Elkötelezettek vagyunk a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének folyamatos növelése és a környezet megóvása mellett – jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Újfehértón tartott gazdafórumon, csütörtökön.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy korszakváltás megy végbe az agráriumban technológiai, piaci és generációs vonatkozásban egyaránt. Komoly változások zajlanak gazdasági és társadalmi szinten is, sőt a fogyasztói szokások és igények terén egyaránt. Éppen ezért ma versenyelőnyt jelent a mezőgazdaságban, ha a gazdálkodók az új körülményekre megfelelő tudással, kellő alkalmazkodóképességgel és nyitottsággal reagálnak – tette hozzá.

A miniszter a tavalyi év legnagyobb sikerének nevezte, hogy az Európai Bizottság elfogadta a Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Tervét, ami minden magyar gazdálkodó számára biztosítja a fejlesztési lehetőségeket, és megteremti a feltételeket a fenntartható termelési gyakorlatok kialakításához. Az uniós források a kiemelkedő arányú, 80 százalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, mintegy 5300 milliárd forintot biztosítanak a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A történelmi mértékű forrásoknak köszönhetően a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőhet az évtized végére. Az évtized eleji csaknem 10 milliárd eurós kivitel pedig 2030-ig 15 milliárd euróra emelkedhet. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot – fűzte hozzá Nagy István.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a következő időszak legfontosabb feladata az új agrárpolitikai intézkedések elindítása, a gazdálkodók és az intézményrendszer felkészítése lesz. Az Agárminisztérium honlapján, valamint a Közös Agrárpolitika magyarországi helyzetéről hírt adó weboldalon (https://kap.mnvh.eu/) is folyamatosan jelennek meg a pályázati rendszerrel kapcsolatos hírek, információk.

(AM Sajtóiroda)

Társadalmi vitára kész a Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia, keddtől mindenki elküldheti az észrevételeit – jelentette be az aktív Magyarországért felelős államtitkár kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Révész Máriusz ismertette, hogy a stratégia kijelöli a belföldi turizmus fejlesztési irányait, hosszú távra meghatározhatja Magyarország arculatát, emellett növelheti a külföldiek, főképp a szomszédos államokból érkezők számát is. Az aktív turizmus fellendítése ugyanakkor főképp a belföldi vendégforgalmat élénkítheti, ami az itthon elköltött összegek növelése mellett a vidéki térségeknek kitörési lehetőséget, az ott élőknek megélhetést jelent – mutatott rá.

A stratégia kidolgozását a társadalmi és gazdasági előnyök mellett egészségvédelmi szempontok ugyancsak indokolják, hiszen az aktív kikapcsolódás kedvező hatásai nemzetgazdasági szinten is érzékelhetők – tette hozzá.

A Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta, hogy a szabadidő tevékeny eltöltése világszerte népszerű, belföldön pedig a koronavírus-járvány óta különösen nagy a fejlődés. A fejlesztési lehetőségek szintén kedveznek az aktív turizmusnak, hiszen a következő években csaknem 270 milliárd forint juthat idegenforgalmi beruházásokra. A legfontosabb feladat most a források hatékony felhasználása lesz, ügyelve a környezeti szempontokra és az érintettek érdekeire, valamint arra, hogy mindenütt az ott elérhető összes túralehetőség fejlesztésére jusson keret – mondta Révész Máriusz.

Az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) ügyvezető igazgatója a szemléletváltás jelentőségét hangsúlyozta a fejlesztésekben. Baráth Gergely szerint elszigetelt projektek helyett egymáshoz kapcsolódó, hálózatot alkotó idegenforgalmi beruházásokra van szükség, és ugyancsak nyilvánvaló, hogy a nemzeti koncepcióval párhuzamosan térségi szintű terveket, termékcsomagokat is ki kell alakítani, a turisztikai régiókat az idegenforgalmi attrakciók és az infrastruktúra fejlesztésén túl egységes helyi arculattal lehet vonzóvá tenni. Az aktív turisztikai stratégia előkészítéséhez hozzátartozott a célközönség, valamint a hosszú távú fenntarthatóság felmérése is – közölte.

A Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója szintén úgy véli, hogy a pontszerű idegenforgalmi kezdeményezések rendszerbe szerveződve, állami szerepvállalással, átfogó stratégia mentén működhetnek jól. Tassy Márk szerint az érdeklődés szintén egyértelmű, példaként hozta, hogy a Kék Túrát ma háromszor annyian teljesítik, mint néhány éve, és ennél is jóval többen kezdenek neki.

A Nemzeti Aktív Turisztikai Stratégia PDF formátumban letölthető innen, a társadalmi vitához hozzászólók észrevételeit elektronikus levélben várjuk április 12-ig.

(MTI)

A Közös Agrárpolitika Stratégia Terv keretei között a területalapú támogatások szabályait és az új támogatási formákat is bemutató, a gazdálkodók minél szélesebb körű tájékoztatását szolgáló új honlapot indít az Agrárminisztérium, amelynek elérhetősége: https://kap.mnvh.eu/. Az oldalon megtalálható a területalapú támogatások megváltozott zöld feltételeit tartalmazó részletes kiadvány is.

Mindannyiunk számára jól érzékelhető, hogy korszakváltás megy végbe az agráriumban technológiai, piaci és generációs vonatkozásban egyaránt. Komoly változások zajlanak gazdasági és társadalmi szinten, sőt a fogyasztói szokások és igények terén is. Ma versenyelőnyt jelent a mezőgazdaságban, ha a gazdálkodók az új körülményekre megfelelő tudással, kellő alkalmazkodóképességgel és nyitottsággal reagálnak. A 2023 és 2027 közötti Közös Agrárpolitika minden magyar gazdálkodó számára biztosítja a fejlesztés lehetőségét, és megteremti a feltételeket a fenntartható termelési gyakorlat kialakításához. Annak érdekében, hogy ehhez minden gazdálkodó a számára lehető legmegfelelőbb támogatásokat elérje, az Agrárminisztérium kiemelt feladatának tekinti a folyamatos tájékoztatást.

Az új honlapon már elérhető a 2023-2027 között alkalmazandó és minden gazdálkodó által betartandó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) fenntartására vonatkozó gyakorlatokat bemutató, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közös kiadvány, amely részletesen szemlélteti a szabályokat, fogalmakat és gyakorlati tudnivalókat. A kiadvány az alábbi linken érhető el: https://kap.mnvh.eu/news/2023-03-02/165431/megjelent-nak-es-az-am-kozos-kiadvanya-feltetelesseg-2023-2027-kozotti

Az alábbi címen ugyancsak elérhető a termeléshez kötött támogatások összetett szabályrendszerét összefoglaló szakmai anyag: https://kap.mnvh.eu/news/2023-03-02/170427/elerheto-az-am-es-nak-kozos-kiadvanya-2023-2027-kozotti-tamogatasi

Az Agrárminisztérium minden gazdálkodónak javasolja, hogy tájékozódjanak, kövessék nyomon az itt megjelenő kiadványokat. Előkészület alatt áll egy még több szakmai tartalommal feltöltött, korszerű felület, amely a most induló támogatási időszak összes támogatási jogcímével, pályázatával kapcsolatban, valamint a kapcsolódó szabályozásról és annak változásairól is tájékoztatást ad majd valamennyi érintettnek.

(AM Sajtóiroda)

Akár 3,5 millió forintra is pályázhatnak a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek az agrárminisztérium új felhívásának köszönhetően – közölte dr. Nobilis Márton Pál élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár.

Az államtitkár a támogatást azzal indokolta, hogy az orosz-ukrán háború és az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók következményeként kialakult energiaválság és a nehéz gazdasági környezet kihívások elé állítja a kiskereskedelem szereplőit. Az agrártárca ezért folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget nyújthatnak az ágazat számára. Továbbra is elkötelezettek vagyunk a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett – tette hozzá.

A felhívás részletei kapcsán dr. Nobilis Márton Pál kifejtette, hogy a pályázó egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság lehet. A támogatással olyan mikrovállalkozások élhetnek, amelyeknek fő tevékenységi köre a hús, húsáru kiskereskedelmét fedi le. További feltétel, hogy a hentesüzlet rendelkezzen lezárt üzleti évvel, továbbá vállalja, hogy legalább 2023. december 31-ig folytatja a tevékenységét. Fontos kikötés, hogy a pályázó a kérelem benyújtásakor nem állhat felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, illetve nem rendelkezhet köztartozással. Egy vállalkozás egy pályázat benyújtására jogosult, függetlenül az általa üzemeltetett húsboltok számától. A pályázatok benyújtására 2023. február 20. napjától 2023. március 20. napjáig a hentestamogatas.hoi.hu linken elérhető elektronikus felületen keresztül van lehetőség – hangsúlyozta dr. Nobilis Márton Pál.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a kis hentesüzletek mint rövid ellátási láncok, hozzájárulnak az élelmezésbiztonság megvalósulásához, fenntartásához és emellett munkát is biztosítanak az ott élőknek. Egyszersmind ezen üzletek léte a vidék és különösen a kistelepülések népességmegtartó erejének is alapját képezik, így támogatásuk társadalmi és demográfiai szempontból is kiemelten fontos – fejtette ki dr. Nobilis Márton Pál. Hangsúlyozta, a háború és a brüsszeli szankciók okozta gazdasági nehézséget a fegyveres konfliktus lezárásával lehetne orvosolni, ezért a béke az egyetlen megoldás a jövőre nézve.

(AM Sajtóiroda)

A támogatásokért cserébe a korábbi évekhez képest hangsúlyosabb környezet-és klímavédelmi követelményeket fogalmaz meg az új Közös Agrárpolitika szabályrendszere, ezzel is ösztönözve a talaj védelmét, vízmegtartó képességét javító mezőgazdasági gyakorlatot – mondta Feldman Zsolt a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Közös Agrárpolitika változásairól, az új agrártámogatási rendszerről tartott előadást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád vármegyei szervezete és a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület Gazdanapi Fórumán. Az eseményen Feldman Zsolt a 2027-ig tartó új gazdálkodási időszakra vonatkozó feltételrendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a környezeti-és éghajlati, zöld szempontok miatt elvárt szigorúbb szabályok minden gazda számára teljesíthetőek. Az államtitkár kifejtette: az eddig ismert alap és zöldítési támogatások egybeolvadnak, amelyre ráépül az Agrár-ökológiai Program. Az ebben való részvételről minden gazda évente maga dönthet saját gazdaságának adottságától, termelési gyakorlatától, jövőképe alapján. Az Agrár-ökológiai Programban való részvétel esetén a plusztámogatás a minimum-követelményeken túlmutató környezet-és klímavédelmi gyakorlatra adható.

Az államtitkár szólt azokról az átmeneti mentességekről, amelyeket még ebben az évben az unió az orosz-ukrán háború miatt biztosít a gazdálkodók számára. Ezen túl beszélt a talajvédelmemmel, a vetésváltással és a nem termelő területek kötelező fenntartásával kapcsolatos előírásokról. Ebben az évben az új vetésváltási szabályok előírásai alól még mentesség van, néhány növényfaj egymás után termesztése azonban károsítóik miatt idén sem megengedett. 2027-ig pedig rugalmasabb vetésváltási szabályokat sikerült kiharcolni az uniós alapelvárásokhoz képest – fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, a másodvetés jelentősége felértékelődik, mert megtöri az egymás után termesztés általános tilalmát.

Feldman Zsolt kitért az új KAP Stratégiai Terv azon szabályára is, amely üzemmérettől teszi függővé, hogy mely gazdaság mekkora összeget kaphat újraelosztó támogatásként, amely összeg az alaptámogatás fölött jár majd.

(AM Sajtóiroda)

Az új Közös Agrárpolitika Stratégia Tervvel változnak a területalapú támogatások szabályai, új támogatási formák is megjelennek, és indul az agrár-ökológiai program is, éppen ezért fontos, hogy a gazdák felkészülten várják a tavaszt – mondta Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán.

A tárcavezető hangsúlyozta, a gazdák tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakemberei országjárást tartanak, legutóbb Nagy István számolt be a 2027-ig tartó időszakban esedékes, fontos, az Európai Unió által előírt változásokról a kalocsai és környéki gazdáknak. Hozzátette, a szaktárca célja, hogy áprilisra, az egységes kérelmek benyújtási időpontjára a termelők megismerjék a lehetőségeket és feltételeket.

Nagy István kifejtette, ezeken a fórumokon a gazdáknak elmondják az őket érintő legfontosabb újdonságokat, a támogatások igénybevételének legfőbb kritériumait, és lehetőségük van feltenni a kérdéseiket is. Ezen felül a szaktárca és a NAK felkészíti a falugazdászokat és a szaktanácsadókat is, akikhez a gazdálkodók bátran fordulhatnak, sőt, tájékoztató anyagokat és videókat is közzétesznek, saját honlapja lesz az agrártámogatási rendszernek, melyen minden fontos információt elérhetnek majd az érdeklődők. A miniszter leszögezte, hogy minden lehetséges eszközzel a gazdák mellett állnak, minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy az információt minél több termelőhöz eljuttassák. A tét nagy, hiszen a tavasszal benyújtható egységes kérelmekkel öt jogcímen összesen 1340 millió euró közvetlen terület- és állatalapú támogatás igényelhető.

A tárcavezető arról is beszélt közösségi oldalán, hogy a gazdák pénzügyi támogatása biztosított, a KAP Stratégiai Terv keretében 5377 milliárd forint érkezik a magyar agrárium finanszírozására 2027-ig. A Terv középpontjában a mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztések és a generációváltás ösztönzése állnak. Lényeges, hogy a gazdák 2023-ban tájékozottan döntsenek, behatóan ismerjék a támogatási elemeket, hogy élni tudjanak ezekkel a történelmi lehetőségekkel. Ennyi forrás még sosem állt a mezőgazdaság rendelkezésére, bízom benne, hogy nagyon sikeres támogatási időszakot fogunk zárni.

(AM Sajtóiroda)

Az uniós előírásoknak megfelelően a korábbiakhoz képest jelentősebb szerepet kapott az új Közös Agrárpolitikában (KAP) a fenntarthatóság, ugyanakkor a magyar kormány a nemzeti társfinanszírozás mértékének emelésével arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – jelezte előadásában Feldman Zsolt csütörtökön, a Komáromban tartott fórumon.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az agrárgazdaság 2023-2027 közötti támogatási feltételrendszeréről beszélve elmondta, hogy több fontos – az Európai Unió által előírt – változásra fel kell készülnie az a 2027-ig tartó időszakban a magyar gazdáknak. A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra (HMKÁ) vonatkozó előírások alapján – néhány kivételtől eltekintve, például aki 10 hektár alatti szántóterületen gazdálkodó, vagy akinek területeinek legalább 75%-ban állandó gyep van – minden gazdálkodónak kötelező lesz a szántóterületének bizonyos részét nem termelő területként vagy tájképi elemként fenntartani. A különböző tájelemek – így például a táblaszegély, az erózióvédelmi sáv, a fás-cserjés sáv, a szántóföldi művelés alatt nem álló vízvédelmi sáv vagy a kis vizes élőhely támogatható terület, ha elszámolják a HMKÁ előírásnak a teljesítésébe, de feltétel, hogy a tábla legfeljebb 50%-át foglalhatja el, akkor is, ha több tájelem van a táblán és akkor is, ha a 0,25 hektáros támogathatósági küszöb alatt van – hangsúlyozta az államtitkár.

Feldman Zsolt elmondta, hogy a nem termelő terület vagy tájképi elem kötelező fenntartása kapcsán a gazdaság összes szántóterületének méretéhez viszonyítva két lehetőség választható majd. Az első szerint a szántóterület legalább 4%-ának megfelelő területet kifejezetten nem termelési célú területként vagy tájképi elemként kell fenntartani – ebbe beleértve a parlagon hagyott földterületet is. A második lehetőség pedig az, hogy a szántóterületének legalább 7%-ból legalább 3%-ban tartson fenn parlagon hagyott területet vagy nem termelési célú tájképi elemet, a fennmaradó 4%-nak megfelelő területen tájképi elem, parlag, ökológiai másodvetés, vagy nitrogénmegkötő növény is lehet.

Erre az évre az unió még lehetővé teszi, hogy a parlagterületet akkor is elszámolhassa a termelő a HMKÁ teljesítésébe, ha azon szántóföldi növénykultúrát termeszt (kivéve kukoricát és szójababot, amit az Európai Bizottság nem engedélyezett).

(AM Sajtóiroda)

A mezőgazdasági termelők 2023. március 1. és 2023. augusztus 31. között ismét pályázhatnak az európai uniós és a nemzeti minőségrendszerekhez történő csatlakozás kapcsán támogatásra.

Az Agrárminisztérium a felhívás keretében azon mezőgazdasági termelőket támogatja, akik termékeiket a különböző minőségrendszerek előírásainak megfelelően állítják elő és legfeljebb 5 éve részt vesznek az adott rendszerben, vagy most kívánnak csatlakozni valamely minőségrendszerhez. Az egyes minőségrendszernek megfelelő termékek magasabb minőséget képviselnek, mint a jogszabályok által támasztott minimum követelményeknek megfelelő más, hasonló termékek, az ebből fakadó többletkiadást hivatott kompenzálni a felhívás által nyújtott támogatás.

Ilyen minőségrendszerek közé tartoznak az Európai Bizottság elektronikus nyilvántartásában bejegyzett, oltalom alatt álló elnevezések, így a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, szeszesitalok és borok földrajzi árujelzői (például: a Hajós-Baja vagy Csopak bor, a Szentesi paprika, az Alföldi kamillavirágzat, a Kecskeméti barackpálinka) és a hagyományos különleges termékek (például a rögös túró), ezen kívül pedig a nemzeti minőségrendszerek (Kiváló Minőségű Élelmiszer) és a különböző önkéntes mezőgazdasági-termék tanúsító rendszerek. Az oltalomra jogosult földrajzi árujelzők aktuális listája itt érhető el: https://gi.kormany.hu/foldrajzi-arujelzok

A tavalyi évben, azonos névvel lezárult felhíváshoz képest újdonság, hogy immár az ökológiai termelésben részt vevők is benyújthatnak támogatási kérelmet. Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás teljes összege termelőnként maximum 5000 eurónak megfelelő forintösszeg lehet 5 éves időtartamra. A Vidékfejlesztési Program keretéből meghirdetett pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

A mikrovállalkozásként működő hentesboltok támogatásával sikerülhet megőrizni és minőségileg magasabb színvonalon hozzáférhetőbbé tenni ezeket az üzleteket – közölte dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek támogatásának keretösszege 4,5 milliárd forint, az egy kedvezményezett részére kifizethető támogatás összege 3 millió forint. Amennyiben pedig az üzletben forgalmazott húsból, húskészítményből helyben történő fogyasztásra vendéglátó-ipari termék készül, akkor maximálisan 3,5 millió forint is igénybe vehető a felhívás keretében. A pályázati eljárás lebonyolítását a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. végzi majd.

Dr. Nobilis Márton ismertette azokat a kritériumokat, amelyeknek meg kell felelni a felhívás sikeres elbírálásához. A pályázó egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság lehet. A támogatással olyan mikrovállalkozások élhetnek, amelyeknek fő tevékenységi köre a hús, húsáru kiskereskedelmét fedi le. Emellett az is szükséges, hogy a hentesüzlet rendelkezzen lezárt üzleti évvel, továbbá vállalja, hogy legalább 2023. december 31-ig folytatja a tevékenységét. További feltétel, hogy a pályázó a kérelem benyújtásakor nem állhat felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, illetve nem rendelkezhet köztartozással. Egy vállalkozás egy pályázat benyújtására jogosult, függetlenül az általa üzemeltetett húsboltok számától – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az orosz-ukrán háború és az arra adott elhibázott brüsszeli szankciók következményeként kialakult energiaválság és a nehéz gazdasági környezet ellenére a kormány továbbra is elkötelezett a magyar vidék és a kistelepülések támogatása iránt. Ezért folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget jelenthetnek az élelmiszerlánc szereplőinek.

(AM Sajtóiroda)

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a magyarországi erdőkre 2027-ig – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára.

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy az agrártámogatások a költségvetési kiegészítésnek köszönhetően nőnek, a Közös Agrárpolitika (KAP) mostani szakaszában ugyanis agrárpolitikára kevesebb uniós forrás jut. A kormány azt szeretné a megemelt támogatásokkal elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek – tette hozzá.

Az erdőstratégia az államtitkár szerint azért is különösen fontos, mert erdőkre természeti értékként, a faanyagok forrásaként és turisztikai célpontként egyaránt szükség van. Jelentőségüket az éghajlatváltozás is növeli, emiatt az alkalmazkodási képességüket szintén erősíteni kell.

Az erdőgazdálkodás a KAP vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékkal részesedik, ennek csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítandó. Az eddigi programok sikerét bizonyítja, hogy a 2019-ben kezdődött erdőtelepítési programban eddig majdnem 50 ezer hektárra érkezett igény, ebből csaknem 10 ezer hektár telepítése már véget is ért – tette hozzá.

Zambó Péter hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszer korábbi előnyei megmaradtak, és újabb elemekkel, környezetvédelmi intézkedésekkel egészültek ki. A források hozzájárulnak ahhoz, hogy a fával borított terület aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajok telepítésével változatos, ellenálló erdők szülessenek.

Tájékoztatása szerint lehet majd támogatást kérni Natura 2000 területek kezeléséhez, erdőkárok helyreállítására, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására és fenntartására, az erdei infrastruktúra fejlesztésére. Bővül az erdők ökológiai értékét növelő fejlesztések támogatási köre, folytatódik az idegenhonos fafajok visszaszorítása, az erdők genetikai értékét fenntartó beruházások ösztönzése.

Kiemelte még a pályázati lehetőségek közül az erdei infrastruktúra fejlesztését, a fiatal vállalkozók, az alapanyagokat gyártó elsődleges faipar, valamint a szaporítóanyag-előállítás támogatását. A kiírások közzététele idén elkezdődik – közölte az államtitkár.

A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke a telephely- és technológiafejlesztési támogatásokat emelte ki. Mocz András szerint az erdőgazdálkodók pályázati segítséggel leküzdhetik az elmaradásukat, és a ciklus végére felzárkózhatnak az európai színvonalhoz.

Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke szerint a több forrás nagyobb felelősséget jelent majd a kedvezményezetteknek, egyúttal üdvözölte, hogy felértékelődött az erdészeti csemeteágazat a 2027-ig tartó támogatási ciklusban. Hangsúlyozta, hogy az erdők megújításához nélkülözhetetlen a megfelelő fafajok kiválasztása, a szükséges mennyiségű és minőségű szaporítóanyag folyamatos biztosítása.

(MTI)

„A védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzése” elnevezésű felhívásra 2023. január 2. és január 31. között ismét pályázhatnak a gazdálkodók.

A támogatás mértéke támogatott fajtánként – a korábbi 2015-2020-as in situ őshonos támogatáshoz képest – átlagosan 50 százalékkal megnőtt az első körben tavalyi évben meghirdetett új támogatási konstrukciónál. Emellett bővült a támogatható fajták köre a fekete mangalica sertés, az akhal-teke és a muraközi ló, valamint a kárpáti borzderes szarvasmarha fajtákkal.

A felhívás célja az alacsony létszámmal rendelkező, védett őshonos, veszélyeztetett mezőgazdasági és fajtarekonstrukció alatt álló mezőgazdasági állatfajták nőivarú – baromfifélék esetén vegyes ivarú – állományának a fajták hagyományos tartási-, takarmányozási körülmények, in situ feltételek közötti használata, tenyésztésben történő életképes populációjának fenntartása a genetikai állomány megőrzéséről és az adott állatfajták fennmaradását biztosító tenyésztési programokról szóló jogszabályok keretein belül. A kötelezettségvállalási időszak ennél a pályázati körnél 2023. január 1-jén indul és 2024. december 31-ig tart.

A tavaly benyújtott pályázatok után eddig több mint 100 ezer állategyedre közel 20 milliárd forint értékben ítéltek oda támogatást az őshonos állatokat tartó gazdálkodók számára.

A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

A kormány négy és félmilliárd forinttal támogatja a kis hentesüzleteket – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók következtében kialakult energiaválság és a nehéz gazdasági viszonyok ellenére a kormány továbbra is elkötelezett a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett. Az agrártárca tisztában van a kiskereskedelmet sújtó nehézségekkel, legyen szó akár az energiaköltségek vagy a szankciós infláció hatásairól, a minisztérium éppen ezért folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek segítséget nyújthatnak az ágazat szereplőinek – tette hozzá.

Nagy István kitért arra is, hogy az alapvető szolgáltatások mennyiségileg és minőségileg magasabb színvonalú hozzáférhetővé tétele nagyban növeli a kistelepülések népességmegtartó erejét. Ezek között is fontos szerepet játszik az élelmiszerekhez való hozzáférés. Ennek biztosítását szolgálja a mikrovállalkozásként működő hentesüzletek támogatása, amelynek segítségével sikerülhet megőrizni ezeket az üzleteket a jelenlegi gazdasági kihívások mellett is. Az összesen 4,5 milliárd forintnyi forrásra az év elején pályázhatnak majd az érintettek. A tárca tervei szerint több, mint ezer hentesüzlet részesülhet a boltonként akár 3 millió forint támogatásban – hangsúlyozta a miniszter.

Kifejtette, a kis hentesüzletek létrehozhatnak rövid ellátási láncokat, hozzájárulhatnak az élelmezésbiztonság megvalósulásához, fenntartásához és emellett munkát is biztosítanak az ott élőknek. Ezek a kereskedelmi egységek biztosítják hazánk tradicionális, változatos, térségi ízvilágának és konyhaművészetének fennmaradását is. Egyszersmind ezen üzletek léte a vidék és különösen a kistelepülések népességmegtartó erejének is alapját képezik, így támogatásuk társadalmi és demográfiai szempontból is jelentős – emelte ki az agrártárca vezetője.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium által elindított Településfásítási Program fontos része az Országfásítási Programnak, amely lehetőséget nyújt a kistelepülések zöldítésére, népszerűsíti az erdősítési támogatásokat, mindezzel pedig hozzájárul a kormány céljához, hogy 2030-ra 27 százalékra nőjön Magyarország fával borított területének aránya.

A program előző két ütemében több mint 1350 településen összesen 36 000 sorfát ültettek már el, melyhez a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága 1,5 milliárd forint támogatást biztosított. A harmadik ütemben, 2023 tavaszán és őszén további 10 000 db sorfát ültethetnek el a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb települések. A települések zöldítése hozzájárult az Országfásítási Program eredményeihez is, melynek keretében már 47 ezer hektár új erdő telepítésére pályáztak a magyar gazdák.

A programban való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, így a harmadik ütemben is csak az előre jelentkező települések igényelhetnek fát. A regisztrációs felület 2023. január 10-én nyílik meg és január 20-ig érhető el.

Az igénylés és a program megvalósításának tervezett menete a regisztrációval kezdődik. Az online igényléseket 2023. január 23-31 között lehet leadni. Idén 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amelyből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki. A települések a klímaváltozást és az eltérő belterületi viszonyokat is jól tűrő 13 fafajból, minimum 10, maximum 30 sorfát választhatnak a készlet erejéig. A fák konténeresek vagy földlabdások, 10-14 centiméter törzs körméretűek, földlabdával együtt 2-5 méter magasak. A szakszerű ültetés érdekében minden fához támasztó karót, takarómulcsot és védőrácsot is biztosítunk.

A tavaszi időszak ültetéseihez 2023. február-áprilisa között, míg az őszi időszak ültetéseihez augusztus-november között szállítják a fákat, amit a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosít. A program lebonyolítását az Országos Erdészeti Egyesület segíti, aki a szakszerű ültetéshez a helyi állami erdőgazdaságokkal együttműködve erdész szakember jelenlétét is biztosítja az ültetések során.

Bővebb információk és regisztrációs felület

(AM Sajtóiroda)

A megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében 2023-ban nagyfokú rugalmassággal kerül be az agrártámogatási rendszer adminisztratív feladatai közé a Gazdálkodási napló elektronikus formában történő vezetése.

Az újonnan induló Agro-ökológiai Program esetében a támogatás egyik feltétele a Gazdálkodási napló vezetése és elektronikus benyújtása, de maga az elektronikus vezetés önkéntes, a gazdálkodó döntésétől függ a következő esztendőben.

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) támogatásának 2023. évi igénybevételéhez – több más mellett – feltétel lesz a Gazdálkodási napló vezetése (folyamatos elektronikus vagy papír alapú vezetéssel és utólagos elektronikus feltöltéssel) és az egyes választott gyakorlatok szempontjából releváns agrotechnikai műveletek pontos és határidőre történő rögzítése az egységes kérelem felületen.

A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítése érdekében 2023-ban elindul az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN), ami egy olyan új közigazgatási szolgáltatás, amelybe a jelenleg külön álló e-permetezési napló, Gazdálkodási napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat integrálja a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (Nébih).

Az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) vezetésével így a termelők a hatósági adatszolgáltatás mellett a támogatások igényléséhez szükséges feltételek igazolását is teljesíteni tudják. Kiválthatóvá válik a jelenleg már elavult ÁNYK adatszolgáltatási mód, továbbá az eddig elektronikusan beadott adattartalmat és a papír alapon vezetett adattartalmat lehetővé válik egyesíteni és teljes körűen elektronizálni. Az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) segítségével az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásából adódó szankciók elkerülhetők, hiszen az aktuális adatok mindig rendelkezésre állnak a rendszerben; emiatt nincs szükség adatszolgáltatási határidők és ehhez kapcsolódó szankciók meghatározására.

A Nébih interfészt biztosít az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) benyújtásához, ami így lehetővé teszi a közvetlen adatbeküldést a gazdálkodók Gazdálkodási napló és üzemirányítási szoftvereiből, ennek a fejlesztési lehetőségnek a részleteiről külön közlemény készült (https://portal.nebih.gov.hu/-/interfesz-keszul-az-elektronikus-gazdalkodasi-naplo-benyujtasahoz).

A hatósági adatszolgáltatások közül az elektronikus permetezési napló használata az első, amelyet az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) vezetésével kell teljesíteni, ennek részleteiről a Nébih külön közleményben tájékoztatta a termelőket (https://portal.nebih.gov.hu/-/januartol-a-nebih-feluleten-kell-vezetni-az-elektronikus-permetezesi-naplot).

A támogatások közül elsőként az Agro-ökológiai Program (AÖP) esetében kerül bevezetésre az elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) használatának lehetősége, de egyes termeléshez kötött támogatások – szemes és szálas fehérjenövények, ipari zöldségnövények, zöldségnövények, ipari olajnövények és rizs – esetében is bizonyos rendeletben meghatározott műveletek rögzítésére opcionálisan alkalmazható lesz.

Az Agro-ökológiai Program (AÖP) esetében – a bizottsági tárgyalások nyomán és így a KAP Stratégiai Terv részeként – a támogatás feltétele a Gazdálkodási napló elektronikus benyújtása, ami 2023-ban az alábbiak szerint teljesíthető:

a) Gazdálkodási napló elektronikus vezetése:

Az egységes kérelem benyújtásakor az AÖP támogatást igénylő termelő nyilatkozik arról, hogy elektronikus úton fogja vezetni a Gazdálkodási naplóját. Ezzel egy időben létrehozza a Nébih által üzemeltetett felületen a saját elektronikus Gazdálkodási naplóját (eGN), és a szükséges adatokat az év egésze vonatkozásában – visszamenőlegesen a kérelem benyújtását megelőző időszakra is – ezen a felületen a vezeti.

b) a Gazdálkodási napló papír alapú vezetése és elektronikus beküldése csak 2023-ban:

Mivel a Gazdálkodási napló vezetése támogatási feltétel, a termelő kérelmében vállalja annak a valóságot tükröző vezetését. A Gazdálkodási napló vezetésének tényét a MÁK helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja. A papír alapon vezetett Gazdálkodási naplót, melyet szintén a Nébih honlapján tud elérni legkésőbb 2024. január 31-ig rögzíti a Nébih elektronikus Gazdálkodási napló (eGN) felületén. Az adatok elektronikus beküldésének határidőre történő elmulasztása egyben a támogatási jogosultság elvesztését is jelenti.

Az egységes és átlátható ügyintézés, valamint a szükségesnél semmiképpen sem több helyszíni ellenőrzés érdekében egyes AÖP-gyakorlatok legfontosabb műveleteit a Gazdálkodási naplótól függetlenül az egységes kérelem felületének agrotechnikai bejelentései között kell tenni. A korábbi zöldítési támogatás keretében megismert módon, például a másodvetések elvetésének tényét vagy a különböző kaszálási időpontokat, továbbá egyéb, a választott gyakorlatok teljesítésének ellenőrzése szempontjából elengedhetetlen eseményeket szükséges lesz rögzíteni.

Az AÖP támogatás 2023 évi igénybevételéhez tehát feltétel:

a) a Gazdálkodási Napló vezetése (folyamatos eGN vagy papír alapú vezetéssel és utólagos eGN feltöltéssel)

b) az egyes választott gyakorlatok szempontjából releváns agrotechnikai műveletek pontos és határidőre történő rögzítése az EK felületen.

Az AÖP választható gyakorlatairól és a teljesítés további feltételeiről az eddig közleményben ismertetetteken túl később részletes tájékoztatást fogunk nyújtani.

(AM Sajtóiroda)

Falusi kisboltok 1-3 millió forintos támogatásra pályázhatnak – jelentette be csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

Gyopáros Alpár közölte, hogy az összeg egyszer nyerhető el. A támogatás 100 százalékban előfinanszírozott, valamint önerő sem kell hozzá – emelte ki.

Az elnyert összeget alapvetően működési költségekre lehet fordítani, ideszámítható például a bérleti díj, a rezsiszámla, a könyvelő vagy az ügyvéd díja – mondta.

A kormánybiztos kijelentette: néhány hete a kabinet úgy döntött, hogy újabb mentőövet dob a falvakban működő kisboltoknak. Az orosz-ukrán háború, amelyre az Európai Unió rossz, szankciós válaszokat adott, gazdasági kihívás és energetikai veszélyhelyzet elé állította Magyarországot, az ebből fakadó károk pedig fokozottan sújtják az egyébként is tőkeszegény kisboltokat – hangoztatta Gyopáros Alpár.

A működési támogatásra mindazon üzlettulajdonosok pályázhatnak, akik 2000-nél kevesebb lakosú településen működtetnek olyan kisboltot, ahol jellemzően napi fogyasztási cikkeket, alapvető élelmiszereket értékesítenek.

A támogatott időszak egyéves: 2022. augusztus 1-jétől 2023. július 31-éig tart.

Noha a pályázati felhívás már csütörtöktől megismerhető, a benyújtási időszak csupán jövőre indul: január 12-étől 31-éig lehet majd beadni a pályázatokat – közölte a kormánybiztos.

Gyopáros Alpár jelezte, hogy a részleteket a kormány, a Magyar Falu Program és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján is meg lehet tekinteni.

Azt mondta, hogy a kisboltok, különösen a falvakban, “finoman fogalmazva is versenyhátrányban vannak” a multinacionális kereskedelmi hálózatokkal szemben, immár évtizedek óta. Ezeket a kisboltokat jellemzően családi vállalkozások vagy kiscégek üzemeltetik – tette hozzá.

A kormánybiztos emlékeztetett: a koronavírus-járvány okozta károk enyhítéséért már tavaly segítséget kínáltak a falusi kisboltoknak. A 60-70 millió forintos, vissza nem térítendő támogatás segítségével fel lehetett újítani az üzleteket, gépeket, sőt akár ingatlanokat is lehetett vásárolni, ezenkívül bértámogatást adtak – sorolta.

Kiemelte: 1450 nyertes pályázatot hirdettek, ezen belül 100 győztes olyan településen nyitott kisboltot, ahol akár évtizedek óta nem működött hasonló.

Ez a korábbi program éppen a megvalósulási szakaszánál tartott, amikor “közbeszólt” az orosz-ukrán háború. Ezért döntött a kormány egy új támogatási rendszerről – mondta Gyopáros Alpár.

Fotó: MTI/Soós Lajos

(MTI)

Folytatódik a precíziós átállást ösztönző mezőgazdasági támogatás a következő, 2027-ig tartó finanszírozási ciklusban – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Hungexpo szerdai rendezvényén, az AGROmashEXPO mezőgazdasági gépkiállítás budapesti sajtótájékoztatóján.

Feldman Zsolt közölte, hogy a pályázati lehetőséggel az eddigieknél is több kistermelő élhet majd. A 2021 óta elérhető pályázati támogatások mostanáig majdnem 400 milliárd forint értékű precíziós gép-, eszköz- és szolgáltatás beszerzéséhez járultak vagy járulnak hozzá. Az összes agrárberuházás értéke az áremelkedések nélkül is csaknem 23 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest, 2010-hez viszonyítva a magyar mezőgazdaság termelékenysége 41 százalékról 67 százalékra nőtt az uniós átlaghoz viszonyítva – mondta.

Fotó: Pelsőczy csaba
Az államtitkár szólt a generációs megújulást ösztönző eszközökről, a fiatal gazdák induló támogatásáról és a családi gazdaságok átadását megkönnyítő szabályokról. Az átalakulás elkezdődött, és nem csak a gazdálkodó családoknál látszanak a nemzedékváltás eredményei, olyanok is bekapcsolódhatnak a mezőgazdaságba és a termeléshez kapcsolódó tevékenységekbe, akik nem gazdálkodó családból származnak – hangsúlyozta Feldman Zsolt.

A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke szintén úgy véli, hogy fejlesztések terén jól áll a magyar mezőgazdaság, a munkagép-beruházások idei adatai akár komoly meglepetést is okozhatnak szerinte. A technológiaváltás jó irányt jelez, de a fejlődés nem állhat meg, a következő évek egyik nagy feladata a vízmegőrzés lesz – hangsúlyozta Harsányi Zsolt.

A Magyar Agrár-és Élelmiszertudományi Egyetem oktatási és nemzetközi rektorhelyettese a szaktudás jelentőségét emelte ki a rendezvényen. Szabó István szerint a mezőgazdasági gépgyártók kínálata rohamos ütemben fejlődik, így a kezelésük is egyre komolyabb felkészültséget igényel. A mezőgazdaság másik fontos követelménye az utóbbi évek tapasztalatai alapján az alkalmazkodás, a termelés versenyképessége enélkül nem tartható fönn – tette hozzá.

Az AGROmashEXPO január 25. és 28. között várja a látogatókat. A csaknem 300 kiállító között számos olyan cég is lesz, amely most először vesz majd részt a rendezvényen – tájékoztatott Szilvási Krisztina, a Hungexpo kereskedelmi igazgatója.

(MTI)

Sokféle választási lehetőséget kínál az új, 2023-2027 közötti uniós támogatási időszakban a közös agrárpolitika a magyar gazdák számára. Az új szabályok megismertetése most a legfontosabb feladatok közé tartozik- fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken, a Keszthelyen tartott agrárfórumon.

Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán kifejtette: habár az EU-ban kevesebb forrás jut az agrárpolitikára a mostani költségvetési ciklusban, Magyarországon a rendelkezésre álló támogatások összege jelentősen nő, köszönhetően a kormány által, a nemzeti költségvetésből nyújtott 80 százalékos hazai kiegészítésnek.

A gazdálkodók számára most a legfontosabb a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó új feltételek megismerése, hiszen 2023-ban már ezek alapján kell alakítaniuk gazdálkodási gyakorlatukat. A közös agrárpolitika új időszakára vonatkozó, 2021-ben megszületett uniós megállapodás legfontosabb következménye a környezeti fenntarthatósági alapfeltételek erőteljesebbé válása. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik az állandó gyepterület fenntartási aránya, a vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása, de új feltételek vonatkoznak a lejtős területeken zajló gazdálkodásra is a talajerózió megakadályozására – mondta. Ugyancsak az újdonságok között említette a 10 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében a talajvédelmi és növényegészségügyi okokból új vetésforgó szabályokat, a minimálisan megkövetelt talajborítás előírását. Kiemelte a pihentetett földterületekre vonatkozó minimális elvárásokat és az inváziós gyomok elleni védekezés erősítését előíró szabályozást is.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az 5300 milliárd forintnyi uniós forrással kapcsolatban kijelentette: “nem brüsszeli ingyen kenyérről van szó”. Mint fogalmazott, az unió olyan elvárásokat támaszt a mezőgazdasággal szemben, amelyeket a gazdálkodók számára kompenzálni kell. A KAP második pillérébe tartozó támogatási lehetőségekről kifejtette: annak minden negyedik forintját a magyar kormány biztosítja, az EU történetében még nem volt példa hasonló nagységrendű támogatásra egyik tagállam részéről sem.

Az agrárkamara elnöke kifejtette, hogy a 2891 milliárd forintnyi összeg 52 százalékát gazdaságfejlesztésre szánják, 38 százalékát agrárkörnyezetvédelmi intézkedésekre fordítják, 8 százalékot az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékot pedig a Natura 2000-es területek védelmére. Kiemelten kezelik a fiatal gazdákat és a kistermelőket, 100 milliárd forint jut a támogatásukra – sorolta Győrffy Balázs. A mezőgazdasági üzemek fejlesztésére pályázatonként 15 millió forintot nyerhetnek a jelentkezők, de az energiafüggőség csökkentésére szolgáló zöldberuházásokat is támogatják legfeljebb 15 millió eurós összegig. Az agrárkamara elnöke kitért arra is, hogy Hódmezővásárhelyen január 1-jétől földadót vetnek ki. A különösen súlyos aszály után “komoly érzéketlenségnek” nevezte a hektáronként 10 ezer forintos adót, ami inflációnövelő vagyonadó, aminek határozott elutasításaként indítottak aláírásgyűjtést.

Nagy János, a Nemzeti Földügyi Központ elnöke felidézte, hogy 2015-16-ban az állami földértékesítési program keretében országosan 23,6 ezer darab 3 hektár alatti földrészletet hirdettek meg összesen 25,2 ezer hektárnyi területre, de a felajánlott területeknek csupán 60 százaléka kelt el, átlagosan 1115 ezer forintos átlagáron. Árveréses értékesítés során 12,5 ezer darab földrészletet, azzal 254 ezer hektárt hirdettek meg, amelynek 70 százaléka talált vevőre, 1573 ezer forintos hektáronkénti átlagáron. Akkor arra számítottak a döntéshozók, hogy jellemzően a bérlők lesznek a vásárlók, de a három hektár alatti területek bérlőinek csak 16 százaléka vásárolt a kisebb birtokrészletekből, az árverések során pedig 14 százalék, aminek elsősorban a tőkehiány volt az oka, illetve az, hogy az állami haszonbérletek kedvező konstrukciók voltak és maradtak – ismertette. Nagy János a jelenleg zajló, Gazdát a földnek! program eddigi tapasztalatairól azt mondta: a 10 hektár alatti földek hirdetményes értékesítésének öt üteme zárult le eddig, amelynek során 14 ezer földrészletet, azaz 17,5 ezer hektárt hirdettek meg, ezeknek 48 százalékára érkezett ajánlat, 1291 ezer forintos átlagáron. Ez nem sokkal haladja meg a 2016-ban zárult időszak értékesítési átlagárát.

(AM Sajtóiroda)

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

(AM Sajtóiroda)

Az agrártárca felhívja az igénylők figyelmét arra, hogy a 2022. október 12-én megjelent VP3-14.1.4-22 Baromfi állatjóléti támogatás azon állományok után is igényelhető, amelyek a támogatás kezdetén már az igénylő tenyészetében voltak, és ezért, a kötelezettségvállalási időszak elején – a tartási időből kifolyólag – nem tudják teljesíteni a felhívásban előírt minimális tenyészetben tartási időt.

A támogatási kérelmek benyújtására 2022. december 15-ig van lehetőség. A késedelmesen benyújtott kérelmek az idén induló kötelezettségvállalás tekintetében nem vehető figyelembe.

Azon állományoknál, amelyek a kötelezettségvállalási időszak kezdetén már a tenyészetben voltak, és a minimális tartási idő nem teljesülne maradéktalanul, az állomány állategység értéke után időarányosan csökkentett támogatási összeg lesz kifizethető. A Pályázati Felhívásban foglalt feltételeket (állománysűrűség, szállítások bejelentése, stb.) ezen állományok esetében is be kell tartani, valamint szükséges a felhívásban megnevezett dokumentumok kitöltése, naprakész vezetése is.

Azon állományoknál, amelyek után ugyanazon tevékenységre 2022. október 16. előtt már igényeltek állatjóléti támogatást, jelen támogatásból tört évre sem lesz lehetőség kifizetés igénylésére. A korábbi támogatásokat árutermelő állományok esetében a tartási hely azonosító és tenyészetkód alapján, törzsállományok esetében BIR állományazonosító alapján a Magyar Államkincstár állapítja meg.

(AM Sajtóiroda)

Hazánk az Európai Unió Bizottságával jó kompromisszumot kötött a Közös Agrárpolitika következő időszakában hazánkba érkező források elosztásáról, a kifizetés feltételeiről. Kihasználva a lehetőségeket, mindenki nyertese lehet az új agrártámogatási rendszernek – értékelte az elmúlt másfél év tárgyalásainak eredményét Feldman Zsolt, az Agrárszektor 2022 konferencián.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a témában rendezett kerekasztal-beszélgetésen ambiciózusnak nevezte a magyar tárgyalófél elképzeléseit. Mint fogalmazott, számos szakmai egyeztetést követően, a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva sikerült az Európai Bizottsággal megállapodni a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai kereteiről. A cél az volt, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti elvárások és a versenyképességi szempontok. Mindezt úgy tudtuk érni, hogy a magyar gazdálkodók jövedelembiztonságát szolgáló közvetlen támogatások nagyságrendje – a vidékfejlesztési forrásokhoz biztosított 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetően – sem lett kevesebb, miközben a Közös Agrárpolitika költségvetése uniós szinten összességében csökkent – emlékeztetett Feldman Zsolt.

A kerekasztal résztvevői a 2023-tól kezdődő új ciklus jelentős változása egyik elemeként említették, hogy a kis- és közepes gazdaságok számára elérhetővé válik egy új támogatási forma, az újraelosztó támogatás. Ezek alapján az első 10 hektárig előreláthatóan 80 euró, 11-150 hektár között pedig 40 euro plusztámogatás jár majd a körülbelül 147 eurós alaptámogatáson felül.

A most induló új támogatási rendszerben sok múlik a gazdálkodók egyéni döntésein, hogy a maguk gazdálkodási lehetőségei, gyakorlata és ambíciói alapján mit vállalnak, milyen irányba mozdulnak – említette az államtitkár. Az új uniós szabályozás és az Európai Bizottság elvárásai következtében ugyanakkor az alaptámogatáshoz kapcsolódóan tovább erősödnek a környezeti elvárások, változnak a nem termelő területekre, a vetésváltásra és a talajvédelemre vonatkozó szabályok is. Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy az ezeken az előírásokon túlmutató, hektáronként jelentős többlettámogatás lehetőségét magában hordozó Agrár-ökológiai Program esetében a gazdálkodó eldöntheti, hogy választja-e a részvételt vagy sem, de alaposan mérlegelni kell a jó döntés érdekében.

Az agrártárca most azon dolgozik, hogy a támogatások igénylésének pontos és részletes szabályait tartalmazó végrehajtási jogszabályok minél előbb elkészüljenek azért, hogy az egységes kérelem következő tavaszi benyújtásáig mindenki tisztában legyen a lehetőségeivel és kötelezettségeivel. Ezért fórumokon, online és nyomtatott tájékoztatókkal segítik a gazdákat a felkészülésükben, az Agrárminisztérium egy új, lehető legtöbb információt ismertető honlapot is indítani fog és a falugazdászok bevonása is fontos eszköz az új szabályok megismertetésében.

A rendezvényen az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Vidékfejlesztési Programot eredményesnek értékelve jelezte: száz körüli pályázat között választhattak a gazdálkodók, amelyek közül több még jelenleg is nyitva van. Juhász Anikó példaként említette a baromfi állatjóléti támogatást, amelyre ez év december 15-éig lehet támogatási igényt benyújtani. Emellett a mezőgazdasági, vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére, valamint az öntözési közösségek együttműködésének támogatására szintén 2023. június 30-áig lehet pályázni. Az erdészeti kiírások ez év végéig, a kistelepülések fejlesztésére kiírt pályázat 2023 június 5-éig lesz nyitva. A helyettes államtitkár most a legfontosabb feladatnak a végrehajtási rendeletek minél gyorsabb elkészítését és a gazdálkodókat kiszolgáló intézményhálózat felkészítését nevezte.

(AM Sajtóiroda)

Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására, a magyar gazdák működése garantáltan és biztonsággal finanszírozott 2027-ig – fejtette ki az agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Nagy István felhívta a figyelmet arra, hogy változások lesznek a földalapú támogatásokban. Ismertetése szerint egy hektár megművelt terület után 147 eurót kaphatnak a gazdák, azonban a legkisebb, tíz hektáron termelők ehhez kapnak még további 80 eurót, 150 hektárig bezárólag pedig még 40 euróra jogosultak a gazdálkodók. A következő ciklusban 46 százalékkal több forrást tudnak juttatni a gazdáknak az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásokból, az ökológiai gazdálkodást folytató területeknek 64 százalékkal több támogatás jut – tette hozzá a miniszter, a legfontosabb feladatnak nevezve azt, hogy a gazdákat megismertessék ezekkel a lehetőségekkel. Elmondta azt is, hogy Magyarországra 5377 milliárd forint agrártámogatás érkezik az Európai Uniótól. A tárcavezető felidézte: a magyar kormány még az aszály, illetve az ukrajnai háború előtt történelmi léptékű döntésében vállalta, hogy az agrárfejlesztések nemzeti forrásból történő társfinanszírozását 80 százalékra emeli. Ebbe a kabinet több mint 2300 milliárd forintot tesz bele annak érdekében, hogy a magyar gazdák versenyképességét javítani tudják – jelezte.

Nagy István hangsúlyozta: meg kell építeni azokat a beruházásokat, amelyeket még az első uniós ciklus forrásainak elosztásakor az akkori balliberális kormány elhibázott. Ezek között említette az állattenyésztési telepek megújítását a legkorszerűbb technológiával, a szárító-, tároló- és hűtőkapacitások kiépítését, valamint a precíziós gazdálkodás támogatását. Az agrárminiszter szólt arról is, hogy az idei – történelmi mértékű – aszály több mint egymillió hektárt sújtott, ezért gyorsan tényleges segítséget kellett adni a gazdáknak. Példaként sorolta a kamatstopot, kamattámogatott hitel biztosítását, valamint azt, hogy a gazdák a területalapú támogatásukat megemelt összegű előleg formájában kapták meg, mert létkérdés volt, hogy az őszi vetések, talajelőkészítési munkálatok rendben tudjanak lezajlani.

Nagy István a műsorban az elszabadult élelmiszerárak és a szankciók összefüggését olyan ténynek nevezte, amelyet nem lehet vitatni. A háborútól kezdve minden megváltozott, az energiaszankciók bevezetése után háromszorosára nőtt a műtrágya ára, “elszabadultak a folyamatok”, ezért a magyar kormánynak védőintézkedéseket kellett bevezetnie – mutatott rá. A miniszter úgy vélte, hogy Brüsszel nem akarja feladni a szankciós politikát, amivel “önmagunk életét nehezítjük meg”. A háború árát velünk fizettetik meg, és ez nincs rendben – fogalmazott.

(MTI)

A fővárosban rendezett „Megújuló vidék – megújuló agrárium 2023-2027 között” című kétnapos szakmai konferencia a Közös Agrárpolitika 2023-tól megvalósuló támogatási rendszeréről tájékoztatja az érintett ágazati szereplőket.

Csütörtöki köszöntőjében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte, hogy számos komoly vitát és szakmai egyeztetést követően kompromisszumkészen, de a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva sikerült az Európai Bizottsággal megállapodni a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai kereteiről. A célunk mindvégig az volt, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok, ugyanis a fenntarthatóság biztosítása nem történhet a vidék megerősítésének vagy akár a hazai élelmezésbiztonságnak a rovására. A fenntarthatóságban benne kell lennie a lényegnek: az élhető jelennek és jövőnek – hangsúlyozta az államtitkár. Magyarország számára az egyetlen út az, ha a globális kihívásokhoz jól alkalmazkodó, rugalmas, termékeny és élhető jövőt biztosító magyar vidéket építünk – emelte ki.

A konferencián elhangzó előadások részletesen tárgyalják az egyes agrárágazatok támogatási lehetőségeit, felhívva a figyelmet a korábbi időszakhoz képest a változásokra. A változó gazdasági, társadalmi, és technológiai környezet arra késztette az Agrárminisztériumot, hogy a stratégiai tervezésben még inkább törekedjen a kiszámíthatóság biztosítására. Éppen ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80%-os nemzeti kiegészítő forrást biztosít, amely lehetővé teszi a Megújuló vidék, megújuló agrárium program elindítását. A Következő öt évben történelmi léptékű forrást fordíthatunk a magyar vidék fejlesztésére. A Közös Agrárpolitika stratégiai terv ugyanis 2485 milliárd forint közvetlen ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza.

Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a közvetlen támogatásokról és az ágazati programokról tartott délelőtti szekció moderátora hangsúlyozta: kiemelt célunk, hogy az új támogatási feltételek minél korábbi és szélesebb körű egyeztetésével segítsük a gazdálkodókat. A párbeszéd, számos releváns kérdés abban segít minket, hogy a végrehajtási szabályok kidolgozása minél inkább termelőbarát legyen.

A délutáni előadások a vidékfejlesztési intézkedések jövőjéről adtak áttekintést. Papp Zsolt vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár arra helyezte a hangsúlyt, hogy minden gazdálkodó megtalálja a vállalkozása számára legkedvezőbb támogatási formákat, amelyek egyszerre teszik lehetővé a versenyképességük növelését, a megváltozott gazdasági, társadalmi és környezeti körülményekhez való alkalmazkodást és a fiatal generációk bevonását.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium a napokban tájékoztatta a Vidékfejlesztési Program pályázataira támogatási kérelmet benyújtott, de támogatást még el nem nyert gazdálkodókat, vállalkozásokat arról, hogy a Vidékfejlesztési Program zárásához közeledve a pályázatok megvalósításánál milyen szempontokat érdemes figyelembe venniük.

A figyelemfelhívás – szemben az ezzel kapcsolatban megjelent téves információkra – nem vonatkozott a már támogatást elnyert és megkezdett beruházásokra. A tájékoztatásban kiemeltük, hogy jelenleg több olyan kockázati tényező is van, amely a pályázatok megvalósítását veszélyeztetheti. Így a gazdálkodóknak szükséges mérlegelniük azt, hogy a támogatással még nem rendelkező pályázatukat abban az esetben is meg tudják-e valósítani, ha a támogató döntés később születik meg, ezért a támogatás felhasználására a Vidékfejlesztési Program közeledő zárása miatt – a korábbi gyakorlattól eltérően – sokkal rövidebb idő áll majd rendelkezésre. Az Agrárminisztérium már előre felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatban vállalt határidők módosítására nem lesz lehetőség, így a pályázóknak kell megítélniük azt, hogy a megvalósítás vállalt határidejét tartani tudják-e vagy sem.

A beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a minisztérium nagyfokú rugalmasságát jelzi, hogy eddig közel 4.500 beruházási projekt esetében járult hozzá a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága a pályázatban vállalt határidők módosításához, ezzel segítve elő több, mint 500 milliárd forintnyi támogatásban részesült beruházás megvalósulását. A program zárásához közeledve az eddigi rugalmasságra már nem lesz lehetőség.

Az Agrárminisztérium kiemelten hívja fel a figyelmet arra is, hogy a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének elfogadásával 2023-2027 között újra lesz lehetőség arra, hogy a beruházók már eltervezett, de még megvalósítás előtt álló mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztéseik olyan kedvező feltételekkel részesülhessenek támogatásban, amely feltételek egyértelműen biztosítják a pályázatok sikeres megvalósítását.

(AM Sajtóiroda)

Az állatjóléti feltételek javítása és az állategészségügyi problémák megelőzése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében új – a baromfi ágazat számára elérhető – állatjóléti támogatási konstrukciót indított az Agrárminisztérium – emlékeztetett Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

A gazdálkodók 2022. november 15. és 2022. december 15. között pályázhatnak az új „Baromfi állatjóléti támogatás” elnevezésű felhívásra. A 2022. október 12-én, 15 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett – VP3-14.1.4-22 kódszámú – Baromfi állatjóléti támogatás keretében vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek azon baromfitartók, akik az állatok jólétét szolgáló, hatályos előírásokon túlmutató – a felhívásban meghatározott – kötelezettségeket vállalják. Feldman Zsolt kiemelte, hogy idén a 2022. november 15. és 2022. december 15. közötti időszakban, valamint jövőre, 2023. szeptember 15. és 2023. október 15. között lesz lehetőség csatlakozni a támogatáshoz.

A támogatási kérelem benyújtásának elsődleges feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen az ügyfél-nyilvántartási rendszerben ügyfél-azonosítóval, ennek birtokában tudja beadni kérelmét a Magyar Államkincstár honlapján keresztül elérhető elektronikus űrlapkitöltő felületen. Támogatási kérelmet nyújthat be minden olyan mezőgazdasági termelő, aki a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként bejegyzett állattartóként szerepel, és akinek tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak, és a felhívásban részletezett feltételeknek.

A felhívás az állatsűrűség csökkentésével, a mechanikai sérülések megelőzésével, az ivóvíz minőségű itatóvíz használatával, valamint – az étkezési tojást termelő tyúkok és tenyészbaromfi állományok vonatkozásában – toxinmentes takarmányokkal történő takarmányozással kívánja a baromfiállományok jólétét javítani. A támogatás egy éves kötelezettségvállalási időszaka 2022. október 16-tól indul, majd 2023. október 16-tól indul a következő egy éves támogatási időszak – közölte az államtitkár.

A felhívás megtekinthető a www.palyazat.gov.hu oldalon.

(AM Sajtóiroda)

Kistelepülések boltjainak támogatására 8 milliárd forint keretösszeggel pályázat indul néhány héten belül a Magyar falu program keretében – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Ácsteszéren.

Gyopáros Alpár kiemelte: a lehetőséggel minden olyan kisbolt élhet, amely 2000-nél kevesebb lakosú településen működik, nem csak azok, amelyek 2021-ben kaptak támogatást. Az elnyert összegek bérköltségre, rezsiköltségre számolhatók el – jelezte.

A kormány a nehéz gazdasági helyzet ellenére továbbra is elkötelezett a magyar vidék és a kistelepülések támogatása mellett, ezért a Magyar falu program folytatódik – jelentette ki a kormánybiztos.

Az eljárás során a pályázatok a Bethlen Gábor Alapkezelő oldalán jelennek meg, az egyszerűsített dokumentumok kitöltéséhez nem kell szakértő segítségét igénybe venni, ezért a pályázatírás költsége nem elszámolható.

Gyopáros Alpár emlékeztetett arra, hogy a 2021-es pályázati felhívásnak köszönhetően jelentős állami támogatással és csekély önrész vállalásával 50 milliárd forintot meghaladó kisbolt fejlesztések valósultak az országban, 1450 helyszínen.

Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: az elmúlt tíz évben a kormány politikájának kitüntetett eleme a vidék, a kistelepülések élhetővé tétele.

A 700 lakosú Ácsteszéren az elmúlt időszakban minibölcsőde épült, valamint megújult a település fő utcája és több mellékutca – ismertette a képviselő.

(MTI)

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének elfogadása a biztonságos-élelmiszer ellátás alapját jelenti – közölte a közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Összesen 14,7 milliárd euró (5365 milliárd forint) a KAP Stratégiai Terv öt éves költségvetése. Ennek csaknem felét a magyar kormány biztosítja, Brüsszelből pedig 8,4 milliárd euró forrás érkezik.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) I. pillérének teljes forrása: 6,8 milliárd euró, ennek teljes egésze uniós pénz. A KAP II. pillérének teljes forrása csaknem eléri a 8 milliárd eurót. Ennek az összegnek több mint 20%-át biztosítja az európai unió, ami meghaladja a 1,6 milliárd eurót. A hazai forrás mértéke csaknem 80%, ami 6,3 milliárd eurót, mintegy 2300 milliárd forintot jelent tervezési árfolyamon – sorolta a miniszter.

Kifejtette, az uniós források a kiemelkedő arányú magyar költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára. Összesen több mint 5300 milliárd forintból újulhat meg a magyar agrárium. Nagy István hangsúlyozta, a vidékfejlesztési források 52%-a, vagyis csaknem 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra az elkövetkező öt évben. Ez az összeg négyszer több mint az előző uniós költségvetési időszakban. A források hatékony felhasználása révén érhetőek el azok a 2030-ra kitűzött ágazati célok, amelyeket 2021 elején határoztunk meg magunk számára. Ezek közé tartozik, hogy a mezőgazdaság területi termelékenységi mutatója, az egy hektárra jutó bruttó hozzáadott érték 53%-kal, vagyis 862 euróra növekedjen. Az agrárexport értéke 57%-kal 15 milliárd euróra bővülhet. Az élelmiszeripari beruházások pedig 117%-kal 1,8 milliárd euróra növekedhetnek. Hozzátette, mindezek mellett a fenntarthatósági, zöld célokra a vidékfejlesztési források több mint egyharmadát különítették el, ami így meghaladja az 1000 milliárd forintot és másfélszeres növekedést jelent. Ennek köszönhetően többek között az évtized végére az erdővel, fával borított területek 148 ezer hektárral, az ország területének 27%-ára emelkedhetnek. Az ökológiai gazdálkodásban művelt területek pedig 64%-kal bővülhetnek. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a klasszikus értelemben vett vidékfejlesztési intézkedésekre a források 10%-át, több, mint 285 milliárd forintot fordítanak a következő időszakban. Ez az előző program hét éves időszakához képest 26%-os forrásnövekedést jelent.

A KAP Stratégiai Terv jóváhagyásának köszönhetően biztosítottak a magyar gazdák agrártámogatásai a 2023-2027 közötti időszakban, és folytatódhat a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes és átfogó megújítása – húzta alá Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

Történelmi lehetőséget jelent Magyarországnak, hogy a Közös Agrárpolitikához (KAP) kapcsolódó stratégiai tervét elfogadta az Európai Bizottság – mondta keddi sajtótájékoztatóján Budapesten az agrárminiszter.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a 2027-ig tartó időszakban Magyarországnak járó uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokról kedvező megállapodás született. Az Európai Bizottság a korábbiaknál fontosabbnak tekintette a fenntarthatóságot az új agrárpolitika kialakításában, míg Magyarország az élelmezésbiztonságot és a vidék megerősítését is lényegesnek tartja. A kormány tehát arra törekedett, hogy egyensúlyba kerüljenek a környezeti és versenyképességi szempontok – fogalmazott a miniszter.

A uniós források a kiemelkedő arányú költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél nagyobb segítséget jelentenek a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és élelmiszer-feldolgozók számára – mondta Nagy István, aki természeti erőforrások megújulására, az ország környezeti állapotának javulására is számít. A támogatásoknak köszönhetően a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképesebb lesz, hatékonyabban termel, és jobban ellenáll majd a válságoknak, vagy akár az éghajlati kihívásoknak is – mondta a miniszter.

A KAP stratégiai terv 2485 milliárd forint közvetlen ágazati agrártámogatás, valamint 2891 milliárd forint vidékfejlesztési forrás felhasználási feltételeit tartalmazza.

A területalapú támogatásokat továbbra is biztosítják, az alapösszeg hektáronként 147 euró (csaknem 60 ezer forint) körül alakulhat. A kis- és közepes gazdaságok újraelosztási támogatásra szintén jogosultak, ennek összege 1 és 10 hektár között hektáronként 80 euró (több mint 30 ezer forint), 10 és 150 hektár között hektáronként 40 euró lehet az alaptámogatáson felül. A korábbinál lényegesen nagyobb összegre, hektáronként várhatóan 157 euróra (csaknem 57 ezer forint) számíthatnak 300 hektáros családi birtokméretig a fiatal gazdálkodók területalapú többlettámogatásként. A termelők részt vehetnek az agroökológiai programban is, amely környezet- és klímavédelmi vállalásokért további támogatásokat ad.

Az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés már elkezdődött, a források hatékony felhasználása minden érintettet tervezésre, átgondolásra késztet – mondta az agrárminiszter.
Feldman Zsolt, a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár közölte, hogy a támogatásokkal a magyar agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszerese nőhet az évtized végére. Az évtized elején csaknem 10 milliárd eurós (4 ezer milliárd forint) kivitel 2030-ig 15 milliárd euróra emelkedhet.
Kiemelte, hogy a vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint 1000 milliárd forint fenntarthatósági célokat finanszíroz majd. Mindkettő jelentős bővülést jelent az előzőekhez képest, csakúgy, mint az agrárkutatási és innovációs kiadások kerete, amely a kétszeresére nő – tette hozzá.

(MTI)

Ismét pályázhatnak támogatásra a mezőgazdasági kisüzemek, a kérelmeket november 17-től a hónap végéig várják – jelentette be az agrárminiszter hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Nagy István közölte, hogy a mezőgazdasági kisüzemek pályázatának idei utolsó, immár hetedik szakaszában nincs keretösszeg, az igények alapján döntenek majd. Előnyben részesülnek azok a kérelmek, amelyek magasabb élőmunkaigényt céloznak meg, vagy hátrányos helyzetű térséget fejlesztenek.

A 2020 októberében megjelent felhívásra 2 év alatt 17 305 pályázat érkezett, a keretet 2,5 milliárd forintról tavaly 32,5 milliárd forintra, majd 52 milliárd forintra emelték. A napokban újabb 2132 kérelem támogatásáról született döntés 11,8 milliárd forint értékben – tette hozzá.
A miniszter szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása is bizonyítja, hogy a kormány felelősséget vállal a vidékért, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar nemzetközi szinten is versenyképes legyen. A pályázati rendszerben a legkisebbektől kezdve a legnagyobbakig minden üzemnek jut támogatás, az országnak ugyanis mindegyikükre szüksége van, minden termelő számára biztosítani kell a fejlődés lehetőségét – fogalmazott.

Nagy István hangsúlyozta, hogy 2010 után a magyar vidék növekedési pályára állt, megállt a termőföld és az élelmiszeripar kiárusítása, az elvándorlás, elbocsátások helyett átgondolt fejlesztések következtek. Az új agrárpolitika egyszerre segíti a pénzügyi biztonságot és a termelésbiztonságot, megkönnyíti a gazdák hitelhez jutását, a munkaigényes ágazatok megerősödését. A tárcavezető az eredmények megőrzéséhez nélkülözhetetlennek tartja a támogatások folytatását, a vidékfejlesztési források hatékony felhasználását, a jövedelemszerzés vidéki lehetőségeinek bővítését.

A vidékfejlesztési programok végrehajtásért felelős helyettes államtitkár szerint a mezőgazdasági kisüzemek támogatása a vidékfejlesztési program legnépszerűbb intézkedése.
Papp Zsolt György közölte, hogy a pályázatra azok az őstermelők, mezőgazdasági tevékenységet végző, vagy mezőgazdasági terméket feldolgozó egyéni vállalkozók és mikrovállalkozók jelentkezhetnek, akik legalább egy éve 10 ezer lakosnál kisebb településen élnek, vagy ennél népesebb településhez tartozó tanyás térség lakói. Eredményként csupán a termelési érték vagy árbevétel növelését várják el 4 év alatt, ennek részletei a felhívásban olvashatók.
A 15 ezer eurós (csaknem 6,5 millió forint) vissza nem térítendő támogatás szabadon fordítható mezőgazdasági tevékenységre. Az összeg 75 százalékát egyből a támogatói okirat átadását követően azonnal utalják, a többit 3 év elteltével. Az eljárás egyszerűsített, a pályázók számára képzést is szerveznek, hogy gazdasági és vállalkozói ismereteket adhassanak át nekik.

(MTI)

Az öntözésfejlesztést, a vízgazdálkodási ágazat fejlesztését továbbra is kiemelt területként kezeli az Agrárminisztérium. A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett „A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése” és „Az öntözési közösségek együttműködésének támogatása” című pályázati felhívásokra meghosszabbított határidőig, 2023. június 30-ig lehet a kérelmeket benyújtani.

A beruházásokat támogató kiírás átfogóan biztosít fejlesztési forrást minden, az öntözéshez kapcsolódó tevékenységhez, így többek között tározóterek, új vízkivételei művek kialakításához, új öntözőgépek és csővezetékek telepítéséhez és az elavult öntözőrendszerek elemeinek cseréjéhez. A gazdák ráadásul a mostani, a hosszabbítással egybekötött, módosításnak köszönhetően immár a csatornák kotrásához, karbantartásához szükséges gépek, például önjáró kotrógépek beszerzéséhez is igényelhetnek támogatást. A kormány a rendelkezésre álló vízkészlet hatékonyabb felhasználását is szem előtt tartva ösztönzi a termelők öntözési közösségekbe szerveződését. Az öntözési közösségek együttműködésének támogatására kiírt, szintén meghosszabbított felhívás keretében a meglévő, közös érdekeltségű öntözőtelepek közös üzemeltetésére és az új öntözési beruházások előkészítésére lehet pályázni.

A két kiírás kapcsán már csaknem 50 milliárd forint támogatást kaptak a gazdák, a KAP Stratégiai Terv keretei között pedig 2022 után további 70 milliárd forintot terveznek erre a célra fordítani. A szaktárca és a kormány célja, hogy az öntözött területek nagysága a következő években folyamatosan és jelentősen emelkedjen, hiszen, amint az idei, súlyos aszályhelyzettel érintett évben különösen megmutatkozott, biztonságos termelést alapvetően csak öntözéses körülmények között lehet folytatni.

A pályázati felhívások részletei megtalálhatóak a www.palyazat.gov.hu honlapon.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium új állatjóléti támogatási konstrukciót indít a Vidékfejlesztési Program keretében a magyar baromfi ágazat számára 15 milliárd forint keretösszeggel, jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető rámutatott, a támogatási kérelmek benyújtására 2022. november 15. – december 15. között, valamint 2023. szeptember 15. – október 15. között lesz lehetőség. Az idei évben benyújtott támogatási kérelem 12 hónapos időtartamra szóló igénylést jelent, amelyet 2023 őszén újabb egy éves támogatási időszak követ. A támogatás mostani egy éves kötelezettségvállalási időszaka 2022. október 16-tól indul, tehát ekkortól kell a magasabb szintű feltételeket biztosítani az állatállomány számára a támogatás lehívása érdekében, hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: támogatási kérelmet azon mezőgazdasági termelők nyújthatnak be, akik a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként szerepelnek, valamennyi állategészségügyi nyilvántartási és nyomonkövetési kötelezettségének eleget tesznek, valamint betartják az állategészségügyi és állatvédelmi szabályokat.

Nagy István elmondta, az uniós agrártámogatási rendszerben a baromfitartók számára eddig alapvetően beruházásokat segítő támogatási lehetőségek álltak rendelkezésre, ezt bővítették most a magasabb szintű állatjóléti követelményeket kompenzáló támogatási formával. A felhívás az állatsűrűség csökkentésével, a mechanikai sérülések megelőzésével, az ivóvíz minőségű itatóvíz használatával, valamint az étkezési tojást termelő tyúkok és tenyészbaromfi állományok vonatkozásában toxinmentes takarmányokkal történő takarmányozással kívánja a baromfiállományok jólétét javítani. A feltételeket az Európai Bizottsággal való egyeztetés alapján, az uniós előírások mentén alakították ki, fűzte hozzá.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó uniós előírások értelmében a nemzeti költségvetésből finanszírozott baromfi állatjóléti támogatások közül ki kell vezetni az eddig ebből a forrásból támogatott állatjóléti tevékenységeket. Ezeket a továbbiakban a Vidékfejlesztési Programból, majd azt követően a Stratégiai Terv pályázataiból finanszírozzák. A nemzeti baromfi állatjóléti támogatás keretei között 2022/2023 III. és IV. negyedévére kifizetési kérelem tehát már nem lesz benyújtható a takarmány nem kívánatos anyagtartalom-mentességének, illetve a takarmányozáshoz szükséges ivóvíz-minőségű víz biztosítására, sem a mechanikai sérülések megelőzésére. A felhívással nem érintett intézkedések vonatkozásában a nemzeti támogatási jogcím továbbra is elérhető lesz, emelte ki Nagy István.

Az új felhívás megtekinthető a www.palyazat.gov.hu oldalon.

(AM Sajtóiroda)

Kiírták a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) 2023-as pályázatait hétfőn – jelentette be a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára Budapesten.

Szalay-Bobrovniczky Vince közölte, az összevont pályázatok beadási időszaka november 2-áig tart. Az igényelhető támogatás összege pályázati kategóriától függően 200 ezertől 4,5 millió forintig terjed.

A múlt évhez hasonlóan a formailag érvényes, de nem támogatott összevont pályázatok esetében lehetőség nyílik 150 ezer forint igénylésére, amelyet a civil szervezet alaptevékenységéhez kapcsolódó működési és szakmai költségekre lehet fordítani. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy ezt az összeget mindenképpen megkapják a civilek.

Míg 2022-ben 10,9 milliárd forintból gazdálkodott a NEA, a 2023-as keretösszeg 11,05 milliárd. Ez a legmagasabb összeg az alap fennállása óta.

Szalay-Bobrovniczky Vince jelezte, az összevont pályázatokon túl egyszerűsítettek is vannak, ezek beadási időszaka október 17-étől november 16-áig tart. Itt az igényelhető támogatási összeg 100 ezertől 350 ezer forintig terjed.

Az egyszerűsített támogatás esetében a rendeletileg előírt éves bevételi értékhatár 5 millióról 7 millió forintra emelkedett.

A helyettes államtitkár közölte, öt úgynevezett kollégiumba lehet pályázni: közösségi környezet, mobilitás és alkalmazkodás, nemzeti összetartozás, társadalmi felelősségvállalás, valamint új nemzedékek jövőjéért kollégium.

A pályázati kiírások megismerhetők a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján (bgazrt.hu), valamint a Civil Információs Portálon (civil.info.hu).

A támogatásokat azok a civil szervezetek – alapítványok vagy egyesületek – igényelhetik, amelyeket 2021. december 31-éig nyilvántartásba vettek – hangsúlyozta Szalay-Bobrovniczky Vince.

Megjegyezte, a civilek a jelentősen megemelkedett energiaköltségeik kompenzálására is tudnak pályázni.

Az elszámolási időszak 2023. április 1-jétől 2024. március 31-éig tart – közölte a helyettes államtitkár.

Az esemény sajtóanyagában azt írták, hogy 2020-ban több mint két és félszer annyi állami támogatás áramlott a civil szektorba, mint 2010-ben.

A civil szervezetek állami támogatásának egy sajátos módja a NEA, ahová az alapítványok és az egyesületek nemcsak szakmai programjaik, hanem működési költségeik finanszírozására is pályázhatnak.

(MTI)

A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) 11 milliárd forintot meghaladó forrásaira október harmadikán nyílnak meg a pályázati felületek a Bethlen Gábor Alapkezelőnél – mondta el Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár a pályázati lehetőségeket ismertető előadássorozat első, tatabányai állomásán.

A Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hozzátette, tavaly 10,8 milliárd forintot osztottak szét. A beadott 12 914 pályázatból 9800 kapott támogatást, 3000-nél több pályázónak pedig 150 ezer forint kompenzációt utaltak át a pályázatkészítés költségeinek megtérítésére.

Komárom-Esztergom megyében 140 millió forint támogatást nyert el 148 pályázó. A falusi és a városi civil alapokból egyaránt 130 millió forint támogatást kaptak a megyei szervezetek – ismertette a politikus.

E két alapról Szalay-Bobrovniczky Vince azt mondta, lobbiznak a lehetőség megmaradásáért, és remélik, hogy a korábban egyenként ötmilliárd forintos keret “nem esik a válság áldozatául”.

A NEA pályázatain nincs kiemelt szektor, minden olyan civil kezdeményezés támogatható, melyre van közösségi igény, illetve megtartja és összetartja a közösségeket – tette hozzá a helyettes államtitkár.

(MTI)

A jelenlegi energiapiaci körülmények között versenyképességi kérdés, hogy Magyarország termálvízkészletét a jelenleginél hatékonyabban használjuk fel. A kormány szabályozási oldalról mindent megtesz a termálvíz fenntartható hasznosításáért, a 2027-ig tartó átmeneti időszakban erre meg is van a lehetőség – mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára pénteken Szentesen.

Tarpataki Tamás a XI. Magyar Paprika Napján tartott előadásán elmondta, a vidékfejlesztési program 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően az előző uniós ciklushoz képest háromszorosára, 4265 milliárd forintra nő a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrás nagysága. A növekvő támogatási kereten belül is emelkedett a gazdaságfejlesztésre fordítható források aránya, és úgy tűnik, a beruházók részéről erre komoly igény is van. A kormány célja, hogy a gazdálkodás jövedelmező és társadalmilag elismert foglalkozás legyen, az agrárium pedig vonzóvá váljon a fiatalok számára. Az Agrárminisztérium pedig el kívánja érni, hogy a szabályozás és támogatási rendszer egyszerűbb, követhetőbb és világosabb legyen – mondta.

A kertészeti ágazatról szólva a helyettes államtitkár kifejtette: 2020-ig a szektorban mintegy 4300 pályázat támogatására 71 milliárd forintot ítéltek meg. Az üvegházépítésre benyújtott és támogatott 135 kérelemre közel 20 milliárd forintot ítéltek meg, és ugyanekkora nagyságrendű volt a kertészeti gépbeszerzés támogatása is.

Az új uniós költségvetési ciklusban 30 milliárd forintos keretet hirdettek meg a kertészeti üzemek korszerűsítésére, de a rendkívüli érdeklődés hatására ezt 68 milliárd forintra emelték, 321 termelő kapott támogatói döntést. A telepítési támogatások nyomán mintegy 2600 korszerű új ültetvényt alakíthatnak ki, gépek, berendezések beszerzésre pedig 26 milliárd forintot fordíthatnak – ismertette Tarpataki Tamás. A meghirdetett pályázatokon öntözési berendezések, eszközök vásárlására 765 kérelmet támogattak mintegy 50 milliárd forinttal. Ezeknél a fejlesztéseknél uniós követelmény a vízfelhasználás 10-15 százalékos csökkentése, ez versenyképességi és környezeti okokból is közös érdek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Kitért arra is, hogy e fejlesztések esetében a támogatás intenzitása 50 százalékos, öntözési közösségeknél – melyek létrehozására szintén rendelkezésre állnak források – azonban 70 százalék biztosítható.

Kitért arra, hogy a mezőgazdasági biztosítások díjához is igényelhető támogatás, ennek éves kerete 14,3 milliárd forintra emelkedett. Mint mondta, az unióban elsőként Magyarország dolgozta ki azt a krízisbiztosítási rendszert, amely a káresemény okozta bevételkiesés 69,9 százalékát fedezi utólag, az alap forrásainak 70 százalékát pedig vidékfejlesztési alap fedezi.

(MTI/AM Sajtóiroda)

A 2023-tól induló új agrártámogatási időszakra újabb és hatékonyabb eszközöket tervezett meg az Agrárminisztérium a mezőgazdasági termelők vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzésére, de ugyanilyen fontos a saját termelői önérdek felismerése és nyitottság a megfelelő agrotechnikai eszközök alkalmazására.

Gazdálkodóink számára a mind gyakoribb hosszú, száraz időszakok miatt létfontosságúvá válik a vízvisszatartást, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését, illetve a talaj termőképességének megtartását segítő eljárások tudatos gyakorlati alkalmazása.

E célokat a saját termelői önérdek felismerése mellett a jelenleg működő agrártámogatási rendszer számos eleme ösztönzi, ugyanakkor az elmúlt években összegyűlt szakmai tapasztalatok alapján a 2023-tól induló új támogatási időszakra nézve az Agrárminisztérium még több és hatékonyabb eszközt tervezett meg a gazdálkodók ösztönzésére ezen a területen. Az Európai Bizottság számára tavaly év végén benyújtott magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv tervezett zöld intézkedéseinek mindegyike egymásra épül és tartalmaz vízmegtartásra irányuló támogatási elemet, amely komoly bővülést eredményez a jelenlegi időszakhoz képest.

A talajok és ökoszisztémák vízmegtartó képességének javítását elsősorban a földhasználat váltás, a felszínborítás mozaikossá tételének (szegélyélőhelyek, nem termelő területek), illetve a vízmegőrző agrotechnikák alkalmazásának ösztönzésével kívánjuk elérni.

Ennek mindenkire kötelező eszközei az alaptámogatáshoz kapcsolódóan kerülnek előírásra, támogatással pedig önkéntes alkalmazásukat ösztönözzük az agrár-ökológiai programban (AÖP), az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések (AKG), az ökológiai gazdálkodás támogatása (ÖKO) terén, a vízvisszatartást szolgáló infrastuktúra fejlesztésének támogatásával, valamint új beruházási és fenntartási támogatási programot is kidolgoztunk olyan új területek kialakítására, ahol nem érdemes szántóföldi termelést folytatni és létrehozhatóak vizes élőhelyek és területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítmények.

A legfontosabb tudnivalók összefoglalója a vízmegtartást segítő támogatási formákról:

1. Az alaptámogatásához kapcsolódó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírások közül a minimális talajborításra vonatkozó előírások, a védett tájképi elemek, gyepek megőrzése, a vízvédelmi sávok, kis kiterjedésű tavak, fa-és bokorcsoportok, fás-cserjés sávok ökológiai jelentőségű területként való kijelölése, illetve az ökológiai jelentőségű másodvetések létrehozása járulnak hozzá a vízmegtartáshoz. A későbbiekben egy új előírás kerül mindenki számára kötelező módon bevezetésre, amely a vizes élőhelyek és lápok védelmét célozza.

2. Érdekeltté tesszük a gazdálkodókat és külön támogatási eszközökkel támogatjuk is őket abban, hogy akár bizonyos területeik földhasználatának megváltoztatásával javítsák többi termőföldjük vízháztartását, minél hosszabb ideig őrizzék meg a vizeket, hozzanak létre vizes élőhelyeket és alakítsanak ki területi vízvisszatartást szolgáló kisléptékű vízi létesítményeket. Támogatás révén a gazdálkodók gazdaságosan nem művelhető vagy erre a célra felhasználható más szántóikat vízmegtartó funkcióval bíró területekké alakíthatják át és akként tarthatják fent.

Ennek érdekében a területalapú alaptámogatás esetében ezeket a termelésből kivont területeket támogathatóvá tesszük és jogosultakká válnak a kifizetésekre

(jelenleg az ellenőrzéskor ezek a területek kizárásra kerülnek, vagy eleve nem tartoznak a támogatható terület fogalmába). Levonva a korábbi időszak tanulságait, kidolgoztunk és elindítunk egy új beruházási és fenntartási támogatási programot is, amelynek keretében nem csak a területek vízmegtartó funkcióinak kialakításához szükséges beruházásokat finanszírozzuk meg, hanem több éves fenntartási támogatást is biztosítunk mellé.

3. Az újonnan induló, önkéntes agro-ökológiai program (AÖP) választható előírásai közül a téli talajtakarás, a forgatás nélküli talajművelés, a talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények alkalmazása, az ültetvények sorközének takarása, valamint a mikroöntözést ösztönző előírások járulnak hozzá a vízmegtartáshoz.

4. Az idei évvel indult, három éves agrár-környezetgazdálkodási kifizetések számos általános előírása közvetlenül is hozzájárul a vízmegtartáshoz, de indult kifejezetten az aszály-, erózió- és belvíz- érzékeny területekre kidolgozott tematikus előíráscsoport is. Az ökológiai gazdálkodás támogatása esetében a talaj termőképességének és biológiai aktivitásának növelésére irányuló vetésforgó és tápanyagutánpótlási előírások hozzájárulnak a talaj biológiai állapotának védelméhez és javításához, vízmegtartásának fokozásához és a vízminőség védelméhez.

5. Azokon a mezőgazdasági területeken, ahol rendelkezésre áll engedélyezett öntözővíz, ott jelenleg is elérhető beruházási és együttműködési támogatással is ösztönözzük a vízfelhasználás hatékonyságát javító fejlesztéseket, a vízvisszatartás létesítményeinek kialakítását, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást.

Az Agrárminisztérium bízik benne, hogy a számos új lehetőség erősíteni fogja a hazai gazdálkodási gyakorlatban a vízmegtartásra irányuló földhasználat és agrotechnikai megoldások alkalmazását.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium előzetesen ismerteti az új szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét annak érdekében, hogy a magyar gazdatársadalom a KAP Stratégiai Terv hivatalos elfogadása előtt megkezdhesse a felkészülést.

Magyarország kidolgozta a rugalmas szántóföldi vetésváltás szabályrendszerét, amit az Európai Bizottság informálisan már elfogadott. A 2022 őszi vetések megtervezésekor már figyelembe kell venni a 2023-tól érvényes vetésváltási szabályokat.

Az ide kattintva elérhető részletes útmutató segíti az eligazodást az új magyar modellben.

(AM Sajtóiroda)

Eddig közel 2900 méhész élt azzal az Agrárminisztérium által kiírt pályázati lehetőséggel, amely segíteni kívánja a méhészeti ágazat hatékonyságának növelését, az állatjóléti feltételek javítását, és ezen keresztül a méhegészségügyi problémák megelőzését. A támogatási kérelmeket a méhészek még 2022. július 19-ig nyújthatják be.

Az Agrárminisztérium 2022. június 3-án, 10 milliárd Ft keretösszeggel hirdette meg a VP3-14.1.2–22 kódszámú „Méh állatjóléti támogatás” megnevezésű pályázati felhívását. Ezzel a szaktárca a nyilvántartásban szereplő méhészek számára biztosít vissza nem térítendő támogatást. A felhívás keretében támogatott tevékenység – a méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség – betartása esetén 15 euro/méhcsalád/év vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek az igénylők. Fontos feltétel, hogy a pályázó méhész a kérelem beadását megelőzően legalább 3 éve a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendeletben bejelentett és nyilvántartott méhtenyészettel rendelkezzen.

A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

(AM Sajtóiroda)

Tízmilliárd forint keretösszeggel hirdette meg az Agrárminisztérium a méhek állatjóléti támogatását – közölte Nagy István tárcavezető.

Nagy István kifejtette, a méhek jólétét előtérbe helyező méhészeti tevékenység támogatása érdekében az Agrárminisztérium új támogatási konstrukció bevezetéséről döntött. A kiírás a méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltató képességének fejlesztését, valamint a méhegészségügyi problémák megelőzését célozza, ennek érdekében támogatja a méhek jólétét szolgáló higiéniai, állatvédelmi körülmények biztosítását. A méhcsaládok egészsége, kiegyensúlyozott fejlődése, avagy nyugalma elősegítésével a méhcsaládok a betegségeknek jobban ellenállhatnak, így az egészséges méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltatása is fokozható – emelte ki a miniszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatási kérelmek benyújtására 2022. június 20-július 19 közötti időszakban van lehetőség, a támogatás kötelezettségvállalási időszaka 2022. július 01-től 2024. december 31-ig tart. Támogatott tevékenység a méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség betartása, ennek érdekében a támogatást igénylő köteles a támogatott méh-tenyészetben, méhcsaládonként, évenként egy alkalommal, a mézelvételkor (pergetéskor) 4 kg mézet visszahagyni. A méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért 15 euro/méhcsalád/év a kifizethető összeg.

Nagy István hangsúlyozta, a felhívás keretén belül az Agrárminisztérium a nyilvántartásban szereplő méhészek számára biztosít vissza nem térítendő támogatást. Fontos feltétel, hogy a támogatást igénylő a kérelem beadását megelőzően legalább 3 éve a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X.18.) FVM rendeletben bejelentett és nyilvántartott méhtenyészettel rendelkezzen.

A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium 10 milliárd forint keretösszeggel meghirdette a méhek állatjóléti támogatását – jelentette be Nagy István tárcavezető.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az új vidékfejlesztési intézkedés bevezetésével a tárca segíteni kívánja a méhészeti ágazat hatékonyságának növelését, az állatjóléti feltételek javítását, és ezen keresztül a méhek egészségügyi problémáinak megelőzését. Hozzátette, a támogatási konstrukció kizárólag a nyilvántartásban szereplő méhészek számára lesz elérhető. Különösen fontos feltétel, hogy az igénylő a támogatási kérelem beadását megelőzően, legalább 3 éve a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló rendeletben bejelentett és nyilvántartott méh-tenyészettel rendelkezzen. A felhívás alapján támogatott tevékenység betartásáért – így a méhcsaládonként évente egy alkalommal 4 kg méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért – 15 eurónak megfelelő forintösszeg/méhcsalád/év támogatásban részesülhetnek az érintettek – emelte ki Nagy István.

A miniszter kitért arra is, hogy a támogatás kötelezettségvállalási időszaka 2022. július 01-től 2024. december 31-ig tart. A kérelmek benyújtására 2022. június 20. és 2022. július 19. között van lehetőség.

A pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.

(AM Sajtóiroda)

Május 16-ától egészen egy hónapon át benyújthatóak a pályázati támogatási kérelmek az 5 milliárd forintos keretösszegű kiskérődző állatjóléti támogatásra felhívás vonatkozásában.

A kiskérődző állatjóléti támogatás célja, hogy hozzájáruljon az állat- és egészségvédelem folyamatos fejlődéséhez a juh- és kecskeágazatban és arra ösztönözze a mezőgazdasági termelőket, hogy – a magyar kiskérődző állomány állatjóléti normáinak javítása érdekében – túllépjenek a vonatkozó kötelező előírások betartásán.

A 2022. április 8-án megjelent, 5 milliárd forint keretösszegű Kiskérődző állatjóléti támogatás című felhívás vonatkozásában a támogatási kérelmek benyújtására 2022. május 16. napjától 2022. június 16. napjáig van lehetőség. A támogatás kötelezettségvállalási időszaka 2022. július 1-től 2024. december 31-ig tart. A minimálisan támogatható állatlétszám 2 állategységnek – azaz 14 állatnak – megfelelő támogatható állategyed.

A felhívás keretében támogatott tevékenységnek minősül a körömápolás, a belső élősködő fertőzöttség ellenőrzése, a külső élősködők, valamint legyek, szúnyogok, nyüvek elleni védekezés és az ásványi anyag kiegészítés alkalmazása. Ezen kötelezettségek teljesítéséért 215 eurónak megfelelő forintösszeg/állategység/év vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe.

Támogatási kérelem benyújtására jogosult minden olyan mezőgazdasági termelő, aki a nyilvántartási rendszerekben az állatok tartójaként bejegyzett állattartóként szerepel és hatósági állatorvos által ellenjegyzett nyilatkozattal rendelkezik arról, hogy tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium a lovas ágazat megerősítését és több lábon állását kívánja támogatni a Lovas létesítmények fejlesztése című, 5 milliárd forint keretösszegű felhívással, amely fedett lovardák és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítását támogatja.

A támogatási kérelmek benyújtására 2022. május 4-étől szakaszosan – kéthetes benyújtási időszakokban – előreláthatólag 2022. július 12-ig lesz lehetőség. A benyújtásra nyitva álló első szakasz 2022. május 17-ig tart. A Megújuló vidék, megújuló agrárium program, valamint a Kincsem – Nemzeti Lovas Program megvalósítását egyaránt szolgáló, vidékfejlesztési forrásokból kiírt felhívás segíti a sportban, a turizmusban és az oktatásban meglévő lehetőségek kiaknázását a lovas társadalom számára a vidéki infrastruktúra fejlesztése révén.

Támogatási kérelmet olyan mikrovállalkozások (beleértve a családi mezőgazdasági társaságokat is), magánszemélyek vagy őstermelők nyújthatnak be, akik igazolják, hogy székhelyük/telephelyük vagy lakhelyük/tartózkodási helyük vidéki térségben elhelyezkedő településen van, és a támogatási kérelem benyújtását megelőző 24 hónapban folyamatosan legalább 2 ló tulajdonosai voltak az OLIR (Országos Lótenyésztési Információs Rendszer) szerint. A támogatást igénylőnek legkésőbb a projekt megkezdésének időpontjáig egyéni vagy társas vállalkozást kell alapítania, amely a tevékenységi köre szerint a projekt keretében létrejövő létesítmény működtetésére irányul.

A projektek megvalósítására kizárólag vidéki térségekben van lehetőség. A felhívás keretében önállóan támogatható tevékenységnek minősül a fedett lovarda kialakítása-, létrehozása-, felújítása-, bővítése legalább 20 méter x 40 méter méretű lovas pályával. Önállóan nem támogatható tevékenység keretében többek között a kapcsolódó kiszolgáló egységek, szociális helyiségek kialakítására (pl. raktár, büfé helyiség, vagyonvédelmet célzó beruházások) nyílik lehetőség.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100.000.000 forint, a támogatási intenzitás 50-70 % lehet. Amennyiben a projekt megvalósítási helye a Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókba esik, abban az esetben egységesen maximálisan 50 % (30% +20%-pont emeléssel) lehet a támogatás intenzitása. Amennyiben a Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Pest tervezési-statisztikai régiók valamelyikében valósul meg a projekt, abban az esetben a 290/2014-es Korm. rendeletben foglalt járási besorolási kategóriák alapján, a regionális beruházási támogatás szabályainak figyelembe vételével a támogatási intenzitás maximálisan a nem besorolt járásokban 50%, a kedvezményezett járásokban 60 % (50+10 %-pont emeléssel), míg a fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járásokban 70 % (50+20 %-pont emeléssel) lehet.

További információk ide kattintva érhetők el.

(AM Sajtóiroda)

A Falusi Civil Alap ötmilliárd forintos keretösszegéből 1439 pályázó nyert el támogatásokat – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Budapesten.

Gyopáros Alpár közölte: már harmadik alkalommal hirdették meg a Falusi Civil Alap pályázatait négy témakörben. A civil szervezetek ingatlanszerzésre vagy meglévő ingatlanok felújítására, gépjárműbeszerzésre, kisebb értékű eszközök vásárlására, illetve rendezvények, programok támogatására nyújthattak be pályázatot február közepéig.

Az ötmilliárd forintos keretösszegből 1439 nyertest hirdettek, akik 1-7 millió forint értékben juthattak támogatáshoz – ismertette a kormánybiztos. Jelezte: a pályázati eredmények péntektől elérhetők a kormany.hu oldalon.

Hozzátette: a Falusi Civil Alap fennállása óta már hatezer nyertes pályázatot hirdettek ki húszmilliárd forint összértékben.

Gyopáros Alpár felhívta a figyelmet arra, hogy a falusi civil szervezetek – például polgárőrök, önkéntes tűzoltó-egyesületek, nyugdíjasklubok, faluszépítő egyesületek – a falvak közösségi életének motorjai.

A Falusi Civil Alap mellett a kormánybiztos korábbi tájékoztatása szerint a Magyar Falu Program további 13 pályázati kiírásában csaknem 4400, elsősorban önkormányzati és egyházközségi pályázó nyert 61,5 milliárd forint értékben támogatást idén.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte: a falusi mellett a városi civil szervezetek számára is jelentek meg pályázatok.

A Városi Civil Alapban szintén ötmilliárd forintos keretösszeg állt rendelkezésre, amelyből jelentős, nyolcszoros túljelentkezés mellett a tavalyi 704-et követően 1003 nyertest hirdettek. A pályázati eredmények szintén péntektől tekinthetők meg a kormany.hu oldalon – mondta.

A helyettes államtitkár beszámolt arról is, hogy a Nemzeti Együttműködési Alapban (NEA) idén 11 milliárd forint összegben 10 915 győztes pályázat volt. Szalay-Bobrovniczky Vince jelezte: a jövő évi NEA-forrásokra már idén októberben kiírják a pályázatokat.

(MTI)

Idén éppen elkezdődött a vegetációs időszak, máris számos káreseményt – aszály, fagy, vihar – voltak kénytelenek a gazdálkodók elszenvedni. A megfelelő összegű kárenyhítés kifizetésének elengedhetetlen feltétele, hogy az érintettek ismerjék az agrárkár-enyhítési rendszer szabályait. Az alábbiakban ehhez nyújtunk segítséget.

A mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha:

• a termelő jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan megtette a kárbejelentését,

• a kárt ténylegesen az időjárási esemény okozta,

• a termelőnél a növénykultúra 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést és 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolta,

• a termelő a Kincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-éig megfizette,

• a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-áig a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta,

• aszálykár esetén további feltétel, hogy az aszályhelyzetről az agrárpolitikáért felelős miniszter legkésőbb a tárgyév október 31-éig közleményt ad ki.

A kárbejelentést a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni, azzal, hogy:

• aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik,

• felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik.

A kárbejelentést tavaszi fagy esetén legkésőbb tárgyév május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően, legkésőbb november 30-áig, aszály esetén tárgyév április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.

A kárbejelentéseket az agrárkár-megállapító szerv (a területileg illetékes kormányhivatal) ellenőrzi, mely keretében – a kárenyhítésre felhasználható források védelme érdekében – egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kármegállapítás hiteles képet adjon az egyes káresemények okozta hozamkiesésről. Kiemelendő, hogy a 30%-os terméskiesés önmagában nem alapozza meg kárenyhítő juttatásra való jogosultságot, hiszen a csökkenést nem a tárgyév káresemény nélküli várható hozamértékéhez kell viszonyítani. A vonatkozó uniós szabályok alapján a kárenyhítő juttatás igénybevételéhez a 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést ugyanis a tárgyévet megelőző ötéves időszak referencia hozamának (a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év átlaghozama) és a tárgyévi hozamnak a különbözeteként kell megállapítani.

Fontos tudni, hogy a bejelentéskor megjelölt várható hozamnál a kárenyhítő juttatási iránti kérelemben feltüntetett, betakarítás utáni tényleges hozam legfeljebb 30%-kal lehet alacsonyabb. Ha a termelő ennél nagyobb csökkenést jelent be a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, akkor automatikusan a kárbejelentést követően a megyei kormányhivatal által megállapított hozammal számolják ki a hozamérték csökkenését. Éppen ezért, amennyiben egy adott kultúrát egymás után több káresemény súlyt, és azok hatása összeadódik, fontos, hogy a termelő minden káreseményt bejelentsen, és a kár következtében várható további hozamcsökkenéseket is pontosan jelölje meg annak érdekében, hogy a következő hatósági döntés már a halmozott hozamcsökkenésre figyelemmel születhessen meg. Amennyiben a gazdálkodó nem ért egyet a megyei kormányhivatal kárbejelentésre hozott határozatában megállapított hozamadatokkal, lehetősége van jogorvoslatot kérnie.

A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80%-ig terjedhet. A hozamérték-csökkenést a hozamkiesés és vonatkozó ár (a miniszteri közleményben közzétett adott növénykultúrára vonatkozó referencia ár) szorzataként határozzák meg. A termelő a kárenyhítő juttatás teljes összegére (a hozamérték-csökkenés 80%-ára) csak akkor jogosult, ha adott növénykultúrára jellemző mezőgazdasági káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, míg biztosítás hiányában a kárenyhítő juttatás felére (a hozamérték-csökkenés 40%-ára) jogosult.

A kárbejelentés menetét segítő felhasználói kézikönyv ezen a linken érhető el.

(AM Sajtóiroda)

Kiskérődző állatjóléti támogatás címen új pályázati felhívást hirdetett meg az Agrárminisztérium, 5 milliárd forint keretösszeggel – jelentette be Nagy István tárcavezető.

A miniszter hangsúlyozta, az új vidékfejlesztési intézkedés bevezetésével a tárca az állattenyésztési ágazat ellenálló képességének növelését, az állatjóléti feltételek javítását és az állategészségügyi problémák megelőzését segíti. Az új konstrukció célja, hogy a gazdálkodók a szigorú higiéniai és takarmányozási előírások teljesítésével hozzájáruljanak az állattartás fejlesztéshez. A felhívás alapján a támogatott tevékenységi körbe a körömápolás, a belső élősködő fertőzöttség ellenőrzése, a külső élősködők, valamint a legyek, szúnyogok, nyüvek elleni védekezés, és az ásványi anyag kiegészítése tartozik. A pályázatnak köszönhetően az ágazat szereplői évente 208 eurónak megfelelő forintösszegű vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek állategységenként – emelte ki a tárcavezető.

Kifejtette, a kérelmek benyújtására 2022. május 16. és június 16. között lesz lehetőség. A pénzügyi segítségben minden olyan mezőgazdasági termelő részesülhet, aki a nyilvántartási rendszerekben bejegyzett állattartóként szerepel, és hatósági állatorvos által ellenjegyzett nyilatkozattal rendelkezik arról, hogy tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak – fűzte hozzá az agrárminiszter. Nagy István arra is felhívta a figyelmet, hogy a támogatás kötelezettségvállalási időszaka 2022. július 01-től 2024. december 31-ig tart.

A végleges részletszabályokat tartalmazó pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon érhető el.

(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Program eddig elbírált tizenhárom pályázatán 61,5 milliárd forintnyi támogatás kerül a falvakhoz – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Gyopáros Alpár közölte: a 13 pályázati kiírásban csaknem 4400, elsősorban önkormányzati és egyházközségi pályázó nyert 61,5 milliárd forint értékben támogatást. A nyertes pályázók listáját kedden délután teszik közzé a kormany.hu oldalon – fűzte hozzá.

Szavai szerint évről évre megismétlik a legsikeresebb pályázatokat, továbbá minden évben vannak újdonságok a pályázati kiírásokban.

Gyopáros Alpár jelezte, hogy évek óta a legnépszerűbb kiírás a kommunális eszközök beszerzését célzó pályázat: olyan eszközöket, gépeket vásárolhatnak az önkormányzatok, amelyekkel fenntarthatják a jó településképet.

A gazdaság folyamatosan erősödik, alacsony a munkanélküliségi ráta, ezért “kis túlzással egyes falvakban teljesen elfogytak” a közfoglalkoztatottak, akik segítettek a jó településkép fenntartásában – mondta.

Úgy folytatta: az út-, utca-, kerékpárút-felújításhoz kapcsolódva idéntől csapadékvíz-elvezető árkok kialakítására, fejlesztésére is lehetett pályázni, továbbá külső közösségi terek kialakítására és fejlesztésére.

Gyopáros Alpár hangsúlyozta: a Magyar Falu Program a vidékfejlesztés zászlóhajójává vált, aminek számszerűsíthető eredményei is vannak. Ezek között említette, hogy “demográfiai áttörést sikerült elérni a falvakban”.

Szólt arról is, hogy 2019 óta 27 ezer nyertes pályázatot hirdettek ki, amelyekre több mint 300 milliárd forintot biztosítottak.

Kitért arra is, hogy a Magyar Falu Program komplex fejlesztési rendszere a speciális otthonteremtési támogatást, a falusi csokot, közlekedésfejlesztési támogatásokat, út- és mellékúthálózat-felújítási programokat és kisboltfejlesztési támogatásokat is tartalmaz.

A kormánypárti politikus, Győr-Moson-Sopron megye 3. választókerületének fideszes országgyűlési képviselője köszönetet mondott a falvakban élőknek az április 3-i országgyűlési választáson való részvételükért, miután “a falvakban rendkívül magas részvételi arány mellett a kormánypártok rendkívül magas támogatást nyertek”.

“A Magyar Falu Programot folytatjuk, mert hiszünk” a falvakban – fogalmazott a kormánybiztos, jelezve, hogy további pályázati eredményeket húsvét után hirdetnek ki.

(MTI)

2022. április 6-án nyílik az egységes kérelem kitöltési felülete, a gazdálkodók ekkortól nyújthatják be kérelmeiket. A közvetlen támogatások keretében közel 480 milliárd forint támogatást igényelhetnek, a vidékfejlesztési támogatásoknál pedig a 230 milliárd forintot is meghaladhatja a várható összes igénylés.

Az egységes kérelem keretében idén 40 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan igényelhetnek a termelők támogatást, több adatszolgáltatási kötelezettséget is teljesíthetnek, valamint kifizetési kérelmet adhatnak be. Az idei évben – az uniós szabályoknak köszönhetően – továbbra is átmeneti időszakra kerül sor, ennek révén az eddig megszokott és megismert támogatási jogcímek vehetők igénybe. A SAPS és zöldítés várható fajlagos együttes összege az elmúlt évekhez hasonlóan, a forint árfolyamától függően 80 ezer forint körül alakulhat hektáronként.

Az egységes kérelem idén is kizárólag a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon – ügyfélkapus bejelentkezést követően – az elektronikus kérelemkitöltő felületen tölthető ki, és kizárólag elektronikus úton nyújtható be. Mivel évente egyszer kötelező az ügyfélnyilvántartási adatokat érintő adategyeztetés, az ellenőrzés elvégzése nélkül az egységes kérelem benyújtása idén sem lehetséges. A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén lesz majd elérhető. A szankciómentes kérelembeadásra 2022. április 6. és 2022. május 15. (a hétvége miatt május 16.) közötti időszak áll rendelkezésre. A 2022. május 16-át követően benyújtott kérelmek szankciómentes módosítására május 31-ig van lehetőség, a módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós módosításra pedig 2022. június 9-ig nyílik mód.

A technikai változások közül lényeges, hogy a Vidékfejlesztési Program „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” és „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” című, 2021-ben megjelent pályázati felhívásokkal kapcsolatban megkapott döntések alapján az idei egységes kérelem keretében is már be kell, hogy nyújtsák a kifizetési kérelmüket. Ennek elmulasztása a hároméves programból történő kikerülést eredményezi.

Lényeges változás az is, hogy az Európai Bizottság a tagállamok, köztük Magyarország sürgetésére 2022. március 23-án kiadta azt a határozatát, amely az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében a 2022-es közvetlen támogatások igénylése vonatkozásában a zöldítési követelmények bizonyos előírásai alól felmentési lehetőséget ad, erről az Agrárminisztérium és a Magyar Államkincstár külön, részletes tájékoztatót jelentet meg.

Az Agrárminisztérium az idei benyújtás minél gördülékenyebb lebonyolításához megtette a szükséges előkészületeket és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Államkincstár is felkészült a kérelmek befogadására. A Kincstár irányába megvalósuló kapcsolattartást érintően lényeges változás, hogy azon magánszemélyek, akik falugazdász közreműködésével adják be a kérelmüket és van ügyfélkapus regisztrációjuk, ők elektronikusan fogják meg kapni a Kincstár küldeményeit. Ha valaki mégis a postai utat választja, azt külön kérelmeznie kell.

Az idei évben is használható a „Mobilgazda”, a Magyar Államkincstár által fejlesztett mobilalkalmazás, amely révén különböző ügyfélszolgálati, – nyilvántartási, – tájékoztatási, illetve kérelembeadáshoz kapcsolódó funkciók válnak elérhetővé. A Magyar Államkincstár az idei egységes kérelmek beadása során is alkalmazni fogja az úgynevezett előzetes ellenőrzés rendszerét.

Az egységes kérelem idei beadását lehetővé tevő jogszabály módosítások ezen a linken érhetőek el.

A benyújtás technikai részleteivel és az egyes jogcímek tartalmával kapcsolatos átfogó tájékoztatókat a Magyar Államkincstár a honlapján teszi közzé, a https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek felületen. A kincstári közlemény idén is a beadással kapcsolatos részletes technikai leírást tartalmazza, továbbá elérhetőek a szükséges formanyomtatványok is.

(AM Sajtóiroda)

Méh állatjóléti pályázatot hirdet a kormány a méhészeti ágazat hatékonyságának növelése, az állatjóléti feltételek javítása és ezen keresztül a méh- egészségi problémák megelőzése érdekében, 10 milliárd forintos keretösszeggel – mondta az agrárminiszter Gödöllőn kedden.

Nagy István a megújult Méhészettörténeti kiállítóhely átadó ünnepségén elmondta, hogy az új pályázat a méhcsaládok ökoszisztéma-szolgáltató képességének fejlesztését célozza meg és támogatást nyújt a méhek jólétét szolgáló feltételek biztosításához. Hozzátette, hogy a támogatást várhatóan 2024. december 31-ig tartó kötelezettségvállalási időszakkal hirdetik meg még idén az első fél évben. A támogatás mértéke a méz visszahagyására vonatkozó kötelezettség betartása esetén, 15 eurónak megfelelő forint méhcsaládonként, évente. A magyar méhészet és a haszonállat-génmegőrzés a világ élvonalába tartozik, és a kormány célja, hogy Magyarország a világ egyik fontos méhészeti és génmegőrzési tudásközpontjává váljon – fűzte hozzá a miniszter.

Nagy István beszélt arról is, hogy a gödöllői Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ méhészeti és méhbiológiai osztálya egyedülálló szerepet tölt be a hazai méhészeti ágazatban. A Gödöllői arborétum szomszédságában fekvő, saját méhállománnyal rendelkező osztály az elmúlt 120 évben a méhésztársadalommal együttműködve segítette az ágazat fejlődését a hozzá tartozó méhészeti parkkal, az országban egyedülálló méhészeti könyvtárával, valamint a most megújult méhészettörténeti kiállítóhelyével. Vécsey László (Fidesz) Gödöllő és térsége országgyűlési képviselője méltatta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a köréje csoportosuló tudományos intézmények Európában egyedülálló hálózatát.

(AM Sajtóiroda)

Jó hír a juh- és kecsketartóknak, hogy az Agrárminisztérium 2022 áprilisában új, kiskérődző állatjóléti támogatást hirdet meg 5 milliárd forint keretösszeggel a Megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében – mondta Feldman Zsolt a juh- és bárányhúst népszerűsítő kampányt bejelentő sajtótájékoztatón.

Az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet közreműködésével szervezett fogyasztásösztönző kampány indulása alkalmával az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy a juh-és kecsketartóknak szóló új intézkedést a kormánynak az agrárium számára a vidékfejlesztési támogatásokhoz biztosított 80 százalékos nemzeti kiegészítése teszi lehetővé. Bízunk benne, hogy az új támogatási forma érdemben járul hozzá a hazai juh- és kecsketenyésztés minél magasabb színvonalához, az állatjóléti színvonal emelkedéséhez – fogalmazott Feldman Zsolt.

A szaktárca tervei szerint a 2,5 éves programban való részvételhez, a támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint 2022. május közepétől lesz lehetőség. Azok a mezőgazdasági termelők pályázhatnak majd, akik a nyilvántartási rendszerekben bejegyzett állattartóként szerepelnek, és hatósági állatorvos által ellenjegyzett nyilatkozattal rendelkeznek arról, hogy tenyészetei maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak – tájékoztatott az államtitkár. A támogatást igénylőnek valamennyi kötelezettség teljesítését vállalnia kell – körömápolás, a belső élősködő fertőzöttség ellenőrzése, a külső élősködők, valamint legyek, szúnyogok, nyüvek elleni védekezés, és az ásványi anyag kiegészítés alkalmazása –, amelyek teljesítéséért 208 eurónak megfelelő forint vissza nem térítendő támogatást kaphat állategységenként (egy állategység 7 juhot jelent) és évenként. A minimálisan támogatható állatlétszám 14 állat. A kötelezettségvállalási időszak várhatóan 2022. július 1-től 2024. december 31-ig tart.

A juh- és bárányhúst népszerűsítő kampány indulása alkalmából Feldman Zsolt hangsúlyozta, minden segítség megtérül, amelyet a juh- és báránytartók kapnak, hiszen a termékeik Európa-szerte piacképesek, a mediterrán térség mellett ma már Ausztriában, Németországban, Svájcban is népszerűek. A belföldi fogyasztás viszont továbbra is alacsony, pedig a magyar juh- és bárányhús kiváló minőségű – indokolta a kampány megszervezését. Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy az állattartók versenyképességét a költségvetési forrással kiegészülő vidékfejlesztési pályázatok jelentősen javítják. Az államtitkár szerint a fogyasztóknak is kedvez, ami jó az állatoknak és az állattartóknak. A fejlettebb tartási körülmények, a versenyképesebb termelés eredménye a magas hozzáadott értéket tartalmazó termék, amelyet érdemes megismertetni és megkedveltetni a magyar vásárlókkal – jegyezte meg.

(AM Sajtóiroda)

Újból pályázható február 28. óta az állattartó telepek fejlesztését támogató felhívás, amelynek keretében az állattartóknak ismét lehetőségük lesz nagyobb léptékű beruházásaik megvalósítására – mondta az agrárminiszter pénteken Dunaharasztiban.

Nagy István a dunaharaszti Ficsor Tehenészetben az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosával, Janusz Wojciechowskival a családi gazdálkodók helyzetéről tartott közös sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt évek támogatásai lehetővé tették, hogy az ágazat behozza több évtizedes lemaradását. Az állattartás abba a szakaszba lépett, amikor megnyílik a lehetőség a versenyképesség fokozására, a nagyobb szerepvállalásra a hazai és a nemzetközi piacon – emelte ki.

A miniszter hozzátette: a kormány azért látta szükségét a pályázat újranyitásának, mert az eredetileg 2020 őszén megjelent 360 milliárd forint keretösszegű felhívásra közel 473 milliárd forintnyi igény érkezett. “Az állandóan változó fogyasztói igények és a piacon való érvényesülés proaktív hozzáállást vár az élelmiszeripari vállalatoktól” – fogalmazott a miniszter. Az agrárminiszter elmondta, hogy a támogatás összegére vonatkozó feltételek változatlanok, a vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió forint között változik és maximum 2 milliárd forint lehet. Hozzátette, hogy a támogatást baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és egyéb gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartók vehetik igénybe, főszabályként 50 százalékos támogatásintenzitás mellett új állattartó telepek létrehozására, vagy a meglévő telepek korszerűsítésére.

Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős biztosa szerint fontos kérdés, hogy a közös agrárpolitikában mit tudnak ajánlani és javasolni az olyan gazdáknak, mint Ficsor Árpád. Vannak olyan pontok az agrárpolitikában, mint az állatjólét, a génállomány megőrzése, vagy akár a karbongazdálkodás, amelyek támogatást és segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak – mondta. Nagyon jó, hogy vannak olyan gazdák, akik miatt biztonságban érezhetjük a minőségi élelmiszerellátást – fűzte hozzá az uniós biztos.

(MTI)

Február 28-tól ismét lehet pályázni a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatása című felhívásra – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető kiemelte, a felhívás változatlan feltételek mellett lehetőséget biztosít korszerű, a piaci igényeket kiszolgálni képes, új ültetvények létrehozására, a kiöregedett, csak gazdaságtalanul művelhető gyümölcsültetvények megújítására. Fő szempont a termésbiztonság fenntartása. Ennek megfelelően az ültetvénytelepítés mellett pályázni lehet még öntözési rendszerek és jégháló takarás kiépítésére, tavaszi fagykár megelőzését szolgáló technológia, továbbá egyes, a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzésére is – tette hozzá a miniszter.

Nagy István bejelentette, lehetőség nyílik komlóültetvények kialakítására is. Emellett új támogatási célként jelenik meg az ökológiai művelésű ültetvények telepítésének támogatása. Az ökológiai művelés vállalása esetén a meghatározott gyümölcsfajok vonatkozásában alacsonyabb hektáronkénti tőszámmal, extenzívebb kialakítással, akár az üzemi termelésből már kiszorult tájfajták eltelepítésével hozható létre az új ültetvény – hangsúlyozta a tárcavezető.

A felhívás esetében nincs minimális támogatási összeg meghatározva, maximum pedig 500 millió forint lehet. A kérelmek benyújtására február 28. és április 30. között van lehetőség. A felhívás részletei a palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

A tavaszi munkák megkezdéséhez szükséges támogatásokat az Államkincstár február közepéig kifizette a gazdálkodóknak, az agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatások végkifizetését pedig a múlt héten megkezdték – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn, Nagykátán.

Feldman Zsolt, a térség országgyűlési képviselőjével, Czerván Györggyel közösen tartott, az agrárgazdaság aktuális kérdéseivel foglalkozó gazdafórumon arról beszélt, hogy a kormány által megnövelt forrásokból a gazdálkodók modernizálhatják a gazdaságaikat és új élelmiszeripari kapacitások létesülhetnek. A kormány elkötelezetten épít a magyar agráriumra és a vidék gazdasági potenciáljára. Az elmúlt évben a 2014 és 2020 között rendelkezésre állt források nagyságrendjével megegyező, 1500 milliárd forint értékű pályázatot írtak ki mezőgazdasági vállalkozások, élelmiszer-feldolgozók és vidéki települések számára – mondta az államtitkár.

Feldman Zsolt hangsúlyozta, hogy február közepére a mezőgazdasági termelők 99 százalékának kifizették a területalapú támogatást, a múlt héten pedig megkezdődött a 2021. évi agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási támogatások végkifizetése. Minden érintett azon dolgozik, hogy a gazdálkodók minél hamarabb megkapják a nekik járó forrásokat. “Tervezzenek előre, gondolkodjanak középtávon, ahogy a saját gazdaságuk fejlesztése ezt igényli” – fejezte be előadását Feldman Zsolt.

(MTI/AM Sajtóiroda)

A kormány célként tűzte ki a hazai kistermelők, az őstermelők és az élelmiszer-előállítók támogatását – mondta Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerdán, orosházi sajtótájékoztatóján.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai fórumát megelőző sajtótájékoztatón az államtitkár elmondta, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakban óriási lehetőség előtt állnak a hazai mezőgazdasági vállalkozások, hiszen a 4265 milliárd forintos vidékfejlesztési forrás segítségével a korábbiakhoz képest jóval nagyobb fejlesztési keretre pályázhatnak majd a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplők.

Emlékeztetett, tavaly májusban változtatták meg a 2010-es kistermelői rendeletet, amellyel könnyítették a kistermelővé válás feltételeit, és országossá növelték számukra a saját termékeik értékesítési lehetőségét. Békés megyében 1763, a járásban pedig 433 regisztrált kistermelő kapott ezzel segítséget.

Erdős Norbert arról is beszélt, hogy a közétkeztetésben 2022-től legalább 60 százalékban rövid ellátási láncban beszerzett termékeket kell használni, amely lehetővé teszi, hogy jó minőségű, hazai élelmiszerekből készült ételek kerüljenek a fogyasztók asztalára. „2023-tól ezt az arányt 80 százalékra kell növelni, amely fontos lépés, hiszen naponta közel 2 millióan vesznek részt a közételtetésben- tette hozzá.

Dr. Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kiemelt forráshoz jut a vidék, hiszen a 2021-2022-es ciklusban 1500 milliárd forint pályázati támogatás áll rendelkezésre.

Kiemelte, tavaly a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalkozások előtt is új pályázati lehetőségek nyíltak meg, és a teljes ciklusra vonatkozóan közel 2450 milliárd forintos támogatásról már döntés született. Ebből az összegből Békés megye 132 milliárd forintot nyert el és 85 milliárd forintot fordíthat beruházási támogatásra. Hangsúlyozta, hogy a 10 ezer fő lakos alatti települések is pályázhattak vidékfejlesztési támogatásra, a megyében 78 nyertes pályázó összesen 7 milliárd forint támogatást kapott.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mai találkozó lehetőséget ad arra, hogy a gazdákkal együtt tervezni lehessen a jövőt. Beszédében kitér a közös agrárpolitikára is, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy az Európai Uniónak a költségvetés részeként jóvá kell hagynia, majd utána kezdődhet el az egyeztetés is.

Ha elfogadják a tervet, akkor az új zöld programnak megfelelően megváltozik a támogatási rendszer is. Dr. Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke elmondta, hogy a járvány ellenére már tavaly is komoly nyereséggel tudták zárni az évet és pozitívan állnak a jövő elé.

(AM Sajtóiroda)

Várhatóan márciusban jelenik meg ötmilliárd forint keretösszeggel egy új, lovas létesítmények fejlesztésére irányuló felhívás – jelentette be az agrárminiszter szerdai szerencsi sajtótájékoztatóján.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint lehet, a cél fedett lovardák kialakítása, bővítése és felújítása. Ehhez kapcsolódóan lehetőség lesz többek között a kapcsolódó kiszolgáló egységek, szociális helyiségek kialakítására is – mondta Nagy István. A fedett lovardák lehetővé teszik az évszaktól és időjárási viszonyoktól független lovas tevékenység és oktatás végzését, növelve annak vonzerejét a fiatal és idősebb generációk számára – tette hozzá. A pályázaton vidéken élő magánszemélyek, őstermelők, vidéken működő mikrovállalkozások pályázhatnak majd induló vagy már működő lovas tevékenységeikhez kapcsolódóan – közölte a politikus.Fontos feltétel, hogy a támogatási kérelem benyújtására csak az jogosult, aki igazolni tudja, hogy a pályázat benyújtását megelőző 24 hónapban folyamatosan, az Országos Lótenyésztési Információs Rendszerben jegyzett adatok alapján legalább két ló tulajdonosa volt – mondta Nagy István.

(MTI)

Történelmi lehetőség a magyar vidék számára, hogy a kormány a lehető legmagasabb arányban egészíti ki költségvetési forrásból az uniós támogatásokat – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára a Magyar Közgazdasági Társasággal közösen megrendezett szerdai konferencián Budapesten.

Farkas Sándor hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt szerepet szán a következő években a vidéki térségeknek, ezért a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar átfogó korszerűsítésére törekszik. Példaértékűnek nevezte azt az összefogást, amelyben az uniós források felhasználását meghatározó stratégiai terv létrejött, és abban bízik, hogy a vidék példátlan mértékű mozgástérhez jut a támogatásokkal. A 2027-ig tartó időszak fejlesztési kerete a háromszorosára bővült az előző ciklushoz képest. Mindez lehetőséget teremt egy olyan agrárium megteremtésére, amely nemzetközi téren is versenyképes, hatékonyan gazdálkodik az erőforrásokkal, és ellenáll a kedvezőtlen külső hatásoknak – tette hozzá Farkas Sándor.

A támogatási kör bővítését várja a társfinanszírozás kiterjesztésétől Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, aki szerint megbecsült és jövedelmező hivatássá kell tenni a mezőgazdasági termelést, és ehhez a fenntarthatósági szempontoknak megfelelve biztosítani kell a technológiai fejlődés feltételeit. Az eddigi tapasztalatok alapján a támogatási igények követik a pályázati lehetőségek bővítését – mondta. Az államtitkár szerint ez egyrészt a vidékben rejlő lehetőségeket mutatja, és bizonyítja azt is, hogy sikerült megtalálni a legfontosabb forrásfelhasználási területeket.

A Megújuló vidék, megújuló agrárium programnak köszönhetően a mezőgazdasági, élelmiszeripari kibocsátás csaknem a felével, a kivitel harmadával nőhet, a feldolgozott termékek aránya ezen belül 85 százalékra emelkedhet – tette hozzá Feldman Zsolt. A támogatások nemcsak arra adnak lehetőséget, hogy a magyar agrárium behozza a történelmi lemaradását, de arra is, hogy számos területen régiós piacvezetővé váljon – fogalmazott. Példaként említett számos, magas hozzáadott értéket termelő ágazatot, többek között a zöldségfeldolgozást, a takarmányfeldogozást, a baromfiipart.

Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervről (KAP) beszélt. A helyettes államtitkár előadásában kitért a KAP 9+1 céljára, amely erősödő zöld elvárásokkal rendelkezik, átfogó célkitűzése pedig a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Juhász Anikó szerint március végére várható az EU-tól az a véleményező levél, amely alapján optimális esetben a második félévben elfogadhatják a magyar tervet.

A Sapard 20 rendezvényen Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a vidékfejlesztési támogatások súlypontjáról tartott előadást. Ismertette a Vidékfejlesztési Program végrehajtását, részletekbe menően bemutatta a lezárult felhívások eredményeit és szót ejtett az aktualitásokról is.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint Magyarország kilátásai kedvezőek, hiszen Európán belül kiugró növekedési adatokat ért el. Hasonló teljesítményre csak a térség egy része, különösen Lengyelország képes, az EU és az Egyesült Államok “gazdasági pozíciói ugyanakkor elgondolkoztatóak”, a következő években egyre jobban lemaradhatnak a világ más részeihez, kiváltképp a Távol-Kelethez viszonyítva – fejtette ki a rendezvényen Kovács Árpád, aki világgazdasági feszültségekre is számít emiatt. Véleménye szerint Magyarországnak a következő években hatékonysági fordulatra lesz szüksége, ha fenn akarja tartani a fejlődési ütemet. Az infláció világszinten magas, és belföldön is legfeljebb mérsékelni lehet csupán, hiszen az alakulását 80 százalékban külső körülmények határozzák meg – tette hozzá.

(MTI/AM Sajtóiroda)

Újranyílik a népszerű mezőgazdasági kisüzemek támogatása elnevezésű pályázati kiírás – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére irányuló pályázati kiírás 2022. február 14. és 2022. február 28. között kerül újra megnyitásra. A miniszter szerint a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásai közül ez az egyik legnépszerűbb. A kezdeményezésnek köszönhetően eddig több ütemben összesen 8 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók. A döntések folyamatosan születnek, így már csaknem 3.800 érdeklődő részére folyósították a támogatás első részletét, ami több mint 4 millió forintot jelent nyertes pályázónként. Ennek köszönhetően már összesen mintegy 15,5 milliárd forint segíti a legkisebb termelőként működő gazdálkodókat terveik megvalósításában – tette hozzá Nagy István.

Kifejtette, a felhívás keretében 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatásra lehet kérelmet benyújtani. A forrásra meghatározott kis üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőknek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek pályázhatnak. Feltétel azonban, hogy a tartózkodási helynek, vagy székhelynek már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben kell lennie. A forrásokat a pályázók üzemméretük növelése érdekében többek között eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre vagy akár állatvásárlásra is elkölthetik – emelte ki a miniszter.

A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Az agráriumot érintő támogatáspolitika aktualitásairól tartott előadást Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 40. AGROmashEXPO keretében megrendezett Szántóföldi Szakmai Napon.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége által szervezett konferencián az államtitkár jelezte: a gazdálkodók számára az egységes kérelmek idei benyújtása megszokott módon, április elején indul majd, az igényelhető támogatások feltételei nem módosulnak. Idén 1,3 milliárd eurónyi forrás használható fel a közvetlen támogatásokra, ez a forrás körülbelül 219 euró/ha SAPS és zöldítési együttes támogatást tesz majd lehetővé az idei évi kérelmekhez kapcsolódóan.

A Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó területalapú támogatások kapcsán elhangzott: a 2022-elejével induló új agrár-környezetgazdálkodási és új ökológiai gazdálkodási programokhoz a kérelmeket tavaly év végén kellett benyújtani. A gazdálkodók közel 1,3 millió hektárra nyújtottak be támogatási igényt az agrár-környezetgazdálkodási program keretében, ez körülbelül duplája az eddigieknek. Az államtitkár a lehetőségeket elemezve kijelentette: az a gazdálkodó, amelyik jó kérelmet nyújtott be, 2022 első negyedévében pozitív döntésre számíthat. Az ütemes és gyors elbíráláshoz az Agrárminisztérium minden előkészületet megtett.

A mezőgazdaság modernizációjának központi kérdése a legkorszerűbb digitális technológiák alkalmazása, a precíziós gazdálkodásra való átállás. Az ezt ösztönző pályázatra, a 100 milliárd forintos keretre összesen 210 milliárd forint igény érkezett a gazdáktól. Ütemesen zajlik a benyújtott pályázatok bírálata, eddig több mint 50 milliárd forint támogatás odaítéléséről született támogatói döntés. A gazdálkodók 6.900 darab precíziós gép vásárlását kívánják ennek a forrásnak a segítségével megvalósítani, közel fele részben precíziós munkagépeket és 40%-ban precíziós erőgépeket vásárolva a támogatás segítségével. A szántóföldi növénytermesztők számára kiírt terményszárítók és -tisztítók fejlesztésének támogatása felhívásra óriási érdeklődést tanúsítottak a termelők, a betervezett 50 milliárd forintos forráshoz képest 186 milliárd forintnyi támogatásra nyújtottak be kérelmet. A szükséges többletforrások biztosítottak, folyamatos a döntéshozatal, eddig már 200 termelő részesült mintegy 53 milliárd forint támogatásban, de ezek a számok folyamatosan emelkednek.

A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét Magyarország az elsők között nyújtotta be az Európai Bizottságnak. A Magyar Kormány az uniós forrásokhoz 80 százalékos nemzeti kiegészítő támogatást biztosít, így történelmi léptékű fejlesztési forrás jut az agráriumba – mondta Feldman Zsolt.

(AM Sajtóiroda)

Hatvan millió forint keretösszeggel hirdet pályázatot agrárágazati civil szervezeteknek az Agrárminisztérium. A szaktárca 2022-ben is segítséget nyújt az idei évben tervezett szakmai, a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektet megvalósításához.
A pályázat keretösszege 60 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege hétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel. A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2022. január 14-étől 2022. február 13-ig nyújthatják be a felhívásban szereplő módon.
Hiánypótlásra a pályázati szakaszban nincs lehetőség, ezért fontos, hogy a pályázó szervezet vezetője alaposan ellenőrizze a befogadási feltételek teljesülését az elkészített pályázati dokumentációban, még annak postára adása előtt.
A pályázati felhívás szövege és annak kötelezően kitöltendő mellékletei, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztató itt érhető el.

(AM Sajtóiroda)

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, ültetvények telepítését támogató felhívást a tervek szerint márciusban újranyitja az Agrárminisztérium – jelentette be Nagy István tárcavezető.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy a 2021-ben, 15 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett felhívásra több, mint 20 milliárd forint összegben nyújtottak be támogatási igényt a gazdák. Az érintettek mintegy 2.500 hektár új, intenzív gyümölcs-, valamint 1700 hektár új gyógynövény ültetvény létrehozását tervezik.

A tárcavezető azt is kifejtette, hogy az újranyitott felhívás alapján alapvetően változatlan feltételekkel lehet magas termőképességgel és nagy termésbiztonsággal rendelkező gyümölcs és gyógynövény ültetvények létrehozására támogatást igényelni. Néhány változásra azonban számíthatnak az érdeklődők. Új támogatott fajként lehetőség nyílik komlóültetvények kialakítására is, emellett új támogatási célként jelenik meg az ökológiai művelésű ültetvények telepítésének támogatása. Az ökológiai művelés vállalása esetén a meghatározott gyümölcsfajok vonatkozásában alacsonyabb hektáronkénti tőszámmal, extenzívebb kialakítással, akár az üzemi termelésből már kiszorult tájfajták eltelepítésével hozható létre új ültetvény – tette hozzá Nagy István.
Kifejtette, a támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint márciustól lesz lehetőség. A beruházások költségeinek felét fedező vissza nem térítendő támogatás legfeljebb 500 millió forint lehet – hívta fel a figyelmet a tárcavezető.
A módosított pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon hamarosan megismerhetők lesznek.

(AM Sajtóiroda)

A kistelepülési önkormányzatok, az egyházközségek és az iskolafenntartó tankerületi központok mellett mától az 5000 fő alatti településeken működő civil szervezetek is pályázhatnak a Magyar Falu Programban.
A Falusi Civil Alap ötmilliárd forintos keretéből az egyesületek, alapítványok az idei évben is négy célra nyújthatják be igényeiket. Ingatlanberuházási, felújítási támogatás esetén 7 millió forint, gépjármű beszerzési támogatás esetén szintén 7 millió forint, eszközbeszerzés és programszervezési támogatás esetében pedig maximálisan 2-2 millió forint igényelhető.
A falvakban működő civil szervezetek pótolhatatlan tevékenységet végeznek, a mindennapi élet meghatározó szereplői, hiszen lokális szinten képviselik a kultúrát, a sportot, a hagyományőrzést, vagy éppen a falvakban élők biztonságáért, egészségmegőrzéséért, támogatásáért dolgoznak. Ezért döntött úgy a kormány 2020-ban, hogy működésüket a Magyar Falu Programon keresztül is segíti. Az elmúlt két évben összesen közel ötezer nyertes civil pályázat született, melyekre a kifizetett támogatások összege 15 milliárd forint.
A Falusi Civil Alappal együtt a Magyar Falu Program keretében az idei évben tizennégy pályázati kiírás és felhívás áll nyitva a kedvezményezettek előtt, melyek mindegyikének célja a falvakban élők életminőségének javítása, a kistelepüléseken elérhető közszolgáltatások színvonalának emelése.
A pályázatokat a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszeren keresztül 2022. február 11-ig lehet benyújtani.
A pályázati kiírás megtalálható a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján, a kormányzati portálon és a Magyar Falu Program internetes oldalán.
Gyopáros Alpár, Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos

(Miniszterelnökség)

Az ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú települések már hétfőtől pályázhatnak a Magyar Falu Programban meghirdetett támogatásokra – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gyopáros Alpár közlése szerint az eddigi 120 napról az idén 90 napra csökkentették a pályázatok elbírálási idejét, így egy hónappal korábban foghatnak hozzá az önkormányzatok és a helyi egyházközségek a fejlesztésekhez.
Az idén ismét 70 milliárd forint áll rendelkezésre a kistelepülési beruházások megvalósításához; ezt kiegészítik a falusi útalap, a falusi csok és a falusi kisboltok működtetését szolgáló támogatás forrásai – tette hozzá a kormánybiztos.
Hangsúlyozta, hogy a pályázati kiírást évről évre a települések igényei szerint fogalmazzák meg, ezért több újdonságot tartalmaz az idei program.
A többi között 2022-ben lehet pályázni fogászati kezelőszék beszerzésére, művelődési házakhoz kapcsolódó kültéri közösségi terek, például szabadtéri színpadok kialakítására, kommunális járművek tárolására szolgáló gépszín kialakítására, falusi bölcsődék, bölcsődei udvarok felújítására és csapadékvíz-elvezetési hálózatok megvalósítására is – sorolta.
Szólt arról, hogy 2019 óta több mint 200 milliárd forintnyi támogatást vehettek igénybe a falvak a helyi életminőség javítására. A csaknem 2900 ötezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú település 23 000 sikeres pályázatot adott be az elmúlt években.

A Magyar Falu Program annál is inkább népszerű, mert egyszerű, rugalmas és gyors, az idén pedig tovább csökken a pályázatok elbírálási ideje – nyomatékosította Gyopáros Alpár.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a pályázati kiírások megtalálhatóak a kormany.hu, illetve a magyarfaluprogram.hu weboldalon.

(MTI)

Az Agrárminisztérium a szakmai szervezetekkel együttműködve elkészítette a Közös Agrárpolitika 2023 és 2027 közötti hazai támogatási intézkedéseit tartalmazó stratégiai tervet, amit a benyújtás előtt utolsó lépésként társadalmi vitára bocsájt – jelentette be Nagy István tárcavezető.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszerében alapvető változások következnek be, a tagállamoknak ezért a forrásaik összességére az ágazati célokat és az azok eléréséhez szükséges intézkedéseket is magában foglaló stratégiai tervet kell készíteniük. Az új teljesítési modell szerint az intézkedések sikerességét előre lefektetett eredménymutatók tényleges elérésével kell alátámasztani. A dokumentumot december 31-ig kell hivatalosan benyújtani az Európai Bizottsághoz. A tervek a jóváhagyás után válnak jogilag hatályossá, várhatóan a jövő év második felében – tette hozzá.
Nagy István kitért arra is, hogy a KAP kereteit a Megújuló vidék, megújuló agrárium program megvalósításának szentelik. Ebben a tudatban fejlesztjük az agráriumot és élelmiszerelőállítást, megőrizzük teremtett világunk természeti értékeit, és a vidéken élők számára jobb életminőséget teszünk lehetővé – jelezte a miniszter. A tárcavezető kiemelte, az elmúlt tíz évben a hazai mezőgazdaság a második legnagyobb növekedést produkálta az Európai Unióban. Az élelmiszertermeléshez pedig csaknem félmillió magyar család megélhetése kapcsolódik. Kifejtette, a program egyrészről válaszol a 21. századi kihívásokra, az erősödő nemzetközi versenyre, a klímaváltozásra, a csökkenő biodiverzitásra, az élelmiszerellátási biztonság vagy éppen a munkaerőhiány kérdésére, másrészről húzóágazataink megerősítésével hozzájárul a regionális versenyben való élre kerüléshez. Hangsúlyozta, a rendelkezésre álló források felét gazdasági fejlesztésre fordítjuk, harmadát pedig a környezet- és klímavédelemre, ami a korábbi időszak dupláját jelenti. Emellett a kistelepülések fejlesztésére jutó összeg negyedével növekszik, amely így a források tíz százalékát teszi ki.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a KAP I. pillérének keretében 3400 milliárd forintot, a II. pillér tekintetében pedig 2853 milliárdot fordítunk a mezőgazdaság, élelmiszeripar és vidéki települések fejlesztésére. Mindez azért lehetséges, mert a kormány úgy döntött, hogy az uniós jog adta maximális mértékben, 80 százalékban biztosít nemzeti kiegészítő finanszírozást az uniós fejlesztési forrás mellé.

Nagy István azt is közölte, a leendő támogatások között régi és új elemek is megjelennek. Továbbra is lesz területalapú támogatás, ráadásul a kisgazdaságok és a fiatal termelők többletforráshoz juthatnak. Megmaradnak a termeléshez kötött támogatások, és új elemként a közvetlen támogatások között megjelenik az úngynevezett agroökológiai alapprogram, amely a gazdálkodók többlet környezeti vállalásait kompenzálja. A vidékfejlesztési támogatások között meghatározó lesz a versenyképességet és hatékonyságot növelő beruházások segítése, de megmarad az agrár-környezetgazdálkodási program és az ökológiai gazdálkodás támogatása is. A vidéki gazdaság és közösségek erősítése érdekében forráshoz juthatnak a kistelepülések az alapszolgáltatásaik és infrastruktúrájuk fejlesztésére. Emellett kibővített eszköztár szolgálja majd a tudásátadást és az innovációt is – sorolta a tárcavezető.
Fontos, hogy minél többen elmondják véleményüket a Tervvel kapcsolatban. Az alábbi linkre kattintva megnyílik az az online kérdőív, aminek kitöltésével Ön is hozzájárulhat a Terv sikeres társadalmasításához, ezen keresztül pedig a megújuló vidék és a megújuló agrárium jövőjéhez.

A KAP Stratégiai Terv az alábbi linken érhető el.
Az online kérdőívet pedig itt lehet kitölteni.

(AM Sajtóiroda)

A kistelepülésen élők életminőségének további javítása érdekében 14 felhívással 2022. január 3-án megjelennek a Magyar Falu Program pályázati kiírásai és már aznap beadhatók a kérelmek. Az eljárási rend tovább egyszerűsödik: rövidebb (30-35 napos) lesz a benyújtási idő és gyorsabb lesz a bírálati szakasz is. A korábbi népszerű felhívások mellett új célok megvalósítására is lehet forrást nyerni.
A Magyar Falu Program egyik legnagyobb eredménye, hogy a kistelepüléseken megállt a népességcsökkenés, ez pedig a bölcsődék iránti megnövekedett igényben is megmutatkozik. A jövő évtől éppen ezért lehetőség nyílik a meglévő bölcsődeépületek felújítására. Továbbá először lehet pályázni fogászati kezelőegység beszerzésére is. Újdonság a kültéri közösségi terek, létesítmények pl. színpad építésére, fejlesztésére, valamint gépjárművek tárolására szolgáló építmény, mobil létesítmény kialakításának lehetősége. Bővül az út-, híd-, és kerékpárút építési pályázat, amelynek keretében 2022-től vízelvezető csatornarendszerek javítására és építésére is lehet forrást nyerni.
Változatlan formában lesz elérhető az óvodai épület, a faluház, a művelődési- és a kultúrház fejlesztésének lehetősége, valamint az orvosi rendelő fejlesztési pályázat. A kedvezményezettek az önkormányzatok, amelyek a növekvő ingatlanárak miatt a magasépítési beruházások esetében megemelt támogatási összegre nyújthatnak be igényt. Könnyítés számukra, hogy a Támogatói Okirat kibocsátásához nem szükséges az építési engedély megléte, elég az engedélyezési eljárás elindításának igazolása.

Továbbra is lehet pályázni közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzésre, valamint bértámogatásra, kommunális eszközök beszerzésére, óvodai játszóudvarok és közterületi játszóterek kialakítására. A járdaépítési pályázat keretében igényelhető támogatás 10 millió forintra emelkedik, az összeg a jövő évben – az anyagköltségen túl – már vállalkozói díjra is elszámolható.
Az önkormányzatok számíthatnak a szolgálati lakásépítése, valamint a tanya- és falubusz beszerzésére irányuló pályázatokra.
Ismét kiírásra kerül az iskolaépület és tornaterem fejlesztési pályázat, kedvezményezettjei a tankerületek. Jelentős forrásra pályázhatnak továbbá az egyházközösségek három célterületre vonatkozóan: egyházi közösségi terek fejlesztése és eszközbeszerzés, bértámogatás, valamint egyházi temetői infrastruktúra fejlesztése kategóriákban. A pályázati célok közé mind az egyházi fenntartású, mind az önkormányzati fenntartású temetők estében bekerül a digitális temetői nyilvántartás beszerzése és működtetése. A falusi civil szervezetek ismét pályázhatnak tevékenységük támogatására.

(Miniszterelnökség)

Jövőre ismét 70 milliárd forint forrásra lehet pályázni a Magyar Falu Programban – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gyopáros Alpár közölte: a pályázatokat várhatóan már 2022 első munkanapján kiírják, az elbírálás időtartamát pedig a korábbi 120 napról 90 napra csökkentik, hogy a pénz minél hamarabb eljuthasson a kistelepülésekhez.
Hozzátette: a rendelkezésre álló forrásokat a pályázati igények alapján akár több tízmilliárd forinttal kiegészítheti év közben a kormányzat.
Elmondta, jövőre 14 fejlesztési témakörben pályázhatnak a program forrásaira az 5 ezer lakosnál alacsonyabb lélekszámú kistelepülések.
Az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztése programpontban polgármesteri hivatalként is működő faluházak fejlesztésére, közösségi terek fejlesztésére, kültéri közösségi terek, például színpadok vagy gépjármű tárolására alkalmas létesítmény építésére, felújítására, orvosi rendelők fejlesztésére, fogászati szék beszerzésére, óvodák és bölcsődék felújítására, korszerűsítésére kaphatnak támogatást az önkormányzatok.
Szintén lehet pályázni közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzésre és közösségszervező bértámogatásra, egyházi közösségi terek fejlesztésére, egyházi közösségszervezéshez kapcsolódó eszközbeszerzés és közösségszervező bértámogatására, egyházi, illetve önkormányzati tulajdonában lévő temetők infrastrukturális fejlesztésére, kommunális eszközök, a közterületek karbantartásához szükséges gépek beszerzésére, óvodai és közterületi játszóterek fejlesztésére.
Továbbá járdák, önkormányzati utak, hidak, kerékpárforgalmi létesítmények, vízelvezető rendszerek építésére, felújítására, szolgálati lakások felújítására, fejlesztésére, tanya- és falugondnoki buszok beszerzése, iskolaépületek, tornatermek fejlesztésére is lehet pályázatokat benyújtani, illetve újra meghirdetik a Falusi Civil Alapot – sorolta a kormánybiztos.
Az egyházi intézmények fejlesztése esetében nem az önkormányzat, hanem az egyházközség a kedvezményezett – fűzte hozzá.
Arról is beszámolt, hogy az elmúlt három évben már több mint 200 milliárd forintnyi forrást használhattak fel a kistelepülések a Magyar Falu Program keretében.
Ugyancsak a kistelepüléseken élőket segíti a falusi csok, amelyet indulása óta 27000 család vett igénybe 145 milliárd forint értékben. A falusi útalap felhasználása nyomán pedig 2019 óta 3000 kilométernyi mellékutat újítottak fel és jövőre további 1500 kilométernyi mellékút újulhat meg – mondta Gyopáros Alpár.

(MTI)

Magyarország Kormányának elkötelezett célja, hogy a “Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Nem mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja – Vidéki turizmus fejlesztése elnevezésű pályázati kiírás.
A felhívás célja a vidéki térségekben működő, mikrovállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők induló vagy már működő szálláshely szolgáltatatói tevékenységeinek támogatása, valamint a jövedelemszerzés és a foglalkoztatás erősítése. A felhívás keretein belül többek között lehetőség van a gazdák által már működtetett szálláshelyek továbbfejlesztésére vagy újak létrehozására, a kapcsolódó kiegészítő turisztikai szolgáltatások kialakítására, és az ehhez szükséges eszközök beszerzésére. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 50 milliárd Ft.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint, míg a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50-70%-a lehet térségi besorolási szempontok alapján. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. december 8-ától lesz lehetőség. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Program forrásai rendelkezésre fognak állni a jövőben is, sőt az első pályázati kiírások 2022-ben már januárban megjelennek – hangsúlyozta a program kormánybiztosa csütörtökön a Fejér megyei Adonyban, ahol átadta a program keretében 30 millió forintos támogatásból felújított szolgálati lakást.
Gyopáros Alpár felhívta a figyelmet arra, hogy amely település Adony mintájára szolgálati lakást szeretne kialakítani vagy fejleszteni, a januári pályázatok között meg fogja találni az erre vonatkozó pályázati kiírásokat is.
A kormánybiztos rámutatott, hogy a Magyar Falu Program keretében 2019 óta írnak ki pályázatokat szolgálati lakások kialakítására, illetve felújítására, fejlesztésére, és eddig több mint 400 ilyen pályázatot támogattak, több mint tízmilliárd forint értékben. Gyopáros Alpár úgy véli, komoly jelentősége van a szolgálati lakásokra vonatkozó pályázatoknak, mert egyrészt “ez egy olyan program, amit maguk a falvak írnak”, másrészt kulcsfontosságúak a humánerőforrás megtartása miatt.
Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes elnöke a magyar kormány legnagyobb találmányának nevezte a Magyar Falu Programot, amely szerinte jelentősen növelte az ötezer lakosúnál kisebb települések lakosságmegtartó erejét, “a 2010 előtt lesajnált vidéket” pedig újra fejlődővé, élhetővé teszi.
Elmondta, az elmúlt három évben Adony városa 14 pályázaton összesen 206 millió forintot nyert el a programban, így több szolgálati lakás, a polgármesteri hivatal, az óvodaépület és a temetői ravatalozó újulhatott meg, de kommunális eszközök beszerzése is ebből valósult meg.
Ronyecz Péter, a város független polgármestere közölte, a most átadott ingatlant az önkormányzat vásárolta meg, majd abból az iskolaigazgató kérésére lett szolgálati lakás, amelybe egy pedagógus és családja költözött be. A pályázat segítségével kívülről teljesen felújították és szigetelték az épületet – tette hozzá.

(MTI)

A Vidékfejlesztési Program keretében 5 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett, Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása című felhívásra 2021. november 17-től benyújthatók a pályázatok – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a tavaszi fagykárok jelentik az egyik legnagyobb termesztési kockázatot, különösen a gyümölcstermesztésben, ahol a fagykár fokozottabban jelentkezik. A meteorológiai előrejelzések szerint sajnos a szélsőséges időjárási események felszaporodása várható a jövőben, így a fagyok elleni védekezés szerepe felértékelődik. Kiemelte, hogy a vidékfejlesztési intézkedések jelentős mértékben hozzájárulnak a szélsőséges éghajlati események, így a fagykárok megelőzéséhez. A november 17-től pályázható felhívás a kármegelőző beruházások megvalósításához kíván támogatást nyújtani a termésbiztonság növelése érdekében. A miniszter kifejtette, hogy a pályázati kiírás lehetőséget biztosít a fagykárok elleni berendezések és technológiák, például a rögzített vagy mobil légkeverő berendezés, az autonóm hőtermelő berendezés vagy a vontatott hőtermelő gép beszerzésére. Felhívta a figyelmet, hogy a felhívás keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint lehet 80 %-os támogatási intenzitás mellett.
A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Program keretében több mint 1500 kisbolt részesült vissza nem térítendő állami támogatásban, 121 új kisbolt nyithat meg és 1415 már működő üzlet kapott fejlesztési támogatást. A nyertes pályázók listája a kormányzati portálon elérhető.

A kormány célja a programmal, hogy a kistelepülések által kínált életminőséget folyamatosan javítsa, erősítve ezzel a falvak népességmegtartó erejét.

A 2021-ben első alkalommal meghirdetett kiskereskedelmi üzletek támogatásáról szóló felhívás népszerűségét és létjogosultságát mutatja, hogy a kedvezményezettek 13 milliárd forint önrészt vállaltak, amelyhez közel 40 milliárd forint állami dotációt kapnak.

A meglévő üzletek átlagban 22,5 millió forint, az újonnan nyílók 45,5 millió forint támogatást nyertek.

Nagy előrelépés a települések lakói számára, hogy a kisboltok többsége – az alapvető árucikkek értékesítése mellett – többletszolgáltatások biztosítását is vállalta, így ezres-nagyságrendben jönnek létre új közösségi terek, ahol elérhetőek lesznek friss sajtótermékek, szerencsejáték-szolgáltatások, kávé, fagylalt. Az üzletek jelentős részében vény nélkül kapható gyógyszerek és postai szolgáltatások is rendelkezésre állnak majd.

A támogatásért cserébe 5 éves fenntartási kötelezettséget vár el az állam, ehhez azonban működési támogatást is nyújt.

A megítélt összeg az üzletek külső, belső felújítására, akadálymentesítésére, energetikai korszerűsítésére, illetve eszközbeszerzésre (pénztárgép, hűtő, fagyasztó, polcrendszer stb), működési támogatásra, akár ingatlanvásárlásra is felhasználható.

Gyopáros Alpár

Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos

(Miniszterelnökség)

A kormány a Magyar Falu Program keretében meghirdetett Falusi Civil Alap tartaléklistás pályázataira 5 milliárd forint forrást biztosított, melyből 1428 civil szervezet tevékenységét tudják támogatni – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön a Zala megyei Gellénházán, a program polgármesteri találkozóját és fórumát követő sajtótájékoztatón.

A Magyar Falu Programot 2018-ban indította el a kormány, az első évben a kistelepülési önkormányzatok, valamint a falvakban működő egyházközségek fejlesztésére lehetett benyújtani a pályázatokat – emlékeztetett Gyopáros Alpár.

Az elmúlt esztendőben a falusi civil szervezeteket célzó támogatás – a Falusi Civil Alap – létrehozásáról döntött a kormány. Tavaly összesen 5 milliárd forint értékben csaknem 1600 pályázó nyert el támogatást. Idén, az év elején újabb 5 milliárd forint keretösszegű pályázatot írtak ki, év közepéig 1500-1600 falusi civil szervezet nyert el a pályázati támogatást.

A Falusi Civil Alap az indulástól kezdve 4500 falusi civil szervezet számára összesen 15 milliárd forint pályázati forrást biztosított. Az elnyert pályázati támogatást a civil szervezetek a tulajdonukban lévő vagy az általuk működtetett (jellemzően önkormányzati tulajdonban lévő) ingatlanok, egyebek mellett klubhelyiségek, közösségi terek fejlesztésére fordíthatták. Erre a célra maximum hatmillió forintot igényelhettek, gépjárműbeszerzésre ötmillió forint pályázati forrást nyerhettek el, kisebb értékű eszközök beszerzésére, valamint rendezvények szervezésére pedig kétmillió forintos pályázati igényt nyújthattak be.

Gyopáros Alpár kiemelte: a falusi civil szervezetek érdemesek a támogatásra. A vállalt tevékenységek – az önkéntes tűzoltóegyesületek részt vesznek a balesetmegelőzési programokban, valamint a katasztrófák elhárításában, a polgárőregyesületek a rendőrséggel együttműködve segítik a közbiztonság fenntartását, a lokálpatrióta egyesületek aktív részesei a faluszépítő munkának, a környezetvédelemnek – mellett a “közösség motorjai”, a közösségi élet aktív résztvevői; többek közt segítik a falunapok szervezését, környezetvédelmi munkákat végeznek, segítik az illegális szemétlerakók felszámolását – hangsúlyozta.

A Magyar Falu Program – benne a Falusi Civil Alap – a következő évben is folytatódik: januárban kiírják az újabb pályázatokat, a falusi civil szervezetek pedig a jövőben is számíthatnak a kormány támogatására – jelezte a politikus.

(MTI)

Magyarország kormányának elkötelezett célja, hogy a “Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében megerősítse a vidéki térségek gazdaságát. A program legújabb állomásaként megjelent a Tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása elnevezésű pályázati kiírás – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A kiírás célja a tavaszi fagykár elleni védekezés támogatása, a tavaszi fagykárból adódó termelési kockázatok csökkentése, illetve kiküszöbölése a gyümölcstermelésben. Csak idén közel 30 ezer hektár mezőgazdasági területről jelentettek tavaszi fagykárt, ami óriási termeléskiesést és bevételcsökkenést jelent a gazdálkodók számára, ez ellen fel kell lépni minden eszközzel.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a felhívás révén támogatni kívánják a tavaszi fagykár megelőzését szolgáló eszközöket, berendezéseket és technológiát, például a rögzített vagy mobil légkeverő berendezés, az autonóm hőtermelő berendezés vagy a vontatott hőtermelő gép beszerzését és telepítését. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5 milliárd Ft.

Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint, míg a támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 80%-a lehet – hangsúlyozta Nagy István.

A támogatási kérelmek benyújtására 2021. november 17-től lesz lehetőség.

A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Programnak köszönhetően kisbolt nyílik 121 olyan településen, ahol az elmúlt években, évtizedekben nem volt – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Gyopáros Alpár a Magyar Falu Programban meghirdetett, falusi kisboltokat érintő támogatás első eredményeit ismertetve elmondta, mintegy 5,6 milliárd forint támogatást fizetnek ki a következő hetekben, hónapokban az alapvető élelmiszereket és vegyiárukat árusító új boltok nyitására.

A nyertes pályázók listáját pénteken teszik közzé a kormany.hu oldalon.

Gyopáros Alpár példaként említette a Győr-Moson-Sopron megyei Maglócát, ahol 18 évvel ezelőtt zárt be a kisbolt, és a helyieknek reményük sem volt arra, hogy új bolt nyisson.

A programnak köszönhetően most lesz kisbolt a településen – mondta.

A kormánybiztos közölte, egy pályázó négy különböző tevékenységre pályázhatott. Pályázni lehetett ingatlanvásárlásra maximum 5 millió forintig, ingatlanfelújításra maximum 50 millió forintig, eszközbeszerzésre, valamint munkabértámogatást is lehetett igényelni.

A nyertes pályázók öt évig jogosultak munkabértámogatás igénylésére – jegyezte meg.

Gyopáros Alpár elmondta, kifejezetten támogatták azt is, hogy az adott kisbolt “kvázi közösségi térként” is funkcionáljon.

Vény nélkül kapható gyógyszereket is lehet majd bennük vásárolni – tette hozzá a kormánybiztos.

Közölte, az üzletek több mint 90 százaléka ezeket a többletfunkciókat “bevállalta”.

Gyopáros Alpár emlékeztetett arra, hogy a 2019-ben indított Magyar Falu Programban a rendelkezésre álló forrás az első évben 150 milliárd, 2020-ban 200 milliárd forint volt. Ez 2021-ben már meghaladta a 270 milliárd, jövőre pedig várhatóan a 300 milliárd forintot is – közölte Gyopáros Alpár.

A program keretében idén a meglévő kisbolt fejlesztésére és új kisboltok nyitására írtak ki pályázatot. A már meglévő kisboltok fejlesztését célzó pályázatok eredményét várhatóan néhány héten belül teszik közzé – közölte.

(MTI)

A kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segíti a kisüzemek fejlesztési támogatása, melyre október 4-től október 18-ig lehet a kérelmeket ismét benyújtani – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programon keresztül még tavaly októberében hirdette meg a kistermelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő új beruházási pályázati csomagját. A kezdeményezés részét képezte a mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt felhívás is. Eddig már 3400 pályázó kapott támogató okiratot, több mint 18,5 milliárd forint forrást elnyerve – tette hozzá Nagy István. Kifejtette, a támogatási kérelmeket meghatározott üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek adhattak be. A feltételek között szerepelt még, hogy az életvitelszerű tartózkodási hely, illetve székhely már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben legyen.

A miniszter hangsúlyozta, a forrás 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatás, amely két részletben kerül folyósításra úgy, hogy 75% kiutalása már a támogatói okirat kiállítása után rövid időn belül megtörténik. A projekt megkezdésére 9 hónap áll rendelkezésre. A pénzügyi segítség fennmaradó 25%-át a kedvezményezettek a vállalt célok végrehajtása után kaphatják meg a záró kifizetési kérelem benyújtásával. A kedvezményezettek a gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre, állatvásárlásra vagy éppen meglévő üzemük fejlesztésére fordíthatják a támogatást – emelte ki a tárcavezető

Nagy István kitért arra is, hogy a pályázati felhívás elérhetővé válik a későbbiekben is, a következő benyújtási lehetőség jövő év februárjában lesz esedékes. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Már lehet pályázni a takarmány előállítási tevékenység fejlesztésére kiírt, 50 milliárd forint keretösszegű új felhívásra – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program az agrárium olyan területeire is kiterjed, amelyek nélkülözhetetlenek az erős mezőgazdasághoz, de eddig nem kapott kellő lehetőséget fejlesztéseihez. A kormányzati források segítségével az Agrárminisztérium, mind a hazai állattenyésztés hatékonyabb ellátását, mind az exportpiaci értékesítési lehetőségek kihasználását szeretné segíteni. A felhívás a haszonállat takarmány-gyártáshoz és a kedvtelésből tartott állateledel-gyártáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez is kínál támogatási lehetőségeket. Többek között a takarmánygyártás tevékenységhez szükséges épületek, építmények építése, bővítése és felújítása is lehet forrásokat igényelni. Emellett a tevékenységhez kapcsolódó új eszközök, gépek beszerzésére, illetve új technológiai rendszerek kialakítására is van lehetőség – tette hozzá Nagy István. Kifejtette, a pályázati kiírás keretében a vissza nem térítendő igényelhető támogatás minimális mértéke 50 millió forint, a maximális mértéke pedig 2 milliárd forint lehet. A közép-magyarországi régióban a pénzügyi segítség maximális mértéke az összes elszámolható költség 40%-a, a nem közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 50%-a.

A miniszter arra is kitért, hogy a takarmánygyártással foglalkozó vállalkozások nettó árbevétele 2020-ban elérte a 468 milliárd forintot. A szektort éppen ezért a gazdasági súlyának megfelelően kívánja kezelni az agrártárca. A versenyképes állattartás elengedhetetlen eleme az a minőségi termékeket előállító, gazdaságos takarmánygyártás, amely a termelési költségeinek 60-70 százalékáért felelős, és meghatározó szerepe van a végtermék minőségében, így piaci értékében is – hangsúlyozta Nagy István.

A pályázati felhívás és annak mellékletei a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el.

(AM Sajtóiroda)

Az ökológiai termesztést negyvenmilliárd forint keretösszegű pályázati kiírással segítik jövő év január elsejétől – jelentette be Nagy István agrárminiszter pénteken a Győr-Moson-Sopron megyei Rábcakapiban.

A tárcavezető elmondta, hogy kiemelt cél az ökológiai gazdálkodás ösztönzése és az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülése. Hangsúlyozta, hogy a közös agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásaihoz 2021 és 2027 között a kormány a lehető legmagasabb, 80 százalékos társfinanszírozást biztosít. A kormány célja az, hogy minél több gazdálkodó részt tudjon venni a programban és növekedjen a támogatásba bevont területek aránya, így a támogatási összegek átlagosan 74 százalékkal növekednek a korábbiakhoz képest – mondta Nagy István. Elmondta, hogy az egészségesebb alapanyagok termelésének igénye napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, ezért a vidékfejlesztési program alapján kiírt számos – agrár-beruházási, illetve normatív jellegű – felhívás előnyben részesíti az ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelőket, többletpontot biztosítva számukra az elbírálás folyamatában.

Így a növénytermesztést vagy állattartást végző biogazdálkodók számos pályázati felhívás esetében nagyobb eséllyel juthatnak fejlesztési forrásokhoz – hangoztatta, hozzátéve, hogy jelenleg részükre is elérhető támogatási konstrukciók állnak rendelkezésre az öntözési infrastruktúra kialakítása, a termeléshez szükséges precíziós gépek és eszközök beszerzése, illetve új gombatermesztő létesítmények kialakítása kapcsán. Az agrártárca vezetője beszélt arról is, hogy 2010 és 2020 között Magyarországon az ökológiai területek nagysága csaknem két és félszeresére növekedett, jelenleg mintegy 300 ezer hektáron folyik ökológiai termelés. “Mindannyiunk érdeke, hogy a magyar családok asztalára minél több bioélelmiszer kerüljön” – mondta, hozzátéve, hogy ezért támogatják a hazai biogazdálkodókat, amelyre kiváló lehetőséget nyújtanak a vidékfejlesztési program támogatásai. Úgy vélte, az egyik legfontosabb, az Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása megnevezésű pályázati felhívás, amelyet 2015-ben és 2018-ban hirdettek meg. A felhívások által mintegy négyezer gazdálkodó támogatása valósult meg, ami 230 ezer hektárt érint – mondta.

Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Ellenőrző és Tanúsító Nonprofit Kft. ügyvezetője szintén méltatta, hogy 2010 óta nagymértékben nőttek a bioterületek idehaza. Kitért arra, hogy az idei pályázatok kiemelten támogatják azokat, akik át szeretnének térni a biogazdálkodásra. Elmondása szerint az áttérést követő 2-3 év a legnehezebb, mert bár be kell tartaniuk a szabályokat, a termelők terményeiket még nem értékesíthetik bio jelöléssel.

(MTI)

A Vidékfejlesztési Program keretében 20 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett, gomba előállító üzemek fejlesztését támogató felhívásra szeptember 13-tól lehet a pályázatokat benyújtani – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a termesztett gomba iránti igény folyamatosan növekszik, az ágazat pedig kiváló exportlehetőségekkel rendelkezik. A gomba tápanyagokban gazdag, rendkívül egészséges, úgynevezett „superfood” kategóriába tartozó élelmiszer. Termesztése a környezetet is kevésbé terheli, mivel a gomba vízlábnyoma a legalacsonyabb az összes élelmiszer között; 1 kg gomba előállításához mindössze 5-8 liter víz szükséges – emelte ki a tárcavezető. Hozzátette, a pályázat lehetőséget biztosít új komposztüzem vagy gombatermesztő létesítmény kialakítására, a meglévő termesztőkapacitások bővítésére, illetve technológiai korszerűsítésére. Emellett támogatásban részesülhetnek a legmodernebb, áruvá készítést szolgáló eszközök, gépek beszerzései is – tette hozzá.

A miniszter kifejtette, a felhívás kiemelt figyelmet fordít a környezetterhelés csökkentésére. A pályázat ezért lehetőséget biztosít a zárt rendszerű, a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, a levegőtisztasági előírásokat kielégítő gombakomposzt üzemek létesítésére. Emellett lehetőség van az energiahatékonyságot növelő korszerűsítésekre és a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák telepítésére is. Nagy István hangsúlyozta, a beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 2 milliárd forint lehet.

A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

(AM Sajtóiroda)

Több mint 250 milliárd forintot fordított idén a kormány a vidéken élők életminőségének javítására – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten.

Gyopáros Alpár a program idei évét értékelő sajtótájékoztatón felidézte: a magyarországi népesség egyharmada, közel 3,2 millió ember él ötezer fősnél kisebb településen. Mivel a tapasztalatok szerint a falvakban élők életminősége elmarad a nagyobb településen élőkétől, komplex programot indított a kormány 2019-ben a vidéken élők életminőségének javítására.

Hozzátette: a cél az, hogy az életminőség javításával megállítsák a falvak drasztikus népességszám-csökkenését. Mint mondta, a települések jelentős részén ezt elérték, a 250 csökkenő népességszámú településből tavaly már több mint ezerben nőtt a lakosok száma.

Mint mondta, idén 15 pályázati kiírás jelent meg a Magyar Falu Programban, ezek révén több mint 80 milliárd forinttal segítették a falusi önkormányzatokat, civil szervezeteket és egyházközségeket.

Elmondta: ebben az évben 860 falusi utcát fejlesztenek a program keretében, 400 településen szerezhetnek be az utakat karbantartó kommunális eszközöket, 350 játszótér épül vagy újul meg, 200 településen falu- vagy tanyagondnoki buszokat szereznek be, több száz településen pedig faluházakat, óvodákat, szolgálati lakásokat tudnak felújítani, kialakítani. Megjegyezte: a program indulása, 2019 óta 20 ezer nyertest hirdettek ki, és nekik mintegy 200 milliárd forint támogatást biztosítottak az elmúlt három évben.

Szólt arról is, hogy idén kétszázzal bővült azoknak a településeknek a száma, ahol igénybe lehet venni a falusi csokot, a program népszerűsége töretlen, a 2019-es indulástól kezdve közel 25 ezer kérelmet fogadtak be a pénzintézetek, vagyis ennyi család kezdhetett hozzá otthona bővítéséhez, felújításához.

Gyopáros Alpár kiemelte: a Magyar Falu Program fontos eleme a falusi útalap, amely az állami mellékúthálózat megújítását szolgálja. Az idei év végéig háromezer kilométer út fejlesztése kezdődik el vagy történik meg, jövőre pedig további 1500 kilométer mellékút felújítását tervezik.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy idén már piaci szereplőket is támogatnak a programban, a falusi mikro- és kisvállalkozások 2-10 millió forintot igényelhettek telephelyfejlesztésre, eszközbeszerzésre, működési költségek finanszírozására. A pályázat keretösszege 25 milliárd forint volt és a kormánybiztos jelezte, várhatóan tovább bővül a program a jövő év elején.

Elmondta azt is, több mint száz új falusi bolt nyitását és többezer bolt fejlesztését tudják támogatni, az erről szóló döntés ősszel várható.

A Falusi civil alap pályázatairól szólva elmondta, a tavalyi siker után idén is meghirdették azt, és 1500-nál több nyertest tudtak kihirdetni, a pályázók között ötmilliárd forintot osztottak szét.

Gyopáros Alpár jelezte: felmérték, melyek azok az állami tulajdonú ingatlanok, amelyekkel az ingatlan kezelőjének nincs hosszútávú célja, hogy azokat a kistelepülési önkormányzatoknak átadják. Mint mondta, hamarosan a kormány elé kerül az erről szóló javaslatuk, az Országgyűlés döntését követően jövő év elején 600-nál több település 1500 ingatlant vehet át az államtól hasznosításra.

Elmondta azt is, a kormány egy-egymillió forinttal támogatja az ötezer lélekszámúnál kisebb településeket rendezvényük, falunapjuk lebonyolításában. Emellett a MÁV Zrt.-vel közösen, kétmilliárd forint keretösszegű programot indítottak a kistelepülési vasútállomások felújítására. A programban közel 30 településen már meglévő állomásépületet újítanak fel vagy építenek újat, 230 településen pedig egyéb beruházásokkal segítik a komfortosabb utazást.

Gyopáros Alpár jelezte: a jövő évi költségvetésben biztosított a program folytatásához szükséges forrás. Kiemelte: a program indulása óta 600 milliárd forintot költöttek a Magyar Falu Programra, a forrás évről évre nő, 2019-ben 150 milliárdot, tavaly 200 milliárdot, idén 250 milliárdot, és jövőre még ennél is többet szándékoznak.

(MTI)

Az uniós fejlesztési ciklus végéig rendelkezésre álló forrásoknak köszönhetően a következő években sem szűkülnek az ágazat szereplőinek hatékonyságát és versenyképességét javító pályázati lehetőségek – jelentette be az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön, az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat támogatói okiratainak átadásán, Gyöngyösön.

Farkas Sándor kiemelte: a kormány és az agrártárca elkötelezett abban, hogy minél több támogatási lehetőséget biztosítson az ágazat szereplőinek. Példa erre az 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat is, melyben eddig a növekvő beruházói kedv és a rendkívüli érdeklődés miatt országszerte több mint 600 nyertest hirdettek, és 290 milliárd forintot meghaladó támogatási összeget ítéltek oda.

Ebből a forrásból férőhely-fejlesztések, technológiai korszerűsítések valósulnak meg a gazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében – tette hozzá. Jelezte: a források és lehetőségek a továbbiakban sem csökkennek. Ehhez 4236 milliárd forint vidékfejlesztési forrás áll rendelkezésre az uniós fejlesztési ciklus hátralévő bő hat évére, melynek jelentős részét az agrárium használhatja fel – közölte.

Emlékeztetett: jelenleg is nyitott a precíziós gazdálkodást támogató keret, míg a kertészeti ágazat résztvevői a meghirdetett forrás közel duplájára: mintegy 50 milliárd forintra pályázhatnak. Kitért arra is, hogy elindult egy földbirtok-koncentráció, melyre az Agrárminisztériumnak az őszi törvényalkotási időszakban reagálnia kell. Ennek legfontosabb eleme a gazdaságok átadásáról szóló törvény előkészítése lesz, melynek célja a termelési színvonal és hatékonyság fenntartása mellett rugalmasabbá tenni, egyszerűsíteni és könnyíteni az agrárvállalkozások utódlását.

Farkas Sándor rámutatott: míg a tavalyi őszi vetésű növények jó, olykor kimagasló hozamokat produkáltak, addig a száraz, forró nyár a kukoricában már az aratás előtt komoly terméskiesést okozott. Ez szavai szerint rávilágít az öntözésfejlesztés szükségességére is, melyre évi 17 milliárd forintot szán a tárca. Hozzátette, hogy a támogatás segíti az öntözési közösségek kialakítását és a 2021 tavaszán 90 ezer hektárt kitevő öntözhető terület jövő évre 120-130 ezer hektárra történő bővítését. Hosszabb távon 300-350 ezer hektár öntözhető terület kialakítása szerepel a tervek között – jegyezte meg az államtitkár.

(MTI)

Újabb támogatás érkezik a kistelepülésekhez a Magyar Falu Program keretében. Az élet újraindítása utáni igényt jelzi, hogy kiemelkedő volt az érdeklődés a kistelepülések önkormányzati rendezvényeinek támogatása iránt, a kedvezményezettek több mint 98 százaléka nyújtotta be igénylését.

A maximálisan bruttó 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást az összes igényt benyújtó önkormányzat megkapja, a lebonyolító, állami közfeladatot ellátó Nemzeti Művelődési Intézettel történő szerződés megkötése és a szükséges dokumentumok benyújtását követő 1 héten belül.

A kormány a közösségi és a kulturális élet újraindításának érdekében döntött úgy, hogy a Magyar Falu Program keretében forrást biztosít minden, a Belügyminisztérium 2021. január 1-jei nyilvántartása szerint 5000 főnél kevesebb állandó lakosú település számára, önkormányzati rendezvények szervezéséhez. Az igényléseket augusztus 30-ig lehetett benyújtani.

A rendezvények megvalósítására 2022. április 30-ig van lehetősége az önkormányzatoknak. A támogatásból a 2021. június 14-e óta engedélyezett falunapok rendezési költsége is elszámolható lesz.

Gyopáros Alpár, Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos

Miniszterelnökség

Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár

Emberi Erőforrások Minisztériuma

(Miniszterelnökség)

Mától adhatják le igényléseiket azok a kistelepülési önkormányzatok, amelyek támogatást szeretnének kapni rendezvényeik megvalósításához.

A közösségi és a kulturális élet újraindításának érdekében a kormány a Magyar Falu Program keretében forrást biztosít minden, a Belügyminisztérium 2021. január 1-jei nyilvántartása szerint 5000 főnél kevesebb állandó lakosú település számára, önkormányzati rendezvények szervezéséhez.

A támogatás a regisztráló összes kezdeményezett kistelepülés számára rendelkezésre áll. Minden résztvevő csak egy igényt nyújthat be, melyben több programot is megjelölhet, maximálisan bruttó 1 millió forint erejéig. Az összegből a 2021. június 14-e óta engedélyezett falunapok rendezési költsége is elszámolható lesz.

A regisztráció benyújtására elektronikusan, a Nemzeti Művelődési Intézet JógyakorlatON nevű portálján keresztül, augusztus 30-ig van lehetősége az érintett önkormányzatoknak.

Gyopáros Alpár, Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos

(Miniszterelnökség)

Továbbra is a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére irányuló pályázati felhívás az egyik legsikeresebb a Vidékfejlesztési Program felhívásai közül – jelentette ki Nagy István agrárminiszter. Hozzátette: a tavaly októberben megnyílt lehetőség az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segíti.

Nagy István hangsúlyozta, hogy eddig már 2275 őstermelő részére folyósították a támogatás első részletét, ami több mint 4 millió forintot jelent nyertes pályázónként. Így már összesen mintegy 9 milliárd forint segíti a legkisebb termelőként működő gazdálkodókat. Ezt az összeget a pályázók üzemméretük növelése érdekében többek között eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre vagy akár állatvásárlásra is elkölthetik.

Az agrárminiszter emlékeztetett arra, hogy a felhívás keretében 15 000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatásra lehet kérelmet benyújtani olyan meghatározott üzemméretű őstermelőknek, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozóknak és szociális szövetkezeteknek, akiknek életvitelszerű tartózkodási helye, székhelye már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben volt. A pályázati pénz elnyeréséhez nem szükséges önerő.

A Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági termelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő pályázati csomagjának részét képező kisüzemi pályázati kiírás mellett folyamatosan zajlik a helyi termékértékesítést szolgáló piacok fejlesztésére kiírt pályázati felhívásra beérkezett kérelmek értékelése is. Az ugyancsak 2020-ban megnyílt felhívás keretében eddig 94 termelői piac megújítására, fejlesztésére, építésére ítélt meg az Agrárminisztérium több, mint 7 milliárd forint támogatást.

Mind a kisüzemi, mind a termelői piacok megújítását célzó pályázati felhívásokra továbbra is beadhatók a támogatási kérelmek. A felhívások részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Több mint 1100 nyertes pályázat keretében, több mint 7,5 milliárd forint támogatást kapnak a kistelepülési önkormányzatok a Magyar Falu Programban – jelentette be Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn, budapesti sajtótájékoztatóján.

Gyopáros Alpár az MTI-hez eljuttatott hangfelvétel szerint azt mondta, a programban most négy kategóriában lehetett pályázni.

Járdaépítésre egymilliárd forintot biztosít a kormány 235 nyertes pályázónak; a maximálisan elnyerhető keretösszeg erre a célra ötmillió forint volt.

Orvosi eszközök beszerzésére félmilliárd forintot fordítottak 285 nyertes pályázó számára.

Kifejtette, hogy a Magyar falu programban több száz orvosi rendelő újult vagy újulhat meg és több mint 1600 települést támogattak orvosi eszközök cseréjével. Hozzátette, hogy a Magyar Falu Programban az 5000 fő alatti települések pályázhatnak, amelyekből mintegy 2800 van Magyarországon, így lassan minden településen megújulhatnak az orvosi eszközök.

A harmadik pályázati kiírásban a kommunális eszközök beszerzését támogatták 3,1 milliárd forint értékben és ebben a kategóriában 382 önkormányzat nyert. Hozzátette, hogy 2019 óta már 1500 kistelepülés nyerhetett ezzel a céllal támogatást, amely összértéke meghaladja a 12 milliárd forintot.

A negyedik kiírásról elmondta: a falu- és a tanyagondnoki szolgálatok buszbeszerzését támogatták hárommilliárd forint összértékben. A pályázaton 208 település nyert. Hozzátette: 2019 óta 800 buszt cseréltek le vagy vásároltak több mint 11 milliárd forintért, ami azt jelenti, hogy az érintett települések mintegy felén segítettek már. Közölte azt is, idén már több mint tizennégy pályázatot írtak ki, amelyek közül tizenháromban eredmény is született. 2019 óta egyébként 19 ezer nyertes pályázatot hirdettek ki a Magyar Falu Programban, amelyek összértéke majdnem 200 milliárd forint.

“Ez egy elég szép összeg, ahhoz, hogy elmondhassuk, hogy a Magyar Falu Program a hazai vidékfejlesztés zászlóshajójává nője ki magát” – fogalmazott Gyopáros Alpár, hozzátéve, a jövő évi költségvetésben még az ideinél is magasabb összeg áll rendelkezésre a programra.

(MTI)

Minden ötezernél kevesebb lakosú kistelepülés egymillió forintot igényelhet falunapok szervezésére a Magyar Falu Programban – jelentette be Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Vértessomlón, sajtótájékoztatón.

Gyopáros Alpár azt mondta, erről hamarosan kormánydöntés születik. Azok a települések, amelyek már tartottak falunapot, utólag is igényelhetik a támogatást, a pályázati felhívást követően.

A kormánybiztos a vidékfejlesztés zászlóshajójának nevezte a programot, amelyben 2019-2020-ban a kistelepülések több mint 12 ezer nyertes pályázaton keresztül 130 milliárd forintot meghaladó támogatáshoz jutottak. Kiemelte, a program egyik fontos területe a mellékutak fejlesztése, mellyel több évtizedes hátrányt lehetett ledolgozni. Ez év végéig 3 ezer kilométernyi mellékúthálózat-fejlesztés fejeződik be, ez jövőre további 1500 kilométerrel bővül. A kormánybiztos szólt arról is, hogy pályázatot hirdettek a falusi kisboltok megmentésére, valamint a falvakban működő mikrovállalkozások támogatására. “Ezres nagyságrendben kerülhet sor boltok támogatására, százas nagyságrendben pedig új egységek nyílhatnak. A támogatott üzletek a kereskedelmi tevékenység mellett jellemzően valamilyen közösségi szolgáltatást is nyújtanak” – mondta Gyopáros Alpár.

Hozzátette, hasonlóan sikeres a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, melyet indulása óta 23 ezer család igényelt, 130 milliárd forint értékben. “Míg 2018-ban az ország 2500 településén csökkent a lélekszám, ma már ez csak 1000 településről mondható el. Az otthonteremtési programnak köszönhetően évtizedek óta üresen álló házakba költözik vissza az élet” – jelentette ki.

Czunyiné Bertalan Judit, országgyűlési képviselő elmondta, a térségben csaknem négymilliárd forint jutott útfelújításra, a Magyar Falu Programban megvalósult fejlesztések értéke megközelítette a 8 milliárd forintot.
Vértessomlón megtörtént az óvoda és a közintézmények energetikai felújítása, a község bölcsődét épít, illetve új út és kerékpárút vezet Környéről a településre.

(MTI)

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonalának emelése tekintetében központi kérdés a megtermelt és betakarított termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. A minőség megóvása és a tárolási veszteségek minimalizálása csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, a legkorszerűbb szárító és tisztító berendezések alkalmazásával lehetséges – tette hozzá.

Nagy István szerint a felhívás éppen ezért önállóan támogatható tevékenységként terménytisztítók és terményszárítók létesítésére, terményszárítók, terménytisztítók és terménytárolók technológiai korszerűsítésére nyújt lehetőséget. A pályázat emellett kiterjed még a kapcsolódó eszközök, technológiák beszerzésére és felújítására, valamint a létesítmények energiahatékonyságának javítására, illetve a megújuló energia felhasználására irányuló technológiák alkalmazására. A felhívás a meghatározott korlátozások figyelembe vétele mellett rakodógépek beszerzésére is vonatkozik – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kifejtette, a pályázati kiírás keretében mezőgazdasági termelők jogosultak a kérelmek benyújtására. A vissza nem térítendő, elnyerhető támogatás maximális mértéke pedig 1 milliárd forint lehet. Főszabályként az összes költség 50%-át lehet támogatásként megkapni, ez a közép-magyarországi régióban 40%, de a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak – hangsúlyozta a tárcavezető. A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

(AM Sajtóiroda)

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a takarmányárak nagymértékű emelkedése, az állatbetegségek okozta korlátozások, valamint a koronavírus járvány együttes piaci hatása indokolttá tette a költségvetésbe eredetileg betervezett, állattenyésztést segítő agrártámogatások keretösszegének megemelését. Hozzátette: a többlet lehetővé teszi a baromfi állatjóléti támogatásra 2021. évben eredetileg rendelkezésre álló források további 2,1 milliárd forinttal, a sertés hízó állatjóléti támogatásnak pedig 1,2 milliárd forinttal történő megemelését. Emellett az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére szolgáló támogatás 640 millió forinttal egészítik ki. A tenyésztési tevékenységet segítő tenyésztésszervezési támogatást pedig 400 millió forinttal emeli meg a tárca – fejtette ki Nagy István. Hangsúlyozta, az állatjóléti támogatások tekintetében a kormányzati segítség a sertéságazatban már a 2021. támogatási év II. negyedévi, a baromfiágazatban a 2020/2021. támogatási év III. negyedévének kifizetéseihez kapcsolódóan megjelenik a gazdálkodók számára. A tárcavezető szerint a többletforrások biztosítása egyértelműen mutatja az agrártárca elkötelezettségét az állattenyésztő ágazatok felé.

A miniszter az idén bevezetett mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben való részvétel lehetőségére is felhívta a figyelmet. Ennek köszönhetően ugyanis a krízisbiztosítási alaphoz csatlakozó gazdálkodók a rajtuk kívül álló okból bekövetkező, tárgyévet megelőző három év átlagos jövedelméhez képesti 30% feletti éves jövedelemcsökkenés esetén akár 70%-os kompenzációban részesülhetnek. A pénzügyi segítség nagyrészt a vidékfejlesztési források biztosítják. Legközelebb jövő év februárjában nyílik lehetőség a csatlakozásra – emelte ki az agrárminiszter.

(AM Sajtóiroda)

Július 26-tól benyújthatók a támogatási kérelmek a Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatása elnevezésű pályázati felhívás keretében. A kormány által több, mint háromszorosára emelt vidékfejlesztési forráskeretnek köszönhetően a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 100 milliárd forint – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A felhívásnak köszönhetően lehetőség van a szántóföldi- és a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, gépek beszerzésére, így többek között támogatott a precíziós gazdálkodáshoz szükséges és arra alkalmas traktorok, betakarítógépek, munkagépek, infokommunikációs eszközök vásárlása, de a meglévő traktorok, munkagépek úgynevezett „felokosítása” is. A felhívás kiemelt figyelmet fordít a precíziós mezőgazdasági technológiák alkalmazásához szükséges szolgáltatások és tudás igénybevételének ösztönzésére is.

A miniszter kiemelte, a magyar agráriumban új támogatási célként jelenik meg a precíziós gazdálkodási technológiák elterjesztésének a támogatása, amely az elkövetkezendő években alapvetően átalakítja a hagyományos termelési módokat, döntő fontosságú a nemzetközi versenyképesség fejlesztésében és a környezeti értelemben is minél fenntarthatóbb, erőforrások használatát optimalizáló termelés előmozdításában. Kifejtette, a beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 250 millió forint lehet. A forrásra mezőgazdasági termelők pályázhatnak.

A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

(AM Sajtóiroda)

Kiszámítható támogatási feltételekkel és tervezhető fejlesztési lehetőségekkel segíti az agrártárca a gazdákat – jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az MKB Bank Nyrt., az Andest 2005 Kft. és a Gazda Kontroll Kft. tematikus programsorozatának mezőkövesdi állomásán, pénteken.

Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a kormány által nyújtott fejlesztési forrásoknak köszönhetően a termelés hatékonyságát biztosító beruházásokat valósíthatnak meg a gazdálkodók a következő időszakban. Hozzátette, a Megújuló vidék, megújuló agrárium program, az alapanyag-termeléstől a feldolgozásig minden olyan elemére kiterjed az élelmiszergazdaságnak, amely ahhoz kell, hogy versenyképesek legyenek a termelők és feldolgozóink egyaránt. A precíziós gazdálkodást segítő gépektől, a digitális szolgáltatásokat támogató felhíváson át, a termény tárolásán, szárításán, tisztításán keresztül az élelmiszer feldolgozásáig minden egyes gazdasági tevékenység technológiai megújítására biztosít a tárca forrásokat – emelte ki Feldman Zsolt. Kifejtette: a minisztérium júniusban hirdette meg a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó felhívását 100 milliárd forintnyi keretösszeggel. A kérelmek benyújtására pedig július 26-tól van lehetőség.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a környezetvédelmi ambíciók és a klímaváltozás miatt a mezőgazdaság az elmúlt két évben olyan európai uniós viták kereszttüzébe került, amire korábban nem volt példa. A Közös Agrárpolitikáról megszületett megállapodásnak köszönhetően azonban sikerült egyensúlyt teremteni a gazdák érdekei és a zöld szempontok között.

Hangsúlyozta, a rendelkezésre álló forrásoknak köszönhetően nemcsak beruházási támogatásokra, hanem a környezet tehermentesítéséhez kapcsolódó pályázatok is új lendületet kaphatnak. Az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatás és az ökológiai gazdálkodást segítő felhívások ősszel újra meghirdetésre kerülhetnek, így jövő januártól mát elkezdődhetnek a hároméves programok.

(AM Sajtóiroda)

Mintegy 1300 nyertes pályázó 21 milliárd forint forráshoz jut a Magyar Falu Program két pályázatán – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Vajszlón, sajtótájékoztatón. A pályázati eredmények már elérhetők a kormany.hu-n.

Gyopáros Alpár elmondta: a kistelepülések önkormányzati ingatlanok fejlesztésére, azon belül tetők, nyílászárók cseréjére, homlokzatfelújításra, kisebb külső-belső rekonstrukciókra, továbbá közösségszervezők bérköltségére és rendezvények kiszolgálásához szükséges eszközök beszerzésére költhetik a támogatást.

Az egyik pályázat révén lehetőség nyílik a polgármesteri hivatali mellett más funkciót ellátó faluházak, továbbá könyvtárak, közösségi terek rekonstrukciójára, szolgálati lakások kialakítására – tette hozzá.

Megjegyezte, az idén kiírt 14 pályázatból így már kilencben hirdettek eredményt, a maradék öt esetében erre a következő hetekben kerül sor.

A kormánybiztos beszámolt arról, hogy csütörtökön polgármester-találkozókon vett részt Sásdon, Kétújfaluban és Vajszlón. Utóbbit ikonikus helynek nevezte, emlékeztetve arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a 2018-as választások után itt beszélt először a Magyar Falu Programról azzal a céllal, hogy a kistelepüléseken élők életminőségét közelítsék a városi lakosságéhoz.

A program rendkívül sikeres: a falusi családi otthonteremtési kedvezményt 22 ezer család igényelte több mint 100 milliárd forint értékben a 2 évvel ezelőtti indulása óta, a falusi útalap keretében 3 ezer kilométernyi mellékúthálózat-fejlesztés zajlik, s ez további 1500 kilométerrel bővül az elfogadott jövő évi költségvetés szerint – mondta.

Gyopáros Alpár kiemelte, hogy – nyitva a piaci szféra felé – pályázatot hirdettek a falusi kisboltok megmentésére, valamint a falvakban működő mikrovállalkozások támogatására is.

A kormánybiztos szólt arról is, hogy 2019-ben és 2020-ban 130 milliárd forint értékben hirdettek ki nyertes pályázatokat, amelyek népszerűségét az adja a kistelepülések, egyházközségek és civil szervezetek körében, hogy abból olyan tevékenységek, kisebb beruházások is finanszírozhatók, amelyeket más hazai vagy európai uniós pályázatok nem támogatnak.

Nagy Csaba (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője örömének adott hangot, hogy a Magyar Falu Programnak látható eredményei vannak a településeken, és a folytatásához szükséges forrás 2022-re is biztosított a központi költségvetésben.

A program hiánypótló, ahhoz hasonló tartalmú és nagyságrendű kezdeményezés az elmúlt 30-40 évben nem volt Magyarországon – hangsúlyozta a politikus.

Őri László (Fidesz-KDNP), a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke azt közölte: a következő hétéves uniós költségvetési ciklusban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz nagyobb települések, kistérségi és járásközpontok fejlesztésére kiírt pályázatait jól kiegészítik a Magyar Falu Program pályázatai.

(MTI/Miniszterelnökség)

Az Agrárminisztérium újranyitotta a VP2-4.1.1.-20 kódszámú „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása”című pályázati kiírást – közölte Nagy István tárcavezető. Az újranyitást a korábban 2020 őszén pályázható felhívás óriási sikere indokolta, így ismét lehetőség nyílik az állattartók számára nagyobb léptékű beruházások megvalósítására.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a felhívás a már megismert feltételrendszer mellett érhető el, a támogatási intenzitás főszabályként 50%-os, a támogatás összegére vonatkozó feltételek pedig változatlanok: az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió Ft között változik, maximum összege pedig 2 milliárd Ft.

Baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó számára így ismét lehetőség nyílik új állattartó telepek létrehozására, meglévőek korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázati kiírás keretében azon támogatást igénylők is részesülhetnek ismét támogatásban, akik számára eltérő megvalósítási hely kapcsán már korábban is megítélésre került támogatás.

Az újranyitott felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Minden eddiginél nagyobb, 5 milliárd forintos keretösszeggel jelenik meg idén a zártkerti program – jelentette be az agrárminiszter keddi sajtótájékoztatóján.

Nagy István közölte, hogy a felhívás kedden jelenik meg, a pályázatokat augusztus 2-től a Herman Ottó Intézet Nkft. honlapján lehet kitölteni. A benyújtási időszak augusztus 9-től a keretösszeg kimerüléséig, vagy augusztus 15-ig tart.A pályázó önkormányzatok, önkormányzati konzorciumok 25 millió forintot nyerhetnek vissza nem térítendő támogatásként, egyösszegű előfinanszírozással, utólagos elszámolási kötelezettség mellett – tette hozzá. Pályázati feltétel a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon a növényfajták sokféleségének fenntartása, a mezőgazdasági hasznosítást támogató infrastruktúra fejlesztése, a hagyományos épületek, szakrális műemlékek felújítása.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a pályázat nem új zártkertek létesítését, hanem a korábban művelés alatt állók helyreállítását támogatja. Országszerte jelentős területetek váltak gondozatlanná a nehéz megközelíthetőség, az áram és a víz hiánya vagy a vadkárok miatt, ezért Nagy István arra számít, hogy a pályázati keret jelentős része infrastrukturális beruházásokhoz járul hozzá. A támogatási korlát – mondta – ilyen igényekhez igazodik, lakóövezet előkészítését, lakóingatlanok építését nem teszi lehetővé.

Épített örökségükkel, természeti kincseikkel a gyümölcsösök és szőlőhegyek olyan értékei a magyar vidéknek, amelyek közösséget teremthetnek, és jövőt adhatnak a helyieknek, bővítve az öngondoskodás lehetőségeit – indokolta a zártkerti program létrehozását a miniszter. Bízik abban is, hogy a támogatások hozzájárulnak hagyományos gazdálkodás fellendüléséhez és a régi tájfajták elterjedéséhez, amelyből kézműves termékek készülhetnek. A zártkerti művelésnek tehát van helye a tömegtermékek korában, és a vidéken élők között is sokan lehetnek, akik ebbe bekapcsolódhatnak – fogalmazott a tárcavezető.

A kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos elsősorban tájfenntartás miatt tartja fontosnak a zártkertek megőrzését. V. Németh Zsolt szerint a magyar vidék változatossága elképzelhetetlen a szőlők és gyümölcsösök sokfélesége nélkül, amely megfogalmazása szerint megmarad “korszakokon átívelő menedékvilágnak”, egyedi kultúrával rendelkező életformának akkor is, amikor már nem elsősorban a megélhetést szolgálta. Szükség van a pályázatra azért is, hogy a régi magyar gyümölcsfajták ne csak a génbankokban éljenek tovább, és megmaradjanak a hagyományos építésű pincesorok, boronaházak, régi kápolnák, útmenti feszületek is – tette hozzá.

A miniszteri biztos szerint a zártkerti program azt bizonyítja, hogy a kormány felelősséget érez a másodlagos mezőgazdaságért, a nagyüzemi agráriumon kívüli kívüli termelőkért is. Országszerte csaknem 200 ezer hektárra becsülhető a zártkertek mérete, de fejlesztések híján jelentős részük gondozatlan, elhanyagolt, ezért a támogatás utak rendbetételére, vízvételi helyek és vízvezetékek létesítésére, villanyhálózat kiépítésére, vadkerítések telepítésére is kiterjed. Az önkormányzatok ezen felül maguk is vásárolhatnak a keretösszegből zártkerteket – tette hozzá V. Németh Zsolt. A zártkerti revitalizációs program a tanyafejlesztési pályázat részeként jelent meg 2015-ben. 2017-ben vált önállóvá, és mostanáig összesen 4,3 milliárd forinttal támogatott 432 pályázatot.

(MTI)

A magyar kistermelők, a családi gazdálkodók, a mikro-, kis- és közepes élelmiszeripari vállalkozások jelentik a magyar agrárium alapját. A tárcánál egy olyan jövőkép fogalmazódott meg, hogy ezek a kisvállalkozók kapjanak még nagyobb teret – mondta Nagy István agrárminiszter a Bács-Kiskun megyei Fülöpszálláson, ahol átadta az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat támogatói okiratait a

Az agrárminiszter szerint az eddig kiírt pályázati lehetőségek is azt bizonyítják, hogy a támogatási konstrukciók jelentik a fejlődés zálogát. Kitért arra, hogy a célzott támogatásoknak köszönhetően nőtt a beruházási kedv, és elmondta: a tavaly megjelent, az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázat keretösszegét a nagy érdeklődés miatt 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelték, a felhívást pedig július 14-től újra megnyitják. A tárcavezető tájékoztatása szerint országosan eddig 604 esetben közel 280 milliárd forint összegben született támogatói döntés az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázatra. Ebből Bács-Kiskun megyében eddig 55 pályázat részesült pozitív elbírálásban 26,9 milliárd forint támogatási összegben. Nagy István köszönetet mondott az agrárágazat szereplőinek azért a fantasztikus helytállásért, amelyet az elmúlt időszakban, az eddig ismeretlen kihívások mellett tanúsítottak. “Ennek a helytállásnak köszönhető, hogy a magyar kormány felismerte: az agrárium stratégiai ágazat, amelynek rendkívül nagy a megtartó szerepe, mert aki a helyi gazdaságot erősíti, az a vidéki megmaradást segíti” – fogalmazott. Úgy vélte, a mostani támogatási rendszernek köszönhetően “most a tervek, az álmok megvalósításának időszaka következik”, és olyan korszerűsítés zajlik az egész agrár- és élelmiszeripar területén, amely alapjaiban fogja meghatározni a következő tíz évet. Két év múlva, amikor ezek a beruházások elkészülnek, egy egészen más vidéki kép, egy egészen más hangulat, egy egészen más gazdasági erőtér fog megjelenni a vidéki Magyarországon – fogalmazott az agrárminiszter. A Vidékfejlesztési Program keretében Bács-Kiskunban eddig 2959 beruházási pályázatot támogattak összesen 105,9 milliárd forint összegben – közölte az MTI-vel agrárminiszter. Nagy István hozzátette: megnyílt az állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztéseire szánt 30 milliárd forintos keretösszegű “Állattartó telepek megújításának támogatása” című új pályázat is. A támogatási kérelmek benyújtására július 22-ig van lehetőség. A felhívásra eddig 1525 darab kérelem érkezett be, több mint 43 milliárd forint igényelt támogatással.

(MTI)

Ötvenmilliárd forintos keretösszeggel újabb pályázatot hirdettek kisebb kertészeti üzemek technológiai megújítására – jelentette be az agrárminiszter csütörtökön Szentesen.

Nagy István a kertészeti célú támogatások okiratátadó ünnepségén azt mondta, a kérelmek szerdától nyújthatók be, és arra biztatott mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.
A miniszter kifejtette, vidékpolitikai, társadalmi szempontok mellett nemzetgazdasági megfontolásból is érdemes a nagy élőmunka igényű kertészeti ágazat beruházásait, technológiai fejlesztéseit támogatni.
Mint mondta, e célokat szolgálja a Kertészeti üzemek korszerűsítése című felhívás, amelyet tavaly hirdetett meg az agrártárca. A nagy érdeklődésre tekintettel 30 milliárdról 68 milliárd forintra emelték a pályázat keretösszegét. A beérkezett 406 támogatási kérelem közül eddig 274 kapott támogatói döntést, csaknem 53,7 milliárd forint értékben.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege – egyéni és kollektív projekt esetén egyaránt – maximum 2 milliárd forint volt – közölte a miniszter.

Nagy István kitért arra, a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás mellett az Európai Unió szigorú elvárásai is komoly kihívások elé állítják a magyar termelőket, agrárvállalkozásokat. A versenyképesség megőrzése, növelése, a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége, a magyar vidék megerősítése szempontjából komoly agrárdiplomácia siker, hogy a három évig elhúzódó tárgyalások után a közös agrárpolitika reformjáról az elmúlt héten olyan megállapodás született, amely a jövőben is garantálja a magyar gazdák támogatását mind európai uniós, mind hazai forrásból.
A politikus hangsúlyozta, a visegrádi négyek határozott kiállásának köszönhetően, továbbra is biztosított lesz a nehéz helyzetben lévő ágazatok, köztük a zöldség és gyümölcs ágazat támogatása. Azok a kertészeti ágazatok lehetnek a következő évek nyertesei, amelyek a legjobban és a leggyorsabban képesek válaszolni a piaci verseny fokozódására, valamint a klímaváltozásból eredő kihívásokra – mondta.
Farkas Sándor, a tárca parlamenti államtitkára kifejtette, Szentes és környéke a hazai zöldségtermesztés bölcsője. Mint mondta, a hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság leginnovatívabb, legkomolyabb fejlődési potenciállal rendelkező ágazata.
Szél István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád-Csanád megyei elnöke leszögezte, a magyar kertészeti ágazat a következő hét-nyolc évben soha nem látott fejlődés előtt áll.

(MTI)

Az Agrárminisztérium 2021 őszén – az agrár-környezetgazdálkodási intézkedéshez hasonlóan – új „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” felhívás (ÖKO) meghirdetését tervezi, 2022. január 1-jével kezdődő, 3 éves kötelezettségvállalási időszakkal, megemelt támogatási mértékekkel és a földhasználati kérdések rugalmas kezelésével – jelentette ki Nagy István.

Az agrártárca vezetője kifejtette: a Közös Agrárpolitikában bekövetkezett átmeneti időszak áthidalása érdekében a tavaly egy évvel meghosszabbodott a 2015-ben megjelent ÖKO támogatás kötelezettségvállalási időszaka, így – bár a 2018-ban meghirdetett felhívás továbbra is folytatódik – az december 31-ével lezárul. Az Agrárminisztérium kiemelt célja, hogy minél több gazdálkodó tudjon részt venni a programban, növekedjen a támogatásba bevont területek aránya, ezért az ökológiai gazdálkodás irányába történő elmozdulást megemelt, versenyképes egységköltségekkel is ösztönözni kívánjuk – mondta a miniszter.

A tervek szerint a szaktárca 2021 őszén megemelt egységköltségekkel, 2022. január 1-jével kezdődő, 3 éves kötelezettségvállalási időszakot átölelő új ÖKO felhívást hirdet meg, amelynek keretében – a korábbi támogatásokhoz hasonlóan – az ökológiai gazdálkodásra való áttérést, valamint az ökológiai gazdálkodás folytatását támogatja. Az ismertetett tervekkel kapcsolatban Nagy István hangsúlyozta, hogy az elképzelések az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében és a Vidékfejlesztési Program kapcsolódó módosítási folyamatában még változhatnak, de fontos a gazdálkodók tájékoztatása a felkészülés érdekében. A tervezési munka jelenleg is zajlik, a végleges részletszabályok közzététele és a pályázati felhívás megjelenése 2021 őszén várható. Minden további fontos információról tájékoztatást kapnak a mezőgazdasági termelők, érdemes követni a kapcsolódó híreket – hívta fel a figyelmet Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

Újabb 9,3 milliárd forint támogatást ítéltek oda a Magyar Falu Programban pályázóknak hétfőn – jelentette be Gyopáros Alpár, modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Hétfőn 3 témában kaptak támogatást a kistelepülésekről pályázók: egyrészt óvodai és közterületi játszóterek fejlesztésére, másrészt temetők felújítására, harmadrészt falusi civilszervezetek ingatlan-, jármű- és eszközbeszerzésére, illetve rendezvényekre.

Óvodai játszóudvarok és közterületi játszóterek felújítására 349 pályázó kapott összesen 1,5 milliárd forintot. Egy pályázó legfeljebb 5 millió forintot kaphatott. 2019 óta 1600 falusi játszótér újult meg összesen 7 milliárd forintból.

Gyopáros Alpár elmondta: a falvakban egyre több gyermek születik, a statisztikák szerint már több 3 év alatti van mint a fővárosban, ezért is indokolt a játszóterek, óvodák fejlesztése, a bölcsődei férőhelyek bővítése.

Temetőfelújításra 470 helyen kerülhet sor összesen 3 milliárd forintért a hétfőn megítélt pályázatok alapján. Temetői járdák, közvilágítás, kerítés, ravatalozók újulhatnak meg, 2019 óta összesen mintegy 1650 helyen összesen 10 milliárd forintért.

A kormánybiztos megjegyezte: baloldaliak gúnyolódtak azon, hogy temetőfelújítás miként javíthatná az életminőséget, pedig a falusi ember büszke arra, hogy temetőjét, templomát rendben tartja.

A harmadik nagy témában 1490 falusi civilszervezet kapott összesen 4,8 milliárd forintot: 6 millió forintig kérhettek ingatlanvásárlásra, 5 millió forintig járműbeszerzésre, és 2-2 millió forintig eszközök vásárlására, illetve programokra, rendezvényekre pénzt.

A kormánybiztos elmondta: erre az évre összesen 14 pályázatot írtak ki 70 milliárd forintnyi támogatással, ebből eddig 7 zárult le, legközelebb 2 hét múlva lesz eredményhirdetés.

A Magyar Falu Programot a falusiak írják: ez egy életszerű, valós igényekhez igazodó projekt, melynek célja a falun élők életminőségének javítása – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.

(MTI)

Július 1-jétől ismét pályázhatnak az önkormányzatok testvértelepülési programokra – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Tolna megyei Lengyel-Annafürdőn.

Potápi Árpád János ismertette: a támogatásra magyarországi települési és megyei önkormányzatok nyújthatnak be pályázatot a Kárpát-medence magyarok lakta települései, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria helyhatóságaival közös programok megvalósítására.

A támogatás idei keretösszege 500 millió forint, egy önkormányzat félmillió és kétmillió forint közötti összeget nyerhet el. A pályázatokat a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján, a bgazrt.hu-n augusztus 2-áig lehet benyújtani, a programokat 2021. július 1. és december 31. között kell megvalósítani.

Az államtitkár elmondta, hogy a 2020-ban elnyert, a koronavírus-járvány miatt fel nem használt támogatások elköltésének határidejét az év végéig meghosszabbították.

A kiírás szerint a pályázat célja, hogy testvértelepülési együttműködésekkel erősítse a nemzeti azonosságtudatot, és előmozdítsa a határon túl élő magyarság szülőföldjén boldogulását, az anyaországgal való kapcsolatát.

Potápi Árpád János azt mondta, a cél, hogy minél több pályázatot tudjanak támogatni.

Emlékeztetett arra, hogy a testvértelepülési pályázati program 2015-ben kezdődött 100 millió forintos keretösszeggel. Azóta 1284 programot támogattak 1 milliárd 250 millió forinttal.

Az önkormányzatok Erdélyben elsősorban székelyföldi településekkel alakítottak ki testvérkapcsolatot, a Felvidékről főként azok a községek, városok kapcsolódtak be a programba, ahonnan a második világháború után Magyarországra telepítettek át magyar családokat.

A Kárpát-medence testvértelepülési programjával a határon túli magyarság 55 százalékát érték el, a legmagasabb arányban Kárpátalján és a Vajdaságban, ahol a magyar lakosság 73, illetve 69 százaléka kapcsolódott a programokhoz.

A tájékoztatón Filóné Ferencz Ibolya (Fidesz-KDNP), Bonyhád polgármestere a város határon túli magyar településekkel meglévő kapcsolatait ismertetve elmondta, olyan községekkel van testvérkapcsolata Bonyhádnak – a felvidéki Tardoskedd, a székelyföldi Borszék és Madéfalva -, ahonnan jelentős számban telepítettek át lakosokat Bonyhádra.

Mik József, Borszék és Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere videoüzenetben beszélt a testvértelepülési kapcsolatokról. Mik József azt mondta, “a kapcsolat megerősíti az összetartozást, azt, hogy egy nemzet vagyunk, függetlenül attól, hogy a határ melyik oldalára kényszerített a történelem”.

(MTI)

Június 30-án megkezdődött a támogatási kérelmek benyújtásának lehetősége a 2021.05.28-án megjelent, VP6-7.2.1.1-21 kódszámú, Külterületi helyi közutak fejlesztése című felhívás kapcsán.

A pályázati konstrukció keretében vidéki térségekben működő települési önkormányzatok és önkormányzati társulások nyújthatnak be támogatási kérelmet, 95%-os támogatási intenzitás mellett, maximum 300 millió forint támogatási összegig. A felhívás keretösszege 50 milliárd Ft.

A felhívás lehetőséget biztosít önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati vagyonkezelésben lévő külterületi, helyrajzi számmal ellátott, már meglévő földutak stabilizálására, szilárd burkolatának kialakítására, valamint a szilárd burkolattal rendelkező helyi közutak felújítására, korszerűsítésére. Támogathatóak továbbá közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztések, így forgalomtechnikai eszközök beszerzése és kerékpáros, illetve gyalogátkelőhelyek kialakítása is.

A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

(AM Sajtóiroda)

Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a kisgazdaságok érdekeit

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 28-i ülésén az agrárminiszterek megállapodtak a KAP reform legfőbb politikai elemeiről. A tárgyalások május végi összeomlása óta komoly diplomáciai egyeztetések folytak a háttérben annak érdekében, hogy a minisztereket tömörítő Tanács meggyőzze az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslatait. Magyar szempontból roppant nehéz és küzdelmes tárgyalásokon vagyunk túl, sok energiánkat emésztette fel az októberi tanácsi álláspontban foglaltak megvédése – közölte a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter.

A miniszterek közös erőfeszítései eredményre vezettek, hiszen a kiemelt ügyek túlnyomó többségében sikerült az Európai Parlementet jobb belátásra bírni, hogy vonja vissza minden realitást nélkülöző javaslatait-tette hozzá a miniszter.

Nagy István szerint az egyik legnagyobb vita a kisgazdaságok támogatási szabályairól szólt. Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a már a tanácsi álláspontba is magyar kérésre bekerült 10 hektáros küszöbértéket. Ez lehetővé teszi, hogy 10 hektár alatt ne kelljen megfelelniük a gazdáknak a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Az Európai Parlament javaslata már az 5 hektáron gazdálkodókat is arra kényszerítette volna, hogy kötelezően alkalmazzák a vetésforgót és, hogy földjeik egy részét kötelezően parlagon hagyják. Ez a legkisebb gazdálkodóink teljes ellehetetlenülését okozta volna. Az Európai Parlament javaslatából jóval kisebb környezeti előnyök származtak volna, mint amennyire káros lett volna a vidéken gazdálkodó családok számára.

Az agrárminiszter kifejtette: nagy eredmény, hogy az új időszakban is lehetőség lesz a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására, akár magasabb támogatási összeggel. A kormány számára kiemelt prioritás jelent, hogy tisztességes megélhetést biztosítson a családi gazdaságoknak és a kisüzemeknek, ezzel is erősítve a vidéket.

További kérdésre elmondta, ahogyan várható volt, a környezet- és klímavédelmi intézkedésekről is hatalmas vita bontakozott ki az intézmények között. Az agro-ökológiai alapprogram, azaz az eco-scheme esetében a 25%-os mérték, a forrásvesztés kockázatát csökkentő rugalmasságokkal együtt, megfelelő egyensúlyt teremt a versenyképességi és környezeti szempontok között.

Az érzékeny ágazatok támogatását biztosító termeléshez kötött támogatások mértékét elsősorban a V4-ek hatékony fellépésének köszönhetően sikerült megőrizni a jelenlegi szinten, így továbbra is biztosított lesz az olyan nehéz helyzetben lévő ágazatok támogatása, mint a tej- és húshasznú szarvasmarha tartás vagy a zöldség és gyümölcs ágazat.

A Miniszter aláhúzta, hogy a magyar termelők jövője és a jogbiztonság szempontjából egyaránt fontos eredmény, hogy a három évig elhúzódó, intenzív tárgyalások után sikerült tető alá hozni a megállapodást. A Közös Agrárpolitikát ért egyre erőteljesebb támadások ellenére továbbra is biztosított a magyar gazdák támogatása, mind uniós mind nemzeti forrásból. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a COVID-19 pandémia alatt is a mezőgazdaság, a termelők és az egész élelmiszerlánc képes volt folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Unió lakosságát. „Ezzel a megállapodással az európai gazdák erőn felül teljesítenek, ahogyan azt a COVID válság alatt is tették. Súlyukat meghaladóan járulnak majd hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez és teremtett világunk megőrzéséhez.

A további menetrendet illetően Nagy István elmondta, hogy a megállapodásban foglaltak a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt lesznek konkrét jogszabályi szövegbe foglalva, majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály formális elfogadásra mind a Tanácsban, mind az Európai Parlamentben. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a Bizottság felé a KAP stratégiai terveiket.

Az új KAP szabályozás, a kétéves átmeneti időszakot követően, a tervek szerint 2023. január 1-jével lép hatályba.

(AM Sajtóiroda)

Az elkövetkező hét évben az uniós forrásokkal együtt 4265 milliárd forintot fordít a kormány a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, amelyből 2021-re és 2022-re 1527 milliárd forint új forrás jut – közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Soltvadkerten.

Feldman Zsolt a 2021-es és 2022-es év agrár- és vidékfejlesztési pályázatairól tartott előadásában azt mondta, hogy a közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül Magyarországra érkező forrást 2021-től a kormány 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással egészíti ki, ami 3272 milliárd forintot jelent a nemzeti költségvetésből.

Az államtitkár szerint ez történelmi léptékű támogatást jelent, és a már-már lezárulni látszódó Vidékfejlesztési Program az elmúlt félévben lényegében új életre kelt. Megújuló vidék, megújuló agrárium néven új beruházási pályázatokat írtak ki nagyjából 600 milliárd forint értékben, illetve a 2020. év végén kiírt felhívások keretösszegét mintegy 280 milliárd forinttal megemelték – sorolta.

A pályázatok közül kiemelte a május 24-étől nyitott gyümölcsültetvény-telepítés és gyógynövénytermesztés támogatását, amelyre 15 milliárd forint forrást terveztek és augusztus 23-áig lehet rá kérelmeket benyújtani. Az építéssel nem járó kertészeti eszközök beszerzésének támogatására július 7-étől szeptember 28-áig várják a kérelmeket, összesen hat szakaszban mezőgazdasági termelőktől és kollektív beruházásoktól egyaránt. A rendelkezésre álló forrás 50 milliárd forint.

A gombatermesztő és komposzt-előállító üzemek fejlesztésére és létesítésére szeptember 13-ától lehet pályázni, a forrás 20 milliárd forint. A terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatására szintén 50 milliárd forint áll rendelkezésre és augusztus 2-ától nyílik meg a lehetősége a kérelmek benyújtásának. Az állattenyésztésnél az újranyíló felhívásokra hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt. A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére július 27-éig lehet jelentkezni, a keretösszeg 6 milliárd forint, míg az állattartó telepek fejlesztésének támogatására július 14-én nyílik majd meg a pályázati lehetőség 260 milliárd forint keret erejéig.

Az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére 50 milliárd forint összegig július 7-étől pályázhatnak az érdeklődők, míg komplex beruházásokra augusztus 18-ától nyílik lehetőség mintegy 200 milliárd forint erejéig. Mindkét pályázati lehetőség a borászati tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztésekre is igénybe vehető. Az együttműködő öntözési közösségek támogatásának harmadik szakasza július 12-én nyílik meg, forrása 2,32 milliárd forint. Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenységét július 9-étől 8,71 milliárd forint forrásösszegig támogatják majd.

A külterületi helyi közutak fejlesztésére június 30-ától lehet pályázni, forrása egyelőre 50 milliárd forint. A mezőgazdasági kisüzemek támogatásának negyedik szakaszát augusztus 3-ától teszik elérhetővé, a megemelt forráskeret 32,5 milliárd forint. Az új digitális szántóföldi és kertészeti technológiák, illetve precíziós termesztési módok elterjesztésének támogatására, valamint a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének ösztönzésére kiírt felhívás július 26-ától lesz elérhető. A rendelkezésre álló forrás 100 milliárd forint.

Az államtitkár elmondta, a Vidékfejlesztési Programban eddig 95 felhívás jelent meg összesen 2707,73 milliárd forint keretösszeggel. Jelenleg 21 felhívás pályázható, 8 pedig már megjelent, de még egyelőre nem nyitott.

Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a 2013-2020-as hét éves uniós pénzügyi ciklushoz képest az elkövetkező hét évben háromszor több felhasználható pályázati forrás áll majd rendelkezésre.

(MTI)

Az Agrárminisztérium a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében, a gazdaság újraindítására irányuló kormányzati kezdeményezésekhez kapcsolódva 200 milliárd forint keretösszeggel meghirdette az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztését célzó pályázatát – jelentette be Nagy István tárcavezető.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a kormány a 2014-2020-as időszakban nagyságrendekkel több forrást biztosított az élelmiszeripari fejlesztések támogatására, ezzel pótolva a korábbi baloldali kormányok tervezési hibáit, amelyek elhanyagolták az élelmiszer-előállítás ügyét. A megemelt mértékű vidékfejlesztési támogatások most lehetővé teszik a beruházások ütemének további növelését és az élelmiszeripar teljes megújítását, ezzel megerősítve a hazai ellátásbiztonságot – hangsúlyozta Nagy István. Hozzátette, a feltételeket olyan módon alakították ki, hogy vállalkozásmérettől függetlenül lehessen támogatást igényelni bármely élelmiszertermék előállításához kapcsolódóan.

Kifejtette, pályázni lehet az élelmiszer-előállítási és borászati tevékenységhez kapcsolódóan építésre, felújításra, eszközök, gépek, technológiai berendezések beszerzésére és új feldolgozó üzemek komplett kialakítására. A kiírás a feldolgozási tevékenységhez kapcsolódóan áruszállításra használható járművek beszerzésére is lehetőséget ad. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázat keretében a vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 5 milliárd forint, minimum összege pedig 100 millió forint lehet 50%-os intenzitással, de egyes tevékenységekhez, régiókhoz és vállalkozásmérethez kapcsolódóan ez eltérhet. A felhívás segítségével így nemcsak térségi, hanem országos szinten is meghatározó beruházások valósulhatnak meg.

A miniszter szerint a pályázat kialakítása során kiemelt szempont volt, hogy az életképes, megfelelő színvonalú üzleti tervvel rendelkező projektek nyerjenek forrásokat. Ezen felül pedig érdemi többletpontban részesülnek az energiahatékonyság javítását, illetve megújuló energiaforrás hasznosítást magukban foglaló fejlesztések.

A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 18-tól lesz lehetőség. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium 100 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatását célzó pályázati felhívását – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar agráriumban új támogatási célként jelenik meg a precíziós gazdálkodási technológia elterjesztésének a támogatása. A precíziós gazdálkodási gyakorlat csökkenti a műtrágya és növényvédőszer felhasználását, valamint javítja a talajok vízmegtartó képességét és minimalizálja a talajtaposási károkat is.

Hozzátette, a felhívás keretében lehetőség nyílik a szántóföldi- és a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, gépek beszerzésére. Többek között lehetőség nyílik a traktorok, betakarítógépek, munkagépek, infokommunikációs eszközök beszerzésére, továbbá meglévő traktorok, munkagépek úgynevezett „felokosítására” is. A felhívás kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdaság digitális átállásához szükséges szolgáltatások igénybevételének ösztönzésére, így kötelezően megvalósítandó tevékenységként támogatja ezek igénybevételét is – emelte ki a Nagy István.

A miniszter kifejtette, a pályázati kiírás alapján a beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 250 millió forint lehet. A forrásra mezőgazdasági termelők pályázhatnak. Érdemi többletpontot ér egyes környezeti szempontok érvényesítése, szakképzettséggel rendelkező munkavállalók foglalkoztatása és a megfelelő színvonalon megírt üzemszintű digitális tervet magában foglaló üzleti terv benyújtása – hangsúlyozta a tárcavezető.

A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 26. napjától lesz lehetőség. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programja keretében 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdette az élelmiszeripari üzemek kisléptékű fejlesztését célzó pályázatot – közölte Nagy István agrárminiszter. A felhívás alapján a támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 7-étől lesz lehetőség.

A felhívás az élelmiszer-feldolgozási és borászati tevékenységhez kapcsolódóan eszközök, gépek, technológiai berendezések beszerzésére, illetve megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására biztosít lehetőséget. Emellett élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódóan áruszállításra használható szállítójárművek beszerzése is lehetséges – emelte ki a miniszter.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a biztonságos élelmiszerellátás stratégiai jelentőségű, ehhez pedig további műszaki fejlesztések szükségesek. Kulcskérdés a minőségi élelmiszertermelés szempontjából, hogy a hazai élelmiszer-előállítók folyamatosan fejlődjenek a legkorszerűbb technológiai lehetőségek alkalmazásával. Ennek a célkitűzésnek az eléréséhez járul hozzá a most meghirdetett felhívás, amelynek keretében a támogatás egyszerűsített módon igényelhető, a támogatási intenzitás főszabály szerint 50%-os, de ez egyes tevékenységekhez, régiókhoz és vállalkozásmérethez kapcsolódóan ez eltérhet.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázati kiírás keretében a vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 100 millió forint lehet, minimum összege pedig nincs. A forrásra mezőgazdasági termelők, valamint mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak. Érdemi többletpontot ér a minél hosszabb ideje folyamatosan végzett mezőgazdasági vagy élelmiszeripari tevékenység, a meglévő értékesítési kapcsolatokat igazoló szerződések megléte, a termékinnováció, vagy az élelmiszeripari szakképesítés.

A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Az ország legnagyobb, almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központja létesül Újfehértón – jelentette be az agrárminiszter a 7,6 milliárd forint értékű beruházás alapkőletételi ünnepségén csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban.

Nagy István kiemelte, a Szabolcsi Alma Centrum elnevezésű létesítmény Magyarország legjelentősebb almatermesztő körzetében, a nagy múltú Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet területén valósul meg. A tároló-, válogató és csomagoló infrastruktúrával is rendelkező logisztikai és kutatóközpont 9 ezer tonnás befogadóképessége mellett mintegy 16 ezer tonna étkezési és 4 ezer tonna ipari alma, illetve más gyümölcsök értékesítésére lesz képes – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, a fejlesztés segítségével 42 új munkahely létesül, ezzel 124-re bővül a kutatóállomáson foglalkoztatottak létszáma.

Nagy István emlékeztetett arra, hogy Magyarország almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna, amelynek kétharmada ipari és csak egyharmada étkezési alma. Az a cél, hogy ezt az arányt megfordítsuk – folytatta – , az ágazat azonban a magyar mezőgazdaság más területeihez hasonlóan fejlesztés nélkül nem lehet versenyképes. Rámutatott, közel húsz év alatt 41 ezer hektár almaültetvényből mára 25 ezer hektár maradt, ezt a folyamatot a korszerűtlen technológiák, elavult fajtaszerkezetek és a piaci háttér hiánya okozta. Hozzátette, arra kell törekedni, hogy a fejlődés lehetőségét magukban hordozó almatermesztőknek esélyt biztosítsanak, mert ez az egyetlen lehetőség a gazdálkodók piaci helyzetének stabilizálására.

Mint mondta, a fogyasztók már egész évben megkövetelik a friss zöldség- és gyümölcsféléket, ezt az igényt viszont a termelők akkor tudják kielégíteni, ha rendelkeznek az időzített és környezetbarát termesztéshez szükséges növényházakkal. Az újfehértói beruházás előnyeiről szólva a miniszter hangsúlyozta, a központ a piaci igényeknek megfelelően összegyűjti, tárolja, csomagolja, majd egységes minőségben értékesíti a térségben élő termelők és termelői csoportok terményét, hosszú távon pedig fokozza a versenyképességet, és jó hatással lesz a térség fejlődésére. A tárcavezető kitért arra, hogy a fejlesztés megvalósítását a Vidékfejlesztési Program pályázati kiírása segítette. A kertészeti üzemek korszerűsítésére tavaly meghirdetett, eredetileg 30 milliárd forint keretösszegű pályázat keretét 68 milliárd forintra emelte a tárca, a beérkezett 406 kérelem közül eddig 208 támogatási kérelem kapott támogatói döntést csaknem 35 milliárd forint lekötéssel. “Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege kétmilliárd forint volt maximálisan, ebből a keretből támogattuk 2,5 milliárd forinttal ennek a projektnek a megvalósulását, ami a teljes beruházás egy részét tudja finanszírozni” – ismertette Nagy István. A beruházást a magyar állam 5 milliárd forinttal támogatta.

Az eseményen Takács Ferenc, az MKSZN Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. stratégiai és fejlesztési igazgatója elmondta, a tervek szerint a 2022 márciusára elkészülő centrum szaktanácsadó, kutatás-fejlesztési és kereskedelmi komplexum is lesz egyben, ahol helyet kap például egy, a szabolcsi alma történetét bemutató kiállítás. A feldolgozó üzemrészt üvegfal választja el a centrum központi részétől, a termelők pedig a szaktanácsadás mellett lehetőséget kapnak terményeik eltárolására és hűtésére, valamint segítenek nekik az értékesítésben – tette hozzá a szakember.

Hosszú József, Újfehértó Fidesz-KDNP-s polgármestere arról beszélt, a kisváros 21. századi történetének legjelentősebb fejlesztése valósul meg, Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés kormánypárti elnöke pedig megerősítette, egyebek között a Terület- és Településfejlesztési Operatív programban keresik a forrást egy, a várost elkerülő út megépítésére, amivel javulhat a központ megközelíthetősége.

Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője megköszönte a kormány eddigi hozzáállását az almatermelőkhöz, majd elmondta, az itt épülő technológia amellett, hogy visszaadja a több ezer gazdálkodó termesztésbe vetett hitét, megélhetésüket is nagyban elősegíti.

(MTI)

Az Agrárminisztérium újranyitja az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása”című pályázati kiírást – közölte Nagy István tárcavezető. Az újranyitást a 2020 őszén pályázható felhívás óriási sikere indokolja, így ismét lehetőség lesz az állattartók számára nagyobb léptékű beruházások megvalósítására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 14-től lesz ismét lehetőség.

Baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó számára ismét lehetőség nyílik arra, hogy támogatás mellett új állattartó telepet létesítsenek, meglévőt korszerűsítsenek, vagy az állattartáshoz kapcsolódó eszközöket, gépeket szerezzenek be. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy azok is részesülhetnek ismét támogatásban, akik számára eltérő megvalósítási hely kapcsán már korábban is megítélték a támogatást.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a felhívás továbbra is a már megismert feltételrendszer mellett érhető el. A támogatási intenzitás főszabályként 50%-os, a támogatás összegére vonatkozó feltételek pedig változatlanok: az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió Ft között változik, maximum 2 milliárd Ft.

Az újranyitott felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Történelmi léptékű támogatást jelent a termelőknek, hogy a kormány az uniós agrártámogatások társfinanszírozási arányát 80 százalékra emelte – mondta az agrárminiszter a tárca tájékoztatása szerint kedden Mosonmagyaróváron, az állattartó telepek korszerűsítési pályázatainak okiratátadó rendezvényén.

Nagy István közölte, hogy az eddigi döntések alapján 540 pályázat 229,6 milliárd forint támogatást kapott, amiből Győr-Moson-Sopron megye 32 pályázattal, és 10,62 milliárd forint támogatással részesül. A tárcavezető a pályázói érdeklődést méltatva kiemelte, hogy a jelentkezés a járvány legnehezebb időszakára esett, de a gazdálkodók olyannyira nem zárkóztak be ekkor sem, hogy az igényekre tekintettel 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra kellett emelni a keretet.

A miniszter hozzátette, hogy a források elosztásánál figyelembe vették a kisebb pályázók egyedi érdekeit, és számukra külön kiírásokat jelentettek meg. A 15 ezer eurós kisüzemi pályázathoz még önerő sem kell, és felülről nyitott, vagyis minden érvényes jelentkezés után jár a támogatás. A kisebb állattartó gazdaságok telepeinek fejlesztését szolgáló, 30 milliárd forint keretösszegű pályázat július 22-ig marad nyitva, lehetőséget adva állattartásra szolgáló épületeinek kialakítására, korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére – közölte.

Különleges pályázati lehetőségként emelte ki a külterületi helyi közutak fejlesztési felhívását, amelyre június 30-tól vidéki önkormányzatok, önkormányzati társulások nyújthatnak be kérelmet 300 millió forintos támogatásig. Az 50 milliárd forintos keret külterületi földutak korszerűsítésére, közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztésekre fordítható. Nagy István abban bízik, hogy a vidékfejlesztési források sokszoros eredménnyel hasznosulnak, erősítve a nemzetgazdaság egészét, és hozzájárulva a vidék megmaradásához. A várható hatások közül kiemelte a mezőgazdasági önellátás erősítését, ugyanis – mint fogalmazott – Magyarország nem függhet a behozataltól, de ehhez termelési, feldolgozási kapacitásokat kell építeni.

Értékelése szerint a járvány bebizonyította, hogy a mezőgazdaság nélkülözhetetlen, és megkerülhetetlen ágazat, a termelőket pedig köszönet illeti, amiért a legnehezebb hónapokban is dolgoztak. Az ellátás egyszer sem állt le, így mindvégig természetes maradt, hogy minden napra jutott magyar élelmiszer a családok asztalára – fogalmazott a tárcavezető a rendezvényen.

(MTI)

A mezőgazdasági kisüzemek számára 2021. június 3. és 2021. június 17. között ismét megnyílt a lehetőség támogatási kérelmeik benyújtására. Az agrártárca ezúton is arra biztatja az érintetteket, hogy éljenek a pályázati lehetőséggel és nyújtsanak be támogatási kérelmet.

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programon keresztül 2020 októberében hirdette meg a kistermelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő új beruházási pályázati csomagját, amelynek része a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésének támogatására kiírt pályázati felhívás is. Eddig már 1300 pályázó kapott támogató okiratot, több mint 9 milliárd forint támogatást elnyerve. A pályázók a gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó eszközöket, gépeket szerezhetnek be, ültevényt telepíthetnek, állatot vásárolhatnak vagy éppen meglévő üzemüket fejleszthetik a támogatásból.

A felhívás a fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segíti elő. Támogatási kérelmet olyan meghatározott üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek nyújthatnak be, akiknek/amelyeknek életvitelszerű tartózkodási helye, utóbbiak esetén székhelye már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben volt, tehát 10 ezer fő alatti településen, vagy ennél nagyobb település tanyás külterületén.

A támogatás 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatás, amelyet két részletben folyósítanak úgy, hogy 75% kiutalása már a támogató okirat kiállítása után rövid időn belül megtörténik. A projekt megkezdésére 9 hónap áll rendelkezésre. A támogatás fennmaradó 25%-át a pályázók a projektben vállalt célok végrehajtása után kaphatják meg a záró kifizetési kérelem benyújtásával.

Ez a pályázati lehetőség elérhető lesz a jövőben is, a következő benyújtási lehetőség 2021 augusztusában lesz. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium 50 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg a kertészeti üzemek megújítását célzó pályázatát – közölte Nagy István tárcavezető. A kevés adminisztrációs teherrel járó, egyszerű módon igényelhető támogatást biztosító felhívás a kisebb üzemmérettel rendelkező kertészetek technológiai megújulását segíti.

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy egy történelmi mértékű fejlesztési programon keresztül erősítik meg a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart, a vidéki térségek gazdaságát illetve közösségeit. Nagy István hangsúlyozta, ezekben a hetekben 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat, a célzott támogatásoknak köszönhetően intenzív technológiai fejlődést és növekvő versenyképességet vár a teljes magyar agráriumban.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a kertészeti üzemek fejlesztését célzó pályázat keretében a beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 25 millió forint lehet. A felhívásnak köszönhetően lehetőség van a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, gépek beszerzésére. Ennek keretében többek között önjáró és vontatott betakarítógépek, talajművelő és egyéb munkagépek, pótkocsik vásárlása is lehetséges. A felhívás segítségével egy darab, legfeljebb 83 kW motorteljesítményű traktor is vásárolható, melynek kapcsán a támogatás mértéke legfeljebb 10 millió forint lehet – emelte ki a miniszter.

A felhívás alapján a támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint 2021. július 7-étől lesz lehetőség.

A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Júniusban újabb öt pályázatot hirdet meg az Agrárminisztérium (AM) a Vidékfejlesztési programban, egyebek közt a precíziós gazdálkodásra átállás ösztönzésére – jelentette be a szaktárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Feldman Zsolt az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának sajtótájékoztatóján közölte: a pályázatokból a precíziós gazdálkodásra átállás támogatására 100 milliárd forint, az élelmiszer-feldolgozók fejlesztésére – két külön felhívásban – 200 milliárd és 50 milliárd forint, illetve a gombatermesztés támogatására 20 milliárd forint áll rendelkezésre, továbbá a kertészeti üzemek gép- és eszközbeszerzésére is lehet támogatást nyerni.

Az államtitkár hangsúlyozta: azt várják, hogy a forrásoknak köszönhetően a 2027-ig tartó támogatási ciklus végére a magyar mezőgazdaság termelékenysége elérheti a régi európai uniós országok termelési szintjének kétharmadát a jelenlegi 44 százalékról. Szintén a várakozások között említette, hogy a programok segítségével 2027-ig sikerül végrehajtani a teljes magyar élelmiszeripar modernizációját és megteremteni a precíziós gazdálkodásra átállás feltételrendszerét. Tájékoztatása szerint a forrásokra a kis őstermelőktől egészen a nagyobb élelmiszeripari cégekig pályázhatnak az ágazat szereplői.

Feldman Zsolt felidézte: hogy a Vidékfejlesztési program keretében a következő hét plusz két éves időszakban 4265 milliárd forint uniós és magyar állami támogatás hívható le az agrárium és a vidék fejlesztésére. Az összegből idén és jövőre 1500 milliárd forintra lehet pályázni, ami önmagában is több mint amennyi az előző hétéves ciklus egészében rendelkezésre állt.

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a többi között arról beszélt, hogy az OTP aktív az ágazat finanszírozásában. Közlése szerint az OTP-csoport agrár-hitelállománya mintegy 1000 milliárd forint, amelyből 700 milliárdot külföldön, 300 milliárdot pedig Magyarországon helyeztek ki. Szólt arról is, hogy a következő hét évben több mint 4000 milliárd forint támogatás érkezik a szektorba és a vidékfejlesztésbe, amit úgy értékelt: “soha nem látott fejlődés várható” az időszakban.

Szabó István, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának ügyvezető igazgatója kifejtette: az agrárpolitika paradigmaváltása nyomán immár nemcsak egymilliárd forintos, vagy az alatti értékű, hanem akár 4 milliárdos projekteket is finanszírozni kell. A szakember arra számít, hogy a következő két-három évben megduplázódhat az eddig kihelyezett hitelállomány, akár 1800-2000 milliárdos finanszírozási igény is jelentkezhet.

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint az OTP a Vidékfejlesztési program sajátosságaihoz igazította és felgyorsította a hitelezési folyamatát. A pénzintézet a pályázati szakasztól a fejlesztések megvalósításáig átfogó és rugalmas pénzügyi hátteret kínál partnereinek – írták.

A sajtóanyag kitért arra is, hogy a Vidékfejlesztési program finanszírozásában az elvárt banki fedezettség biztosításában kiemelt szerepe van az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak (AVHGA). Az elmúlt években a támogatást nyert vállalkozások 38 százalékát segítette agrárgarancia. A kezelési díj jelentős részét az AM a gazdálkodóktól átvállalja, ezért az AVHGA minden mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházás megvalósulását két évig díjmentesen biztosítja – áll az írásos összegzésben.

(MTI)

Július 22-ig benyújthatók a kisebb állattartó telepek fejlesztését célzó pályázatok, a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 30 milliárd forint – jelentette be Nagy István agrárminiszter kedden a Kondorosi Csárdánál.

A miniszter – aki átadta az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat Békés megyei támogatói okiratait is – kifejtette, pályázni lehet állattartásra szolgáló épületek kialakítására és korszerűsítésére, továbbá gépbeszerzésre is. A baromfi- és sertéstartó telepek maximum 100 millió, a szarvasmarhatartók 50 millió, a juh, kecske és egyéb állattartó kis gazdaságok 20 millió forintra pályázhatnak. Emlékeztetett, hétfőn jelent meg a külterületi helyi közutak fejlesztését támogató felhívás is 50 milliárd forintos keretösszeggel. Az érintettek maximum 300 millió forintra pályázhatnak 95 százalékos támogatási intenzitás mellett – közölte.

A tárcavezető kifejtette, stratégiai ágazat lett az agrárium, a következő hét évben 4265 milliárd forintos támogatás jut az ágazatnak, háromszor annyi, mint a megelőző uniós keretköltségvetési időszakban. A gazdálkodóknak 2022-ben 951 milliárd forint jut a parlament előtt lévő költségvetési javaslat szerint, ami csaknem 40 milliárddal több az idei forrásnál. Jövőre bő 31 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre a vidékfejlesztési és halászati programok végrehajtására, és az idei összeg másfélszeresére emelik az agrárkár-enyhítési keretet – fejtette ki. Az uniós források nemzeti társfinanszírozási mértékét az eddigi 17,5 százalékról a maximális 80 százalékra bővítik, így egy év alatt annyi támogatást tudnak kifizetni, mint korábban a hétéves időszakban.

Nagy István hozzátette, az unióval most is tárgyalnak a források felhasználásáról. “Nagyon messze vannak még az álláspontok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az Európai Parlement ultimátumát a 27 agrárminiszter nem fogadta el, várhatóan a jövő hónapban folytatódnak az egyeztetések. A politikus szólt arról is, hogy rendkívüli időszakban álltak helyt a gazdák, akiknek a koronavírus-járvány mellett a sertéspestissel, a madárinfluenzával és a vásárlói pánikkal is meg kellett küzdeniük, mégis hittek a jövőben és a fejlesztésre koncentráltak.

Az állattartó telepek rekonstrukciójára kiírt pályázaton Békés megyében 32 kedvezményezettnek több mint 21,7 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Országosan eddig 540 esetben 229,6 milliárd forint összegben született támogatói döntés. A pályázat keretösszegét 50-ről 260 milliárdra emelték a jelentkező nagy igény miatt. A Vidékfejlesztési programban Békésben eddig 758 beruházási pályázatot támogattak 52 milliárd forint összegben.

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke úgy fogalmazott: Békés megye és Magyarország jövőjét az agrárium jelenti. “Agrárium nélkül nincs vidék, vidék nélkül nincs Magyarország.” Hozzátette, az elmúlt évtizedben sikerült felgyorsítani a “gazdává válás folyamatát”, ezt látják a kamarán átfutó földátruházási szerződések számán. Mert földet csak az vesz, akinek van a jövőre vonatkozó víziója – fogalmazott.

Herczeg Tamás (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kifejtette, Békés megyében mintegy 470 ezer, átlagosan 30 aranykorona értékű földön gazdálkodnak a termelők. A megye GDP-jének 18 százaléka származik az agráriumból, ami a rendszerváltáskori 25 százalékhoz képest csökkent, de az országos 5 százalék alatti átlaghoz képest kiemelkedő – húzta alá, megjegyezve, hogy ezért kiemelkedően fontos forráshoz juttatni Békésben az ágazatot. Herczeg Tamás hozzátette, a megyében sikerült megállítani a sertések számának csökkenését; a baromfi- és szarvasmarha ágazatban pedig némi emelkedés is megfigyelhető.

Ribárszki Péter (Fidesz-KDNP), Kondoros polgármestere elmondta, a városban 650 őstermelő él, akik a teljes iparűzési adóbevétel egyharmadát adják. Uniós támogatásból egy 550 négyzetméteres zöldség- és hűtőházat építettek és új termelői piacot alakítottak ki a településen.

(MTI)

Május 28-án megjelent „Külterületi helyi közutak fejlesztése” című felhívás, amelynek keretében vidéki térségekben működő települési önkormányzatok és önkormányzati társulások nyújthatnak be támogatási kérelmet – közölte Nagy István agrárminiszter. A felhívás keretösszege 50 milliárd Ft. Az érintettek 95%-os támogatási intenzitás mellett, maximum 300 millió forintra pályázhatnak.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a konstrukció lehetőséget biztosít önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati vagyonkezelésben lévő külterületi, helyrajzi számmal ellátott, már meglévő földutak stabilizálására, szilárd burkolatának kialakítására, valamint a szilárd burkolattal rendelkező helyi közutak felújítására, korszerűsítésére. Támogathatók továbbá közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztések, így forgalomtechnikai eszközök beszerzése és kerékpáros, illetve gyalogátkelőhelyek kialakítása is – tette hozzá a tárcavezető.

Hangsúlyozta, a támogatási kérelmek benyújtására az elektronikus kérelembenyújtási felületen lesz lehetőség. A jelenlegi tervek szerint az első benyújtási szakasz 2021. június 30-tól 2021. július 13-áig tart.

A felhívás részletei a https://www.palyazat.gov.hu weboldalon ismerhetőek meg.

(AM Sajtóiroda)

Május 24-e óta benyújthatók a Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatási kérelmek. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 15 milliárd forint – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A pályázati konstrukció keretében új gyümölcs- és gyógynövénytermő ültetvények telepítésére, a területekhez tartozó öntözőrendszer, valamint a káros éghajlati hatások csökkentését, illetve kivédését lehetővé tevő rendszerek kiépítésére nyílik lehetőség. Ezek mellett a betakarítást segítő eszközök és gépek beszerzésére igényelhetnek támogatást a gazdálkodók – fogalmazott a tárcavezető.

A miniszter megjegyezte: a korábbi kiírásokhoz képest újdonság, hogy a támogatás az ültetvénytelepítés vonatkozásában az adott területre eső egységköltség formában igényelhető. Ez azt jelenti, hogy az elnyert összeg ültetvénytelepítésre eső részével nem kell számla alapon elszámolnia a kedvezményezetteknek.

Az elektronikus kérelembenyújtási felületen 2021. augusztus 23-áig lesz lehetőség a kérelmek benyújtására. A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

(AM Sajtóiroda)

Az agrárium területén is folytatódik a korábbi évek költségvetési politikája, a kormány nem megszorításokkal, hanem fejlesztésekkel kíván válaszolni az elmúlt két év járványhelyzet okozta gazdasági kihívásaira – mondta a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter.

A gazdasági napilap pénteki számában Nagy István hangsúlyozta, hogy mintegy ezermilliárd forint áll rendelkezésre az agrárium részére a jövő évi költségvetésben. A parlament előtt lévő költségvetési javaslat szerint 951 milliárd forintból gazdálkodhatnak, amely magában foglalja a 489 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli támogatásokat is. Az uniós vidékfejlesztési és halászati programokra 234 milliárd, a nemzeti földalap kiadásaira pedig 227,6 milliárd forint juthat.

A jövő évi büdzsében az agrárium számára elkülönített forrás csaknem negyvenmilliárd forinttal nagyobb az idei évinél. Nagy István szerint mindez igen jól mutatja, hogy a kormány célja az agrárium területén is a gazdaság újraindítása. Fontosnak nevezte, hogy az agrárium és a magyar gazdák a koronavírus-járvány idején is bebizonyították: a magyar gazdaság egyik motorjaként tudnak működni, számíthatnak rájuk az emberek. A tervezetben szereplő költségvetési források közül kiemelte a nemzeti agrárkárenyhítési alapot, amely az idei másfélszeresére emelkedett, jövőre 4,2 milliárd forinttal több, vagyis 12,8 milliárd forint lesz felhasználható erre a célra.

Ez kiemelten fontos – mutatott rá a szaktárca vezetője -, hiszen jelentősen csökkenti a gazdálkodók termelési kockázatát. Ezen túlmenően 3,6 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhatnak jövőre az agrár szakképző centrumok, valamint a nemzeti földalap kiadásaira is közel egymilliárd forinttal több kiadás lesz teljesíthető, mint 2021-ben. Jövőre emellett jelentősen, bő 31 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre a vidékfejlesztési és halászati programok végrehajtására.

(MTI)

Az Agrárminisztérium a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Az agrártárca vezetője hangsúlyozta: a szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonala emelésének központi kérdése a megtermelt és betakarított szántóföldi termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. A minőség megóvása és a tárolási veszteségek minimalizálása csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, a legkorszerűbb szárító és tisztító berendezések alkalmazásával lehetséges.

A XXI. századi színvonalú technológiai kapacitások létrehozása érdekében a mezőgazdasági termelők önállóan támogatható tevékenységként igényelhetnek támogatást terménytisztítók és terményszárítók létesítésére, terményszárítók, terménytisztítók, és terménytárolók technológiai korszerűsítésére, valamint energiahatékonyságának javítására. E fejlesztésekhez kapcsolódóan van lehetőségük – a felhívásban meghatározott korlátozások figyelembe vétele mellett – terménytároló létesítésére, valamint üzemen belüli anyagmozgatás gépeire, így az ömlesztett anyagok rakodására szolgáló rakodógépek, targoncák beszerzésére.

A támogatás mértéke igénylőnként minimum 50 millió forintt, maximum 1 milliárd forint lehet – fogalmazott Nagy István. Mint hangsúlyozta, a legutóbbi terménytároló létesítésére irányuló pályázathoz képest fontos különbség, hogy a versenyképességre és a termelői együttműködések nagyobb terménykészleteire tekintettel nincsenek kapacitás korlátok, tehát ha valaki a szárító és tisztító technológia fejlesztése mellett új tárolókapacitást is létre kíván hozni, az tetszőleges nagyságú lehet.

A miniszter megemlítette: főszabályként az összes költség 50%-át támogatásként meg lehet kapni. A közép-magyarországi régióban a projektek 40%, továbbá a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak.

A támogatási kérelmek tartalmi értékelése során többletpont jár a termelői csoporti, termelői szervezeti tagság igazolása esetén, a környezeti szempontok érvényesítésekor, a foglalkoztatotti létszám növelésének vállalásakor, a térségi szempontoknak való megfelelés esetén és az energiahatékonyság javításra irányuló tevékenység, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológia fejlesztése vagy kiépítése esetén – mondta a miniszter.

(AM Sajtóiroda)

Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium. Az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minőségének javulása büszkeségre adhat okot – fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agroinform online rendezvényének megnyitóján.

Feldman Zsolt közölte: a közösen elért sikerek mögött kemény munka áll: a verseny Európában és globálisan is zajlik. Ahhoz, hogy ebben a versenyben a gazdálkodóink pályán maradjanak, a kormány a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési programjának társfinanszírozását az eddigi 17,5 százalékról, 80 százalékra emelte – mondta. Mindez azt jelenti, hogy a 2014 és 2020 között rendelkezésre állt forrás mennyiségéhez képest háromszor nagyobb összeg fordítható a magyar mezőgazdaságra, ráadásul nemcsak 2023-tól, hanem már 2021-2022-ben is.

Az államtitkár szerint ez a döntés a kormány alapvető céljainak elérését szolgálja, mint például, hogy megérje vidéken gazdálkodni, biztonságos legyen a hazai élelmiszerellátás, hogy versenyképesek legyünk az exportpiacon, hogy érdemben javítsuk környezeti mutatóinkat, valamint hogy javuljanak a vidéki emberek életkörülményei és az őket körülvevő infrastruktúra.

Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2021-2022-es átmeneti időszakban 1500 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a vidékfejlesztésre. A nemzeti társfinanszírozás emelésével pedig ebből az összegből ha nem is korlátlanul, de a korábbi évekhez képest jóval nagyobb mennyiségben tudnak pályázatokat befogadni. Ismertetése szerint a tavaly év végén meghirdetett pályázatoknál már figyelembe vették az átmeneti időszakban elérhető forrásokat is. Így például az állattartó telepek fejlesztését és a kertészeti üzemek korszerűsítését célzó pályázatok keretösszegét a kezdeti 50, illetve 30 milliárd forintról az idén tavasszal előbbinél 260 milliárd forintra, utóbbinál 68 milliárd forintra növelték.

A helyettes államtitkár felsorolása alapján: az állattartó telepek fejlesztésére eddig 749 pályázat érkezett csaknem 330 milliárd forintos forrásigénnyel, ezekből 501 esetben támogatták a kérelmet, a megítélt támogatás mértéke meghaladta a 209 milliárd forintot. A kertészeti üzemek korszerűsítésére kiírt pályázatra 406 kérelmet nyújtottak be 87,29 milliárd forint értékben, amelyekből eddig 119 kérelem jutott támogatáshoz 16,14 milliárd forint értékben. Mint mondta, a májusban és júniusban a legtöbb jelentős mezőgazdasági fejlesztésre szolgáló pályázatot újranyítják, így lesz lehetőség egyebek mellett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére, precíziós fejlesztésekre, és kidolgoznak két élelmiszeripari pályázatot is. Ezáltal a következő 2-3 évben “dömpingszerű támogatást tudnak ráengedni a piacra” – jelezte a helyettes államtitkár. Viski József rámutatott: a magyar gazdáknak az uniós tagállamokban élő gazdákkal kell versenyezniük, ezért a magyar gazdaság versenyképességét most kell megerősíteni.

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója szerint a gazdáknak az átmeneti időszak lehetőséget ad, hogy felkészüljenek a 2023-ban induló új közös agrárpolitika (kap) elvárásaira. Példaként említette, hogy a KAP-al együtt indul el a Zöld Megállapodás, amely egyebek mellett a növényvédő szerek és a műtrágya használatának radikális csökkentését és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek

(AM Sajtóiroda)

Már több mint 1000 gazdálkodó nyert támogatást a kisüzemi pályázaton – közölte Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásai között különösen nagy sikert aratott az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő felhívás. Hozzátette: több mint ezer érintett már megkapta a pénzügyi hozzájárulás első részleteként a 11.250 eurónak megfelelő 4 093 762 Ft forintösszeget. A támogató döntések folyamatosan születnek a következő hetekben is.

Nagy István arról is beszélt, hogy az elnyert összeget a pályázók mindazon célra felhasználhatják, ami üzleti tervük alapján fejlődésükhöz hozzájárulhat. A forrásokat így akár eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre vagy akár állatvásárlásra is költhetik a gazdálkodók. A pályázatok második beadási köre is eredményesen zárult, hiszen több mint 2400 pályázó nyújtott be támogatási kérelmet gazdaságának fejlesztésére – emelte ki a tárcavezető. Kifejtette: a 15.000 eurónak megfelelő támogatást meghatározott üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek igényelhetik, egy összegben öt évre. A pénzügyi segítség feltétele, hogy a gazdálkodó tartózkodási helye, vagy székhelye már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben legyen.

Hozzátette: a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági termelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő pályázati csomagjának részét képező kisüzemi pályázati felhívás júniusban folytatódik. Ekkor nyílik ugyanis ismét lehetőség a támogatási kérelmek benyújtására. Az Agrárminisztérium minden, a feltételeknek megfelelő pályázót támogatni kíván – hangsúlyozta Nagy István. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium ezúttal hívja fel minden érintett gazdálkodó figyelmét, hogy az egységes kérelmek elektronikus rögzítésére 2021. május 17-ig van lehetőség. Május elejére 1,6 millió hektár után közel 100 ezer termelő adta be az egységes kérelmét.

Az egységes kérelem keretében lehetőség van összesen 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan támogatást igényelni. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatások (például alaptámogatás (SAPS), zöldítés) esetében, továbbá a kapcsolódó nemzeti támogatások (például átmeneti nemzeti anyatehén tartás támogatása) és a vidékfejlesztési program intézkedései (például agrár-környezetgazdálkodás, erdészeti jogcímek) esetében is itt lehet kérelmeket benyújtani, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

A fentiek közül például a SAPS és zöldítés várható együttes fajlagos összege az elmúlt évekhez hasonlóan, a forint árfolyamától függően 76-80 ezer forint körül alakulhat, így minden termelőnek érdemes kérelmét határidőig beadna.

2021. május 17-ét követően a már benyújtott kérelmek szankciómentesen módosíthatóak május 31-ig. 2021. június 9-ig még módosítható a kérelem, akkor azonban a változtatással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken. A május 17-e és június 9-e között beadott kérelmeknél a megállapítandó támogatási összeg a késedelmes beadást érintő, munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével kell számolni.

A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén elérhető (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/). Azok számára, akiknek nehézséget okoz a kérelmek beadása, célszerű igénybe venni az országos lefedettségű falugazdász hálózat segítségét is. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy idén – a tavalyi évtől eltérő módon – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai által beadott kérelmekkel kapcsolatban több fontos elektronikus üzenetet is kaphatnak a kamarától, javasoljuk ezek figyelmes átolvasását és az azokban lévő instrukciók követését, hogy a kérelem beadása végleges lehessen.

(AM Sajtóiroda)

Harmincmilliárd forint keretösszeggel, állattartással foglalkozó gazdálkodók számára hirdetett újabb pályázatot az agrártárca – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető ismertetése szerint a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett felhívás célja, hogy a kisebb állattartó gazdaságok kiválthassák korszerűtlen termelési technológiájukat, ezzel javulhat termelékenységük és jövedelmezőségük. A baromfitartó, a sertéstartó, a szarvasmarhatartó, a juh- és kecsketartó telepek, valamint a többi mezőgazdasági haszonállat – így a lófélék, nyúl, méh, húshasznosítású galamb, fürj, strucc, emu, fácán, fogoly valamint csincsilla – tartására szolgáló állattartó telepek korszerűsítésére, fejlesztésére 2021. május 28-a és július 22-e között lehet pályázni – közölte Nagy István.

Hangsúlyozta: a támogatás mértéke a baromfi- és sertéstartó telepek fejlesztése esetében maximum 100 millió forint, a szarvasmarhatartó telepek fejlesztése vonatkozásában maximum 50 millió forint, a juh- és kecsketartó telepek és a többi állatfajhoz kapcsolódó telepek fejlesztése kapcsán pedig maximum 20 millió forint lehet. A támogatás intenzitása főszabályként az összes elszámolható költség 50 százaléka, ugyanakkor a közép-magyarországi régióban 40 százalék, továbbá a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak. A pályázati felhívás tartalmazza a kérelmek elbírálásának szempontjait is – tette hozzá a miniszter

A tárcavezető jelezte: a felhívás lehetőséget teremt az állattartó tevékenységhez kapcsolódó épületek, építmények létrehozására, kialakítására, valamint az egyes ágazatok igényeinek megfelelően önállóan támogathatók az állattartáshoz kapcsolódó egyes eszközök, gépek beszerzése. Az elnyerhető forrásoknak köszönhetően megújulhat a telepek tartás- és takarmányozási technológiája, javulhatnak az épületenergetikai mutatók, megújulhatnak az épületgépészeti berendezések. Emellett támogatásban részesülhetnek a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák is, melyeknek következtében javulhat az állattartó gazdaságok versenyképessége – emelte ki Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

A megújuló vidék, megújuló agrárium program történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttatja és megerősíti a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80%-os hazai társfinanszírozást biztosít a kormány, amely az egész agráriumot és vidéket érintő fejlesztési program elindítását teszi lehetővé. Hozzátette: a következő hónapokban mintegy 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázati felhívásokat a kormány döntésének és a Vidékfejlesztési Program következő módosításának köszönhetően. Emellett a tavalyi év végén megjelent kiírásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszege is 280 milliárd forinttal megemelésre került.

Hangsúlyozta: áprilisban az állattartó telepek megújítására 30, a gyümölcs- és gyógynövény ültetvények telepítésére 15 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás jelenik meg. Májusban 50 milliárd forintos forrással terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére lesz lehetőség. A külterületi helyi közutak megújítására pedig 50 milliárd forint értékű felhívás jelenik majd meg. Várhatóan júniusban a kertészetek és a gomba előállító üzemek fejlesztésére 50 milliárd forintos, illetve 20 milliárd forintos forrással jelennek meg pályázatok. Ugyancsak a nyár elejére várható egy 50 milliárd forintos kiírás a kisebb élelmiszeripari projektek támogatására, egy 200 milliárd forintos kerettel pedig az ágazat nagyobb beruházásaira lesz lehetőség. A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre 100 milliárd forintos pályázat nyílik meg – sorolta a miniszter.

Kifejtette: mindezek mellett természetesen folytatódnak azok a programok, amelyekkel a gazdálkodók a korábbi években is jelentős eredményeket értek el. A tárcavezető példaként említette az agrár-környezetgazdálkodási, az ökológiai gazdálkodási és a tejelő szarvasmarhák állatjóléti támogatásait. Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy a tavalyi év végén kiírt felhívások esetében a kormány a források jelentős emeléséről is döntött. Így az állattartó telepek korszerűsítésére összesen 260 milliárd forint, a kertészeti üzemek fejlesztésre pedig összesen 68 milliárd forint áll rendelkezésre. Előbbi felhívás ráadásul várhatóan már júniusban ismét megnyílik, így az állattartók újra pályázhatnak a létesítmények jelentős mértékű akár több milliárd forintos megújítására.

A tárcavezető elmondta, hogy emelt keretösszeggel folytatódnak a vízgazdálkodási ágazat fejlesztését és az erdősítést támogató intézkedések is. A tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátására, az egyedi szennyvízkezelésre, a helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális megújítására, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére indított nagy sikerű felhívások kapcsán várhatóan továbbra is lehetőség lesz pályázatok benyújtására – emelte ki az agrárminiszter.

(AM Sajtóiroda)

Tizenötmilliárd forintnyi forrással hirdet pályázatot a Vidékfejlesztési Program keretében az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására az agrártárca – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a felhívásnak köszönhetően az új gyümölcs- és gyógynövénytermő ültetvények telepítésére, a területekhez tartozó öntözőrendszer kiépítésére, a káros éghajlati hatások csökkentését, illetve kivédését lehetővé tevő jégvédő háló kialakítására és a fagyvédelmi rendszerek kiépítésére lehet támogatást igényelni. Emellett, a pályázat keretében a betakarítást segítő eszközök és gépek beszerzésére is lesz lehetőség. A tervek szerint a hozzájárulás akár 5 ezer hektár új ültetvény létrehozását is segítheti. Hozzátette, a korábbiakhoz a képest újdonságot jelent, hogy a támogatás az ültetvénytelepítés vonatkozásában az adott területre eső egységköltség formában igényelhető. Ez azt jelenti, hogy az elnyert összeg ültetvénytelepítésre eső részével nem kell számla alapon elszámolnia a kedvezményezetteknek – emelte ki Nagy István.

A tárcavezető hangsúlyozta, a támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint május 24. és augusztus 23. között lesz lehetőség. Az első időszakban beadott sikeres pályázat esetén a nyertesek így akár már az őszi telepítési szezonban elkezdhetik az új ültetvények munkálatait. Kifejtette, a beruházások költségeinek felét fedező vissza nem térítendő támogatás legfeljebb 500 millió forint lehet. A miniszter elmondta, az alma és körte ültetvények esetében a támogatás szempontjából nagyságrendileg 12-14 millió forint/hektár, meggy, szilva és barack ültetvények vonatkozásában pedig 10,5-11,5 millió forint/hektár kalkulált telepítési költséggel számolhatnak a pályázók. Gyógynövények vonatkozásában az egy hektárra jutó kalkulált telepítési költség fás cserjék esetében 1,1 millió forint, évelők kapcsán 1,5 millió forint, míg a félcserjék vonatkozásában ez az összeg 2,3 millió forint lehet – sorolta a tárcavezető.

(AM Sajtóiroda)

A Vidékfejlesztési programban az idén több mint 950 milliárd forint használható fel – mondta Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron megyei Beleden, ahol az Extra Tej Termelő Kft.-nek támogatói okiratot adott át a szarvasmarhatelep fejlesztésére. E szerint 550 millió forinttal segíti a kormány a mintegy 1 milliárd forintos beruházást.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a 950 milliárdos programmal megnyitják az utat a versenyképességet, a hatékonyságnövelést és a gazdaság dinamizálását szolgáló, értékteremtő fejlesztések előtt, emellett támogatják a vállalkozások innovatív fejlesztéseit, digitális átállásukat és a hatékonyságuk növelését célzó beruházásokat.

A program részeként a tavaly év végén kiírt felhívásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszegét 280 milliárd forinttal emelik meg és már a következő hónapokban 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat, köztük újabb állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztésére.

Az agrártárca vezetője hozzátette, hogy a célzott támogatásoknak köszönhetően a beruházási kedv fokozódik, tavaly az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázat keretösszegét népszerűségének köszönhetően 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelték. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum százmillió forint, maximum kétmilliárd forint – mondta.

A döntések március vége óta folyamatosan születnek meg, eddig 277 pályázatra 123,5 milliárd forint támogatást ítéltek oda – sorolta. Nagy István hangsúlyozta, hogy minden megfelelő pályázatot támogatnak és május végéig a legtöbbről döntenek. Kiemelte, hogy a pályázatok segítségével a marhatartó ágazatban közel 40 ezer férőhely létesítése vagy korszerűsítése valósulhat meg, összesen 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építmény, terület épülhet vagy újulhat meg.

Hozzátette, hogy ebből a forrásból újul meg az Extra Tej Kft. beledi szarvasmarhatelepe is, a fejlesztést a kormány mintegy 550 millió forinttal támogatja. A beruházás részeként új istállók és egy hatállásos fejőház épül, borjúketrec rendszert is kialakítanak, a megújuló energiáról pedig napelemek gondoskodnak majd. Nagy István elmondta, hogy a jelenleg 48 embert foglalkoztató cég 1968-ban alakult, jelenlegi tulajdonosai 2003-ban vették át. Az utóbbi 18 évben mintegy kétmilliárd forint értékű beruházást hajtottak végre, amelyhez több mint 792 millió forint támogatást nyertek el.

Pintér Zsolt, az Extra Tej Termelő Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a fejlesztés értéke mintegy egymilliárd forint. A beledi telepen 2350 egyedet nevelnek, amelyből 950-960-at fejnek naponta háromszor. Egy nap alatt mintegy 37-38 ezer kilogramm tejet adnak a tehenek, tavaly összesen 12,5 millió kilogrammot értékesítettek. A termelt tej és az értékesített tej aránya 98 százalékos, ami jelzi, hogy a tehenek egészségesek.

A nyilvános adatok szerint a cég árbevétele 2019-ben 1 milliárd 447 millió forint volt, 147 millió forinttal több, mint 2018-ban. Adózott eredménye 208 millió forintot tett ki, amely 40 millió forinttal magasabb, mint az előző évben.

(MTI)

Eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre, állatvásárlásra, vagy üzemfejlesztésre kaphatnak forrást mezőgazdasági kisüzemek. A pályázatok 2021. április 20-áig nyújthatóak be.

A felhívás a fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segíti elő. Támogatási kérelmet olyan meghatározott üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek nyújthatnak be, akiknek/amelyeknek életvitelszerű tartózkodási helye, utóbbiak esetén székhelye már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben volt, azaz 10 ezer fő alatti településen vagy ennél nagyobb település tanyás külterületén.

A támogatás 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatás, amelyet két részletben folyósítanak úgy, hogy a támogatás 75 százalékát már a támogató okirat kiállítása után rövid időn belül kiutalják. A projekt megkezdésére 9 hónap áll rendelkezésre. A támogatás fennmaradó 25 százalékát a pályázók a projektben vállalt célok végrehajtása után kaphatják meg a záró kifizetési kérelem benyújtásával.

A pályázók a támogatásból gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó eszközöket, gépeket szerezhetnek be, ültevényt telepíthetnek, állatot vásárolhatnak vagy éppen meglévő üzemüket fejleszthetik. Az április 20-áig nyitva álló pályázati lehetőséget 2021 júniusában egy újabb követ majd. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programon keresztül 2020 októberében hirdette meg a kistermelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő új beruházási pályázati csomagját, amelynek része a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésének támogatására kiírt pályázati felhívás is. Mára megszülettek a támogatói döntések. A felhívásra eddig beérkezett pályázatok közül 277 pályázó támogatásáról döntött az Agrárminisztérium, mintegy 1,5 milliárd forint támogatási összegben. A következő hetekben folytatódik a támogatói döntések közlése annak érdekében, hogy még több mezőgazdasági kisüzem fejlesztése valósulhasson meg.

(AM Sajtóiroda)

Április 7-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete. Az igénylések benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, idén mindössze technikai javításokra és pontosításokra került sor – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a kérelembenyújtást lehetővé tevő rendeletek már megjelentek a Magyar Közlönyben. Hozzátette, a gazdálkodók 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan kaphatnak pénzügyi segítséget. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatások, továbbá a kapcsolódó nemzeti támogatások és a vidékfejlesztési program intézkedései esetében is itt lehet a kérelmeket benyújtani

Hangsúlyozta, az egységes kérelem beadása várhatóan több mint 165 ezer termelőt érint majd. Az eljárás keretében az uniós forrású közvetlen és az átmeneti nemzeti támogatás terhére együttesen csaknem 490 milliárd forint körüli összeg, míg a vidékfejlesztési jogcímek esetében mintegy 100 milliárd forint igénylésére nyílik lehetőség. Az idei évben úgynevezett átmeneti időszakra kerül sor. Ennek révén – 2021-ben és 2022-ben is – az eddig megszokott és megismert támogatási jogcímek vehetők igénybe. Az egységes területalapú támogatás és zöldítés várható együttes fajlagos összege az elmúlt évekhez hasonlóan az árfolyam függvényében 76-80 ezer forint körül alakulhat – emelte ki Nagy István

Kifejtette, a kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési oldalán érhető el. A szankciómentes kérelembeadás határideje május 17. Az ezt követően benyújtott dokumentumok szankciómentes módosítására május végéig van lehetőség. A módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós változatására pedig június 9-ig nyílik mód.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Magyar Államkincstár az idén is alkalmazni fogja az úgynevezett előzetes ellenőrzés rendszerét. Ez a folyamat adminisztratív úton, szoftveresen könnyen megállapítható, és ennek révén egyszerűen javítható téves bejegyzések korrigálására szolgál.

Nagy István kiemelte, újdonság az idén, hogy bevezetésre kerül a „Mobilgazda”. A Magyar Államkincstár által kifejlesztett mobilalkalmazást különböző ügyfélszolgálati, nyilvántartási, tájékoztatási, illetve a kérelembeadáshoz kapcsolódó ügyekben lehet majd használni. A applikáción keresztül például megismerhetők lesznek a területadatok, lehetőség nyílik a másodvetés bejelentésére vagy a vis maior kérelem benyújtására – fűzte hozzá a tárcavezető.

(AM Sajtóiroda)

Az átmeneti időszakban, idén és jövőre újabb 1500 milliárd forint juthat vidékfejlesztésre uniós forrásokból, költségvetési társfinanszírozással – mondta a Portfolio gazdasági hírportál szerdai online konferenciáján a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Így a Vidékfejlesztési program keretein belül közel 3000 milliárd forint áll rendelkezésre.

Viski József közölte, hogy az idei keretből már csaknem 1000 milliárd forint kiírásáról döntöttek. Az idei pályázatokat várhatóan júniusig meghirdetik, és az év végéig ki is fizethetik. A határidők szorosak, az utolsó elszámolásokat 2025 végéig le kell zárni – tette hozzá a helyettes államtitkár. Viski József közölte, hogy az első kiírások a következő hónapban jelennek meg. A kisebb állattartó telepek infrastrukturális fejlesztésére 30 milliárd forint, az ültetvénytelepítési támogatásra 15 milliárd forint jut. A külterületi helyi közutak fejlesztési pályázatát 50 milliárd forintos kerettel szintén áprilisban jelentetik meg.

A tavalyiak közül több felhívást meghosszabbítanak, számos esetben pedig több forrást biztosítanak a keretösszeget jelentősen meghaladó pályázói igény miatt. Az állattartó telepek fejlesztésére így 260 milliárd forint jut az őszi kiíráson, kertészeti üzemek korszerűsítésére pedig 68 milliárd forint. Mindkettőnél az a cél, hogy mindenki kapjon támogatást, aki megfelel a feltételeknek – jelentette be Viski József. Hozzátette, hogy a stratégiai jelentőségűnek tekintett területek támogatása szintén bővül, az öntözésfejlesztési pályázat kerete 100 milliárd forintra, az erdősítésé 115 milliárd forintra nő.

A tavaly őszi kisüzemi felhívásra ötszörös volt a túljelentkezés, így hamarosan, a következő benyújtási szakaszban már a megemelt, 30 milliárd forintot meghaladó keretösszegre lehet jelentkezni. Az állattartók járványvédelmi rendszereinek fejlesztési támogatása szintén emelt kerettel nyílik újra, csakúgy, mint az önkormányzatok piacfejlesztési támogatása. A helyettes államtitkár a terület- és állatlétszám-alapú támogatások folytatásáról még nem tudott nyilatkozni, mivel erről – mint mondta – uniós rendelkezések híján még nem lehetett dönteni. A szükséges források ugyanakkor rendelkezésre állnak, és jövőre már remélhetőleg fel lehet használni azokat ilyen célokra.

(MTI/ AM Sajtóiroda)

Több százmilliárd forintból valósulhatnak meg élelmiszeripari és mezőgazdasági fejlesztések a közös agrárpolitika átmeneti évei alatt – mondta az agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében.

Nagy István közölte, hogy 45 milliárd forintos keretösszeggel az első kiírások már áprilisban megjelennek. Először a kisebb állattartók fejlesztéseinek felhívása, majd a kertészek gyümölcs- és gyógynövényültetvény-telepítését segítő pályázat jelenik meg. A továbbiakat júniusig teszik közzé.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az agráriumban ma már megkerülhetetlen az automatizálás, a robotizálás, a precíziós gazdálkodás, így ezekhez is támogatást ígért. Kiemelt célnak nevezte az élelmiszeripar modernizációját, amelyre két felhívásban 250 milliárd forintot szánnak. Júniusban pályázhatnak majd azok a vállalkozások, amelyek kisebb élelmiszerfeldolgozói fejlesztéseket terveznek a helyi gazdaság erősítésére. A nagy élelmiszeripari projektek pályázatát ezt követően írják ki, még az első fél évben.

Nagy István arra biztatta a termelőket, hogy éljenek a pályázati lehetőségekkel, mert csak fejlesztésekkel, beruházásokkal lehet hosszú távon is sikeres a magyar agrárium és a magyar élelmiszeripar. A költségvetésből biztosított többletforrással a következő két évben 1500 milliárd forint pluszforrás áll rendelkezésre, ami elég lesz arra, hogy a kisgazdaságok és a nagyobb vállalkozások is pályázati pénzekhez jussanak – tette hozzá.

(AM Sajtóiroda)

A kormány több mint 250 milliárd forintot biztosít idén a magyar falvak fejlesztésére, a Magyar Falu Programban többi között óvodák, játszóterek, temetők megújítására lehet pályázni – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteken a Nógrád megyei Sóshartyánban, ahol óvodai játszótér épült meg a programnak köszönhetően.

Gyopáros Alpár elmondta: a program 2019-ben 150 milliárd forintos költségvetéssel indult, 2020-ban az összeg már meghaladta a 210 milliárd forintot, idén pedig már több mint 250 milliárd forint áll rendelkezésre.

A program része a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a mellékúthálózatok fejlesztését célzó falusi útalap, idén indul a kisboltok megmentését, fejlesztését célzó pályázati rendszer, emellett helyi életminőséget javító intézkedéseket is finanszíroznak, 2021-ben összesen 70 milliárd forint értékben.

Utóbbi keretében pályázati felhívásokat tesznek közzé, amelyek az infrastrukturális fejlesztéseket, szolgáltatások pótlását, illetve azok színvonalának javítását célozzák.

Idén már meghirdettek két pályázati kört összesen 44 milliárd forint értékben, március 8-án újabb négy pályázati felhívást tesznek közzé – mondta a kormánybiztos.

Ismertette: az óvodaudvarok, közterületi játszóterek fejlesztésére, építésére 1,5 milliárd forintos keret áll az ötezernél kevesebb lakosú települések önkormányzatainak rendelkezésére, egy-egy önkormányzat legfeljebb 5 millió forint támogatást nyerhet el.

Gyopáros Alpár hozzátette: az utóbbi két évben 1800 óvodai fejlesztés valósult meg több mint 18 milliárd forintból.

A második és harmadik pályázat az önkormányzati, illetve az egyházi közösség tulajdonában lévő temetők infrastrukturális fejlesztésére szolgál 2 milliárd, illetve 1 milliárd forintos keretösszeggel.

A negyedik kiírással falusi civilszervezeteket kívánnak támogatni, 5 milliárd forintos kerettel. Az érintett egyesületek, alapítványok ingatlanvásárlásra, -fejlesztésre, gépjárműbeszerzésre, eszközfejlesztésre, rendezvényekre pályázhatnak.

Gyopáros Alpár közölte: április 7-én nyílik meg a támogatói felület, ahol a pályázatokat be lehet nyújtani, a beadási határidő május 7-e, a döntéseket pedig már júniusban, legkésőbb július elején meghozzák.

(MTI)

A folyamatosan bővülő piaci igények kielégítéséhez elengedhetetlen a korszerű termesztéstechnológiák alkalmazása, a fajtaválaszték korszerűsítése, a termésátlagok és a minőség javítása, valamint az öntözött ültetvények területének növelése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta: a korszerű ültevényeken évről évre biztonságosan és magas minőségben lehet termelni, ami növeli a gazdák versenyképességét, illetve jövedelembiztonságát. Nagy István arra emlékeztetett, hogy az Agrárminisztérium – 2020 novemberében bejelentett eredeti szándéka szerint – még 2021. április 20-án megjelenteti a Vidékfejlesztési Program keretében a gyümölcs-, gyógy-, aroma- és fűszernövény ültetvények telepítését támogató új pályázati felhívását 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek alapján – sikeres pályázat esetén – a nyertesek már a 2021 őszi telepítési szezonban elkezdhetik az új ültetvények munkálatait. Hangsúlyozta: a felhívás nem csak a gyümölcs- és gyógynövényt termő területek telepítésére biztosít majd támogatást. A pályázat kiterjed ugyanis egyebek mellett az ültetvényekhez tartozó öntözésre, továbbá a káros éghajlati hatások csökkentését lehetővé tevő rendszerek kiépítésére és a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzésére is. A különböző növényi kultúrák esetében a tényleges telepítési költségekhez igazodó, emiatt eltérő támogatási összegeket határoz majd meg a pályázati felhívás – emelte ki a miniszter.

Nagy István kifejtette, a források pontos mértékéről még zajlanak a szakmai egyeztetések. A tervek szerint bővülhet a Magyarországon hagyományosnak tekintett gyümölcsfajták listája. A korábbi, hasonló programokhoz képest alapvető változás, hogy az ültetvénytelepítési pályázat nyertesei egységköltség alapú támogatás formájában juthatnak a forráshoz, ami jelentősen csökkentheti adminisztrációs terheiket – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

(AM Sajtóiroda)

Idén 858 millió forint keretösszeggel hirdette meg a Tanyafejlesztési Programot az Agrárminisztérium – jelentette be Nagy István tárcavezető a közösségi oldalán közzétett videóban.

Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanya a magyar nemzeti örökség része, ezért megőrzését a tárca kiemelten kezeli. Nagy István szerint a tanyasi életforma reneszánszát éli, hiszen a tanyán lakók 55 %-a már nem ott született, hanem a városból költözött ki.

A sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, és néprajzi formához az agrártárca külön forrásokat is hozzárendelt. A miniszter arra emlékeztetett, hogy a Tanyafejlesztési Program 2011–es megindítás óta összesen 2761 pályázat részesült támogatásban, több mint 11,2 milliárd forint összegben. A kezdeményezés egyik alapvető célkitűzése a tanyánkon élők életszínvonalának javítása, illetve az alapvető infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. A tanyák nem csupán lakóhelyül szolgálnak, hiszen a speciális létforma szerves részét képezi a gazdálkodás, ezért kiemelten fontos a termelési lehetőségek megújítása is.

A tárcavezető hangsúlyozta: a koronavírus-járvány a vásárlási szokásokat is átalakította, középpontba kerültek a hazai, tanyasi termékeket előállító gazdaságok, a helyi termékek így felértékelődtek. A minisztérium a megváltozott körülményekhez igazodva fontosnak tartotta felülvizsgálni a programot annak érdekében, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt tudjon fektetni a vidéki népesség megélhetésének biztosítására, az önfoglalkoztatás megteremtésére. Az idei pályázat ezért a tanyán élők életszínvonalának javítására, a tanyai gazdálkodás megmentésére, a gazdálkodási feltételek megerősítésére és az új tanyagazdaságok indítására irányul.

A pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a pályázatok szerkesztésére a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. internetes felületén 2021. február 18-án 8 órától, míg azok véglegesítésére, egyúttal benyújtására 2021. február 25. 8 órától 2021. március 4-ig vagy forráskimerülésig lesz lehetőség.

A megítélhető támogatás maximális összege pályázónként legfeljebb 3.000.000 Ft – tette hozzá Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

A kormány az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. “Ezzel megháromszorozzuk a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásainak nagyságát, és megújítjuk a vidéki Magyarországot” – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjúban, amely a lap hétfői számában jelent meg.

A közös uniós agrárpolitika (KAP) hazai és EU-forrásai révén 2021-2027 között 7537 milliárd forintot fordíthat a kormány a vidék megerősítésére. Nagy István elmondta, hogy “történelmi léptékű döntést hozott a magyar kormány, amikor úgy döntött, hogy az Európai Unióban adható nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról nyolcvan százalékra, a maximumra emelte. Nincs Európában hasonló példa, nem is volt, és most a közeljövőben sem lesz.” Hozzátette, hogy a tárca már 2021 első felében meghirdeti azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van a 2014-2020 közötti szabályok keretei között.

A miniszter elmondta, a KAP másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén további 3272 milliárd forintnyi, száz százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket. Nagy István beszámolt arról, hogy az elmúlt tíz évben a mennyiségi kibocsátás 165 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy európai szinten folyamatosan az első három ország között voltunk a növekedésben – emelte ki. Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy “a 21. század számos új követelményt állít a gazdálkodók és az élelmiszer-termelés elé: a fogyasztói igények változásának, az egyre kedvezőtlenebb időjárási körülményeknek és erősebb környezetvédelmi elvárásoknak kell úgy megfelelni, hogy közben munkájuk jövedelmezőségi szintje is erősödjön”.

Emlékeztetett arra is, hogy már létrehozták az agrárszakképzési centrumokat, amelyek helyi szinten adnak választ a gazdaság igényeire, ugyanakkor aktív vállalati kapcsolataikkal erősíthetik a munkaadók szerepvállalását a gyakorlati képzésben. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Nagy István elmondta, hogy ebben a helyzetben a gazdatársadalomnak is helyt kellett állnia. A járvány ráirányította a figyelmet az önellátás fontosságára. “Láttuk, hogy pillanatok alatt lezárulhat a határ, megszűnhetnek útvonalak, és csak az a biztos, ami itt terem” – szögezte le, hozzátéve: a vásárlók megértették a hazai élelmiszer fontosságát.
Szintén a járvány irányította rá a figyelmet a piacok szerepére. “Szerencsére sikerült megértetni a polgármesterekkel, hogy nyissák ki a piacokat, az embereknek adva szabadtéri, alternatív vásárlási lehetőséget. Ezáltal nemcsak elkerülik a zsúfolt zárt tereket, hanem közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani a termelőkkel” – mondta Nagy István. A legfontosabb jövendő feladatok között a miniszter elsőként a stabilitás és fejlődés fenntartását említette, amelynek érdekében csaknem 800 milliárd forint agrártámogatás kifizetését tervezik ebben az évben. Jelenleg is zajlik hét munkacsoportban a 2023-2027 közötti időszak forrásfelhasználásának tervezése, tavasszal pedig széles körű társadalmi vitát indítanak az ágazati igényekről, beavatkozási lehetőségekről, intézkedési tervekről. Dolgoznak 1500 milliárd forintnyi pályázat idei kiírásán is a vidék, az agrárium és az élelmiszeripar számára.

(MTI)

Elérhetők lesznek hétfőn tíz órától a Magyar Falu Program első pályázati kiírásai önkormányzati ingatlanok fejlesztésére és közösségi programokhoz kapcsolódó támogatásokra – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton Naszályon, sajtótájékoztatón.

Gyopáros Alpár elmondta, ingatlanok fejlesztésére 20 milliárd, közösségi programokhoz kapcsolódó támogatásokra egymilliárd forintos a pályázati keretösszeg.

Támogatás igényelhető faluházak fejlesztésére, szolgálati lakások felújítására és kialakítására, orvosi rendelők fejlesztésére, óvodaépületek korszerűsítésére, illetve építésére, továbbá közösségi intézmények építésére és felújítására.

A kormánybiztos hozzátette, a pályázati kiírás egymilliárd forintos keretösszegben nyújt támogatást közösségszervező személy foglalkoztatására, valamint a közösségi terek működését támogató, programok szervezéséhez kapcsolódó eszközbeszerzésre.

A pályázatok benyújtására szolgáló elektronikus felület április 16-án nyílik meg, ettől az időponttól 30 napig lehet pályázni. Az eredményhirdetésre hatvan napon belül sor kerül, és várhatóan június végére, július elejére a támogató okirat aláírása után a nyertesek számlájára kerülhetnek az összegek – ismertette Gyopáros Alpár.

A kormánybiztos elmondta, néhány hetes különbségekkel további három csoportban kerül sor a Magyar falu programhoz kötődő pályázatok kiírására. Az intézkedéssorozat célja az ötezer fő alatti települések népességcsökkenésének megállítása. A kormány évről-évre nagyobb összeggel támogatja a programot, a három év összesített költségvetése meghaladja a 600 milliárd forintot.

Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, a támogatások tisztán hazai forrásból valósulnak meg. Az eljárásrend gyors, rugalmas, a letisztult felület megkönnyíti a kistelepülések pályázatának benyújtását és gyors eredményekhez vezet – hangsúlyozta.

(MTI)

A falusi kisboltok működését, fejlesztését, valamint a korábban bezárt boltok újranyitását támogatja a Magyar Falu Program idén induló negyedik pillére. A támogatásból a kétezernél kevesebb lakosú települések részesülhetnek – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteki, pápai sajtótájékoztatóján.

Gyopáros Alpár kiemelte: a kormány 2021-ben 45 milliárd forinttal támogatja a kisboltok működését. Hozzátette: a támogatás ingatlanfejlesztésre, eszközbeszerzésre, ingatlanvásárlásra vagy bértámogatásra fordítható.

Az új pillérrel bővülő Magyar Falu Program, amely a helyi életminőség javítását, az otthonteremtést és a falusi utak fejlesztését célozza, az ötezer fős és az ennél kisebb településeken tapasztalható népességcsökkenés megállítására hivatott – mondta a politikus.

Közölte, mintegy 2400 település érintett a falusi kisboltok támogatási lehetőségében, egy-egy bolt akár 60-70 millió forinthoz is juthat.

A támogatásban részesülő kereskedelmi egységeket öt éven át működtetni kell, valamint meghatározott árucikkeket forgalmazniuk kell – részletezte a feltételeket Gyopáros Alpár.

A falusi kisboltok támogatásáról szóló kormányrendelet a napokban megjelenik, azt követően a Bethlen Gábor Alapkezelő felületén lesz lehetőség az előzetes regisztrációra. Ősszel a tervek szerint már folyósítják a támogatási összegeket – fűzte hozzá a kormánybiztos, aki a támogatandó üzletek számáról azt mondta, az ezres nagyságrendű lehet.

Jelezte, hogy a boltokban az élelmiszerek mellett egyéb termékek, illetve piaci szolgáltatások, például vény nélkül kapható gyógyszerek és postai szolgáltatások is elérhetőek lesznek.

(MTI)

Az elmúlt évek gazdasági növekedése lehetővé tette, hogy a kormány 2027-ig 4265 milliárd forintos támogatást, az előző ciklus összegének háromszorosát fordítsa az agrárium támogatására – mondta az agrárminiszter a mandiner.hu-n csütörtökön megjelent interjúban, amelyben bejelentette azt is, hogy egymilliárd forintot különítettek el a Településfásítási programra.
Nagy István ismét történelmi léptékűnek nevezte a támogatást, és leszögezte, hogy a helyi gazdaságok erősödése megtartó erővel bír. “Megélhetést találnak az emberek, a fiatalok sosem tapasztalt lehetőségekhez jutnak” – mondta. “Meghatározó szerepet szánunk az agráriumnak a hazai gazdaság és Magyarország megújulásában. Érdemes azt is tudni, hogy a külkereskedelmi többletnek több mint a felét az agrár- és élelmiszeripar termeli ki” – emelte ki a miniszter. Nagy István megerősítette, hogy az összeg arányaiban is egyedülálló: 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a kormány az uniós vidékfejlesztési források mellé.
A forrást szavai szerint beruházásokra, infrastrukturális fejlesztésekre, technológiai korszerűsítésre fordítanák, és emellett jelentős mértékű uniós forrást, 3272 milliárd forintot területalapú támogatásként a földhasználóknak osztanak ki. Hangsúlyozta, hogy emellett továbbra is működni fog a Magyar Falu program, valamint a falusi csok kiterjesztése is zajlik. “Szintén a vidéki életminőség javulását fogja majd eredményezni, hogy elindíthatjuk a települési közintézmények fejlesztési programját is” – mondta. Hozzátette: “célunk, hogy megmutassuk a fiataloknak, hogy vidéken élni trendi. Mi a kormányzattal azon is dolgozunk, hogy ezt a megfelelő támogatások juttatásával bebizonyíthassuk az ifjúságnak. Szeretnénk elérni, hogy külföld helyett alternatíva lehessen számukra is a magyar vidék”. Arról is beszélt Nagy István, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, az autóipar vagy a légiközlekedés megállhat, ám a mezőgazdaság soha. Ez újra felértékelődött, és szavai szerint az újrainduló gazdaság hajtóereje lehet.
Megemlítette azt is, hogy a magyar agrárium a pandémia idején kiemelkedő eredményeket ért el: a mezőgazdaság kibocsátásának folyó áron számolt növekedése 2020-ban tovább folytatódott, értéke 2953 milliárd forint volt, 4,1 százalékkal több, mint egy éve. Az EU-s átlag eközben 1,4 százalékos csökkenés volt. A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége is jelentősen növekedett tavaly, a nettó vállalkozói jövedelem 14,9 százalékkal emelkedett amely a harmadik legjobb eredmény az unióban Litvánia és Írország után. Az agrárexport 2020. január-októberben 1,9 százalékkal meghaladta a 2019. évi azonos értéket, a külkereskedelmi többlet 3,0 százalékkal növekedett – sorolta.
A Településfásítási Programról a miniszter elmondta, hogy eddig 12 ezer fát ültettek, ezt meg fogják duplázni, a program folytatására egymilliárd forintot fordítanak. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kapcsán elmondta, hogy rohamos léptékben változik az agrártudomány, és ehhez új, versenyképes tudásra van szükség. A kihívásokra tisztán agrárszempontú válasz nincs, az élettudomány elnevezés is az interdiszciplináris megközelítést sugallja: a biológia, az űrtechnológia, a robotika, a járműipar szerepe is meghatározó az agrárium sikerében – mondta.
(MTI)

7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére a Közös agrárpolitika (Kap) uniós és hazai forrásai révén 2027-ig – mondta Nagy István hétfőn az Agrárminisztériumban.
Az agrárminiszter szerint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések szempontjából történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítja nemzeti költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé. A Kap vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat így 2021-től a kormány – a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett – 80 százalékkal egészíti ki. 2014-2020 között egy tagállam sem adott hozzá ennyi pénzt saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz és nagy valószínűséggel ezután sem fog – húzta alá. A kormány döntése azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére.
Ezzel megháromszorozzák a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásait és megújítják a vidéki Magyarországot. A Kap másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket – tette hozzá. Nagy István kiemelte: a források felhasználása tekintetében két szakasz következik. Kifejtette: az első szakasz azt jelenti, hogy már 2021 első felében meghirdetik azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van a 2014-2020 közötti szabályok alapján. Az uniós szabályozás 2023-tól változik, az idei és a 2022-es év átmeneti lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők új pályázatok. A második szakasz pedig az, hogy a 2023-2027 közötti időszak tekintetében a Közös agrárpolitika stratégiai tervében rögzítik a felhasználás pontos irányait és tartalmi elemeit. Mindkét esetben széles körű társadalmi konzultációt bonyolítanak majd le, bevonják az érdekelteket a munkába, hogy a magyar vidék lehető legtöbb szereplője érezze magáénak és a maga hasznára válónak a terveiket, elképzeléseiket – fűzte hozzá.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke emlékeztetett, hogy a 2018-ban kiadott, többéves fejlesztési javaslatcsomagukban részletesen kifejtették, hogy melyek azok a lépések, amelyek elengedhetetlenek tagjaik versenyképességének javításához. Ennek egyik sarkalatos pontja a fejlesztési források bővítése, a nemzeti társfinanszírozás növelése a vidékfejlesztési pillérben. A NAK üdvözli a kormány döntését, miszerint rendelkezésre bocsájtotta azokat a nemzeti forrásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az elmúlt évtized agrárgazdasági sikereit a következő évtizedben is az agrárium még dinamikusabb
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke szerint ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget valóban a gazdák érdekében okosan használják fel, komoly szervezettségre és összefogásra van szükség.
(MTI)

A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4.265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a XXI. század következő évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások teremtése. Nagy István hangsúlyozta, éppen ezért óriási a jelentősége annak, hogy a kormány bizalmat szavaz a magyar gazdáknak, az élelmiszer előállításában részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéki önkormányzatoknak azzal, hogy 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozását jelenti – emelte ki a tárcavezető.
Nagy István kiemelte, a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7.537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére – tette hozzá.
A tárcavezető megjegyezte, a soha nem látott nagyságrendű források révén természetesen folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése. Azt szeretnénk, hogy a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei legyenek a következő évtizedeknek- tette hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy a forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik.
Nagy István kifejtette, az elmúlt tíz év politikája a magyar föld és a magyar vidék védelmében, megerősítésében telt a kormány részéről, amelynek keretében szövetséget kötöttek a gazdákkal, elindult a Magyar Falu Program, megvalósult a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, eredményesen zárultak a földárverések. Ma a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel találja meg számításait egy fiatal vidéken, ahol megerősödött az agrár-középosztály és a családi gazdálkodók köre – emlékeztetett a miniszter.
(AM Sajtóiroda)

Kedvező adózási feltételeket és csökkenő adminisztrációs terheket biztosít a kormány az új családi gazdaságokról szóló törvényben a gazdálkodóknak – mondta csütörtökön Dunaharasztiban az agrárminiszter.
Nagy István a dunaharaszti Ficsor Tehenészetben tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az új szabályozás szerint három működési forma közül választhatnak a termelők. Maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát, vagy családi mezőgazdasági társaságot. Az új szabályozással a kormány egyszerűsíteni kívánja a mezőgazdasági termelők adózási környezetét és növelni a jelenlegi adómentességi értékhatárokat – fűzte hozzá az agrárminiszter.
A mezőgazdasági tárca vezetője ismertette, hogy a kisebb őstermelők számára évi 600 ezer forintról, a mindenkori minimálbér felére, közel egymillió forintra emelkedik az a bevételi határ, amelyhez még adóbevallást sem kell készíteni. Hozzátette, hogy adómentessé válik az átalányadózó őstermelő éves minimálbér ötszörösét meg nem haladó bevétele is, ami csaknem 10 millió forint. Az átalányadózás választhatóságának felső határa 8 millió forintról a minimálbér tízszeresére, közel 20 millió forintra növekszik – tette hozzá a miniszter. Nagy István beszélt arról, hogy az őstermelők családi gazdasága keretében tevékenykedő őstermelők adózása a jelenlegi családi gazdaság tagjaihoz hasonlóan történik, tehát az őstermelőknek nyújtott adókedvezmény többszöröződik.
Hozzátette, hogy az adómentességet biztosító átalányadózás csak abban az esetben választható, ha a közösen elért bevétel nem haladja meg a mindenkori minimálbér negyvenszeresét, a megközelítőleg 80 millió forintot. Az agrárminiszter elmondta, hogy a családi mezőgazdasági társaságoknál kizárólagos előny, hogy tagjaik számára a termőföld-adásvételeknél és haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított. Nagy István kitért arra, hogy Magyarországon 290 ezer őstermelőt és 24 ezer családi gazdaságot, 83 ezer taggal érintenek a most életbe lépő változások
(MTI)

Az Agrárminisztérium feladat- és hatásköre január 1-jével bővült. A mezőgazdasági öntözési célú kutak bejelentésével és engedélyezésével, a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekkel és a vízhasználattal kapcsolatban ezentúl az Agrárminisztériumhoz, illetve annak háttérintézményéhez, a Nemzeti Földügyi Központhoz kell fordulni.
A mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekkel kapcsolatos vízügyi és vízvédelmi hatósági, szakhatósági hatáskör – ideértve az engedélyezési, a felügyeleti és a vízkészlet-járulék nyilvántartási feladatokat – 2021. január 1-jétől a Belügyminisztériumtól az Agrárminisztériumhoz került. A gazdálkodók számára egyszerűbbé válik a felszín alatti vízből történő, mezőgazdasági célú öntözési tevékenységek bejelentése, és létrejön az öntözéssel összefüggő létesítmények egységes adatbázisa.
A feladatok hivatalos átadásán Gyüre Anita, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, Nagy János a Nemzeti Földügyi Központ elnöke, valamint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében dr. Mógor Judit tű. dandártábornok hatósági főigazgató-helyettes vett részt.
A felszín alatti vízkivételhez kapcsolódó további vízilétesítmények és vízimunkák engedélyezése továbbra is a katasztrófavédelem területi vízügyi hatóságainak hatáskörében marad.
Mindkét eljárás továbbra is mentes az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól.
(AM Sajtóiroda)

A családi gazdaságok erősítését, a generációváltás támogatását és a termelők együttműködésének ösztönzését célozza a családi gazdaságokról szóló jogszabály, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés – jelentette ki az agrárminiszter.
Nagy István a Kossuth Rádió Krónika című szerda reggeli műsorában emlékeztetett arra, hogy az élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési forma közül választhat. Így maradhat őstermelő, alkothat őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot – tette hozzá. Az agrárminiszter közölte, hogy a jövőre életbe lépő szabályozás kedvező adózási feltételeket biztosít majd, és csökkenti az adminisztrációs terheket. A kisebb őstermelők számára például nő az adómentesség értékhatára, és az éves minimálbér ötszörösét el nem érő bevételt nem terheli majd személyi jövedelemadó.
(MTI)

Az Agrárminisztérium a legkisebb mezőgazdasági termelők számára, tevékenységük támogatása és lehetőségeik bővítése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott, egyösszegű átalány támogatást biztosít termelő tevékenységük fejlesztésére.
A 2,5 milliárd forint keretösszeggel megjelent – Mezőgazdasági kisüzemek támogatása felhívás keretében – támogatási kérelmet olyan őstermelők, mikrovállalkozásnak és mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók vagy szociális szövetkezetek nyújthatnak be, akiknek/amelyeknek életvitelszerű tartózkodási helye, utóbbiak esetén székhelye, már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségekben (10 ezer fő alatti települések, tanyás térségekben pedig a 10 ezer fő feletti települések külterületei is) volt.
A támogatás igényelhető eszközvásárlásra, gépbeszerzésre, ültevénytelepítésre, állatvásárlás vagy éppen kézműves élelmiszerelőállító tevékenységükhöz kapcsolódó üzemfejlesztésre. A projektek megvalósítására kizárólag vidéki térségekben van lehetőség, azonban a megvalósítási hely eltérhet pl. a székhelytől, de nem lehet vidéki térségen kívüli terület.
Fontos feltétel – hogy a Vidékfejlesztési Programban rögzítetteknek megfelelően – a támogatást igénylőnek igazolnia kell, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró STÉ (Standard Termelési Érték), de legfeljebb 6000 euró STÉ értékű termelési potenciállal (üzemmérettel) kizárólagosan rendelkezett, vagy ezzel megegyező nettó árbevételt ért el mezőgazdasági termelésből vagy mezőgazdasági termelésből és termékfeldolgozásból. Néhány példával illusztrálva, 3000 eurónyi STÉ a gyakorlatban hozzávetőlegesen 2 hektár gyümölcsültetvényt, 1000 négyzetméteren zajló szamócatermesztést vagy mintegy 50 kecske tartását jelenti. Az STÉ számításához használható kalkulátor az alábbi linken érhető el: http://www.nak.hu/ste-kalkulator
A támogatást igénylőnek az üzleti tervében vállalnia kell, hogy legkésőbb a Támogatói Okirat hatálybalépésétől számított 4. év végére a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó üzemmérete meghaladja a 6000 euró STÉ üzemnagyságot, vagy a mezőgazdasági termelésből és feldolgozási tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele meghaladja a 6000 eurót.
A támogatás 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány támogatás, amelyet két részletben folyósítanak. A támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül majd, így nem szükséges külön kifizetési kérelem benyújtása, hanem a Támogatói Okirat után a kifizető ügynökség automatikusan utalja a támogatási összeg 75 százalékát. A fennmaradó összeg 25 százalékát pedig az üzleti tervben vállalt kötelezettségek teljesítése esetén benyújtott kifizetési kérelemkor.
A kötelező képzésen való részvételt a záró kifizetési kérelem benyújtásáig teljesíteni kell, amely a kedvezményezett számára térítésmentes. A felhívásra beérkező támogatási kérelmeket egyszerűsített kiválasztási eljárásrend alapján bírálják el. Előnyben részesülnek azon projektek, amelyeknél például cél a magasabb élőmunka igényű termékszerkezet kialakítása, vagy a megvalósítási hely valamely elmaradottabb, hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el.
A támogatási kérelmek benyújtására 2020. november 6-ától szakaszosan – azaz hét db két hetes benyújtási időszakban – előreláthatólag 2021. december 17-ig lesz lehetőség. A benyújtásra nyitva álló első szakasz 2020. november 20-áig tart, azonban a támogatási kérelmek benyújtására előreláthatólag a 2021. évben is lehetőségük lesz a támogatást igénylőknek. A részleteket tartalmazó pályázati felhívás és annak mellékletei a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el. A támogatási kérelmet kizárólag ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthat be a Magyar Államkincstár www.mvh.gov.hu elektronikus felületén.
(AM Sajtóiroda)

Megnyíltak hétfő délelőttől a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázatai, a pénzügyi keret jövőre 9,3 milliárd forint – közölte a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta: a kiírások a Bethlen Gábor Alapkezelő és a civilportál oldalán jelentek meg.
Hozzátette, a kormány civil alapja soha nem látott fejlődésen ment át 2012 óta: idén a pályázható összeg 7,7 milliárd forint volt, jövőre 9,3 milliárd, 2022-ben pedig átlépi a 10 milliárd forintot. Ez jól mutatja, hogy a kabinet nagy jelentőséget tulajdonít a civil szervezetek támogatásának – hangoztatta a helyettes államtitkár.

Ismertette: október 12-étől egy hónapon át az összevont szakmai és működési célokat is tartalmazó pályázatokat adhatják be a civil szervezetek, november 12-étől pedig az egyszerűsített pályázatokat várják, amelyek beadására szintén egy hónap áll rendelkezésre.
Mint hangsúlyozta, az egyszerűsített pályázatok keretösszege a tavalyi 200 ezer forintról 300 ezer forintra nőtt. Közölte azt is, hogy az október 12. és november 11. között pályázható normatív támogatások maximális összege 750 ezer forint, ami az ideihez képest 250 ezer forinttal nő.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a személyi jövedelemadónak az az egy százaléka, amelyet civil szervezeteknek adhatnak az adózók, de nem rendelkeznek róla, automatikusan a NEA-ba kerül, és a pénzt civil szervezetek támogatására fordítják. Az összeg pedig évről évre mintegy 1,5 milliárd forinttal nő – jelezte, azt is megjegyezve, hogy az állampolgárok mintegy 10 milliárd forint értékben rendelkeznek a civil egy százalékukról.
Szalay-Bobrovniczky Vince a pályázati döntéshozatalról felidézte, a NEA fő szerve a tanács, az alap továbbá öt – kilenctagú – kollégiummal rendelkezik, amelyek a kormánytól függetlenül működnek. A kollégiumok javaslatát hagyja jóvá a NEA tanácsa – fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár beszámolt arról is, az őszi pályázati kiírás oka, hogy a szervezetek minél hamarabb hozzájussanak jövő évi forrásaikhoz. Hozzátette: főszabály szerint magyarországi társpályázóval együtt határon túli civil szervezetek is pályázhatnak támogatásra.
Szalay-Bobrovniczky Vince a kormány és a civil társadalom kapcsolatáról szólva kitért arra is, hogy idén először nyitottak Falusi Civil Alapot 5 milliárd forintos keretösszeggel, amelyre az ötezer lakosúnál kisebb települések civil szervezetei pályázhattak. A pályázati időszak a nyáron lezárult, a kiértékelés folyik és hamarosan döntés születik a nyertesekről – jelezte. Ebből is látható, hogy a kormány által a civil szervezeteknek biztosított támogatás mértéke folyamatosan nő – fogalmazott, megjegyezve, jó lenne, ha ezt Brüsszelből is hasonlóképpen látnák.
“Számos, egészen hajmeresztő állítást fogalmaz meg Brüsszel a magyarországi civil életről, amelyekből egy szó nem igaz” – mondta, rámutatva arra, hogy Magyarországon “nagyon is él és virul a civil élet”. Ismertetése szerint több mint 60 ezer civil szervezet működik az országban, amelyek bőségesen tudnak gazdálkodni a forrásokkal.
(MTI)

Az Agrárminisztérium elkötelezett a mezőgazdasági kistermelők tevékenységének támogatása, lehetőségeik bővítése iránt. Ezért az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását elősegítendő, továbbá a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent a mezőgazdasági kisüzemek támogatására 2,5 milliárd forint keretösszeggel kiírt pályázati felhívás.
Támogatási kérelmet őstermelők, mikrovállalkozásnak és mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók vagy szociális szövetkezetek nyújthatnak be. A pályázat benyújtásának alapfeltétele annak igazolása, hogy a pályázó a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró STÉ (Standard Termelési Érték), de legfeljebb 6000 euró STÉ értékű termelési potenciállal (üzemmérettel) kizárólagosan rendelkezett, vagy ezzel megegyező nettó árbevételt ért el mezőgazdasági termelésből vagy mezőgazdasági termelésből és termékfeldolgozásból.

A támogatást igénylőnek az üzleti tervében vállalnia kell, hogy legkésőbb a Támogatói Okirat hatálybalépésétől számított 4. év végére a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó üzemmérete meghaladja a 6000 euró STÉ üzemnagyságot, vagy a mezőgazdasági termelésből és feldolgozási tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele meghaladja a 6000 eurót.

Az igényelhető átalánytámogatás összege 15.000 eurónak megfelelő forintösszeg, amely 5 évre szól, és két részletben folyósítják úgy, hogy a támogatási összeg 75%-át az elnyert támogatásról kiállított támogatói okirat megküldésével egyidejűleg fizetik ki a pályázónak. A támogatási összeg fennmaradó 25%-át a támogatási időszak végén, az üzleti tervben vállalt kötelezettségek teljesítésekor folyósítható. A nyertes pályázónak a pályázattal elnyert támogatási összeget gazdaságának fejlesztésére kell fordítania úgy, hogy ezáltal az üzleti tervben tett vállalásának, az üzemméret növelésével maradéktalanul eleget tehessen.

A támogatási kérelmek benyújtására 2020. november 6-tól szakaszosan, előreláthatólag 2021. december 17-ig vagy a rendelkezésre álló 2,5 milliárd forintos forrás kimerüléséig van lehetőség. A benyújtásra nyitva álló első szakasz 2020. november 20-ig tart. Támogatási kérelmet kizárólag az ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthat be, a Magyar Államkincstár https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén.

A részleteket tartalmazó pályázati felhívás és annak mellékletei a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el.
(AM Sajtóiroda)

Három milliárd forint keretösszeggel a helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális- és eszköz fejlesztését támogató pályázati felhívás jelent meg – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető szerint a koronavírus gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése érdekében továbbra is cél a vidéki térségekben élők egészséges, jó minőségű élelmiszerrel való ellátása, a helyi termelők piacra jutásának elősegítése- és a helyi alapanyagok felhasználásának támogatása, ezen keresztül pedig a helyi gazdaságok fejlesztése. A fenti célok megvalósítása olyan kisléptékű infrastrukturális és eszközberuházások megvalósításával biztosítható, amelyekkel a helyi termelők és a lakosság folyamatosan összekapcsolható. Hozzátette: ennek érdekében az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében megjelentette a VP6-7.2.1.1-20 számú Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális- és eszköz fejlesztését szolgáló pályázatát.
A tárcavezető a részleteket ismertetve elmondta, a felhívás keretében támogatható a helyi termékértékesítést szolgáló piacok és vásárterek működtetéséhez szükséges rögzített vagy mobil eszközök, hűtőpultok, hűtők, láda- és rekeszmosó/fertőtlenítő gépek, illetve zárható asztalok beszerzése, továbbá a helyi termékértékesítést szolgáló piacok helyiségeinek felújítása, vagy új helyiségek kialakítása, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák kialakítása és gépjárműbeszerzés. A pályázati felhívásra vidéki térségekben működő települési önkormányzatok, települési nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet.
Nagy István elmondta, hogy a felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 3 milliárd forint. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint, maximális mértéke az elszámolható költségek minimum 75, maximum 95 százaléka attól függően, hogy a fejlesztés helye szerinti település a kedvezményezett járások besorolásáról szóló Kormányrendelet mely járási kategóriájának felel meg.
A támogatási kérelmeket első körben 2020. november 2. és 2020. november 16. között lehet benyújtani. A pályázatok benyújtására a tervek szerint több szakaszban 2021. december 17. napjáig lesz majd lehetőség.
Támogatási kérelmet kizárólag az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthatnak be az Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén.
(AM Sajtóiroda)

Magyarország Kormánya nemzetünk szellemi és lelki megújulásában kiemelt partnerként tekint az egyházakra, melyek egyedülálló szolgálatukkal fontos szerepet töltenek be a társadalom életében.
A kommunista diktatúra évtizedei alatt az egyházi épületek rendkívül leromlottak, majd a sok esetben turisztikai szempontból is jelentős templomok a későbbiekben sem kapták meg a szükséges támogatásokat. 2010 óta jelentős lépések történtek ezen a téren is, de tennivaló még van bőven, ezért a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások támogatása címen felhívást tesz közzé.
A támogatás célja az egyházi hitéleti célú ingatlanok védelme, felújítása, bővítése. Az elbírálásnál előnyt élveznek a templomok külső felújítására és állagmegóvására vonatkozó igények, melyek a településkép változására is pozitív hatással vannak.
Az elnyerhető támogatás összegének felső határa 15.000.000,- Ft, saját forrás biztosítása nem szükséges. Bízunk benne, hogy így sok nehéz helyzetben levő hazai és határon túli magyar ajkú egyházi jogi személynek nyújthatunk érdemi segítséget.
Az állam és az egyházak közös felelőssége a magyar gazdaság helyi szereplőinek felkarolása – különösen a jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel –, így a támogatások a megvalósuló beruházásokon keresztül közvetve ezt a célt is szolgálják.
Fontos változás idén, hogy az eddig megszokottaktól eltérően egy új informatikai rendszerben, a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszerben (NIR) lehet az igényeket benyújtani, amely regisztrációt követően elérhető a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. weboldaláról.
A felhívás teljes szövege megtalálható:

2021. évi egyházi támogatási felhívások

(Miniszterelnökség)

A koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára – tájékoztatta az MTI-t Nagy István. Az agrárminiszter elmondta, hogy első körben 1261 vállalkozás részére 6,2 milliárd forint támogatást folyósított a Kincstár, a fennmaradó kifizetéseket folyamatosan utalják.

A tárcavezető kifejtette, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. A válságkezelő támogatások népszerűnek bizonyultak, a tizenkét meghirdetett intézkedésre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett – mondta.

A kérelmek elbírálását követően a Magyar Államkincstár megkezdte a támogatások kifizetését – hangsúlyozta Nagy István. Mint fogalmazott, az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozások számára a tervezett időpont előtt, már 2020. szeptember 25-én megkezdődött a támogatások kifizetése. Első körben 1261 vállalkozás részére 6,2 milliárd forint támogatást folyósítottak, a fennmaradó kifizetéseket a Kincstár folyamatosan teljesíti. A kérelembenyújtás második köre szeptember 14-én zárult, amely keretében 187 élelmiszer-feldolgozó vállalkozás igényelt 500 millió forint támogatást. A kérelmek feldolgozását követően a kifizetések az érintettek részére megkezdődnek.

A miniszter elmondta, hogy a juhágazat részére is megkezdődött a támogatások folyósítása. 2020. szeptember 25-én mintegy 5400 anyajuhtartó részére 833 millió forint támogatást utaltak át. Az anyajuhtartók részéről beérkezett kérelmek elbírálását követően a Kincstár folyamatosan teljesíti a további kifizetéseket is.

Korábban a kertészeti tevékenységet végző gazdálkodók, a méhészek és a tejhasznú tehéntartó gazdálkodók számára összesen 3,12 milliárd forint támogatást fizetett ki a Kincstár.
(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Program keretében a helyi életminőség javítását célzó különböző pályázati kiírásokra idén eddig több mint 15 000 kérelmet adtak be a kistelepülési önkormányzatok, a történelmi egyházak, a falvakban működő civil szervezetek és a területileg illetékes tankerületi központok.
Az elmúlt hétvégén négy pályázati kiírás zárult le. A Magyar Falu Programnak köszönhetően szolgálati lakások felújítására, kialakítására; faluházak felújítására; óvodai sporttermek, tornaszobák fejlesztésére; valamint óvodaépületek felújítására pályázhattak a falvak önkormányzatai összesen tizennégy és fél milliárd forint keretösszegben.
Hét pályázati kiírás továbbra is nyitva áll: elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására; építési telkek kialakítására, közművesítésre; önkormányzati kerékpárút építésére; egyházi közösségek, illetve önkormányzatok tulajdonában lévő temetők infrastrukturális fejlesztésére szeptember 10-ig lehet a kérelmeket benyújtani. Ezen felül iskolaépületek felújítására; valamint iskolai tornatermek, tornaszobák fejlesztésére szeptember 18-ig áll nyitva pályázati kiírás.
A Magyar Falu Programnak köszönhetően majdnem minden magyar kistelepülésen megvalósul valamilyen helyben fontos fejlesztés. Az indulástól számítva idén év végéig várhatóan a tízezret is meghaladja a nyertes pályázatok száma, amelyen hazánk 2870 db ötezer fő alatti települése osztozhat.
(Miniszterelnökség)

Iskolai tornaterem és tornaszoba fejlesztésére, óvodai sportterem és tornaszoba kialakítására, szolgálati lakás létrehozására, faluházak külső és belső korszerűsítésére, valamint iskola és – óvodaépületek felújítására nyújthatják be pályázataikat mától az 5000 fő, vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások, illetve a területileg illetékes tankerületi központok.
A Magyar Falu Program 6 pályázati kiírására összesen huszonkét milliárd forintot biztosít a kormány. A kistelepülések iskolai és óvodai tornaszobáinak fejlesztésére ötmilliárd forint, míg iskola- és óvodaépületek felújítására tízmilliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. A faluházak ötmilliárd forintból újulhatnak meg, kétmilliárd forintból pedig a közfeladatot ellátó személy lakhatásának biztosítására szolgálati lakást hozhatnak létre az egyes települések önkormányzatai.
A Miniszterelnökség, – a vidéki kistelepülések hátrányainak mérséklése és az életminőség javítása céljából – az idei évben 22 pályázati kiírást tett közzé a Magyar Falu Program keretein belül.
A pályázatok beadására a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül van lehetőség, 2020. szeptember 4-ig. A nyertes pályázatokról 60 napon belül döntés születik.
(Miniszterelnökség)

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.
Felismerve továbbá azt, hogy a hazai jó minőségű erdészeti szaporítóanyag iránt fokozódó kereslet mutatkozik és az erdészeti szaporítóanyag termesztési ágazat versenyképességének fenntartásához, fokozásához további intézkedések szükségesek, valamint az új gépek, eszközök beszerzése vagy minőségi cseréje jelentős terheket ró a gazdálkodókra, indokolt a megfelelően ösztönző támogatási rendszer kialakítása, a Vidékfejlesztési Program eddigi eredményeinek megtartása érdekében.
A fenti célok elérése érdekében az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében megjelentette a VP2-4.1.3.7-20 Csemetekertek gépbeszerzése című felhívást.
A felhívás keretében az erdészeti szaporítóanyag-termesztési ágazat hatékonyságának javításához szükséges gépek, eszközök beszerzésére, így különösen traktorokra, a terület-előkészítés, növényvédelem és szaporító anyagtermesztés gépeire lehet támogatási kérelmet benyújtani.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 50 millió Ft, maximális mértéke a közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40%-a, a nem közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 50%-a, fiatal mezőgazdasági termelő számára 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitással.
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 1 milliárd Ft.
A támogatási kérelmeket mezőgazdasági termelők nyújthatnak be, első körben 2020. szeptember 1. és 2020. szeptember 8. között. Pályázat benyújtására a tervek szerint több szakaszban 2021. július 20. napjáig lesz lehetőség.

Támogatási kérelmet kizárólag a Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthatnak be az Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén.
(AM Sajtóiroda)

Megjelentek az idei utolsó pályázatok a Magyar Falu Program keretében, ezúttal 12 milliárd forint keretösszegben lehet pályázni önkormányzati kerékpárutak építésére, temetőfejlesztésre, építési telkek kialakítására, valamint elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Gyopáros Alpár elmondta: a most kiírt utolsó pályázatokkal 22-re emelkedett a Magyar falu program idei pályázatainak száma, ebből hatban már eredményt hirdettek.A politikus kiemelte: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázatokat pedig szeptember 10-éig lehet benyújtani. A nyertes pályázókról 60 napon belül döntenek, a támogatási okirat aláírását követő öt napon belül pedig az önkormányzatoknál lesz a forrás.
A kormánybiztos elmondta: önkormányzati kerékpárutak építésére, meglévők fejlesztésére négymilliárd forint áll rendelkezésre, egy település legfeljebb 50 millió forintra pályázhat. A pályázaton helyben fontos, belterületi, vagy belterületet külterülettel összekötő kerékpárutak építését támogatják.
Most jelent meg a pályázati kiírás az önkormányzati és egyházi temetők fejlesztésére is, erre hárommilliárd forint áll rendelkezésre. Többek között épületrekonstrukcióra, illemhely-létesítésre, kerítésjavításra lehet igénybe venni. Infrastrukturális fejlesztések esetén 30 millió forint a maximális támogatási összeg, a kisebb fejlesztéseknél ötmillió forint. Gyopáros Alpár elmondta: a tavaly meghirdetett hasonló pályázat nagyon népszerű volt az önkormányzatok körében.
A Magyar Falu Programban pályázni lehet építési telkek kialakítására is. A kormánybiztos elmondta: vannak települések, ahol nagy az érdeklődés a beköltözésre, de elfogytak a használt lakóingatlanok. A pályázattal elnyert pénzből az önkormányzatok többek között a telekalakítások hatósági díjait, az új telkek közművesítési költségeit finanszírozhatják. A programra hárommilliárd forint áll rendelkezésre, egy település legfeljebb 15 millió forintra pályázhat.
Pályázni lehet továbbá a településképet romboló, elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására, bontására vagy felújítására is, erre a célra kétmilliárd forint áll rendelkezésre, a maximális támogatási összeg ötmillió forint.
Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy Magyarországon a közbeszéd része a magyar vidék jövője. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal szerint a vidéket hagyni kell elnéptelenedni, kipusztulni, erre pedig ékes bizonyíték a 2010 előtti kormány tevékenysége, amikor bölcsődék, óvodák, iskolák zártak be vidéken, nőtt a munkanélküliség és adósságcsapdába kergették a vidékieket – tette hozzá. Megjegyezte: most pedig a Momentum politikusai gondolkodnak hasonlóan a vidékről, egyik elnökségi tagjuk pár éve azt mondta, “rühelli” a vidékieket.
A kormány és a Fidesz-KDNP számára fontosak a vidéken élők és mindent megteszünk, hogy a vidéki települések ne néptelenedjenek el, az ott élők életminősége folyamatosan javuljon – mondta Gyopáros Alpár.
Hozzátette: ennek érdekében indult a Magyar Falu Program, amely 2019-es indulásának évében 150 milliárd forint állt rendelkezésre vidékfejlesztésre, 2020-ban már 219 milliárd forint, jövőre pedig 252 milliárd forint lesz fordítható a vidéken élők életminőségének fejlesztésére.
(MTI, Miniszterelnökség)

Összesen 22 milliárd forint értékben hat új pályázati kiírást tett közzé kedden a kormány a Magyar Falu Programban – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Budapesten, sajtótájékoztatón.
Gyopáros Alpár elmondta: a 2020-ban már második körben kiírt pályázatokkal együtt idén eddig 17 pályázattal segítik a kistelepüléseket. Tavaly egész évben 16 felhívást hirdettek, idén pedig még további pályázatokat is közzé fognak tenni.
A most megjelent pályázatok infrastruktúrafejlesztést, illetve szolgáltatásfejlesztést céloznak annak érdekében, hogy falvakban élők életminősége jelentősen javulni tudjon – közölte a kormánybiztos.
Kifejtette: az első két pályázat keretében kistelepülések iskolaépületeinek, illetve tornatermeinek, tornacsarnokainak felújítására lehet jelentkezni. Ebben az esetben a kedvezményezettek a tankerületi központok, és a két pályázat keretösszege 7,5 milliárd forint.
Ugyancsak 7,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre az óvodaépületek, valamint tornaszobák felújítására, új épületek létesítésére a települési önkormányzatok, valamint az önkormányzati társulások számára.
“Volt olyan időszak Magyarországon, amikor különösen a vidéket sújtotta a baloldali kormányok iskola- és óvodabezárási hulláma, amikor százával zártak be oktatási helyeket, intézményeket” – fogalmazott a kormánybiztos. Hozzátette: ehhez képest a jelenlegi kormány csak tavaly és az idén a Magyar Falu Program keretében százával újít meg óvoda- és iskolaépületeket vagy éppen indít új beruházásokat.
Az ötödik pályázat faluházak felújítására szolgál. Az 5 milliárd forintos keretösszegből olyan, jellemzően többfunkciós épületek újulhatnak meg, ahol a polgármesteri hivatal mellett akár a falugondnok vagy a falugazdász irodája, esetleg egy könyvtárterem vagy egyéb más közfunkció is helyet kap.
A hatodik pályázati forrásból szolgálati lakások felújítására, kialakítására van lehetőség összesen 2 milliárd forint értékben. Ezzel kifejezetten olyan közfeladatot ellátók számára alakíthatók ki szolgálati lakások, amelyek “hiányszakmáknak” számítanak a kistelepüléseken – mondta, ezek közé sorolva az egészségügyi dolgozók, orvosok, védőnők mellett a pedagógusokat, óvodapedagógusokat, bölcsődei gondozókat, a körzeti megbízottakat és a kulturális foglalkoztatottakat.
Valamennyi kiírást kedden hozták nyilvánosságra, a pályázatokat augusztus 5-étől szeptember 4-éig lehet benyújtani. Gyopáros Alpár elmondta: ahogy a Magyar Falu Programban eddig, most is vállalják, hogy ezt követően 60 napon belül döntést hoznak a nyertes pályázatokról, a támogatást pedig a döntéstől számított 5 napon belül a nyertesek rendelkezésére bocsátják.
(MTI)

A települési önkormányzatok és az egyházközségek mellett civil szervezetek is benyújthatják pályázataikat a Magyar Falu Program különböző kiírásaira – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Békés megyei Csabacsűdön, a helyi fejlesztések átadásán csütörtökön.
Gyopáros Alpár az esemény után az MTI-nek elmondta, az idén elindított, a kistelepüléseken élők életkörülményeinek javítására létrehozott Falusi Civil Alapban négy tevékenységi körre, ingatlanfejlesztésre, gépjárműbeszerzésre, kis értékű eszközfejlesztésre, vagy rendezvények megszervezésére nyújthatók be pályázatok.
Erre a kiírásra augusztus 7-ig van lehetőségük pályázni a falusi civil szervezeteknek – tette hozzá.
A kormánybiztos szólt arról is, hogy a kabinet döntése értelmében a faluprogram pályázati rendszere 40 milliárd forint többletforrással egészül ki, erre az összegre várhatóan a következő hetekben írják majd ki a pályázatokat.
Gyopáros Alpár megjegyezte, a falusi fejlesztéseket, a mellékúthálózat rekonstrukcióját és a falusi csok alprogramját is magában foglaló Magyar Falu Program teljes keretösszege tavaly 150 milliárd forint volt, idén ez az összeg elérte a 200 milliárd forintot, jövőre pedig átlépheti a 250 milliárd forintot.
Dankó Béla, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében arról beszélt, a kormány a pályázati források biztosításával szeretne lehetőséget teremteni a vidéki települések fejlesztésére és élhetőbbé tételére.
Molnár József, az 1744 lelkes Csabacsűd Fidesz-KDNP-s polgármestere az eseményen elmondta, a faluprogram kiírási keretében 36,7 millió forintot nyert el a település. Négy nyertes pályázat révén az orvosi rendelő rekonstrukciójára csaknem 20 millió forintot, a művelődési ház felújítására több mint 12 millió forintot, a közösségi terek és az óvoda udvarának fejlesztésére pedig 4,2 millió forintot fordíthattak.
(MTI, Miniszterelnökség)

A Magyar falu program keretén belül megjelent a tanya- és falugondnoki buszok beszerzésére kiírt pályázat – jelentette be szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Gyopáros Alpár közölte, hogy a pályázati felület július 16-án nyílik meg, a kérelmeket augusztus 15-ig lehet beadni. A támogatás értékhatára 15 millió forint. A pályázatok elbírálása után, a támogatói okiratok kibocsátását követő öt nap alatt folyósítják a megítélt összeget.
A pályázat akadálymentesített buszok beszerzését támogatja, hiszen a kistelepülési szolgálatok elsősorban iskolások, idősek, betegek és kisgyermekesek szállítását segítik. Gyopáros Alpár ehhez kapcsolódva köszönetet mondott a tanya- és falugondnokoknak, amiért az egészségügyi, rendvédelmi és katasztrófavédelmi dolgozók mellett meghatározó szerepet játszottak a koronavírus-járvány elleni védekezésben.
A kormánybiztos az idei kiíráson is több száz sikeres kérelemre számít. A tavalyi buszbeszerzési pályázat 339 települést segített új járműhöz, ebből 148 helyen a támogatásnak köszönhetően jött létre a szolgálat – közölte.
Hozzátette, hogy az önkormányzatok lehetőségeit a kormány ettől függetlenül is bővítette, hiszen idén a korábbi 600 helyett már a legfeljebb 800 lakosú, hamarosan pedig a legfeljebb ezerfős települések is foglalkoztathatnak falugondnokokat. A szolgálat normatív támogatása évek óta folyamatosan nő, a korábbi alig 2,5 millió forintról 2021-re 4,5 millió forintra emelkedik.
A Magyar falu program keretében további tíz kiírás jelent meg az elmúlt hónapokban. Gyopáros Alpár kitért arra, hogy az egy éve elindított falusi csokra 11 hónap alatt több mint 10 ezer család több mint 54 milliárd forint támogatási igényt nyújtott be, és a programhoz kapcsolódóan 2019-től az év végéig csaknem ezer kilométernyi mellékút újulhat meg országszerte.
(MTI)

Az öntözött területek növelését célzó beruházások eredményes megvalósítása érdekében döntött az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázatának módosításáról.
A mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés, ezért az Agrárminisztérium a pályázati lehetőség meghosszabbításáról döntött. A gazdálkodók a maximálisan elnyerhető 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási összegre több szakaszban, akár 2021. június 4-ig is pályázhatnak. A módosított pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu oldalon érhető el.
A gazdálkodók 2016. óta pályázhatnak a Vidékfejlesztési Program öntözésfejlesztési pályázatára, amelynek keretében mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre többek között a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, valamint takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására. A pályázat keretében eddig 440 nyertes esetében 22,6 milliárd forint összegben történt kötelezettségvállalás.
(AM Sajtóiroda)

A kormány 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosított az agrártárca részére a Gazdaságvédelmi Alapból. Az átmeneti támogatás részletszabályai szerint ezt az összeget a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek és élelmiszeripari vállalkozások használhatják fel a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak kezelésére – közölte Nagy István agrárminiszter.
A támogatásra vonatkozó kérelmeket június 29-től, három ütemben lehet majd benyújtani a Magyar Államkincstár által erre a célra létrehozott elektronikus felületén – ismertette a tárcavezető. Elsőként, 2020. június 29. és július 12. között a baromfi- és a sertéságazat szereplői igényelhetnek a mindösszesen 3 illetve 2,75 milliárd forintos keretösszegből. Rajtuk kívül szintén az első ütemben adhatják be kérelmüket a kertészek és a halgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások is. A kertészeti ágazatban tevékenykedők részére 1,4 milliárd forint, míg a halgazdálkodóknak 500 millió forint keretösszegű támogatást különítettek el. Ugyanebben a szakaszban jelentkezhetnek az élelmiszeripar szereplői is, számukra mintegy 8 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta el a miniszter.
A második támogatási kérelem benyújtási körben, 2020. július 13. és július 27. között nyújthatják be igényeiket a méhészek, valamint az anyajuh-, és az anyatehén tartók ágazatonként 1-1 milliárd forint keretösszegű támogatásra, a tejhasznú szarvasmarha tenyésztők pedig mintegy 1,8 milliárd forintos keretösszegig adhatnak be kérelmet. Nagy István hozzátette: ugyancsak ebben a szakaszban kerülnek sorra a zöldségtermesztők, akik 1,2 milliárd keretösszegű átmeneti támogatáshoz juthatnak.
A bortermelők a harmadik szakaszban, 2020. július 28. és augusztus 10. között benyújtják be átmeneti támogatási kérelmeiket a részükre elkülönített 1,8 milliárd forint keretösszegre. Ebben az ütemben nyújthatnak be kérelmet a lótenyésztők is, összesen 250 millió forint keretösszegre.
A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy külön 1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási keretről született döntés a zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek megsegítésére. Az intézkedés lehetővé teszi például, hogy a termelői szervezetek – karitatív szervezeteken keresztül – ingyenesen szétoszthassák a megmaradt termékeket, illetve hogy a fogyasztás ösztönzését célzó marketingakciókat indíthassanak.
A fentieken túl további három ágazat is részesül a 25 milliárd forintos többletforrásból. A nyúl és kecskeágazat esetében a már működő mezőgazdasági csekély összegű jogcímek támogatás összegei és keretösszegei emelkednek.
(AM Sajtóiroda)

Kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit javítja egy 5,5 milliárd forint keretösszegű, a nyáron megjelenő pályázattal az Agárminisztérium, a Vidékfejlesztési program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton Pannonhalmán, ahol újraindult a Pannonkamra elnevezésű termelői piac.
A tárcavezető elmondta: a pályázatban a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére 2,5 milliárd forint, a helyi termékértékesítő piacok és vásárterek támogatására 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A kisüzemek fejlesztésére irányuló pályázat a legkisebb termelőknek nyújt segítséget mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozási tevékenységek fejlesztésére. A 15 ezer eurónak (5 192 700 forint) megfelelő támogatási összeg egyszeri és szabadon felhasználható. Azok a termelők pályázhatnak, amelyeknek a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró (1 038 540 millió forint) és maximum 6000 euró (2 077 080 millió forint) standard termelési értékkel rendelkeznek.
A helyi termékértékesítő piacok és vásárterek fejlesztésére a vidéki önkormányzatoknak nyújtott támogatás maximuma százmillió forint lesz. Fedett és fedetlen tereket lehet létrehozni, vagy felújítani, a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális háttérrel. A cél, hogy a helyi piacok és vásárterek színvonalasan működjenek – tette hozzá Nagy István.
Nagy István kiemelte, hogy a kormány célja a magyar gazdaság erősítése, a munkahelyek védelme, a magyar vidék megerősítése. A koronavírus járvány okozta gazdasági kihívások kezelésére számos intézkedést hozott a kormány, a termelők talpon maradása és fejlődése érdekében, pénzügyi segítségről, adó- és hitelkönnyítésekről döntöttek, emellett számos szabályozást egyszerűsítettek.
Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák sorsa a vásárlók kezében van, ezért fontos, hogy tudatos vásárlásra ösztönözzék az embereket. “A vásárlók kötődését meg kell erősítenünk a hazai termékek iránt” – szögezte le. A tárcavezető elmondta azt is, hogy a Vidékfejlesztési program keretében több mint 6 milliárd forintot fordítottak helyi termelői piacok kialakítására, ezek száma az elmúlt nyolc évben közel háromszorosára emelkedett, megközelíti a 300-at.
Kara Ákos, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy három nagy beruházás van folyamatban Pannonhalmán: kialakítják a település új idegenforgalmi központját, épül a Pannonhalmát Győrrel összekötő kerékpárút és tanuszodát építenek. Ezek részei annak a fejlesztési koncepciónak, amely nem csak a várost, hanem az egész térséget érinti – mondta.
Németh Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke azt emelte ki, hogy a termelői piacok segítik, hogy a helyben termelt és egészséges élelmiszer kerüljön a családok asztalára, a termelők el tudják adni portékáikat, egyben közösségteremtő erejük is van. Pannonhalmán minden hónap harmadik vasárnapján rendezik meg a termelői piacot.
(MTI)

Megjelentek a falusi civil szervezetek számára a Magyar Falu Program keretében kiírt – ötmilliárd forint keretösszegű – pályázati lehetőségek – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gyopáros Alpár közölte: a kiírás már elérhető a kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő honlapján. A pályázatokat július 1-jétől lehet benyújtani augusztus 7-éig.
Tájékoztatása szerint az ötezer fő alatti településeken működő civil szervezetek támogatásával tovább bővül a Magyar Falu Program kedvezményezetti köre.
“Ők rendkívül fontos munkát végeznek a kistelepüléseken” – hangsúlyozta a kormánybiztos. Úgy fogalmazott: ezért a kormány nemcsak honorálni, hanem ösztönözni is kívánja közösségépítő munkájukat.
Gyopáros Alpár a program bővítésének szükségességéről szólva azt mondta: a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején “tudatos falurombolás” zajlott, aminek következtében “nagyon nagymérvű” elvándorlás indult meg a falvakból, és nagyjából egy évtized alatt drasztikusan csökkent a kistelepülések lélekszáma.
“Ezért kellett meghirdetünk a Magyar Falu Programot” – mutatott rá a kormánybiztos, aki annak eredményei között említette, hogy fél év alatt mintegy tízezer család igényelte a falusi csok-ot, két év alatt 100 milliárd forint értékben mintegy 800 kilométer mellékút újul meg. A kistelepülési önkormányzatok és egyházközségek részére idén és tavaly is számos pályázati lehetőséget hirdettek meg összesen 100 milliárd forint értékben – elevenítette fel Gyopáros Alpár.
Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a részletekről elmondta: hatmillió forintos értékhatárig ingatlanvásárlására és felújítására, négymillió forintig új és tíz évnél nem idősebb használt gépjárművek beszerzésére, kétmillió forintig egyéb eszközök megvásárlására, valamint programszervezésre szintén kétmillió forintig lehet pályázni.
A pályázók június folyamán tanulmányozhatják a kiírást, a pályázatokat július elsejétől augusztus 7-éig lehet benyújtani, azok elbírálása után a tervek szerint október-novemberben lehet megkötni a támogatói szerződéseket – ismertetette menetrendet a politikus.
A további feltételekről Szalay-Bobrovniczky Vince kifejtette: azok a szervezetek pályázhatnak, amelyeket tavaly év végéig jegyeztek be az Országos Bírósági Hivatalnál, illetve érvényes számviteli beszámolóval rendelkeznek legalább a 2018-as évről. A pályázatokat 2021. december 31-éig kell megvalósítani.
Szalay-Bobrovniczky Vince egyúttal arra kérte a pályázókat, hogy alaposan tanulmányozzák át a kiírást, majd összegzésként kiemelte: azok segítségével olyan fejlesztéseket lehet megvalósítani, amelyeknek “tartós a hatása”.
(MTI, Miniszterelnökség)

A mezőgazdasági termelést érintő kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kezelése, így az aszálykárok kompenzálása is a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül történik. Az alábbiakban adunk tájékoztatást az aszálykárok kárenyhítési rendszerben történő kezeléséről, a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokról és az agrártámogatások feltételeinek aszály miatti lehetetlenülése esetén alkalmazandó vis maior bejelentésről.
1. Agrárkár-enyhítési rendszer
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt, kárenyhítés során alkalmazott aszályfogalom szerint aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
– a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
– a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol. Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából tehát akkor fordul elő, ha az aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta.
Az aszálykár bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül – https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer. A kárbejelentésben a falugazdászok segítséget nyújtanak.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a https://agro.met.hu/ honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.
Az aszálykárok után a kárenyhítési rendszerben tag termelő az alábbi fő támogatási feltételek együttes teljesülése esetén jogosult kárenyhítő juttatásra:
– a termelő az aszálykárt annak első észlelését követő 15 napon belül bejelenti az agrárkár-megállapító szervhez,
– az aszálykár miatt a növénykultúrában bekövetkezett, 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) az agrárkár-megállapító szerv igazolja,
– a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizeti,
– a termelő által aszálykárra bejelentett terület az agrárminiszter aszályhelyzetről szóló, szeptember 30-a után kiadott éves közleményében – amely a teljes tárgyévi vegetációs időszak vonatkozásában tartalmazza mindazon területeket, ahol aszály volt megfigyelhető – szerepel, és
– a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig benyújtja.
A kárenyhítés keretében megjelentetett miniszteri aszályközleményt kizárólag az aszálykárt szenvedett termelők kárenyhítő juttatásának kifizetése érdekében adják ki és a közlemény egyéb szerződési kötelezettségek alól nem ad felmentést, nem eredményezi egyéb teljesítési kötelezettség automatikus elengedését.
2. Szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályozás
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 5. § (2) és (3) bekezdései szerint a mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha a mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésben egyedi azonosításra alkalmas módon meghatározták azon mezőgazdasági földterületeket, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti, és meghatározták az adott területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségét és
– a rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem termett meg, amelyről a másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, valamint
– a káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági kockázatkezelési törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági döntéssel igazolta.
A mezőgazdasági kockázatkezelési törvény vonatkozó rendelkezései alapján a termelő szerződéses kötelezettségei teljesítése során, az aszálykár miatti teljesítési lehetetlenülés alátámasztására felhasználhatja a kárenyhítési eljárásban a kárbejelentés nyomán az agrárkár-megállapító szerv által meghozott, káresemény bekövetkezését igazoló hatósági döntést. A kárbejelentésre hozott döntésben szerepel többek között a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye, a várható hozamcsökkenés mértéke és a kár helye is.
3. Agrártámogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentés
Az ügyfélnek lehetősége van vis maior bejelentést tenni, amennyiben elháríthatatlan külső ok (vis maior helyzet), például aszály miatt valamilyen támogatási feltételt nem tudott betartani, vagy nem tudja már a betartását vállalni, így ez alapján más támogatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek alól kaphat a termelő felmentést. A Magyar Államkincstár – többek között szakhatósági igazolás vagy más hitelt érdemlő tényadatok alapján – vis maiornak ismer el minden olyan különleges körülményt, cselekményt vagy eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani. A vis maior esemény bekövetkeztével kapcsolatos bejelentést a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített elektronikus formanyomtatványon (W0193 vis maior bejelentés nyomtatvány) kell benyújtani, szintén a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon keresztül.
(AM Sajtóiroda)

Új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot hirdet az Agrárminisztérium (AM) 80 milliárd forint értékben a nyáron a nagy hozzáadott értéket jelentő állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára, a koronavírus-járvány agrárgazdasági hatásainak mérséklése és a versenyképesség növelése érdekében – közölte Nagy István agrárminiszter csütörtökön a Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium? – Portfolió agrárium online konferencián.

A tárcavezető ismertette, hogy 50 milliárd forint értékben írnak ki a teljes állattenyésztési ágazatot felölelő felhívást a haszonállatokat tartóknak állattartó telepeik megújítására. Lehetőség nyílik az állattartásra, valamint az előállított termék kezelésére, tárolására szolgáló épületek, építmények létrehozására, kialakítására, továbbá építéssel nem járó projektek megvalósítására is az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésén keresztül.
Nagy István szerint a koronavírus járvány okozta európai gazdasági helyzetben érdemes olyan típusú és méretű beruházásokat is finanszírozni, amelyek a nemzetközi versenyben is tartós versenyelőnyhöz képesek juttatni a hazai termelést, csökkentik az importkitettséget és növelik az exportképességet.
Közölte: 30 milliárd forinttal támogatják az üveg és fóliaborítású növényházak építését és korszerűsítését, a zöldség-gyümölcs hűtőházi kapacitások, hűtőtárolók és zöldségtárolók építését, meglévő létesítmények bővítését, korszerűsítését, amely kiegészül a betakarítás utáni áruvá alakítást szolgáló válogatást, csomagolást szolgáló technológiák támogatásával. Ezzel is segíteni kívánják a folyamatos, egész évben rendelkezésre álló zöldség-gyümölcs ellátás alapvető feltételeinek megteremtését. Mindkét esetben az elnyerhető támogatás maximális összege az eddigi 500 millió forint helyett 2 milliárd forint lesz, a pályázatokat a vidékfejlesztési programból finanszírozzák. A tervek szerint az állattartó telepek korszerűsítésére irányuló pályázatot júliusban, a kertészeti ágazat fejlesztésére irányuló pályázatot augusztusban ismerhetik meg az érintettek – tette hozzá Nagy István.
A miniszter előadásában a koronavírus-járvány miatt megtett és tervezett, nemzetgazdaságot érintő, kormányzati intézkedések mellett megemlítette, hogy 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási program készült a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. A támogatási programok célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme.
Ezek a programok csaknem 35 ezer potenciális kezdeményezettet érintenek, amely vállalkozások közvetlenül 140 ezer embert foglalkoztatnak. A 25 milliárd forintos többletforrásból 24 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak az élelmiszeripar, a dísznövény-, a zöldség-, a bor-, a sertés-, a baromfi-, a hal-, a juh és kecske-, a nyúl-, a húsmarha- és a tejelő szarvasmarha ágazat, a méhészet, valamint a lótenyésztés szereplői.
A támogatási kérelmek beadásához szükséges új elektronikus felület már előkészítés alatt áll, a tervek szerint június végétől három ütemben történik a kérelembeadás, és augusztustól ütemesen megindul a támogatások kifizetése az érintettek részére. Az élelmiszeripari, a dísznövény és halágazati támogatások foglalkoztatáshoz kötötten, a mezőgazdasági ágazati támogatások a termelési kapacitások védelme érdekében alapvetően állatlétszámhoz vagy a termelt növényi kultúra nagyságához kapcsolódnak – jegyezte meg.
(MTI)

Az Agrárminisztérium három szakaszban hirdeti meg a Gazdaságvédelmi Alap által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére biztosított 25 milliárd forintnyi, támogatási programot amelyek a mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat segítik.
A támogatási program első – június legvégétől két héten keresztül tartó – kérelembenyújtási szakaszában nyílik meg az élelmiszeripar számára egy 8 milliárd forintos, a baromfitartók számára egy 3 milliárd forintos, a sertéstartók részére egy 2,75 milliárd forintos, a dísznövényágazat részére 1,4 milliárd forintos, a halgazdálkodók számára pedig egy 500 millió forintos támogatási keretösszeg.
A baromfi- és sertéságazati támogatás alapja az állatjóléti támogatások során igazolt állategység, a dísznövény- és a halgazdálkodók esetében a vállalkozásokban dolgozó foglalkoztatottak száma.
A második szakaszban – július második felében – nyílik meg a juh- és húsmarha ágazat számára az 1-1 milliárd forintos, a tejhasznú szarvasmarha ágazat számára az 1,8 milliárd forintos, a méhészet számára az 1 milliárd forintos és a zöldségnövény termesztők esetében az 1,2 milliárd keretösszegű támogatási lehetőség.
E támogatások alapja a tej- és húshasznú szarvasmarhák, valamint a juhok tekintetében 2019. évi állatlétszámok, a méhészek esetében a méhcsaládok száma, a zöldségnövény termesztők esetében pedig a zöldségkultúrákkal művelt terület nagysága.
A harmadik szakaszban – augusztus első felében – nyílnak meg a nehéz helyzetbe került borászatok 1,8 milliárd forintos és a lótenyésztők 250 millió forintos keretösszegű támogatási konstrukciói. A támogatás alapja a borászatok esetében az árutermelő szőlőültetvény terület nagysága, míg a lótenyésztők esetében a vemhes kancák száma.
A támogatások igénybevételét lehetővé tevő konstrukciók rendeletei várhatóan a következő hetekben jelennek meg.
(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Program idei pályázati forrásaiból újabb jelentős beruházások segíthetik a vidék népességmegtartó erejének növelését – jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Szilvásváradon.
Gyopáros Alpár közölte: idén a program részeként eddig kilenc, részben a tavalyi tematikát követő pályázatot hirdettek meg.
Ismét elérhetők az út- és járdafejlesztési, valamint az önkormányzati vagy egyházi közösségi terek kialakítását, korszerűsítését és az óvodaudvarok fejlesztését célzó források. Új elemként játszóterek fejlesztésére és építésére is nyerhetnek pénzt a kistelepülések – tette hozzá.
Jelezte, hogy 2020-ban még két kiírás jelenik meg: hamarosan megnyílik a falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjárműbeszerzését segítő keret és a falusi civil alap, amely az önkormányzatok és egyházközségek mellett a civil szervezeteket is bevonja a támogatottak körébe. Utóbbiak négy tevékenységre pályázhatnak az erre elkülönített 5 milliárd forintból – mondta.
Emlékeztetett: Magyarország mintegy 2900 ötezer lélekszám alatti települése közül 2500 népessége az országos átlagnál nagyobb arányban csökkent az elmúlt évtizedekben.
A kormány 2018-ban a Magyar Falu Programot a folyamat megfordítása és a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében indította útjára. “Mivel a probléma összetett, a program is több lábon áll” – fogalmazott, felidézve: tavaly három alprogram látott napvilágot; a falusi csok nyáron indult, és év végéig több mint 7000 család vette igénybe. Emellett népszerű volt a munkába járást segítő falusi útalap, mely az állami mellékúthálózat felújítását célozza – hangsúlyozta.
Múlt évben és idén együttesen mintegy 100 milliárd forintot költ a kormány e célra, melyből 600-800 kilométernyi út újulhat meg – jelezte Gyopáros Alpár.
A harmadik pillér az a pályázati rendszer, melynek keretében 2019-ben 16 kiíráson keresztül 60 milliárd forint támogatást ítéltek oda több mint 5000 nyertes igénylőnek – tájékoztatott. Valamennyi kiírás népszerű volt, a támogatási igény minden esetben meghaladta a rendelkezésre álló összegeket. A legkeresettebbek a komplex faluházak kialakítását és a közterületek karbantartásához szükséges eszközfejlesztéseket, továbbá az út- és járdafelújításokat támogató pályázatok voltak – közölte.
A kormánybiztos szólt arról is, hogy Heves megyéből 2019-ben több mint 300 pályázatot támogattak, 3 milliárd forintot meghaladó értékben. Emellett a falusi útalapból további több milliárd forintot fordítottak összességében 20 kilométert meghaladó hosszúságú állami mellékútszakasz rekonstrukciójára. Szilvásvárad tavaly 40 millió forintot nyert a Magyar Falu Programban, ebből egyházi közösségi teret és temetőt fejlesztettek, traktort vásároltak és járdafelújításra is jutott.
(MTI)

A civil szervezetek elektronikusan szervezhetik a működésüket, számviteli beszámolóikat szeptember végéig adhatják be, és a folyamatban lévő projektek támogatásával is a veszélyhelyzet után kell elszámolniuk a kormány áprilisban megjelent határozatának köszönhetően.
A civil szervezetek életét meghatározó jogszabályokat úgy alakította át a kormány, hogy az adminisztratív kötelezettségeiknek személyes találkozás nélkül is eleget tudjanak tenni. A veszélyhelyzeti rendelkezések ezért lehetővé teszik a civil szervezetek döntéshozó és egyéb szervei ülésének elektronikus megtartását, valamint az ülés tartása nélküli határozathozatalt is abban az esetben, ha a szervezet létesítő okirata e lehetőségekről nem rendelkezik.
A számviteli beszámoló elfogadására, benyújtására, nyilvánosságra hozatalára, valamint letétbe helyezésére vonatkozó határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak annak érdekében, hogy az új szabályok alkalmazására legyen elég ideje a civil szervezeteknek.
A veszélyhelyzet miatt számos folyamatban lévő programot, projektet fel kellett függeszteniük a civil szervezeteknek. A kormány úgy segíti őket, hogy a költségvetési támogatásból megvalósuló projektek esetén később kell elszámolniuk, a támogatott tevékenység időtartama a veszélyhelyzet időtartamával megegyező mértékben meghosszabbodik.
(Miniszterelnökség)

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében hárommilliárd forintos keretösszeggel hirdetett újabb pályázati felhívást az elismerésben részesített termelői csoportok, termelői szervezetek részére, azok létrehozásának és működésének elősegítése érdekében.
Az agrártárca kiemelt célja az agrárgazdasági vállalkozások hazai és nemzetközi piaci pozícióinak erősítése, aminek egyik fontos eszköze az együttműködések ösztönzése, a termelői csoportok létrehozásának és fejlesztésének elősegítése. A mostani pályázat keretében, a 2014. január 1-nél nem régebben alakult, elismert termelői csoportok, termelői szervezetek együttműködésének támogatása valósul meg.

A felhívás kedvezményezettjei a vissza nem térítendő támogatást az elismerést követő 5 éven keresztül vehetik igénybe, a termékeik értékesítése alapján számított átalányösszeg formájában. A támogatás maximum összege termelői csoportonként évente 100 000 eurónak megfelelő forintösszeg.

A pályázatra 2020. május 25-étől 2022. május 25-éig, illetve a források rendelkezésre állásának napjáig – nyújthatók be a támogatási kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2020. június 30-áig tart. Az egyes értékelési határnapokig benyújtott projektek elbírálása együttesen történik.

Az érintettek a most megjelent pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu oldalon tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Program keretében közösségi terek fejlesztésére és közösségszervezők foglalkoztatásának támogatására pályázhatnak mától a kistelepülések önkormányzatai és a történelmi egyházak. A pályázat keretösszege 10 milliárd forint.
A Magyar Falu Program forrásaiból egyházi és önkormányzati közösségi terek építését, felújítását, valamint közösségi programszervező foglalkoztatását finanszírozhatja a nyertes pályázó. Mind az önkormányzati pályázati kiírás, mind az egyházi felhívás esetében a közösségi épületek külső és belső tereinek építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére 30 millió forintos összeghatárig igényelhető a támogatás, közösségszervező személy bértámogatására pedig közel 3 millió forint fordítható.
A közösségi élet fejlesztése hozzájárul a helyi kultúra és az összetartozás erősítéséhez, támogatja a hagyományok megőrzését és azok továbbvitelét, megszilárdítva ezzel a nemzeti és helyi identitástudatot.
A Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül mától nyújthatják be pályázatukat az 5000 fő, és ez alatti állandó lakosságszámmal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások és a történelmi egyházak.
(Miniszterelnökség)

Két új pályázat jelent meg a Magyar Falu Program keretében, óvodák játszóudvarai és nyilvános játszóterek újulhatnak meg a magyar kistelepüléseken, valamint a közterületek karbantartásához szükséges eszközöket is vásárolhatnak a magyar falvak – közölte Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Az önkormányzat tulajdonában lévő játszóterek felújítását, építését, valamint az óvodai játszóudvar és kültéri játékok, eszközök vásárlását célozza az “Óvodai játszóudvar és közterületi játszótér fejlesztése” alprogram. Az egy-egy fejlesztésre maximálisan igényelhető támogatási összeg 5 millió forint, a pályázati keret 2 milliárd forint.
A “Közterület karbantartását célzó eszközbeszerzés” elnevezésű alprogram a belterületi közterületek megfelelő karbantartásához, közparkok, járdák, járda melletti zöldterületek, emlékhelyek fenntartásához, gondozásához járul hozzá új eszközök, munkagépek beszerzésén keresztül. A helyhatóságok által maximálisan igényelhető támogatási összeg 15 millió forint, az alprogramra pedig 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A most induló két alprogramra együttesen 5 milliárd forint forrást biztosít a kormány. A pályázati kiírások április 20-án jelentek meg a kormany.hu-n, a benyújtásra május 20. és június 19. között lesz lehetőség.
A kormánybiztos emlékeztetett, hogy a kormány célja a falvak népességmegtartó erejének javítása, hogy ismét vonzóvá váljanak a fiatalok, a családok és a letelepedni vágyók körében. A kistelepülési életkörülményeket fejlesztő Magyar falu programban a pályázat benyújtására jogosultak az 5000 vagy ennél kevesebb lakosú települések önkormányzatai vagy önkormányzati társulásai.
(MTI, Miniszterelnökség)

Önkormányzati tulajdonban lévő utak, hidak építésére, felújítására, valamint járdák építésének és felújításának anyagtámogatására nyújthatják be pályázataikat az 5000 fő, vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások. A két alprogramra összesen 10 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre.
Az önkormányzati tulajdonban lévő utak és hidak építésére, illetve felújítására maximálisan igényelhető támogatási összeg 30 millió forint, míg a teljes alprogramra 9 milliárd forintot biztosít a kormány.
Járdák építésére vagy felújítására elnyerhető legnagyobb támogatási összeg 5 millió forint, a rendelkezésre álló teljes keretösszeg pedig 1 milliárd forint.
A támogatás bel- és külterületi utak felújítására, építésére egyaránt felhasználható. A már meglévő aszfaltburkolatok felújítására, a földutak aszfaltozására vagy murvás úttá alakítására is lehet pályázni, e mellett a települések támogatást igényelhetnek az állami utak mentén fekvő, nem önkormányzati tulajdonban lévő járdák felújítására, illetve építésére is.
Az újonnan megnyíló két pályázati lehetőséggel együtt már öt alprogramra nyújthatják be támogatási igényüket a kistelepülések. Orvosi szolgálati lakásra, orvosi rendelők fejlesztésére és orvosi eszközök beszerzésére összesen 7 milliárd forint áll rendelkezésre.
A Magyar Falu Program fontos célkitűzése a vidéki kistelepülések hátrányainak mérséklése, az életminőség javítása. A pályázatok benyújtására a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül van lehetőség.
(Miniszterelnökség)

2020. április 6-án megnyílik az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete és lehetővé válik a gazdálkodók kérelmeinek benyújtása. Az erről szóló rendeletek a Magyar Közlöny 63. számában jelentek meg. Az EK idei benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, jellemzően technikai korrekciók és pontosítások történtek a szabályozásban ebben az évben.
43 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet az egységes kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatásokon (például alaptámogatás (SAPS), zöldítés) túl a kapcsolódó nemzeti támogatások (például átmeneti nemzeti anyatehén tartás támogatása), valamint a vidékfejlesztési program intézkedései (például agrár-környezetgazdálkodás, erdészeti jogcímek) esetében kell a felületet használni.
A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén érhető el (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/index.xhtml). Fontos, hogy a szankciómentes kérelembeadásra 2020. április 6. és 2020. május 15. közötti időszak áll rendelkezésre. A 2020. május 15-ét követően benyújtott kérelmek szankciómentes módosítására (a hétvége és a Pünkösd miatt) június 2-ig van lehetőség, a módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós módosításra pedig 2020. június 9-ig nyílik mód.
A koronavírus-járvány (COVID-19) miatt kialakult vészhelyzetre tekintettel fontos minden termelőnek körültekintően eljárnia és a 2020. május 15-i határidő szem előtt tartásával kell ütemeznie a kérelme beadását. Az Agrárminisztérium az idei benyújtás minél gördülékenyebb lebonyolításához megtette a szükséges előkészületeket és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Államkincstár is felkészült a kérelmek befogadására, ezért az minisztérium – a Kincstárral és a kamarával egyeztetve – nem tervezi a kérelmezési határidő meghosszabbítását.
A kérelembeadás folyamatának könnyebbé tétele érdekében a Magyar Államkincstár a holnapján külön felhívta a figyelmet arra, hogy
• aki nem rendelkezik ügyfél-azonosítóval, az igényelje meg mielőbb, mert arra szükség van a beadáshoz,
• az a termelő, aki nem rendelkezik jelszóval (vagy elfelejtette jelszavát) igényeljen jelszót új meghatalmazás elektronikus úton történő benyújtásához, amely benyújtáshoz a már ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek esetén elektronikus úton is van lehetőség, valamint
• akinek nincs az egységes kérelemre vagy valamennyi hatósági eljárásban való teljes körű képviseletre érvényes meghatalmazása, nyújtsa be az arra vonatkozó kérelmét.
Ezzel együtt fontos hangsúlyozni, hogy habár a kérelem beadásában közreműködő falugazdászok és szaktanácsadók megtették a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket, előzetes telefonos vagy e-mailes egyeztetés nélkül senki ne keresse fel a meghatalmazottját!
A közvetlen támogatások igénylését, valamint az agrárkár-enyhítési rendszert illetően csak technikai korrekciókra, pontosításokra került sor, melyek révén a termelők számára egyszerűbbé válik az igénylés menete.
Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:
• egyes egynyári nitrogénmegkötő növényfajoknál (zöldborsó, lóbab) változik (növekszik) az elvárt termesztési időszak,
• gyógynövény termesztés esetében a termeléshez kötött zöldségnövény támogatás keretében csökken az elvárt minősített vetőmag mennyisége és a minősített szaporítóanyag igazolásának menete is egyszerűbbé válik, illetve
• a karácsonyfa termesztés, mint hasznosítási forma az Európai Bizottság erre vonatkozó állásfoglalása miatt kikerül a közvetlen támogatásra jogosult hasznosítások közül és a jövőben nemzeti költségvetésből lesz támogatható.
A Magyar Államkincstár az idei egységes kérelmek beadása során is alkalmazza az előzetes ellenőrzést, ez nagymértékben növeli a hibátlan kérelmek benyújtási arányát.
(AM Sajtóiroda)

A nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására 230 millió forintos kerettel pályázatot hirdetett az Agrárminisztérium.
A hazai és a külhoni nemzeti értékek, hungarikumok népszerűsítésének támogatására, már működő helyi települési értéktárakkal együttműködésben települési, tájegységi értéktárak létrehozására, valamint a Kárpát-medencei hagyományos öltözet-kultúra továbbörökítésére megjelent az idei évi hungarikum pályázat. Mindhárom célterületnél működési támogatásnak nem minősülő, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás igényelhető.
A most megnyíló pályázat 180 millió forint keretet határoz meg hazai és külhoni pályázóknak nyomtatott és elektronikus kiadványok, filmek készítésére, bemutatóterek kialakítására, rendezvények megvalósítására. A pályázaton 1 millió és 4 millió forint közötti összeg nyerhető el.
Az értéktár létrehozás és működtetés területén tapasztalattal bíró szervezetek 500 ezer forinttól 2 millió forintig terjedő támogatást nyerhetnek el, amennyiben értéktárat még nem működtető szervezet számára át szeretnék adni tapasztalataikat értéktár létrehozásával és működtetésével, nemzeti értékek gyűjtésével, megismertetésével és népszerűsítésével, valamint az értékgyűjtés módszertanával kapcsolatban. Erre a célterületre 40 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre.
A „Hagyomány a divatban – viselet másként” célterületet negyedik alkalommal hirdeti meg az Agrárminisztérium, melyre 10 millió forint áll rendelkezésre. A pályázati konstrukció célja az, hogy a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrája, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazása ünnepeink és hétköznapjaink részévé váljanak. Egy-egy támogatás összege 250 ezer és 500 ezer forint között lehet.
A pályázati adatlapot 2020. március 23-ától lehet elektronikusan kitölteni, illetve a mellékleteket feltölteni, de a pályázatok véglegesítésére, beküldésére csak 2020. június 1-je 8.00 órától 2020. július 1-je 23:59 percig van lehetőség.
Amennyiben az igényelt támogatások összege a beadási (véglegesítési) határidő lejárta előtt eléri valamely célterület keretösszegének 300%-át, a támogató 2020. június 1. 8.30-tól az adott célterületre a pályázatok befogadását lezárhatja.
A korábbi évekhez képest fontos változás, hogy a pályázatokat csak a pályázati felületen (papír alapon, postai úton nem) kell benyújtani. A pályázati felhívás letölthető innen, a pályázati felület a palyazat.hungarikum.hu oldalon érhető el.
(AM Sajtóiroda)

Újabb két pályázatot hirdetett meg a kormány a Magyar Falu Program keretében, a pályázatok az egyházi, illetve önkormányzati tulajdonú közösségi tér ki- és átalakítására, valamint foglalkoztatás támogatására adnak lehetőséget 10 milliárd forint keretösszegben. A két pályázat e célok támogatásával ad lehetőséget a falvak közösségeinek megerősödésére, illetve a nemzeti és helyi identitástudat megszilárdítására – tájékoztatta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn az MTI-t.
Gyopáros Alpár elmondta: a két pályázati kiírás során támogatás igényelhető a közösségi terek építésére, felújítására, közösségi programszervező foglalkoztatására. A pályázatok hozzájárulnak a helyi közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés javításához, a társadalmi felzárkózás segítéséhez, ezáltal a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
Mind az önkormányzati, mind az egyházi pályázati kiírások esetében a közösségi épületek külső és belső tereinek építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére 30 millió forintos összeghatárig igényelhető maximálisan támogatás, közösségszervező személy bértámogatására pedig közel 3 millió forintig.Hozzátette: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázati felület a tervek szerint április 22-én nyílik meg, a pályázatokat pedig a tervek szerint május 22-éig lehet benyújtani.
A kormánybiztos hangsúlyozta: a támogatás nem használható fel programszervezésre, a pályázatok építési beruházásokkal járnak együtt, amelyek nem az idei, hanem a jövő évben kerülnek megvalósításra. Ezek infrastrukturális és működési fejlődést jelentenek az önkormányzat/egyház számára, amelyet a közösség várhatóan legkorábban a jövő évben hasznosíthat.
(MTI)

A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.
Az erdőgazdálkodás közvetlenül is megoldást kínál a klímaváltozásra, ezért a kormány célul tűzte ki az ország fával borított területeinek, ezen belül az erdőtelepítések növelését. Ezt elősegítendő hirdette meg az agrártárca a mintegy 39 milliárd forint keretösszegű „Erdősítés támogatása” című felhívást.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók minél kedvezőbb feltételekkel telepíthessenek új erdőterületeket, a tárca a felhívás módosításáról döntött, amelynek eredményeképp az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, a fafajtól függően 80-130%-kal több forrást is igénybe vehetnek. A felhívás további kedvező módosítása szerint, a jövedelempótló támogatás összege az eddigi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelkedett és a jövedelempótló támogatás igénybevételének időtartama minden fafaj esetében egységesen 12 évre nőtt. Mindezek eredményeként nemcsak több támogatást kapnak a gazdák, hanem fafajtól függően 4-7 évvel hosszabb ideig vehetik igénybe azt.
Az Irányító Hatóság ez idáig összesen 1077 darab kérelem támogatásáról hozott döntést, összesen 26,3 milliárd forint értékben, amely közel 7400 hektár új erdő telepíthető.
Az Agrárminisztérium felhívja a figyelmet, hogy a pályázatra beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik. A www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető pályázati felhívás továbbra is nyitva áll az érdeklődők előtt.
(AM Sajtóiroda)

Újabb három pályázatot hirdetett meg a kormány a Magyar Falu Program keretében, ezúttal hétmilliárd forint keretösszegben lehet pályázni orvosi szolgálati lakás építésére, orvosi rendelők építésére és felújítására, valamint orvostechnikai eszközök beszerzésére – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Gyopáros Alpár elmondta: az orvosi szolgálati lakások építésére azok az ötezernél kevesebb lakosú települések pályázhatnak, ahol legalább hat hónapja betöltetlen a háziorvosi praxis.
Ha ezek a települések találnak olyan háziorvost, aki vállalja a praxis betöltését, és erről megállapodás is születik, akkor a telekvásárlástól a ház kulcsrakész átadásáig finanszírozza a költségeket a program – tette hozzá.
Orvosi rendelők építésére, felújítására a Magyar Falu Programban érintett valamennyi település pályázhat, és igényelhet 30-125 millió forint támogatást egyfunkciós (csak háziorvosi rendelőnek otthont adó) vagy többfunkciós (akár védőnői, gyermekorvosi, fogorvosi praxisokat is befogadó) épület építésére, felújítására.
Gyopáros Alpár közölte: a támogatás nagysága függ attól, hány funkciót lát el az épület. Megjegyezte: tavaly nagyon népszerű volt a pályázat, akkor csaknem kétszáz településen építettek vagy újítottak fel orvosi rendelőt.
A harmadik pályázat orvosi eszközök beszerzését támogatja, 3-5 millió forint összeggel. A kormánybiztos kiemelte: egyorvosos körzetek és praxisközösségek eszközbeszerzését is lehet finanszírozni a pályázatból, az orvostechnikai eszközökön túl lehet pályázni kapcsolódó informatikai eszközökre, bútorokra is. Tavaly 800 településen tudták megújítani az orvosi eszközállományt.
Gyopáros Alpár elmondta: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázati felület március 25-én nyílik meg, a pályázatokat pedig április 24-éig lehet benyújtani. A nyertes pályázókról 60 napon belül döntenek, a támogatási okirat aláírását követő öt napon belül pedig az önkormányzatoknál lesz a forrás.
A kormánybiztos tájékoztatása szerint a Magyar Falu Program mintegy 2800 települést érint, ezek 90 százaléka nyújtott be tavaly pályázatot a program valamely elemére, és 82 százalékuk kapott is támogatást. Tavaly összesen 11 ezer pályázat érkezett a program keretében, ezek közül 5500 nyert el forrást.
Gyopáros Alpár közölte: a kormány célja a kistelepülések népességmegtartó erejének erősítése, a települések vonzóvá tétele, ebben pedig fontos eszköz az életkörülmények javítása, amelyre a Magyar Falu Program nyújt forrást.
(MTI, Miniszterelnökség)

Mától ismét benyújtható a Magyar Méhészeti Nemzeti Programra vonatkozó támogatási igény. Az uniós és hazai támogatás keretösszege együttesen mintegy 1,8 milliárd forint.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a tagállamok méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítását elősegítő, 2020-2022 támogatási évekre vonatkozó nemzeti programját. Erre a célra Magyarország 2020-ban 3.120.330 euró uniós támogatásra jogosult, amely összeget a magyar kormány az 50 százalékos társfinanszírozási lehetőséggel élve kipótol, így a 2020-as méhészeti év támogatási összege mintegy 1,8 milliárd forint.
Az idei méhészeti évben a méhészeti nemzeti programra vonatkozó támogatási igény mától, 2020. február 20-ától nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz, kizárólag elektronikus úton: (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/759/tajekoztatok).
A különböző jogcímeken támogatásra jogosultak lehetnek a méhészek, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), az OMME tagszervezete, valamint a méhészeti tárgyú kutatást végrehajtó szervezet, vagy intézmény. Támogatás igényelhető a méhészek által méhanya és különböző méhészeti eszközök, valamint termelői mézesüveg és méz-zárszalag beszerzésére, továbbá méhegészségügyi költségekre. Az OMME és tagszervezetei által támogatás igényelhető a méhészeti szakmai kongresszuson, konferencián, kiállításon, szakmai tanulmányúton, nemzetközi rendezvényen való részvételhez, illetve annak szervezéséhez, méhészeti szakmai képzéshez, ismeretterjesztéshez, a szervezeti élet és a szaktanácsadó, valamint méhegészségügyi hálózat működéséhez, méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringhoz, piacmonitoringhoz.
A Magyar Méhészeti Nemzeti Program igénybevételének részletszabályait a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2020-2022 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól szóló 57/2019. (XII. 14.) AM rendelet tartalmazza (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/759/jogszabalyok).
A méhészeti nemzeti program megtekinthető a Magyar Államkincstár honlapján (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/-/tamogatasi-adatok-a-bizottsag-908-2014-eu-vegrehajtasi-rendelete-alapjan-publication-of-data-according-to-commission-implementing-regulation-no-908-20)
a Támogatások – EU belpiaci intézkedések – Méz – Magyar Méhészeti Nemzeti Program – Jogszabályok – A Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2020-2022 elérési úton.
(AM Sajtóiroda)

Átmeneti időszak lesz a 2021-es év az uniós agrártámogatásokban, de ebben az évben is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken egy háttérbeszélgetésen, Budapesten.
Feldman Zsolt ismertette: a 2021-2027-es európai uniós költségvetés és az agráriumra vonatkozó uniós szintű jogszabályok elfogadása csúszásban van, ezért a Közös Agrárpolitika (KAP) új rendszere később, legalább egy év késéssel tud elindulni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 2021-es átmeneti évben, is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára és az új Közös Agrárpolitika elkészültéig a 2014-2020-as időszak szabályozása marad érvényben.
Szerinte az Európai Bizottság jelenlegi javaslata kedvezőtlen: a KAP-ra szánt támogatásokat 20,7 százalékkal csökkentenék európai szinten a következő hétéves ciklusban a 2014-2020-as időszakhoz képest. Mindezt úgy, hogy a mezőgazdasági termeléssel szembeni elvárások növekedése többletkötelezettségekkel és többletköltségekkel jár a gazdálkodókra nézve.
Az államtitkár kiemelte, hogy a KAP a következő költségvetési időszakban sok lényeges elemében változni fog. Az új szabályozásban egyebek mellett a tagállamoknak a hagyományos vidékfejlesztési program mellett a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket is magában foglaló, úgynevezett stratégiai tervet kell létrehozni és elfogadtatni az Európai Bizottsággal. Nyárra elkészülhet a magyar stratégiai terv első változata, amely várhatóan 2022-től 2027-ig tartalmazza majd a KAP keretében Magyarországra érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának rendszerét, irányait és jogcímeit.
Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hozzátette, hogy a tervhez nagyon komoly előkészítő munkára van szükség. Első szakasza a helyzetelemzés elkészítése, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) segítségével már megtörtént. Az idei év feladata a terv további elemeinek elkészítése, amit társadalmi vitára bocsátanak.
Feldman Zsolt elmondta, hogy ha idén az EU-nak sikerül megállapodni a hétéves költségvetéséről, az lehetővé teszi, hogy a KAP stratégiai tervekre vonatkozó jogszabály is megszülessen még idén. A tagországok stratégiai terveiket e rendelet alapján nyújtják majd be, a jelenlegi ütemezés szerint 2021 elején.
A jelenleg tárgyalás alatt álló kilenc célkitűzésen alapuló jogszabály-tervezet szerint a KAP jobban meg kíván felelni olyan kihívásoknak, mint az éghajlatváltozás és környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások vagy a generációs megújulás. Emellett segíti az agrárszektor piaci fenntarthatóságát és versenyképességét – jegyezte meg.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Zöld Megállapodás szinte minden szakpolitikát érint, így a magyar KAP stratégia terv tartalmának kialakítását és elfogadását is, amelynek az uniós jogszabályokon túlmutatóan az Európai Bizottság által most kialakítás alatt álló, a Termőföldtől az asztalig stratégiának is meg kell majd felelnie. A bizottsági elvárások szerint a tagállamok intézkedéseinek nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a fenntartható gyakorlatokra, a precíziós mezőgazdaságra. A magyar álláspont szerint fontos, hogy az új elvárásoknak megfelelően, az ellentételezés is megjelenjen – mondta.
(MTI/AM Sajtóiroda)

Mintegy 11 ezer hektárnyi új erdő létrehozásához járulhat hozzá a közeljövőben a Vidékfejlesztési program, az eddig elnyert pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg telepítések – írta a Magyar Nemzet szerdán.
Hozzáteszik, hogy az agrártárca várakozásai szerint a növekvő támogatásoknak köszönhetően ez évtől új lendületet kap a folyamat, a magángazdálkodók mellett az állami erdészetek mintegy 550 hektárral bővítik az erdőállományt.
Az eddig létrehozott összes új erdőterület közel fele, nagyjából háromezer hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében létesült. Emellett Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megye együttes részaránya is megközelíti a 25 százalékot. Kevés kivételtől eltekintve az ország keleti és középső része az, ahol eddig a legtöbb erdőtelepítés történt a támogatások segítségével – írta a lap.
A Magyar Nemzet kitér arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadban összességében csaknem megduplázta erdőterületét, ami világviszonylatban is igen sikeres folyamatnak mondható. A rendszerváltozás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt ültettek a gazdák és a magánerdészetek, ezzel az erdősültség mára meghaladja a 21 százalékot. A 2030-ig szóló erdőstratégia célja, hogy ez az arány 2050-re elérje a 27 százalékot. A statisztikai hivatal jelentése szerint annak érdekében, hogy ez a vállalás teljesüljön, a következő évtizedekben több százezer hektár új erdő telepítésére lesz szükség – írta a lap.
(MTI)

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdálkodók fenntartható termeléséhez. Az Agrárminisztérium 2019-et az „építkezés” évének hirdette meg, és ennek a célnak az elérését mintegy 800 milliárd forint támogatás kifizetése segítette. Ez hozzájárult a mezőgazdaság fenntarthatóságának, és hatékonyságának további javulásához, a lakosság biztonságos, egészséges élelmiszerrel való ellátásához, és a vidék népességmegtartó erejének a növeléséhez.
Az uniós forrásból finanszírozott közvetlen támogatásokból a magyar gazdáknak 480,2 milliárd forintot fizetett ki az Államkincstár. Egyes stratégiai jelentőségű ágazatok esetében ezt az összeget 91,6 milliárd forint nemzeti támogatás egészítette ki. A közvetlen és nemzeti támogatások jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak, miközben a megnövekedett társadalmi elvárásokra, és a klímaváltozás hatásaira való felkészülést is elősegítik. A belpiaci intézkedések a termelők nagyobb szervezettségét, a beporzók védelmét, valamint az iskolagyümölcs és iskolatej programon keresztül a felnövekvő generáció egészséges táplálkozásának ösztönzését támogatják. Ezen intézkedésekre a 13,2 milliárd forintos uniós forrást 9,5 milliárd forintos hazai forrás egészítette ki.
A közvetlen támogatásokon túl a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében meghirdetett intézkedések végrehajtására 205,3 milliárd forintot folyósítottak. A Vidékfejlesztési Programon belül kiemelt cél volt a kkv-k versenyképességének növelése, ezek beruházási támogatásaira szolgáló keret mintegy 70,5 milliárd forint volt. Ebből elsősorban az állattenyésztési ágazat, a kertészet és a borágazat fejlesztései valósultak meg.
Magyarországon Európa egyik legfejlettebb kockázatkezelési rendszere működik. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben is jelentős szerepet játszó növénybiztosítások díjtámogatása 5 milliárd forintot volt a Vidékfejlesztési Programon belül. A nemzeti támogatások fontos eleme a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer, melynek keretében a termelők részére a 2018. évi időjárás okozta, elsősorban aszály, illetve belvíz és jégesőkár kompenzálásaként 7,6 milliárd forintot fizettek ki.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium – közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.
A miniszter ismertette, hogy az elmúlt hónapokban számos hír látott napvilágot az afrikai sertéspestis (asp) magyarországi megjelenéséről és terjedéséről. Számos olyan adminisztratív intézkedést kellett hozni, amelyek felhívták a figyelmet a magyar állattartó telepek állategészségügyi színvonalának emelésére és a szigorú rendszabályok betartására.
Sikerült megóvni a házisertés állományt, eddig csak a vaddisznóállományban találtak asp vírust – emelte ki a miniszter. Nagy István elmondta azt is, hogy a madárinfluenza vírusa viszont már nemcsak vadmadarakban, hanem pulykákban és kacsákban is súlyos gazdasági károkat okozott.
Az AM a beruházások, fejlesztések támogatására nemcsak a versenyképesség növelésének alapvető eszközeként tekint, hanem úgy is, mint amellyel az állattartók képesek az állategészségügyi kockázatokra is ésszerű válaszokat adni. A különböző járványos állatbetegségek kockázata számos elérhető technológia alkalmazásával csökkenthető, ezek elterjedését pedig a minisztérium segíteni kívánja – fűzte hozzá.
A miniszter kiemelte, hogy a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott, és fejlesztésekkel a leghatékonyabban védhető sertés- és baromfitelepek számára idén március végéig újranyitják a Vidékfejlesztési programban az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázati felhívásokat. A két felhívásra a korábbi felhívások feltételei szerint lehet majd pályázni azzal, hogy az újranyitott felhívásban célzottan jelenik majd meg a járványügyi fejlesztések támogatása. Így például a fertőtlenítő berendezések, kerítések vagy telepi égetők létesítése. A támogatás pontos feltételeit a tárca a következő hetekben véglegesíti a szakma szereplőinek véleményét is felhasználva – tette hozzá a miniszter.
(MTI)

Az Agrárminisztérium – az előző évekhez hasonlóan – 2020-ban is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil szervezeteknek, hogy az idei évben tervezett szakmai, valamint a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához támogatásban részesülhessenek.
A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya által kiírt pályázat keretösszege 40 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 700.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel.
A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2020. január 20-tól 2020. február 18-ig tudják benyújtani a felhívásban szereplő módon.
A pályázati felhívás szövegét és annak kötelezően kitöltendő mellékleteit, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Hiánypótlásra a pályázati szakaszban nincs lehetőség, ezért fontos, hogy a pályázó szervezet vezetője alaposan ellenőrizze a befogadási feltételek teljesülését az elkészített pályázati dokumentációban, még annak postára adása előtt.
Sikeres pályázást kívánunk!
(AM)

Magyarország környezetpolitikai céljainak – úgy, mint a természeti értékek védelme, az erőforrások takarékos-, hatékony- (fenntartható) használata, továbbá az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása – a Nemzeti Környezetvédelmi Program ad átfogó keretet. A civil szervezetek kiemelkedő szerepet vállalnak abban, hogy e célkitűzések teljesüljenek.
Az Agrárminisztérium ezúton meghirdeti a fentieknek megfelelő civil feladatvállalást segítő Zöld Forrás pályázatot. Támogatási igényt közhasznú környezet- vagy természetvédelmi célú társadalmi szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) nyújthatnak be a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz illeszkedő, annak megvalósítását elősegítő projektterveikre.
A Zöld Forrás pályázat keretösszege 70 millió forint. A pályázatokat 2020. január 20-tól 2020. február 18-ig, kizárólag postai úton lehet beadni. Egy pályázó legalább 800 ezer, legfeljebb 3 millió forint összegre pályázhat.
A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Sikeres pályázást kívánunk!
(AM)

Idén is folytatódik a nemzeti kulturális örökség részét képező magyar várak és kastélyok felújítása.
2016-ban kezdődött a program, amelyben 15 régi vár és 19 kastély újul meg. A program egyszerre szolgálja a műemlékek megújítását, a nemzeti kultúra és építészei örökség védelmét, valamint kulturális és turisztikai célokat is. A keretében megújuló műemlékek nemcsak régi szépségüket nyerik vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodnak, hogy – adottságaikhoz igazodó módon – megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek. A program célja 2019-ben is az volt, hogy a műemlék helyreállítás és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett egy egységes, Európában is unikális, jól értékesíthető turisztikai termékcsomag valósuljon meg, amely valóban érdekli a látogatókat.
A várak, majd a kastélyok évszázadokon keresztül a magyar és az európai kultúra “fellegvárai” voltak, most a 21. századi igényeknek megfelelően újraértelmezett formában kapják vissza ezt a szerepüket, jól illeszkedve az épületek műemléki adottságaihoz. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram fejlesztési keretében összesen 34 műemlék újul meg. Több mint 60 milliárd forintos európai uniós és hazai forrás áll rendelkezésre a fejlesztésekre. Ezek a beruházások segíthetnek a falvak népesség-megtartásában is, hiszen ha a turizmus virágzik, az a vendéglátóiparra és a kiskereskedelemre is jó hatást gyakorol, munkahelyeket teremthet.
2019-ben valamennyi helyszínen befejeződött a kutatási és a régészeti tevékenység valamennyi helyszínen, a kiviteli tervek és a komplex kiállítási forgatókönyvek is elkészültek. 9 épületnél a felújítás már 2020-ban befejeződik, 14 esetben pedig már megkezdődött a kivitelezés vagy a műemlék közvetlenül a kivitelezési munkálatok megkezdése előtt. 2020-ban átadásra kerülő kastélyok és várak: a bajnai Sándor-Metternich-kastély; a dégi Festetics-kastély; a füzérradványi Károlyi-kastély; a mosonmagyaróvári vár; a nádasdladányi Nádasdy-kastély; az oroszlány-majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség; a szabadkígyósi Wenckheim-kastély; a tatai Esterházy-kastély; valamint a sümegi püspöki kastély.
(Miniszterelnökség)

Az Agrárminisztérium jelentős mértékben megemelte a méhészek és a haszongalamb-tartók támogatását. Méhcsaládonként ötszázról ezer forintra nő a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás, a haszongalamb vásárlásához nyújtott támogatásra pedig 2020-ban 100 millió forint a megemelt keretösszeg.
Ebben az évben 700 millió forintra emelkedett a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető, úgynevezett csekély összegű támogatás keretösszege, ami jelentősen hozzájárul a méhészeti tevékenység jövedelmezőségének javításához, a méhtartási kedv fenntartásához.
A méhészek a támogatási kérelmet a korábbiakhoz képest jóval korábban, 2020. február 1. és 28. között nyújthatják be a Magyar Államkincstárhoz, az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül. A kérelmeket legkésőbb 2020. május 31-ig elbírálják, a méhészek így már a szezon kezdetén hozzájuthatnak az igényelt támogatáshoz.
Haszongalamb vásárlásához – az első támogatási időszak pozitív tapasztalataira tekintettel – 2020-ra jelentősen megemelt keretösszeget, 100 millió forintot különített el az agrártárca. A támogatás mértéke a támogatási időszakban vásárolt haszongalamb ellenértékének 75 százaléka, de legfeljebb 6000 forint/haszongalamb. Emellett már a legalább 100 darab haszongalambot vásárlók is igényelhetnek támogatást a 2019. október 16. és 2020. április 30. közötti, vagy a 2020. május 1. és 2020. október 15. közötti támogatási időszakokban. A támogatási kérelmek 2020. május 1-jétől május 15-éig és 2020. október 1-jétől október 15-éig a Magyar Államkincstár által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon, postai úton nyújthatók be.
Mindkét támogatás igénybevételének feltételeiről az érdeklődők a Magyar Államkincstár honlapján találhatnak további információkat.
(AM Sajtóiroda)

Az idei évben is folytatódik, sőt bővül a Magyar falu program – mondta vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta: Magyarország kormánya eltökélt annak a célnak az elérésében, hogy megállítsa a magyarországi kistelepülések népességcsökkenését. Ehhez javítani akarják a falvakban élők életminőségét.
A költségvetés idén is rögzíti, hogy legalább 150 milliárd forint jut a Magyar Falu Programra – mondta a kormánybiztos, aki bejelentette: a kormány döntése értelmében további területekre -útkarbantartásra és falusi civil szervezetek támogatására – juttatnak pluszforrásokat, összesen 12,5 milliárd forint értékben.
A kormánybiztos emlékeztetett: azt már lehetett tudni, hogy a Magyar falu programra idén legalább annyi forrás jut mint tavaly, mivel a 2020-as központi költségvetésben szerepelt az erre a célra megjelölt 150 milliárd forint. Tudni lehetett azt is – mondta -, hogy biztosan folytatják a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) programot, illetve a falvakat kisvárosokkal összekötő állami mellékúthálózatok fejlesztését, valamint az életminőség javítását célzó helyi fejlesztések támogatását. Hozzátette: míg a falusi csok kedvezményezettjei magánszemélyek, az állami úthálózat fejlesztésének kedvezményezettje az állami útfenntartó, az életminőség fejlesztését célzó pályázatok kedvezményezettjei pedig az önkormányzatok, továbbá a települési önkormányzati társulások.
Elmondta: 2019-ben mintegy 50 milliárd forintot fordítottak útfejlesztésre, ebből mintegy 400 kilométernyi útszakaszon indulhatott meg útfejlesztés, az idén is legalább ennyivel kalkulálnak. A kormány döntése szerint további 7,5 milliárd forintot szánnak útkarbantartási célokra, ami további 400 kilométernyi útszakaszon teszi lehetővé az útjavításokat.
Gyopáros Alpár a kormány másik fontos döntésének nevezte, hogy elindítják a falusi civil alapot a kevesebb mint 5000 lakosú településeken működő, ott székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezeteknek. Ez a keret 5 milliárd forint lesz és pályázati úton kaphatják meg a civil szervezetek.
Hangsúlyozta: a civil szervezetek döntő szerepet játszanak abban, hogy egy helyi közösség élettel teli legyen. A helyi önkormányzatok, a képviselő-testületek és a polgármesterek mellett a civil szervezetek a helyi közösségek motorjai. Példaként említette az önkéntes tűzoltó-egyesületeket, a sportegyesületeket, az ifjúsági klubokat, a nyugdíjasklubokat és a polgárőr-, valamint a lokálpatrióta szervezeteket.
Ezek a szervezetek azon túl, hogy valamilyen speciális tevékenységet végeznek, szinte kivétel nélkül a helyi közösség fenntartásáért és életminőségének javításáért is tesznek, ezért kívánnak segítséget nyújtani nekik – mondta a kormánybiztos. Bejelentette: a civil szervezetek két tevékenységi körre pályázhatnak majd, rendezvények és programok megvalósítására, illetve eszközbeszerzésre, vagy esetleg ingatlanfejlesztésre, ingatlanvásárlásra is.
(MTI)

2020-ban 300 milliárd forintos kerettel új pályázatok indulnak kisvárosok részére. A pályázatokat a Magyar Falu program mintájára és célterületeire állítják össze az érintett települési önkormányzatok bevonásával 2020 első negyedévében. Bővebb információ és ingyenes előminősítés alább!

A javaslatot 2020 áprilisában szeretné átnyújtani Gyopáros Alpár kormánybiztosnak a Települési Önkormányzatok Országos szövetsége (TÖOSZ) – nyilatkozta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a szövetség elnöke.

A csomag mintegy 180 várost fog érinteni. A program a tervek szerint 10-12 évig futna, és évi 300 milliárd forint állami, illetve uniós forrást igényel majd.

Az egyes tématerületek terveinek kidolgozására – lakhatás, közlekedés, megélhetés, versenyképesség, infrastruktúra, településkép, szociális és egészségügy, oktatás és sport, közigazgatás és kultúra – munkacsoportokat és almunkacsoportokat tervez felállítani januárban a TÖOSZ.

Forrás: MTI

A kormány idén összesen 65 milliárd forinttal segítette az ötezres lélekszám alatti településeken az életminőség javítását a Magyar falu program erre a célra szolgáló alprogramján keresztül.
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos emlékeztetett, idén februártól tizenöt területen jelentettek meg pályázati kiírást az ötezernél kevesebb lakossal rendelkező, összesen mintegy 2900 magyarországi településnek, amelyeken a magyar lakosság mintegy harmada, több mint hárommillió ember él.
A kormány képviselője hangsúlyozta, a pályázatok kiírása előtt több mint 80 helyszínen tájékozódtak településvezetőkkel, jegyzőkkel, egyházi szereplőkkel, civil szervezetekkel, valamint helyi lakosokkal. Gyopáros Alpár szerint ennek is köszönhető, hogy végül az érintett települések 97,4 százaléka nyújtott be pályázatot, a pályázók 86 százaléka pedig el is nyert valamilyen támogatást.
Kiemelte, a kabinet Magyar falu programjának helyi életminőség javítását célzó alprogramja is tisztán magyar költségvetési forrásból valósul meg, abban “egyetlen eurócent európai uniós támogatás sincs”.
A kormánybiztos tájékoztatása alapján az idén összesen 11 069 pályázat érkezett, amelyek közül 5307 nyertest hirdettek.
A pályázati eredményeket összegezve kifejtette, országszerte mintegy ezer közösségi tér újulhat meg, 190 orvosi rendelőt fejleszthetnek és 103 olyan szolgálati lakást adhatnak át, amelyet orvosok, védőnők, illetve pedagógusok vehetnek igénybe. Emellett 870 óvodai fejlesztés is történik, 337 új falu- és tanyagondnoki buszt szereznek be, továbbá közel 600 temetői beruházás is megvalósul – tette hozzá.
Gyopáros Alpár úgy fogalmazott, precíz és gyors munkát végeztek, minden pályázati kiírásnál a pályázati beadási határidőt követő legfeljebb 60 napon belül eredményt hirdettek, a támogatói okiratok kibocsátását követő öt napon belül pedig már a pályázók számláján volt az elnyert támogatás.
A kormánybiztos kitért arra is, hogy a kormány várhatóan hamarosan meghozza döntését a 2020-as alprogramról. Emlékeztetett, a Magyar falu programnak három alprogramja van, amelyek a helyi életminőség támogatása mellett a falusi családi otthonteremtési kedvezményt (csok) és a vidéki mellékúthálózat felújítását tartalmazzák.
(MTI; kormany.hu)

Jelentősen egyszerűsödik az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárás – mondta Nagy István agrárminiszter szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadása után, kedden a miniszter az MTI-nek elmondta, a kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.
Nagy István a szerdai műsorban úgy fogalmazott, az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. A jogszabályváltozásnak köszönhetően az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák a továbbiakban, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.
“Tehát ez úgy fog kinézni innentől kezdve, hogy a gazda megérkezik az öntözési központba, ahol benyújtja az igényét az öntözésre, adott helyrajzi számra, mi pedig a számítógépen kikeressük az ennek a helyrajzi számnak megfelelő engedélyt, és a gazda számára biztosítjuk” – részletezte.
Hozzátette, a törvény elfogadásától 100 hektárnyi terület öntözési engedélyezési eljárása 5 millió forinttal lesz olcsóbb.
(MTI)

Az Agrárminisztérium új, mintegy 1,5 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázati lehetőséget az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatása érdekében a Rövid Ellátási Láncok együttműködő csoportjainak (REL – csoportok) beruházásaihoz kapcsolódóan.
Az új, VP3-4.2.1-4.2.2-19 A Rövid Ellátási Lánchoz kapcsolódó beruházások támogatása az élelmiszeripar és a borászat területén elnevezésű felhívás kedvezményezettjei kizárólag a 2017-ben megjelent és 2019. december 31.napjáig nyitva levő 3,84 milliárd forint keretösszegű – VP3-16.4.1-17 Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért című felhívás keretében támogatott REL csoportok mezőgazdasági termelő tagjai lehetnek. Az új felhívás a REL csoportok korábban tervezett élelmiszeripari-, valamint a borászati beruházásainak megvalósítását szolgálja.
A pályázatnak köszönhetően a támogatott csoportok mezőgazdasági termelő tagjai egyéni beruházás esetén legfeljebb 15,5 millió forint; kollektív beruházás esetén pedig legfeljebb 155 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a rendelkezésre álló forrás erejéig.
A Vidékfejlesztési Program pályázatára 2020. február 10.napjától 2022. február 9. napjáig nyújthatók be a támogatási kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2019. március 10. napjáig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek elbírálása együttesen történik.
Az Agrárminisztérium felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.huoldalon tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)