Június 30-án megkezdődött a támogatási kérelmek benyújtásának lehetősége a 2021.05.28-án megjelent, VP6-7.2.1.1-21 kódszámú, Külterületi helyi közutak fejlesztése című felhívás kapcsán.

A pályázati konstrukció keretében vidéki térségekben működő települési önkormányzatok és önkormányzati társulások nyújthatnak be támogatási kérelmet, 95%-os támogatási intenzitás mellett, maximum 300 millió forint támogatási összegig. A felhívás keretösszege 50 milliárd Ft.

A felhívás lehetőséget biztosít önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati vagyonkezelésben lévő külterületi, helyrajzi számmal ellátott, már meglévő földutak stabilizálására, szilárd burkolatának kialakítására, valamint a szilárd burkolattal rendelkező helyi közutak felújítására, korszerűsítésére. Támogathatóak továbbá közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztések, így forgalomtechnikai eszközök beszerzése és kerékpáros, illetve gyalogátkelőhelyek kialakítása is.

A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

(AM Sajtóiroda)

Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a kisgazdaságok érdekeit

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács június 28-i ülésén az agrárminiszterek megállapodtak a KAP reform legfőbb politikai elemeiről. A tárgyalások május végi összeomlása óta komoly diplomáciai egyeztetések folytak a háttérben annak érdekében, hogy a minisztereket tömörítő Tanács meggyőzze az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza a gazdálkodást ellehetetlenítő javaslatait. Magyar szempontból roppant nehéz és küzdelmes tárgyalásokon vagyunk túl, sok energiánkat emésztette fel az októberi tanácsi álláspontban foglaltak megvédése – közölte a magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter.

A miniszterek közös erőfeszítései eredményre vezettek, hiszen a kiemelt ügyek túlnyomó többségében sikerült az Európai Parlementet jobb belátásra bírni, hogy vonja vissza minden realitást nélkülöző javaslatait-tette hozzá a miniszter.

Nagy István szerint az egyik legnagyobb vita a kisgazdaságok támogatási szabályairól szólt. Magyarország vezetésével óriási erőfeszítések árán sikerült megvédeni a már a tanácsi álláspontba is magyar kérésre bekerült 10 hektáros küszöbértéket. Ez lehetővé teszi, hogy 10 hektár alatt ne kelljen megfelelniük a gazdáknak a vetésforgóra és a nem termő területekre vonatkozó szigorú követelményeknek. Az Európai Parlament javaslata már az 5 hektáron gazdálkodókat is arra kényszerítette volna, hogy kötelezően alkalmazzák a vetésforgót és, hogy földjeik egy részét kötelezően parlagon hagyják. Ez a legkisebb gazdálkodóink teljes ellehetetlenülését okozta volna. Az Európai Parlament javaslatából jóval kisebb környezeti előnyök származtak volna, mint amennyire káros lett volna a vidéken gazdálkodó családok számára.

Az agrárminiszter kifejtette: nagy eredmény, hogy az új időszakban is lehetőség lesz a kisgazdaságok egyszerűsített támogatására, akár magasabb támogatási összeggel. A kormány számára kiemelt prioritás jelent, hogy tisztességes megélhetést biztosítson a családi gazdaságoknak és a kisüzemeknek, ezzel is erősítve a vidéket.

További kérdésre elmondta, ahogyan várható volt, a környezet- és klímavédelmi intézkedésekről is hatalmas vita bontakozott ki az intézmények között. Az agro-ökológiai alapprogram, azaz az eco-scheme esetében a 25%-os mérték, a forrásvesztés kockázatát csökkentő rugalmasságokkal együtt, megfelelő egyensúlyt teremt a versenyképességi és környezeti szempontok között.

Az érzékeny ágazatok támogatását biztosító termeléshez kötött támogatások mértékét elsősorban a V4-ek hatékony fellépésének köszönhetően sikerült megőrizni a jelenlegi szinten, így továbbra is biztosított lesz az olyan nehéz helyzetben lévő ágazatok támogatása, mint a tej- és húshasznú szarvasmarha tartás vagy a zöldség és gyümölcs ágazat.

A Miniszter aláhúzta, hogy a magyar termelők jövője és a jogbiztonság szempontjából egyaránt fontos eredmény, hogy a három évig elhúzódó, intenzív tárgyalások után sikerült tető alá hozni a megállapodást. A Közös Agrárpolitikát ért egyre erőteljesebb támadások ellenére továbbra is biztosított a magyar gazdák támogatása, mind uniós mind nemzeti forrásból. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a COVID-19 pandémia alatt is a mezőgazdaság, a termelők és az egész élelmiszerlánc képes volt folyamatosan biztonságos élelmiszerekkel ellátni az Unió lakosságát. „Ezzel a megállapodással az európai gazdák erőn felül teljesítenek, ahogyan azt a COVID válság alatt is tették. Súlyukat meghaladóan járulnak majd hozzá a klímaváltozás elleni küzdelemhez és teremtett világunk megőrzéséhez.

A további menetrendet illetően Nagy István elmondta, hogy a megállapodásban foglaltak a július 1-jétől induló szlovén elnökség alatt lesznek konkrét jogszabályi szövegbe foglalva, majd a KAP reformcsomag részét képező három jogszabály formális elfogadásra mind a Tanácsban, mind az Európai Parlamentben. A tagállamoknak 2021. december 31-ig kell benyújtaniuk a Bizottság felé a KAP stratégiai terveiket.

Az új KAP szabályozás, a kétéves átmeneti időszakot követően, a tervek szerint 2023. január 1-jével lép hatályba.

(AM Sajtóiroda)

Az elkövetkező hét évben az uniós forrásokkal együtt 4265 milliárd forintot fordít a kormány a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére, amelyből 2021-re és 2022-re 1527 milliárd forint új forrás jut – közölte az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Soltvadkerten.

Feldman Zsolt a 2021-es és 2022-es év agrár- és vidékfejlesztési pályázatairól tartott előadásában azt mondta, hogy a közös agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül Magyarországra érkező forrást 2021-től a kormány 80 százalékos nemzeti társfinanszírozással egészíti ki, ami 3272 milliárd forintot jelent a nemzeti költségvetésből.

Az államtitkár szerint ez történelmi léptékű támogatást jelent, és a már-már lezárulni látszódó Vidékfejlesztési Program az elmúlt félévben lényegében új életre kelt. Megújuló vidék, megújuló agrárium néven új beruházási pályázatokat írtak ki nagyjából 600 milliárd forint értékben, illetve a 2020. év végén kiírt felhívások keretösszegét mintegy 280 milliárd forinttal megemelték – sorolta.

A pályázatok közül kiemelte a május 24-étől nyitott gyümölcsültetvény-telepítés és gyógynövénytermesztés támogatását, amelyre 15 milliárd forint forrást terveztek és augusztus 23-áig lehet rá kérelmeket benyújtani. Az építéssel nem járó kertészeti eszközök beszerzésének támogatására július 7-étől szeptember 28-áig várják a kérelmeket, összesen hat szakaszban mezőgazdasági termelőktől és kollektív beruházásoktól egyaránt. A rendelkezésre álló forrás 50 milliárd forint.

A gombatermesztő és komposzt-előállító üzemek fejlesztésére és létesítésére szeptember 13-ától lehet pályázni, a forrás 20 milliárd forint. A terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésének támogatására szintén 50 milliárd forint áll rendelkezésre és augusztus 2-ától nyílik meg a lehetősége a kérelmek benyújtásának. Az állattenyésztésnél az újranyíló felhívásokra hívta fel a figyelmet Feldman Zsolt. A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére július 27-éig lehet jelentkezni, a keretösszeg 6 milliárd forint, míg az állattartó telepek fejlesztésének támogatására július 14-én nyílik majd meg a pályázati lehetőség 260 milliárd forint keret erejéig.

Az élelmiszeripari üzemek kisebb léptékű fejlesztésére 50 milliárd forint összegig július 7-étől pályázhatnak az érdeklődők, míg komplex beruházásokra augusztus 18-ától nyílik lehetőség mintegy 200 milliárd forint erejéig. Mindkét pályázati lehetőség a borászati tevékenységekhez kapcsolódó fejlesztésekre is igénybe vehető. Az együttműködő öntözési közösségek támogatásának harmadik szakasza július 12-én nyílik meg, forrása 2,32 milliárd forint. Minőségrendszerekhez kapcsolódó előállítói, termelői csoportosulások tájékoztatási és promóciós tevékenységét július 9-étől 8,71 milliárd forint forrásösszegig támogatják majd.

A külterületi helyi közutak fejlesztésére június 30-ától lehet pályázni, forrása egyelőre 50 milliárd forint. A mezőgazdasági kisüzemek támogatásának negyedik szakaszát augusztus 3-ától teszik elérhetővé, a megemelt forráskeret 32,5 milliárd forint. Az új digitális szántóföldi és kertészeti technológiák, illetve precíziós termesztési módok elterjesztésének támogatására, valamint a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatások igénybevételének ösztönzésére kiírt felhívás július 26-ától lesz elérhető. A rendelkezésre álló forrás 100 milliárd forint.

Az államtitkár elmondta, a Vidékfejlesztési Programban eddig 95 felhívás jelent meg összesen 2707,73 milliárd forint keretösszeggel. Jelenleg 21 felhívás pályázható, 8 pedig már megjelent, de még egyelőre nem nyitott.

Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, egyben a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: a 2013-2020-as hét éves uniós pénzügyi ciklushoz képest az elkövetkező hét évben háromszor több felhasználható pályázati forrás áll majd rendelkezésre.

(MTI)

Az Agrárminisztérium a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program keretében, a gazdaság újraindítására irányuló kormányzati kezdeményezésekhez kapcsolódva 200 milliárd forint keretösszeggel meghirdette az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztését célzó pályázatát – jelentette be Nagy István tárcavezető.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a kormány a 2014-2020-as időszakban nagyságrendekkel több forrást biztosított az élelmiszeripari fejlesztések támogatására, ezzel pótolva a korábbi baloldali kormányok tervezési hibáit, amelyek elhanyagolták az élelmiszer-előállítás ügyét. A megemelt mértékű vidékfejlesztési támogatások most lehetővé teszik a beruházások ütemének további növelését és az élelmiszeripar teljes megújítását, ezzel megerősítve a hazai ellátásbiztonságot – hangsúlyozta Nagy István. Hozzátette, a feltételeket olyan módon alakították ki, hogy vállalkozásmérettől függetlenül lehessen támogatást igényelni bármely élelmiszertermék előállításához kapcsolódóan.

Kifejtette, pályázni lehet az élelmiszer-előállítási és borászati tevékenységhez kapcsolódóan építésre, felújításra, eszközök, gépek, technológiai berendezések beszerzésére és új feldolgozó üzemek komplett kialakítására. A kiírás a feldolgozási tevékenységhez kapcsolódóan áruszállításra használható járművek beszerzésére is lehetőséget ad. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázat keretében a vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 5 milliárd forint, minimum összege pedig 100 millió forint lehet 50%-os intenzitással, de egyes tevékenységekhez, régiókhoz és vállalkozásmérethez kapcsolódóan ez eltérhet. A felhívás segítségével így nemcsak térségi, hanem országos szinten is meghatározó beruházások valósulhatnak meg.

A miniszter szerint a pályázat kialakítása során kiemelt szempont volt, hogy az életképes, megfelelő színvonalú üzleti tervvel rendelkező projektek nyerjenek forrásokat. Ezen felül pedig érdemi többletpontban részesülnek az energiahatékonyság javítását, illetve megújuló energiaforrás hasznosítást magukban foglaló fejlesztések.

A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 18-tól lesz lehetőség. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium 100 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg a mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztések támogatását célzó pályázati felhívását – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar agráriumban új támogatási célként jelenik meg a precíziós gazdálkodási technológia elterjesztésének a támogatása. A precíziós gazdálkodási gyakorlat csökkenti a műtrágya és növényvédőszer felhasználását, valamint javítja a talajok vízmegtartó képességét és minimalizálja a talajtaposási károkat is.

Hozzátette, a felhívás keretében lehetőség nyílik a szántóföldi- és a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, gépek beszerzésére. Többek között lehetőség nyílik a traktorok, betakarítógépek, munkagépek, infokommunikációs eszközök beszerzésére, továbbá meglévő traktorok, munkagépek úgynevezett „felokosítására” is. A felhívás kiemelt figyelmet fordít a mezőgazdaság digitális átállásához szükséges szolgáltatások igénybevételének ösztönzésére, így kötelezően megvalósítandó tevékenységként támogatja ezek igénybevételét is – emelte ki a Nagy István.

A miniszter kifejtette, a pályázati kiírás alapján a beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 250 millió forint lehet. A forrásra mezőgazdasági termelők pályázhatnak. Érdemi többletpontot ér egyes környezeti szempontok érvényesítése, szakképzettséggel rendelkező munkavállalók foglalkoztatása és a megfelelő színvonalon megírt üzemszintű digitális tervet magában foglaló üzleti terv benyújtása – hangsúlyozta a tárcavezető.

A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 26. napjától lesz lehetőség. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” programja keretében 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdette az élelmiszeripari üzemek kisléptékű fejlesztését célzó pályázatot – közölte Nagy István agrárminiszter. A felhívás alapján a támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 7-étől lesz lehetőség.

A felhívás az élelmiszer-feldolgozási és borászati tevékenységhez kapcsolódóan eszközök, gépek, technológiai berendezések beszerzésére, illetve megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására biztosít lehetőséget. Emellett élelmiszeripari tevékenységhez kapcsolódóan áruszállításra használható szállítójárművek beszerzése is lehetséges – emelte ki a miniszter.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a biztonságos élelmiszerellátás stratégiai jelentőségű, ehhez pedig további műszaki fejlesztések szükségesek. Kulcskérdés a minőségi élelmiszertermelés szempontjából, hogy a hazai élelmiszer-előállítók folyamatosan fejlődjenek a legkorszerűbb technológiai lehetőségek alkalmazásával. Ennek a célkitűzésnek az eléréséhez járul hozzá a most meghirdetett felhívás, amelynek keretében a támogatás egyszerűsített módon igényelhető, a támogatási intenzitás főszabály szerint 50%-os, de ez egyes tevékenységekhez, régiókhoz és vállalkozásmérethez kapcsolódóan ez eltérhet.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázati kiírás keretében a vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 100 millió forint lehet, minimum összege pedig nincs. A forrásra mezőgazdasági termelők, valamint mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak. Érdemi többletpontot ér a minél hosszabb ideje folyamatosan végzett mezőgazdasági vagy élelmiszeripari tevékenység, a meglévő értékesítési kapcsolatokat igazoló szerződések megléte, a termékinnováció, vagy az élelmiszeripari szakképesítés.

A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Az ország legnagyobb, almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központja létesül Újfehértón – jelentette be az agrárminiszter a 7,6 milliárd forint értékű beruházás alapkőletételi ünnepségén csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisvárosban.

Nagy István kiemelte, a Szabolcsi Alma Centrum elnevezésű létesítmény Magyarország legjelentősebb almatermesztő körzetében, a nagy múltú Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet területén valósul meg. A tároló-, válogató és csomagoló infrastruktúrával is rendelkező logisztikai és kutatóközpont 9 ezer tonnás befogadóképessége mellett mintegy 16 ezer tonna étkezési és 4 ezer tonna ipari alma, illetve más gyümölcsök értékesítésére lesz képes – fogalmazott a tárcavezető. Hozzátette, a fejlesztés segítségével 42 új munkahely létesül, ezzel 124-re bővül a kutatóállomáson foglalkoztatottak létszáma.

Nagy István emlékeztetett arra, hogy Magyarország almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna, amelynek kétharmada ipari és csak egyharmada étkezési alma. Az a cél, hogy ezt az arányt megfordítsuk – folytatta – , az ágazat azonban a magyar mezőgazdaság más területeihez hasonlóan fejlesztés nélkül nem lehet versenyképes. Rámutatott, közel húsz év alatt 41 ezer hektár almaültetvényből mára 25 ezer hektár maradt, ezt a folyamatot a korszerűtlen technológiák, elavult fajtaszerkezetek és a piaci háttér hiánya okozta. Hozzátette, arra kell törekedni, hogy a fejlődés lehetőségét magukban hordozó almatermesztőknek esélyt biztosítsanak, mert ez az egyetlen lehetőség a gazdálkodók piaci helyzetének stabilizálására.

Mint mondta, a fogyasztók már egész évben megkövetelik a friss zöldség- és gyümölcsféléket, ezt az igényt viszont a termelők akkor tudják kielégíteni, ha rendelkeznek az időzített és környezetbarát termesztéshez szükséges növényházakkal. Az újfehértói beruházás előnyeiről szólva a miniszter hangsúlyozta, a központ a piaci igényeknek megfelelően összegyűjti, tárolja, csomagolja, majd egységes minőségben értékesíti a térségben élő termelők és termelői csoportok terményét, hosszú távon pedig fokozza a versenyképességet, és jó hatással lesz a térség fejlődésére. A tárcavezető kitért arra, hogy a fejlesztés megvalósítását a Vidékfejlesztési Program pályázati kiírása segítette. A kertészeti üzemek korszerűsítésére tavaly meghirdetett, eredetileg 30 milliárd forint keretösszegű pályázat keretét 68 milliárd forintra emelte a tárca, a beérkezett 406 kérelem közül eddig 208 támogatási kérelem kapott támogatói döntést csaknem 35 milliárd forint lekötéssel. “Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege kétmilliárd forint volt maximálisan, ebből a keretből támogattuk 2,5 milliárd forinttal ennek a projektnek a megvalósulását, ami a teljes beruházás egy részét tudja finanszírozni” – ismertette Nagy István. A beruházást a magyar állam 5 milliárd forinttal támogatta.

Az eseményen Takács Ferenc, az MKSZN Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. stratégiai és fejlesztési igazgatója elmondta, a tervek szerint a 2022 márciusára elkészülő centrum szaktanácsadó, kutatás-fejlesztési és kereskedelmi komplexum is lesz egyben, ahol helyet kap például egy, a szabolcsi alma történetét bemutató kiállítás. A feldolgozó üzemrészt üvegfal választja el a centrum központi részétől, a termelők pedig a szaktanácsadás mellett lehetőséget kapnak terményeik eltárolására és hűtésére, valamint segítenek nekik az értékesítésben – tette hozzá a szakember.

Hosszú József, Újfehértó Fidesz-KDNP-s polgármestere arról beszélt, a kisváros 21. századi történetének legjelentősebb fejlesztése valósul meg, Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés kormánypárti elnöke pedig megerősítette, egyebek között a Terület- és Településfejlesztési Operatív programban keresik a forrást egy, a várost elkerülő út megépítésére, amivel javulhat a központ megközelíthetősége.

Simon Miklós, a térség fideszes országgyűlési képviselője megköszönte a kormány eddigi hozzáállását az almatermelőkhöz, majd elmondta, az itt épülő technológia amellett, hogy visszaadja a több ezer gazdálkodó termesztésbe vetett hitét, megélhetésüket is nagyban elősegíti.

(MTI)

Az Agrárminisztérium újranyitja az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása”című pályázati kiírást – közölte Nagy István tárcavezető. Az újranyitást a 2020 őszén pályázható felhívás óriási sikere indokolja, így ismét lehetőség lesz az állattartók számára nagyobb léptékű beruházások megvalósítására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. július 14-től lesz ismét lehetőség.

Baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattartó számára ismét lehetőség nyílik arra, hogy támogatás mellett új állattartó telepet létesítsenek, meglévőt korszerűsítsenek, vagy az állattartáshoz kapcsolódó eszközöket, gépeket szerezzenek be. A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy azok is részesülhetnek ismét támogatásban, akik számára eltérő megvalósítási hely kapcsán már korábban is megítélték a támogatást.

Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a felhívás továbbra is a már megismert feltételrendszer mellett érhető el. A támogatási intenzitás főszabályként 50%-os, a támogatás összegére vonatkozó feltételek pedig változatlanok: az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege célterületenként eltérően 5 és 100 millió Ft között változik, maximum 2 milliárd Ft.

Az újranyitott felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Történelmi léptékű támogatást jelent a termelőknek, hogy a kormány az uniós agrártámogatások társfinanszírozási arányát 80 százalékra emelte – mondta az agrárminiszter a tárca tájékoztatása szerint kedden Mosonmagyaróváron, az állattartó telepek korszerűsítési pályázatainak okiratátadó rendezvényén.

Nagy István közölte, hogy az eddigi döntések alapján 540 pályázat 229,6 milliárd forint támogatást kapott, amiből Győr-Moson-Sopron megye 32 pályázattal, és 10,62 milliárd forint támogatással részesül. A tárcavezető a pályázói érdeklődést méltatva kiemelte, hogy a jelentkezés a járvány legnehezebb időszakára esett, de a gazdálkodók olyannyira nem zárkóztak be ekkor sem, hogy az igényekre tekintettel 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra kellett emelni a keretet.

A miniszter hozzátette, hogy a források elosztásánál figyelembe vették a kisebb pályázók egyedi érdekeit, és számukra külön kiírásokat jelentettek meg. A 15 ezer eurós kisüzemi pályázathoz még önerő sem kell, és felülről nyitott, vagyis minden érvényes jelentkezés után jár a támogatás. A kisebb állattartó gazdaságok telepeinek fejlesztését szolgáló, 30 milliárd forint keretösszegű pályázat július 22-ig marad nyitva, lehetőséget adva állattartásra szolgáló épületeinek kialakítására, korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére – közölte.

Különleges pályázati lehetőségként emelte ki a külterületi helyi közutak fejlesztési felhívását, amelyre június 30-tól vidéki önkormányzatok, önkormányzati társulások nyújthatnak be kérelmet 300 millió forintos támogatásig. Az 50 milliárd forintos keret külterületi földutak korszerűsítésére, közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztésekre fordítható. Nagy István abban bízik, hogy a vidékfejlesztési források sokszoros eredménnyel hasznosulnak, erősítve a nemzetgazdaság egészét, és hozzájárulva a vidék megmaradásához. A várható hatások közül kiemelte a mezőgazdasági önellátás erősítését, ugyanis – mint fogalmazott – Magyarország nem függhet a behozataltól, de ehhez termelési, feldolgozási kapacitásokat kell építeni.

Értékelése szerint a járvány bebizonyította, hogy a mezőgazdaság nélkülözhetetlen, és megkerülhetetlen ágazat, a termelőket pedig köszönet illeti, amiért a legnehezebb hónapokban is dolgoztak. Az ellátás egyszer sem állt le, így mindvégig természetes maradt, hogy minden napra jutott magyar élelmiszer a családok asztalára – fogalmazott a tárcavezető a rendezvényen.

(MTI)

A mezőgazdasági kisüzemek számára 2021. június 3. és 2021. június 17. között ismét megnyílt a lehetőség támogatási kérelmeik benyújtására. Az agrártárca ezúton is arra biztatja az érintetteket, hogy éljenek a pályázati lehetőséggel és nyújtsanak be támogatási kérelmet.

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programon keresztül 2020 októberében hirdette meg a kistermelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő új beruházási pályázati csomagját, amelynek része a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésének támogatására kiírt pályázati felhívás is. Eddig már 1300 pályázó kapott támogató okiratot, több mint 9 milliárd forint támogatást elnyerve. A pályázók a gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó eszközöket, gépeket szerezhetnek be, ültevényt telepíthetnek, állatot vásárolhatnak vagy éppen meglévő üzemüket fejleszthetik a támogatásból.

A felhívás a fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segíti elő. Támogatási kérelmet olyan meghatározott üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek nyújthatnak be, akiknek/amelyeknek életvitelszerű tartózkodási helye, utóbbiak esetén székhelye már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben volt, tehát 10 ezer fő alatti településen, vagy ennél nagyobb település tanyás külterületén.

A támogatás 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatás, amelyet két részletben folyósítanak úgy, hogy 75% kiutalása már a támogató okirat kiállítása után rövid időn belül megtörténik. A projekt megkezdésére 9 hónap áll rendelkezésre. A támogatás fennmaradó 25%-át a pályázók a projektben vállalt célok végrehajtása után kaphatják meg a záró kifizetési kérelem benyújtásával.

Ez a pályázati lehetőség elérhető lesz a jövőben is, a következő benyújtási lehetőség 2021 augusztusában lesz. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium 50 milliárd forint keretösszeggel hirdette meg a kertészeti üzemek megújítását célzó pályázatát – közölte Nagy István tárcavezető. A kevés adminisztrációs teherrel járó, egyszerű módon igényelhető támogatást biztosító felhívás a kisebb üzemmérettel rendelkező kertészetek technológiai megújulását segíti.

Az agrárminiszter arra emlékeztetett, hogy egy történelmi mértékű fejlesztési programon keresztül erősítik meg a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart, a vidéki térségek gazdaságát illetve közösségeit. Nagy István hangsúlyozta, ezekben a hetekben 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat, a célzott támogatásoknak köszönhetően intenzív technológiai fejlődést és növekvő versenyképességet vár a teljes magyar agráriumban.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a kertészeti üzemek fejlesztését célzó pályázat keretében a beruházások költségeinek felét fedező, vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke 25 millió forint lehet. A felhívásnak köszönhetően lehetőség van a kertészeti tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, gépek beszerzésére. Ennek keretében többek között önjáró és vontatott betakarítógépek, talajművelő és egyéb munkagépek, pótkocsik vásárlása is lehetséges. A felhívás segítségével egy darab, legfeljebb 83 kW motorteljesítményű traktor is vásárolható, melynek kapcsán a támogatás mértéke legfeljebb 10 millió forint lehet – emelte ki a miniszter.

A felhívás alapján a támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint 2021. július 7-étől lesz lehetőség.

A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Júniusban újabb öt pályázatot hirdet meg az Agrárminisztérium (AM) a Vidékfejlesztési programban, egyebek közt a precíziós gazdálkodásra átállás ösztönzésére – jelentette be a szaktárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Feldman Zsolt az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának sajtótájékoztatóján közölte: a pályázatokból a precíziós gazdálkodásra átállás támogatására 100 milliárd forint, az élelmiszer-feldolgozók fejlesztésére – két külön felhívásban – 200 milliárd és 50 milliárd forint, illetve a gombatermesztés támogatására 20 milliárd forint áll rendelkezésre, továbbá a kertészeti üzemek gép- és eszközbeszerzésére is lehet támogatást nyerni.

Az államtitkár hangsúlyozta: azt várják, hogy a forrásoknak köszönhetően a 2027-ig tartó támogatási ciklus végére a magyar mezőgazdaság termelékenysége elérheti a régi európai uniós országok termelési szintjének kétharmadát a jelenlegi 44 százalékról. Szintén a várakozások között említette, hogy a programok segítségével 2027-ig sikerül végrehajtani a teljes magyar élelmiszeripar modernizációját és megteremteni a precíziós gazdálkodásra átállás feltételrendszerét. Tájékoztatása szerint a forrásokra a kis őstermelőktől egészen a nagyobb élelmiszeripari cégekig pályázhatnak az ágazat szereplői.

Feldman Zsolt felidézte: hogy a Vidékfejlesztési program keretében a következő hét plusz két éves időszakban 4265 milliárd forint uniós és magyar állami támogatás hívható le az agrárium és a vidék fejlesztésére. Az összegből idén és jövőre 1500 milliárd forintra lehet pályázni, ami önmagában is több mint amennyi az előző hétéves ciklus egészében rendelkezésre állt.

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a többi között arról beszélt, hogy az OTP aktív az ágazat finanszírozásában. Közlése szerint az OTP-csoport agrár-hitelállománya mintegy 1000 milliárd forint, amelyből 700 milliárdot külföldön, 300 milliárdot pedig Magyarországon helyeztek ki. Szólt arról is, hogy a következő hét évben több mint 4000 milliárd forint támogatás érkezik a szektorba és a vidékfejlesztésbe, amit úgy értékelt: “soha nem látott fejlődés várható” az időszakban.

Szabó István, az OTP Bank agrárágazati igazgatóságának ügyvezető igazgatója kifejtette: az agrárpolitika paradigmaváltása nyomán immár nemcsak egymilliárd forintos, vagy az alatti értékű, hanem akár 4 milliárdos projekteket is finanszírozni kell. A szakember arra számít, hogy a következő két-három évben megduplázódhat az eddig kihelyezett hitelállomány, akár 1800-2000 milliárdos finanszírozási igény is jelentkezhet.

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint az OTP a Vidékfejlesztési program sajátosságaihoz igazította és felgyorsította a hitelezési folyamatát. A pénzintézet a pályázati szakasztól a fejlesztések megvalósításáig átfogó és rugalmas pénzügyi hátteret kínál partnereinek – írták.

A sajtóanyag kitért arra is, hogy a Vidékfejlesztési program finanszírozásában az elvárt banki fedezettség biztosításában kiemelt szerepe van az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak (AVHGA). Az elmúlt években a támogatást nyert vállalkozások 38 százalékát segítette agrárgarancia. A kezelési díj jelentős részét az AM a gazdálkodóktól átvállalja, ezért az AVHGA minden mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházás megvalósulását két évig díjmentesen biztosítja – áll az írásos összegzésben.

(MTI)

Július 22-ig benyújthatók a kisebb állattartó telepek fejlesztését célzó pályázatok, a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 30 milliárd forint – jelentette be Nagy István agrárminiszter kedden a Kondorosi Csárdánál.

A miniszter – aki átadta az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat Békés megyei támogatói okiratait is – kifejtette, pályázni lehet állattartásra szolgáló épületek kialakítására és korszerűsítésére, továbbá gépbeszerzésre is. A baromfi- és sertéstartó telepek maximum 100 millió, a szarvasmarhatartók 50 millió, a juh, kecske és egyéb állattartó kis gazdaságok 20 millió forintra pályázhatnak. Emlékeztetett, hétfőn jelent meg a külterületi helyi közutak fejlesztését támogató felhívás is 50 milliárd forintos keretösszeggel. Az érintettek maximum 300 millió forintra pályázhatnak 95 százalékos támogatási intenzitás mellett – közölte.

A tárcavezető kifejtette, stratégiai ágazat lett az agrárium, a következő hét évben 4265 milliárd forintos támogatás jut az ágazatnak, háromszor annyi, mint a megelőző uniós keretköltségvetési időszakban. A gazdálkodóknak 2022-ben 951 milliárd forint jut a parlament előtt lévő költségvetési javaslat szerint, ami csaknem 40 milliárddal több az idei forrásnál. Jövőre bő 31 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre a vidékfejlesztési és halászati programok végrehajtására, és az idei összeg másfélszeresére emelik az agrárkár-enyhítési keretet – fejtette ki. Az uniós források nemzeti társfinanszírozási mértékét az eddigi 17,5 százalékról a maximális 80 százalékra bővítik, így egy év alatt annyi támogatást tudnak kifizetni, mint korábban a hétéves időszakban.

Nagy István hozzátette, az unióval most is tárgyalnak a források felhasználásáról. “Nagyon messze vannak még az álláspontok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az Európai Parlement ultimátumát a 27 agrárminiszter nem fogadta el, várhatóan a jövő hónapban folytatódnak az egyeztetések. A politikus szólt arról is, hogy rendkívüli időszakban álltak helyt a gazdák, akiknek a koronavírus-járvány mellett a sertéspestissel, a madárinfluenzával és a vásárlói pánikkal is meg kellett küzdeniük, mégis hittek a jövőben és a fejlesztésre koncentráltak.

Az állattartó telepek rekonstrukciójára kiírt pályázaton Békés megyében 32 kedvezményezettnek több mint 21,7 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Országosan eddig 540 esetben 229,6 milliárd forint összegben született támogatói döntés. A pályázat keretösszegét 50-ről 260 milliárdra emelték a jelentkező nagy igény miatt. A Vidékfejlesztési programban Békésben eddig 758 beruházási pályázatot támogattak 52 milliárd forint összegben.

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke úgy fogalmazott: Békés megye és Magyarország jövőjét az agrárium jelenti. “Agrárium nélkül nincs vidék, vidék nélkül nincs Magyarország.” Hozzátette, az elmúlt évtizedben sikerült felgyorsítani a “gazdává válás folyamatát”, ezt látják a kamarán átfutó földátruházási szerződések számán. Mert földet csak az vesz, akinek van a jövőre vonatkozó víziója – fogalmazott.

Herczeg Tamás (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kifejtette, Békés megyében mintegy 470 ezer, átlagosan 30 aranykorona értékű földön gazdálkodnak a termelők. A megye GDP-jének 18 százaléka származik az agráriumból, ami a rendszerváltáskori 25 százalékhoz képest csökkent, de az országos 5 százalék alatti átlaghoz képest kiemelkedő – húzta alá, megjegyezve, hogy ezért kiemelkedően fontos forráshoz juttatni Békésben az ágazatot. Herczeg Tamás hozzátette, a megyében sikerült megállítani a sertések számának csökkenését; a baromfi- és szarvasmarha ágazatban pedig némi emelkedés is megfigyelhető.

Ribárszki Péter (Fidesz-KDNP), Kondoros polgármestere elmondta, a városban 650 őstermelő él, akik a teljes iparűzési adóbevétel egyharmadát adják. Uniós támogatásból egy 550 négyzetméteres zöldség- és hűtőházat építettek és új termelői piacot alakítottak ki a településen.

(MTI)

Május 28-án megjelent „Külterületi helyi közutak fejlesztése” című felhívás, amelynek keretében vidéki térségekben működő települési önkormányzatok és önkormányzati társulások nyújthatnak be támogatási kérelmet – közölte Nagy István agrárminiszter. A felhívás keretösszege 50 milliárd Ft. Az érintettek 95%-os támogatási intenzitás mellett, maximum 300 millió forintra pályázhatnak.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a konstrukció lehetőséget biztosít önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati vagyonkezelésben lévő külterületi, helyrajzi számmal ellátott, már meglévő földutak stabilizálására, szilárd burkolatának kialakítására, valamint a szilárd burkolattal rendelkező helyi közutak felújítására, korszerűsítésére. Támogathatók továbbá közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztések, így forgalomtechnikai eszközök beszerzése és kerékpáros, illetve gyalogátkelőhelyek kialakítása is – tette hozzá a tárcavezető.

Hangsúlyozta, a támogatási kérelmek benyújtására az elektronikus kérelembenyújtási felületen lesz lehetőség. A jelenlegi tervek szerint az első benyújtási szakasz 2021. június 30-tól 2021. július 13-áig tart.

A felhívás részletei a https://www.palyazat.gov.hu weboldalon ismerhetőek meg.

(AM Sajtóiroda)

Május 24-e óta benyújthatók a Kertészet – ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatási kérelmek. A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 15 milliárd forint – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A pályázati konstrukció keretében új gyümölcs- és gyógynövénytermő ültetvények telepítésére, a területekhez tartozó öntözőrendszer, valamint a káros éghajlati hatások csökkentését, illetve kivédését lehetővé tevő rendszerek kiépítésére nyílik lehetőség. Ezek mellett a betakarítást segítő eszközök és gépek beszerzésére igényelhetnek támogatást a gazdálkodók – fogalmazott a tárcavezető.

A miniszter megjegyezte: a korábbi kiírásokhoz képest újdonság, hogy a támogatás az ültetvénytelepítés vonatkozásában az adott területre eső egységköltség formában igényelhető. Ez azt jelenti, hogy az elnyert összeg ültetvénytelepítésre eső részével nem kell számla alapon elszámolnia a kedvezményezetteknek.

Az elektronikus kérelembenyújtási felületen 2021. augusztus 23-áig lesz lehetőség a kérelmek benyújtására. A pályázati felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon megismerhetők.

(AM Sajtóiroda)

Az agrárium területén is folytatódik a korábbi évek költségvetési politikája, a kormány nem megszorításokkal, hanem fejlesztésekkel kíván válaszolni az elmúlt két év járványhelyzet okozta gazdasági kihívásaira – mondta a Világgazdaságnak Nagy István agrárminiszter.

A gazdasági napilap pénteki számában Nagy István hangsúlyozta, hogy mintegy ezermilliárd forint áll rendelkezésre az agrárium részére a jövő évi költségvetésben. A parlament előtt lévő költségvetési javaslat szerint 951 milliárd forintból gazdálkodhatnak, amely magában foglalja a 489 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli támogatásokat is. Az uniós vidékfejlesztési és halászati programokra 234 milliárd, a nemzeti földalap kiadásaira pedig 227,6 milliárd forint juthat.

A jövő évi büdzsében az agrárium számára elkülönített forrás csaknem negyvenmilliárd forinttal nagyobb az idei évinél. Nagy István szerint mindez igen jól mutatja, hogy a kormány célja az agrárium területén is a gazdaság újraindítása. Fontosnak nevezte, hogy az agrárium és a magyar gazdák a koronavírus-járvány idején is bebizonyították: a magyar gazdaság egyik motorjaként tudnak működni, számíthatnak rájuk az emberek. A tervezetben szereplő költségvetési források közül kiemelte a nemzeti agrárkárenyhítési alapot, amely az idei másfélszeresére emelkedett, jövőre 4,2 milliárd forinttal több, vagyis 12,8 milliárd forint lesz felhasználható erre a célra.

Ez kiemelten fontos – mutatott rá a szaktárca vezetője -, hiszen jelentősen csökkenti a gazdálkodók termelési kockázatát. Ezen túlmenően 3,6 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhatnak jövőre az agrár szakképző centrumok, valamint a nemzeti földalap kiadásaira is közel egymilliárd forinttal több kiadás lesz teljesíthető, mint 2021-ben. Jövőre emellett jelentősen, bő 31 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre a vidékfejlesztési és halászati programok végrehajtására.

(MTI)

Az Agrárminisztérium a megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében 50 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot hirdet terménytárolók, szárítók és tisztítók támogatására. A támogatási kérelmek benyújtására 2021. augusztus 2-től lesz lehetőség – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Az agrártárca vezetője hangsúlyozta: a szántóföldi növénytermesztés technológiai színvonala emelésének központi kérdése a megtermelt és betakarított szántóföldi termények szakszerű tisztítása, tárolása és szárítása. A minőség megóvása és a tárolási veszteségek minimalizálása csak megfelelő műszaki színvonalú tárolókban, a legkorszerűbb szárító és tisztító berendezések alkalmazásával lehetséges.

A XXI. századi színvonalú technológiai kapacitások létrehozása érdekében a mezőgazdasági termelők önállóan támogatható tevékenységként igényelhetnek támogatást terménytisztítók és terményszárítók létesítésére, terményszárítók, terménytisztítók, és terménytárolók technológiai korszerűsítésére, valamint energiahatékonyságának javítására. E fejlesztésekhez kapcsolódóan van lehetőségük – a felhívásban meghatározott korlátozások figyelembe vétele mellett – terménytároló létesítésére, valamint üzemen belüli anyagmozgatás gépeire, így az ömlesztett anyagok rakodására szolgáló rakodógépek, targoncák beszerzésére.

A támogatás mértéke igénylőnként minimum 50 millió forintt, maximum 1 milliárd forint lehet – fogalmazott Nagy István. Mint hangsúlyozta, a legutóbbi terménytároló létesítésére irányuló pályázathoz képest fontos különbség, hogy a versenyképességre és a termelői együttműködések nagyobb terménykészleteire tekintettel nincsenek kapacitás korlátok, tehát ha valaki a szárító és tisztító technológia fejlesztése mellett új tárolókapacitást is létre kíván hozni, az tetszőleges nagyságú lehet.

A miniszter megemlítette: főszabályként az összes költség 50%-át támogatásként meg lehet kapni. A közép-magyarországi régióban a projektek 40%, továbbá a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak.

A támogatási kérelmek tartalmi értékelése során többletpont jár a termelői csoporti, termelői szervezeti tagság igazolása esetén, a környezeti szempontok érvényesítésekor, a foglalkoztatotti létszám növelésének vállalásakor, a térségi szempontoknak való megfelelés esetén és az energiahatékonyság javításra irányuló tevékenység, valamint a megújuló energiaforrást hasznosító technológia fejlesztése vagy kiépítése esetén – mondta a miniszter.

(AM Sajtóiroda)

Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium. Az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minőségének javulása büszkeségre adhat okot – fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agroinform online rendezvényének megnyitóján.

Feldman Zsolt közölte: a közösen elért sikerek mögött kemény munka áll: a verseny Európában és globálisan is zajlik. Ahhoz, hogy ebben a versenyben a gazdálkodóink pályán maradjanak, a kormány a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési programjának társfinanszírozását az eddigi 17,5 százalékról, 80 százalékra emelte – mondta. Mindez azt jelenti, hogy a 2014 és 2020 között rendelkezésre állt forrás mennyiségéhez képest háromszor nagyobb összeg fordítható a magyar mezőgazdaságra, ráadásul nemcsak 2023-tól, hanem már 2021-2022-ben is.

Az államtitkár szerint ez a döntés a kormány alapvető céljainak elérését szolgálja, mint például, hogy megérje vidéken gazdálkodni, biztonságos legyen a hazai élelmiszerellátás, hogy versenyképesek legyünk az exportpiacon, hogy érdemben javítsuk környezeti mutatóinkat, valamint hogy javuljanak a vidéki emberek életkörülményei és az őket körülvevő infrastruktúra.

Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2021-2022-es átmeneti időszakban 1500 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a vidékfejlesztésre. A nemzeti társfinanszírozás emelésével pedig ebből az összegből ha nem is korlátlanul, de a korábbi évekhez képest jóval nagyobb mennyiségben tudnak pályázatokat befogadni. Ismertetése szerint a tavaly év végén meghirdetett pályázatoknál már figyelembe vették az átmeneti időszakban elérhető forrásokat is. Így például az állattartó telepek fejlesztését és a kertészeti üzemek korszerűsítését célzó pályázatok keretösszegét a kezdeti 50, illetve 30 milliárd forintról az idén tavasszal előbbinél 260 milliárd forintra, utóbbinál 68 milliárd forintra növelték.

A helyettes államtitkár felsorolása alapján: az állattartó telepek fejlesztésére eddig 749 pályázat érkezett csaknem 330 milliárd forintos forrásigénnyel, ezekből 501 esetben támogatták a kérelmet, a megítélt támogatás mértéke meghaladta a 209 milliárd forintot. A kertészeti üzemek korszerűsítésére kiírt pályázatra 406 kérelmet nyújtottak be 87,29 milliárd forint értékben, amelyekből eddig 119 kérelem jutott támogatáshoz 16,14 milliárd forint értékben. Mint mondta, a májusban és júniusban a legtöbb jelentős mezőgazdasági fejlesztésre szolgáló pályázatot újranyítják, így lesz lehetőség egyebek mellett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére, precíziós fejlesztésekre, és kidolgoznak két élelmiszeripari pályázatot is. Ezáltal a következő 2-3 évben “dömpingszerű támogatást tudnak ráengedni a piacra” – jelezte a helyettes államtitkár. Viski József rámutatott: a magyar gazdáknak az uniós tagállamokban élő gazdákkal kell versenyezniük, ezért a magyar gazdaság versenyképességét most kell megerősíteni.

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója szerint a gazdáknak az átmeneti időszak lehetőséget ad, hogy felkészüljenek a 2023-ban induló új közös agrárpolitika (kap) elvárásaira. Példaként említette, hogy a KAP-al együtt indul el a Zöld Megállapodás, amely egyebek mellett a növényvédő szerek és a műtrágya használatának radikális csökkentését és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek

(AM Sajtóiroda)

Már több mint 1000 gazdálkodó nyert támogatást a kisüzemi pályázaton – közölte Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásai között különösen nagy sikert aratott az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő felhívás. Hozzátette: több mint ezer érintett már megkapta a pénzügyi hozzájárulás első részleteként a 11.250 eurónak megfelelő 4 093 762 Ft forintösszeget. A támogató döntések folyamatosan születnek a következő hetekben is.

Nagy István arról is beszélt, hogy az elnyert összeget a pályázók mindazon célra felhasználhatják, ami üzleti tervük alapján fejlődésükhöz hozzájárulhat. A forrásokat így akár eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre vagy akár állatvásárlásra is költhetik a gazdálkodók. A pályázatok második beadási köre is eredményesen zárult, hiszen több mint 2400 pályázó nyújtott be támogatási kérelmet gazdaságának fejlesztésére – emelte ki a tárcavezető. Kifejtette: a 15.000 eurónak megfelelő támogatást meghatározott üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek igényelhetik, egy összegben öt évre. A pénzügyi segítség feltétele, hogy a gazdálkodó tartózkodási helye, vagy székhelye már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben legyen.

Hozzátette: a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági termelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő pályázati csomagjának részét képező kisüzemi pályázati felhívás júniusban folytatódik. Ekkor nyílik ugyanis ismét lehetőség a támogatási kérelmek benyújtására. Az Agrárminisztérium minden, a feltételeknek megfelelő pályázót támogatni kíván – hangsúlyozta Nagy István. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium ezúttal hívja fel minden érintett gazdálkodó figyelmét, hogy az egységes kérelmek elektronikus rögzítésére 2021. május 17-ig van lehetőség. Május elejére 1,6 millió hektár után közel 100 ezer termelő adta be az egységes kérelmét.

Az egységes kérelem keretében lehetőség van összesen 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan támogatást igényelni. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatások (például alaptámogatás (SAPS), zöldítés) esetében, továbbá a kapcsolódó nemzeti támogatások (például átmeneti nemzeti anyatehén tartás támogatása) és a vidékfejlesztési program intézkedései (például agrár-környezetgazdálkodás, erdészeti jogcímek) esetében is itt lehet kérelmeket benyújtani, illetve adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni.

A fentiek közül például a SAPS és zöldítés várható együttes fajlagos összege az elmúlt évekhez hasonlóan, a forint árfolyamától függően 76-80 ezer forint körül alakulhat, így minden termelőnek érdemes kérelmét határidőig beadna.

2021. május 17-ét követően a már benyújtott kérelmek szankciómentesen módosíthatóak május 31-ig. 2021. június 9-ig még módosítható a kérelem, akkor azonban a változtatással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken. A május 17-e és június 9-e között beadott kérelmeknél a megállapítandó támogatási összeg a késedelmes beadást érintő, munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével kell számolni.

A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén elérhető (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/). Azok számára, akiknek nehézséget okoz a kérelmek beadása, célszerű igénybe venni az országos lefedettségű falugazdász hálózat segítségét is. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy idén – a tavalyi évtől eltérő módon – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai által beadott kérelmekkel kapcsolatban több fontos elektronikus üzenetet is kaphatnak a kamarától, javasoljuk ezek figyelmes átolvasását és az azokban lévő instrukciók követését, hogy a kérelem beadása végleges lehessen.

(AM Sajtóiroda)

Harmincmilliárd forint keretösszeggel, állattartással foglalkozó gazdálkodók számára hirdetett újabb pályázatot az agrártárca – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető ismertetése szerint a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett felhívás célja, hogy a kisebb állattartó gazdaságok kiválthassák korszerűtlen termelési technológiájukat, ezzel javulhat termelékenységük és jövedelmezőségük. A baromfitartó, a sertéstartó, a szarvasmarhatartó, a juh- és kecsketartó telepek, valamint a többi mezőgazdasági haszonállat – így a lófélék, nyúl, méh, húshasznosítású galamb, fürj, strucc, emu, fácán, fogoly valamint csincsilla – tartására szolgáló állattartó telepek korszerűsítésére, fejlesztésére 2021. május 28-a és július 22-e között lehet pályázni – közölte Nagy István.

Hangsúlyozta: a támogatás mértéke a baromfi- és sertéstartó telepek fejlesztése esetében maximum 100 millió forint, a szarvasmarhatartó telepek fejlesztése vonatkozásában maximum 50 millió forint, a juh- és kecsketartó telepek és a többi állatfajhoz kapcsolódó telepek fejlesztése kapcsán pedig maximum 20 millió forint lehet. A támogatás intenzitása főszabályként az összes elszámolható költség 50 százaléka, ugyanakkor a közép-magyarországi régióban 40 százalék, továbbá a fiatal mezőgazdasági termelők által és a kollektív módon végrehajtott projektek 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitásra jogosultak. A pályázati felhívás tartalmazza a kérelmek elbírálásának szempontjait is – tette hozzá a miniszter

A tárcavezető jelezte: a felhívás lehetőséget teremt az állattartó tevékenységhez kapcsolódó épületek, építmények létrehozására, kialakítására, valamint az egyes ágazatok igényeinek megfelelően önállóan támogathatók az állattartáshoz kapcsolódó egyes eszközök, gépek beszerzése. Az elnyerhető forrásoknak köszönhetően megújulhat a telepek tartás- és takarmányozási technológiája, javulhatnak az épületenergetikai mutatók, megújulhatnak az épületgépészeti berendezések. Emellett támogatásban részesülhetnek a megújuló energiaforrást hasznosító technológiák is, melyeknek következtében javulhat az állattartó gazdaságok versenyképessége – emelte ki Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

A megújuló vidék, megújuló agrárium program történelmi mértékű fejlesztési lehetőséghez juttatja és megerősíti a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy az európai uniós vidékfejlesztési forrásokhoz 80%-os hazai társfinanszírozást biztosít a kormány, amely az egész agráriumot és vidéket érintő fejlesztési program elindítását teszi lehetővé. Hozzátette: a következő hónapokban mintegy 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázati felhívásokat a kormány döntésének és a Vidékfejlesztési Program következő módosításának köszönhetően. Emellett a tavalyi év végén megjelent kiírásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszege is 280 milliárd forinttal megemelésre került.

Hangsúlyozta: áprilisban az állattartó telepek megújítására 30, a gyümölcs- és gyógynövény ültetvények telepítésére 15 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás jelenik meg. Májusban 50 milliárd forintos forrással terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére lesz lehetőség. A külterületi helyi közutak megújítására pedig 50 milliárd forint értékű felhívás jelenik majd meg. Várhatóan júniusban a kertészetek és a gomba előállító üzemek fejlesztésére 50 milliárd forintos, illetve 20 milliárd forintos forrással jelennek meg pályázatok. Ugyancsak a nyár elejére várható egy 50 milliárd forintos kiírás a kisebb élelmiszeripari projektek támogatására, egy 200 milliárd forintos kerettel pedig az ágazat nagyobb beruházásaira lesz lehetőség. A mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó precíziós fejlesztésekre 100 milliárd forintos pályázat nyílik meg – sorolta a miniszter.

Kifejtette: mindezek mellett természetesen folytatódnak azok a programok, amelyekkel a gazdálkodók a korábbi években is jelentős eredményeket értek el. A tárcavezető példaként említette az agrár-környezetgazdálkodási, az ökológiai gazdálkodási és a tejelő szarvasmarhák állatjóléti támogatásait. Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy a tavalyi év végén kiírt felhívások esetében a kormány a források jelentős emeléséről is döntött. Így az állattartó telepek korszerűsítésére összesen 260 milliárd forint, a kertészeti üzemek fejlesztésre pedig összesen 68 milliárd forint áll rendelkezésre. Előbbi felhívás ráadásul várhatóan már júniusban ismét megnyílik, így az állattartók újra pályázhatnak a létesítmények jelentős mértékű akár több milliárd forintos megújítására.

A tárcavezető elmondta, hogy emelt keretösszeggel folytatódnak a vízgazdálkodási ágazat fejlesztését és az erdősítést támogató intézkedések is. A tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátására, az egyedi szennyvízkezelésre, a helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális megújítására, valamint a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére indított nagy sikerű felhívások kapcsán várhatóan továbbra is lehetőség lesz pályázatok benyújtására – emelte ki az agrárminiszter.

(AM Sajtóiroda)

Tizenötmilliárd forintnyi forrással hirdet pályázatot a Vidékfejlesztési Program keretében az ültetvénytelepítés és gyógynövénytermesztés támogatására az agrártárca – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a felhívásnak köszönhetően az új gyümölcs- és gyógynövénytermő ültetvények telepítésére, a területekhez tartozó öntözőrendszer kiépítésére, a káros éghajlati hatások csökkentését, illetve kivédését lehetővé tevő jégvédő háló kialakítására és a fagyvédelmi rendszerek kiépítésére lehet támogatást igényelni. Emellett, a pályázat keretében a betakarítást segítő eszközök és gépek beszerzésére is lesz lehetőség. A tervek szerint a hozzájárulás akár 5 ezer hektár új ültetvény létrehozását is segítheti. Hozzátette, a korábbiakhoz a képest újdonságot jelent, hogy a támogatás az ültetvénytelepítés vonatkozásában az adott területre eső egységköltség formában igényelhető. Ez azt jelenti, hogy az elnyert összeg ültetvénytelepítésre eső részével nem kell számla alapon elszámolnia a kedvezményezetteknek – emelte ki Nagy István.

A tárcavezető hangsúlyozta, a támogatási kérelmek benyújtására a tervek szerint május 24. és augusztus 23. között lesz lehetőség. Az első időszakban beadott sikeres pályázat esetén a nyertesek így akár már az őszi telepítési szezonban elkezdhetik az új ültetvények munkálatait. Kifejtette, a beruházások költségeinek felét fedező vissza nem térítendő támogatás legfeljebb 500 millió forint lehet. A miniszter elmondta, az alma és körte ültetvények esetében a támogatás szempontjából nagyságrendileg 12-14 millió forint/hektár, meggy, szilva és barack ültetvények vonatkozásában pedig 10,5-11,5 millió forint/hektár kalkulált telepítési költséggel számolhatnak a pályázók. Gyógynövények vonatkozásában az egy hektárra jutó kalkulált telepítési költség fás cserjék esetében 1,1 millió forint, évelők kapcsán 1,5 millió forint, míg a félcserjék vonatkozásában ez az összeg 2,3 millió forint lehet – sorolta a tárcavezető.

(AM Sajtóiroda)

A Vidékfejlesztési programban az idén több mint 950 milliárd forint használható fel – mondta Nagy István agrárminiszter a Győr-Moson-Sopron megyei Beleden, ahol az Extra Tej Termelő Kft.-nek támogatói okiratot adott át a szarvasmarhatelep fejlesztésére. E szerint 550 millió forinttal segíti a kormány a mintegy 1 milliárd forintos beruházást.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a 950 milliárdos programmal megnyitják az utat a versenyképességet, a hatékonyságnövelést és a gazdaság dinamizálását szolgáló, értékteremtő fejlesztések előtt, emellett támogatják a vállalkozások innovatív fejlesztéseit, digitális átállásukat és a hatékonyságuk növelését célzó beruházásokat.

A program részeként a tavaly év végén kiírt felhívásokra mutatkozó nagy érdeklődés miatt azok keretösszegét 280 milliárd forinttal emelik meg és már a következő hónapokban 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat, köztük újabb állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztésére.

Az agrártárca vezetője hozzátette, hogy a célzott támogatásoknak köszönhetően a beruházási kedv fokozódik, tavaly az állattartó telepek fejlesztésére kiírt pályázat keretösszegét népszerűségének köszönhetően 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelték. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum százmillió forint, maximum kétmilliárd forint – mondta.

A döntések március vége óta folyamatosan születnek meg, eddig 277 pályázatra 123,5 milliárd forint támogatást ítéltek oda – sorolta. Nagy István hangsúlyozta, hogy minden megfelelő pályázatot támogatnak és május végéig a legtöbbről döntenek. Kiemelte, hogy a pályázatok segítségével a marhatartó ágazatban közel 40 ezer férőhely létesítése vagy korszerűsítése valósulhat meg, összesen 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építmény, terület épülhet vagy újulhat meg.

Hozzátette, hogy ebből a forrásból újul meg az Extra Tej Kft. beledi szarvasmarhatelepe is, a fejlesztést a kormány mintegy 550 millió forinttal támogatja. A beruházás részeként új istállók és egy hatállásos fejőház épül, borjúketrec rendszert is kialakítanak, a megújuló energiáról pedig napelemek gondoskodnak majd. Nagy István elmondta, hogy a jelenleg 48 embert foglalkoztató cég 1968-ban alakult, jelenlegi tulajdonosai 2003-ban vették át. Az utóbbi 18 évben mintegy kétmilliárd forint értékű beruházást hajtottak végre, amelyhez több mint 792 millió forint támogatást nyertek el.

Pintér Zsolt, az Extra Tej Termelő Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a fejlesztés értéke mintegy egymilliárd forint. A beledi telepen 2350 egyedet nevelnek, amelyből 950-960-at fejnek naponta háromszor. Egy nap alatt mintegy 37-38 ezer kilogramm tejet adnak a tehenek, tavaly összesen 12,5 millió kilogrammot értékesítettek. A termelt tej és az értékesített tej aránya 98 százalékos, ami jelzi, hogy a tehenek egészségesek.

A nyilvános adatok szerint a cég árbevétele 2019-ben 1 milliárd 447 millió forint volt, 147 millió forinttal több, mint 2018-ban. Adózott eredménye 208 millió forintot tett ki, amely 40 millió forinttal magasabb, mint az előző évben.

(MTI)

Eszköz- és gépbeszerzésre, ültetvénytelepítésre, állatvásárlásra, vagy üzemfejlesztésre kaphatnak forrást mezőgazdasági kisüzemek. A pályázatok 2021. április 20-áig nyújthatóak be.

A felhívás a fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segíti elő. Támogatási kérelmet olyan meghatározott üzemméretű őstermelők, mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók és szociális szövetkezetek nyújthatnak be, akiknek/amelyeknek életvitelszerű tartózkodási helye, utóbbiak esetén székhelye már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségben volt, azaz 10 ezer fő alatti településen vagy ennél nagyobb település tanyás külterületén.

A támogatás 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány jellegű támogatás, amelyet két részletben folyósítanak úgy, hogy a támogatás 75 százalékát már a támogató okirat kiállítása után rövid időn belül kiutalják. A projekt megkezdésére 9 hónap áll rendelkezésre. A támogatás fennmaradó 25 százalékát a pályázók a projektben vállalt célok végrehajtása után kaphatják meg a záró kifizetési kérelem benyújtásával.

A pályázók a támogatásból gazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó eszközöket, gépeket szerezhetnek be, ültevényt telepíthetnek, állatot vásárolhatnak vagy éppen meglévő üzemüket fejleszthetik. Az április 20-áig nyitva álló pályázati lehetőséget 2021 júniusában egy újabb követ majd. A felhívás részletei a www.palyazat.gov.hu oldalon ismerhetők meg.

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programon keresztül 2020 októberében hirdette meg a kistermelők termelési- és értékesítési lehetőségeinek fejlesztését segítő új beruházási pályázati csomagját, amelynek része a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésének támogatására kiírt pályázati felhívás is. Mára megszülettek a támogatói döntések. A felhívásra eddig beérkezett pályázatok közül 277 pályázó támogatásáról döntött az Agrárminisztérium, mintegy 1,5 milliárd forint támogatási összegben. A következő hetekben folytatódik a támogatói döntések közlése annak érdekében, hogy még több mezőgazdasági kisüzem fejlesztése valósulhasson meg.

(AM Sajtóiroda)

Április 7-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete. Az igénylések benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, idén mindössze technikai javításokra és pontosításokra került sor – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a kérelembenyújtást lehetővé tevő rendeletek már megjelentek a Magyar Közlönyben. Hozzátette, a gazdálkodók 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan kaphatnak pénzügyi segítséget. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatások, továbbá a kapcsolódó nemzeti támogatások és a vidékfejlesztési program intézkedései esetében is itt lehet a kérelmeket benyújtani

Hangsúlyozta, az egységes kérelem beadása várhatóan több mint 165 ezer termelőt érint majd. Az eljárás keretében az uniós forrású közvetlen és az átmeneti nemzeti támogatás terhére együttesen csaknem 490 milliárd forint körüli összeg, míg a vidékfejlesztési jogcímek esetében mintegy 100 milliárd forint igénylésére nyílik lehetőség. Az idei évben úgynevezett átmeneti időszakra kerül sor. Ennek révén – 2021-ben és 2022-ben is – az eddig megszokott és megismert támogatási jogcímek vehetők igénybe. Az egységes területalapú támogatás és zöldítés várható együttes fajlagos összege az elmúlt évekhez hasonlóan az árfolyam függvényében 76-80 ezer forint körül alakulhat – emelte ki Nagy István

Kifejtette, a kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési oldalán érhető el. A szankciómentes kérelembeadás határideje május 17. Az ezt követően benyújtott dokumentumok szankciómentes módosítására május végéig van lehetőség. A módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós változatására pedig június 9-ig nyílik mód.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Magyar Államkincstár az idén is alkalmazni fogja az úgynevezett előzetes ellenőrzés rendszerét. Ez a folyamat adminisztratív úton, szoftveresen könnyen megállapítható, és ennek révén egyszerűen javítható téves bejegyzések korrigálására szolgál.

Nagy István kiemelte, újdonság az idén, hogy bevezetésre kerül a „Mobilgazda”. A Magyar Államkincstár által kifejlesztett mobilalkalmazást különböző ügyfélszolgálati, nyilvántartási, tájékoztatási, illetve a kérelembeadáshoz kapcsolódó ügyekben lehet majd használni. A applikáción keresztül például megismerhetők lesznek a területadatok, lehetőség nyílik a másodvetés bejelentésére vagy a vis maior kérelem benyújtására – fűzte hozzá a tárcavezető.

(AM Sajtóiroda)

Az átmeneti időszakban, idén és jövőre újabb 1500 milliárd forint juthat vidékfejlesztésre uniós forrásokból, költségvetési társfinanszírozással – mondta a Portfolio gazdasági hírportál szerdai online konferenciáján a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára. Így a Vidékfejlesztési program keretein belül közel 3000 milliárd forint áll rendelkezésre.

Viski József közölte, hogy az idei keretből már csaknem 1000 milliárd forint kiírásáról döntöttek. Az idei pályázatokat várhatóan júniusig meghirdetik, és az év végéig ki is fizethetik. A határidők szorosak, az utolsó elszámolásokat 2025 végéig le kell zárni – tette hozzá a helyettes államtitkár. Viski József közölte, hogy az első kiírások a következő hónapban jelennek meg. A kisebb állattartó telepek infrastrukturális fejlesztésére 30 milliárd forint, az ültetvénytelepítési támogatásra 15 milliárd forint jut. A külterületi helyi közutak fejlesztési pályázatát 50 milliárd forintos kerettel szintén áprilisban jelentetik meg.

A tavalyiak közül több felhívást meghosszabbítanak, számos esetben pedig több forrást biztosítanak a keretösszeget jelentősen meghaladó pályázói igény miatt. Az állattartó telepek fejlesztésére így 260 milliárd forint jut az őszi kiíráson, kertészeti üzemek korszerűsítésére pedig 68 milliárd forint. Mindkettőnél az a cél, hogy mindenki kapjon támogatást, aki megfelel a feltételeknek – jelentette be Viski József. Hozzátette, hogy a stratégiai jelentőségűnek tekintett területek támogatása szintén bővül, az öntözésfejlesztési pályázat kerete 100 milliárd forintra, az erdősítésé 115 milliárd forintra nő.

A tavaly őszi kisüzemi felhívásra ötszörös volt a túljelentkezés, így hamarosan, a következő benyújtási szakaszban már a megemelt, 30 milliárd forintot meghaladó keretösszegre lehet jelentkezni. Az állattartók járványvédelmi rendszereinek fejlesztési támogatása szintén emelt kerettel nyílik újra, csakúgy, mint az önkormányzatok piacfejlesztési támogatása. A helyettes államtitkár a terület- és állatlétszám-alapú támogatások folytatásáról még nem tudott nyilatkozni, mivel erről – mint mondta – uniós rendelkezések híján még nem lehetett dönteni. A szükséges források ugyanakkor rendelkezésre állnak, és jövőre már remélhetőleg fel lehet használni azokat ilyen célokra.

(MTI/ AM Sajtóiroda)

Több százmilliárd forintból valósulhatnak meg élelmiszeripari és mezőgazdasági fejlesztések a közös agrárpolitika átmeneti évei alatt – mondta az agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében.

Nagy István közölte, hogy 45 milliárd forintos keretösszeggel az első kiírások már áprilisban megjelennek. Először a kisebb állattartók fejlesztéseinek felhívása, majd a kertészek gyümölcs- és gyógynövényültetvény-telepítését segítő pályázat jelenik meg. A továbbiakat júniusig teszik közzé.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az agráriumban ma már megkerülhetetlen az automatizálás, a robotizálás, a precíziós gazdálkodás, így ezekhez is támogatást ígért. Kiemelt célnak nevezte az élelmiszeripar modernizációját, amelyre két felhívásban 250 milliárd forintot szánnak. Júniusban pályázhatnak majd azok a vállalkozások, amelyek kisebb élelmiszerfeldolgozói fejlesztéseket terveznek a helyi gazdaság erősítésére. A nagy élelmiszeripari projektek pályázatát ezt követően írják ki, még az első fél évben.

Nagy István arra biztatta a termelőket, hogy éljenek a pályázati lehetőségekkel, mert csak fejlesztésekkel, beruházásokkal lehet hosszú távon is sikeres a magyar agrárium és a magyar élelmiszeripar. A költségvetésből biztosított többletforrással a következő két évben 1500 milliárd forint pluszforrás áll rendelkezésre, ami elég lesz arra, hogy a kisgazdaságok és a nagyobb vállalkozások is pályázati pénzekhez jussanak – tette hozzá.

(AM Sajtóiroda)

A kormány több mint 250 milliárd forintot biztosít idén a magyar falvak fejlesztésére, a Magyar Falu Programban többi között óvodák, játszóterek, temetők megújítására lehet pályázni – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteken a Nógrád megyei Sóshartyánban, ahol óvodai játszótér épült meg a programnak köszönhetően.

Gyopáros Alpár elmondta: a program 2019-ben 150 milliárd forintos költségvetéssel indult, 2020-ban az összeg már meghaladta a 210 milliárd forintot, idén pedig már több mint 250 milliárd forint áll rendelkezésre.

A program része a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a mellékúthálózatok fejlesztését célzó falusi útalap, idén indul a kisboltok megmentését, fejlesztését célzó pályázati rendszer, emellett helyi életminőséget javító intézkedéseket is finanszíroznak, 2021-ben összesen 70 milliárd forint értékben.

Utóbbi keretében pályázati felhívásokat tesznek közzé, amelyek az infrastrukturális fejlesztéseket, szolgáltatások pótlását, illetve azok színvonalának javítását célozzák.

Idén már meghirdettek két pályázati kört összesen 44 milliárd forint értékben, március 8-án újabb négy pályázati felhívást tesznek közzé – mondta a kormánybiztos.

Ismertette: az óvodaudvarok, közterületi játszóterek fejlesztésére, építésére 1,5 milliárd forintos keret áll az ötezernél kevesebb lakosú települések önkormányzatainak rendelkezésére, egy-egy önkormányzat legfeljebb 5 millió forint támogatást nyerhet el.

Gyopáros Alpár hozzátette: az utóbbi két évben 1800 óvodai fejlesztés valósult meg több mint 18 milliárd forintból.

A második és harmadik pályázat az önkormányzati, illetve az egyházi közösség tulajdonában lévő temetők infrastrukturális fejlesztésére szolgál 2 milliárd, illetve 1 milliárd forintos keretösszeggel.

A negyedik kiírással falusi civilszervezeteket kívánnak támogatni, 5 milliárd forintos kerettel. Az érintett egyesületek, alapítványok ingatlanvásárlásra, -fejlesztésre, gépjárműbeszerzésre, eszközfejlesztésre, rendezvényekre pályázhatnak.

Gyopáros Alpár közölte: április 7-én nyílik meg a támogatói felület, ahol a pályázatokat be lehet nyújtani, a beadási határidő május 7-e, a döntéseket pedig már júniusban, legkésőbb július elején meghozzák.

(MTI)

A folyamatosan bővülő piaci igények kielégítéséhez elengedhetetlen a korszerű termesztéstechnológiák alkalmazása, a fajtaválaszték korszerűsítése, a termésátlagok és a minőség javítása, valamint az öntözött ültetvények területének növelése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető hangsúlyozta: a korszerű ültevényeken évről évre biztonságosan és magas minőségben lehet termelni, ami növeli a gazdák versenyképességét, illetve jövedelembiztonságát. Nagy István arra emlékeztetett, hogy az Agrárminisztérium – 2020 novemberében bejelentett eredeti szándéka szerint – még 2021. április 20-án megjelenteti a Vidékfejlesztési Program keretében a gyümölcs-, gyógy-, aroma- és fűszernövény ültetvények telepítését támogató új pályázati felhívását 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek alapján – sikeres pályázat esetén – a nyertesek már a 2021 őszi telepítési szezonban elkezdhetik az új ültetvények munkálatait. Hangsúlyozta: a felhívás nem csak a gyümölcs- és gyógynövényt termő területek telepítésére biztosít majd támogatást. A pályázat kiterjed ugyanis egyebek mellett az ültetvényekhez tartozó öntözésre, továbbá a káros éghajlati hatások csökkentését lehetővé tevő rendszerek kiépítésére és a betakarítást segítő eszközök, gépek beszerzésére is. A különböző növényi kultúrák esetében a tényleges telepítési költségekhez igazodó, emiatt eltérő támogatási összegeket határoz majd meg a pályázati felhívás – emelte ki a miniszter.

Nagy István kifejtette, a források pontos mértékéről még zajlanak a szakmai egyeztetések. A tervek szerint bővülhet a Magyarországon hagyományosnak tekintett gyümölcsfajták listája. A korábbi, hasonló programokhoz képest alapvető változás, hogy az ültetvénytelepítési pályázat nyertesei egységköltség alapú támogatás formájában juthatnak a forráshoz, ami jelentősen csökkentheti adminisztrációs terheiket – hívta fel a figyelmet az agrártárca vezetője.

(AM Sajtóiroda)

Idén 858 millió forint keretösszeggel hirdette meg a Tanyafejlesztési Programot az Agrárminisztérium – jelentette be Nagy István tárcavezető a közösségi oldalán közzétett videóban.

Az agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanya a magyar nemzeti örökség része, ezért megőrzését a tárca kiemelten kezeli. Nagy István szerint a tanyasi életforma reneszánszát éli, hiszen a tanyán lakók 55 %-a már nem ott született, hanem a városból költözött ki.

A sajátos társadalom-földrajzi, építészeti, nyelvi, és néprajzi formához az agrártárca külön forrásokat is hozzárendelt. A miniszter arra emlékeztetett, hogy a Tanyafejlesztési Program 2011–es megindítás óta összesen 2761 pályázat részesült támogatásban, több mint 11,2 milliárd forint összegben. A kezdeményezés egyik alapvető célkitűzése a tanyánkon élők életszínvonalának javítása, illetve az alapvető infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. A tanyák nem csupán lakóhelyül szolgálnak, hiszen a speciális létforma szerves részét képezi a gazdálkodás, ezért kiemelten fontos a termelési lehetőségek megújítása is.

A tárcavezető hangsúlyozta: a koronavírus-járvány a vásárlási szokásokat is átalakította, középpontba kerültek a hazai, tanyasi termékeket előállító gazdaságok, a helyi termékek így felértékelődtek. A minisztérium a megváltozott körülményekhez igazodva fontosnak tartotta felülvizsgálni a programot annak érdekében, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt tudjon fektetni a vidéki népesség megélhetésének biztosítására, az önfoglalkoztatás megteremtésére. Az idei pályázat ezért a tanyán élők életszínvonalának javítására, a tanyai gazdálkodás megmentésére, a gazdálkodási feltételek megerősítésére és az új tanyagazdaságok indítására irányul.

A pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a pályázatok szerkesztésére a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. internetes felületén 2021. február 18-án 8 órától, míg azok véglegesítésére, egyúttal benyújtására 2021. február 25. 8 órától 2021. március 4-ig vagy forráskimerülésig lesz lehetőség.

A megítélhető támogatás maximális összege pályázónként legfeljebb 3.000.000 Ft – tette hozzá Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

A kormány az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordít a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére. “Ezzel megháromszorozzuk a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásainak nagyságát, és megújítjuk a vidéki Magyarországot” – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjúban, amely a lap hétfői számában jelent meg.

A közös uniós agrárpolitika (KAP) hazai és EU-forrásai révén 2021-2027 között 7537 milliárd forintot fordíthat a kormány a vidék megerősítésére. Nagy István elmondta, hogy “történelmi léptékű döntést hozott a magyar kormány, amikor úgy döntött, hogy az Európai Unióban adható nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5 százalékról nyolcvan százalékra, a maximumra emelte. Nincs Európában hasonló példa, nem is volt, és most a közeljövőben sem lesz.” Hozzátette, hogy a tárca már 2021 első felében meghirdeti azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van a 2014-2020 közötti szabályok keretei között.

A miniszter elmondta, a KAP másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén további 3272 milliárd forintnyi, száz százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket. Nagy István beszámolt arról, hogy az elmúlt tíz évben a mennyiségi kibocsátás 165 százalékkal növekedett. Ez azt jelenti, hogy európai szinten folyamatosan az első három ország között voltunk a növekedésben – emelte ki. Az agrárminiszter beszélt arról is, hogy “a 21. század számos új követelményt állít a gazdálkodók és az élelmiszer-termelés elé: a fogyasztói igények változásának, az egyre kedvezőtlenebb időjárási körülményeknek és erősebb környezetvédelmi elvárásoknak kell úgy megfelelni, hogy közben munkájuk jövedelmezőségi szintje is erősödjön”.

Emlékeztetett arra is, hogy már létrehozták az agrárszakképzési centrumokat, amelyek helyi szinten adnak választ a gazdaság igényeire, ugyanakkor aktív vállalati kapcsolataikkal erősíthetik a munkaadók szerepvállalását a gyakorlati képzésben. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban Nagy István elmondta, hogy ebben a helyzetben a gazdatársadalomnak is helyt kellett állnia. A járvány ráirányította a figyelmet az önellátás fontosságára. “Láttuk, hogy pillanatok alatt lezárulhat a határ, megszűnhetnek útvonalak, és csak az a biztos, ami itt terem” – szögezte le, hozzátéve: a vásárlók megértették a hazai élelmiszer fontosságát.
Szintén a járvány irányította rá a figyelmet a piacok szerepére. “Szerencsére sikerült megértetni a polgármesterekkel, hogy nyissák ki a piacokat, az embereknek adva szabadtéri, alternatív vásárlási lehetőséget. Ezáltal nemcsak elkerülik a zsúfolt zárt tereket, hanem közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani a termelőkkel” – mondta Nagy István. A legfontosabb jövendő feladatok között a miniszter elsőként a stabilitás és fejlődés fenntartását említette, amelynek érdekében csaknem 800 milliárd forint agrártámogatás kifizetését tervezik ebben az évben. Jelenleg is zajlik hét munkacsoportban a 2023-2027 közötti időszak forrásfelhasználásának tervezése, tavasszal pedig széles körű társadalmi vitát indítanak az ágazati igényekről, beavatkozási lehetőségekről, intézkedési tervekről. Dolgoznak 1500 milliárd forintnyi pályázat idei kiírásán is a vidék, az agrárium és az élelmiszeripar számára.

(MTI)

Elérhetők lesznek hétfőn tíz órától a Magyar Falu Program első pályázati kiírásai önkormányzati ingatlanok fejlesztésére és közösségi programokhoz kapcsolódó támogatásokra – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szombaton Naszályon, sajtótájékoztatón.

Gyopáros Alpár elmondta, ingatlanok fejlesztésére 20 milliárd, közösségi programokhoz kapcsolódó támogatásokra egymilliárd forintos a pályázati keretösszeg.

Támogatás igényelhető faluházak fejlesztésére, szolgálati lakások felújítására és kialakítására, orvosi rendelők fejlesztésére, óvodaépületek korszerűsítésére, illetve építésére, továbbá közösségi intézmények építésére és felújítására.

A kormánybiztos hozzátette, a pályázati kiírás egymilliárd forintos keretösszegben nyújt támogatást közösségszervező személy foglalkoztatására, valamint a közösségi terek működését támogató, programok szervezéséhez kapcsolódó eszközbeszerzésre.

A pályázatok benyújtására szolgáló elektronikus felület április 16-án nyílik meg, ettől az időponttól 30 napig lehet pályázni. Az eredményhirdetésre hatvan napon belül sor kerül, és várhatóan június végére, július elejére a támogató okirat aláírása után a nyertesek számlájára kerülhetnek az összegek – ismertette Gyopáros Alpár.

A kormánybiztos elmondta, néhány hetes különbségekkel további három csoportban kerül sor a Magyar falu programhoz kötődő pályázatok kiírására. Az intézkedéssorozat célja az ötezer fő alatti települések népességcsökkenésének megállítása. A kormány évről-évre nagyobb összeggel támogatja a programot, a három év összesített költségvetése meghaladja a 600 milliárd forintot.

Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, a támogatások tisztán hazai forrásból valósulnak meg. Az eljárásrend gyors, rugalmas, a letisztult felület megkönnyíti a kistelepülések pályázatának benyújtását és gyors eredményekhez vezet – hangsúlyozta.

(MTI)

A falusi kisboltok működését, fejlesztését, valamint a korábban bezárt boltok újranyitását támogatja a Magyar Falu Program idén induló negyedik pillére. A támogatásból a kétezernél kevesebb lakosú települések részesülhetnek – közölte a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteki, pápai sajtótájékoztatóján.

Gyopáros Alpár kiemelte: a kormány 2021-ben 45 milliárd forinttal támogatja a kisboltok működését. Hozzátette: a támogatás ingatlanfejlesztésre, eszközbeszerzésre, ingatlanvásárlásra vagy bértámogatásra fordítható.

Az új pillérrel bővülő Magyar Falu Program, amely a helyi életminőség javítását, az otthonteremtést és a falusi utak fejlesztését célozza, az ötezer fős és az ennél kisebb településeken tapasztalható népességcsökkenés megállítására hivatott – mondta a politikus.

Közölte, mintegy 2400 település érintett a falusi kisboltok támogatási lehetőségében, egy-egy bolt akár 60-70 millió forinthoz is juthat.

A támogatásban részesülő kereskedelmi egységeket öt éven át működtetni kell, valamint meghatározott árucikkeket forgalmazniuk kell – részletezte a feltételeket Gyopáros Alpár.

A falusi kisboltok támogatásáról szóló kormányrendelet a napokban megjelenik, azt követően a Bethlen Gábor Alapkezelő felületén lesz lehetőség az előzetes regisztrációra. Ősszel a tervek szerint már folyósítják a támogatási összegeket – fűzte hozzá a kormánybiztos, aki a támogatandó üzletek számáról azt mondta, az ezres nagyságrendű lehet.

Jelezte, hogy a boltokban az élelmiszerek mellett egyéb termékek, illetve piaci szolgáltatások, például vény nélkül kapható gyógyszerek és postai szolgáltatások is elérhetőek lesznek.

(MTI)

Az elmúlt évek gazdasági növekedése lehetővé tette, hogy a kormány 2027-ig 4265 milliárd forintos támogatást, az előző ciklus összegének háromszorosát fordítsa az agrárium támogatására – mondta az agrárminiszter a mandiner.hu-n csütörtökön megjelent interjúban, amelyben bejelentette azt is, hogy egymilliárd forintot különítettek el a Településfásítási programra.
Nagy István ismét történelmi léptékűnek nevezte a támogatást, és leszögezte, hogy a helyi gazdaságok erősödése megtartó erővel bír. “Megélhetést találnak az emberek, a fiatalok sosem tapasztalt lehetőségekhez jutnak” – mondta. “Meghatározó szerepet szánunk az agráriumnak a hazai gazdaság és Magyarország megújulásában. Érdemes azt is tudni, hogy a külkereskedelmi többletnek több mint a felét az agrár- és élelmiszeripar termeli ki” – emelte ki a miniszter. Nagy István megerősítette, hogy az összeg arányaiban is egyedülálló: 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít a kormány az uniós vidékfejlesztési források mellé.
A forrást szavai szerint beruházásokra, infrastrukturális fejlesztésekre, technológiai korszerűsítésre fordítanák, és emellett jelentős mértékű uniós forrást, 3272 milliárd forintot területalapú támogatásként a földhasználóknak osztanak ki. Hangsúlyozta, hogy emellett továbbra is működni fog a Magyar Falu program, valamint a falusi csok kiterjesztése is zajlik. “Szintén a vidéki életminőség javulását fogja majd eredményezni, hogy elindíthatjuk a települési közintézmények fejlesztési programját is” – mondta. Hozzátette: “célunk, hogy megmutassuk a fiataloknak, hogy vidéken élni trendi. Mi a kormányzattal azon is dolgozunk, hogy ezt a megfelelő támogatások juttatásával bebizonyíthassuk az ifjúságnak. Szeretnénk elérni, hogy külföld helyett alternatíva lehessen számukra is a magyar vidék”. Arról is beszélt Nagy István, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, az autóipar vagy a légiközlekedés megállhat, ám a mezőgazdaság soha. Ez újra felértékelődött, és szavai szerint az újrainduló gazdaság hajtóereje lehet.
Megemlítette azt is, hogy a magyar agrárium a pandémia idején kiemelkedő eredményeket ért el: a mezőgazdaság kibocsátásának folyó áron számolt növekedése 2020-ban tovább folytatódott, értéke 2953 milliárd forint volt, 4,1 százalékkal több, mint egy éve. Az EU-s átlag eközben 1,4 százalékos csökkenés volt. A mezőgazdasági termelés jövedelmezősége is jelentősen növekedett tavaly, a nettó vállalkozói jövedelem 14,9 százalékkal emelkedett amely a harmadik legjobb eredmény az unióban Litvánia és Írország után. Az agrárexport 2020. január-októberben 1,9 százalékkal meghaladta a 2019. évi azonos értéket, a külkereskedelmi többlet 3,0 százalékkal növekedett – sorolta.
A Településfásítási Programról a miniszter elmondta, hogy eddig 12 ezer fát ültettek, ezt meg fogják duplázni, a program folytatására egymilliárd forintot fordítanak. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kapcsán elmondta, hogy rohamos léptékben változik az agrártudomány, és ehhez új, versenyképes tudásra van szükség. A kihívásokra tisztán agrárszempontú válasz nincs, az élettudomány elnevezés is az interdiszciplináris megközelítést sugallja: a biológia, az űrtechnológia, a robotika, a járműipar szerepe is meghatározó az agrárium sikerében – mondta.
(MTI)

7537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére a Közös agrárpolitika (Kap) uniós és hazai forrásai révén 2027-ig – mondta Nagy István hétfőn az Agrárminisztériumban.
Az agrárminiszter szerint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a vidéki települések szempontjából történelmi jelentőségű döntés, hogy Magyarország az Európai Unióban adható legmagasabb mértékű nemzeti társfinanszírozást biztosítja nemzeti költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési források mellé. A Kap vidékfejlesztési pillérén keresztül érkező forrásokat így 2021-től a kormány – a korábbi évek 17,5 százalékos támogatása helyett – 80 százalékkal egészíti ki. 2014-2020 között egy tagállam sem adott hozzá ennyi pénzt saját költségvetéséből az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz és nagy valószínűséggel ezután sem fog – húzta alá. A kormány döntése azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben 4265 milliárd forintot fordítanak a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére.
Ezzel megháromszorozzák a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési program forrásait és megújítják a vidéki Magyarországot. A Kap másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segítik a hazai mezőgazdasági szereplőket – tette hozzá. Nagy István kiemelte: a források felhasználása tekintetében két szakasz következik. Kifejtette: az első szakasz azt jelenti, hogy már 2021 első felében meghirdetik azokat az új programokat és felhívásokat, amelyekre lehetőség van a 2014-2020 közötti szabályok alapján. Az uniós szabályozás 2023-tól változik, az idei és a 2022-es év átmeneti lesz, ugyanakkor a nemzeti társfinanszírozás jelentős megemelése már erre a két átmeneti évre is vonatkozik és az új költségvetési keret terhére már meghirdethetők új pályázatok. A második szakasz pedig az, hogy a 2023-2027 közötti időszak tekintetében a Közös agrárpolitika stratégiai tervében rögzítik a felhasználás pontos irányait és tartalmi elemeit. Mindkét esetben széles körű társadalmi konzultációt bonyolítanak majd le, bevonják az érdekelteket a munkába, hogy a magyar vidék lehető legtöbb szereplője érezze magáénak és a maga hasznára válónak a terveiket, elképzeléseiket – fűzte hozzá.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke emlékeztetett, hogy a 2018-ban kiadott, többéves fejlesztési javaslatcsomagukban részletesen kifejtették, hogy melyek azok a lépések, amelyek elengedhetetlenek tagjaik versenyképességének javításához. Ennek egyik sarkalatos pontja a fejlesztési források bővítése, a nemzeti társfinanszírozás növelése a vidékfejlesztési pillérben. A NAK üdvözli a kormány döntését, miszerint rendelkezésre bocsájtotta azokat a nemzeti forrásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az elmúlt évtized agrárgazdasági sikereit a következő évtizedben is az agrárium még dinamikusabb
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke szerint ahhoz, hogy ezt a hatalmas összeget valóban a gazdák érdekében okosan használják fel, komoly szervezettségre és összefogásra van szükség.
(MTI)

A kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pillérén keresztül történelmi léptékű forrást, 4.265 milliárd forintot fordíthat a magyar vidék, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a XXI. század következő évtizedének egyik legnagyobb feladata a vidéki térségek fejlesztése, az ott élő emberek életminőségének javítása, a fiatalok számára is vonzó és helyben elérhető munkahelyek, jobb minőségű életkörülmények, infrastruktúra és szolgáltatások teremtése. Nagy István hangsúlyozta, éppen ezért óriási a jelentősége annak, hogy a kormány bizalmat szavaz a magyar gazdáknak, az élelmiszer előállításában részt vevő gazdasági vállalkozásoknak és a vidéki önkormányzatoknak azzal, hogy 2021-től – a korábbi évek 17,5 százaléka helyett – 80 százalékos nemzeti társfinanszírozást biztosít az uniós vidékfejlesztési források mellé. A döntés a jelenlegi, 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program forrásainak megháromszorozását jelenti – emelte ki a tárcavezető.
Nagy István kiemelte, a Közös Agrárpolitika (KAP) másik pillére, a jövedelempótló támogatások révén pedig további 3.272 milliárd forintnyi, 100 százalékban uniós forrásból segíti a hazai mezőgazdasági szereplőket. Így a KAP uniós és hazai forrásai révén az elkövetkező kilenc évben összesen mintegy 7.537 milliárd forint érkezik a magyar vidék erősítésére, fejlesztésére – tette hozzá.
A tárcavezető megjegyezte, a soha nem látott nagyságrendű források révén természetesen folytatódik a vidéki falvak, kisvárosok infrastruktúrájának megújítása, a közösségekre épülő és élhető vidéki Magyarország építése. Azt szeretnénk, hogy a vidéki Magyarország lakói a legkisebb falvaktól a megyei jogú városokig egyaránt nyertesei legyenek a következő évtizedeknek- tette hozzá. A miniszter kitért arra is, hogy a forrásból a teljes élelmiszeripar piacorientált modernizációja, valamint a biztonságos alapanyag-ellátás érdekében a mezőgazdasági termelés teljes körű környezetbarát korszerűsítése és precíziós gazdálkodásra történő átállítása is megoldódik.
Nagy István kifejtette, az elmúlt tíz év politikája a magyar föld és a magyar vidék védelmében, megerősítésében telt a kormány részéről, amelynek keretében szövetséget kötöttek a gazdákkal, elindult a Magyar Falu Program, megvalósult a falusi családi otthonteremtési kedvezmény, eredményesen zárultak a földárverések. Ma a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb eséllyel találja meg számításait egy fiatal vidéken, ahol megerősödött az agrár-középosztály és a családi gazdálkodók köre – emlékeztetett a miniszter.
(AM Sajtóiroda)

Kedvező adózási feltételeket és csökkenő adminisztrációs terheket biztosít a kormány az új családi gazdaságokról szóló törvényben a gazdálkodóknak – mondta csütörtökön Dunaharasztiban az agrárminiszter.
Nagy István a dunaharaszti Ficsor Tehenészetben tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az új szabályozás szerint három működési forma közül választhatnak a termelők. Maradhatnak őstermelők, alkothatnak őstermelők családi gazdaságát, vagy családi mezőgazdasági társaságot. Az új szabályozással a kormány egyszerűsíteni kívánja a mezőgazdasági termelők adózási környezetét és növelni a jelenlegi adómentességi értékhatárokat – fűzte hozzá az agrárminiszter.
A mezőgazdasági tárca vezetője ismertette, hogy a kisebb őstermelők számára évi 600 ezer forintról, a mindenkori minimálbér felére, közel egymillió forintra emelkedik az a bevételi határ, amelyhez még adóbevallást sem kell készíteni. Hozzátette, hogy adómentessé válik az átalányadózó őstermelő éves minimálbér ötszörösét meg nem haladó bevétele is, ami csaknem 10 millió forint. Az átalányadózás választhatóságának felső határa 8 millió forintról a minimálbér tízszeresére, közel 20 millió forintra növekszik – tette hozzá a miniszter. Nagy István beszélt arról, hogy az őstermelők családi gazdasága keretében tevékenykedő őstermelők adózása a jelenlegi családi gazdaság tagjaihoz hasonlóan történik, tehát az őstermelőknek nyújtott adókedvezmény többszöröződik.
Hozzátette, hogy az adómentességet biztosító átalányadózás csak abban az esetben választható, ha a közösen elért bevétel nem haladja meg a mindenkori minimálbér negyvenszeresét, a megközelítőleg 80 millió forintot. Az agrárminiszter elmondta, hogy a családi mezőgazdasági társaságoknál kizárólagos előny, hogy tagjaik számára a termőföld-adásvételeknél és haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított. Nagy István kitért arra, hogy Magyarországon 290 ezer őstermelőt és 24 ezer családi gazdaságot, 83 ezer taggal érintenek a most életbe lépő változások
(MTI)

Az Agrárminisztérium feladat- és hatásköre január 1-jével bővült. A mezőgazdasági öntözési célú kutak bejelentésével és engedélyezésével, a felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekkel és a vízhasználattal kapcsolatban ezentúl az Agrárminisztériumhoz, illetve annak háttérintézményéhez, a Nemzeti Földügyi Központhoz kell fordulni.
A mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítményekkel kapcsolatos vízügyi és vízvédelmi hatósági, szakhatósági hatáskör – ideértve az engedélyezési, a felügyeleti és a vízkészlet-járulék nyilvántartási feladatokat – 2021. január 1-jétől a Belügyminisztériumtól az Agrárminisztériumhoz került. A gazdálkodók számára egyszerűbbé válik a felszín alatti vízből történő, mezőgazdasági célú öntözési tevékenységek bejelentése, és létrejön az öntözéssel összefüggő létesítmények egységes adatbázisa.
A feladatok hivatalos átadásán Gyüre Anita, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, Nagy János a Nemzeti Földügyi Központ elnöke, valamint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében dr. Mógor Judit tű. dandártábornok hatósági főigazgató-helyettes vett részt.
A felszín alatti vízkivételhez kapcsolódó további vízilétesítmények és vízimunkák engedélyezése továbbra is a katasztrófavédelem területi vízügyi hatóságainak hatáskörében marad.
Mindkét eljárás továbbra is mentes az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól.
(AM Sajtóiroda)

A családi gazdaságok erősítését, a generációváltás támogatását és a termelők együttműködésének ösztönzését célozza a családi gazdaságokról szóló jogszabály, amelyet kedden fogadott el az Országgyűlés – jelentette ki az agrárminiszter.
Nagy István a Kossuth Rádió Krónika című szerda reggeli műsorában emlékeztetett arra, hogy az élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési forma közül választhat. Így maradhat őstermelő, alkothat őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot – tette hozzá. Az agrárminiszter közölte, hogy a jövőre életbe lépő szabályozás kedvező adózási feltételeket biztosít majd, és csökkenti az adminisztrációs terheket. A kisebb őstermelők számára például nő az adómentesség értékhatára, és az éves minimálbér ötszörösét el nem érő bevételt nem terheli majd személyi jövedelemadó.
(MTI)

Az Agrárminisztérium a legkisebb mezőgazdasági termelők számára, tevékenységük támogatása és lehetőségeik bővítése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott, egyösszegű átalány támogatást biztosít termelő tevékenységük fejlesztésére.
A 2,5 milliárd forint keretösszeggel megjelent – Mezőgazdasági kisüzemek támogatása felhívás keretében – támogatási kérelmet olyan őstermelők, mikrovállalkozásnak és mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók vagy szociális szövetkezetek nyújthatnak be, akiknek/amelyeknek életvitelszerű tartózkodási helye, utóbbiak esetén székhelye, már a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban vidéki térségekben (10 ezer fő alatti települések, tanyás térségekben pedig a 10 ezer fő feletti települések külterületei is) volt.
A támogatás igényelhető eszközvásárlásra, gépbeszerzésre, ültevénytelepítésre, állatvásárlás vagy éppen kézműves élelmiszerelőállító tevékenységükhöz kapcsolódó üzemfejlesztésre. A projektek megvalósítására kizárólag vidéki térségekben van lehetőség, azonban a megvalósítási hely eltérhet pl. a székhelytől, de nem lehet vidéki térségen kívüli terület.
Fontos feltétel – hogy a Vidékfejlesztési Programban rögzítetteknek megfelelően – a támogatást igénylőnek igazolnia kell, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró STÉ (Standard Termelési Érték), de legfeljebb 6000 euró STÉ értékű termelési potenciállal (üzemmérettel) kizárólagosan rendelkezett, vagy ezzel megegyező nettó árbevételt ért el mezőgazdasági termelésből vagy mezőgazdasági termelésből és termékfeldolgozásból. Néhány példával illusztrálva, 3000 eurónyi STÉ a gyakorlatban hozzávetőlegesen 2 hektár gyümölcsültetvényt, 1000 négyzetméteren zajló szamócatermesztést vagy mintegy 50 kecske tartását jelenti. Az STÉ számításához használható kalkulátor az alábbi linken érhető el: http://www.nak.hu/ste-kalkulator
A támogatást igénylőnek az üzleti tervében vállalnia kell, hogy legkésőbb a Támogatói Okirat hatálybalépésétől számított 4. év végére a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó üzemmérete meghaladja a 6000 euró STÉ üzemnagyságot, vagy a mezőgazdasági termelésből és feldolgozási tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele meghaladja a 6000 eurót.
A támogatás 15.000 eurónak megfelelő forintösszegű, 5 évre nyújtott egyösszegű átalány támogatás, amelyet két részletben folyósítanak. A támogatási kérelem egyben kifizetési kérelemnek is minősül majd, így nem szükséges külön kifizetési kérelem benyújtása, hanem a Támogatói Okirat után a kifizető ügynökség automatikusan utalja a támogatási összeg 75 százalékát. A fennmaradó összeg 25 százalékát pedig az üzleti tervben vállalt kötelezettségek teljesítése esetén benyújtott kifizetési kérelemkor.
A kötelező képzésen való részvételt a záró kifizetési kérelem benyújtásáig teljesíteni kell, amely a kedvezményezett számára térítésmentes. A felhívásra beérkező támogatási kérelmeket egyszerűsített kiválasztási eljárásrend alapján bírálják el. Előnyben részesülnek azon projektek, amelyeknél például cél a magasabb élőmunka igényű termékszerkezet kialakítása, vagy a megvalósítási hely valamely elmaradottabb, hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el.
A támogatási kérelmek benyújtására 2020. november 6-ától szakaszosan – azaz hét db két hetes benyújtási időszakban – előreláthatólag 2021. december 17-ig lesz lehetőség. A benyújtásra nyitva álló első szakasz 2020. november 20-áig tart, azonban a támogatási kérelmek benyújtására előreláthatólag a 2021. évben is lehetőségük lesz a támogatást igénylőknek. A részleteket tartalmazó pályázati felhívás és annak mellékletei a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el. A támogatási kérelmet kizárólag ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthat be a Magyar Államkincstár www.mvh.gov.hu elektronikus felületén.
(AM Sajtóiroda)

Megnyíltak hétfő délelőttől a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázatai, a pénzügyi keret jövőre 9,3 milliárd forint – közölte a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta: a kiírások a Bethlen Gábor Alapkezelő és a civilportál oldalán jelentek meg.
Hozzátette, a kormány civil alapja soha nem látott fejlődésen ment át 2012 óta: idén a pályázható összeg 7,7 milliárd forint volt, jövőre 9,3 milliárd, 2022-ben pedig átlépi a 10 milliárd forintot. Ez jól mutatja, hogy a kabinet nagy jelentőséget tulajdonít a civil szervezetek támogatásának – hangoztatta a helyettes államtitkár.

Ismertette: október 12-étől egy hónapon át az összevont szakmai és működési célokat is tartalmazó pályázatokat adhatják be a civil szervezetek, november 12-étől pedig az egyszerűsített pályázatokat várják, amelyek beadására szintén egy hónap áll rendelkezésre.
Mint hangsúlyozta, az egyszerűsített pályázatok keretösszege a tavalyi 200 ezer forintról 300 ezer forintra nőtt. Közölte azt is, hogy az október 12. és november 11. között pályázható normatív támogatások maximális összege 750 ezer forint, ami az ideihez képest 250 ezer forinttal nő.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a személyi jövedelemadónak az az egy százaléka, amelyet civil szervezeteknek adhatnak az adózók, de nem rendelkeznek róla, automatikusan a NEA-ba kerül, és a pénzt civil szervezetek támogatására fordítják. Az összeg pedig évről évre mintegy 1,5 milliárd forinttal nő – jelezte, azt is megjegyezve, hogy az állampolgárok mintegy 10 milliárd forint értékben rendelkeznek a civil egy százalékukról.
Szalay-Bobrovniczky Vince a pályázati döntéshozatalról felidézte, a NEA fő szerve a tanács, az alap továbbá öt – kilenctagú – kollégiummal rendelkezik, amelyek a kormánytól függetlenül működnek. A kollégiumok javaslatát hagyja jóvá a NEA tanácsa – fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár beszámolt arról is, az őszi pályázati kiírás oka, hogy a szervezetek minél hamarabb hozzájussanak jövő évi forrásaikhoz. Hozzátette: főszabály szerint magyarországi társpályázóval együtt határon túli civil szervezetek is pályázhatnak támogatásra.
Szalay-Bobrovniczky Vince a kormány és a civil társadalom kapcsolatáról szólva kitért arra is, hogy idén először nyitottak Falusi Civil Alapot 5 milliárd forintos keretösszeggel, amelyre az ötezer lakosúnál kisebb települések civil szervezetei pályázhattak. A pályázati időszak a nyáron lezárult, a kiértékelés folyik és hamarosan döntés születik a nyertesekről – jelezte. Ebből is látható, hogy a kormány által a civil szervezeteknek biztosított támogatás mértéke folyamatosan nő – fogalmazott, megjegyezve, jó lenne, ha ezt Brüsszelből is hasonlóképpen látnák.
“Számos, egészen hajmeresztő állítást fogalmaz meg Brüsszel a magyarországi civil életről, amelyekből egy szó nem igaz” – mondta, rámutatva arra, hogy Magyarországon “nagyon is él és virul a civil élet”. Ismertetése szerint több mint 60 ezer civil szervezet működik az országban, amelyek bőségesen tudnak gazdálkodni a forrásokkal.
(MTI)

Az Agrárminisztérium elkötelezett a mezőgazdasági kistermelők tevékenységének támogatása, lehetőségeik bővítése iránt. Ezért az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását elősegítendő, továbbá a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent a mezőgazdasági kisüzemek támogatására 2,5 milliárd forint keretösszeggel kiírt pályázati felhívás.
Támogatási kérelmet őstermelők, mikrovállalkozásnak és mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók vagy szociális szövetkezetek nyújthatnak be. A pályázat benyújtásának alapfeltétele annak igazolása, hogy a pályázó a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró STÉ (Standard Termelési Érték), de legfeljebb 6000 euró STÉ értékű termelési potenciállal (üzemmérettel) kizárólagosan rendelkezett, vagy ezzel megegyező nettó árbevételt ért el mezőgazdasági termelésből vagy mezőgazdasági termelésből és termékfeldolgozásból.

A támogatást igénylőnek az üzleti tervében vállalnia kell, hogy legkésőbb a Támogatói Okirat hatálybalépésétől számított 4. év végére a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó üzemmérete meghaladja a 6000 euró STÉ üzemnagyságot, vagy a mezőgazdasági termelésből és feldolgozási tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele meghaladja a 6000 eurót.

Az igényelhető átalánytámogatás összege 15.000 eurónak megfelelő forintösszeg, amely 5 évre szól, és két részletben folyósítják úgy, hogy a támogatási összeg 75%-át az elnyert támogatásról kiállított támogatói okirat megküldésével egyidejűleg fizetik ki a pályázónak. A támogatási összeg fennmaradó 25%-át a támogatási időszak végén, az üzleti tervben vállalt kötelezettségek teljesítésekor folyósítható. A nyertes pályázónak a pályázattal elnyert támogatási összeget gazdaságának fejlesztésére kell fordítania úgy, hogy ezáltal az üzleti tervben tett vállalásának, az üzemméret növelésével maradéktalanul eleget tehessen.

A támogatási kérelmek benyújtására 2020. november 6-tól szakaszosan, előreláthatólag 2021. december 17-ig vagy a rendelkezésre álló 2,5 milliárd forintos forrás kimerüléséig van lehetőség. A benyújtásra nyitva álló első szakasz 2020. november 20-ig tart. Támogatási kérelmet kizárólag az ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthat be, a Magyar Államkincstár https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén.

A részleteket tartalmazó pályázati felhívás és annak mellékletei a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el.
(AM Sajtóiroda)

Három milliárd forint keretösszeggel a helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális- és eszköz fejlesztését támogató pályázati felhívás jelent meg – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető szerint a koronavírus gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése érdekében továbbra is cél a vidéki térségekben élők egészséges, jó minőségű élelmiszerrel való ellátása, a helyi termelők piacra jutásának elősegítése- és a helyi alapanyagok felhasználásának támogatása, ezen keresztül pedig a helyi gazdaságok fejlesztése. A fenti célok megvalósítása olyan kisléptékű infrastrukturális és eszközberuházások megvalósításával biztosítható, amelyekkel a helyi termelők és a lakosság folyamatosan összekapcsolható. Hozzátette: ennek érdekében az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében megjelentette a VP6-7.2.1.1-20 számú Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális- és eszköz fejlesztését szolgáló pályázatát.
A tárcavezető a részleteket ismertetve elmondta, a felhívás keretében támogatható a helyi termékértékesítést szolgáló piacok és vásárterek működtetéséhez szükséges rögzített vagy mobil eszközök, hűtőpultok, hűtők, láda- és rekeszmosó/fertőtlenítő gépek, illetve zárható asztalok beszerzése, továbbá a helyi termékértékesítést szolgáló piacok helyiségeinek felújítása, vagy új helyiségek kialakítása, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák kialakítása és gépjárműbeszerzés. A pályázati felhívásra vidéki térségekben működő települési önkormányzatok, települési nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet.
Nagy István elmondta, hogy a felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 3 milliárd forint. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint, maximális mértéke az elszámolható költségek minimum 75, maximum 95 százaléka attól függően, hogy a fejlesztés helye szerinti település a kedvezményezett járások besorolásáról szóló Kormányrendelet mely járási kategóriájának felel meg.
A támogatási kérelmeket első körben 2020. november 2. és 2020. november 16. között lehet benyújtani. A pályázatok benyújtására a tervek szerint több szakaszban 2021. december 17. napjáig lesz majd lehetőség.
Támogatási kérelmet kizárólag az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthatnak be az Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén.
(AM Sajtóiroda)

Magyarország Kormánya nemzetünk szellemi és lelki megújulásában kiemelt partnerként tekint az egyházakra, melyek egyedülálló szolgálatukkal fontos szerepet töltenek be a társadalom életében.
A kommunista diktatúra évtizedei alatt az egyházi épületek rendkívül leromlottak, majd a sok esetben turisztikai szempontból is jelentős templomok a későbbiekben sem kapták meg a szükséges támogatásokat. 2010 óta jelentős lépések történtek ezen a téren is, de tennivaló még van bőven, ezért a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások támogatása címen felhívást tesz közzé.
A támogatás célja az egyházi hitéleti célú ingatlanok védelme, felújítása, bővítése. Az elbírálásnál előnyt élveznek a templomok külső felújítására és állagmegóvására vonatkozó igények, melyek a településkép változására is pozitív hatással vannak.
Az elnyerhető támogatás összegének felső határa 15.000.000,- Ft, saját forrás biztosítása nem szükséges. Bízunk benne, hogy így sok nehéz helyzetben levő hazai és határon túli magyar ajkú egyházi jogi személynek nyújthatunk érdemi segítséget.
Az állam és az egyházak közös felelőssége a magyar gazdaság helyi szereplőinek felkarolása – különösen a jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel –, így a támogatások a megvalósuló beruházásokon keresztül közvetve ezt a célt is szolgálják.
Fontos változás idén, hogy az eddig megszokottaktól eltérően egy új informatikai rendszerben, a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszerben (NIR) lehet az igényeket benyújtani, amely regisztrációt követően elérhető a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. weboldaláról.
A felhívás teljes szövege megtalálható:

2021. évi egyházi támogatási felhívások

(Miniszterelnökség)

A koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára – tájékoztatta az MTI-t Nagy István. Az agrárminiszter elmondta, hogy első körben 1261 vállalkozás részére 6,2 milliárd forint támogatást folyósított a Kincstár, a fennmaradó kifizetéseket folyamatosan utalják.

A tárcavezető kifejtette, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. A válságkezelő támogatások népszerűnek bizonyultak, a tizenkét meghirdetett intézkedésre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett – mondta.

A kérelmek elbírálását követően a Magyar Államkincstár megkezdte a támogatások kifizetését – hangsúlyozta Nagy István. Mint fogalmazott, az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozások számára a tervezett időpont előtt, már 2020. szeptember 25-én megkezdődött a támogatások kifizetése. Első körben 1261 vállalkozás részére 6,2 milliárd forint támogatást folyósítottak, a fennmaradó kifizetéseket a Kincstár folyamatosan teljesíti. A kérelembenyújtás második köre szeptember 14-én zárult, amely keretében 187 élelmiszer-feldolgozó vállalkozás igényelt 500 millió forint támogatást. A kérelmek feldolgozását követően a kifizetések az érintettek részére megkezdődnek.

A miniszter elmondta, hogy a juhágazat részére is megkezdődött a támogatások folyósítása. 2020. szeptember 25-én mintegy 5400 anyajuhtartó részére 833 millió forint támogatást utaltak át. Az anyajuhtartók részéről beérkezett kérelmek elbírálását követően a Kincstár folyamatosan teljesíti a további kifizetéseket is.

Korábban a kertészeti tevékenységet végző gazdálkodók, a méhészek és a tejhasznú tehéntartó gazdálkodók számára összesen 3,12 milliárd forint támogatást fizetett ki a Kincstár.
(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Program keretében a helyi életminőség javítását célzó különböző pályázati kiírásokra idén eddig több mint 15 000 kérelmet adtak be a kistelepülési önkormányzatok, a történelmi egyházak, a falvakban működő civil szervezetek és a területileg illetékes tankerületi központok.
Az elmúlt hétvégén négy pályázati kiírás zárult le. A Magyar Falu Programnak köszönhetően szolgálati lakások felújítására, kialakítására; faluházak felújítására; óvodai sporttermek, tornaszobák fejlesztésére; valamint óvodaépületek felújítására pályázhattak a falvak önkormányzatai összesen tizennégy és fél milliárd forint keretösszegben.
Hét pályázati kiírás továbbra is nyitva áll: elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására; építési telkek kialakítására, közművesítésre; önkormányzati kerékpárút építésére; egyházi közösségek, illetve önkormányzatok tulajdonában lévő temetők infrastrukturális fejlesztésére szeptember 10-ig lehet a kérelmeket benyújtani. Ezen felül iskolaépületek felújítására; valamint iskolai tornatermek, tornaszobák fejlesztésére szeptember 18-ig áll nyitva pályázati kiírás.
A Magyar Falu Programnak köszönhetően majdnem minden magyar kistelepülésen megvalósul valamilyen helyben fontos fejlesztés. Az indulástól számítva idén év végéig várhatóan a tízezret is meghaladja a nyertes pályázatok száma, amelyen hazánk 2870 db ötezer fő alatti települése osztozhat.
(Miniszterelnökség)

Iskolai tornaterem és tornaszoba fejlesztésére, óvodai sportterem és tornaszoba kialakítására, szolgálati lakás létrehozására, faluházak külső és belső korszerűsítésére, valamint iskola és – óvodaépületek felújítására nyújthatják be pályázataikat mától az 5000 fő, vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások, illetve a területileg illetékes tankerületi központok.
A Magyar Falu Program 6 pályázati kiírására összesen huszonkét milliárd forintot biztosít a kormány. A kistelepülések iskolai és óvodai tornaszobáinak fejlesztésére ötmilliárd forint, míg iskola- és óvodaépületek felújítására tízmilliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. A faluházak ötmilliárd forintból újulhatnak meg, kétmilliárd forintból pedig a közfeladatot ellátó személy lakhatásának biztosítására szolgálati lakást hozhatnak létre az egyes települések önkormányzatai.
A Miniszterelnökség, – a vidéki kistelepülések hátrányainak mérséklése és az életminőség javítása céljából – az idei évben 22 pályázati kiírást tett közzé a Magyar Falu Program keretein belül.
A pályázatok beadására a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül van lehetőség, 2020. szeptember 4-ig. A nyertes pályázatokról 60 napon belül döntés születik.
(Miniszterelnökség)

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.
Felismerve továbbá azt, hogy a hazai jó minőségű erdészeti szaporítóanyag iránt fokozódó kereslet mutatkozik és az erdészeti szaporítóanyag termesztési ágazat versenyképességének fenntartásához, fokozásához további intézkedések szükségesek, valamint az új gépek, eszközök beszerzése vagy minőségi cseréje jelentős terheket ró a gazdálkodókra, indokolt a megfelelően ösztönző támogatási rendszer kialakítása, a Vidékfejlesztési Program eddigi eredményeinek megtartása érdekében.
A fenti célok elérése érdekében az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében megjelentette a VP2-4.1.3.7-20 Csemetekertek gépbeszerzése című felhívást.
A felhívás keretében az erdészeti szaporítóanyag-termesztési ágazat hatékonyságának javításához szükséges gépek, eszközök beszerzésére, így különösen traktorokra, a terület-előkészítés, növényvédelem és szaporító anyagtermesztés gépeire lehet támogatási kérelmet benyújtani.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 50 millió Ft, maximális mértéke a közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40%-a, a nem közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 50%-a, fiatal mezőgazdasági termelő számára 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitással.
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 1 milliárd Ft.
A támogatási kérelmeket mezőgazdasági termelők nyújthatnak be, első körben 2020. szeptember 1. és 2020. szeptember 8. között. Pályázat benyújtására a tervek szerint több szakaszban 2021. július 20. napjáig lesz lehetőség.

Támogatási kérelmet kizárólag a Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthatnak be az Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén.
(AM Sajtóiroda)

Megjelentek az idei utolsó pályázatok a Magyar Falu Program keretében, ezúttal 12 milliárd forint keretösszegben lehet pályázni önkormányzati kerékpárutak építésére, temetőfejlesztésre, építési telkek kialakítására, valamint elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Gyopáros Alpár elmondta: a most kiírt utolsó pályázatokkal 22-re emelkedett a Magyar falu program idei pályázatainak száma, ebből hatban már eredményt hirdettek.A politikus kiemelte: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázatokat pedig szeptember 10-éig lehet benyújtani. A nyertes pályázókról 60 napon belül döntenek, a támogatási okirat aláírását követő öt napon belül pedig az önkormányzatoknál lesz a forrás.
A kormánybiztos elmondta: önkormányzati kerékpárutak építésére, meglévők fejlesztésére négymilliárd forint áll rendelkezésre, egy település legfeljebb 50 millió forintra pályázhat. A pályázaton helyben fontos, belterületi, vagy belterületet külterülettel összekötő kerékpárutak építését támogatják.
Most jelent meg a pályázati kiírás az önkormányzati és egyházi temetők fejlesztésére is, erre hárommilliárd forint áll rendelkezésre. Többek között épületrekonstrukcióra, illemhely-létesítésre, kerítésjavításra lehet igénybe venni. Infrastrukturális fejlesztések esetén 30 millió forint a maximális támogatási összeg, a kisebb fejlesztéseknél ötmillió forint. Gyopáros Alpár elmondta: a tavaly meghirdetett hasonló pályázat nagyon népszerű volt az önkormányzatok körében.
A Magyar Falu Programban pályázni lehet építési telkek kialakítására is. A kormánybiztos elmondta: vannak települések, ahol nagy az érdeklődés a beköltözésre, de elfogytak a használt lakóingatlanok. A pályázattal elnyert pénzből az önkormányzatok többek között a telekalakítások hatósági díjait, az új telkek közművesítési költségeit finanszírozhatják. A programra hárommilliárd forint áll rendelkezésre, egy település legfeljebb 15 millió forintra pályázhat.
Pályázni lehet továbbá a településképet romboló, elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására, bontására vagy felújítására is, erre a célra kétmilliárd forint áll rendelkezésre, a maximális támogatási összeg ötmillió forint.
Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy Magyarországon a közbeszéd része a magyar vidék jövője. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal szerint a vidéket hagyni kell elnéptelenedni, kipusztulni, erre pedig ékes bizonyíték a 2010 előtti kormány tevékenysége, amikor bölcsődék, óvodák, iskolák zártak be vidéken, nőtt a munkanélküliség és adósságcsapdába kergették a vidékieket – tette hozzá. Megjegyezte: most pedig a Momentum politikusai gondolkodnak hasonlóan a vidékről, egyik elnökségi tagjuk pár éve azt mondta, “rühelli” a vidékieket.
A kormány és a Fidesz-KDNP számára fontosak a vidéken élők és mindent megteszünk, hogy a vidéki települések ne néptelenedjenek el, az ott élők életminősége folyamatosan javuljon – mondta Gyopáros Alpár.
Hozzátette: ennek érdekében indult a Magyar Falu Program, amely 2019-es indulásának évében 150 milliárd forint állt rendelkezésre vidékfejlesztésre, 2020-ban már 219 milliárd forint, jövőre pedig 252 milliárd forint lesz fordítható a vidéken élők életminőségének fejlesztésére.
(MTI, Miniszterelnökség)

Összesen 22 milliárd forint értékben hat új pályázati kiírást tett közzé kedden a kormány a Magyar Falu Programban – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Budapesten, sajtótájékoztatón.
Gyopáros Alpár elmondta: a 2020-ban már második körben kiírt pályázatokkal együtt idén eddig 17 pályázattal segítik a kistelepüléseket. Tavaly egész évben 16 felhívást hirdettek, idén pedig még további pályázatokat is közzé fognak tenni.
A most megjelent pályázatok infrastruktúrafejlesztést, illetve szolgáltatásfejlesztést céloznak annak érdekében, hogy falvakban élők életminősége jelentősen javulni tudjon – közölte a kormánybiztos.
Kifejtette: az első két pályázat keretében kistelepülések iskolaépületeinek, illetve tornatermeinek, tornacsarnokainak felújítására lehet jelentkezni. Ebben az esetben a kedvezményezettek a tankerületi központok, és a két pályázat keretösszege 7,5 milliárd forint.
Ugyancsak 7,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre az óvodaépületek, valamint tornaszobák felújítására, új épületek létesítésére a települési önkormányzatok, valamint az önkormányzati társulások számára.
“Volt olyan időszak Magyarországon, amikor különösen a vidéket sújtotta a baloldali kormányok iskola- és óvodabezárási hulláma, amikor százával zártak be oktatási helyeket, intézményeket” – fogalmazott a kormánybiztos. Hozzátette: ehhez képest a jelenlegi kormány csak tavaly és az idén a Magyar Falu Program keretében százával újít meg óvoda- és iskolaépületeket vagy éppen indít új beruházásokat.
Az ötödik pályázat faluházak felújítására szolgál. Az 5 milliárd forintos keretösszegből olyan, jellemzően többfunkciós épületek újulhatnak meg, ahol a polgármesteri hivatal mellett akár a falugondnok vagy a falugazdász irodája, esetleg egy könyvtárterem vagy egyéb más közfunkció is helyet kap.
A hatodik pályázati forrásból szolgálati lakások felújítására, kialakítására van lehetőség összesen 2 milliárd forint értékben. Ezzel kifejezetten olyan közfeladatot ellátók számára alakíthatók ki szolgálati lakások, amelyek “hiányszakmáknak” számítanak a kistelepüléseken – mondta, ezek közé sorolva az egészségügyi dolgozók, orvosok, védőnők mellett a pedagógusokat, óvodapedagógusokat, bölcsődei gondozókat, a körzeti megbízottakat és a kulturális foglalkoztatottakat.
Valamennyi kiírást kedden hozták nyilvánosságra, a pályázatokat augusztus 5-étől szeptember 4-éig lehet benyújtani. Gyopáros Alpár elmondta: ahogy a Magyar Falu Programban eddig, most is vállalják, hogy ezt követően 60 napon belül döntést hoznak a nyertes pályázatokról, a támogatást pedig a döntéstől számított 5 napon belül a nyertesek rendelkezésére bocsátják.
(MTI)

A települési önkormányzatok és az egyházközségek mellett civil szervezetek is benyújthatják pályázataikat a Magyar Falu Program különböző kiírásaira – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Békés megyei Csabacsűdön, a helyi fejlesztések átadásán csütörtökön.
Gyopáros Alpár az esemény után az MTI-nek elmondta, az idén elindított, a kistelepüléseken élők életkörülményeinek javítására létrehozott Falusi Civil Alapban négy tevékenységi körre, ingatlanfejlesztésre, gépjárműbeszerzésre, kis értékű eszközfejlesztésre, vagy rendezvények megszervezésére nyújthatók be pályázatok.
Erre a kiírásra augusztus 7-ig van lehetőségük pályázni a falusi civil szervezeteknek – tette hozzá.
A kormánybiztos szólt arról is, hogy a kabinet döntése értelmében a faluprogram pályázati rendszere 40 milliárd forint többletforrással egészül ki, erre az összegre várhatóan a következő hetekben írják majd ki a pályázatokat.
Gyopáros Alpár megjegyezte, a falusi fejlesztéseket, a mellékúthálózat rekonstrukcióját és a falusi csok alprogramját is magában foglaló Magyar Falu Program teljes keretösszege tavaly 150 milliárd forint volt, idén ez az összeg elérte a 200 milliárd forintot, jövőre pedig átlépheti a 250 milliárd forintot.
Dankó Béla, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében arról beszélt, a kormány a pályázati források biztosításával szeretne lehetőséget teremteni a vidéki települések fejlesztésére és élhetőbbé tételére.
Molnár József, az 1744 lelkes Csabacsűd Fidesz-KDNP-s polgármestere az eseményen elmondta, a faluprogram kiírási keretében 36,7 millió forintot nyert el a település. Négy nyertes pályázat révén az orvosi rendelő rekonstrukciójára csaknem 20 millió forintot, a művelődési ház felújítására több mint 12 millió forintot, a közösségi terek és az óvoda udvarának fejlesztésére pedig 4,2 millió forintot fordíthattak.
(MTI, Miniszterelnökség)

A Magyar falu program keretén belül megjelent a tanya- és falugondnoki buszok beszerzésére kiírt pályázat – jelentette be szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Gyopáros Alpár közölte, hogy a pályázati felület július 16-án nyílik meg, a kérelmeket augusztus 15-ig lehet beadni. A támogatás értékhatára 15 millió forint. A pályázatok elbírálása után, a támogatói okiratok kibocsátását követő öt nap alatt folyósítják a megítélt összeget.
A pályázat akadálymentesített buszok beszerzését támogatja, hiszen a kistelepülési szolgálatok elsősorban iskolások, idősek, betegek és kisgyermekesek szállítását segítik. Gyopáros Alpár ehhez kapcsolódva köszönetet mondott a tanya- és falugondnokoknak, amiért az egészségügyi, rendvédelmi és katasztrófavédelmi dolgozók mellett meghatározó szerepet játszottak a koronavírus-járvány elleni védekezésben.
A kormánybiztos az idei kiíráson is több száz sikeres kérelemre számít. A tavalyi buszbeszerzési pályázat 339 települést segített új járműhöz, ebből 148 helyen a támogatásnak köszönhetően jött létre a szolgálat – közölte.
Hozzátette, hogy az önkormányzatok lehetőségeit a kormány ettől függetlenül is bővítette, hiszen idén a korábbi 600 helyett már a legfeljebb 800 lakosú, hamarosan pedig a legfeljebb ezerfős települések is foglalkoztathatnak falugondnokokat. A szolgálat normatív támogatása évek óta folyamatosan nő, a korábbi alig 2,5 millió forintról 2021-re 4,5 millió forintra emelkedik.
A Magyar falu program keretében további tíz kiírás jelent meg az elmúlt hónapokban. Gyopáros Alpár kitért arra, hogy az egy éve elindított falusi csokra 11 hónap alatt több mint 10 ezer család több mint 54 milliárd forint támogatási igényt nyújtott be, és a programhoz kapcsolódóan 2019-től az év végéig csaknem ezer kilométernyi mellékút újulhat meg országszerte.
(MTI)

Az öntözött területek növelését célzó beruházások eredményes megvalósítása érdekében döntött az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázatának módosításáról.
A mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés, ezért az Agrárminisztérium a pályázati lehetőség meghosszabbításáról döntött. A gazdálkodók a maximálisan elnyerhető 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási összegre több szakaszban, akár 2021. június 4-ig is pályázhatnak. A módosított pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu oldalon érhető el.
A gazdálkodók 2016. óta pályázhatnak a Vidékfejlesztési Program öntözésfejlesztési pályázatára, amelynek keretében mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre többek között a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, valamint takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására. A pályázat keretében eddig 440 nyertes esetében 22,6 milliárd forint összegben történt kötelezettségvállalás.
(AM Sajtóiroda)

A kormány 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosított az agrártárca részére a Gazdaságvédelmi Alapból. Az átmeneti támogatás részletszabályai szerint ezt az összeget a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek és élelmiszeripari vállalkozások használhatják fel a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak kezelésére – közölte Nagy István agrárminiszter.
A támogatásra vonatkozó kérelmeket június 29-től, három ütemben lehet majd benyújtani a Magyar Államkincstár által erre a célra létrehozott elektronikus felületén – ismertette a tárcavezető. Elsőként, 2020. június 29. és július 12. között a baromfi- és a sertéságazat szereplői igényelhetnek a mindösszesen 3 illetve 2,75 milliárd forintos keretösszegből. Rajtuk kívül szintén az első ütemben adhatják be kérelmüket a kertészek és a halgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások is. A kertészeti ágazatban tevékenykedők részére 1,4 milliárd forint, míg a halgazdálkodóknak 500 millió forint keretösszegű támogatást különítettek el. Ugyanebben a szakaszban jelentkezhetnek az élelmiszeripar szereplői is, számukra mintegy 8 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta el a miniszter.
A második támogatási kérelem benyújtási körben, 2020. július 13. és július 27. között nyújthatják be igényeiket a méhészek, valamint az anyajuh-, és az anyatehén tartók ágazatonként 1-1 milliárd forint keretösszegű támogatásra, a tejhasznú szarvasmarha tenyésztők pedig mintegy 1,8 milliárd forintos keretösszegig adhatnak be kérelmet. Nagy István hozzátette: ugyancsak ebben a szakaszban kerülnek sorra a zöldségtermesztők, akik 1,2 milliárd keretösszegű átmeneti támogatáshoz juthatnak.
A bortermelők a harmadik szakaszban, 2020. július 28. és augusztus 10. között benyújtják be átmeneti támogatási kérelmeiket a részükre elkülönített 1,8 milliárd forint keretösszegre. Ebben az ütemben nyújthatnak be kérelmet a lótenyésztők is, összesen 250 millió forint keretösszegre.
A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy külön 1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási keretről született döntés a zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek megsegítésére. Az intézkedés lehetővé teszi például, hogy a termelői szervezetek – karitatív szervezeteken keresztül – ingyenesen szétoszthassák a megmaradt termékeket, illetve hogy a fogyasztás ösztönzését célzó marketingakciókat indíthassanak.
A fentieken túl további három ágazat is részesül a 25 milliárd forintos többletforrásból. A nyúl és kecskeágazat esetében a már működő mezőgazdasági csekély összegű jogcímek támogatás összegei és keretösszegei emelkednek.
(AM Sajtóiroda)

Kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit javítja egy 5,5 milliárd forint keretösszegű, a nyáron megjelenő pályázattal az Agárminisztérium, a Vidékfejlesztési program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton Pannonhalmán, ahol újraindult a Pannonkamra elnevezésű termelői piac.
A tárcavezető elmondta: a pályázatban a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére 2,5 milliárd forint, a helyi termékértékesítő piacok és vásárterek támogatására 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A kisüzemek fejlesztésére irányuló pályázat a legkisebb termelőknek nyújt segítséget mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozási tevékenységek fejlesztésére. A 15 ezer eurónak (5 192 700 forint) megfelelő támogatási összeg egyszeri és szabadon felhasználható. Azok a termelők pályázhatnak, amelyeknek a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró (1 038 540 millió forint) és maximum 6000 euró (2 077 080 millió forint) standard termelési értékkel rendelkeznek.
A helyi termékértékesítő piacok és vásárterek fejlesztésére a vidéki önkormányzatoknak nyújtott támogatás maximuma százmillió forint lesz. Fedett és fedetlen tereket lehet létrehozni, vagy felújítani, a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális háttérrel. A cél, hogy a helyi piacok és vásárterek színvonalasan működjenek – tette hozzá Nagy István.
Nagy István kiemelte, hogy a kormány célja a magyar gazdaság erősítése, a munkahelyek védelme, a magyar vidék megerősítése. A koronavírus járvány okozta gazdasági kihívások kezelésére számos intézkedést hozott a kormány, a termelők talpon maradása és fejlődése érdekében, pénzügyi segítségről, adó- és hitelkönnyítésekről döntöttek, emellett számos szabályozást egyszerűsítettek.
Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák sorsa a vásárlók kezében van, ezért fontos, hogy tudatos vásárlásra ösztönözzék az embereket. “A vásárlók kötődését meg kell erősítenünk a hazai termékek iránt” – szögezte le. A tárcavezető elmondta azt is, hogy a Vidékfejlesztési program keretében több mint 6 milliárd forintot fordítottak helyi termelői piacok kialakítására, ezek száma az elmúlt nyolc évben közel háromszorosára emelkedett, megközelíti a 300-at.
Kara Ákos, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy három nagy beruházás van folyamatban Pannonhalmán: kialakítják a település új idegenforgalmi központját, épül a Pannonhalmát Győrrel összekötő kerékpárút és tanuszodát építenek. Ezek részei annak a fejlesztési koncepciónak, amely nem csak a várost, hanem az egész térséget érinti – mondta.
Németh Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke azt emelte ki, hogy a termelői piacok segítik, hogy a helyben termelt és egészséges élelmiszer kerüljön a családok asztalára, a termelők el tudják adni portékáikat, egyben közösségteremtő erejük is van. Pannonhalmán minden hónap harmadik vasárnapján rendezik meg a termelői piacot.
(MTI)

Megjelentek a falusi civil szervezetek számára a Magyar Falu Program keretében kiírt – ötmilliárd forint keretösszegű – pályázati lehetőségek – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gyopáros Alpár közölte: a kiírás már elérhető a kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő honlapján. A pályázatokat július 1-jétől lehet benyújtani augusztus 7-éig.
Tájékoztatása szerint az ötezer fő alatti településeken működő civil szervezetek támogatásával tovább bővül a Magyar Falu Program kedvezményezetti köre.
“Ők rendkívül fontos munkát végeznek a kistelepüléseken” – hangsúlyozta a kormánybiztos. Úgy fogalmazott: ezért a kormány nemcsak honorálni, hanem ösztönözni is kívánja közösségépítő munkájukat.
Gyopáros Alpár a program bővítésének szükségességéről szólva azt mondta: a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején “tudatos falurombolás” zajlott, aminek következtében “nagyon nagymérvű” elvándorlás indult meg a falvakból, és nagyjából egy évtized alatt drasztikusan csökkent a kistelepülések lélekszáma.
“Ezért kellett meghirdetünk a Magyar Falu Programot” – mutatott rá a kormánybiztos, aki annak eredményei között említette, hogy fél év alatt mintegy tízezer család igényelte a falusi csok-ot, két év alatt 100 milliárd forint értékben mintegy 800 kilométer mellékút újul meg. A kistelepülési önkormányzatok és egyházközségek részére idén és tavaly is számos pályázati lehetőséget hirdettek meg összesen 100 milliárd forint értékben – elevenítette fel Gyopáros Alpár.
Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a részletekről elmondta: hatmillió forintos értékhatárig ingatlanvásárlására és felújítására, négymillió forintig új és tíz évnél nem idősebb használt gépjárművek beszerzésére, kétmillió forintig egyéb eszközök megvásárlására, valamint programszervezésre szintén kétmillió forintig lehet pályázni.
A pályázók június folyamán tanulmányozhatják a kiírást, a pályázatokat július elsejétől augusztus 7-éig lehet benyújtani, azok elbírálása után a tervek szerint október-novemberben lehet megkötni a támogatói szerződéseket – ismertetette menetrendet a politikus.
A további feltételekről Szalay-Bobrovniczky Vince kifejtette: azok a szervezetek pályázhatnak, amelyeket tavaly év végéig jegyeztek be az Országos Bírósági Hivatalnál, illetve érvényes számviteli beszámolóval rendelkeznek legalább a 2018-as évről. A pályázatokat 2021. december 31-éig kell megvalósítani.
Szalay-Bobrovniczky Vince egyúttal arra kérte a pályázókat, hogy alaposan tanulmányozzák át a kiírást, majd összegzésként kiemelte: azok segítségével olyan fejlesztéseket lehet megvalósítani, amelyeknek “tartós a hatása”.
(MTI, Miniszterelnökség)

A mezőgazdasági termelést érintő kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kezelése, így az aszálykárok kompenzálása is a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül történik. Az alábbiakban adunk tájékoztatást az aszálykárok kárenyhítési rendszerben történő kezeléséről, a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokról és az agrártámogatások feltételeinek aszály miatti lehetetlenülése esetén alkalmazandó vis maior bejelentésről.
1. Agrárkár-enyhítési rendszer
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt, kárenyhítés során alkalmazott aszályfogalom szerint aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
– a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
– a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol. Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából tehát akkor fordul elő, ha az aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta.
Az aszálykár bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül – https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer. A kárbejelentésben a falugazdászok segítséget nyújtanak.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a https://agro.met.hu/ honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.
Az aszálykárok után a kárenyhítési rendszerben tag termelő az alábbi fő támogatási feltételek együttes teljesülése esetén jogosult kárenyhítő juttatásra:
– a termelő az aszálykárt annak első észlelését követő 15 napon belül bejelenti az agrárkár-megállapító szervhez,
– az aszálykár miatt a növénykultúrában bekövetkezett, 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) az agrárkár-megállapító szerv igazolja,
– a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizeti,
– a termelő által aszálykárra bejelentett terület az agrárminiszter aszályhelyzetről szóló, szeptember 30-a után kiadott éves közleményében – amely a teljes tárgyévi vegetációs időszak vonatkozásában tartalmazza mindazon területeket, ahol aszály volt megfigyelhető – szerepel, és
– a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig benyújtja.
A kárenyhítés keretében megjelentetett miniszteri aszályközleményt kizárólag az aszálykárt szenvedett termelők kárenyhítő juttatásának kifizetése érdekében adják ki és a közlemény egyéb szerződési kötelezettségek alól nem ad felmentést, nem eredményezi egyéb teljesítési kötelezettség automatikus elengedését.
2. Szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályozás
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 5. § (2) és (3) bekezdései szerint a mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha a mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésben egyedi azonosításra alkalmas módon meghatározták azon mezőgazdasági földterületeket, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti, és meghatározták az adott területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségét és
– a rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem termett meg, amelyről a másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, valamint
– a káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági kockázatkezelési törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági döntéssel igazolta.
A mezőgazdasági kockázatkezelési törvény vonatkozó rendelkezései alapján a termelő szerződéses kötelezettségei teljesítése során, az aszálykár miatti teljesítési lehetetlenülés alátámasztására felhasználhatja a kárenyhítési eljárásban a kárbejelentés nyomán az agrárkár-megállapító szerv által meghozott, káresemény bekövetkezését igazoló hatósági döntést. A kárbejelentésre hozott döntésben szerepel többek között a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye, a várható hozamcsökkenés mértéke és a kár helye is.
3. Agrártámogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentés
Az ügyfélnek lehetősége van vis maior bejelentést tenni, amennyiben elháríthatatlan külső ok (vis maior helyzet), például aszály miatt valamilyen támogatási feltételt nem tudott betartani, vagy nem tudja már a betartását vállalni, így ez alapján más támogatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek alól kaphat a termelő felmentést. A Magyar Államkincstár – többek között szakhatósági igazolás vagy más hitelt érdemlő tényadatok alapján – vis maiornak ismer el minden olyan különleges körülményt, cselekményt vagy eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani. A vis maior esemény bekövetkeztével kapcsolatos bejelentést a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített elektronikus formanyomtatványon (W0193 vis maior bejelentés nyomtatvány) kell benyújtani, szintén a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon keresztül.
(AM Sajtóiroda)

Új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot hirdet az Agrárminisztérium (AM) 80 milliárd forint értékben a nyáron a nagy hozzáadott értéket jelentő állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára, a koronavírus-járvány agrárgazdasági hatásainak mérséklése és a versenyképesség növelése érdekében – közölte Nagy István agrárminiszter csütörtökön a Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium? – Portfolió agrárium online konferencián.

A tárcavezető ismertette, hogy 50 milliárd forint értékben írnak ki a teljes állattenyésztési ágazatot felölelő felhívást a haszonállatokat tartóknak állattartó telepeik megújítására. Lehetőség nyílik az állattartásra, valamint az előállított termék kezelésére, tárolására szolgáló épületek, építmények létrehozására, kialakítására, továbbá építéssel nem járó projektek megvalósítására is az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésén keresztül.
Nagy István szerint a koronavírus járvány okozta európai gazdasági helyzetben érdemes olyan típusú és méretű beruházásokat is finanszírozni, amelyek a nemzetközi versenyben is tartós versenyelőnyhöz képesek juttatni a hazai termelést, csökkentik az importkitettséget és növelik az exportképességet.
Közölte: 30 milliárd forinttal támogatják az üveg és fóliaborítású növényházak építését és korszerűsítését, a zöldség-gyümölcs hűtőházi kapacitások, hűtőtárolók és zöldségtárolók építését, meglévő létesítmények bővítését, korszerűsítését, amely kiegészül a betakarítás utáni áruvá alakítást szolgáló válogatást, csomagolást szolgáló technológiák támogatásával. Ezzel is segíteni kívánják a folyamatos, egész évben rendelkezésre álló zöldség-gyümölcs ellátás alapvető feltételeinek megteremtését. Mindkét esetben az elnyerhető támogatás maximális összege az eddigi 500 millió forint helyett 2 milliárd forint lesz, a pályázatokat a vidékfejlesztési programból finanszírozzák. A tervek szerint az állattartó telepek korszerűsítésére irányuló pályázatot júliusban, a kertészeti ágazat fejlesztésére irányuló pályázatot augusztusban ismerhetik meg az érintettek – tette hozzá Nagy István.
A miniszter előadásában a koronavírus-járvány miatt megtett és tervezett, nemzetgazdaságot érintő, kormányzati intézkedések mellett megemlítette, hogy 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási program készült a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. A támogatási programok célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme.
Ezek a programok csaknem 35 ezer potenciális kezdeményezettet érintenek, amely vállalkozások közvetlenül 140 ezer embert foglalkoztatnak. A 25 milliárd forintos többletforrásból 24 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak az élelmiszeripar, a dísznövény-, a zöldség-, a bor-, a sertés-, a baromfi-, a hal-, a juh és kecske-, a nyúl-, a húsmarha- és a tejelő szarvasmarha ágazat, a méhészet, valamint a lótenyésztés szereplői.
A támogatási kérelmek beadásához szükséges új elektronikus felület már előkészítés alatt áll, a tervek szerint június végétől három ütemben történik a kérelembeadás, és augusztustól ütemesen megindul a támogatások kifizetése az érintettek részére. Az élelmiszeripari, a dísznövény és halágazati támogatások foglalkoztatáshoz kötötten, a mezőgazdasági ágazati támogatások a termelési kapacitások védelme érdekében alapvetően állatlétszámhoz vagy a termelt növényi kultúra nagyságához kapcsolódnak – jegyezte meg.
(MTI)

Az Agrárminisztérium három szakaszban hirdeti meg a Gazdaságvédelmi Alap által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére biztosított 25 milliárd forintnyi, támogatási programot amelyek a mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat segítik.
A támogatási program első – június legvégétől két héten keresztül tartó – kérelembenyújtási szakaszában nyílik meg az élelmiszeripar számára egy 8 milliárd forintos, a baromfitartók számára egy 3 milliárd forintos, a sertéstartók részére egy 2,75 milliárd forintos, a dísznövényágazat részére 1,4 milliárd forintos, a halgazdálkodók számára pedig egy 500 millió forintos támogatási keretösszeg.
A baromfi- és sertéságazati támogatás alapja az állatjóléti támogatások során igazolt állategység, a dísznövény- és a halgazdálkodók esetében a vállalkozásokban dolgozó foglalkoztatottak száma.
A második szakaszban – július második felében – nyílik meg a juh- és húsmarha ágazat számára az 1-1 milliárd forintos, a tejhasznú szarvasmarha ágazat számára az 1,8 milliárd forintos, a méhészet számára az 1 milliárd forintos és a zöldségnövény termesztők esetében az 1,2 milliárd keretösszegű támogatási lehetőség.
E támogatások alapja a tej- és húshasznú szarvasmarhák, valamint a juhok tekintetében 2019. évi állatlétszámok, a méhészek esetében a méhcsaládok száma, a zöldségnövény termesztők esetében pedig a zöldségkultúrákkal művelt terület nagysága.
A harmadik szakaszban – augusztus első felében – nyílnak meg a nehéz helyzetbe került borászatok 1,8 milliárd forintos és a lótenyésztők 250 millió forintos keretösszegű támogatási konstrukciói. A támogatás alapja a borászatok esetében az árutermelő szőlőültetvény terület nagysága, míg a lótenyésztők esetében a vemhes kancák száma.
A támogatások igénybevételét lehetővé tevő konstrukciók rendeletei várhatóan a következő hetekben jelennek meg.
(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Program idei pályázati forrásaiból újabb jelentős beruházások segíthetik a vidék népességmegtartó erejének növelését – jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Szilvásváradon.
Gyopáros Alpár közölte: idén a program részeként eddig kilenc, részben a tavalyi tematikát követő pályázatot hirdettek meg.
Ismét elérhetők az út- és járdafejlesztési, valamint az önkormányzati vagy egyházi közösségi terek kialakítását, korszerűsítését és az óvodaudvarok fejlesztését célzó források. Új elemként játszóterek fejlesztésére és építésére is nyerhetnek pénzt a kistelepülések – tette hozzá.
Jelezte, hogy 2020-ban még két kiírás jelenik meg: hamarosan megnyílik a falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjárműbeszerzését segítő keret és a falusi civil alap, amely az önkormányzatok és egyházközségek mellett a civil szervezeteket is bevonja a támogatottak körébe. Utóbbiak négy tevékenységre pályázhatnak az erre elkülönített 5 milliárd forintból – mondta.
Emlékeztetett: Magyarország mintegy 2900 ötezer lélekszám alatti települése közül 2500 népessége az országos átlagnál nagyobb arányban csökkent az elmúlt évtizedekben.
A kormány 2018-ban a Magyar Falu Programot a folyamat megfordítása és a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében indította útjára. “Mivel a probléma összetett, a program is több lábon áll” – fogalmazott, felidézve: tavaly három alprogram látott napvilágot; a falusi csok nyáron indult, és év végéig több mint 7000 család vette igénybe. Emellett népszerű volt a munkába járást segítő falusi útalap, mely az állami mellékúthálózat felújítását célozza – hangsúlyozta.
Múlt évben és idén együttesen mintegy 100 milliárd forintot költ a kormány e célra, melyből 600-800 kilométernyi út újulhat meg – jelezte Gyopáros Alpár.
A harmadik pillér az a pályázati rendszer, melynek keretében 2019-ben 16 kiíráson keresztül 60 milliárd forint támogatást ítéltek oda több mint 5000 nyertes igénylőnek – tájékoztatott. Valamennyi kiírás népszerű volt, a támogatási igény minden esetben meghaladta a rendelkezésre álló összegeket. A legkeresettebbek a komplex faluházak kialakítását és a közterületek karbantartásához szükséges eszközfejlesztéseket, továbbá az út- és járdafelújításokat támogató pályázatok voltak – közölte.
A kormánybiztos szólt arról is, hogy Heves megyéből 2019-ben több mint 300 pályázatot támogattak, 3 milliárd forintot meghaladó értékben. Emellett a falusi útalapból további több milliárd forintot fordítottak összességében 20 kilométert meghaladó hosszúságú állami mellékútszakasz rekonstrukciójára. Szilvásvárad tavaly 40 millió forintot nyert a Magyar Falu Programban, ebből egyházi közösségi teret és temetőt fejlesztettek, traktort vásároltak és járdafelújításra is jutott.
(MTI)

A civil szervezetek elektronikusan szervezhetik a működésüket, számviteli beszámolóikat szeptember végéig adhatják be, és a folyamatban lévő projektek támogatásával is a veszélyhelyzet után kell elszámolniuk a kormány áprilisban megjelent határozatának köszönhetően.
A civil szervezetek életét meghatározó jogszabályokat úgy alakította át a kormány, hogy az adminisztratív kötelezettségeiknek személyes találkozás nélkül is eleget tudjanak tenni. A veszélyhelyzeti rendelkezések ezért lehetővé teszik a civil szervezetek döntéshozó és egyéb szervei ülésének elektronikus megtartását, valamint az ülés tartása nélküli határozathozatalt is abban az esetben, ha a szervezet létesítő okirata e lehetőségekről nem rendelkezik.
A számviteli beszámoló elfogadására, benyújtására, nyilvánosságra hozatalára, valamint letétbe helyezésére vonatkozó határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak annak érdekében, hogy az új szabályok alkalmazására legyen elég ideje a civil szervezeteknek.
A veszélyhelyzet miatt számos folyamatban lévő programot, projektet fel kellett függeszteniük a civil szervezeteknek. A kormány úgy segíti őket, hogy a költségvetési támogatásból megvalósuló projektek esetén később kell elszámolniuk, a támogatott tevékenység időtartama a veszélyhelyzet időtartamával megegyező mértékben meghosszabbodik.
(Miniszterelnökség)

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében hárommilliárd forintos keretösszeggel hirdetett újabb pályázati felhívást az elismerésben részesített termelői csoportok, termelői szervezetek részére, azok létrehozásának és működésének elősegítése érdekében.
Az agrártárca kiemelt célja az agrárgazdasági vállalkozások hazai és nemzetközi piaci pozícióinak erősítése, aminek egyik fontos eszköze az együttműködések ösztönzése, a termelői csoportok létrehozásának és fejlesztésének elősegítése. A mostani pályázat keretében, a 2014. január 1-nél nem régebben alakult, elismert termelői csoportok, termelői szervezetek együttműködésének támogatása valósul meg.

A felhívás kedvezményezettjei a vissza nem térítendő támogatást az elismerést követő 5 éven keresztül vehetik igénybe, a termékeik értékesítése alapján számított átalányösszeg formájában. A támogatás maximum összege termelői csoportonként évente 100 000 eurónak megfelelő forintösszeg.

A pályázatra 2020. május 25-étől 2022. május 25-éig, illetve a források rendelkezésre állásának napjáig – nyújthatók be a támogatási kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2020. június 30-áig tart. Az egyes értékelési határnapokig benyújtott projektek elbírálása együttesen történik.

Az érintettek a most megjelent pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu oldalon tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Program keretében közösségi terek fejlesztésére és közösségszervezők foglalkoztatásának támogatására pályázhatnak mától a kistelepülések önkormányzatai és a történelmi egyházak. A pályázat keretösszege 10 milliárd forint.
A Magyar Falu Program forrásaiból egyházi és önkormányzati közösségi terek építését, felújítását, valamint közösségi programszervező foglalkoztatását finanszírozhatja a nyertes pályázó. Mind az önkormányzati pályázati kiírás, mind az egyházi felhívás esetében a közösségi épületek külső és belső tereinek építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére 30 millió forintos összeghatárig igényelhető a támogatás, közösségszervező személy bértámogatására pedig közel 3 millió forint fordítható.
A közösségi élet fejlesztése hozzájárul a helyi kultúra és az összetartozás erősítéséhez, támogatja a hagyományok megőrzését és azok továbbvitelét, megszilárdítva ezzel a nemzeti és helyi identitástudatot.
A Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül mától nyújthatják be pályázatukat az 5000 fő, és ez alatti állandó lakosságszámmal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások és a történelmi egyházak.
(Miniszterelnökség)

Két új pályázat jelent meg a Magyar Falu Program keretében, óvodák játszóudvarai és nyilvános játszóterek újulhatnak meg a magyar kistelepüléseken, valamint a közterületek karbantartásához szükséges eszközöket is vásárolhatnak a magyar falvak – közölte Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Az önkormányzat tulajdonában lévő játszóterek felújítását, építését, valamint az óvodai játszóudvar és kültéri játékok, eszközök vásárlását célozza az “Óvodai játszóudvar és közterületi játszótér fejlesztése” alprogram. Az egy-egy fejlesztésre maximálisan igényelhető támogatási összeg 5 millió forint, a pályázati keret 2 milliárd forint.
A “Közterület karbantartását célzó eszközbeszerzés” elnevezésű alprogram a belterületi közterületek megfelelő karbantartásához, közparkok, járdák, járda melletti zöldterületek, emlékhelyek fenntartásához, gondozásához járul hozzá új eszközök, munkagépek beszerzésén keresztül. A helyhatóságok által maximálisan igényelhető támogatási összeg 15 millió forint, az alprogramra pedig 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A most induló két alprogramra együttesen 5 milliárd forint forrást biztosít a kormány. A pályázati kiírások április 20-án jelentek meg a kormany.hu-n, a benyújtásra május 20. és június 19. között lesz lehetőség.
A kormánybiztos emlékeztetett, hogy a kormány célja a falvak népességmegtartó erejének javítása, hogy ismét vonzóvá váljanak a fiatalok, a családok és a letelepedni vágyók körében. A kistelepülési életkörülményeket fejlesztő Magyar falu programban a pályázat benyújtására jogosultak az 5000 vagy ennél kevesebb lakosú települések önkormányzatai vagy önkormányzati társulásai.
(MTI, Miniszterelnökség)

Önkormányzati tulajdonban lévő utak, hidak építésére, felújítására, valamint járdák építésének és felújításának anyagtámogatására nyújthatják be pályázataikat az 5000 fő, vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások. A két alprogramra összesen 10 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre.
Az önkormányzati tulajdonban lévő utak és hidak építésére, illetve felújítására maximálisan igényelhető támogatási összeg 30 millió forint, míg a teljes alprogramra 9 milliárd forintot biztosít a kormány.
Járdák építésére vagy felújítására elnyerhető legnagyobb támogatási összeg 5 millió forint, a rendelkezésre álló teljes keretösszeg pedig 1 milliárd forint.
A támogatás bel- és külterületi utak felújítására, építésére egyaránt felhasználható. A már meglévő aszfaltburkolatok felújítására, a földutak aszfaltozására vagy murvás úttá alakítására is lehet pályázni, e mellett a települések támogatást igényelhetnek az állami utak mentén fekvő, nem önkormányzati tulajdonban lévő járdák felújítására, illetve építésére is.
Az újonnan megnyíló két pályázati lehetőséggel együtt már öt alprogramra nyújthatják be támogatási igényüket a kistelepülések. Orvosi szolgálati lakásra, orvosi rendelők fejlesztésére és orvosi eszközök beszerzésére összesen 7 milliárd forint áll rendelkezésre.
A Magyar Falu Program fontos célkitűzése a vidéki kistelepülések hátrányainak mérséklése, az életminőség javítása. A pályázatok benyújtására a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül van lehetőség.
(Miniszterelnökség)

2020. április 6-án megnyílik az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete és lehetővé válik a gazdálkodók kérelmeinek benyújtása. Az erről szóló rendeletek a Magyar Közlöny 63. számában jelentek meg. Az EK idei benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, jellemzően technikai korrekciók és pontosítások történtek a szabályozásban ebben az évben.
43 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet az egységes kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatásokon (például alaptámogatás (SAPS), zöldítés) túl a kapcsolódó nemzeti támogatások (például átmeneti nemzeti anyatehén tartás támogatása), valamint a vidékfejlesztési program intézkedései (például agrár-környezetgazdálkodás, erdészeti jogcímek) esetében kell a felületet használni.
A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén érhető el (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/index.xhtml). Fontos, hogy a szankciómentes kérelembeadásra 2020. április 6. és 2020. május 15. közötti időszak áll rendelkezésre. A 2020. május 15-ét követően benyújtott kérelmek szankciómentes módosítására (a hétvége és a Pünkösd miatt) június 2-ig van lehetőség, a módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós módosításra pedig 2020. június 9-ig nyílik mód.
A koronavírus-járvány (COVID-19) miatt kialakult vészhelyzetre tekintettel fontos minden termelőnek körültekintően eljárnia és a 2020. május 15-i határidő szem előtt tartásával kell ütemeznie a kérelme beadását. Az Agrárminisztérium az idei benyújtás minél gördülékenyebb lebonyolításához megtette a szükséges előkészületeket és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Államkincstár is felkészült a kérelmek befogadására, ezért az minisztérium – a Kincstárral és a kamarával egyeztetve – nem tervezi a kérelmezési határidő meghosszabbítását.
A kérelembeadás folyamatának könnyebbé tétele érdekében a Magyar Államkincstár a holnapján külön felhívta a figyelmet arra, hogy
• aki nem rendelkezik ügyfél-azonosítóval, az igényelje meg mielőbb, mert arra szükség van a beadáshoz,
• az a termelő, aki nem rendelkezik jelszóval (vagy elfelejtette jelszavát) igényeljen jelszót új meghatalmazás elektronikus úton történő benyújtásához, amely benyújtáshoz a már ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek esetén elektronikus úton is van lehetőség, valamint
• akinek nincs az egységes kérelemre vagy valamennyi hatósági eljárásban való teljes körű képviseletre érvényes meghatalmazása, nyújtsa be az arra vonatkozó kérelmét.
Ezzel együtt fontos hangsúlyozni, hogy habár a kérelem beadásában közreműködő falugazdászok és szaktanácsadók megtették a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket, előzetes telefonos vagy e-mailes egyeztetés nélkül senki ne keresse fel a meghatalmazottját!
A közvetlen támogatások igénylését, valamint az agrárkár-enyhítési rendszert illetően csak technikai korrekciókra, pontosításokra került sor, melyek révén a termelők számára egyszerűbbé válik az igénylés menete.
Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:
• egyes egynyári nitrogénmegkötő növényfajoknál (zöldborsó, lóbab) változik (növekszik) az elvárt termesztési időszak,
• gyógynövény termesztés esetében a termeléshez kötött zöldségnövény támogatás keretében csökken az elvárt minősített vetőmag mennyisége és a minősített szaporítóanyag igazolásának menete is egyszerűbbé válik, illetve
• a karácsonyfa termesztés, mint hasznosítási forma az Európai Bizottság erre vonatkozó állásfoglalása miatt kikerül a közvetlen támogatásra jogosult hasznosítások közül és a jövőben nemzeti költségvetésből lesz támogatható.
A Magyar Államkincstár az idei egységes kérelmek beadása során is alkalmazza az előzetes ellenőrzést, ez nagymértékben növeli a hibátlan kérelmek benyújtási arányát.
(AM Sajtóiroda)

A nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására 230 millió forintos kerettel pályázatot hirdetett az Agrárminisztérium.
A hazai és a külhoni nemzeti értékek, hungarikumok népszerűsítésének támogatására, már működő helyi települési értéktárakkal együttműködésben települési, tájegységi értéktárak létrehozására, valamint a Kárpát-medencei hagyományos öltözet-kultúra továbbörökítésére megjelent az idei évi hungarikum pályázat. Mindhárom célterületnél működési támogatásnak nem minősülő, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás igényelhető.
A most megnyíló pályázat 180 millió forint keretet határoz meg hazai és külhoni pályázóknak nyomtatott és elektronikus kiadványok, filmek készítésére, bemutatóterek kialakítására, rendezvények megvalósítására. A pályázaton 1 millió és 4 millió forint közötti összeg nyerhető el.
Az értéktár létrehozás és működtetés területén tapasztalattal bíró szervezetek 500 ezer forinttól 2 millió forintig terjedő támogatást nyerhetnek el, amennyiben értéktárat még nem működtető szervezet számára át szeretnék adni tapasztalataikat értéktár létrehozásával és működtetésével, nemzeti értékek gyűjtésével, megismertetésével és népszerűsítésével, valamint az értékgyűjtés módszertanával kapcsolatban. Erre a célterületre 40 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre.
A „Hagyomány a divatban – viselet másként” célterületet negyedik alkalommal hirdeti meg az Agrárminisztérium, melyre 10 millió forint áll rendelkezésre. A pályázati konstrukció célja az, hogy a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrája, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazása ünnepeink és hétköznapjaink részévé váljanak. Egy-egy támogatás összege 250 ezer és 500 ezer forint között lehet.
A pályázati adatlapot 2020. március 23-ától lehet elektronikusan kitölteni, illetve a mellékleteket feltölteni, de a pályázatok véglegesítésére, beküldésére csak 2020. június 1-je 8.00 órától 2020. július 1-je 23:59 percig van lehetőség.
Amennyiben az igényelt támogatások összege a beadási (véglegesítési) határidő lejárta előtt eléri valamely célterület keretösszegének 300%-át, a támogató 2020. június 1. 8.30-tól az adott célterületre a pályázatok befogadását lezárhatja.
A korábbi évekhez képest fontos változás, hogy a pályázatokat csak a pályázati felületen (papír alapon, postai úton nem) kell benyújtani. A pályázati felhívás letölthető innen, a pályázati felület a palyazat.hungarikum.hu oldalon érhető el.
(AM Sajtóiroda)

Újabb két pályázatot hirdetett meg a kormány a Magyar Falu Program keretében, a pályázatok az egyházi, illetve önkormányzati tulajdonú közösségi tér ki- és átalakítására, valamint foglalkoztatás támogatására adnak lehetőséget 10 milliárd forint keretösszegben. A két pályázat e célok támogatásával ad lehetőséget a falvak közösségeinek megerősödésére, illetve a nemzeti és helyi identitástudat megszilárdítására – tájékoztatta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn az MTI-t.
Gyopáros Alpár elmondta: a két pályázati kiírás során támogatás igényelhető a közösségi terek építésére, felújítására, közösségi programszervező foglalkoztatására. A pályázatok hozzájárulnak a helyi közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés javításához, a társadalmi felzárkózás segítéséhez, ezáltal a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
Mind az önkormányzati, mind az egyházi pályázati kiírások esetében a közösségi épületek külső és belső tereinek építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére 30 millió forintos összeghatárig igényelhető maximálisan támogatás, közösségszervező személy bértámogatására pedig közel 3 millió forintig.Hozzátette: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázati felület a tervek szerint április 22-én nyílik meg, a pályázatokat pedig a tervek szerint május 22-éig lehet benyújtani.
A kormánybiztos hangsúlyozta: a támogatás nem használható fel programszervezésre, a pályázatok építési beruházásokkal járnak együtt, amelyek nem az idei, hanem a jövő évben kerülnek megvalósításra. Ezek infrastrukturális és működési fejlődést jelentenek az önkormányzat/egyház számára, amelyet a közösség várhatóan legkorábban a jövő évben hasznosíthat.
(MTI)

A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.
Az erdőgazdálkodás közvetlenül is megoldást kínál a klímaváltozásra, ezért a kormány célul tűzte ki az ország fával borított területeinek, ezen belül az erdőtelepítések növelését. Ezt elősegítendő hirdette meg az agrártárca a mintegy 39 milliárd forint keretösszegű „Erdősítés támogatása” című felhívást.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók minél kedvezőbb feltételekkel telepíthessenek új erdőterületeket, a tárca a felhívás módosításáról döntött, amelynek eredményeképp az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, a fafajtól függően 80-130%-kal több forrást is igénybe vehetnek. A felhívás további kedvező módosítása szerint, a jövedelempótló támogatás összege az eddigi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelkedett és a jövedelempótló támogatás igénybevételének időtartama minden fafaj esetében egységesen 12 évre nőtt. Mindezek eredményeként nemcsak több támogatást kapnak a gazdák, hanem fafajtól függően 4-7 évvel hosszabb ideig vehetik igénybe azt.
Az Irányító Hatóság ez idáig összesen 1077 darab kérelem támogatásáról hozott döntést, összesen 26,3 milliárd forint értékben, amely közel 7400 hektár új erdő telepíthető.
Az Agrárminisztérium felhívja a figyelmet, hogy a pályázatra beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik. A www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető pályázati felhívás továbbra is nyitva áll az érdeklődők előtt.
(AM Sajtóiroda)

Újabb három pályázatot hirdetett meg a kormány a Magyar Falu Program keretében, ezúttal hétmilliárd forint keretösszegben lehet pályázni orvosi szolgálati lakás építésére, orvosi rendelők építésére és felújítására, valamint orvostechnikai eszközök beszerzésére – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Gyopáros Alpár elmondta: az orvosi szolgálati lakások építésére azok az ötezernél kevesebb lakosú települések pályázhatnak, ahol legalább hat hónapja betöltetlen a háziorvosi praxis.
Ha ezek a települések találnak olyan háziorvost, aki vállalja a praxis betöltését, és erről megállapodás is születik, akkor a telekvásárlástól a ház kulcsrakész átadásáig finanszírozza a költségeket a program – tette hozzá.
Orvosi rendelők építésére, felújítására a Magyar Falu Programban érintett valamennyi település pályázhat, és igényelhet 30-125 millió forint támogatást egyfunkciós (csak háziorvosi rendelőnek otthont adó) vagy többfunkciós (akár védőnői, gyermekorvosi, fogorvosi praxisokat is befogadó) épület építésére, felújítására.
Gyopáros Alpár közölte: a támogatás nagysága függ attól, hány funkciót lát el az épület. Megjegyezte: tavaly nagyon népszerű volt a pályázat, akkor csaknem kétszáz településen építettek vagy újítottak fel orvosi rendelőt.
A harmadik pályázat orvosi eszközök beszerzését támogatja, 3-5 millió forint összeggel. A kormánybiztos kiemelte: egyorvosos körzetek és praxisközösségek eszközbeszerzését is lehet finanszírozni a pályázatból, az orvostechnikai eszközökön túl lehet pályázni kapcsolódó informatikai eszközökre, bútorokra is. Tavaly 800 településen tudták megújítani az orvosi eszközállományt.
Gyopáros Alpár elmondta: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázati felület március 25-én nyílik meg, a pályázatokat pedig április 24-éig lehet benyújtani. A nyertes pályázókról 60 napon belül döntenek, a támogatási okirat aláírását követő öt napon belül pedig az önkormányzatoknál lesz a forrás.
A kormánybiztos tájékoztatása szerint a Magyar Falu Program mintegy 2800 települést érint, ezek 90 százaléka nyújtott be tavaly pályázatot a program valamely elemére, és 82 százalékuk kapott is támogatást. Tavaly összesen 11 ezer pályázat érkezett a program keretében, ezek közül 5500 nyert el forrást.
Gyopáros Alpár közölte: a kormány célja a kistelepülések népességmegtartó erejének erősítése, a települések vonzóvá tétele, ebben pedig fontos eszköz az életkörülmények javítása, amelyre a Magyar Falu Program nyújt forrást.
(MTI, Miniszterelnökség)

Mától ismét benyújtható a Magyar Méhészeti Nemzeti Programra vonatkozó támogatási igény. Az uniós és hazai támogatás keretösszege együttesen mintegy 1,8 milliárd forint.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a tagállamok méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítását elősegítő, 2020-2022 támogatási évekre vonatkozó nemzeti programját. Erre a célra Magyarország 2020-ban 3.120.330 euró uniós támogatásra jogosult, amely összeget a magyar kormány az 50 százalékos társfinanszírozási lehetőséggel élve kipótol, így a 2020-as méhészeti év támogatási összege mintegy 1,8 milliárd forint.
Az idei méhészeti évben a méhészeti nemzeti programra vonatkozó támogatási igény mától, 2020. február 20-ától nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz, kizárólag elektronikus úton: (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/759/tajekoztatok).
A különböző jogcímeken támogatásra jogosultak lehetnek a méhészek, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), az OMME tagszervezete, valamint a méhészeti tárgyú kutatást végrehajtó szervezet, vagy intézmény. Támogatás igényelhető a méhészek által méhanya és különböző méhészeti eszközök, valamint termelői mézesüveg és méz-zárszalag beszerzésére, továbbá méhegészségügyi költségekre. Az OMME és tagszervezetei által támogatás igényelhető a méhészeti szakmai kongresszuson, konferencián, kiállításon, szakmai tanulmányúton, nemzetközi rendezvényen való részvételhez, illetve annak szervezéséhez, méhészeti szakmai képzéshez, ismeretterjesztéshez, a szervezeti élet és a szaktanácsadó, valamint méhegészségügyi hálózat működéséhez, méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringhoz, piacmonitoringhoz.
A Magyar Méhészeti Nemzeti Program igénybevételének részletszabályait a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2020-2022 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól szóló 57/2019. (XII. 14.) AM rendelet tartalmazza (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/759/jogszabalyok).
A méhészeti nemzeti program megtekinthető a Magyar Államkincstár honlapján (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/-/tamogatasi-adatok-a-bizottsag-908-2014-eu-vegrehajtasi-rendelete-alapjan-publication-of-data-according-to-commission-implementing-regulation-no-908-20)
a Támogatások – EU belpiaci intézkedések – Méz – Magyar Méhészeti Nemzeti Program – Jogszabályok – A Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2020-2022 elérési úton.
(AM Sajtóiroda)

Átmeneti időszak lesz a 2021-es év az uniós agrártámogatásokban, de ebben az évben is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken egy háttérbeszélgetésen, Budapesten.
Feldman Zsolt ismertette: a 2021-2027-es európai uniós költségvetés és az agráriumra vonatkozó uniós szintű jogszabályok elfogadása csúszásban van, ezért a Közös Agrárpolitika (KAP) új rendszere később, legalább egy év késéssel tud elindulni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 2021-es átmeneti évben, is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára és az új Közös Agrárpolitika elkészültéig a 2014-2020-as időszak szabályozása marad érvényben.
Szerinte az Európai Bizottság jelenlegi javaslata kedvezőtlen: a KAP-ra szánt támogatásokat 20,7 százalékkal csökkentenék európai szinten a következő hétéves ciklusban a 2014-2020-as időszakhoz képest. Mindezt úgy, hogy a mezőgazdasági termeléssel szembeni elvárások növekedése többletkötelezettségekkel és többletköltségekkel jár a gazdálkodókra nézve.
Az államtitkár kiemelte, hogy a KAP a következő költségvetési időszakban sok lényeges elemében változni fog. Az új szabályozásban egyebek mellett a tagállamoknak a hagyományos vidékfejlesztési program mellett a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket is magában foglaló, úgynevezett stratégiai tervet kell létrehozni és elfogadtatni az Európai Bizottsággal. Nyárra elkészülhet a magyar stratégiai terv első változata, amely várhatóan 2022-től 2027-ig tartalmazza majd a KAP keretében Magyarországra érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának rendszerét, irányait és jogcímeit.
Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hozzátette, hogy a tervhez nagyon komoly előkészítő munkára van szükség. Első szakasza a helyzetelemzés elkészítése, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) segítségével már megtörtént. Az idei év feladata a terv további elemeinek elkészítése, amit társadalmi vitára bocsátanak.
Feldman Zsolt elmondta, hogy ha idén az EU-nak sikerül megállapodni a hétéves költségvetéséről, az lehetővé teszi, hogy a KAP stratégiai tervekre vonatkozó jogszabály is megszülessen még idén. A tagországok stratégiai terveiket e rendelet alapján nyújtják majd be, a jelenlegi ütemezés szerint 2021 elején.
A jelenleg tárgyalás alatt álló kilenc célkitűzésen alapuló jogszabály-tervezet szerint a KAP jobban meg kíván felelni olyan kihívásoknak, mint az éghajlatváltozás és környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások vagy a generációs megújulás. Emellett segíti az agrárszektor piaci fenntarthatóságát és versenyképességét – jegyezte meg.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Zöld Megállapodás szinte minden szakpolitikát érint, így a magyar KAP stratégia terv tartalmának kialakítását és elfogadását is, amelynek az uniós jogszabályokon túlmutatóan az Európai Bizottság által most kialakítás alatt álló, a Termőföldtől az asztalig stratégiának is meg kell majd felelnie. A bizottsági elvárások szerint a tagállamok intézkedéseinek nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a fenntartható gyakorlatokra, a precíziós mezőgazdaságra. A magyar álláspont szerint fontos, hogy az új elvárásoknak megfelelően, az ellentételezés is megjelenjen – mondta.
(MTI/AM Sajtóiroda)

Mintegy 11 ezer hektárnyi új erdő létrehozásához járulhat hozzá a közeljövőben a Vidékfejlesztési program, az eddig elnyert pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg telepítések – írta a Magyar Nemzet szerdán.
Hozzáteszik, hogy az agrártárca várakozásai szerint a növekvő támogatásoknak köszönhetően ez évtől új lendületet kap a folyamat, a magángazdálkodók mellett az állami erdészetek mintegy 550 hektárral bővítik az erdőállományt.
Az eddig létrehozott összes új erdőterület közel fele, nagyjából háromezer hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében létesült. Emellett Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megye együttes részaránya is megközelíti a 25 százalékot. Kevés kivételtől eltekintve az ország keleti és középső része az, ahol eddig a legtöbb erdőtelepítés történt a támogatások segítségével – írta a lap.
A Magyar Nemzet kitér arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadban összességében csaknem megduplázta erdőterületét, ami világviszonylatban is igen sikeres folyamatnak mondható. A rendszerváltozás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt ültettek a gazdák és a magánerdészetek, ezzel az erdősültség mára meghaladja a 21 százalékot. A 2030-ig szóló erdőstratégia célja, hogy ez az arány 2050-re elérje a 27 százalékot. A statisztikai hivatal jelentése szerint annak érdekében, hogy ez a vállalás teljesüljön, a következő évtizedekben több százezer hektár új erdő telepítésére lesz szükség – írta a lap.
(MTI)

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdálkodók fenntartható termeléséhez. Az Agrárminisztérium 2019-et az „építkezés” évének hirdette meg, és ennek a célnak az elérését mintegy 800 milliárd forint támogatás kifizetése segítette. Ez hozzájárult a mezőgazdaság fenntarthatóságának, és hatékonyságának további javulásához, a lakosság biztonságos, egészséges élelmiszerrel való ellátásához, és a vidék népességmegtartó erejének a növeléséhez.
Az uniós forrásból finanszírozott közvetlen támogatásokból a magyar gazdáknak 480,2 milliárd forintot fizetett ki az Államkincstár. Egyes stratégiai jelentőségű ágazatok esetében ezt az összeget 91,6 milliárd forint nemzeti támogatás egészítette ki. A közvetlen és nemzeti támogatások jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak, miközben a megnövekedett társadalmi elvárásokra, és a klímaváltozás hatásaira való felkészülést is elősegítik. A belpiaci intézkedések a termelők nagyobb szervezettségét, a beporzók védelmét, valamint az iskolagyümölcs és iskolatej programon keresztül a felnövekvő generáció egészséges táplálkozásának ösztönzését támogatják. Ezen intézkedésekre a 13,2 milliárd forintos uniós forrást 9,5 milliárd forintos hazai forrás egészítette ki.
A közvetlen támogatásokon túl a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében meghirdetett intézkedések végrehajtására 205,3 milliárd forintot folyósítottak. A Vidékfejlesztési Programon belül kiemelt cél volt a kkv-k versenyképességének növelése, ezek beruházási támogatásaira szolgáló keret mintegy 70,5 milliárd forint volt. Ebből elsősorban az állattenyésztési ágazat, a kertészet és a borágazat fejlesztései valósultak meg.
Magyarországon Európa egyik legfejlettebb kockázatkezelési rendszere működik. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben is jelentős szerepet játszó növénybiztosítások díjtámogatása 5 milliárd forintot volt a Vidékfejlesztési Programon belül. A nemzeti támogatások fontos eleme a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer, melynek keretében a termelők részére a 2018. évi időjárás okozta, elsősorban aszály, illetve belvíz és jégesőkár kompenzálásaként 7,6 milliárd forintot fizettek ki.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium – közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.
A miniszter ismertette, hogy az elmúlt hónapokban számos hír látott napvilágot az afrikai sertéspestis (asp) magyarországi megjelenéséről és terjedéséről. Számos olyan adminisztratív intézkedést kellett hozni, amelyek felhívták a figyelmet a magyar állattartó telepek állategészségügyi színvonalának emelésére és a szigorú rendszabályok betartására.
Sikerült megóvni a házisertés állományt, eddig csak a vaddisznóállományban találtak asp vírust – emelte ki a miniszter. Nagy István elmondta azt is, hogy a madárinfluenza vírusa viszont már nemcsak vadmadarakban, hanem pulykákban és kacsákban is súlyos gazdasági károkat okozott.
Az AM a beruházások, fejlesztések támogatására nemcsak a versenyképesség növelésének alapvető eszközeként tekint, hanem úgy is, mint amellyel az állattartók képesek az állategészségügyi kockázatokra is ésszerű válaszokat adni. A különböző járványos állatbetegségek kockázata számos elérhető technológia alkalmazásával csökkenthető, ezek elterjedését pedig a minisztérium segíteni kívánja – fűzte hozzá.
A miniszter kiemelte, hogy a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott, és fejlesztésekkel a leghatékonyabban védhető sertés- és baromfitelepek számára idén március végéig újranyitják a Vidékfejlesztési programban az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázati felhívásokat. A két felhívásra a korábbi felhívások feltételei szerint lehet majd pályázni azzal, hogy az újranyitott felhívásban célzottan jelenik majd meg a járványügyi fejlesztések támogatása. Így például a fertőtlenítő berendezések, kerítések vagy telepi égetők létesítése. A támogatás pontos feltételeit a tárca a következő hetekben véglegesíti a szakma szereplőinek véleményét is felhasználva – tette hozzá a miniszter.
(MTI)

Az Agrárminisztérium – az előző évekhez hasonlóan – 2020-ban is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil szervezeteknek, hogy az idei évben tervezett szakmai, valamint a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához támogatásban részesülhessenek.
A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya által kiírt pályázat keretösszege 40 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 700.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel.
A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2020. január 20-tól 2020. február 18-ig tudják benyújtani a felhívásban szereplő módon.
A pályázati felhívás szövegét és annak kötelezően kitöltendő mellékleteit, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Hiánypótlásra a pályázati szakaszban nincs lehetőség, ezért fontos, hogy a pályázó szervezet vezetője alaposan ellenőrizze a befogadási feltételek teljesülését az elkészített pályázati dokumentációban, még annak postára adása előtt.
Sikeres pályázást kívánunk!
(AM)

Magyarország környezetpolitikai céljainak – úgy, mint a természeti értékek védelme, az erőforrások takarékos-, hatékony- (fenntartható) használata, továbbá az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása – a Nemzeti Környezetvédelmi Program ad átfogó keretet. A civil szervezetek kiemelkedő szerepet vállalnak abban, hogy e célkitűzések teljesüljenek.
Az Agrárminisztérium ezúton meghirdeti a fentieknek megfelelő civil feladatvállalást segítő Zöld Forrás pályázatot. Támogatási igényt közhasznú környezet- vagy természetvédelmi célú társadalmi szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) nyújthatnak be a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz illeszkedő, annak megvalósítását elősegítő projektterveikre.
A Zöld Forrás pályázat keretösszege 70 millió forint. A pályázatokat 2020. január 20-tól 2020. február 18-ig, kizárólag postai úton lehet beadni. Egy pályázó legalább 800 ezer, legfeljebb 3 millió forint összegre pályázhat.
A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Sikeres pályázást kívánunk!
(AM)

Idén is folytatódik a nemzeti kulturális örökség részét képező magyar várak és kastélyok felújítása.
2016-ban kezdődött a program, amelyben 15 régi vár és 19 kastély újul meg. A program egyszerre szolgálja a műemlékek megújítását, a nemzeti kultúra és építészei örökség védelmét, valamint kulturális és turisztikai célokat is. A keretében megújuló műemlékek nemcsak régi szépségüket nyerik vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodnak, hogy – adottságaikhoz igazodó módon – megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek. A program célja 2019-ben is az volt, hogy a műemlék helyreállítás és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett egy egységes, Európában is unikális, jól értékesíthető turisztikai termékcsomag valósuljon meg, amely valóban érdekli a látogatókat.
A várak, majd a kastélyok évszázadokon keresztül a magyar és az európai kultúra “fellegvárai” voltak, most a 21. századi igényeknek megfelelően újraértelmezett formában kapják vissza ezt a szerepüket, jól illeszkedve az épületek műemléki adottságaihoz. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram fejlesztési keretében összesen 34 műemlék újul meg. Több mint 60 milliárd forintos európai uniós és hazai forrás áll rendelkezésre a fejlesztésekre. Ezek a beruházások segíthetnek a falvak népesség-megtartásában is, hiszen ha a turizmus virágzik, az a vendéglátóiparra és a kiskereskedelemre is jó hatást gyakorol, munkahelyeket teremthet.
2019-ben valamennyi helyszínen befejeződött a kutatási és a régészeti tevékenység valamennyi helyszínen, a kiviteli tervek és a komplex kiállítási forgatókönyvek is elkészültek. 9 épületnél a felújítás már 2020-ban befejeződik, 14 esetben pedig már megkezdődött a kivitelezés vagy a műemlék közvetlenül a kivitelezési munkálatok megkezdése előtt. 2020-ban átadásra kerülő kastélyok és várak: a bajnai Sándor-Metternich-kastély; a dégi Festetics-kastély; a füzérradványi Károlyi-kastély; a mosonmagyaróvári vár; a nádasdladányi Nádasdy-kastély; az oroszlány-majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség; a szabadkígyósi Wenckheim-kastély; a tatai Esterházy-kastély; valamint a sümegi püspöki kastély.
(Miniszterelnökség)

Az Agrárminisztérium jelentős mértékben megemelte a méhészek és a haszongalamb-tartók támogatását. Méhcsaládonként ötszázról ezer forintra nő a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás, a haszongalamb vásárlásához nyújtott támogatásra pedig 2020-ban 100 millió forint a megemelt keretösszeg.
Ebben az évben 700 millió forintra emelkedett a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető, úgynevezett csekély összegű támogatás keretösszege, ami jelentősen hozzájárul a méhészeti tevékenység jövedelmezőségének javításához, a méhtartási kedv fenntartásához.
A méhészek a támogatási kérelmet a korábbiakhoz képest jóval korábban, 2020. február 1. és 28. között nyújthatják be a Magyar Államkincstárhoz, az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül. A kérelmeket legkésőbb 2020. május 31-ig elbírálják, a méhészek így már a szezon kezdetén hozzájuthatnak az igényelt támogatáshoz.
Haszongalamb vásárlásához – az első támogatási időszak pozitív tapasztalataira tekintettel – 2020-ra jelentősen megemelt keretösszeget, 100 millió forintot különített el az agrártárca. A támogatás mértéke a támogatási időszakban vásárolt haszongalamb ellenértékének 75 százaléka, de legfeljebb 6000 forint/haszongalamb. Emellett már a legalább 100 darab haszongalambot vásárlók is igényelhetnek támogatást a 2019. október 16. és 2020. április 30. közötti, vagy a 2020. május 1. és 2020. október 15. közötti támogatási időszakokban. A támogatási kérelmek 2020. május 1-jétől május 15-éig és 2020. október 1-jétől október 15-éig a Magyar Államkincstár által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon, postai úton nyújthatók be.
Mindkét támogatás igénybevételének feltételeiről az érdeklődők a Magyar Államkincstár honlapján találhatnak további információkat.
(AM Sajtóiroda)

Az idei évben is folytatódik, sőt bővül a Magyar falu program – mondta vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta: Magyarország kormánya eltökélt annak a célnak az elérésében, hogy megállítsa a magyarországi kistelepülések népességcsökkenését. Ehhez javítani akarják a falvakban élők életminőségét.
A költségvetés idén is rögzíti, hogy legalább 150 milliárd forint jut a Magyar Falu Programra – mondta a kormánybiztos, aki bejelentette: a kormány döntése értelmében további területekre -útkarbantartásra és falusi civil szervezetek támogatására – juttatnak pluszforrásokat, összesen 12,5 milliárd forint értékben.
A kormánybiztos emlékeztetett: azt már lehetett tudni, hogy a Magyar falu programra idén legalább annyi forrás jut mint tavaly, mivel a 2020-as központi költségvetésben szerepelt az erre a célra megjelölt 150 milliárd forint. Tudni lehetett azt is – mondta -, hogy biztosan folytatják a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) programot, illetve a falvakat kisvárosokkal összekötő állami mellékúthálózatok fejlesztését, valamint az életminőség javítását célzó helyi fejlesztések támogatását. Hozzátette: míg a falusi csok kedvezményezettjei magánszemélyek, az állami úthálózat fejlesztésének kedvezményezettje az állami útfenntartó, az életminőség fejlesztését célzó pályázatok kedvezményezettjei pedig az önkormányzatok, továbbá a települési önkormányzati társulások.
Elmondta: 2019-ben mintegy 50 milliárd forintot fordítottak útfejlesztésre, ebből mintegy 400 kilométernyi útszakaszon indulhatott meg útfejlesztés, az idén is legalább ennyivel kalkulálnak. A kormány döntése szerint további 7,5 milliárd forintot szánnak útkarbantartási célokra, ami további 400 kilométernyi útszakaszon teszi lehetővé az útjavításokat.
Gyopáros Alpár a kormány másik fontos döntésének nevezte, hogy elindítják a falusi civil alapot a kevesebb mint 5000 lakosú településeken működő, ott székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezeteknek. Ez a keret 5 milliárd forint lesz és pályázati úton kaphatják meg a civil szervezetek.
Hangsúlyozta: a civil szervezetek döntő szerepet játszanak abban, hogy egy helyi közösség élettel teli legyen. A helyi önkormányzatok, a képviselő-testületek és a polgármesterek mellett a civil szervezetek a helyi közösségek motorjai. Példaként említette az önkéntes tűzoltó-egyesületeket, a sportegyesületeket, az ifjúsági klubokat, a nyugdíjasklubokat és a polgárőr-, valamint a lokálpatrióta szervezeteket.
Ezek a szervezetek azon túl, hogy valamilyen speciális tevékenységet végeznek, szinte kivétel nélkül a helyi közösség fenntartásáért és életminőségének javításáért is tesznek, ezért kívánnak segítséget nyújtani nekik – mondta a kormánybiztos. Bejelentette: a civil szervezetek két tevékenységi körre pályázhatnak majd, rendezvények és programok megvalósítására, illetve eszközbeszerzésre, vagy esetleg ingatlanfejlesztésre, ingatlanvásárlásra is.
(MTI)

2020-ban 300 milliárd forintos kerettel új pályázatok indulnak kisvárosok részére. A pályázatokat a Magyar Falu program mintájára és célterületeire állítják össze az érintett települési önkormányzatok bevonásával 2020 első negyedévében. Bővebb információ és ingyenes előminősítés alább!

A javaslatot 2020 áprilisában szeretné átnyújtani Gyopáros Alpár kormánybiztosnak a Települési Önkormányzatok Országos szövetsége (TÖOSZ) – nyilatkozta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a szövetség elnöke.

A csomag mintegy 180 várost fog érinteni. A program a tervek szerint 10-12 évig futna, és évi 300 milliárd forint állami, illetve uniós forrást igényel majd.

Az egyes tématerületek terveinek kidolgozására – lakhatás, közlekedés, megélhetés, versenyképesség, infrastruktúra, településkép, szociális és egészségügy, oktatás és sport, közigazgatás és kultúra – munkacsoportokat és almunkacsoportokat tervez felállítani januárban a TÖOSZ.

Forrás: MTI

A kormány idén összesen 65 milliárd forinttal segítette az ötezres lélekszám alatti településeken az életminőség javítását a Magyar falu program erre a célra szolgáló alprogramján keresztül.
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos emlékeztetett, idén februártól tizenöt területen jelentettek meg pályázati kiírást az ötezernél kevesebb lakossal rendelkező, összesen mintegy 2900 magyarországi településnek, amelyeken a magyar lakosság mintegy harmada, több mint hárommillió ember él.
A kormány képviselője hangsúlyozta, a pályázatok kiírása előtt több mint 80 helyszínen tájékozódtak településvezetőkkel, jegyzőkkel, egyházi szereplőkkel, civil szervezetekkel, valamint helyi lakosokkal. Gyopáros Alpár szerint ennek is köszönhető, hogy végül az érintett települések 97,4 százaléka nyújtott be pályázatot, a pályázók 86 százaléka pedig el is nyert valamilyen támogatást.
Kiemelte, a kabinet Magyar falu programjának helyi életminőség javítását célzó alprogramja is tisztán magyar költségvetési forrásból valósul meg, abban “egyetlen eurócent európai uniós támogatás sincs”.
A kormánybiztos tájékoztatása alapján az idén összesen 11 069 pályázat érkezett, amelyek közül 5307 nyertest hirdettek.
A pályázati eredményeket összegezve kifejtette, országszerte mintegy ezer közösségi tér újulhat meg, 190 orvosi rendelőt fejleszthetnek és 103 olyan szolgálati lakást adhatnak át, amelyet orvosok, védőnők, illetve pedagógusok vehetnek igénybe. Emellett 870 óvodai fejlesztés is történik, 337 új falu- és tanyagondnoki buszt szereznek be, továbbá közel 600 temetői beruházás is megvalósul – tette hozzá.
Gyopáros Alpár úgy fogalmazott, precíz és gyors munkát végeztek, minden pályázati kiírásnál a pályázati beadási határidőt követő legfeljebb 60 napon belül eredményt hirdettek, a támogatói okiratok kibocsátását követő öt napon belül pedig már a pályázók számláján volt az elnyert támogatás.
A kormánybiztos kitért arra is, hogy a kormány várhatóan hamarosan meghozza döntését a 2020-as alprogramról. Emlékeztetett, a Magyar falu programnak három alprogramja van, amelyek a helyi életminőség támogatása mellett a falusi családi otthonteremtési kedvezményt (csok) és a vidéki mellékúthálózat felújítását tartalmazzák.
(MTI; kormany.hu)

Jelentősen egyszerűsödik az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárás – mondta Nagy István agrárminiszter szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadása után, kedden a miniszter az MTI-nek elmondta, a kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.
Nagy István a szerdai műsorban úgy fogalmazott, az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. A jogszabályváltozásnak köszönhetően az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák a továbbiakban, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.
“Tehát ez úgy fog kinézni innentől kezdve, hogy a gazda megérkezik az öntözési központba, ahol benyújtja az igényét az öntözésre, adott helyrajzi számra, mi pedig a számítógépen kikeressük az ennek a helyrajzi számnak megfelelő engedélyt, és a gazda számára biztosítjuk” – részletezte.
Hozzátette, a törvény elfogadásától 100 hektárnyi terület öntözési engedélyezési eljárása 5 millió forinttal lesz olcsóbb.
(MTI)

Az Agrárminisztérium új, mintegy 1,5 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázati lehetőséget az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatása érdekében a Rövid Ellátási Láncok együttműködő csoportjainak (REL – csoportok) beruházásaihoz kapcsolódóan.
Az új, VP3-4.2.1-4.2.2-19 A Rövid Ellátási Lánchoz kapcsolódó beruházások támogatása az élelmiszeripar és a borászat területén elnevezésű felhívás kedvezményezettjei kizárólag a 2017-ben megjelent és 2019. december 31.napjáig nyitva levő 3,84 milliárd forint keretösszegű – VP3-16.4.1-17 Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért című felhívás keretében támogatott REL csoportok mezőgazdasági termelő tagjai lehetnek. Az új felhívás a REL csoportok korábban tervezett élelmiszeripari-, valamint a borászati beruházásainak megvalósítását szolgálja.
A pályázatnak köszönhetően a támogatott csoportok mezőgazdasági termelő tagjai egyéni beruházás esetén legfeljebb 15,5 millió forint; kollektív beruházás esetén pedig legfeljebb 155 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a rendelkezésre álló forrás erejéig.
A Vidékfejlesztési Program pályázatára 2020. február 10.napjától 2022. február 9. napjáig nyújthatók be a támogatási kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2019. március 10. napjáig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek elbírálása együttesen történik.
Az Agrárminisztérium felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.huoldalon tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)

Lezárult a 2019. évi agrártámogatások előlegfizetési időszaka, a Magyar Államkincstár 2019. október 16. és november 30. között közel 212 milliárd forint támogatást fizetett ki a gazdálkodók számára. Az előlegfizetés komoly segítséget jelentett az őszi mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzéséhez, biztosítja a termelők pénzügyi stabilitását és likviditását.

A közvetlen támogatások esetében nyolc jogcímen több mint 169 milliárd, a Vidékfejlesztési Program egyes terület- és állatalapú támogatásaiból pedig három jogcímen közel 28 milliárd forintot kaptak meg az érintett gazdálkodók. Ezen túl a közvetlen támogatásokat kiegészítő, nemzeti költségvetésből finanszírozott tej- és húshasznú szarvasmarha ágazatot segítő egyes átmeneti nemzeti támogatások keretében további 14,9 milliárd forinthoz jutottak hozzá a gazdálkodók.
A legnagyobb tétel az egységes területalapú támogatási jogcím (ún. SAPS) volt, amely 125 629 termelőhöz jutott el, mintegy 118 milliárd forint összegben. Zöldítési támogatást emellett 94 331 jogosult kapott, 28,9 milliárd forint értékben.
A Közös Agrárpolitika (KAP) forrásaiból évente közel 400 milliárd forint uniós forrású közvetlen támogatásra jogosultak a termelők, ezt az összeget uniós és állami társfinanszírozásban megvalósuló agrár- és vidékfejlesztési, valamint nemzeti és uniós piaci támogatások egészítik ki. Így a magyar agrárium évente 600-700 milliárd forint támogatásban részesül. Az előlegfizetést követően – immár részkifizetésként – további több mint 12 milliárd forintnyi támogatás utalása valósulhat meg még decemberben.
(AM Sajtóiroda)

Az idei évben is nagy volt az érdeklődés a zártkerti területek infrastruktúrafejlesztésére kiírt pályázat iránt, a rendelkezésre álló forrás több mint kétszeresére érkezett igény az önkormányzatok részéről. Annak érdekében, hogy minél több önkormányzati fejlesztést lehessen támogatni, az Agrárminisztérium úgy döntött, hogy a pályázatok támogatására szánt ez évi keretet – a jövő évi kerettel összevonva – 2,4 milliárd forintra emeli, így az idei évben összesen 232 pályázat támogatására nyílt lehetőség.
Az idei pályázat esetében is települési önkormányzatok, illetve ezek konzorciumai pályázhattnak akkor, ha vállalták a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon meglévő genetikai sokféleség megőrzését, a mezőgazdasági hasznosítást elősegítő fejlesztésekhez szükséges infrastrukturális háttér fejlesztését, nem utolsó sorban pedig a külterületeken folytatott szőlő- és gyümölcstermesztés fennmaradásának biztosítását.
A pályázat keretében támogatható tevékenységek közé tartozott a zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló utak javítása, ezek csapadékvíz elvezetéséhez szükséges fejlesztések, karbantartások elvégzése; vízvételi hely kialakítása, kút és esővízgyűjtő rendszer kiépítése; villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések létesítése; vadkerítés, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése, valamint területrendezés, gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés.
A döntést követően az Agrárminisztérium az egyedi fejlesztési igényekhez igazodva – támogatói okiratot köt a nyertes önkormányzatokkal, amelyek a fejlesztés megkezdéséhez szükséges előleget a felhatalmazó levelek megküldését követően kapják meg.
A nyertesek listája itt érhető el.
(AM Sajtóiroda)

A nemzeti méhészeti program részeként 2020-tól 25 százalékkal több támogatást kapnak a méhészek – mondta Nagy István agrárminiszter vasárnap Gödöllőn.

A tárcavezető a magyar méhészek XI. világtalálkozóján azt mondta: a magyar méhészet kicsi, de stratégiai fontosságú ágazat, amely nélkül nagy ágazatok kerülnének bajba. Hangsúlyozta: a méhek által végzett beporzás nélkül a biológiai sokszínűség kerülne veszélybe. Erre tekintettel a kormány ebben az évben bevezette a beporzási támogatást, amelynek összege méhcsaládonként 500 forint volt. Jövőre ezt a támogatást 1000 forintra emelik – tette hozzá Nagy István. A 25 százalékos emelés azt jelenti – mondta -, hogy a méhészek számára elérhető forrás 998,5 millió forintra bővül.
Nagy István beszélt arról, hogy az Európai Unión kívüli országokból, főként Kínából érkező méz gyakran gyengébb minőségű. A magasabb technológiai színvonalon és magasabb élelmiszer-biztonsági feltételek mellett termelő tagállami méhészek nehezen állják az árversenyt, aminek hosszabb távon az lehet a következménye, hogy piaci alapon egyre kevésbé lesz fenntartható a méhészeti tevékenység.
Az agrárminiszter kiemelte: a méhészet gazdaságosságának csökkenése miatt egyre kevésbé választják a fiatalok a méhészkedést. Ezzel nem az a legnagyobb probléma, hogy 30 000 tonna méz helyett csak 15 000 tonna termelődik, hanem a méhcsaládok csökkenésével elmaradhat a beporzás, aminek már nemzetgazdasági következménye lehet.
(MTI)

Az Agrárminisztérium több állattenyésztési támogatási program keretösszegének emeléséről döntött, amellyel a baromfi, illetve húsmarha-ágazat helyzetének érdemi javulásához járul hozzá.
A szaktárca – a 2019. április 16-tól 2020. április 15-ig tartó támogatási évben – a baromfi állatjóléti támogatási program Európai Bizottság által jóváhagyott intézkedéseire rendelkezésre álló mintegy 12,2 milliárd forint keretösszeget 13,8 milliárd forintra, míg a mezőgazdasági csekély összegű támogatásként igénybe vehető intézkedéseire rendelkezésre álló mintegy 1 milliárd forint keretösszeget 2,5 milliárd forintra emelte. A megemelt keretösszegek az állatjóléti programban résztvevő baromfitartók I. illetve II. negyedévre benyújtott kérelmeinek kifizetéseikor jelentkezik majd.

Az agrártárca, a húsmarhatartóktól beérkezett támogatási igényekre tekintettel ugyancsak indokoltnak tartotta megemelni a tenyészbika tenyésztésbe állítás támogatásának 2019. évi keretösszegét. Így az eredetileg 700 millió forintos támogatási kerettel idén szeptember elején elindított támogatási program ezévi keretösszege 892 millió forintra emelkedett.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.
Az államtitkár kifejtette, hogy a 2021-2027-es ciklusban fókuszba kerül az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása, az erőforrás-hatékonyság növelése és a környezetterhelés mérséklése mellett a robotizáció és digitalizáció támogatása is. Utóbbi során 21. századi technológiák és eszközök felhasználásával támogathatjuk a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását. Emellett újabb nemzeti programokat tervez a tárca miközben segíti a fogyasztói tudatosság fokozását és a lakosság szemléletformálását. A legfontosabb a legnagyobb értéket képviselő hazai munkaerő képzése, foglalkoztatása és megtartása.
Az 2015-ben elkészült átfogó Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia után újabb fejlesztési terv készült, amelyben konkrét területekre fókuszálunk, ilyen például a „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjegyrendszer. Zsigó Róbert elmondta, hogy az elmúlt években számtalan olyan intézkedés történt, ami a vásárlókat és a szektort is pozitívan érintik. Például megtörtént a Büntető Törvénykönyv szigorítása az élelmiszerhamisítással kapcsolatosan, folyamatosan zajlik a Magyar Élelmiszerkönyv átalakítása és dolgozunk a vállalkozások közötti tisztességtelen piaci magatartás visszaszorításán is. A kormány 2020-ig 300 milliárd forintot biztosít az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez.
Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője rámutatott, hogy ma már egyre több fogyasztó számára fontos vásárlási szempont a fenntartható termelés, a hazai gyártás támogatása, ezért jelentős részük hajlandó akár többet is fizetni a magyar eredetű áruért. Egy reprezentatív felmérés szerint két, tulajdonságaiban megegyező, azonos árú termék közül a magyarok 85,9 százaléka a hazait választja, 52,7 százalékuk pedig 10 százalékkal magasabb árat is hajlandó fizetni a hazaiért a külföldivel szemben, ha az eredetet védjegy igazolja.
Mint fogalmazott, az elmúlt évtizedben sikerült jelentősen megváltoztatni a magyar termékek megítélését a fogyasztók körében, melyben az Agrárminisztérium és a cég között fennálló több éves együttműködés is kiemelt szerepet játszik. Közös célunk felhívni a fogyasztók figyelmét a hazai termékek megkülönböztetésére létrehozott védjegyekre, a magyar élelmiszerek vásárlásával járó előnyökre – tette hozzá.

Az Innováció és fenntarthatóság az FMCG piacon című rendezvényen a beruházások kerülnek a középpontba, az eddigi fejlesztések sikerét és a jövőben szükséges lépések számbavételét, illetve a most aktuális fenntarthatóság témakörét érintik az előadók.
(AM Sajtóiroda)

A mezőgazdasági vagyonvédelem közös feladatunk és érdekünk. A mezőri tevékenység hatékonyságának növelése érdekében célszerű a mezőőrök és polgárőrök együttműködését tovább mélyítenünk, ezért az Agrárminisztérium és az Országos Polgárőr Szövetség közös programot indít „Külterületek biztonsága, környezetünk védelme 2019-2020” címmel, amelyre az Agrárminisztérium 40 millió forintot biztosít – mondta el Nagy István agrárminiszter a programindító konferencián, szombaton, Lajosmizsén.
A tárcavezető ismertette, hogy a Belügyminisztérium elvi támogatásával, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai felügyeletével induló programban az Országos Polgárőr Szövetség 2000 egyesülete és mintegy 63 ezer polgárőre vesz részt, beleértve a Lovas Tagozatot is. Hozzátette: az Agrárminisztérium által elkülönített keret – összesen mintegy 40 millió forint – fedezi a mezei őrszolgálat támogatásához kapcsolódó feladatokkal járó költségeket, továbbá lefedi a külterületek biztonságát, és a termésbiztonságot szolgáló program forrás- és eszközigényét is.
A miniszter tájékoztatott, hogy a polgárőr program célja, a jogsértések – a zártkerti, szántóföldi, mezei, erdei lopások – megelőzése, a tanyákon és külterületeken élők biztonságának garantálása, a gazdaságok, nagy értékű eszközök, üdülők védelme, valamint a mezőőri teendők ellátása azokon a településeken, ahol még nem működik szervezett mezőőri szolgálat, illetve tevékeny szerepvállalás a környezet- és természetvédelemben.
Nagy István szerint a jövőbeni együttműködés keretében érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a polgárőrök természetvédelmi irányú képzésére is, a táj, az ökológiai rendszerek iránti érzékenység további finomítására. Hozzátette: a program sikerétől, a polgárőrök és mezőőrök között létrejött együttműködéstől, illetve a közösen felmutatott eredményektől azt várjuk, hogy még tovább növeljék az őrszolgálat és a polgárőrség társadalmi megbecsültségét, valamint ösztönözzék további tagok jelentkezését és újabb őrszolgálatok, polgárőr egyesületek alapítását.
(AM Sajtóiroda)

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat konzorciumvezetőként valósítja meg a TOP-3.2.1-15-SB1-2016-00062 azonosító számú, „Fenntartható energetikai – és klíma cselekvési programok kidolgozása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” című projektet szorosan együttműködve a LEADER Helyi Akciócsoportokkal. A projekt eredményeképpen elkészült a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és a megyei LEADER Helyi Akciócsoportok térségére vonatkozóan a Fenntartható Energetikai és Klíma Akciótervek (SECAP-ok) társadalmi egyeztetési munkaanyaga, amelyeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 75/2019. (IX. 26.) számú önkormányzati határozatával társadalmi véleményeztetésre bocsát.

Az akciótervekkel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a társadalmi vita végéig, 2019. október 18-ig fogalmazhatja meg írásban. Kérjük, hogy a kitöltött javaslattételi-véleményezési adatlapot szíveskedjen e-mailen megküldeni a szabo.tamas@szszbmo.hu email címre.

Felhívjuk figyelmét arra, hogy a véleményeztetés során kizárólag a társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentumokkal kapcsolatos észrevételek megfogalmazására van lehetőség.

Az alábbi linkekre kattintva érheti el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és Csengeri Járás LEADER Egyesület térségi SECAP dokumentum társadalmi egyeztetési változatát:

1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SECAP
2. Csengeri Járás LEADER Egyesület térségi SECAP

Véleményezési és javaslatételi adatlap letöltése ITT: link

Tájékoztatom, hogy a SECAP dokumentumok tartalmának részbeni vagy teljes felhasználása kizárólag a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat írásos hozzájárulásával lehetséges.

Köszönjük, hogy véleményével Ön is hozzájárul a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fenntartható Energetikai és Klíma Akciótervek elkészítéséhez!

Csenger, 2019. október 1.

Az erdőtelepítések ösztönzése érdekében a Vidékfejlesztési programban megnövelték az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát – mondta Nagy István agrárminiszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A program átalakítására azért volt szükség, mert “az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely válaszokat kínál a klímaváltozásra” – hangsúlyozta a miniszter. Nagy István ismertette: a jövedelempótló támogatások összegét a korábbi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték, a támogatás igénybevételének időtartama egységesen, minden fafaj esetében 12 évre nőtt.
Az erdőtelepítési költségek támogatása átlagosan mintegy 20 százalékkal nő, a tölgyesek telepítése után a korábbi 2,6 millió forintról hektáronként közel 5 millió forintra, a nemesnyáras esetében 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik az igényelhető összeg. A miniszter közölte, a támogatási összegek átalakításának köszönhetően már a ritka elegyfajok ültetéséhez is hozzá tudnak járulni, a változatosabb erdők létrehozására a gazdák további 2800 eurós támogatást igényelhetnek.
Az erdőtelepítésre alkalmas – mezőgazdaságban gyengén hasznosítható – területek legnagyobb része magántulajdonban van, a kormány ezért döntött a Vidékfejlesztési programban az erdészeti ágazatot érintő támogatások mértékének növeléséről. A változtatásoknak köszönhetően, a jövedelempótló, az erdőápolási és az erdőtelepítési támogatások összesítésével az erdőt telepítő gazdák most 80-130 százalékkal több forráshoz juthatnak, mint korábban – fejtette ki Nagy István.
A Vidékfejlesztési programban 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül az erdészeti ágazatot, ezek közül jelenleg négy nyitott. A teljes fejlesztési keret meghaladja a 106 milliárd forintot. A tárcavezető szólt arról is, hogy az erdőtelepítések ösztönzése mellett fontos feladat a meglévő, 2 millió hektár erdőterület megőrzése is. A magyarországi erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami az ország teljes szén-dioxid kibocsátásának 7-8 százaléka.
Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy a szakmai szervezetekkel – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Erdészeti Tudományos Intézet – közösen dolgozták ki a Vidékfejlesztési programban az erdészethez kapcsolódó támogatási összegek bővítését, az emelés mértékéről pedig az Európai Bizottsággal is egyeztettek.
Az államtitkár szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a program 2014-es indulásakor célul tűzték ki 20 ezer hektár erdő és 5 ezer hektár ipari célú faültetvény telepítését. Ezidáig már 5 ezer hektár erdő létesült, az elbírálás alatt lévő pályázatok pedig további 1300 hektár erdő telepítésére vonatkoznak. A kormány és a szakmai szervezetek azt remélik, hogy a támogatási összegek emelésével ösztönözni lehet majd a további erdőtelepítéseket.
Elmondta, hogy az emelt összegű támogatásokat nem csak azok igényelhetik, akik a jövőben adják be pályázataikat, hanem azok a gazdák is, akiknél még nem fejeződött be az erdőtelepítés. Azok a pályázók, akik már végeztek az erdőtelepítéssel, ők az emelt összegű támogatások közül az erdőápolási és a jövedelempótló támogatást igényelhetik.
Zambó Péter, az AM földügyekért felelős államtitkára elmondta: a rendszerváltozás óta a magyar gazdák 200 ezer hektár erdőt telepítettek. A kormány a mostani átalakításokkal is arra törekszik, hogy a magyar gazdákat érdekeltté tegye az erdőterületek növelésében – tette hozzá.
(MTI)

A magyar méhészeti nemzeti program, a mézfogyasztást ösztönző kampányok, az idén meghirdetett beporzók éve egyaránt az ágazat versenyképességének és a méhészeti tevékenység hatékonyságának növelését szolgálják.
Nagy István, agrárminiszter ismertette, hogy a hatékonyság növelése érdekében az agrártárca 600 millió forintot különített el, amely az 1,2 millió méhcsaláddal rendelkező, majdnem 20 ezer méhész számára nyújt segítséget, méhcsaládonként 500 forint összegű jövedelempótló támogatással.
Emlékeztetett, az Európai Parlament tavaly márciusban elfogadta a magyar mézjelentést, amely részletesen taglalja a méhészeti ágazat előtt álló kilátásokat, továbbá felhívja az uniós tagállamok figyelmét arra, hogy fordítsanak több forrást a méhek védelmére, a mézhamisítás elleni harcra és a termelők támogatására.
Az ágazat 2010 óta több mint 10 milliárd forint, 50-50 százalékban magyar és uniós finanszírozású támogatásban részesült a magyar méhészeti nemzeti programban. Az Európai Unió (EU) által elfogadott új magyar méhészeti nemzeti program az előző ciklushoz képest több mint 20 százalékos többlettámogatást tesz lehetővé a következő három évre, közel 6 milliárd forint együttes hazai és uniós forráskerettel. Így több támogatás jut az élelmiszerminőséget és termelési hatékonyságot növelő eszközök, gépek vásárlására – tette hozzá.
A minőségi garancia és a modern kiskereskedelmi kiszerelés révén a magyar méz az európai piacokon is megállja a helyét. Magyarországon 2010 óta az évi 40 dekagrammról egy kilogrammra emelkedett a fejenkénti mézfogyasztás, amelynek ösztönzése és népszerűsítése a jövőben is fontos, és ezt támogatja a friss kiadvány is – fűzte hozzá a miniszter.
Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő elmondta, hogy a méhészeti programra 36 millió euró áll rendelkezésre európai szinten. A mézjelentésben 54 millió eurót javasolt a képviselő, az Európai Bizottság pedig 60 millió eurót irányzott elő a következő hétéves ciklusban – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az Európai Parlament agrár és vidékfejlesztési bizottságának kezdeményezésére a jövőben külön fejezet lesz a méhészetről a közös agrárpolitikában.
Az OMME és a kormány kérésére megfogalmazódott egy javaslat arra, hogy a méhegészségügyi hálózatok jobb finanszírozása új támogatási formaként jelenjen meg, emellett fontos lenne még a nemzeti regionális laborok támogatása és a méhészek a tervek szerint pályázhatnak majd tárgyi eszközökre is.
Fekete József, az (OMME) alelnöke aggályosnak nevezte azt a megállapodást, amelyet az EU dél-amerikai országokkal tervez aláírni a méz vámmentességéről. Az alelnök szerint a méz, amit behoznak nem GMO-mentes, másrészt tovább csökkentheti a jelenleg nyomott árú magyar vegyesméz árát.
(MTI)

Az Agrárminisztérium még az idei évben új támogatási programot indít el a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében. A támogatási konstrukció 2019. évi működésére összesen 700 millió forintot különített el az agrártárca.
A húshasznú szarvasmarha állomány az elmúlt években jelentős mértékben növekedett. A húshasznú tehenek száma 2019 júniusában 164,7 ezer volt, 2010. óta közel a két és félszeresére emelkedett. Ezen belül meghatározó volt az egyéni gazdaságok állatállományának növekedése is. Érdemben bővült a húsmarha ágazat termelése: a vágómarha termelés 2018-ban 99 ezer tonna volt, 2010. óta 23 százalékkal emelkedett.
A megfelelő minőségű és genetikai értékű apaállatok tenyésztésbe állításához az állattartók a támogatás iránti kérelmet 2019. szeptember 1-20. időszakban nyújthatják be papíralapon a Magyar Államkincstárhoz, a Kincstár által rendszeresített és a honlapján közleményben az elkövetkező hetekben közzéteendő nyomtatványon.
Fontos, hogy a tenyésztőszervezetnek a támogatási kérelem nyomtatványon kell majd igazolnia, hogy a kérelemben megjelölt ENAR-számú és központi lajstromszámú állategyed apaállatnak minősül és azt a kérelmező tenyésztésbe is állította a támogatási időszakban. A támogatást húshasznú, hústípusú magyartarka, magyar szürke, illetve bivaly tenyészbikák támogatási időszakban megvalósult beállításához lehet majd igényelni a szintén közeljövőben megjelenő miniszteri rendeletben foglalt fajlagos támogatási összegek erejéig.
Tekintettel arra, hogy a csekély összegű támogatási program induló évében a támogatási időszak 2018. szeptember 1. és 2019. augusztus 31. közé esik, fontos, hogy a potenciális kedvezményezetti kör – több mint ezer állattartó – mielőbb tájékozódjon az új támogatási lehetőségről és a lehetőségekhez mérten fel tudjon arra készülni.
A támogatás igénybevételének részletes feltételeit és az érintett állattartók konkrét teendőit a következő időszakban megjelenő miniszteri támogatási rendelet, valamint a Kincstár közleményei fogják tartalmazni.
(AM Sajtóiroda)

2019. június 3-án és 4-én került megrendezésre az Országos Vidékfejlesztési Nap és Leader Konferencia Lakitelken, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a LEADER Egyesületek Szövetsége szervezésében.
A rendezvény kettős célt szolgált. Egyrészt törekedett bemutatni, és helyi-területi szinten értelmezni azokat a legfontosabb célkitűzéseket, amelyek kulcsjelentőségűek lehetnek a 2020. utáni programozási időszakban. Másrészről azt a célt szolgálta, hogy erősödjön, elmélyüljön a LEADER szemlélet, illetőleg a helyi akciócsoportok közötti belső kohézió. Ez utóbbi célkitűzés azért is volt különösen fontos, mert a legutóbbi, hasonló tematikájú országos rendezvényre 2012-ben került sor. Azóta viszont jelentős személyi változások történtek a helyi akciócsoportok szervezeteiben, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy eredményes együttműködésre a megfelelő személyes kapcsolatok kialakításának hiányában kevéssé kerülhet sor.
A célkitűzéseknek megfelelően a program kettő, illetőleg három részre tagolódott.
Az első napon a regisztrációt követően a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) nevében Sáringer-Kenyeres Tamás elnök, a LEADER Egyesületek Szövetségének képviseletében (LESZ) Dr. Finta István elnök köszöntötte a résztvevőket. A nap első felében elhangzott előadások egyrészt a következő programozási időszak általános kereteinek bemutatására, másrészt pedig egyes speciális, a vidék szempontjából különösen fontos témák exponálására fókuszáltak. Az előadások sorát az Információs és Technológiai Minisztérium részéről Horváth Viktor nyitotta meg, aki a 2020 utáni időszak tervezési irányairól, lehetőségeiről tartott tájékoztatást. A biomassza alapú gazdaság (bioeconomy) fejlesztésével kapcsolatos szakpolitikai célok, kezdeményezések és tervek, különös tekintettel a BIOEAST kezdeményezésre címmel, előadó volt dr. Győrffy Andrea, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről. Majd a biomassza alapú gazdaság fejlesztésének lehetőségei a helyi fejlesztés szemszögéből tárgyában mutatott be jó példákat, Gelencsér Géza, Koppányvölgy Natúrpark képviseletében. Az Okosfalu Kezdeményezés és a Smart Village hálózat munkájáról, Ocskó Edina, szakmai tanácsadó számolt be. Végül, Tervek a foglalkoztatáspolitikában 2020 után címmel, Ruszkai Zsolt kormányfőtanácsos tartott előadást a Pénzügyminisztérium részéről. A nap második fele részint az előadásokban elhangzott információkat, részint pedig a LEADER módszer sajátosságaihoz kapcsolódó tapasztalatokat kívánta feldolgozni, workshopok formájában.
A műhelymunka programját Dr. Nemes Gusztáv (MTA KRTK) állította össze, a beszélgetést a hazai vidékfejlesztés olyan elismert szakemberei segítették, mint Kovács Dezső, Eperjesi Tamás, Németh Nándor, Szabó Mátyás, Ocskó Edina.
Trianoni megemlékezéssel kezdődött a második nap, melyen Weidel Walter a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára és Dr. Finta István a LEADER Egyesületek Szövetségének elnöke mondtak beszédet, majd ezt követően közösen ültettek emlékfát. Majd az Irányító Hatóság, illetőleg a Kifizető Ügynökség munkatársai tartottak tájékoztatót a helyi akciócsoportok adminisztrációs feladatait érintő aktuális kérdésekről. dr. Mavrák Hedvig főosztályvezető, Agrár-vidékfejlesztési Jogorvoslati Főosztály, Agrárminisztérium részéről a LEADER kifogáskezelés eljárásrendje és gyakorlati tudnivalóiról; Juhász Ferenc osztályvezető, Kovács Eszter vidékfejlesztési jogcímfelelős, Magyar Államkincstár képviseletében a LEADER változás-bejelentés eljárásrendje és gyakorlati tudnivalóiról; míg Zsán-Klucsó Klaudia, az Agrárminisztérium LEADER programért felelős osztályvezetője a pályázatok feldolgozásának, értekelésének aktualitásáról tartottak tájékoztatást, és válaszoltak a feltett kérdésekre.
A „bioecomomy” kérdéskörre irányuló előadások nem csupán közelebb vittek a fogalom tartalmának megismeréséhez, de arra is ráirányították a figyelmet, hogy olyan kihívásról van szó, amelyre leginkább adekvát választ a helyi igényekhez igazodó, helyi fejlesztési elképzelések képesek adni. Ezzel összefüggésben különösen fontos, hogy a biomassza hasznosításának olyan hozzáadott értéket kell képviselnie országos szinten is, ami mesze meghaladja a jelenlegi hatásfokot. Az ilyen innovatív megoldások támogatására azonban a nagy ágazati programok kevéssé alkalmasak, így a LEADER lehetne alkalmas, ha érdemi forrásokkal rendelkezne.
A SMART Villages kezdeményezésről szóló előadás bemutatta azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek a LEADER program, illetve a kezdeményezés között rejlenek. Az előadás, illetőleg a délutáni műhelymunka, olyan kérdésekre kereste a választ, hogy miként befolyásolhatják pozitívan az „okos falu” kezdeményezések a helyi közösségek jövedelemtermelő képességét, milyen pozitív tapasztalatok állnak rendelkezésre, a LEADER program miként képes a SMART tartalom megvalósulását elősegíteni, vagy éppen kialakítani, különös tekintettel a SMART módszerekhez, az innováció befogadásához, adaptálásához szükséges a képességekre, készségekre.
Az Európai Szociális Alap 2020. utáni célkitűzései között szerepel a szociális innováció, mely nem csupán a vidék, de az innovatív megoldások keresését szem előtt tartó LEADER fejlesztési módszer számára is különösen fontos lehet abban az esetben, ha annak tartalmát helyesen sikerül meghatározni. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos előadás arra is rámutatott, hogy hazánk automatizációs kitettsége nagyon magas, ami a munkahelyek közel 40%-át veszélyeztetheti.
A június 4-i adminisztratív tevékenységgel kapcsolatos előadások a nem LEADER alapfeladatok közé sorolható változásbejelentési eljárással, és egyéb ügyintézési kérdésekkel foglalkoztak.
A rendezvény egésze jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy elindulhasson egy olyan folyamat, amelyben a LEADER helyi akciócsoportok megfelelő szakmai felkészültséggel kezdhetnek neki az új programozási időszak helyi fejlesztési startégiáinak kialakításához.
2012-ben volt az első ilyen jellegű rendezvény, és a résztvevőkkel beszélgetve egyöntetű volt a vélemény, hogy nagyon hasznos és kiválóan megszervezett volt az Országos Vidékfejlesztési Nap és Leader Konferencia, mely kiválóan szolgálta a LEADER Helyi Akciócsoportok szakmai felkészítését.
/MNVH/

Idén is meghirdeti az Agrárminisztérium (AM) a zártkerti revitalizációs programot, a települési önkormányzatok és ezek konzorciumai pályázhatnak a 2 milliárd forintos keretösszegű programban vissza nem térítendő támogatásra – jelentette be Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
A pályázati felhívás kedden jelent meg. A zártkerti revitalizációs programmal szeretnék elérni, hogy a falvakban és a kistelepülések határában lévő zártkertekben újrainduljon a hagyományos gazdálkodás, lehetőleg őshonos gyümölcsfajták telepítésével – ismertette.
Rámutatott arra, hogy a támogatás segít megtartani a vidéki munkahelyeket, a vidék sokszínűségét. A kert hozzájárul ahhoz, hogy a vidék élhető legyen, az elhanyagolt területekben rejlő erőforrással élni kell – mondta. A pályázaton támogatják például a zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló utak javítását, ezek csapadékvíz-elvezetéséhez szükséges fejlesztéseket, karbantartásokat, vízvételi helyek kialakítását, kút és esővízgyűjtő rendszer kiépítését. Támogatást adnak még villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztésekre, vadkerítés, vadgazdálkodási és vadvédelmi
A pályázat során egyenként legfeljebb 10 millió forint támogatást lehet nyerni, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések keretében pedig ez az összeg legfeljebb 20 millió forint – ismertette Nagy István. A 2015-ben indult program statisztikái azt mutatják, hogy a zártkerti revitalizációs programra és a tanyafejlesztési programra egyaránt jelentős igény van – mondta a miniszter.
Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról számolt be, hogy a programban 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. A nyertes pályázatok 75 százalékos előlegét a tervek szerint még idén év végéig átutalják.
(MTI)

Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy 2019. július 2-án megjelent az önálló Zártkert Program pályázatának felhívása. A pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a nemzeti forrásból finanszírozott Zártkert Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján 2019. július 16-án reggel 8 órakor nyílik meg.
A pályázatok véglegesítése 2019. augusztus 1-én 8 órától – forráskimerülés esetének kivételével – 2019.augusztus 8-án 23 óra 59 percig van lehetőség. Forráskimerülés esetén – amennyiben a jelen felhívásban meghatározott keretösszeg 300 százalékát eléri amár benyújtott pályázatok támogatási igénye –, annak megállapítását követően az AM jogosult felfüggeszteni a pályázat benyújtási időszakát.

A Program megvalósításán keresztül a tárca elsődleges szándéka, hogy megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely az elhanyagolt területek újra gondozásba vételét, illetve a területek megközelítését segíti elő. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását elősegítő fejlesztések, valamint a zártkerti ingatlanokhoz kapcsolódó életforma fennmaradásának érdekében, a zártkerti területek rendezése és átfogó infrastrukturális fejlesztése szükséges.
Az önálló Program létrehozására és elindítására 1,9 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll rendelkezésre, vissza nem térítendő támogatásként.
A támogatási intenzitás 100%. A programterv javaslata szerint a célterületekre kizárólag önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok részére nyújtható támogatás.
Az alábbi támogatási célokhoz kapcsolódó beruházásokra valósulhatnak meg a fejlesztések:
1. külterületen elhelyezkedő zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló, kapcsolódó út, földút, valamint az útszakaszhoz kapcsolódó csapadékvíz elvezetését biztosító (nyílt, felszíni) csatornahálózat karbantartásához kapcsolódó fejlesztések (kivéve erőgépek és eszközbeszerzés)
2. vízvételi hely kialakítása, kút létesítése, illetve víz-visszatartáshoz kapcsolódó kisléptékű víztároló kapacitás kiépítése (esővízgyűjtő rendszer kiépítése)
3. villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések (hagyományos, vagy alternatív energiaforrásokkal táplált kisfeszültségű villamosenergia-hálózat elsősorban felszín alatti kiépítése)
4. vadkerítés létesítése, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése
5. területrendezés, gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés
Az 1.) és az 5.) tevékenységi területek önállóan nem pályázható tevékenységek, csak valamelyik másik célterület fejlesztésével együtt!
A Zártkert Program 2019. évi pályázati felhívása a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján, ide kattintva érhető el. A pályázati felület ide kattintva érhető el.

/HOI/

A mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében az agrártárca új támogatási konstrukciót dolgozott ki a méhészek számára. A magyar méhágazat ebben az évben külön figyelmet kap, 2019 a beporzók éve.
A támogatásra 2019-ben az Agrárminisztérium 600 millió forintot különített el, amely összesen közel 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaládja számára jelenthet segítséget. A méhészeti ágazatot sújtó szélsőséges időjárási körülmények és a piaci viszonyok hullámzása indokolttá tette számunkra egy új támogatási forma bevezetését. Az Agrárminisztérium méhcsaládonként 500 forint összegű támogatást nyújt az arra jogosult méhészek számára.
A támogatási kérelem július 15. és augusztus 31. között elektronikus úton nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz, az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak. A kérelem a benyújtását követő naptól számított tíz napon belül – de legkésőbb augusztus 31-ig – az elektronikus felületen keresztül módosítható. Ebben az esetben az utolsó kérelmet bírálja el a Kincstár. Hiányosan benyújtott támogatási kérelem esetén a Kincstár a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.
(AM Sajtóiroda)

Az Európai Bizottság jóváhagyta a tagállamok 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó méhészeti programjait és a kapcsolódó uniós támogatások mértékét, a magyar méhészeti ágazat erejét mutatja, hogy Magyarország az uniós keretösszeg 7,8 százalékát, közel 3 milliárd forintot kap, ami a hetedik legmagasabb az unió tagállamai között – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter csütörtökön az MTI-nek.
Hozzátette, hogy a kormány kész az uniós társfinanszírozási szabályoknak megfelelően a költségvetésből ugyanekkora összeggel támogatni az ágazatot, így a 2020-2022-es
A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország számára kulcsfontosságú a méhészet, hiszen mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal gazdálkodik Magyarországon, és a méztermelésen túl a méhek kiemelt szerepet játszanak a növénytermesztés biológiai hátterének biztosításában, az ökológiai egyensúly fenntartásában is.kiemelte: a következő időszakra vonatkozó támogatás a jelenleg futó 2017-2019-es méhészeti éveket lefedő programhoz képest 575 millió forintos emelkedést jelent.
A tárcavezető az MTI-nek beszámolt arról is, hogy az emelt összegű támogatás lehetőséget biztosíthat az olyan sikeres intézkedések további támogatására, mint a méz kinyeréséhez és a léptároláshoz szükséges új eszközök beszerzése, a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek elleni védekezés, vagy a szaktanácsadói hálózat működtetése.
(MTI)

Minden korábbinál nagyobb volumenű mezőgazdasági közfoglalkoztatási és szociális földprogramot indít a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) – mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek szerdán.
A program célja a vidéki foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a települési önkormányzatok földhasznosítási lehetőségeinek kiszélesítése, a helyi mezőgazdasági termelés elősegítése és a helyben előállított agrártermékek arányának növelése – jelentette ki a miniszter.
Nagy István ismertette, hogy az önkormányzatok mintegy 500 ingatlan 5 éves ingyenes használati jogát szerezhetik meg, így a helyi közösségek tartós használatába közel 1400 hektár állami föld kerülhet.
A pályázatokat 2019. június 30-ig lehet benyújtani az NFA-hoz.
A miniszter kitért arra, hogy az NFA – összhangban a Magyar Falu Program célkitűzéseivel – több hónapos szakmai előkészítő munkával felmérte a Nemzeti Földalapba tartozó azon földeket, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy szociális célokat is megvalósítva, vagy a közfoglalkoztatás céljainak megfelelve bővítsék a települések agrárgazdasági lehetőségeit.
Rét, szántó, legelő, gyümölcsös, szőlő, fásított terület, nádas és kert művelési ágú ingatlanokra, valamint mezőgazdasági célú felépítménnyel rendelkező földrészletekre is pályázhatnak az önkormányzatok – sorolta.
Arról is szólt, hogy az 5 éves kizárólagos földhasználati időszak nemcsak az agrártámogatások teljes körű elérhetőségét biztosítja, hanem azt is, hogy egy-egy település komolyabb pályázatokon tudjon indulni.
Nagy István szavai szerint a közfoglalkoztatási és szociális földprogram jól szemlélteti, hogy a kormány kiemelt célja a magyar falvak támogatása, agrárgazdasági potenciáljuk növelése és az, hogy az állami földek használatához minél több helyi közösség hozzáférjen.
(MTI)

A Vidékfejlesztési Program ökológiai pályázatainak elsődleges célja az öko gazdálkodású területek növelésének ösztönzése. Ennek érdekében az Agrárminisztérium tavasszal háromszorosára, 36 milliárd forintra emelte az erre vonatkozó pályázat második felhívásának keretösszegét – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Ozorán tartott Biogazdafórumon.
Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében a biogazdálkodók részére külön pályázati források álltak rendelkezésre, melyeknek köszönhetően mára több mint 230 000 hektáron folytathatnak biogazdálkodást. A 2018-ban meghirdetett ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és az ökológiai gazdálkodás fenntartása című felhívás esetében az agrártárca azért növelte a keretet háromszorosára, hogy minden jogosult kérelmet támogatni tudjon. Így ez év áprilisában mintegy 2400 pályázat részesült az összesen 36 milliárd forintnyi keretösszegből, – fogalmazott a szaktárca államtitkára.
A 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról szólva Kis Miklós kiemelte, hogy magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a vidékfejlesztésre fordítható források ne csökkenjenek a 2021-2027 közötti időszakban. A jelenlegi szint megtartása érdekében a kormány arra is kész, hogy a hazai költségvetésből az EU költségvetésébe többet fizessen. Mint mondta, a vidékfejlesztési programon belül továbbra is biztosítani kell a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát és jelenlegi támogatási intenzitások fenntartását.
Az államtitkár elmondta, hogy az ökológiai gazdálkodás támogatását a kormány a következő tervezési időszakban is kiemelt feladatának tekinti.
(AM Sajtóiroda)

A hazai és a külhoni nemzeti értékek, hungarikumok népszerűsítésének támogatására, valamint a Kárpát-medencei hagyományos öltözet-kultúra továbbörökítésére megjelent az idei évi hungarikum pályázat. Mindkét célterületnél működési támogatásnak nem minősülő, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás jár.
A most megnyíló pályázat 220 millió forint keretet határoz meg hazai és külhoni pályázóknak nyomtatott és elektronikus kiadványok, filmek készítésére, bemutatóterek kialakítására, rendezvények megvalósítására. A pályázaton 1 és 4 millió forint közötti összeg nyerhető el.
A „Hagyomány a divatban – viselet másként” célterületet harmadik alkalommal hirdeti meg az Agrárminisztérium, melyre 10 millió forint áll rendelkezésre. Míg az első évben 13 pályázó részesült támogatásban ezen a célterületen, addig tavaly már 28 nyertes készíthette el kollekcióját. Cél az, hogy a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrája, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazása ünnepeink és hétköznapjaink részévé váljanak. A támogatás összege 250 ezer és 500 ezer forint között lehet.
A hazai és a külhoni értékgyűjtés támogatására 2013 júliusa és 2018 decembere közötti időszakban kiírt 7 nyílt és egy meghívásos pályázat keretében összesen 1,559 milliárd forintot ítélt oda 990 magyarországi, illetve határon túli magyar nyertes pályázónak az agrártárca.
A pályázati felületen 2019. május 14. 8.00 órától 2019. június 13. 23:59 percig lehet a pályázati adatlapot elektronikusan kitölteni, illetve véglegesíteni. Amennyiben az igényelt támogatások összege a beadási határidő lejárta előtt eléri a célterület keretösszegének 200%-át, a támogató a pályázatot lezárhatja. A pályázati felhívás az alábbi honlapokon érhető el: https://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium; www.hungarikum.hu
(AM Sajtóiroda)

Egy évvel meghosszabbította az Agrárminisztérium a tanyás térségek háztartási léptékű fejlesztéseit szolgáló vidékfejlesztési pályázatot. A döntés értelmében a tanyán élők és a tanyás térségekben található önkormányzatok 2020. április 3-ig nyújthatják be támogatási kérelmüket a 8,23 milliárd forint keretösszegű felhívásra.
A kormány kiemelt feladatának tekinti az olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatását, amelyek a helyi gazdaság fejlesztése mellett az energiahatékonyság növeléséhez, valamint a tanyás térségekben élők életminőségének javításához is hozzájárulnak.
A Vidékfejlesztési Program pályázata többek között a tanyavillamosítást, a vízellátás kiépítését, valamint a szennyvízkezelési fejlesztések megvalósítását támogatja. A pályázati felhívás keretében a természetes személyek legfeljebb 6,2 millió forint, az önkormányzatok pedig maximum 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek, akár 95% támogatás intenzitás mellett. A felhívásra benyújtott támogatási kérelmek közül az Irányító Hatóság ez idáig több mint 300 kérelmet már támogatott, mintegy 1,6 milliárd forint összegben.
A beruházások sikeres megvalósulása érdekében a pályázat feltételeiről az érintettek a www.szechenyi2020.hu oldalon részletesen tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)

11 milliárd forint keretösszegű, újabb alapszolgáltatás fejlesztésre fordítható pályázati kiírással folytatódik a Magyar Falu Program.

Orvosi rendelők és orvosi szolgálati lakások fejlesztésére, valamint orvostechnikai eszközök beszerzésére lehet benyújtani a támogatási kérelmeket. A kormány célja, hogy a hátrányos helyzetű kistelepülések lakói is olyan ellátáshoz juthassanak, mint a nagyobb településeken élők. Az alapellátás átalakításának fontos eleme a kistelepüléseken lévő családi orvosi praxisok fejlesztése, valamint az orvoshiány megoldása, amihez a most kiírt pályázatok is hozzájárulnak.
A szolgálatilakás-programban 5 milliárd forintos keretet biztosítanak az önkormányzatoknak, a lakásban szolgálati ideje alatt az orvos ingyen lakhat. Támogatják azokat a pályázatokat, amelyek esetében a lakáshoz kapcsolódóan orvosi rendelőt is kialakítanak.
Az orvosi rendelők felújítására, bővítésére, újak építésére 4 milliárd forint áll rendelkezésre. Felújításra, bővítésre legfeljebb 30 millió forint, új, többcélú intézmény megvalósítására (a háziorvosi rendelő mellett gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői ellátással) 125 millió forint a maximális támogatás. A bútorok beszerzésére legfeljebb 8 millió forint fordítható. Orvosi eszközök beszerzésére 2 milliárd forint áll rendelkezésre, a maximális támogatási összeg projektenként 5 millió forint.
A pályázatokat április 26-ától május 27-éig lehet majd benyújtani, és azok 60 napon belül elbírálásra kerülnek a tervek szerint.
Pályázatokkal kapcsolatos további információkat a www.kormany.hu oldalon fognak megjeleníteni.

(NAK/Hlavács Éva)

A Magyar Államkincstár megkezdte a mintegy 7,6 milliárd forint kárenyhítő juttatás kifizetését annak a 4.078 károsult termelőnek, akik a 2018. kárenyhítési évben jelentős mezőgazdasági károkat szenvedtek.
A gazdálkodóknak a 2018-as kárenyhítési évben is számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként több mint 10.000 termelői kárbejelentés érkezett közel 180.000 hektárra. A legnagyobb területre Szabolcs-Szatmár-Bereg (60 464 ha), Bács-Kiskun (18 843 ha) és Jász – Nagykun – Szolnok (14 477 ha) megyékben történt kárbejelentés. Országosan a legnagyobb területeken aszálykárra történt kárbejelentés, amely a kárenyhítő juttatás teljes kifizetési összegének 50,7 %-át (3,86 milliárd Ft) tette ki, míg téli fagykárra a 19 %-át (1,44 milliárd Ft) fizették ki.
A tárca által létrehozott kárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás is rendkívül fontos, ugyanis a termelők aktív közreműködésével, például mezőgazdasági biztosítás megkötésével tovább csökkenthetők az időjárási kockázatok negatív hatásai. Ez a kárenyhítési rendszer jogszabályi megfogalmazásában is nyomon követhető, ugyanis a mezőgazdasági biztosítással nem rendelkező károsult termelők az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosultak csupán.
Örvendetes, hogy egyre több termelő választja a kockázatkezelés eme formáját, azonban a kárenyhítő juttatásban most részesülő 4.078 termelő közül még így is csak 908 termelő kötött megfelelő biztosítást, 3 170 termelő pedig nem rendelkezett biztosítással, amely következtében a nekik járó kárenyhítő juttatás felére szereztek jogosultságot és így közel 3 milliárd forintot nem használhattak fel a Kárenyhítési Alapból.
Az Agrárminisztérium számára fontos az agrárkár-enyhítési rendszer termelői igények és tapasztalatok alapján történő fejlesztése, illetve a kockázatkezelési rendszer kiszélesítése. Ennek keretében 2018 májusától kezdhette meg működését a tárca kezdeményezésére létrehozott, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett országos jégkármegelőző rendszer, amely működtetésének finanszírozását a Kárenyhítési Alap biztosította 1,5 milliárd forint összegben. A jégkármérséklő rendszer első éves bemutatkozása sikeres volt. 2018-ban az előző évhez képest lényegesen csökkent (35,4 százalék volt) a jégkárra bejelentett terület és a jégkár után kifizetett kárenyhítő juttatás (615 millió Ft).
(AM Sajtóiroda)

Kétmilliárd forintos keretösszeggel idén tavasszal újra indul a zártkert megújítási program – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Oszkón, a helyi Hegypásztor Kör gyümölcsoltó rendezvényén.
A program célja, hogy a falvakban és kistelepülések határában lévő zártkertekben újra induljon a hagyományos gazdálkodás, őshonos gyümölcsfajtákat telepítsenek az emberek, a termésből pedig minél jobb minőségű helyi termék készüljön – mondta a miniszter.
Hozzátette: azok az önkormányzatok amelyek zártkerti területek elektromos hálózatának fejlesztését tervezik, megemelt összegű támogatásra számíthatnak, fejlesztésenként 10 millió forint helyett 20 millió forintra pályázhatnak.
Nagy István emlékeztetett arra, hogy a zártkerti revitalizációs programot még 2015-ben a Tanyafejlesztési Program keretében indította a szaktárca, 2017-ben pedig már önálló programként zajlott, szintén kétmilliárd forintos keretből. A miniszter elismerően szólt az oszkói Hegypásztor Kör munkájáról, amely a vasi hegyháton nemcsak a gyümölcstermesztésben, az őshonos fajták génmegőrzésében, de a népi építészet és a népi kultúra megőrzésében is az élen jár.
Nagy István a Boldogasszony napja közelében tartott hagyományos gyümölcsoltó napi rendezvényen átadta a Hegypásztor Kör által első alkalommal meghirdetett lekvár és szörpkészítő verseny díjait. V. Németh Zsolt (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében azt hangsúlyozta: a szőlőhegy évszázadok óta egyfajta menedékként szolgált a hegyháti emberek számára, ahová elvonulva élvezhették a természet háborítatlanságát és munkájuk gyümölcseit.
(MTI)

A vidéki Magyarország megújítását célzó Magyar Falu Program pályázati rendszerének egyszerűsítése érdekében a Miniszterelnökség három ponton módosította a korábban már megjelent pályázati felhívást.
Az első pályázati kiírásra 2019. február 27-én került sor, az érdeklődők a kormany.hu portálon és a Magyar Államkincstár hivatalos oldalán nyújthatják be pályázataikat.
Az érintett egyházak visszajelzései alapján a pályázati feltételeket három pontban módosítottuk. A korábban cégkapu nyitását megkövetelő felhívásnál immáron elegendő az ügyfélkapu használata. Emellett meghosszabbítottuk a benyújtási határidőt, továbbá a támogatói okirat kibocsátásának feltétele a Magyar Államkincstárhoz eljuttatott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt regisztrációs formanyomtatvány eredeti példányának benyújtása, amelynek tartalma megegyezik az elektronikus regisztrációval és a pályázathoz feltöltött meghatalmazással.
Az új pályázati felhívások elérhetőek a kormány hivatalos oldalán. A Miniszterelnökség a minél egyszerűbb pályázási folyamat érdekében nyitott a további változtatásokra figyelembe véve a felmerülő igényeket.
A Magyar Falu Program keretében idén 18 alprogramra lehet pályázni, március végén további három felhívás meghirdetése várható az 5000 lélekszám alatti települések számára.
(Miniszterelnökség)

Az Agrárminisztérium a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) megvalósítására 70 millió forintos keretösszeggel pályázatot hirdet a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek számára. A pályázatok benyújtásának határideje 2019. április 8.
A környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek támogatása, aktív részvételének biztosítása az NKP meghatározott célkitűzéseihez illeszkedő, illetve bizonyos állami feladatok átvállalásából adódó szakmai programjaik eredményes és hatékony megvalósítására szolgál.
A Zöld Forrásból a támogatás igénybevételére jogosultak a vállalt környezet- és természetvédelmi feladatok hatékony és eredményes teljesítéséhez kapnak segítséget. Ezek a célok: az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, a védett természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata és az erőforrás-takarékosság és hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése.
Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 1 millió forinttól 3 millió forintig terjed.
A pályázati kiírás részletesen felsorolja, hogy azon mely civil szervezetek, mely tevékenységtípusokkal vehetnek részt. A Zöld Forrás pályázat papír alapon és elektronikus adathordozón is benyújtható az Agrárminisztérium címére: Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya, 1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 9.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium – az előző évekhez hasonlóan – 2019-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil szervezeteknek, hogy az idei évben tervezett szakmai, a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához támogatásban részesülhessenek.
A pályázat keretösszege 40 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 700.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel.
A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2019. március 4-től 2019. április 1-jéig tudják benyújtani a felhívásban szereplő módon. A pályázati felhívás szövegét és annak kötelezően kitöltendő mellékleteit, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
(AM Sajtóiroda)

Információk és pályázati kiírások a Magyar Falu Programhoz kapcsolódóan.
Magyarország Kormánya eltökélt a magyar vidék fejlesztése és fejlődése mellett, ezért 2018-ban meghirdetésre került a Magyar Falu Program. A pdf-fájlok a meghirdetett, letölthető pályázati felhívásokat tartalmazzák, míg a Magyar Államkincstár linkjén keresztül minden a pályázattal kapcsolatos további tudnivaló megtalálható.
(Miniszterelnökség)

Kiemelt feladatunk a vidéki sokszínűség megtartása, mely büszkeséggel tölti el az ott dolgozó embereket – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Csopakon, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi alakuló ülésén.
A miniszter az eseményen tartott beszédében kiemelte, hogy az újonnan választott elnökség tagjai, egyben a vidék és saját térségeik „nagykövetei”, akik segítenek megfogalmazni a helyben élők szükségleteit és döntéseikkel megoldást találni problémáikra.

Kis Miklós, vidékfejlesztésért felelős államtitkár köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban több programmal is sikerült támogatni az MNVH legfontosabb célkitűzéseit, így többek között a fiatalok vidéken történő maradására, az agrárium népszerűsítésére vonatkozó kezdeményezéseiket. Az államtitkár arról is szólt, hogy a MNVH minden ötletet és programtervet örömmel fogad. Mint fogalmazott: a kérdés csak az, hogy milyen mértékben tud az adott ötlet hozzájárulni a vidék felemelkedéséhez. Kis Miklós biztosította a jelenlévőket arról, hogy azt a fajta koordinációt, ami ahhoz szükséges, hogy az egyes szakosztályok, szakmai szervezetek és a legkisebb gazdasági szereplők egymásra találjanak és együttműködjenek, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat meg tudja teremteni.

Sáringer-Kenyeres Tamás, az MNVH elnöke köszöntötte az új elnökséget és megköszönte, hogy munkájukkal hozzájárulnak a Hálózat működtetéséhez. Kihangsúlyozta, hogy az elmúlt két év a gondos tervezés, programkészítés és építkezés időszaka volt. A jól elvégzett munka eredménye látszik a Hálózat folyamatosan növekvő méretén és ismertségén. Erről az alapról folytatva – mint mondta – szép eredményeket érhet majd el a Hálózat az Agrárminisztérium támogatásával.
(AM Sajtóiroda)

A Vidékfejlesztési Program minden forrásának a gazdatársadalom és a vidék valós fejlesztési elképzeléseit kell szolgálnia – hangsúlyozta Kis Miklós, vidékfejlesztésért felelős államtitkár szombaton, a Hódmezővásárhelyen megrendezett Gazdanapi Fórumon.
Az államtitkár előadásában rámutatott, hogy a Vidékfejlesztési Program teljes keretéről, több mint 1300 milliárd forintról született eddig döntés, ami 176 ezer kérelem támogatását jelenti. Csongrád megyében ebből több mint 4500 kérelem részesült, összesen 45 milliárd forint támogatásban. A beérkezett kérelmek értékelése folyamatos, ezért a nyertesek száma és a megítélt összeg a jövőben tovább növekszik.
Kis Miklós előadásában kiemelte, hogy 20 pályázati felhívás jelenleg is nyitva áll az érdeklődők számára, azonban fontos, hogy azok valóban összhangban legyenek a fejlesztési elképzelésekkel, a vidéki szereplők valós fejlesztési igényeit szolgálják. Emiatt is döntött úgy az Irányító Hatóság, hogy az energiahatékonyságot támogató pályázatot a következő szakaszhatárnál, február 19-én felfüggeszti. A 35 milliárd forint keretösszegű felhívásra – a 2018. januári megjelenése óta – mindösszesen 25 milliárd forint igény érkezett be. Annak érdekében, hogy a fel nem használt összeg eredményesen szolgálja az agrárium fejlődését és más, népszerűbb felhívások keretében legyen felhasználható, az Agrárminisztérium megkezdte a tárgyalásokat annak átcsoportosítási lehetőségéről, az Európai Bizottsággal. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a felhívás keretében a mezőgazdasági üzemek, illetve az élelmiszeripari kisvállalkozások energiahatékonysági projektjeit eddig már mintegy 7 milliárd forint megítélésével támogatta a tárca, ami 128 nyertes beruházást jelent.
Az előadás keretében a nemrégiben duplájára emelt keretösszegű Tanyafejlesztési Programról is szó esett. Az államtitkár arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a rendelkezésre álló, 2,4 milliárd forintos keret első és második célterületére február 11-ig nyújthatják be kérelmeiket a tanyagondnoki szervezetek és a tanyai gazdálkodók. A kiírás a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján érhető el.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium az idei évben 1,2 milliárd forintról, összesen 2,4 milliárd forintra emelte a nemzeti Tanyafejlesztési Program keretösszegét, amely a tanyán élők életszínvonalának javítását, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítását szolgálja – jelentette be Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára Nyíregyházán, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által szervezett sajtótájékoztatón.
A helyettes államtitkár kiemelte, a program hétéves működés során már közel kétezer pályázat részesült pozitív elbírálásban, amely több mint 8,9 milliárd forint megítélt támogatást jelent. A megemelt keretösszegnek köszönhetően pedig az idei évben újabb, mintegy 2,4 milliárd forintról születik döntés, amelynek kifizetése előleg formájában december 31-ig megtörténik.
A tavaly decemberben megjelent pályázati felhívásokra a támogatási kérelmeket már 2019. január 28. óta lehet szerkeszteni és kitölteni a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján. A pályázatok véglegesítésére, egyúttal benyújtására 2019. február 4-től február 11-ig lesz lehetőség – tette hozzá.
Viski József a sajtótájékoztatót követő gazdafórumon a Vidékfejlesztési Program keretében elérhető támogatásokról is beszámolt. Mint mondta, április elejéig benyújthatóak a támogatási kérelmek a tanyák háztartási léptékű villamos energia, és vízellátás, valamint a szennyvízkezelés fejlesztéseit segítő pályázatra. Az Irányító Hatóság ez idáig 252 kérelem támogatásáról döntött, mintegy 1,3 milliárd forint összegben. Tekintettel arra, hogy a beérkezett kérelmek feldolgozása folyamatos és a pályázat jelenleg is nyitott, ezért a nyertes kérelmek száma, illetve a megítélt támogatás összege várhatóan a jövőben tovább emelkedik.
A Vidékfejlesztési Program végrehajtása kapcsán a helyettes államtitkár elmondta, már több mint 176 ezer kérelem támogatásáról döntés született és az Irányító Hatóság több mint 1300 milliárd forintra kötelezettségvállalást is tett. Jelenleg 19 pályázati felhívás nyitott, amelyekről az érintettek a www.szechenyi2020.hu honlapon tájékozódhatnak – tette hozzá.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium partnere kíván lenni az almatermelőknek az almapiaci helyzet megoldásában, de ehhez a gazdáknak el kell dönteniük, hogyan akarnak termelni a következő években – jelentette ki az agrárminiszter egy térségi agrárfórumon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban.
Nagy István elmondta, a kormányzat egyik nagy felelőssége lesz a forrásteremtés az ültetvénykorszerűsítéshez, hogy legalább ötven százalékra növekedjen az étkezési alma aránya, ami jelenlegi 30 százalék.
Szabályozott piaci viszonyok szükségesek a felvásárlási ár tekintetében is, ehhez nyújthat segítséget az a – szavai szerint az Országgyűlés elé akár két héten belül benyújtható – törvénymódosítási javaslat, amely előírná, hogy a feldolgozásra szánt alma értékesítését az átadás előtt kötelező szerződésbe foglalni – mondta az agrárminiszter. Kifejtette, ennek a szerződésnek kötelező árat, vagy olyan képletet kell tartalmaznia, amelyből a felvásárlási ár egyértelműen meghatározható. A javaslat értelmében minden, a feldolgozóüzemekbe beszállított almára írásbeli szerződést kellene kötni és a feldolgozóknak augusztus 1-ig a feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékára kell ilyen kontraktusokkal rendelkezniük.
Az az első lépés, amelyet a legrövidebb időn belül a minisztérium fel tud kínálni az almatermelőknek, ezzel pedig csökkenthető a termelők kiszolgáltatottsága – tette hozzá Nagy István. A közösen megtervezett almatermelés és értékesítés nagyobb mennyiségről történő tárgyalást, jobb árat és ütemes beszállítást tenne – hívta fel a figyelmet az agárminiszter. Nagy István hangsúlyozta, el kell dönteniük a gazdáknak azt is, hogy a léalma feldolgozását, valamint az étkezési alma piacra juttatását egy, korábban már hangoztatott termelői tulajdonban feldolgozóüzem, hűtőház és csomagolóüzem létrehozásával képzelik-e el.
Az is kérdés, – folytatta – , hogy a gazdáknak egyénileg, kisebb kapacitású üzemek, vagy egy közös, nagyobb feldolgozó felépítésével járnának jobban, de mindkettő esetében teljesíteniük kell a szerződésben “feketén-fehéren” foglaltakat. “Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor azt tudom mondani Önöknek, a kormány is azt fogja mondani, igen, ez a projekt életképes és megvalósítható” – közölte. Nagy István szerint ezzel a gazdák ennek az új vállalatnak a “részvényesei” lennének, a befektetett árujuk után pedig a haszonból és az eredményekből egyaránt részesülnének. Az almatermelésben is megmutatkozó munkaerő-problémával kapcsolatban azt mondta, a gazdáknak az idénymunka helyett a jóval vonzóbb egész éves foglalkoztatást bevezetését is mérlegelniük kellene.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke felszólalásában elmondta, olyan fejlesztésre van szükség, amely nem kifejezetten az almasűrítmény-gyártásra összpontosít, hanem elsősorban a nyugat-európai piacokon keresett termékek előállítását célozza. Jelezte, belátható időn belül közel 8 ezer hektárnyi almaültetvény szorul felújításra, ezek a termőterületek a minőség, a hozamok, az önköltség és a hozzáadott érték már nem versenyképesek a modernebb ültetvényekkel.
Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke fontosnak nevezte, hogy ha a termelők el tudnák fogadni azt a termelői keretszerződést, amelyben a felvásárlási árat – pozitív külföldi mintákra alapozva – egy többtényezős képlet alapján határoznák meg. A képlet tartalmazná például az adott év várható termésmennyiségét, a sűrítmény világpiaci árát és az alma előállítási költéségét is – tette hozzá a kamarai vezető.
(MTI)

Értesítjük a civil szervezeteket, hogy megjelentek a Miniszterelnökség által biztosított forrásból a Nemzeti Együttműködési Alap Kollégiumainak a 2019. évre vonatkozó „Civil szervezetek működésének biztosítására vagy szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására fordítható összevont támogatás 2019.” című és a „Helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása 2019.” című pályázati kiírásai.
A pályázatok céljai a civil szervezetek alapcél szerinti közösségteremtő, a hatókörébe tartozó közösség érdekében végzett tevékenységéhez kapcsolódó költségeinek biztosítása, civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése a működési költségeihez való hozzájárulás révén, illetve szakmai programjainak megvalósításának támogatása.
A pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. látja el.
A pályázatok beadási időszakai:
A „Civil szervezetek működésének biztosítására vagy szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására fordítható összevont támogatás 2019.” című kiírások tekintetében kollégiumonként eltérő időpontokban: 2019. január 16. – 2019. február 21. között.
A „Helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása 2019.” című pályázati kiírás tekintetében kollégiumonként eltérő időpontokban:2019. február 22. és 2019. március 29. között.
A pályázatokat az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszeren keresztül (EPER-ben) lehet benyújtani.
A pályázati kiírások a következő linkeken érhetők el: http://www.civil.info.hu/web/nea/palyazatok
www.bgazrt.hu
Üdvözlettel,
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

A Vidékfejlesztési Program energiahatékonyságot támogató pályázatának keretében első körben 128 kérelem támogatásáról és mintegy 7 milliárd forint megítéléséről határozott az Agrárminisztérium.
A döntésnek köszönhetően mezőgazdasági üzemek, illetve élelmiszeripari kisvállalkozások juthatnak fejlesztési forráshoz. A pályázat jelenleg is nyitott, így továbbra is lehetőség van a támogatási kérelmek benyújtására.
Az energiahatékonyság javítása fontos célja a Vidékfejlesztési Programnak, ezért a rendelkezésre álló összegek terhére 2018-ban önálló pályázatot jelentetett meg a tárca, melyen belül 30 milliárd forintra mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhattak és pályázhatnak jelenleg is.
Az Irányító Hatóság mostani döntésének köszönhetően az elnyert támogatást a pályázók az innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javítását – elsősorban megújuló energia felhasználásával – szolgáló fejlesztések megvalósítására használhatják. Egyéni projekt esetén a maximálisan elnyerhető támogatás 500 millió forint, közös projekt esetén pedig legfeljebb 1 milliárd forint.
A beruházások sikeres megvalósulása érdekében a pályázat feltételeiről az érintettek ezen az oldalon részletesen tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)

A fiatalok szerepvállalása az agráriumban nélkülözhetetlen az ágazat jövője tekintetében, éppen ezért fontos, hogy a gazdák munkájának és a vidéki életformának a bemutatása, népszerűsítése kellő hangsúlyt kapjon – mondta Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége budapesti rendezvényén.
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége az Agrárminisztérium támogatásával újra életre hívta a „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programot, amelynek célja, hogy a hagyományos falusi, kistelepülési életformát minél több korosztály számára közelebb hozza és szerethetővé tegye.
A helyettes államtitkár a program elindítása kapcsán szervezett sajtóeseményen elsőként a fiatal mezőgazdasági termelők helyzetéről adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy hazánkban is gyorsuló tendencia az agrár-népesség elöregedése, éppen ezért Magyarország Kormánya minden szükséges lépést megtesz a sikeres generációváltás megvalósulása érdekében.
Amellett, hogy a tárca szoros együttműködésben dolgozik a szakmai szervezetekkel a Vidékfejlesztési Program keretében is jelentős támogatást nyerhetnek a fiatal gazdálkodók. Mint mondta, a Fiatal Gazda Tematikus Alprogram keretében az induló gazdálkodókat támogató – a generációs megújulás előmozdítását ösztönző – felhívás keretében már több mint 1200 pályázó nyert el 40 ezer eurós támogatást. A mezőgazdasági üzemi beruházások esetében az Alprogram külön forráskeretet biztosít a jogosult fiatal gazdák részére. Az eddig meghozott döntések alapján mintegy 2400 fiatal gazdálkodó részesülhet mintegy 55 milliárd forintos támogatásban, amelyet például állattartó telepek, és kertészeti üzemek fejlesztésére, terménytárolók építésére, vagy öntözéses projektek megvalósítására fordíthatnak.
Viski József emlékeztetett arra is, hogy a fiatal gazdálkodók indulását szolgáló támogatások sikeres felhasználása érdekében elengedhetetlen, hogy a nyertes pályázók maradéktalanul megfeleljenek a pályázati követelményeknek. Így például az elnyert támogatás kifizetésének egyik fontos feltétele, hogy az egyéni vállalkozói státusznak megszakítás nélkül, folyamatosan fenn kell állnia.
(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó jogcímek:
– Az állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése (ÁÁF-Trágya)
– Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP-VP)
-Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés
– Egyedi szennyvízkezelés
– Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése
– Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése
– Állattartó telepek korszerűsítése
– Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése
– Sertéstartó telepek korszerűsítése
– Baromfitartó telepek korszerűsítése
– Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése
– Kertészet Korszerűsítése – üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével
– Kertészet Korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével
– Kertészet Korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztés fejlesztése
– Kertészet Korszerűsítése – gombaházak – hűtőházak létrehozására, meglévő gombaházak – hűtőházak korszerűsítése
– Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása
– Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése
– Diverzifikáció és mikrovállalkozás fejlesztése („Nagydiverz”)
– Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései
– Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése
– Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások
– Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása
– Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság
Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása
– Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért (REL-VP)
– Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházás
– Kertészet Korszerűsítése – kertészeti gépbeszerzés támogatása
– Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása
– Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása
– Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban
A segédletek az alábbi linken érhetőek el:
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/fooldal/-/journal_content/56/20182/6676322?refererPlid=20185&controlPanelCategory=current_site.content&fbclid=IwAR2GXK2ojEYtnBWopOJChlb8r_EiIJTcLikmhMgZA_Icc2O-RXgqfNtTAGk

Már 2019 januárjában megjelennek a pályázati felhívások, februártól lehet pályázni a Magyar Falu Program első 100%-os támogatású pályázatain 5000 fő alatti településeken. Az egyházi, valamint az önkormányzatok által üzemeltett közösségi terek felújításra és létrehozásra lehet pályázni elsőként majd. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta: a pályázati kiírások ütemezetten jelennek meg ebben az évben. Az önkormányzatokkal szemben nincs önerőelvárás, a finanszírozásnál pedig előnyt élveznek majd az alacsonyabb adóerő-képességű települések. Részletek és jelentkezés előminősítésre alább!
A pályázatok a Magyar Államkincstár bonyolítja le, a nyertesek rövid időn belül hozzájuthatnak a támogatási összeghez, és a pályázatok előfinanszírozottak lesznek. A falusi közszolgáltatások minőségének javítására 75 milliárd forint áll rendelkezésre. Mint mondta, 18 célterület jelöltek ki, a kedvezményezettek a helyi önkormányzatok és – két esetben – az egyházak lesznek.
Az üresen álló egyházi tulajdonú épületek – volt parókiák, plébániák, egyházi iskolák – felújítása mellett a programok szervezését, eszközvásárlást és a közösségi életet szervező személyek bérének és járulékának a költségeit is támogatják. Az egyházak pályázhatnak még temetők felújítására is.
Az önkormányzatok bölcsődék és óvodák létesítésre, felújítására, bővítésére, valamint orvoslakások építésére, orvosi rendelők felújítására vagy építésére, orvosi eszközök beszerzésére akár 100 millió forintos nagyságrendben is pályázhatnak.
A kormánybiztos szerint nagy érdeklődésre tarthat számot a belterületi utak és járdák felújítására szolgáló pályázatok.
A falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjármű-pályázataira 5 milliárd forint áll rendelkezésre, valamint 3 milliárd forint a falu- és tanyagondnokok bérezésére. A kormánybiztos elmondta, hogy tavaly év végén a kormány elfogadta a falusi útalap és a falusi közszolgáltatások minőségének javítását célzó kormányhatározatokat. Emlékeztetett arra, hogy a program intézkedéseire az idén legalább 150 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az ötezer lélekszám alatti települések életminőségének a javítására.
A falusi útalap keretében 50 milliárd forint jut idén, két szakaszban fognak megújulni alacsonyrendű utak, több mint 160 szakaszt újítanak fel 430 kilométer hosszan. Egyes munkálatok már márciusban megkezdődhetnek, a további útszakaszok felújítására legkésőbb ősz elején kerülhet sor. A kormány szándékai szerint 2020-ban 70-80 milliárd forint állhat majd rendelkezésre erre a célra. Ennek érdekében 2,5 milliárdos keretösszeget különít el idén a kormány ezeknek az útszakaszoknak a tervezésére – mondta Gyopáros Alpár.

A Magyar Falu Program alprogramok támogatási keretei részletesen a következőek:
– szolgálati lakás: 5 000 000 000 forint,
– bölcsődefejlesztés: 10 000 000 000 forint,
– óvodafejlesztés: 5 000 000 000 forint,
– óvodaudvar, illetve óvodai sport: 5 000 000 000 forint,
– orvosi rendelő, orvosi eszköz: 6 000 000 000 forint,
– orvosi ellátást segítő eszköz: 2 000 000 000 forint,
– polgármesteri hivatal felújítás: 2 000 000 000 forint,
– belterületi járdafelújítás anyagtámogatása, belterületi útfelújítás: 10 000 000 000 forint,
– sportparkok építése: 2 000 000 000 forint,
– temetőfejlesztés: 3 000 000 000 forint,
– eszközfejlesztés közterület karbantartására: 3 000 000 000 forint,
– falubusz (falugondnoki) program: 8 000 000 000 forint,
– helyi közösségi terek fejlesztése történelmi egyházak bevonásával – a helyi identitástudat erősítése: 7 000 000 000 forint,
– nemzeti és helyi identitástudat erősítése önkormányzatok és nemzeti kulturális intézmények bevonásával: 6 000 000 000 forint,
– okospontok kialakítása: 1 000 000 000 forint.

A felhívás tervezetek hamarosan elérhetőek, részletes tájékoztatásért jelentkezzen előminősítésre alább!
Forrás: MTI

A pályázati felhívás és segédletei az alábbi linken érhetőek el:
https://www.palyazat.gov.hu/kiegszlt-a-mezgazdasgi-termkek-rtknvelse-a-feldolgozsban-cm-felhvs-dokumentcija?fbclid=IwAR1eXzngz2SYJpdVxaZyu-XM1P_epRU7ouW-mEIw-o8YqSoKJTY38KRvL4M

Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy megjelentek a Tanyafejlesztési Program 2018. évi pályázatainak felhívásai, amelyek elérhetőek a kormány, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján.
A pályázati felhívásokban foglaltaknak megfelelően a nemzeti Tanyafejlesztési Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján 2019. január 28-án (hétfőn) reggel 8 órakor nyílik meg szerkesztésre és kitöltésre, a pályázatok véglegesítésére, egyúttal benyújtására 2019. február 4-e, 8 óra 00 perctől lesz lehetősége a pályázóknak 2019. február 11-e 24 óra 00 percig, vagy forráskimerülésig.
Forráskimerülés esetén – amennyiben a felhívásban meghatározott keretösszeg 300 %-át eléri a már benyújtott pályázatok támogatási igénye –, az Agrárminisztérium felfüggeszti a pályázat benyújtási időszakát. Ebben az esetben célterületenként külön közleményt tesz közzé a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján. Amennyiben az értékelés során megállapítható, hogy a benyújtott pályázatok támogatási igénye nem meríti ki a rendelkezésre álló keretet, az Agrárminisztérium újra megnyitja a benyújtási felületet.
(Agrárminisztérium)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), mint Támogató (továbbiakban: Támogató) az Országos Hulladékgazdálkodási Terv céljainak megvalósítása érdekében nyilvános pályázati felhívást tett közzé önkormányzatok számára.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv adatai alapján az illegális hulladéklerakók száma meghaladhatja az 1000-et.
A pályázaton települési önkormányzatok indulhatnak, a rendelkezésre álló keretösszeg összesen legfeljebb 240.000.000 Ft. A támogatás egyszeri, vissza nem térítendő támogatásnak minősül, amelynek rendelkezésre bocsátása egy összegben, előfinanszírozással történik. A támogatás maximális intenzitása 100%, az egy pályázattal elnyerhető támogatás összege legalább 500.000,- Ft, legfeljebb 3.000.000,- Ft.
A megvalósítás során az elhagyott, vagy jogellenesen elhelyezett hulladékkal érintett terület(ek) teljes hulladékmentesítését kell elvégezni.
A pályázatok 2019.01. 28. – 2019. 02. 28. közötti időszakban nyújthatók be.

A Vidékfejlesztési Program beruházási típusú intézkedéseinek általános elszámolási útmutatójához kapcsolódóan ezúton is felhívjuk a Tisztelt Kedvezményezettek figyelmét a kifizetési igénylés alapos és valósághű elkészítésének fontosságára.
A kifizetési igénylésben támogatás csak olyan kiadásokra igényelhető, amelyek ténylegesen megvalósultak, és a hozzájuk kapcsolódó költségek igazoltan felmerültek, azaz valós költségek. A kifizetési igénylésnek és az ahhoz csatoltan benyújtott számláknak, kapcsolódó számlarészletezőknek, az építési/felmérési naplónak, a szállítóleveleknek, a tevékenység megvalósulását, illetve a költség felmerülését alátámasztó további dokumentumoknak egymással is megfeleltethetően, a valóságnak megfelelő adatokat kell tartalmazniuk és a megvalósult tevékenységre, kiadási tételre, költségtételre kell vonatkozniuk.
A kedvezményezettnek a kifizetési igénylésben nyilatkoznia kell arról, hogy a benyújtott kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel, valamint a támogatás a támogatói okirat szerint vállalt, mérföldkövekhez rendelt ütemezésnek megfelelően került felhasználásra.
Ezzel összefüggésben az igénylés benyújtását megelőzően meg kell győződni arról, hogy a támogatói okirattal jóváhagyott projekt műszaki, szakmai tartalmában, költségvetésében, ütemezésében, vagy a projekthez kapcsolódó más adatokban időközben bekövetkezett változások az Irányító Hatóság felé a Magyar Államkincstáron (a továbbiakban: Kincstár) keresztül szabályszerűen bejelentésre kerülnek/kerültek.
Például, építés esetén
• a kifizetési igénylés keretében jelzésre kerül (csatolásra kerül a Módosított tételek indoklása, NYILATKOZAT AZ ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐR ELLENJEGYZÉSÉVEL, új vagy módosított árajánlatos tétel esetén 3 új árajánlat), ha az igénylésben elszámolni kívánt, egyes beépítésre került elemek (ajtó, ablak, tetőcserép, térburkolat, stb.) mérete/minősége/típusa megváltozott a tervezetthez képest, vagy
• önálló változás bejelentés keretében bejelentésre került a kifizetési igényléssel érintett projektelem műszaki, szakmai tartalmának esetleges csökkenése (a Módosított tételek indoklása, NYILATKOZAT AZ ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐR ELLENJEGYZÉSÉVEL, új vagy módosított árajánlatos tétel esetén 3 új árajánlat csatolásával).
Ezekben az esetekben különösen figyelni kell arra, hogy a kifizetési igénylésben a ténylegesen megvalósult költségtételre vonatkozó igazoló, alátámasztó dokumentumok kerüljenek benyújtásra és ne automatikusan a támogatási kérelemben tervezett tételek szerepeljenek a dokumentumokban.
Amennyiben a Kincstár, mint kifizető ügynökség által végzett helyszíni vizsgálat korábban már lezárt, a támogatás kifizetésével zárult kifizetési igénylésnél eltérést tár fel a helyszínen ellenőrzött beruházás és a dokumentumokban foglalt adatok között a támogatói okiratban jóváhagyott projekthez és/vagy a kifizetési igénylésben a támogatáshoz kapcsolódóan benyújtott dokumentumokhoz képest, akkor a Kincstárnak vizsgálnia kell, hogy az eltérésekkel összefüggésben megvalósult-e a támogatás jogosulatlan igénybevétele, ami szabálytalanság megállapítását vonhatja maga után.
Kérjük, hogy a fentiek szerint kellő körültekintéssel és gondossággal járjanak el a kifizetési igénylések benyújtásakor.
/MÁK/

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 11 milliárd forint összegű támogatásról született döntés, amely mintegy 700 gazdálkodó fejlesztéseit szolgálja. Az Irányító Hatóság mostani döntésével együtt programban vállalt kötelezettség mértéke meghaladja a 100 százalékot.
A napokban megítélt támogatások közül az Irányító Hatóság első körben mintegy 750 millió forintról határozott, amely a szolidáris gazdálkodás és a közösség által támogatott mezőgazdaság megvalósítására, valamint a rövid ellátási láncok, helyi piacok kialakítására, fejlesztésére biztosít forrást. Emellett az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzésére első körben 177 millió forintról született döntés.
További 2 milliárd forint megítélt támogatás szolgálja az élelmiszeripari fejlesztések megvalósítását, újabb 2 milliárd az ültetvénytelepítést, több mint 1 milliárd a kisüzemek fejlesztését, valamint szintén 1 milliárd forint segíti az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó beruházásokat, illetve közel 800 millió forint járul hozzá a tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztéséhez.
A Vidékfejlesztési Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása folyamatos, így többek között a most megítélt 11 milliárd forintból források jutottak az állattartóknak, de újabb támogatás megítéléséről született döntés a településképet meghatározó épületek rekonstrukciójára, többfunkciós közösségi tér létrehozására, valamint a külterületi közutak fejlesztésére is.
Az Irányító Hatóság a Vidékfejlesztési Program meghirdetése óta összesen 175 ezer kérelem támogatásáról határozott több mint 1300 milliárd forint értékben.
(AM Sajtóiroda)

A Vidékfejlesztési Program keretében nyújtandó támogatás igénybevétele iránti kifizetési igényléssel kapcsolatos általános tájékoztatásról szóló 31/2018. (V.30.) Kincstár közlemény 3. számú melléklete (Nyilatkozat az építési műszaki ellenőr ellenjegyzésével) az alábbi ponttal egészült ki:
1. Nyilatkozat a támogatással érintett projekt megvalósításáról
mely során a kedvezményezett, a műszaki ellenőr ellenjegyzésével nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat alapján elszámolni kívánt projekt(rész) a támogatási kérelemben feltüntetett és a támogatói okirattal jóváhagyott építési és/vagy árajánlatos tételek szerint kerül(t) megvalósításra.
A kiegészítés miatt a 4. számú melléklet (Kitöltési útmutató) frissítésére is sor került.
A dokumentumok az alábbi linken érhetőek el:
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/31-2018-v-30-szamu-kincstar-kozlemeny
A kedvezményezettnek a 3. számú mellékletben szereplő „Nyilatkozat az építési műszaki ellenőr ellenjegyzésével” elnevezésű nyilatkozatot minden építéshez kapcsolódó változás bejelentés vagy építéssel érintett kifizetési igénylés benyújtásakor csatolnia kell a változás bejelentés iránti kérelemhez, illetve a kifizetési igényléshez.

/MÁK/

Legalább 150 milliárd forintot fordít a kormány a Magyar falu program intézkedéseire már 2019-ben a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéden.
Gulyás Gergely kiemelte: a kormány célja, hogy a vidéken, kistelepüléseken élő emberek életminősége a lehető legmagasabb legyen, a közszolgáltatások elérhetősége a legkisebb településeken is lényegesen javuljon. Ennek érdekében a kormány 150 milliárd forintot különít el a Magyar falu program három célterületére.
A miniszter elmondta: a közszolgáltatások fejlesztésére 75 milliárd, a vidéken maradást segítő “falusi csok” programra 25 milliárd, a mellékúthálózat fejlesztésére pedig további legalább 50 milliárd forintot fordít a kormány. Hozzátette, jelenleg is folynak a tárgyalások további 25 milliárd forintos kormányzati támogatásról, amelyet szintén útfejlesztésre fordíthatnak majd a kistelepülések.
A 150 milliárd forintos forrásból 25 milliárdot az útalapból finanszíroznak, 125 milliárdot pedig az általános tartalék terhére biztosít a kormány.
Gulyás Gergely közölte: ma Magyarország 3155 települése közül 2887 ötezer fő alatti. Ez azt jelenti, hogy a települések 90 százaléka ötezer lakosúnál kisebb falu vagy kisváros, és ezekben él a magyar lakosság csaknem egyharmada.
A “falusi csok” bevezetése a vidéken maradást segítő program lesz – mondta a miniszter. Hozzátette: a kormány a családügyi konzultáció végeredményét megvárva fog dönteni a családi otthonteremtési kezdemény (csok) kiterjesztéséről, amelyen belül külön kiemelt formát jelent majd a “falusi csok”.
A másik célterület a mellékúthálózat fejlesztése, amely a három és több számjegyű utakat érinti. Ott lehet a fejlesztéseknek része két számjegyű út is, ahol egy rövid szakasz megújítása a faluból munkára járók közlekedését szolgálja – jegyezte meg.
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a közszolgáltatások fejlesztéseit sorolva elmondta: óvodák felújítására és bővítésére ötmilliárd, bölcsődei fejlesztésekre tízmilliárd, óvodai sporteszköz-beszerzésre és udvarfejlesztésre szintén ötmilliárd forint áll rendelkezésre.
Négymilliárd forintot fordíthatnak kistelepülési orvosi rendelők felújítására, további kétmilliárdot orvosi eszközpark beszerzésére, emellett ötmilliárdot a lakhatás biztosítására. A szolgálatilakás-programot olyan önkormányzatok számára hirdetik meg, ahol betöltetlen háziorvosi praxis van.
Ezen túlmenően, ahol arra szükség van, óvodai, bölcsődei, önkormányzati pénzügyes, jegyző és körzeti megbízottak számára kínálnak szolgálatilakás-lehetőséget a falvakban – tette hozzá.
Polgármesteri hivatalok felújítására kétmilliárd forintot, belterületi út- és járdafelújításra 8+2 milliárd forintot szánnak, hárommilliárd forintból pedig közterületek karbantartását szolgáló eszközök – traktor, fűnyíró, ágaprító, sövényvágó – beszerzésére nyílik lehetőség. Falvak egyházi és önkormányzati temetőinek komplex rendezésére hárommilliárd, sportparkok építésére két típusban kétmilliárd forintot biztosít a program a kormánybiztos tájékoztatása szerint.
A falu- és tanyagondnoki szolgálatok működtetésére nyolcmilliárdos támogatás áll rendelkezésre három célterületen: már működő szolgálatok elöregedett járműveinek cseréjére vagy számukra új busz vásárlására, illetve új szolgálat indításához gépjárműbeszerzésre.
Gyopáros Alpár hozzátette: a buszbeszerzés áfatartalmának kormányzati támogatásával lehetőség nyílik arra, hogy a falvak a lecserélt régi buszaikat határon túli, Kárpát-medencei magyar közösségeknek juttathassák el.
A kormánybiztos azt is elmondta – bár nem a program részeként -, hogy kezdeményezték a Pénzügyminisztériumnál a falu- és tanyagondnoki szolgálatok állami normatívájának emelését. A korábbi 2,5 millió forintos normatíva 600 ezer forinttal kiegészített összegét további egymillióval, 4,1 millió forintra növelnék, és a lélekszámi korlátot ezer főre emelnék.
Gyopáros Alpár elmondta: ott, ahol üresen álló egyházi tulajdonú épületek – volt parókiák, plébániák, egyházi iskolák – vannak, a felújításra, eszközvásárlásra és a működési költségek támogatására országosan hétmilliárd forint áll rendelkezésre. Ugyanilyen módon önkormányzati tulajdonú közösségi terek fejlesztését hatmilliárd forinttal támogatja a program.
A közszolgáltatási forrásokat 2019-ben több körben pályázati támogatás formájában írják ki, az önkormányzatokkal szemben nincs önerőelvárás, az előfinanszírozásnál pedig előnyt élveznek majd az alacsonyabb adóerő-képességű települések – mondta.
Gyopáros Alpár kiemelte: a Magyar falu program kidolgozása során falvakban élő vagy dolgozó szakemberekkel és öt önkormányzati érdekképviseleti szervezettel működtek együtt, országszerte huszonhét helyszínen több mint 2200 települési és civil szervezeti vezetővel konzultáltak.
Arról is beszélt: ezt nem egyéves intézkedésnek, hanem hosszú távú programnak szánják. Terveik szerint 2020-tól a falvak gazdaságélénkítésével, a közösségi közlekedés, a kiskereskedelmi ellátottság fejlesztésével is foglalkoznak. Arról is beszélt, hogy a Digitális jólét programnak köszönhetően minden háztartásnak lehetősége lesz szélessávú internetelérésre.
Forrás: MTI

A Magyar Közlöny 187. számában (2018. november 28.) megjelent a 2018. évi LXXXIII. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról.
A törvény több lépcsőben, 2018. november 29-én, 2019. január 1-jén, 2019. április 1-jén, 2019. április 18-án és 2020. január 1-jén lép hatályba.
A beruházókat, kivitelezőket, pályázókat érintő egyik legfontosabb változás az alábbi:
A Kbt. 5. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból – ide nem értve a pénzügyi eszközzel
kombinált vissza nem térítendő támogatásokat – megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás
lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy – az egyházi jogi
személyek kivételével –, amelynek beszerzését szolgáltatás megrendelés vagy árubeszerzés esetén legalább
az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább
háromszázmillió forint összegben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy
közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés
a) a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásból,
b) egyedi munkahelyteremtési támogatásból,
c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,
d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,
e) vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy
f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó
támogatásból
valósul meg.
A módosítást tartalmazó Magyar Közlöny az alábbi linken érhető el:
http://www.magyarkozlony.hu/…/9221559a485e76385…/megtekintes

Problémás az adószerkezet a hazai agráriumban, mivel bonyolult és átláthatatlan. A gazdálkodók körében rendkívül népszerű őstermelői igazolvány pedig túlnőtte eredeti célját. Ezzel szemben kihasználatlan területnek tűnik a családi gazdaság, amit sem cégjogi sem adójogi szempontból nem képes kezelni a közigazgatás. A tervek szerint egy átláthatóbb szerkezetben működő családi gazdaság 100 millió forint árbevételig adómentességet élvezhetne. A múlt heti Portfolio Agrárszektor konferencián ez a forró téma egy külön szekciót kapott.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) néhány hónapja online felmérést végzett a kamarai tagok körében, hogy muníciót szerezzen az őstermelés adózási és járulékfizetési szabályainak átalakításához. Rendkívül aktuális és izgalmas téma ez ma a mezőgazdasági vállalkozások körében, ezért is kapott külön szekciót az idei Agrárszektor konferencián. A beszélgetést Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyette moderálta, résztvevői voltak:
Cseh Tibor András, szakmai titkár, MAGOSZ
Cseszlai István, stratégiai igazgató, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Farkas Gábor, igazgató, PwC Magyarország
Juhász Anikó, helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója az adórendszer átalakítását célzó kamarai javaslatokat ismertette, amelyek jelenleg a pénzügymninisztériumi egyeztetés fázisában vannak. Az elképzelés szerint elsősorban az őstermelői tevékenység eredeti formáját erősítenék, hogy az otthoni, háztáji gazdálkodásban megtermelt árukat minél egyszerűbben adhassák el a termelők, és csak az vegye igénybe az ezzel járó adómentességet, akit valóban meg is illet.
Új vállalkozási formaként létrejönne a családi mezőgazdasági vállalkozás, amely jogi személyiséggel bírna. A cégbe bevihetők a különböző vagyontárgyak, a könyvelő egyszerűen készítheti el az adóbevallást, a bevétel pedig 100 millió forintig adómentes lenne. Egy megkötés lenne: férj és feleség nem alapíthat két családi mezőgazdasági vállalkozást, és egy személy ugyanazzal az eszközállománnyal ugyanazt a tevékenységet csak egyetlen működési formában végezheti. Ezzel elejét lehetne venni annak, hogy a családtagok egyszerre kft., egyéni vállalkozó és családi gazdálkodó formájában is működhessenek. A kamara javaslata szerint az átláthatóan működő családi mezőgazdasági vállalkozást 100 millió forint árbevételig adómentesség illetné meg, a bevételekbe az uniós támogatások nem számítanak bele.
A témában rendezett kerekasztal-beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy speciális, de a jelenleginél jóval egyszerűbb adózásra van szükség a mezőgazdaságban. Farkas Gábor, a PwC Magyarország igazgatója nem feltétlenül tartja működőképesnek azt a modellt, ami szimplán egy adott bevételszintig adómentessé teszi a működést. A szakember úgy véli, egyéb gazdasági célokat (pl. a gazdálkodó precíziós módszereket alkalmaz) is mellé kellene rendelni ennek a feltételnek. Farkas Gábor szerint nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a mezőgazdasági termelők számára számos egyéb adókedvezmény létezik (pl. az energiahatékonysági beruházások kapcsán), amit igénybe vehetnének, mégsem teszik.
A beszélgetés során jól kirajzolódott, hogy a családi gazdaságok létrehozása nem is feltétlenül adóügyi kérdés, az adózás csupán az egyik fontos eleme ennek. A MAGOSZ képviseletében megszólaló Cseh Tibor András szakmai titkár szerint lényeges, hogy ezzel a formával egy jogi-gazdasági egység jönne létre, ami az agráröröklés és a hitelképesség kérdéseire, vagy a társadalombiztosítási jogviszony igen érzékeny problémakörére is választ adhatna.
A beszélgetést moderáló Papp Gergely szerint a kamara legfőbb célja, hogy az adóreform semmiképpen ne érintse negatívan a gazdákat. A NAK szakmai főigazgató-helyettese elmondta: jelenleg az egyeztetések közepén tartanak, sok minden nem tisztázott még, rengeteg aspektust kell még figyelembe venniük. Így pl. nem tisztázott, hogy az unióban nem számít-e tiltott támogatásnak a javaslatuk. A legfőbb szempontjuk a gazdaságfehérítő hatás mellett az, hogy a végén a hazai mezőgazdasági termelők helyzete jobb legyen a jelenleginél, és a becsületesen adózók semmiképpen ne kerüljenek hátrányba. Amennyiben sikerül a megfelelő feltételekkel átvinni a javaslatot, akkor az új szabályozás 2020-tól lépne életbe. Cseszlai István tájékoztatása szerint a gazdálkodók számára viszonylag hosszabb, egyéves átmeneti időszak áll majd rendelkezésre, hogy megvitassák, kiszámolhassák és eldönthessék, melyik működési forma éri meg nekik a leginkább.
Forrás: https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/vege-az-adooptimalizalasnak-2020-tol-jon-a-csaladi-ceg.12081.html?fbclid=IwAR2lhBRgfoYjplUf6eab17I4Yx0LApz1JjQnyz0AK1J1ztzSVcdnEJZpOu8

A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázati felhívások kapcsán támogatói okirattal rendelkező kedvezményezettek által benyújtott időközi (vagyis nem utolsó/záró) kifizetési igénylések feldolgozása során számos esetben előfordul, hogy a hiánypótlást követően is marad a kifizetési igénylésben olyan hiányosság és/vagy hiba és/vagy ellentmondás, amelynek megoldása, illetve feloldása tekintetében a jogszabály által biztosított korlátozott további egyeztetési lehetőség – amellett, hogy akár jelentősen meghosszabbíthatja a kifizetési igénylés elbírálásának időtartamát, – nem vezet eredményre, ezért elutasításra kell, hogy kerüljön a kifizetési igénylés.
A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet /a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet/ 132. § (2) bekezdése értelmében „Időközi kifizetési igénylésnél vagy szakmai beszámolónál legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor hiánypótlásra.”
Tájékoztatjuk a Tisztelt Kedvezményezetteket, hogy ilyen esetben a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet I. mellékletének 143.3. bekezdése alapján az elutasított elszámoló bizonylatok támogatástartalmát a kedvezményezett egy következő időközi kifizetési igénylés összeállítása során újból igényelheti, ha a korábban nem teljesített hiánypótlási, illetve elutasítási indok ezt lehetővé teszi.
Jellemző példa a fentiekre, hogy a kedvezményezett nem tudta a hiánypótlást időben, megfelelően teljesíteni, és ha emiatt valamely számla, és/vagy más elszámoló bizonylat elutasításra kerül (ezáltal pedig az arra jutó támogatás nem kerül kifizetésre), a kedvezményezettnek lehetősége van a soron következő kifizetési igénylések bármelyikében, de legkésőbb a záró kifizetési igénylésben az érintett számlát és a kapcsolódó dokumentumokat ismételten benyújtani.
Ezzel ellentétben azonban, ha például a kifizetési igénylésben benyújtott kiadási tétel tekintetében a helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett a kifizetési igénylésben a támogatói okiratban jóváhagyottól eltérő olyan tétel elszámolását kezdeményezte, amely nem támogatható, akkor nincs lehetősége az érintett számla újabb kifizetési igénylésben való benyújtására.
A fentiek alapján tehát a kifizetési igénylés elutasítása nem eredményezi automatikusan a fejlesztés, a projekt ellehetetlenülését.
Erre tekintettel kérjük továbbá a Tisztelt Kedvezményezetteket, hogy ha azt észlelik, hogy a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak akár csak részben nem tudnak (határidőben) eleget tenni, vegyék fontolóra a hiányos kérelem visszavonása mellett a kifizetési igénylés megfelelő adattartalommal történő ismételt benyújtását. Mindez az ügyintézés és a kifizetés felgyorsítását eredményezi.
/MÁK/

Az érvényes őstermelői igazolványhoz szükséges következő évi értékesítési betétlap bármikor kérelmezhető, nem szükséges várni 2019. március 20-ig.
A gazdálkodó kizárólag érvényes őstermelői igazolvány birtokában minősül őstermelőnek. Az igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá tartozó értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos. Azaz a gazdálkodó, akkor minősül őstermelőnek, ha az igazolványhoz rendelkezik az adott évre szóló értékesítési betétlappal is.
Az értékesítési betétlap nem csak az adott évre, de a soron követkő két adóévre is kérelmezhető az igazolvány 5 éves hatályossági ideje alatt. Ezért ha még nem rendelkezik a 2019. évre szóló értékesítési betétlappal, úgy javasoljuk, hogy még idén, az ünnepek előtt érvényesítse őstermelői igazolványát a következő évre a folyamatos őstermelői jogviszony és a szabályos januári őstermelői értékesítés miatt.
A mezőgazdasági őstermelők értékesítésre vonatkozó legfontosabb szabályokról itt olvashatnak:
https://www.nak.hu/…/2214-tajekoztato-mezogazdasagi-osterme…
Az idei ügyintézéssel elkerülheti a 2019. január 1. és a március 20. közötti sorban állást is, ami az őstermelői igazolványok visszamenőleges érvényesítése miatt alakulhat ki.
Az értékesítési betétlapot az érvényes lakcímkártyán szereplő bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti megyében kérelmezheti a falugazdásztól.
A falugazdászok elérhetőségeiről itt tájékozódhatnak:
https://www.nak.hu/component/offices/items
Az ügyintézéshez szükséges a személyazonosság megállapítására alkalmas érvényes igazolvány és az őstermelői igazolvány is. Az őstermelőnek, közös igazolvány esetén az őstermelő családtagoknak is személyesen jelen kell lenniük az ügyintézés alkalmával. Amennyiben a személyes megjelenés nem biztosítható, úgy az őstermelő helyett eljáró személy képviseleti jogosultságát közokiratban foglalt meghatalmazással, vagy egészségügyi állapotra való tekintettel a kezelőorvos által kiállított igazolással és teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell igazolni.
Az őstermelői igazolvány érvényesítését, az értékesítési betétlap kiadását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara továbbra is díjmentesen végzi.
/NAK/

Jelen közlemény kiterjed a Vidékfejlesztési Program valamennyi felhívására, – a helyi felhívásokat is ideértve – mely lehetőséget biztosít forgalmi engedélyhez kötött mezőgazdasági jellegű közúti járművek (elsősorban erő- és munkagép) beszerzésére.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó szabályainak megfelelően valamennyi fent nevesített felhívás előírja, hogy „Gépberuházás esetén kizárólag olyan első üzembe helyezésű, a támogatási kérelem benyújtásának évétől számított legfeljebb két éve gyártott gépek, technológiai berendezések beszerzése és beépítése támogatható, amely a támogatható tevékenység megvalósítását szolgálja.”.

Az EMVA Irányító Hatóság ezúton kívánja felhívni a támogatást igénylők és a kedvezményezettek figyelmét arra, hogy annak igazolására, hogy ha egy külföldön vagy Magyarországon forgalomba helyezett jármű rendeltetésszerű használata csak a kedvezményezett tulajdonszerzését követően kezdődik meg, a Közlekedési Hatóságtól kérni kell a jármű műszaki adatlapján az üzemóra állásra vonatkozó adat rögzítését a megjegyzés rovatban. Támogatás kizárólag abban az esetben folyósítható, amennyiben az üzemóra számláló igazolt állása azt támasztja alá, hogy a jármű rendeltetésszerű használatbavétele a kedvezményezett általi tulajdonszerzést megelőzően még nem történt meg.

Az “EGYH-KCP-19 Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása” előirányzat célja az egyházi közösségek hitéleti, kulturális, oktatási, közösségépítő és felzárkóztató tevékenységével szorosan összefüggő helyiségek felújításának, kialakításának illetve működtetésének támogatása.
Ezen célirányzat alapján támogathatóak a közösségi célú helyiségekben megvalósuló egyházi hitéleti, kulturális, oktatási, szociális, közösségépítő vagy vallásturisztikai rendezvények, táborok, kiállítások, programok, szolgáltatások. Ezen kívül támogathatók azok az egyházi ingatlan-felújítások, melyekben a helyi közösség hitéleti tevékenysége, valamint kulturális közösségépítő események valósulnak meg (pl. ifjúsági nevelés, szociális és gyermekvédelmi tevékenység, a család megtartó erejét szolgáló egyházi rendezvények, zenei, képző- és alkotóművészeti programok, képzések, hitéleti oktatás, nem iskolarendszerű képzések, szolgáltatások, felzárkóztató rendezvények).
Támogatható továbbá a határon túli és ott a magyarság megmaradását szolgáló egyházi közösségek projektjei: hitéleti, kulturális, oktatási, szociális és közösségépítő tevékenységek, továbbá közösségi programokat szolgáló helyiségek felújítása vagy kialakítása.
Az igénybejelentések közül prioritást élveznek az egyházi zarándoklatok, valamint az abban résztvevők számára létesített zarándokszállások felújítása, építése, továbbá a családi életre és életvédelemre felkészítő alkalmak és táborok, ezen kívül az igények elbírálása során előnyt jelent a felettes egyházi szerv ajánlása.
Az igényelhető támogatás minimális összege 200 000 Ft, a maximális összeg 5 millió Ft.
Az “EGYH-EOR-19 Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások” előirányzat az egyházi hitéleti vagy közfeladat-ellátás helyéül szolgáló műemlék ingatlanok védelmét, felújítását, bővítését, valamint egyéb szükséges egyházi felújítási, építési beruházások támogatását szolgálja. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező kárpát-medencei egyházi műemlékek és a kárpát-medencei magyar egyházak nemzetmegtartó szerepének növelését célzó egyéb beruházások, felújítások támogatására.
A támogatás igényléséhez hazai igénylők esetében szükséges a felettes egyházi szerv ajánlása.
Az igényelhető támogatás minimális összege 1 millió Ft, a maximális összeg 15 millió Ft.
Mindkét előirányzat esetében támogatási igényt nyújthatnak be:
Egyházi jogi személyek, amelyek az egyházi szervezetk valamelyik GFO kódjával rendelkeznek (GFO kódok szerint: 551, 552, 555, 559)
Határon túli magyar ajkú egyházi jogi személyek
A pályázati felhívás két előirányzatára egy-egy darab egyedi igénybejelentést lehet benyújtani úgy, hogy a két kategóriában nem lehet ugyanaz a benyújtott kérelem tárgya.
Mindkét előirányzat esetében az igénybejelentések benyújtásának határideje: 2018. november 30.
A pályázati felhívás itt érhető el:
http://bgazrt.hu/tamogatasok/hazai_tamogatasok/egyhazi_tamogatasok/2019_evi_egyhazi_celu_tamogatasok/?fbclid=IwAR03Eh9E-W7yWyLv7dcG8_Rn-TJnMZHpp4fUutcBm8C2XPZwWUjHFKZyilg

Még az idén várható a második világháborús emlékművek és hadisírok felújítására, renoválására, helyreállítására pályázati felhívás megjelenése.
A pályázati program célja, hogy ily módon is ébren tartsa a második világháborúval kapcsolatos társadalmi emlékezetet, s ezáltal hozzájáruljon a közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló magyar és európai identitás erősítéséhez.
A felhívás keretében az elhanyagolt, a forráshiány miatt nem megfelelően gondozott II. világháborús emlékművek, hadisírok állagmegőrző karbantartására és felújítására van lehetőség.
A támogatási kérelmeket előreláthatólag megyei, megyei jogú városi, városi, települési önkormányzatok, civil szervezetek, közalapítványok, egyházak és egyházi jogi személyek nyújthatják be.
A támogatható tevékenységek előreláthatólag az alábbiak:
– II. világháborús emlékművek renoválása, a helyi emlékművek helyreállítása
– az emlékmű környezetének, talapzatának helyreállítása
Támogatás várhatóan az alábbi jogcímekre igényelhető:
– kivitelezési költségek;
– restaurálási költségek;
– szakértői díjak (művészettörténész, restaurátor, muzeológus, statikus és építész szakértők);
– tervezői díjak
/MNVH/

Tájékoztatjuk a Tisztelt Támogatást Igénylőket, hogy a közleményben felsorolt, Széchenyi 2020 keretében megjelent felhívások az alábbiak szerint változtak:
Amennyiben a Kedvezményezett létszámbővítés tekintetében vállalást tett, úgy annak nem a záró kifizetési kérelem benyújtásakor, hanem először a fenntartási időszak kezdetétől számított 12 hónap átlagában vagy – bizonyos felhívások esetében – annak letelte után kell igazoltan megvalósulnia.
Az agrár-beruházási felhívások kapcsán törlésre került a kritérium, miszerint az újonnan felvételre kerülő munkavállaló legutolsó bejelentett munkahelye nem lehet a támogatást igénylő kapcsolt vállalkozásának, partnervállalkozásának vagy természetes személy közeli hozzátartozójának többségi tulajdonában álló vállalkozásnak a megvalósítás helyszíne szerinti megyében működő telephelye.
Felhívjuk a Tisztelt Kedvezményezettek figyelmét arra, hogy a foglalkoztatotti létszámbővítésre tett vállalást projektenként kell teljesítenie a kedvezményezettnek, azaz a több támogatott projekt kapcsán tett vállalások összeadódnak.
Egyes felhívásokban a fentiek szerint módosított szabályozásoknak megfelelően változtak a műszaki, szakmai tartalomban, illetve az egyéb elvárásokban foglalt kritériumok, amelyekhez igazodnak a Támogatói Okirat és a Jogkövetkezmények című mellékletek is.
A VP2-4.1.4-16 azonosítószámú, A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című felhívás esetében módosult az „5.6. Az elszámolhatóság további feltételei” című fejezet 6. számú pontja, törlésre került, hogy „az első időközi kifizetési igényt legkésőbb a Támogatói Okirat kézbesítését követő naptól számított 6 hónapon belül be kell nyújtani.”
https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-26-db-a-vidkfejlesztsi-program-keretben-megjelent-felhvs?fbclid=IwAR1ttHY-mQ0NDrM3rU-KgsnDzh1A-NlguezgkIfpXNuPlo1n3jdk3HhVvLA

2019-ben a kisebb civil szervezeteknek kétszázezer forintos egyszerűsített támogatást vezet be a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), a nagyobbaknál pedig összevonják a korábbi működési és szakmai célú támogatást – hangzott el Tatabányán, az Alap 2019-es változásait bemutató országos előadássorozat első állomásán. A kisebb szervezetek, a közösségekért helyi szinten tenni akaró egyesületek, alapítványok pályázatai a feltételeknek megfelelve a keret kimerüléséig gyakorlatilag automatikusan évi kétszázezer forint támogatást nyerhetnek el – mondta el Kecskés Péter, a Miniszterelnökség Civil és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője. Az előadó tájékoztatása szerint az egyszerűsített támogatásra csak nem országos hatókörű szervezetek pályázhatnak, amelyek két évre visszamenőleg rendelkeznek számviteli beszámolóval, és éves bevételük nem éri el az ötmillió forintot. A nagyobb civil kezdeményezések számára korábban szakmai és működési célú pályázat létezett két külön kiírással. Jövőre a két támogatási formát egyesítik, és a korábbi gyakorlatnak megfelelően kollégium dönt a pályázat sikeréről.

(MNVH)

A rendelkezésre álló vidékfejlesztési források mentén, összesen mintegy 63 milliárd forint keretösszeggel, három új pályázati felhívást jelentetett meg az Agrárminisztérium. A pályázati lehetőségek az élelmiszer-feldolgozás és a borászat, az ökológiai gazdálkodás, valamint a kiskérődző-tejágazat szerkezetátalakításának támogatását szolgálják.
A most megjelent felhívások közül újabb, mintegy 12 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírással számolhatnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. 2016-ban ezen a területen már születtek támogatói döntések, akkor az Irányító Hatóság közel 2200 kérelmet támogatott, 62 milliárd forint összegben.
A kiskérődző-tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra mintegy 680 millió forintot csoportosított át a tárca, melynek célja a juh- és kecskeágazat helyzetbe hozása. Mindkét vidékfejlesztési pályázat esetében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. december 1-től nyílik lehetősége a gazdálkodóknak.
Az Agrárminisztérium az élelmiszeripar és a borászat számára is megjelentetett egy újabb, 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot, ami a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló beruházások sikeres megvalósítását szolgálja. Az Irányító Hatóság a korábban megjelent vidékfejlesztési pályázatok keretében már közel 150 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött az ágazati szereplők részére. A Vidékfejlesztési Program napokban megjelent új élelmiszeripari pályázatára 2019. január 2-től nyújthatók be a támogatási kérelmek.
A pályázati felhívások részleteiről ezen az oldalon tájékozódhatnak az érintettek.
(AM Sajtóiroda)

A pályázat célja a biológiai sokféleség fenntartása és növelése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédőszerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, és az élelmiszerbiztonság garantálása.
A pályázati felhívásra támogatási kérelmet az aktív mezőgazdasági termelők nyújthatnak be, a támogatás feltétele az ökológiai gazdálkodás minősítési előírásainak megfelelő gazdálkodás folytatása a kötelezettségvállalás 5 éves időtartama alatt az átállás alatt levő és az átállt területeknél egyaránt.
Az elnyerhető támogatás összege a következőképpen alakul:
Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés esetén a támogatás összege:
Szántóföld: 242 euró/ha/év
Zöldség: 516 euró/ha/év
Almafélék: 1040 euró/ha/év
Szőlő: 873 euró/ha/év
Egyéb gyümölcs: 734 euró/ha/év
Gyepgazdálkodás: – ha a legeltetés legalább 0,3 ÁE/ha/év – 147 euró/ha/év
Ökológiai gazdálkodás fenntartása esetén a támogatás összege:
Szántóföld: 172 euró/ha/év
Zöldség: 366 euró/ha/év
Almafélék: 802 euró/ha/év
Szőlő: 674 euró/ha/év
Egyéb gyümölcs: 568 euró/ha/év
Gyepgazdálkodás: – ha a legeltetés legalább 0,3 ÁE/ha/év – 147 euró/ha/év
A támogatási kérelmek elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történő benyújtására 2018. december 1. és 2018. december 31. között van lehetőség.
A pályázati felhívás tervezete itt érhető el:
https://www.palyazat.gov.hu/node/68859?fbclid=IwAR36ku_-PX6zHk6LkBMPo8EiDMrcZvYuFSe9aSXuZiwvx4f7owEf0jcxwjU

Október 16-ával elindul a 2018. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó, közvetlen támogatási jogcímeket érintő előlegek kifizetése.
2018-ban 172 ezret meghaladó számú egységes kérelem érkezett be közel 5 millió hektár mezőgazdasági területre. Az elmúlt évek gyakorlata alapján a közvetlen támogatásokat érintően idén is sor kerül előlegfizetésre. Az Európai Központi Bank által közreadott, 2018. szeptember 28-i hivatalos árfolyam 324,37 forint/euró, ennek alapján kerültek meghatározásra a 2018. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó hazai támogatási összegek és kezdődhet meg az előlegfizetés.
A kifizetések tekintetében fő prioritás, hogy minél több termelő részesülhessen a közvetlen támogatásokat érintő előrehozott kifizetésben és az minden olyan jogcímen elinduljon, ahol lehetséges. Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket követően, valamint a kérelmeket érintő kockázatkezelési gyakorlat eredményei függvényében kezdi meg a Magyar Államkincstár a problémamentes kérelmek esetében az előleg utalását.
A 2018. évi kérelmek után fizethető alaptámogatás (SAPS) – zöldítés nélküli – számított előzetes összege 47 862,44 forint/hektár, a jogosult és hibátlanul igénylő gazdálkodók ennek 50%-a körüli támogatási előleggel számolhatnak. A zöldítési jogcím tekintetében a szabályrendszer ellenőrzése az Európai Bizottság döntése értelmében bonyolultabbá vált, és nagyobb adminisztratív terhet is jelent a gazdák számára. Annak érdekében, hogy a gazdák ne lássák kárát az előírások végrehajtásának, és ne kelljen később a Bizottság utasítása alapján visszakövetelni a már kifizetett támogatásokat, hosszabb ellenőrzési folyamatra van szükség. A megnövekedett ellenőrzési feladatok végrehajtását követően a zöldítési kifizetések nagy ütemben indulnak majd meg.
Az egyes ágazati támogatások közül a termeléshez kötött anyajuh és tejhasznú tehéntámogatás mellett a fiatal mezőgazdasági termelőket és a kistermelőket érintő célzott jogcím esetében is megindul a kifizetés 2018-ban. A gyümölcstermesztőket érintő idei negatív piaci helyzetre való tekintettel a Magyar Államkincstár mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyümölcstermesztéshez kapcsolódóan is sor kerülhessen előrehozott kifizetésre a termeléshez kötött támogatás tekintetében.
Az előlegfizetésre legkésőbb november végéig van lehetőség, utána a részfizetések kezdődnek meg. Ezen túl – fő szabály szerint – a 2018. évi egységes kérelmek után járó támogatásokat 2019. első félévének végéig kell a Magyar Államkincstárnak megítélnie és kifizetnie.
A közvetlen támogatásokon túlmenően megkezdődik az átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT) közül a tej, a hízottbika, a szarvasmarha extenzifikációs valamint a termeléshez kötött anyajuh jogcímek kifizetése. Az idei kedvezőtlen időjárás okozta gyenge terméseredmények miatti veszteségek hatásainak enyhítése érdekében a dohány termesztők számára az év végéig a 2019. évi történelmi bázis alapján számított támogatás egy része előrehozott módon kerül kifizetésre.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium számára kiemelt jelentőségű a vidéki térségben található munkahelyek megőrzése, amelyek biztos megélhetést jelentenek, valamint helyben maradásra ösztönzik a mezőgazdaságból élő lakosságot. A LEADER program keretében hozzáférhető támogatások is ezt a célt szolgálják – jelentette ki Farkas Sándor parlamenti államtitkár az erdélyi Mezőpetriben tartott Leader Napok rendezvényen.
A vidéki térségek az ott élők számára garantálják az életfeltételeket, valamint olyan – mással nem helyettesíthető – szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek az egész társadalom számára biztonságos élelmiszerellátást, jó környezetminőséget, természeti erőforrásokat és értékeket, regenerációs és rekreációs lehetőséget kínálnak. A vidék sikereinek a társadalom minden tagja részese – mondta Farkas Sándor.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a közösség által vezérelt helyi fejlesztési programokra, azaz a LEADER-ekre. Ezen programok az innovatív megközelítésekre épülő, fenntartható vidékfejlesztés megvalósítására fókuszálnak. A természeti erőforrások és értékek megőrzése, az azokkal való felelős, fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése, az épített és a természeti környezet védelme a XXI. században egyre inkább felértékelődő, egymással szorosan összefüggő, nemzetbiztonsági jelentőségű stratégiai feladat.
A Mezőpetriben tartott esemény – amelyen számos vállalkozó, mezőgazdasági termelő mellett a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek képviselői vettek részt – célja a Leader Program népszerűsítése, a megvalósított pályázatok bemutatása, a helyi szereplők térségen kívüli kapcsolatrendszerének és a nemzetközi tudásmegosztásban megszerezhető készségeinek fejlesztése.
(AM Sajtóiroda)

Az okosfalvak-szemlélet segíthet megállítani a vidék elöregedését és ezzel együtt az elvándorlást, illetve javíthatja a falvak szolgáltatásainak színvonalát, valamint újraértelmezheti a vidékfejlesztést. Az EB ez irányú programjáról tanácskoztak Gödöllőn Phil Hogan részvételével.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Okosfalvak elnevezéssel tartott szakmai konferenciát október 8-án hétfőn Gödöllőn. A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottság tagja, a konferencia házigazdája felidézte, hogy még 2015-ben nyújtotta be az Európai Parlamentnek (EP) és az Európai Bizottságnak (EB) azt az egyéni kezdeményezést, amely az európai ökoszociális falvak kialakítását kezdeményezte, és az okosfalvak koncepciója 2017-ben az EB támogatását is elnyerte.
Az EP-képviselő elmondta, a kezdeményezés célja az volt, hogy a kisebb városok és falvak is használni tudják a mindennapokban a technika legújabb vívmányait és ezáltal javulhasson az ott élők életminősége. Szanyi Tibor közölte: a program a keretépítés módszerével fog működni, ami azt jelenti, hogy a régiók, tagországok töltik fel működő tartalommal a megtervezett kereteket, amihez elveket, együttműködéseket és anyagi forrásokat fog biztosítani az Európai Parlament és az Európai Bizottság. Kitért arra is, hogy az előkészítési szakaszra az EP 800 ezer eurót biztosított az EB-nek, az alapfeladatok ellátásra pedig további 3,3 millió eurót, majd a későbbi tervek szerint még 8 millió euró forrással támogatja a projektet.
Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a nagyvárosokba sokkal erőteljesebben jutnak források, mint a kisebb városokba, falvakba, ezért az Okosfalvak-programon keresztül az Európai Unió azt szeretné előmozdítani, hogy forrásokat lehessen juttatni azoknak a településeknek, amelyek a jelenkor infrastrukturális előnyeihez nem, vagy csak korlátozva férnek hozzá.
Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája megfogalmazásában az Okosfalvak-program a városon kívüli települések életminőségét igyekszik javítani elsősorban a gazdaság, az oktatás, az energiagazdálkodás, a digitalizáció, a mobilitás és az egészségügy területein, oly módon, hogy a vidéki lakosság számára magas szintű technológiai és szociális környezetet teremtsenek. Az okosfalvak-szemlélet segíthet megállítani a vidék elöregedését és ezzel együtt az elvándorlást, illetve javíthatja a falvak szolgáltatásainak színvonalát, valamint újraértelmezheti a vidékfejlesztést.
A konferencián Dr. Csatári Bálint, az MTA emeritus kutatója, geográfus adott elő a „A magyar vidék jövőbeli lehetőségei és az okos falu tervek” címmel. Ezt követően Szanyi Tibor és Franc Bogovič EP-képviselők, Phil Hogan uniós biztos és Navracsics Tibor, oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos részvételével tartottak párbeszédet a polgárokkal az okosfalvak témában. Délután „A Közös Agrárpolitika és az okosfalvak jövője” címmel az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának képviseletében Stefan Ostergard Jensen tartott prezentációt, majd Paul Soto, az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (European Network for Rural Development) munkatársa beszélt az okosfalvak gyakorlati megvalósításáról. A programot Olivier Chartier zárta, aki az ECORYS képviseletében osztotta meg tapasztalatait az okosfalvak első kísérleti projektjének eredményeiről.

(MTI)

147 millió forintos Európai Uniós forrásból készít klímaakcióterveket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat.
A megye 229 településének készülhet el 2019-ig az úgynevezett SECAP dokumentuma, amely több támogatás pályázati feltétele lesz 2020 után. A pályázat 2019 novemberében zárul, így valamennyivel több mint egy év áll rendelkezésre a klímaakciótervek elkészítésére.
http://kolcseytv.hu/klimaakcioterveket-keszit-a-megyei-onkormanyzat/

ePAR adatbeépítés miatt az MVH elektronikus felületei (Egységes Kérelem, MKR) 2018. szeptember 17. és 30. csak korlátozottan érhetők el.
Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a 2018. évi egységes kérelmek feldolgozása során, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer legfrissebb adatainak beépítési folyamatában, a kérelmében megadott egyes táblák az eredetileg megjelölt fizikai blokkhoz képest új blokkba kerülnek áthelyezésre, továbbá egyes esetekben a kérelemben megadott tábla több résztáblára válhat szét, melyek különböző azonosítójú blokkokban lesznek megtalálhatóak.
Az érintett táblák új blokkhoz történő rendelésének technikai folyamata várhatóan 2018. szeptember 17. és 30. között valósul meg, ezért ebben az időtartamban az Egységes Kérelem beadófelület csak korlátozottan érhető el. A feladat végrehajtásával járó kellemetlenségért szíves megértésüket kérjük.

A szakmai tapasztalatok és a felmerült egyéb módosítási igények alapján 2018 szeptemberében módosításra került a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet. A támogatást igénylőket és a kedvezményezetteket érintő legfontosabb módosítások a következők:
Részletek itt:

Több mint 700 magyarországi panzió és szálloda nyert költségvetési támogatást szálláshelyfejlesztésre – jelentette be Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, aki hétfőn hirdette ki a Kisfaludy-program keretében szálláshelyfejlesztésre meghirdetett pályázatok eredményét.
Guller Zoltán elmondta, hogy a vissza nem térítendő, hazai forrásból nyújtott támogatások célja, hogy a turizmus, vendéglátás továbbra is a magyar gazdaság húzóágazata legyen. Hozzátette, hogy több mint 1500 pályázat érkezett, ezért megemelték a támogatási keretet.
Ismertetése szerint a következő két évben több mint 80 milliárd forintból fejlesztik a szálláshelyeket. Országszerte a vidéki panziók több mint kétharmada – több mint 700 panzió – újul meg, és emellett a három kiemelt turisztikai térségben, a balatoniban, a soproniban és a tokajiban 16 szállodafejlesztés lesz, és 27 új szálláshely is létrejön az országban.
Guller Zoltán elmondta, hogy a 2017-ben indított Kisfaludy-program keretében 2030-ig 300 milliárd forintot használhatnak fel a projektekre, a mostani eredményhirdetés az első ütem zárása. Megemlítette azt is, a Magyar Fejlesztési Bank Kisfaludy-hitelkonstrukciója kedvező kamatokkal segíti a beruházások finanszírozását.
Farkas Dávid, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese a fejlesztések elsődleges céljának nevezte, hogy a turizmus nemzetgazdasági hozzájárulása 2030-ra a GDP 16 százaléka legyen, és a vendégéjszakák száma az országban 50 millióra bővüljön.
A sajtótájékoztató végén Guller Zoltán a pilisszentkereszti Kislugas Panzió és Vendéglő vezetőjének átadta az elnyert pályázatról szóló támogatói levelet.
(MTI)

Halegészségügyi kiadvány segíti ezentúl a haltermelő gazdaságok munkáját.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) a haltermelőknek és a horgászszervezeteknek állította össze a kiadványt. A kézikönyv segítségével felismerhetőek az egyes halakat érintő megbetegedések, valamint fontos információkat tartalmaz a megelőzéssel, védekezéssel és gyógykezeléssel kapcsolatban – írja a Magyar Idők.
Az agrárkamara tájékoztatása szerint mintegy 24 ezer hektár a halastavak területe, emellett a horgászatilag hasznosított természetes vízterület 140-145 ezer hektár. A hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek évente közel 25 ezer tonna halat termelnek, amelyből mintegy 17 ezer tonna az étkezési célú. Ennek jelentős része exportra kerül, a magyar hal ugyanis igencsak keresett a nemzetközi piacon.
Itthon is egyre több hal fogy, és noha a mennyiség évről évre emelkedik, a magyarok az európai uniós átlaghoz képest még így is kevés halat fogyasztanak. A növekvő fogyasztást erősítette az is, hogy január elsejétől a halhús forgalmi adója öt százalékra csökkent. A várakozások szerint az idén tíz százalékkal több halat vásárolnak a magyarok, mint korábban.
Magyarország a második legnagyobb pontytermelő Európában, emellett a főként intenzív telepeken nevelt afrikai harcsa tenyésztésében is előkelő helyen szerepel. – A halászat olyan ágazat, amely teljesítményével, a biológiai környezet megóvásával és gondozásával, vidéki munkahelyek megőrzésével jó befektetés az országnak – hívta fel a figyelmet a köztestület.
A NAK és a Ma-Hal szorosan együttműködik annak érdekében, hogy a termelést korszerű technológiák alkalmazásával, biztonságos, tervezhető keretek között, a hatályos állategészségügyi szabályok szigorú betartásával tudják a magyar termelők megvalósítani.
A két szervezet ennek érdekében a napokban az ország számos pontján tart halegészségügyi fórumokat a termelőknek és horgászszervezeteknek. Az első találkozó csütörtökön Szarvason volt, ezt a Sáregresre szervezett fórum követi majd szeptember 12-én.
agrotrend.hu / magyaridok.hu

A Magyar Közlönyben 2018. július 25-én jelent meg az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvény (2018. évi XLI. törvény). A törvény több agrárvonatkozású módosítást is tartalmaz.

Az alábbiakban összefoglaljuk a módosító csomag legfontosabb elemeit.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása (Áfa tv.)
A módosítás eredményeképpen az ESL és az UHT tejek az 5%-os áfa kulcs alá sorolódnak át.
Az adminisztratív teher enyhítése érdekében megszűnik az a kötelezettséget, hogy a befogadott számlákról akkor is kell adatot szolgáltatni, ha az adott számlában áthárított adó összege nem éri el ugyan az adatszolgáltatáshoz szükséges értékhatárt, azonban az adóalany ugyanazon partnertől egy adóbevallási időszak keretében fogadott be több olyan számlát, amelyek alapján levonási jogot gyakorol, és az ezekben áthárított adó összege már eléri az adatszolgáltatással érintett értékhatárt.
A fentieken túl több helyen módosulnak az Áfa törvény mellékletei a VTSZ és az SZJ számok állapotrögzítőjének változása miatt. Azonban ezen módosítások csak technikai jellegűek, a szabályozás tartalmában változatlan marad.
A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény módosítása
A törvény hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely a gabonatermékek fordított adózására vonatkozó rendelkezéseket 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezné. Ennek értelmében a gabonatermékek esetén a fordított adózást 2018. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
A módosítás értelmében nem minősül szabálytalanságnak, ha valaki a készletfelvétel során az elszámolható mértéken felül állapít meg és jelent be a hatóság felé hiányt. Ebben az esetben a jövedéki adó megfizetésén túl jövedéki bírságot nem kellene fizetni. A visszaélések teljes körének lefedése érdekében szabálytalanságnak minősül az adózatlan jövedéki termék adóraktáron kívüli tárolásán túl a termék szállítása is azáltal, hogy a rendelkezés szabálytalanságként a birtoklást határozza meg.
Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, azaz a szabadforgalomba bocsátásnak a készlethiány bejelentésének időpontja számít. Adófizetésre a bejelentő kötelezett.
A módosítás megszünteti továbbá a kötelező hatósági jelenlétet az adóraktár engedélyesének, a felhasználói engedélyesnek és a jövedéki engedélyesnek az éves készletfelvételénél. A hatóság az előzetes bejelentési kötelezettség alapján, az adott gazdálkodó tevékenységének jövedéki kockázatát figyelembe véve dönt a jelenlétről. A módosítás emellett egyértelműen szabályozza, hogy az éves készletfelvétel milyen időtartományban végezhető el, és ha a készletfelvétel ténylegesen nem a tárgyidőszak utolsó napján történik, hogyan kell azt elvégezni.
Módosulnak a külföldön történő felhelyezés céljából belföldről kivitt zárjegyek visszahozatali szabályai is a visszahozatal határidejének egységesítésével (3 és 6 hónap helyett egységes szabállyal a 6 hónapot követő első készletfelvételig) és a szabály be nem tartása jogkövetkezményeinek egyértelműsítésével. A módosítás alapján meg kell szüntetni a lefoglalást, ha az eszközt a jogsértés elkövetéséhez használták, de nem az elkövető tulajdonában áll és az tulajdonosnak nem volt tudomása a jogsértésről. Másrészt meg kell semmisíteni a lefoglalt dolgot, ha birtoklása jogszabályba ütközik. Az ismeretlen személyek által elkövetett jogsértések esetén lefoglalt dolgot el kell kobozni.
Az üzletzárás szabályai is módosulnak. Ennek értelmében erre akkor kerülhet sor, ha az alkoholterméket vagy dohánygyártmányt zárjegy nélkül értékesítik, valamint ha a jövedéki termék birtokosa a jövedéki termék eredetét nem tudja igazolni. Üzletzárásra nem kerülhet sor, ha jövedéki termékenként 10 liter mennyiségnél kisebb mennyiség eredetét nem tudja a kiskereskedő igazolni, azaz kevesebb, mint 10 liter sörét, 10 liter alkoholtermékét, stb. Az áfa szabályozással való nagyobb fokú összhang megteremtése érdekében a módosítás a folyamatos teljesítésű (időszaki elszámolású) ügyletek esetében lehetőséget biztosít a korrekciós bizonylat kézhezvételéhez igazodó adóelszámolásra.
A módosítás egyértelműsíti továbbá, hogy hogy az egyszerűsített adóraktárakra nem alkalmazandó a naptári év végi vagy üzleti év mérlegfordulónapi köztelező készletfelvételi szabály.

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
A javaslat 2018. január 1-jei időpontban határozza meg a kereskedelmi vámtarifa besorolási rendjének alkalmazása során irányadó állapotrögzítőt.
A javaslat szerint megszűnik az egészségmegőrző program költségével való adócsökkentés lehetősége. Ezzel összefüggésben a javaslat módosítja az egészségmegőrző program Neta tv. szerinti definícióját is. A javaslat szerint 2019-től kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezés, életmód, sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló tevékenysége, akciója, programja minősülhet egészségmegőrző programnak.
A témában az Európai Bizottsággal folytatott jogvita lezárása érdekében a módosítás célja az, hogy a Neta tv. az Európai Bizottság fenntartásai nélkül adóztassa a továbbiakban is az egészségre ártalmas alkoholos italokat. Eszerint a jövőben a jövedéki adótörvény szerinti alkoholtermékek minősülnek adóköteles alkoholos italnak.
A továbbiakban sem keletkezik adókötelezettség azon alkoholtermékek után, melyek – felhasználásukra tekintettel – mentesülnek a jövedéki adófizetési kötelezettség alól (ilyenek például a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, bizonyos élelmiszerek, csokoládék, vegyipari és kozmetikai termékek, illetve más, nem emberi fogyasztásra szolgáló termékek előállításához használt alkoholtermékek). Az előzőeken túl a törvény továbbra is rögzíti, hogy az alkoholos frissítő nem minősül alkoholos italnak. Az előbbieken túl a módosítás hatályon kívül helyezi a gyógynövény, a gyógynövényes ital, a gyümölcspárlat definícióit, lévén, hogy e termékek külön nevesítése feleslegessé válik az alkoholos italok újragondolt adóztatása mellett.
Módosulnak az adómértékek is: ez valamennyi adóköteles termék esetén mintegy 20%-al nő. Előirányozza továbbá az üdítőitalok adómértékének növelését: a fogyasztásra kész állapotban árult üdítőitalok 7 Ft/l adómértékét 15 Ft/l mértékre, míg a szörpökét 200 Ft/l adómértékről 240 Ft/l mértékre növeli.

Egyebek
A fentieken túl a módosítás tartalmazza az őstermelői terméknek minősülő termékek vámtarifaszámának frissítését, és további technikai jellegű módosításokat a VTSZ és SZJ számok állapotrögzítőjének változása miatt.
A kihirdetett javaslat további rendelkezéseket tartalmaz a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatására: az őket alkalmazó vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól és a foglalkoztató mentesül az e jogviszonyra őt terhelő a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnőhet.
Az egyszerűsítés jegyében öt adófajta is megszűnik. A magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75%-os különadót már idén sem kell megfizetni.A baleseti adó a biztosítási adóba, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad. E mellett egyszerűsödik a cafetéria-rendszer is.
Az egyszerűsítések a magánszemélyek nyilatkozattételi és bevallási kötelezettségét is érintik. Egyrészt lehetővé válik, hogy az Ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek az adóelőleg megállapításához szükséges nyilatkozataikat (pl: családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény) egy erre a célra létrehozott online felületen tegyék meg. A nyilatkozatokat a NAV a kifizetők felé továbbítja a magánszemély rendelkezése alapján. Másrészt 2019-től az egyéni vállalkozók számára is elkészíti az adóhatóság a bevallási tervezetet, melyet a vállalkozók a vállalkozásukhoz kapcsolódó, adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal egészíthetnek ki. Ezzel összefüggésben az egyéni vállalkozók bevallási határideje is az adóévet követő május 20-ára tolódik ki.
A jogszabály itt tekinthető meg.

(NAK)

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb, mintegy félmilliárd forint odaítéléséről döntött az Irányító Hatóság, amely a tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztését, valamint az ott élők helyben maradását kívánja előmozdítani.
A kormány kiemelt feladatának tekinti az olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatását, amelyek a helyi gazdaság fejlesztése mellett az energiahatékonyság növeléséhez, valamint a tanyás térségekben élők életminőségének javításához is hozzájárulnak.
A tanyák infrastrukturális fejlesztését célzó, mintegy 8 milliárd forint keretösszegű vidékfejlesztési pályázaton született döntésnek köszönhetően, első körben 65 kérelem részesülhet, összesen közel félmilliárd forint támogatásban. A tanyás térségben élő természetes személyek – 95 százalékos támogatási intenzitás mellett – maximum 6,2 millió forintot, míg a vidéki önkormányzatok legfeljebb 50 millió forintot fordíthatnak a tanyák villamos energia, és vízellátási rendszerének fejlesztésére, valamint a szennyvízkezelés modernizálására.
A pályázat a most meghozott döntésekkel még nem zárult le, így a nyertes kérelmek száma és a támogatási összeg – a folyamatban lévő értékelések lezárásával – a közeljövőben tovább emelkedik majd. Fontos továbbá, hogy a felhívás jelenleg is nyitott, a támogatási kérelmek a rendelkezésre álló forrás függvényében 2019. április 4-ig benyújthatók.
A pályázati kiírás továbbra is elérhető a https://www.palyazat.gov.hu/videkfejlesztesi_tamogatasok oldalon.
(AM Sajtóiroda)

Hazánk legnagyobb térség- és vidékfejlesztési projektje lehet a Modern Falvak és Kisvárosok Program, amelynek alapkoncepciója várhatóan az év végéig a kormány elé kerül, s amelynek elkészítését széles szakmai konzultáció előzi meg. A program kidolgozására az egyeztetések Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos vezetésével ma kezdődtek meg.
A ciklusokon átívelő program a vidéki települések tényleges problémáit tárja fel, reagál azokra, a szakmai konzultáció célja pedig az, hogy az egész vidék a program nyertese legyen. Gyopáros Alpár kormánybiztos ma fogadta Schmidt Jenőt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét, Fehérvári Tamást, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét, Seszták Oszkárt, a szövetség tagját, Szabó Gellértet, a Magyar Faluszövetség elnökét, Illés Györgyöt, a szövetség alelnökét, és Nagy Sándort, a Kisvárosi Szövetség alelnökét. A meghívottakkal a kormánybiztos a tervezetről egyeztetett.
Fontos, hogy egységes álláspontra jussanak a településekkel, azok vezetőivel, az érdekvédelmi szervezetekkel, valamint az érintett településen élőkkel, annak érdekében, hogy a lakosság hosszútávon a saját bőrén is érezze az eredményeket – hangsúlyozta Gyopáros Alpár.
A mai megbeszélésen vendégül látott szervezetek vezetői partnerséget ajánlottak a közös munkához. A kormánybiztos jelezte, hogy a program első, tényleges támogatásait legkésőbb a 2020-as költségvetésben szeretnék realizálni, de némely programelemeknél akár korábbi eredmények is elképzelhetők. Gyopáros Alpár megköszönte a szervezetek aktivitását és mindenkit arra biztatott, hogy éljen a véleményformálás lehetőségével a vidéki emberek hosszútávú, perspektivikus céljainak megfogalmazása érdekében.
(Miniszterelnökség)

Júniusban újabb 17 pályázati felhívás esetében, 634 kérelem támogatásáról született döntés több mint 21 milliárd forint értékben a Vidékfejlesztési programban – mondta Kis Miklós, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Az államtitkár kiemelte, hogy az új döntésekkel együtt 1258 milliárd forintra nőtt a program kötelezettségvállalása, ami a teljes keret 97 százaléka.
Közölte: az Agrárminisztérium döntött arról, hogy a fel nem használt forrásokból idén mintegy 50 milliárd forintos kerettel újabb pályázati lehetőséget nyit az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatására. Emellett a tárca újabb 15-20 milliárd forint összegű felhívást hirdet az ökológiai gazdálkodást folytatók számára is.
Szólt arról is, hogy döntöttek a helyi piacok és a közétkeztetés fejlesztésére beérkezett pályázatokról. A felhívás keretösszege 12,6 milliárd forint, amelyre 783 kérelem érkezett be, közel 20 milliárd forintos igénnyel. Az irányító hatóság eddig 336 kérelmet támogatott, mintegy 7,8 milliárd forint értékben. Ennek köszönhetően helyi termelői piacok vagy vásárterek kialakítása, illetve közkonyhák fejlesztése valósulhat meg – mondta.
Kifejtette, emellett újabb 84 pályázó kérelmét támogatták, akik főleg falusi turizmus fejlesztésére több mint 3,3 milliárd forint támogatást fordíthatnak.
Közölte, az élelmiszeripari beruházásokat újabb 2 milliárd forint szolgálja, az állattartó telepek korszerűsítésére újabb 13 kérelem részesült mintegy 1,7 milliárd forint támogatásban.
Arról is beszélt, hogy a kertészeti fejlesztésekre újabb 71 kérelem nyert támogatást, közel egymilliárd forint értékben.
Elmondta, a fiatal mezőgazdasági termelők pályázatai közül is újabb 53 nyert mintegy 660 millió forint támogatást.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg 27 vidékfejlesztési felhívás nyitott, mintegy 300 milliárd forint keretösszeggel, amelyre az elkövetkezendő időszakban folyamatosan lehet pályázni.
Forrás: Agrárminisztérium

A nyertes vidékfejlesztési projektek minél gyorsabb és sikeresebb megvalósítása érdekében elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók a kifizetési igénylés során a vonatkozó szabályok szerint járjanak el. A Magyar Államkincstár 31/2018. (V.30.) számú közleménye a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat tartalmazza.
A közlemény többek között a kifizetési igénylés benyújtásának általános feltételeiről, a költségek elszámolhatóságával kapcsolatos szabályokról, a kifizetési igénylés elbírálásáról, a támogatás folyósításáról, a kötelezettségekről, ellenőrzésekről, valamint a benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos követelményekről tartalmaz részletes információkat.
A Magyar Államkincstár 31/2018. (V.30.) számú közleménye, a Vidékfejlesztési Program keretében nyújtandó támogatás igénybevétele iránti kifizetési igényléssel kapcsolatos általános tájékoztatásról, az alábbi linken mindenki számára elérhető.
(AM Sajtóiroda)

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP-VP) / Egyedi szennyvízkezelés / Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés felhívás keretében nyertes, nem egyszeri elszámolást választóknak legkésőbb 12 hónappal az okirat kézhezvételét követően kifizetési kérelmet kell benyújtaniuk, amelyben legalább a megítélt támogatási összeg 10%-val elszámolnak.
A fenti elszámolási határidőről és a kapcsolódó kötelezettségekről részletesebb tájékoztatást a 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet 90. § a) és b) pontjában valamint az Általános Szerződési Feltételekben találnak.
Az elszámolások benyújtására a megszokott módon ügyfélkapun keresztül a Kincstár honlapján az Elektronikus Ügyintézés menüpontot választva van lehetőségük a megjelölt határidőben.

A LEADER program aktuális kérdéseinek megvitatására szervezte meg tájékoztató fórumát a LEADER Egyesületek Szövetsége (LESZ). Dr. Finta István, a LESZ elnöke köszöntőjében kiemelte: fontos, hogy a következő ciklus tervezését szakmailag megalapozottan és időben elkezdjük, amellett, hogy a jelen ciklus kérdéseit is kiemelten kezeljük. Lényeges szempont továbbá, hogy az Európai Uniós parlamenti választások kedvezően alakuljanak a számunkra és minél korábban elfogadják a fő irányokat.
Az első előadó Kis Miklós Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár volt, aki a LEADER program jelenlegi helyzetéről és a 2020 után várható időszak előkészítéséről és a lehetséges változásokról beszélt.
Államtitkár úr először is bemutatta a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett LEADER felhívás eddigi eredményeit. Elmondta, hogy Magyarország területén 103 Helyi Akciócsoport van, ami a földrajzi lefedettségét tekintve 3014 települést foglal magába és összesen 3 885 165 fő lakost érint. Kifejtette, hogy a Vidékfejlesztési Program forrásának 5%-át fordították a LEADER programra az alábbiak szerint:
• 41 milliárd Ft fejlesztési forrás,
• 8 milliárd Ft működési költség,
• 1 milliárd Ft előkészítési költségek.
A 2014-2020 közötti időszakban az EMGA és EMVA kereteiben összesen 12,36 Mrd EUR forrás áll rendelkezésre (8,9 + 3,43 Mrd EUR) az agrárium és a vidék fejlesztésére. Kiemelte, hogy pozíciónk az uniós támogatások tekintetében fajlagosan az egyik legjobb az Európai Unióban, a 2014-2020-as időszakban a hazánknak jutó összes uniós forráson belül a KAP részaránya 36,8%, Magyarország részaránya a teljes KAP költségvetésben 3,19%. A jelenlegi rendszer kellő rugalmasságot biztosít a tagállami sajátosságoknak megfelelő támogatási formák kialakításához, és 2020-ig kiszámíthatóan áll a gazdák rendelkezésére.
A Közös Agrárpolitika legfőbb értékei a jövedelembiztonság (a közvetlen kifizetések évente több, mint 170 ezer termelőhöz jutnak el, mintegy 4,9 millió hektár mezőgazdasági területet lefedve), a célzott támogatások (a termeléshez kötött támogatásokon keresztül a nagy élőmunka igényű, valamint érzékeny növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok támogatására nyílik célzottan lehetőség), a vidéki térségek gazdasági aktivitásának fenntartásához való hozzájárulása (vidéki munkahelyek megőrzése, versenyképességi hátrányok leküzdése), eszközök kínálása a generáció váltás előmozdítására, és a hozzáadott értékek előállítása az alapanyag termelésen túl is. Kis Miklós kifejtette, hogy a jelenleg folyó következő uniós időszak költségvetés tervezés fő célja, hogy prioritást élvezzen az olyan mezőgazdaság támogatása, amely megfelelően rugalmas, diverzifikált illetve biztonságos élelmiszert állít elő. Erősíteni kell a környezetvédelmi célkitűzéseket és a klímaváltozás elleni fellépést, amely az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlati célkitűzéseiben is szerepel. Továbbá cél a vidéki térségek társadalmi-gazdasági helyzetének megerősítése, a leszakadó térségek felzárkóztatása és a vidéki életkörülmények javítása.
Várhatóan a 2020 utáni időszakra vonatkozóan minden tagállamnak Stratégiai Tervet kell készíteni, amely terjedelemben rövidebb lesz a Vidékfejlesztési Programnál, de tartalmában és prioritási lefedettségében egyforma lesz. Fontos, hogy ne legyenek lényeges reformok, viszont a korral haladva be kell építeni a zöldítést, a környezetvédelmet, a digitalizációt, melyek mind hasznosak lehetnek Magyarország számára. A 2020 utáni Közös Agrárpolitika számos kihívást, lehetőséget kínál, melyeknek hazánk meg tud, és meg is fog felelni, ezzel is megtartva, erősítve a jelenlegi jó pozíciónkat. Legfontosabb érdekünk, hogy megmaradjanak a jövedelemalapú támogatások, és a versenyképesség megőrzése érdekében lehessen adni vissza nem térítendő támogatásokat beruházások, technológiai fejlesztések, megújuló-energia hasznosítás formájában, ahogy az jellemző a mostani ciklusra is. Meg kell szüntetni a támogatások koncentrációját is, melyre már tett Magyarország lépéseket, és az Európai Bizottságban is erősödni látszik ez az álláspont.
A jövőbeni magyar érdekekről elmondta, hogy erős, 2 pilléres, megfelelő közösségi forrásokkal támogatott KAP fenntartását képviseljük 2020 után is. Valódi egyszerűsítést kell elérni, ami csökkenti a gazdák adminisztratív terheit és a közigazgatás számára is egyszerűbbé teszi a végrehajtást. Az esetleges új célkitűzések csak megfelelő többletforrások bevonása mellett jelenhetnek meg a KAP-ban. Fontos, hogy a KAP forrásait a jövőben is ténylegesen a gazdáknak kell kapniuk, a migráció kezelése nem a KAP feladata. Magyarország célja, hogy a KAP pénzek jelenlegi szinten maradjanak 2020 után is, valamint a KAP-on belüli magyar részesedés (3,2 %) továbbra is fent maradjon.
Közvetlen kifizetések részarányát fenn kell tartani, mivel a gazdák jövedelmi helyzetét és a gazdálkodásuk kiszámíthatóságát nagy részben befolyásolja. Magyar szempontból kiemelt jelentőségűek a termeléshez kötött támogatások, amelyek fenntartása 2020 után is indokolt, akár a hatály szélesítésével és az erre fordítható források növelésével. A két pillér közötti átcsoportosítás lehetőségének fenntartása továbbra is a kormány döntési kompetenciája maradjon. Erős biztonsági háló fenntartását kell szorgalmazni, mivel a KAP első pilléréből származó közvetlen kifizetések jelenleg nem elegendőek a gazdák által tapasztalt jövedelemingadozás enyhítéséhez. Az első pillér mellett egy jól működő és jól finanszírozott második pillér alapvető fontosságú a KAP sikeréhez és az uniós vidéki területek jólétéhez.
A Vidékfejlesztési Programon belül továbbra is biztosítani kell a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát és a jelenlegi támogatás intenzitások fenntartása mellett. A vidékfejlesztési források felhasználása során a célok tekintetében a jelenlegi tagállami rugalmasságot fenn kell tartania térségi különbözőségek és gazdasági- társadalmi elmaradottságok kezelhetősége miatt. A beruházási támogatások továbbra is hangsúlyosan jelenjenek meg a vidékfejlesztési támogatások között. A pénzügyi eszközök és jövedelemstabilizáció ne kötelező, hanem a tagállamok által választható elem legyen.
A LEADER jövőjével kapcsolatosan Kis Miklós Zsolt államtitkár úr elmondta, hogy várhatóan a programon belüli 5 %-os forrás összeg maradni fog, de nem mindegy, hogy a uniós költségvetésben mennyi lesz a KAP részarányi, így a LEADR forrás is változhat. Továbbra is az alulról szerveződő, helyi vezetésű LEADER megközelítés marad, mert hatékonynak bizonyult az előző időszakban, azonban a jövőben még fokozottabb együttműködésre van szükség a helyi szereplőkkel. A LEADER program vonatkozásában a tagállamok nagyfokú rugalmasságot kapnak.
Ezt követően Dr. Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár mutatta be a LEADER program aktualitásait. A prezentáció elején kijelentette, a 103 HACS, összesen 620 felhívásából már 65 felfüggesztésre, 50 pedig lezárásra került. Eddig közel 7000 támogatási kérelmet nyújtottak be a pályázók. Az elmúlt időszakban a Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS-ek) felülvizsgálata és jóváhagyása folyamatos volt, az elfogadott dokumentumok aránya közelíti a 100%-ot, a működési költségek esetében pedig, már 3,5 milliárd forint kifizetésre került.
Dr. Mezei Dávid a következő, aktuális kihívásokat jelölte meg:
• felhívások ésszerű és életszerű módosítása
• az esetleges változások miatt a támogatást igénylőket nem érheti hátrány
• minden módosításnál fontos a nyolc napos szabály betartása
• HFS végrehajtása során felmerülő kérdések megválaszolása
• támogatási kérelmek ügyintézése
• a döntések előkészítése
• FIFO elv (pályázatok benyújtásának gyorsasága számít, nem a beadott anyagok minősége) elkerülése, valós kiválasztás szükséges, megfelelő számú támogatási kérelemből
• felfüggesztések idejének kiválasztása
• felfüggesztések zökkenőmentes végrehajtása
• felhívások újranyitása és meghirdetése
A Helyettes Államtitkár előadása végén leszögezte, forrásátcsoportosítás egyelőre nem lehetséges, az átláthatóság és az Európai Unió felé fennálló, végrehajtással kapcsolatos kötelezettségek miatt fontos, hogy a HACS-ok türelmesek legyenek és bevárják egymást (legkorábban szeptemberig), annak ellenére, hogy a meghirdetett felhívásaikra beadott pályázatok esetében már most jelentős különbségeket lehet megfigyelni.
A LEADER program eddigi végrehajtásában szerzett tapasztalatokat mutatta be Krisztin-Németh László, a Magyar Államkincstár Vidékfejlesztési Támogatások Főosztályának osztályvezetője. Kiemelte, az eddigi munka során számos kérdés merült és merül fel, a megoldás megtalálásának érdekében folyamatos az együttműködés a Kincstár, a Kormányhivatalok és a HACS-ok között.
Jelenleg a legnagyobb kihívást az OTMR (Országos Támogatási Monitoring Rendszer) hiányosságai okozzák, amelyek miatt a pályázatok ügyintézése feltorlódhat. Továbbá segédletekre lenne szükség az előzetes helyszíni szemle elvégzéséhez és az átláthatósági vizsgálat lefolytatásához. Jó hír, hogy megoldódni látszik a digitális aláírás kérdésköre és a KKV nyilatkozatok is elérhetővé válnak, erről hamarosan tájékoztató jelenik meg. A napokban, előreláthatóan használhatóvá válik a „de minimis” nyilvántartás, a tartalmi értékelés elvégzéséhez szükséges felület tesztelése június közepétől várható. Az esemény szemléket nem a HACS-ok fogják elvégezni, a képzés meghívót a Kormányhivatalnak kell továbbítani.
A végrehajtással kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdések:
• végső jogosultság ellenőrzésének kérdésköre
• jogosultsági ellenőrzésen elutasított támogatási kérelmek felülvizsgálata
• kifizetési kérelmek ügyintézésénél felmerülő problémák kezelése
• változás bejelentésének ügyintézése
A záró előadás során Weidel Walter, Főtitkár mutatta be a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) munkásságát. A főleg információ átadásra épülő szervezet több mint 11 000 partnerrel rendelkezik jelenleg. A www.mnvh.eu weboldal és a facebook profil mellett havonta kiküldésre kerül egy központi és megyénként 1-1 területi hírlevél is, amelyben a Hálózattal kapcsolatban lévők aktuális pályázati információkról és a vidékfejlesztés szempontjából meghatározó eseményekről olvashatnak. Az MNVH nemzeti és nemzetközi feladatokat is ellát. Nemzetközi szinten folyamatos az együttműködés az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal (EVH) és az Európai LEADER Szövetséggel (ELARD). EU-s mintára, több unión kívüli ország is szeretne hasonló vidéki hálózatot kiépíteni, az MNVH többek között a Macedón szervezet létrehozásában is segítséget nyújt.
(MNVH)

A Magyar Államkincstár 31/2018. (V.30.) számú közleménye részletes tájékoztatást ad a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében nyújtandó támogatások igénybevételéhez fűződő kifizetési igényléssel kapcsolatos általános tudnivalókról. Célja a pályázati felhívások alapján megvalósuló projektekhez nyújtandó támogatásigényléshez kapcsolódó szabályok rögzítése, ismertetése, továbbá a legfontosabb gyakorlati tudnivalók összefoglalása.
A közlemény tartalmazza többek között az érintett beruházási támogatások listáját, a kifizetési igénylés általános feltételeit, behatóan ismerteti az igénylés típusait (előleg, időközi, záró kifizetési igénylés), a költségek elszámolhatóságával kapcsolatos szabályokat és feltételeket, a kedvezményezettek kötelezettségeit, a kifizetési igénylés elbírálásának és a támogatások folyósításának lépéseit. A közleményben megtalálhatóak a benyújtandó dokumentumok és a kitöltésükkel kapcsolatos részletes információk.
A közlemény az alábbi linken olvasható: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/31-2018-v-30-szamu-kincstar-kozlemeny
Forrás: Magyar Államkincstár

Megjelent a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására kiírt HUNG-2018 kódjelű, 223 millió forint keretösszegű pályázati felhívás.

A Nemzeti értékek és hungarikumok pályázat (HUNG-2018) célterületei:

1. célterület: a magyar kultúra értékeinek megismertetése többkörös, országos döntővel végződő, Kárpát-medencei szintű vetélkedőn keresztül.
2. célterület: nemzeti értékek (települési, tájegységi, megyei, ágazati, külhoni települési, külhoni tájegységi, külhoni nemzetrész értéktárban szereplő nemzeti értékek, kiemelkedő nemzeti értékek és hungarikumok) bemutatása és népszerűsítése:

a.) nyomtatott és elektronikus kiadványok, honlapok, filmek készítésével,
b.) bemutató terek kialakításával,
c.) rendezvények megvalósításával

3. célterület: hagyomány a divatban – viselet másként; a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrájának, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazásuk a mai öltözködéskultúrában.

A pályázati felhívás és mellékletei letölthetőek innen.

Forrás: hungarikum.hu, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

A 2018. évi egységes kérelem benyújtásának alaphatárideje: 2018. május 15.
A Magyar Államkincstárhoz május 15. és június 11. között benyújtott kérelmek esetében, az elfogadott támogatási összeg munkanaponként 1%-kal csökken.
A 2018. május 15. napjáig benyújtott egységes kérelmet támogatás-csökkentés nélkül, 2018. május 31-ig lehet módosítani. Az ezt követően, 2018. június 11-ig történő változtatás már az érintett táblára járó támogatási összeg munkanaponkénti 1%-os csökkentésével jár.
2018. június 12-től már sem a benyújtott kérelem módosítására, sem pedig az új kérelem benyújtására, (illetőleg a kérelemben új támogatási jogcím megjelölésére) nincs lehetőség.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egységes kérelem keretében lehetőség van állatalapú közvetlen és a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott támogatások benyújtására is. Az állatalapú közvetlen támogatások esetében azonban az 1 %-os kérelemszintű csökkentést már május 16-tól érvényesítjük, ideértve a módosításokat is!
Amennyiben a tájékoztató és a vonatkozó jogszabályok között ellentmondás vagy eltérés merül fel, abban az esetben a jogszabályok az irányadóak.

A Miniszterelnökség 100%-os finanszírozással és szakmai koordinációval segíti a megyei önkormányzatokat területrendezési feladataik ellátásában
Annak érdekében, hogy a megyei területrendezési tervek egy időben, a hatályos jogszabályoknak megfelelően készüljenek el, a megyei önkormányzatok a most közzétett szakmai kiadványból kapnak útmutatást területrendezési terveik felülvizsgálatához. E munka könnyebbé tételéhez hozzájárul az a 2018. január 1-én hatályba lépett törvénymódosítás is, mely a megyei önkormányzatok számára ingyenesen és digitálisan hozzáférhetővé tette a tervek felülvizsgálatához nélkülözhetetlen alaptérképi adatokat.
(Miniszterelnökség)

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb, mintegy 5,5 milliárd forint odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség, mely támogatásból 38 termelői csoport részesülhet.
Fontos kormányzati célkitűzés a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatban tevékenykedő gazdálkodók azon együttműködésének ösztönzése, mely segíti a piaci pozíciójuk erősítését, jövedelmi, versenyképességi helyzetük stabilitását.
A Miniszterelnökség, a Vidékfejlesztési Program keretében a 2014. január 1. után alakult, és elismerésben részesített termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez kapcsolódó költségek részbeni átvállalására biztosít támogatást. Az értékesítés alapján számított átalányösszegű támogatásra a nyertes termelői csoport legfeljebb 5 éven keresztül jogosult. A maximálisan kapható összeg mintegy 31 millió forint évente.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton fogják megkapni. A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben közel 100 milliárd forint vidékfejlesztési kötelezettségvállalást tett, ami több mint 4000 kérelem támogatását jelenti. Az értékelések folyamatosan zajlanak, a megítélt támogatások összege és a nyertes projektek száma tovább növekszik majd a következő időszakban.
(Miniszterelnökség)

Közel 1800 gazdálkodó számára újabb mintegy 30 milliárd forint vidékfejlesztési forrás odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség. A támogatás többek között az öntözésfejlesztési és élelmiszer-feldolgozási beruházások megvalósítását, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők indulását is segíti.
A Kormány kiemelt célkitűzése a 2020-ig tartó uniós ciklusban, hogy a fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek számára lehetőséget biztosításon új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására, ezáltal elősegítve a mezőgazdasági termelők generációváltását. Ennek jegyében a Miniszterelnökség első körben mintegy 13 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntött, amelyet közel 1100 fiatal mezőgazdasági termelő fordíthat új agrárvállalkozására. Az egyes fiatal gazdák a pályázat keretében mintegy 12 millió forint támogatásban részesülnek. Fontos hangsúlyozni, hogy vannak még folyamatban lévő értékelések, ennek megfelelően a nyertes kérelmek száma és a támogatási összeg a közeljövőben tovább fog emelkedni.

További 5 milliárd forint megítélt forrás járul hozzá az öntözött területek növeléséhez. A most támogatásban részesült 179 gazdálkodó többek között a vízvisszatartásra, valamint takarékos öntözési technológiák elterjesztésének megvalósítására fordíthatja a forrásokat. Egy korábbi módosításnak köszönhetően a nyertes pályázók egyéni beruházás esetén maximum 1 milliárd forint, míg kollektív projekt esetén legfeljebb 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.

A mostani döntéseknek köszönhetően további 700 millió forinttal támogatja a tárca az élelmiszer-feldolgozást érintő beruházások megvalósulását, több mint 2,5 milliárd forint szolgálja az állattenyésztési és kertészeti ágazat fejlesztéseit, míg mintegy 5 milliárd forint az erdészeti gépbeszerzést és az erdő-környezetvédelmet. Emellett újabb 3 milliárd forint odaítélésére is sor került, amely többek között a falusi turizmus fejlődéséhez járul hozzá.

A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon „jóváhagyott” státuszba kerülnek, támogatói okiratukat elektronikus úton, folyamatosan fogják megkapni.

A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben eddig összesen 91 milliárd forint vidékfejlesztési támogatás megítéléséről döntött, több mint 4000 kérelmet támogatva. Ezzel együtt a Vidékfejlesztési Program teljes keretének már 94%-a, több mint 1220 milliárd forint lekötésre került.
(Miniszterelnökség)

A Vidékfejlesztési programban 76 milliárd forintot különítettek el a fiatal gazdák támogatására, a keretösszeg mintegy 50-50 százalékban oszlik meg a beruházások és az induló gazdák támogatása között – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Fiatal gazdák – vidékfejlesztési támogatások finanszírozása című sajtóbeszélgetésen.
Az államtitkár a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) által szervezett eseményen kiemelte, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikája (kap), az uniós támogatások határozzák meg a fiatal gazdák finanszírozási lehetőségeit.
Kis Miklós Zsolt hozzátette, hogy 2017. március 16. és június 30. között több mint 3000 fiatal gazda adta be kérelmét a Fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása pályázatra. A kérelmeket 2018. március 27-én bírálták el, a pályázók több mint 40 százaléka nyert el támogatást. A Vidékfejlesztési programból a most elfogadott induló támogatások finanszírozására szánt összeg meghaladja a 13 milliárd forintot – mondta.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a pályázaton a kérelmezők 40 ezer eurónak megfelelő összegű forintot (mintegy 12 millió forint) igényelhettek és egyúttal vállalniuk kellett, hogy gazdaságukat minimum 5 évig működtetik. A 2017-ben meghirdetett pályázatra azoknak a fiatal gazdáknak a jelentkezését várták, akik munkaerőigényes ágazatot kívántak kialakítani, az államtitkár példaként a kertészetet és állattenyésztést említette.
Kis Miklós Zsolt arról is beszámolt, hogy a beruházási típusú támogatásoknál 6706 vállalkozás kérelmét fogadták el, akik főként kertészetek, illetve állattartó telepek korszerűsítésére, valamint kisebb méretű terménytároló építésére pályáztak. Az odaítélt támogatások összege 209 milliárd forint. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a nyertes pályázók közül 995-en fiatal gazdák voltak és a számukra biztosított beruházási típusú támogatás összege 36,678 milliárd forint volt.
Az államtitkár szerint a vizsgálni kell majd, hogy a fiatal gazdáknak nyújtott beruházási típusú, illetve az induló mezőgazdasági vállalkozás címén igényelt támogatások jól hasznosultak-e. Az induló támogatást elnyerő fiatal gazdáknál az is lényeges kérdés, hogy a minimumként megszabott 5 éves időszak után is bent maradtak-e a mezőgazdaságban.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, a magyar mezőgazdaság hiteligényét mutatja, hogy a szektor hitelállománya a korábbi években elért 328 milliárd forintról, 2017-ben 634 milliárd forintra emelkedett. Ez a tendencia azt is jelzi, hogy a bankok nyitottak a mezőgazdaság hitelezésére, jó adósnak tartják a gazdálkodókat.
Az ügyvezető igazgató az alapítvány munkájáról közölte, ha egy gazdálkodó a bankhoz fordul és hitelt szeretne felvenni, de nem rendelkezik elég fedezettel, ám a projektje ígéretesnek tűnik, akkor a bank keresi fel az alapítványt és kéri, hogy pótolja ki a hitelfelvevő hiányzó fedezetét. Az alapítvány kezességet vállal a hitel visszafizetésére.
Herczegh András kiemelte, az alapítványnak 17 000 ügyfele van, közülük több mint 9 ezren egyéni gazdálkodók, 2720 fiatal.
Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke közölte, Magyarország a fiatal gazdálkodók számát tekintve az unió középmezőnyében foglal helyet, a gazdálkodók 13-14 százaléka tartozik a 40 év alatti korosztályhoz.
(MTI)

Többek között a falusi turizmus fejlesztését szolgálja az a mintegy 23 milliárd forint támogatás, amelyet a Miniszterelnökség első körben megítélt a Vidékfejlesztési Program nem mezőgazdasági tevékenységek támogatására meghirdetett pályázata keretében.
A falusi turizmus fejlesztését célzó vidékfejlesztési pályázaton született döntésnek köszönhetően, első körben összesen 550 vállalkozás részesülhet támogatásban. A nyertes vállalkozások csaknem 23 milliárd forintot fordíthatnak többek között falusi szálláshely létesítésére, fejlesztésére, illetve egyéb nem mezőgazdasági termék-, szolgáltatás- és technológiafejlesztésre. A vidéki térségben működő mezőgazdasági mikrovállalkozások projektjeik megvalósítására maximum 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyertes kérelmek száma és a támogatási összeg a még folyamatban lévő értékelések lezárásával, a közeljövőben tovább fog emelkedni.
A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben összesen 89 milliárd forint vidékfejlesztési kötelezettségvállalást tett, így a Vidékfejlesztési Program keretében már több mint 1200 milliárd forintról, a teljes keret 93%-áról megszülettek a támogatói döntések.
(Miniszterelnökség)

A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, melynek köszönhetően újabb 309 darab kérelem támogatásáról és mintegy 6 milliárd forint odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség.
A megítélt összeg az erdészeti gépbeszerzést, illetve az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások megvalósulását szolgálja.
Az erdőgazdálkodás hatékonyságának növeléséhez és a természet-közeli gazdálkodási módok elterjedéséhez elengedhetetlen az erdészeti ágazat technológiai színvonalának javítása. Ennek jegyében a Miniszterelnökség első körben mintegy 4 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntött, amelyet összesen 142 darab nyertes pályázó fordíthat erdészeti gépbeszerzésre.
Emellett további mintegy 1,8 milliárd forint megítélt forrás járul hozzá a kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérsékléséhez. A jelenleg 167 darab támogatott a rendelkezésre álló összeget többek között jégesőkár, mezőgazdasági esőkár, illetve tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások megvalósítására fordíthatja.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton fogják megkapni.
A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben összesen 27 milliárd forint vidékfejlesztési kötelezettségvállalást tett, ami közel 1500 kérelem támogatását jelenti. Az értékelések folyamatosan zajlanak, a megítélt támogatások összege és a nyertes projektek száma tovább növekszik majd a következő időszakban.
(Miniszterelnökség)

Mostantól akár 20 millió forint vissza nem térítendő támogatás is igényelhető, népi építészeti emlékek helyreállítására. A támogatást a Népi Építészeti Program keretében, a Lechner Tudásközpont közreműködésével a Miniszterelnökség biztosítja. A programra 2018-ban 1,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Az egyedi kérelmek benyújtására a Tájékoztató megjelenését (2018. március 7.) követő 30 napig van lehetőség.
A program célja, veszélyeztetett népi építészeti örökségünk, a népi műemlékek, a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökség megóvása, megőrzése, fenntartása. Egyedi támogatási kérelem benyújtásával bárki igényelhet támogatást.
A támogatás a népi építészeti emlékek veszélyelhárításához, állagmegóvásához, valamint részleges vagy teljes helyreállításához igényelhető, ha az az épített örökségnek műemléki értéket képviselő, védelem alatt álló eleme (egyedi műemlék, nyilvántartott műemléki érték, helyi rendelettel védett). A támogatási kérelmet a védelem alatt álló épületek tulajdonosai, vagyonkezelői, használói nyújthatják be.
A vissza nem terítendő költségvetési támogatás összege projektenként minimum 1, maximum 20 millió Ft. A támogatás mértéke természetes személyek esetén a beruházás megvalósítása során felmerülő összköltség legfeljebb 80%-a, az önkormányzatok és egyéb szervezetek esetén legfeljebb 50%-a lehet, folyósítása pedig támogatási előleg formájában, egy összegben történik.
A támogatás odaítélése során kiemelt szempont a hagyományos építőanyagok és hagyományos műszaki megoldások alkalmazása. A támogatott értékek állagmegóvási, felújítási munkálatai során az épületeket lebontani és helyükre teljesen újat építeni nem lehet, ám egy korábban bizonyíthatóan létezett épület az előző mására újra felépíthető.
A támogatási kérelem tartalmi és formai követelményeit a letölthető Tájékoztatóból ismerhetik meg az érdeklődők. A kérelmeket a Tájékoztató közzétételét követő 30 napon belül kell benyújtani a Lechner Tudásközponthoz egy eredeti papír példányban és elektronikus adathordozón szerkeszthető formában is „Népi Építészeti Program” megnevezéssel.
További felvilágosítás a nepiepiteszetiprogram@lechnerkozpont.hu e-mail címen és a +36 (1) 279-2616-os munkanapokon 9:00-14:30 között hívható telefonszámon kérhető.
(Miniszterelnökség)

Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2018. évi kiírása.
A Földművelésügyi Minisztériumhoz kötődő civil szervezetek fontos szerepet vállalnak abban, hogy teljesüljenek az agrárágazati célkitűzések. A tárca, mint minden évben, 2018-ban is segítséget kíván nyújtani ezen szerveztek támogatásához az agrárágazati szervezetek számára a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya által kiírt pályázatával.
A pályázható keretösszeg 40 millió forint, az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térintendő támogatás összege 300.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet.
A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatát várjuk a felhívásban szereplő módón és határidőn belül, azaz 2018. március 8. – április 5. között.
A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, a nyilatkozatot és az átláthatósági nyilatkozatot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
(FM Sajtóiroda)

A Miniszterelnökség – tekintettel egy külső tűzeset miatti informatikai rendszerleállásra – meghosszabbította a „Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével” című pályázati felhívás támogatási kérelmeinek benyújtási lehetőségét.
A megjelent módosítás szerint a kérelmeket 2018. március 8. helyett, 2018. március 14-én éjfélig nyújthatják be a mezőgazdasági termelők. A felhívás keretében új, innovatív és környezetbarát termesztési technológiák és termesztési módok elterjesztésének finanszírozására nyílik lehetőség. Egyéni projekt esetén maximum 75 millió forint, míg kollektív projekt esetén legfeljebb 150 millió forint vissza nem térítendő támogatás nyerhető.
A pályázatra korábban beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, melynek eredményeképpen a Miniszterelnökség ez idáig összesen 288 darab kérelmet támogatott több, mint 6,7 milliárd forint értékben.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.

Sorra jelennek meg a Vidékfejlesztési Program Leader pályázati felhívásai: eddig 617 elérhető, és további 2 várható még – közölte Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A gazdaságfejlesztési célú felhívások többségére már beadhatók a pályázatok, míg az egyéb célúakra várhatóan ettől a hónaptól lehet pályázni.
Idén újabb lendületet kap a vidékfejlesztés egy másik fontos területe, a helyi közösségek által fontosnak tartott célok megvalósítása. Az elmúlt évek előkészítő munkája után 2017. október-novemberében sorra jelentek meg a Leader közösségek által meghirdetett pályázatok a Magyar Államkincstár honlapján (https:// www.mvh.allamkincstar.gov. hu/leader-helyi-felhivasok). Eddig 617 felhívás publikus, és további kettő megjelentetését tervezik még a Helyi Akciócsoportok – közölte a Magyar Mezőgazdaság érdeklődésére Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A 2014–2020 közötti időszakra az EMVA források 5 százalékát, mintegy 41 milliárd forintot különített el a közösségi, alulról építkező kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség, emellett 8 milliárdot biztosítottak a Helyi Akciócsoportok működésének finanszírozására, valamint egymilliárdot az előkészítési költségekre.

– Ugyanakkor a 2007–2013-as időszakhoz képest számos változás is van a programban. Lényegesen egyszerűsítettük a program eljárásrendjét: egyrészt megszűnt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, másrészt a korábbi közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény hatálya alól is kivontuk a Vidékfejlesztési Programot, így a Leader pályázatokat is a fejlesztési rendszer többi pályázatához hasonlóan bonyolíthatják le a Helyi Akciócsoportok (HACS) – mondta Kis Miklós Zsolt. Ennek – és az Irányító Hatóság hathatós közreműködésének és segítségének – köszönhetően a Leader helyi felhívások külalakilag és tartalmilag is hasonlítanak a VP egyéb felhívásaihoz, a központi, minden operatív program által használt sablon kismértékű átdolgozott dokumentumában készítették el ezeket a HACS-ok.

Az előző Leader program eredményei
A szaktárca tájékoztatása szerint az ÚMVP-ben 2007–2013 között 84 milliárd forint kötelezettségvállalás történt a Leader fejlesztési célú intézkedéseken, igaz, a teljes Leader több intézkedést fedett le, mint most. Akkor, az első támogatási kérelembeadási időszakban 4189 pályázat érkezett be elbírálásra, a nyertes felhívásokra pedig 4,5 milliárd forintot fizettek ki. A második pályázati körben 8351 beérkezett pályázatra 13 milliárd, míg a harmadik körben 8261 beérkezett pályázatra 38,5 milliárd forintot ítéltek meg. A pályázói és végrehajtó oldal folyamatos tanulásának eredményeképpen sokat javult a lemorzsolódási arány is.

A pályázatok megvalósulásának ellenőrzését többek között a projektek lezárása utáni helyszíni vizsgálatokkal oldották meg. Az utólagos ellenőrzés során vizsgálják a rendeltetésnek megfelelő használatot, a vállalt kötelezettségek betartását, a jogosultsági kritériumokat mind a támogatási kérelem benyújtásakor (bázisévre vonatkozóan), valamint az utólagos ellenőrzés időpontjában is – függetlenül attól, hogy az utólagos ellenőrzésre kijelölt ügyfélnél korábban már történt-e helyszíni ellenőrzés –, valamint a kifizetések/elszámolások teljesítését.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a különböző médiumokban megjelent, Leader programokhoz köthető szabálytalansági bejelentések is mind kivizsgálásra kerülnek a Magyar Államkincstár által. Ilyen esetben bejelentés nélküli rendkívüli helyszíni ellenőrzést kezdeményeznek, és amennyiben szabálytalanságot állapítanak meg, intézkednek az érintett tételekhez kapcsolódó összeg visszaköveteléséről, vagy a teljes pályázat elutasításáról és a teljes összeg visszaköveteléséről.

Pénzvisszafizetés a teljes ÚMVP időszakban, az első támogatási kérelem benyújtási kör óta (2009) napjainkig 112 támogatási kérelem esetében történt, mintegy 520 millió forint összegben – közölte a Magyar Mezőgazdaság érdeklődésére a Miniszterelnökség.

Így kevésbé bürokratikus, és sokkal rugalmasabb lett a rendszer. Az államtitkár szerint egyszerűsítették a működéshez kapcsolódó elszámolások szabályait is, a kezdeti nehézségeket sikerült a HACS-okkal együttműködve, illetve az Európai Bizottsággal megegyezve megoldani. A 2014– 2020-as időszakban a korábbi programnál a HACS-okhoz delegált kifizető ügynökségi feladatok megszűnnek, a munkaszervezetek irodái megnyílnak a helyi szereplők előtt, így aktívabb és szerteágazóbb térségfejlesztési feladatokat láthatnak el.

Az előző időszakban kötelezően alkalmazott két körös pályáztatás megszűnt, de a HACS-ok kérésének engedve az IH lehetőséget adott arra, hogy előszűrést végezzenek adminisztratív terheik csökkentése érdekében, mellyel néhány szervezet él is. Egy támogatási kérelmet kell benyújtani elektronikusan ügyfélkapun keresztül, amit helyben bírálnak el az akciócsoportok. A közreműködő szervezet az Irányító Hatóság megbízása alapján a támogatási kérelmek végső jogosultsági ellenőrzését végzi. Fontos változás továbbá, hogy a pályázatok elbírálása objektívebb lesz, valamint a támogatási kérelmek értékelése pontozás alapján történik majd, amely során nem számít a pályázatok benyújtásának ideje sem. Utóbbival a Miniszterelnökség szeretné elérni, hogy megfelelő szakmai színvonalú projektek kerüljenek kidolgozásra, amelyek előkészítését nem befolyásolja a benyújtás gyorsasága.

A korábbi Leader programokhoz képest az új időszakban helyi fejlesztési stratégiákat (HFS) készítettek az akció csoportok, amelyek a Vidékfejlesztési Program hat prioritásához is hozzájárulhatnak. Így a helyi igények szerint kialakított pályázati felhívások jelenhetnek meg, amelyeket nem kell a korábbi jogcímrendeletek által meghagyott témákra korlátozni. A stratégiák az akciócsoportok honlapján érhetők el.

A 2014–2020-as időszakban a fő cél a Leader közösségek által vezérelt projektek továbbfejlesztése és a kialakított helyi kapacitások megtartása. A helyi stratégiákat, fejlesztési célokat a helyi közösségek állították össze, azonban az Irányító Hatóság – a HACS-ok autonómiáját nem sértve – a tervezéshez részletes segédletet nyújtott számukra, amelyben javaslatokat fogalmazott meg a legfontosabb kiegészítő tartalmakkal kapcsolatban. A helyi pályázati felhívások elkészítésekor az Irányító Hatóság szabályossági vizsgálatot is végzett, és ha észlelhető volt olyan szempont, mely nem biztosított kontrollt, javasolták a módosítását.

Jelenleg az előző időszakinál több, mintegy 103 Leader Akciócsoport (HACS) működik, azonban 80 százalékuk már az előző programban is részt vett. További változás, hogy mivel a Leader fejlesztési módszer a Közösségi Agrárpolitikából (KAP) átkerült a legmagasabb szintű közösségi szabályozásba, és a városokban is elkezdik alkalmazni CLLD néven, ezért a Területi Operatív Program Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD ) elnevezésű felhívásával összehangolva állapították meg a Leader támogatásra jogosult vidéki területeket. A program így az ország területének 90, míg népességének 39 százalékát érinti. Egy-egy Leader Akciócsoport által lefedett területen a népesség 10 ezer – 150 ezer fő között változhat.
A legtöbb gazdaságfejlesztési célú felhívásra már beadhatók a pályázatok, míg az egyéb célúakra februártól lehet pályázni – mondta Kis Miklós Zsolt. A meghirdetett felhívásoknál a támogatási kérelmek benyújtásának időszaka akciócsoportonként eltérő, nem egységes, a HACS határozza meg a felhívásban a benyújtás kezdetét és végét, de minden esetben betartva a 60 napos megismerés lehetőségét. A vállalkozói szférából kizárólag mikrovállalkozások pályázhatnak, ezen kívül további megkötést a HACS-ok határoznak meg a felhívás keretében.

A meghirdetett Leader pályázatokról elmondható, hogy meglehetősen széles sávban szóródnak az igényelhető támogatási összegek: akad olyan felhívás, amelynél 150 ezer forint a maximumösszeg, és olyan is, ahol 62 millió forint. Jellemzően azért 20 millió alattiak a legmagasabb, pályázónként elérhető támogatások, mindössze 30 olyan pályázat van, amelynél e felett húzták meg a maximumösszeg határát. Azt is a HACS-ok döntötték el, hogy lehetőséget adnak-e a felhívásaiknál előleg igénybevételére. Amennyiben igen, akkor a mértékét a pályázati felhívásban szabályozták. Ugyanakkor a Leader programnál is kötelező a biztosítéknyújtás a pályázók számára – kivéve természetesen az önkormányzatokat – az előlegigénylésnél.

A pályázatok elbírálása a felhívást meghirdető akciócsoport munkájától, hatékonyságától függ. A támogatói okiratot az Irányító Hatóság állítja ki – tette hozzá Kis Miklós Zsolt.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

A Miniszterelnökség újabb, a vidéki önkormányzatok beruházásainak sikeres megvalósítását segítő módosításról döntött. Az öt vidékfejlesztési pályázatot érintő változásnak köszönhetően kevesebb önrésszel, nagyobb támogatásintenzitással számolhatnak a nyertes települések.
A Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárd forint az agrárgazdaságok mellett a vidéki térségek fejlesztését, a helyi gazdaság és a közösség speciális igényeire reagáló szolgáltatások támogatását egyaránt szolgálja. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok és társulásaik a vidékfejlesztési pályázatokon elnyert forrásokat minél hatékonyabban fordíthassák ezen célokra, a Miniszterelnökség öt felhívás esetében a támogatásintenzitás növeléséről döntött.

Ennek eredményeképpen azok az önkormányzatok, akik sikerrel pályáztak, – a települések hátrányos helyzetének besorolásától függően – a nem besorolt járásba tartozó települések 85%, a kedvezményezett és a fejlesztendő járások 90%, illetve a komplex programmal fejlesztendő járások önkormányzatai 95%-os, megemelt támogatásintenzitás mellett valósíthatják meg fejlesztéseiket. A módosítások minden, az önkormányzatok számára meghirdetett vidékfejlesztési felhívást érintenek, vagyis azokat az önkormányzatokat, amelyek a tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztésére, az egyedi szennyvízkezelésre, a helyi termékértékesítést szolgáló piacok fejlesztésére, a közétkeztetés modernizálására, a településképet meghatározó épületek rekonstrukciójára, valamint a külterületi helyi közutak fejlesztésére nyertek, vagy fognak elnyerni támogatásokat.

A Miniszterelnökség módosításának köszönhetően összesen több mint 3,5 milliárd forinttal kevesebb önrészt kell az önkormányzatoknak vállalniuk a projektek megvalósításához.

A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a már kiértesített nyertes önkormányzatok hamarosan új, már a megemelt keretösszeget tartalmazó támogatási okiratot kapnak. Az elbírálás alatt lévő pályázatok esetében pedig a Magyar Államkincstár már az új, magasabb összeg megítéléséről szóló támogatási okiratot jutatja el az érintetteknek.

A módosított pályázati felhívások a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhetők.
(Miniszterelnökség)

Az agrárkormányzat rendkívül fontosnak tartja a kertészeti ágazat fejlesztését, a mezőgazdaságban ugyanis ez a legmunkaigényesebb terület, sok embernek ad munkát, mintegy 300-350 ezer család megélhetését biztosítja – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy szakmai rendezvényen, Tuzséron.
Nagy István kiemelte, hogy a támogatás mértéke a gyümölcstermesztésre 62 ezer, az ipari zöldségnövény termesztésre 38 ezer, a zöldségnövény termesztés esetében pedig 34 ezer forint hektáronként.
Magyarországon a legjelentősebb kertészeti ágazatot a zöldség- és gyümölcstermesztés képviseli, mintegy 240-270 milliárd forintos éves megtermelt elsődleges áruértékkel.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a tárcának a Magyar Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégiában megfogalmazott célja, hogy az ágazat a jelenlegi 2,5 millió tonna helyett 1 millió tonnával többet termeljen. A tervek szerint – a fejlesztések eredményeként – a zöldségtermesztés termésátlaga 35, a gyümölcstermesztésé pedig 70 százalékkal emelhető. Nagy István hangsúlyozta, hogy a sikeres fejlesztéssel százezer új munkahely is létesülhet az ágazatban.
Mint mondta, folytatni kívánják a kis- és közepes gazdaságok támogatását, az intenzív ágazatok fejlesztését és a magasabb hozzáadott értékű termékek kibocsátásának növelését a foglalkoztatási képesség javítása érdekében. Mindehhez biztosítjuk a kiegyensúlyozott támogatáspolitikát, növelni szeretnénk a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság versenyképességét és fokozni a külső piacok megszerzésének és megtartásának lehetőségét – jelentette ki az államtitkár.
Nagy István arról is szólt, hogy akár 150 négyzetméteren megtermelhető egy család zöldség-, gyümölcs-, és fűszernövény-szükséglete. Így a kertünk tudatosabb művelése az öngondoskodást, némi többletráfordítással, kissé nagyobb terület birtokában pedig akár a tisztes megélhetést is lehetővé teheti.
(FM Sajtóiroda)

Közel hárommilliárd forintból újulhatnak meg turistaházak, erdei szállások országszerte a következő két évben, a fejlesztések hat erdőgazdaságot érintenek – jelentette be a földművelésügyi miniszter és a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos közös sajtótájékoztatón.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: a tavaly év végi kormánydöntések értelmében újabb jelentős fejlesztések indulhatnak el a magyar erdőkben, a program 2010-ben kezdődött, a 22 állami erdőgazdaság a megtermelt nyereségét állami forrásokkal kiegészítve beruházásokra fordítja. A felújítási munkák 2,9 milliárd forintból hat erdőgazdaságot érintenek.
A miniszter hangsúlyozta: 2010 óta megváltozott az erdészetek szemlélete, a fejlesztésekkel 21. századi színvonalú létesítményekben lehet majd pihenni az erdőkben. A magyar erdőgazdaságok mintegy kétmillió hektár erdőt gondoznak, 81 kilátó, 159 szálláshely, 36 erdei iskola, és 25 látogatóközpont van a kezelésükben, az elmúlt években 75 szálláshelyet újítottak meg – sorolta. Mindez az 1600 férőhellyel kellő hátteret biztosít az iskoláscsoportoknak a táborozáshoz, az erdei iskolák és létesítmények mintegy 80 ezer gyermeknek nyújtottak tanulási és kikapcsolódási lehetőséget az elmúlt időszakban.
Révész Máriusz kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a természetjárás feltételeinek javítása iránt, a következő két évben minden eddiginél gyorsabb ütemben újulhatnak meg turistaházak. A 2,9 milliárd forint kiegészítve a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program idei évre átcsoportosított forrásaival további kétmilliárd forintot jelent az erdészetek, nemzeti parkok közjóléti létesítményeik felújítására.
Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltoztatást követően folyamatosan pusztultak le a turistaházak, erdei iskolák, kilátók, az erdészetek keveset költöttek a közjóléti intézményeikre. Rámutatott arra, hogy az elmúlt hét évben egyre többet költöttek fejlesztésekre, 38 új kilátó és 27 új szálláshely épült, 16 milliárd forintot fordítottak a létesítményeikre. A fejlesztések üteme tovább gyorsul a következő években, a döntéssel az Ipolyerdő Zrt.nél, az Egererdő Zrt.-nél, a Bakonyerdő Zrt.-nél, Pilisi Parkerdő Zrt.-nél, a Vértesi Erdő Zrt.-nél valamint a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. kezelésében álló turistaházak újulhatnak meg.
Valamennyi beruházás az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el, a TAEG Zrt. Muck-háza kivételével. A létesítmények közel háromszáz férőhellyel rendelkeznek. Hozzátette: vannak turistaházak, amelyek megvásárlásáról még tárgyalnak. A Téry Ödön programban négy további turistaház felújítása szerepel, a közbeszerzést kettőre már kiírták, a továbbiakat is folyamatosan jelentetik meg – jelezte.
(MTI/FM Sajtóiroda)

A Miniszterelnökség kihasználva a forrásátcsoportosítás lehetőségét, elsősorban megújuló energia felhasználásával történő, energiahatékonyság javítását szolgáló új pályázatot hirdetett a Vidékfejlesztési Program keretében. Az összesen 35 milliárd forint keretösszegű felhívásra 2018. február 19-től nyújthatók be a támogatási kérelmek.
Tekintettel arra, hogy az energiahatékonyság javítása fontos célja hazánk Vidékfejlesztési Programjának, ezért az eddig felhasználatlan összegeket önálló pályázatként, változatlan céllal újra meghirdette a Miniszterelnökség.
A „Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása” című 35 milliárd forint keretösszegű felhívásra mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások nyújthatják be kérelmüket.
Az innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javítását – elsősorban megújuló energia felhasználásával – szolgáló fejlesztések megvalósítására egyéni projekt esetén maximum 500 millió forint, kollektív projekt esetén pedig legfeljebb 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyerhető.
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra 2018. február 19-től nyújthatók be a kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2018. március 19-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu oldalon tájékozódhatnak.
(Miniszterelnökség)

A korábbi keret bővítésének köszönhetően évente 340 ezer euróval nagyobb keretösszeg, vagyis 5 millió 35 ezer euró áll a magyar méhészek rendelkezésére – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Állatorvostudományi Egyetem Méhészeti és Méhegészségügyi továbbképző konferenciáján, Budapesten.
Hazánkban az átlagos méhcsalád-sűrűség meghaladta a 12 méhcsalád/km2 értéket, amivel Európában első helyre kerültünk – hangsúlyozta az államtitkár.
Nagy István kiemelte, a magyar méz minősége kiváló. Arról is szólt, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretén belül végzett mézvizsgálatok segítik a kiváló mézminőség fenntartását. A minőségellenőrzést az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság folyamatosan végzi, amelyek keretében monitoring-vizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak.
A méhészek a megtermelt méz 73 százalékát nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek hordósan, 1 százalékát kiszerelve kiskereskedőknek, üzleteknek, további 1 százalékát ipari felhasználóknak, 25 százalékát pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik – ismertette az államtitkár.
A Földművelésügyi Minisztérium és az OMME stratégiai partnerségi megállapodásának köszönhetően közös munka folyik például a növényvédelemmel kapcsolatban. Ennek lényege, hogy a szabályrendszer garantálja azokat a feltételeket, amelyek a méhekre veszélyt nem jelentő, optimális gazdálkodást tesznek lehetővé.
A méhészkedés jelentősége milliárdokban mérhető. A megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is elvitathatatlan, a 100 leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát ugyanis rovarok porozzák be.
(FM Sajtóiroda)

Tavaly 690 milliárd forintról, ebből decemberben 140 milliárd forintról, 61 500 támogatási kérelemről hozott pozitív döntést a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési programban, amelyben 30 felhívás nyitott 315 milliárd forintos keretösszeggel – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
Kis Miklós Zsolt jelezte: a Vidékfejlesztési programban a 2014-2020 közötti uniós ciklusban közel 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. Kötelezettségvállalással 2017 végéig a Miniszterelnökség a források 87 százalékáról, mintegy 1127 milliárd forintról döntött.
Kiemelte, hogy a Miniszterelnökség az energiahatékonyság javítására a programban eddig felhasználatlan összegekből önálló pályázatot hirdet januárban, 30 milliárd forintra a mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhatnak majd. Szintén januárban jelenik meg 4 milliárd forint keretösszeggel pályázati felhívás a borszőlő ültetvények telepítésére. A kérelmeket várhatóan február második felétől lehet majd a benyújtani – tette hozzá.
A kormány célkitűzéseinek megfelelően tavaly március 31-ig az összes, 68 pályázat megjelent a Vidékfejlesztési programban – emlékeztetett az államtitkár. Ebből 39 felhívás lezárult, közel 233 ezer kérelemről döntöttek, amelyek 75 százaléka, több mint 168 ezer kérelem részesült pozitív elbírálásban. A kifizetések nagysága eddig 207 milliárd forint, 2016-ban 101 milliárd forintot fizettek ki, tavaly pedig 106 milliárd forintot – közölte. Az államtitkár elmondta, a vidékfejlesztési források több mint 50 százaléka beruházásokra van elkülönítve, 665 milliárd forintból 487 milliárd forint értékben került sor kötelezettségvállalásra.
Kis Miklós Zsolt ismertette, a Miniszterelnökség decemberben kötelezettséget vállalt mintegy 15 milliárd forint értékében 140 állattartó telep korszerűsítésére benyújtott kérelemre, valamint közel 38 milliárd forint értékben 838 kisméretű terménytároló és szárító építésére és energiahatékonyság javítására irányuló kérelemre.
Hozzátette, döntöttek még 22 milliárd forint értékben 3473 kérelemről kertészeti gépbeszerzés támogatásáról, valamint 28 milliárd forint értékben külterületi helyi közutak fejlesztéséről és 15 milliárd forint értékben mezőgazdasági biztosítók díjához nyújtott támogatásról. Többek között a kormány még kötelezettséget vállalt az erdősítés támogatására, gombaházak és hűtőházak létrehozására, a meglévők korszerűsítésére, illetve a tejágazat szerkezetalakítását kísérő állatjóléti támogatásra – sorolta.
(MTI)

Megnyílt a Zártkerti program pályázatának elektronikus felülete, amelyen keresztül az önkormányzatok 2 milliárd forintra pályázhatnak – közölte V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.
V. Németh Zsolt elmondta: a program segítségével fejleszteni szeretnék a zártkertként nyilvántartott ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását, így is támogatva a hozzájuk kapcsolódó életforma fennmaradását. Ehhez azonban rendezni kell a zártkerti területeket és átfogóan fejleszteni infrastruktúrájukat – tette hozzá az államtitkár. A nemzeti forrásból finanszírozott program keretében önkormányzatok pályázhatnak január 2. és január 31. között, egyenként legfeljebb 10 millió forintra. A támogatás intenzitása 100 százalékos. Ugyanakkor a pályázói felület nemcsak forráskimerülésig van nyitva – hangsúlyozta az agrártárca államtitkára. A pályázati felhívást a Herman Ottó Intézet, valamint a kormányzat honlapján érhetik el – tette hozzá.
V. Németh Zsolt kiemelte: a program támogatja a már gondozásba vett területek mezőgazdasági hasznosítását, illetve lehetőséget teremt az elhanyagolt területek újra gondozásba vételéhez, hasznosításához is. Így a zártkerti utak járhatóvá tételét, a víz- és az áramvételi lehetőségek megteremtését, a vadvédelmi kerítések létesítését, továbbá a területrendezést, a gyümölcsfa-, és szőlőtelepítést.
A külterületen elhelyezkedő zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló, kapcsolódó utak rendbetételére maximum 9 millió forint igényelhető. A vízvételi hely kialakítására, például kút létesítésére, vagy kisléptékű víztároló kapacitás – esővízgyűjtő rendszer – kiépítésére maximum 10 millió forint támogatást lehet elnyerni. A villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztésekre – hagyományos vagy alternatív energiaforrásokkal táplált kisfeszültségű villamosenergia-hálózat elsősorban felszín alatti kiépítésére – legfeljebb 10 millió forint adható. A vadkerítés létesítésére, a vadgazdálkodási-vadvédelmi elemek építésére az igényelhető legmagasabb összeg szintén 10 millió forint. A területrendezés, a gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés támogatása maximum 2 millió forint lehet – közölte az államtitkár.
Hozzátette: a program a helyi önkormányzatok és az önkormányzatok összefogásával megalakuló konzorciumok számára nyújt előnyöket, hiszen a megvalósuló fejlesztések által jobban ki tudják használni természeti erőforrásaikat. Emellett várhatóan már az idén kiírják a területre vonatkozó jövő évi pályázatot, újabb 2 milliárd forint értékben. Továbbá napirenden van egy szélesebb körű, az egyéni pályázatokat is lehetővé tevő program kidolgozása – jegyezte meg V. Németh Zsolt. Az MTI kérdésére elmondta: a mintaprogramok eddigi finanszírozására mintegy 770 millió forintot fordítottak, amelyből 69 önkormányzat 90 projektjét támogatták.
(MTI/FM Sajtóiroda)

A kormány elkötelezett az ifjú agrárvállalkozók támogatása mellett, ezért a Miniszterelnökség több, az ÚMVP időszak alatt meghirdetett, a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására vonatkozó jogcímrendelet módosításáról döntött. A szankciók enyhítésére vonatkozó 35/2017. (XII. 27.) MvM rendelet a Magyar Közlöny 2017. évi 225. számában jelent meg.
A Miniszterelnökség folyamatosan felülvizsgálja a megjelent pályázati felhívásokat, illetve a korábbi időszak jogcímrendeleteit annak érdekében, hogy a projektek végrehajtása zökkenő mentesebb legyen, és a gazdálkodók minél hatékonyabban használhassák fel a rendelkezésükre álló forrásokat. A most megjelent rendelet az ÚMVP időszak fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatását érintő jogcímrendeletek szankciórendszerének egységesítését és enyhítését szolgálja, amely a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is irányadó.
A rendeletben foglalt módosítások a 2009., 2012., 2014., illetve a 2015. évben meghirdetett fiatal gazda jogcímrendeleteket érinti. Annak érdekében, hogy az ifjú gazdák ne kényszerüljenek indokolatlan mértékű visszafizetésekre – emiatt ne lehetetlenüljön el a gazdálkodásuk – többek között enyhült a főállású mezőgazdasági termelővé válás, a képzési kötelezettség, illetve a gazdaság üzemméretének elérése kapcsán meghatározott szankciók mértéke.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a jogcímrendeletek megváltozott szankciórendszeréről és követelményeiről. A 35/2017. (XII. 27.) MvM rendelet a Magyar Közlöny 2017. évi 225. számában, illetve a www.njt.hu oldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)

A jelentős számú visszaélések miatt a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című pályázati felhívás visszavonásáról döntött az EMVA Irányító Hatóság.
A 2016. augusztus 25-én megjelent, mintegy 13,85 milliárd forint keretösszegű felhívás a vidéki térség mezőgazdasági vállalkozásainak jövedelemstabilizálását, valamint a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások elindítását hivatott ösztönözni. A forráskimerülés miatt felfüggesztett pályázatra alig egy hónap alatt több mint 11 ezer kérelem érkezett közel 140 milliárd forint forrásigénnyel.
Mint ahogyan azt az Irányító Hatóság korábban is jelezte, a beérkezett nagyszámú igényre való tekintettel előzetes vizsgálat elindítására került sor, amely során több esetben visszaélés, úgynevezett mesterséges körülmény megteremtésének gyanúja merült fel. A megyei kormányhivataloktól kapott információk alapján nagy számban voltak olyan kirívó esetek, miszerint bizonyos személyek egyes társadalmi csoportok kiszolgáltatottságát kihasználva, tömegével igényeltek a pályázathoz szükséges regisztrációs számot és nyújtottak be szinte azonos tartalmú kérelmeket. A jelenlegi feldolgozottság alapján a beérkezett kérelmek több mint fele jogosulatlan a 40 ezer eurónak megfelelő forintösszeg igénybevételére.
Az ügyben feljelentés történt, melynek eredményeképpen a rendőrségi nyomozás jelenleg is folyik. Mivel a pályázati felhívásban megfogalmazott célok – a tömeges visszaélések miatt – nem teljesülhetnek, ezért az Irányító Hatóság a pályázat visszavonásáról döntött.
Fontos kiemelni, hogy a Miniszterelnökség vizsgálja annak lehetőségét, hogy azok a vidéki mikrovállalkozások, akik tisztességes úton szerettek volna támogatáshoz jutni, megfelelő mértékű forráshoz jussanak valódi fejlesztési igényeik megvalósításához.
(Miniszterelnökség)

Újabb támogatásnak örülhetnek a vidéki önkormányzatok. A Vidékfejlesztési Program keretében első körben több mint 28 milliárd forintot biztosít a Miniszterelnökség a külterületi helyi közutak fejlesztéséhez, valamint az önkormányzati utak karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzéséhez.
A Miniszterelnökség eredetileg erre a célra mintegy 18,4 milliárd forint vidékfejlesztési forrást különített el, azonban a beérkezett igényekhez igazodva a tárca a keretösszeg megemeléséről döntött. Ennek köszönhetően első körben összesen 628 kérelem részesült pozitív elbírálásban, mintegy 28 milliárd forint értékben. Tekintettel arra, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében beadott kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, a támogatott projektek száma és a támogatás összege tovább növekszik majd.
A külterületi helyi közutak fejlesztése esetében a maximálisan elnyerhető támogatás összege 100 millió forint volt. Az önkormányzati utak karbantartására beszerezhető erő- és munkagépek esetében az egyénileg pályázók legfeljebb 10 millió forint, konzorciumi formában pályázók 20 millió forint vissza nem térítendő támogatásból gazdálkodhatnak.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, a támogatói okiratokat az érintettek elektronikus úton kapják meg, folyamatosan.
(Miniszterelnökség)

A gazdák vidékfejlesztési beruházásainak eredményes megvalósítása érdekében a Miniszterelnökség 36 darab vidékfejlesztési pályázat módosítását hajtotta végre.
A módosítás során a beruházási pályázatok esetében változtak az Építési Normagyűjtemény alkalmazásával kapcsolatos szabályok. Az érintett felhívások esetében pedig törlésre került az a szabály, amely szerint a támogatói okirat kézbesítését követő naptól számított 6 hónapon belül a kedvezményezett köteles elszámolni a megítélt támogatási összeg legalább 10 százalékával.
Fontos kiemelni, hogy a Miniszterelnökség december elején egy tájékoztatót is megjelentetett, amelyből kiderül, hogy a nyertes pályázók a fejlesztéseik során felmerülő kérdésekben hogyan járhatnak el a gyakorlatban.
A tájékoztató és a módosított pályázati felhívások a www.szechenyi2020.hu oldalon mindenki számára elérhetőek. A Miniszterelnökség felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a beruházások sikeres megvalósulása érdekében részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről.
(Miniszterelnökség)

Újabb sikeres tárgyalások eredményeként a Miniszterelnökség elérte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyásával rendkívüli, egységes kérelem benyújtási felület nyílhasson 2018. február 15. és 2018. március 31. között. Az intézkedésnek köszönhetően az érintett ügyfelek akár 2,5 milliárd forint támogatáshoz is juthatnak.
A rendkívüli, egységes kérelem benyújtási felület – melyre a korábbi évek során nem volt még példa – azon, több mint 600 nyertes gazdálkodónak biztosít segítséget, akik a 2017. évi egységes kérelem beadása során ugyan rendelkeztek támogatói okirattal, de nyilvánvaló hiba miatt nem tudták benyújtani kifizetési kérelmüket.
Amennyiben az összes kérelem beadása megtörténik, akkor több mint 2,5 milliárd forint – már veszni látszó támogatás – kifizetésére kerülhet sor a tejágazat szerkezetátalakítását, az agrár-környezetgazdálkodást, az ökológiai gazdálkodást, valamint a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzését szolgáló pályázati felhívások keretösszegének terhére.
Annak érdekében, hogy minél több érintett gazdálkodó élhessen a rendkívüli kérelem benyújtási időszak adta lehetőséggel, a Magyar Államkincstár, a Miniszterelnökség, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlápján további információk is megtalálhatóak lesznek a későbbiekben.
(Miniszterelnökség)

A Miniszterelnökség első körben 838 mezőgazdasági termelő kérelmét támogatta, akik most mintegy 38 milliárd forintot fordíthatnak terménytárolók, –szárítók és –tisztítók építésére, korszerűsítésére. A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek elbírálása folyamatos, így a támogatott projektek száma és a támogatás összege tovább növekszik majd.
A magyar mezőgazdaság versenyképességének javításához jelentősen hozzájárul a megtermelt szántóföldi termények tárolási és szárítási kapacitásainak, valamint erőforrás-hatékonyságának biztosítása, folyamatos fejlesztése. Ennek jegyében a Kormány a Vidékfejlesztési Program keretében mintegy 20 milliárd forintot különített el kisméretű terménytárolók, –szárítók és –tisztítók építésére, korszerűsítésére.
Tekintettel a jelentős mértékű túligénylésre, az eredetileg erre a célra elkülönített keret megemeléséről döntött a Miniszterelnökség és első körben összesen 838 darab kérelmet részesített pozitív elbírálásban, mintegy 38 milliárd forint értékben. A támogatásnak köszönhetően a gazdálkodók egyéni projekt esetén maximum 100 millió forint, kollektív projekt esetén pedig legfeljebb 300 millió forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósíthatják meg beruházásaikat.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni. Fontos kiemelni, hogy az értékelés folyamatosan zajlik a megítélt támogatás összege és a nyertes projektek száma növekedni fog a következő időszakban.
(Miniszterelnökség)

A Vidékfejlesztési Program támogatást igénylői és kedvezményezettjei számára rendelkezésre bocsátott Építőipari Normagyűjtemény (ÉNGY) 2017.12.21-től a kérelmek kitöltésére szolgáló felületekkel egységes módon, ügyfélkapus belépés után érhető el.
A belépést követően az „Elektronikus kérelemkezelés” menüben található az ÉNGY böngésző alkalmazás.

Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy 2017. december 18-án megjelent az önálló Zártkert Program pályázatának felhívása.
A pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a nemzeti forrásból finanszírozott Zártkert Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján 2018. január 2-án reggel 8 órakor nyílik meg. A pályázatokat 2018. január 31-én 23 óra 59 percig lehet benyújtani, illetőleg véglegesíteni. A pályázók részére 30 nap áll rendelkezésre az adatlapok elektronikus kitöltésére és véglegesítésére.
A Program megvalósításán keresztül a tárca elsődleges szándéka, hogy megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely az elhanyagolt területek újra gondozásba vételét, illetve a területek megközelítését segíti elő. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását elősegítő fejlesztések, valamint a zártkerti ingatlanokhoz kapcsolódó életforma fennmaradásának érdekében, a zártkerti területek rendezése és átfogó infrastrukturális fejlesztése szükséges.
Az önálló Program létrehozására és elindítására 2 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll rendelkezésre, vissza nem térítendő támogatásként.
A támogatási intenzitás 100%. A programterv javaslata szerint a célterületekre kizárólag önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok részére nyújtható támogatás, projektenként legfeljebb 10 millió Ft mértékben.
Az alábbi támogatási célokhoz kapcsolódó beruházásokra valósulhatnak meg a fejlesztések:
1. külterületen elhelyezkedő zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló, kapcsolódó út, földút, valamint az útszakaszhoz kapcsolódó csapadékvíz elvezetését biztosító (nyílt, felszíni) csatornahálózat karbantartásához kapcsolódó fejlesztések (kivéve erőgépek és eszközbeszerzés)
2. vízvételi hely kialakítása, kút létesítése, illetve víz-visszatartáshoz kapcsolódó kisléptékű víztároló kapacitás kiépítése (esővízgyűjtő rendszer kiépítése)
3. villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések (hagyományos, vagy alternatív energiaforrásokkal táplált kisfeszültségű villamosenergia-hálózat elsősorban felszín alatti kiépítése)
4. vadkerítés létesítése, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése
5. területrendezés, gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés
Az 1.) és az 5.) tevékenységi területek önállóan nem pályázható tevékenységek, csak valamelyik másik célterület fejlesztésével együtt!
A Zártkert Program 2018. évi pályázati felhívása itt érhető el, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján.
Budapest, 2017. december 18.
(FM Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztály)

A Miniszterelnökség az erdőtelepítést támogató pályázati felhívás esetében növelte a támogatási összegek mértékét, melynek eredményeképpen több mint 650 millió forinttal emelkedett az első körben megítélt forrás. A Vidékfejlesztési Program keretében ez idáig a tárca 186 kérelmet részesített pozitív elbírálásban, így a nyertesek összesen 2,4 milliárd forintos támogatással végezhetnek erdőtelepítést, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat.
A Miniszterelnökség az erdőterületek növelése céljából, a klímaváltozás hatásainak csökkentése, valamint a megnövekedett faanyag iránti kereslet kielégítése érdekében hirdette meg erdőtelepítési pályázatát 2016. május 20-án. Tekintettel az erdőgazdálkodók igényeire, illetve az erdőtelepítésre, ápolásra és pótlásra fordított költségeire, a Miniszterelnökség nemrégiben az alap és kiegészítő támogatások megemeléséről döntött. Ennek eredményeképpen a korábban már értesített nyertes pályázók most újabb, a már megemelt támogatási összeghez igazodó forrás megítéléséről kapnak a napokban tájékoztatást az ügyfélkapujukon keresztül.
Fontos kiemelni, hogy a pályázati felhívásra jelenleg is benyújthatóak a kérelmek, így a megítélt támogatás összege és a nyertes projektek száma növekedni fog.
A Miniszterelnökség felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy szeptember közepe óta az ipari célú fás szárú ültetvények telepítését szabályozó kormányrendelethez igazodva, lehetőség nyílt az említett ültetvénytípus telepítésére is forrást igényelni a pályázat keretében. A módosításokkal a tárca célja, hogy szélesebb körben, hatékonyabbá váljon az erdősítésre szánt keretösszeg felhasználása.
(Miniszterelnökség)

Év végéig a LEADER Helyi Akciócsoportok az összes, Helyi Fejlesztési Stratégiáin alapuló vidékfejlesztési felhívásukat megjelentetik. Jelenleg a tervezett 620 pályázatból már 603 darab elérhető a térségi szereplők számára. A helyi kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség mintegy 41,3 milliárd forintot különített el a Vidékfejlesztési Program keretében.
Magyarország teljes vidéki térségét 103 darab LEADER Helyi Akciócsoport fedi le, akik már rendelkeznek a Miniszterelnökség által elfogadott Helyi Fejlesztési Stratégiával. Az Akciócsoportok ezen stratégiákon keresztül koordinálják az illetékességi területükre jutó fejlesztési források felhasználását a 2020-ig tartó időszakban annak érdekében, hogy a helyi igényeknek megfelelő projektek, fejlesztések valósuljanak meg.
A stratégiákban foglaltak megvalósítása mentén az Akciócsoportok által előkészített helyi pályázati felhívások megjelenése folyamatosan zajlik és év végéig az összes kiírás megismerhetővé válik. A mai napig a megjelentetni tervezett pályázatok 97 százalékát, összesen 603 darab helyi gazdaságfejlesztési célokat, illetve egyéb, a vidéken élők számára lakóhelyük élhetőbbé és vonzóbbá tételét szolgáló felhívást ismerhettek meg az érintettek. A támogatási kérelmek benyújtására pedig a pályázatok megjelenésétől számított 60 napot követően nyílik lehetőség.
A felhívásokat az érdeklődők a Magyar Államkincstár honlapján (www.mvh.allamkincstar.gov.hu), valamint az egyes területileg illetékes LEADER Helyi Akciócsoport elektronikus felületén érhetik el.
(Miniszterelnökség)

Jövő évtől országos digitális egyeztető felületen zajlik majd az építkezések minden korábbi papíralapú engedélyeztetése, ha a parlament is elfogadja az erről szóló előterjesztést – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.
Hozzátette: a nemzeti építészetpolitikában meghatározott bürokráciacsökkentő célkitűzések szerint a felület mindenki számára átlátható lesz, és jelentősen gyorsítja az ügyintézést. Idén megszűnt az építési engedélyeztetési eljárás a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó lakóházak építtetésénél, azóta már a 30 ezret meghaladta a bejelentések száma – mondta.
Ismertette, a digitális felület javítja az ország régiós versenyképességét is, mivel az ipari beruházásoknál megjeleníthetővé válik a befektetők részére, hogy az ország melyik pontján milyen befektetést lehet a leggyorsabban végrehajtani. Az építészek már november óta a digitális felület használatával dolgoznak.
Közölte: a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslatban egységesítik a területrendezést is, ha ezt elfogadják, akkor a régióban Magyarország áll át először a digitális építészetre.
(MTI)

Megújítható a szabolcsi almatermelés, de ehhez át kell alakítani annak szerkezetét. A változás záloga a termelékenység növelése, a digitalizáció, a termelési kockázatok csökkentése és a termelői szervezetek erősítése. Ehhez támogatásokat is igénybe vehetnek a termelők – mondta el Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Újfehértón, egy szakmai rendezvényen.
Feldman Zsolt az Agrármarketing Centrum és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Merre tovább szabolcsi alma? elnevezésű rendezvényén elmondta: Magyarország 78,5 ezer hektárnyi gyümölcsösének csaknem harmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében terem. A területen meghatározó az alma, ez adja a termelési érték legnagyobb részét. Vitathatatlan tehát a szabolcsi alma termelésének jelentősége, ám vannak olyan problémakörök, amelyek megoldása nem várathat magára, különben versenyképtelen marad a térség termelése. Ilyen például a fajtaváltás, mert amíg idehaza még mindig meghatározó a Jonathan, addig az európai kereslet már más fajták felé fordult. Megújításra vár a termesztés technológiája is a termelékenység növelése érdekében, lépni kell az információátadás új formái felé, több figyelmet kell fordítani a digitalizációra, csökkenteni kell a termelés időjárási kockázatait (öntözés, jég elleni védelem) és magasabb szintre kell emelni a termelők szervezettségét.
A kormány partner a versenyképesség növelésében – tette hozzá Feldman Zsolt. Jövedelempótló támogatások, piaci támogatások, beruházási támogatások és a fiatal gazdáknak járó speciális támogatások segítik az ültetvényes gazdálkodással foglalkozó termelőket. Emellett rendelkezésre állnak nemzeti forrásból nyújtott kedvezményes hitelek, illetve az ehhez társuló hitelgarancia lehetőségek. Magyarország működteti Európa egyik legkorszerűbb kockázatkezelési rendszerét is, amelyben több pénz van, mint eddig bármikor.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy nyitva van még a Vidékfejlesztési Program kertészeti beruházási pályázata. Ebben több mint 19 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésére.
(FM Sajtóiroda)

A Kormány határozatban foglalt állást arról, hogy a népi építészeti emlékeket és a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökséget megóvja és fenntartja. A kormányzati szándékkal összhangban a Miniszterelnökség döntést hozott a 300 millió forint keretösszegű Népi Építészeti Programban elnyerhető támogatásokról, melyek alsó határa 2 millió, felső értéke 20 millió forint. A támogatási intenzitás minden esetben 50 százalék.
A veszélyeztetett népi építészeti örökség fenntartását célzó felhívásra 69 támogatási kérelmet nyújtottak be, közel 570 millió forint értékben. A szakma jeles képviselőiből álló bizottság döntése alapján az igények közül 44 népi építészeti emlék nyert támogatást veszélyelhárításra, állagmegóvásra, továbbá részleges vagy teljes műemléki felújításig terjedő műszaki és építészeti munkálatokra.
A támogatott népi építészeti emlékek Magyarország minden régiójában megtalálhatóak: a Dél-Dunántúl területén Bár, Csurgó, Feked, Kaposmérő, Mecseknádasd, Nagyhajmás, Ófalu, Pécsvárad; Észak-Magyarországon Bernecebaráti, Hollókő, Perőcsény, Tolmács; Nyugat-Magyarországon Sopronkövesd; az Őrségben Ispánk, Nagyrákos; a Balatont és Balaton-felvidéken Balatonfüred, Csopak, Dörgicse, Kővágóörs, Magyarpolány, Nemeshany, Tihany; Pest-környékét Biatorbágy, Dunabogdány, Ráckeve, Szentendre, Velence; az Alföldön Balmazújváros, Bácsszentgyörgy, Dabas, Kecskemét, Kiskunmajsa, Kunhegyes, Mórahalom, Nagykőrös, Szeged, Tiszaföldvár, Zsombó; a Hajdúságban Hajdúböszörmény, Hajdúnánás; a Jászságban Jászapáti, Jászberény, Jászkisér és a Felső-Tiszavidékén Tiszacsécse településein.
Az ingatlanok között található vályogház és falusi iskola, továbbá helyi védelem alatt álló, országos műemléki védelmet élvező, valamint a Világörökség részét képező örökségi elem is. A döntés nyomán a napokban megkezdődik a támogatást elnyerők kiértesítése, és a megindul a szerződéskötési folyamat. A keretösszeg közel kétszeresét lefedő támogatási kérelmek megmutatták, hogy van társadalmi igény, a sokszor veszélyeztetett, és karbantartásra szoruló népi műemlékek fenntartását, vagy helyreállítását célzó állami támogatásra. A pozitív tapasztalatok hatására a programot lebonyolító Lechner Tudásközpont jelentősen megemelt, 1.500.000.000 keretösszeggel, differenciáltabb támogatási intenzitással és hosszabb benyújtási határidővel még a tél folyamán közzéteszi a 2018. évi támogatási kérelem benyújtására vonatkozó felhívást.
(Miniszterelnökség)

Elfogadták az unió 2018-as költségvetését. Plusz forrás jutott az európai fiatal gazdáknak és a klímabarát gazdálkodási módszerekre.

A november 18-i intézményközi megállapodás után nem sokkal az Európai Parlament ma 295 szavazattal 154 ellenében 197 tartózkodás mellett fogadta el a jövő évi uniós költségvetést, amit Antonio Tajani EP elnök az aláírásával hitelesített. A 2018-as uniós költségvetésben 160.1 milliárd euró kötelezettségvállalási előirányzat és 144.7 milliárd kifizetési előirányzat szerepel.
Az EP nem engedte, hogy a Tanács 750 millió euróval csökkentse a növekedésre és munkahelyekre szánt keretet és a fiatalkori munkanélküliség elleni intézkedésekre, munkakeresésre 116 millióval többet, összesen 350 millió kötelezettségvállalási előirányzatot biztosított. Több forráshoz jutnak a kulcsfontosságú Horizon 2020 és Erasmus+ programok, valamint a kisvállalkozások.
A Parlament tárgyalódelegációja 34 millió pluszforrást szerzett a fiatal gazdák támogatására és 95 millióval emelték a klímabarát gazdálkodási módszereknek nyújtott összeget.

(forrás: EP)

A Magyar Államkincstár egyszerűbbé és átláthatóbbá, valamint felhasználóbarátabbá tette a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos ügyek nyomon követésére szolgáló úgynevezett Ügyfél-tájékoztatási rendszerét (ÜTR).
Ennek során Az Ügyfél-tájékoztatási rendszer Ügyfél folyószámla felülete az alábbiak szerint módosult:
Ügyfeleinket eddig is tájékoztattuk a Döntésben megítélt támogatási összegről, a döntés alapján az Ügyfélnek teljesített összegről valamint az összeg Utalásának dátumáról, ugyanakkor fejlesztéseink eredményeképpen áttekinthetőbbé vált a felület, a Döntésben megítélt támogatási összeg mellett közvetlenül az Ügyfélnek teljesített összeg, illetve az Utalás dátuma tűnik fel, és csak ezt követően szerepelnek a kötelezően visszatartásra kerülő összegek. További fejlesztésként lehetővé tettük, hogy ügyfeleink az Utalás dátuma szerint is sorba rendezhessék a kifizetések listáját. Ezáltal nagyságrendekkel egyszerűbbé válik a bankszámlára érkezett összegek, és az azokhoz tartozó támogatási döntések párba állítása és a támogatások nyomon követése.

Felhívjuk azon károsult termelők figyelmét, akik a 2017. kárenyhítési évben jóváhagyott kárbejelentéssel rendelkeznek, hogy a mezőgazdasági káraik kompenzálása érdekében 2017. november 30-ig nyújthatják be a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket.
Eddig az időpontig többször is módosítható, illetve újra beadható a kérelem a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, amely ide kattintvaérhető el. A Kincstár a 2017. november 30-i nap végéig utolsóként benyújtott kérelmet ellenőrzi.
Jogszabályi előírások alapján a kárenyhítő juttatás iránti kérelemről legkésőbb 2018. március végéig születik döntés és eddig kapják meg a kárenyhítő juttatást az igazoltan károsult gazdák. A kárenyhítő juttatás mértéke a hozamérték-csökkenés (termelésiérték-kiesés) legfeljebb 80 %-a lehet. Felhívjuk a termelők figyelmét az öngondoskodás fontosságára, hiszen megfelelő mezőgazdasági biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a fele nyújtható. A mezőgazdasági biztosítások térnyerését a Kormány is ösztönzi, ugyanis a Vidékfejlesztési Programból legfeljebb 65%-os mértékű díjtámogatás igényelhető ezen biztosításokhoz.
A 2017. kárenyhítési évben közel 12.500 darab kárbejelentés érkezett 194.000 hektár területre. Legnagyobb területen a jégeső, aszály, tavaszi- és téli fagy okozott mezőgazdasági károkat.
(FM Sajtóiroda)

Természeti értékeinkkel és a természeti tőkénk által nyújtott szolgáltatásokkal való hatékonyabb gazdálkodás elősegítése érdekében egy hosszú távú szakpolitikai tervezést megalapozó, országos hatású stratégiai fejlesztés indul.
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 azonosító számú „A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” című, 1,07 milliárd forráskerettel rendelkező kiemelt projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, illetve a Versenyképes Középmagyarország Operatív Program keretében.
A Földművelésügyi Minisztérium és konzorciumi partnerei (az MTA Ökológiai Kutató Központ; a Budapest Fővárosi Kormányhivatal, Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály; a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) összefogásával megvalósított fejlesztés eredményeként átfogó képet kapunk természeti tőkénk, és természeti értékeink aktuális állapotáról, továbbá innovatív és gyakorlatias módszereket dolgozunk ki – pl. a területi tervezés, a természeti erőforrásainkat érintő döntéshozatali folyamatok, vagy a természetvédelmi kezelés számára –, amelyekkel gondoskodni tudunk a hosszú távú megőrzésükről. A fejlesztés kifejezett céljai közelebb hozni az emberekhez a természetet, megfoghatóvá tenni mindazon javakat és szolgáltatásokat, amelyeket a természettől kapunk nap mint nap, továbbá kialakítani és erősíteni az ökoszisztémák és szolgáltatásaik megőrzését célzó ágazatközi együttműködést.
A projekt keretében négy egymással szorosan összefüggő fejlesztési program valósul meg.
· A NATURA fejlesztési elem keretében terepi kutatások révén alapozzuk meg a még kevéssé ismert vagy különösen veszélyeztetett természeti értékeink – számos közösségi jelentőségű faj és élőhely – hosszú távú megőrzését.
· Az ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁS fejlesztési elem keretében országos léptékben mérjük fel, térképezzük és értékeljük a természetes és természetközeli ökoszisztémákat és kiemelt jelentőségű szolgáltatásaikat.
· A TÁJKARAKTER fejlesztési elem keretében kidolgozzuk a hazai tájak tájkarakter alapú osztályozásának rendszerét, valamint a tájkarakter alapú tervezés és döntéshozatal egységes módszertanát és adatbázisát.
· A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA fejlesztési elem keretében természetes és természetközeli állapotú területeink – az úgynevezett zöldinfrastruktúra – működőképes hálózatának kialakítása és megőrzése érdekében azonosítjuk a zöldinfrastruktúra elemeit, értékeljük állapotukat, kidolgozzuk hazánk zöldinfrastruktúra-fejlesztési tervét.
A 2020 decemberéig megvalósítandó projekt intézkedéseinek részletes tervezése és előkészítése 2016 októberében kezdődött, és ezekben a napokban ér véget, lehetővé téve a fejlesztés megvalósítási szakaszának elindítását.
A projekt egy 92 kiemelt fejlesztést tartalmazó, 37,7 milliárd forint összértékű átfogó természetvédelmi fejlesztéscsomag része, amely a 2020-ig vállalt természetvédelmi célkitűzéseink megvalósítása érdekében indult. Az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztéscsomag projektjei a Földművelésügyi Minisztérium, illetve nemzeti park igazgatóságaink közreműködésével valósulnak meg, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), illetve Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében.
(FM)

A kormányzati fejlesztéspolitika része lett 2010 után a tanyafejlesztés, erre a célra – 2010-2018 között – összesen 16,3 milliárd forint áll rendelkezésre – közölte a földművelésügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján.
Fazekas Sándor kiemelte: fontos döntése volt a nemzeti ügyek kormányának – korábban nem volt olyan fejlesztéspolitikai elképzelés, amelynek nyomán a tanyán élők helyzetén érdemben lehetett volna változtatni -, hogy minden évben legyen egy olyan pályázat, amely illeszkedik a tanyafejlesztési programhoz. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a tanyákon lakó emberek gazdálkodási és lakhatás körülményei javuljanak, bekapcsolódhassanak az ország gazdasági vérkeringésébe. Hozzátette: az idén mintegy 300 pályázó nyerte el a mintegy 800 millió forintos keretet. A magyar tanyát az Országgyűlés határozata alapján az idei évtől kiemelt nemzeti örökségként kell kezelni, mivel az hungarikum. Eddig a tárca 1145 tanyagazdaság egyedi fejlesztését finanszírozta – mondta a miniszter.
Fazekas Sándor kitért rá: a 16,3 milliárd forintos forrás két fő elemet tartalmaz. Az egyik a tárca által gondozott tanyafejlesztési program – ami több részből áll -, a másik pedig a program eddigi tapasztalatai alapján kidolgozott, vidékfejlesztési programból finanszírozott „Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztéseit célzó tanyafejlesztési felhívás”, amelyben nagyságrendileg 8 milliárd forintos keretre lehet pályázni. A miniszter elmondta: a tanyafejlesztési folyamat nem áll le, mert a jó minőségű, egészséges, a tanyákon előállított élelmiszerekre – amelyek már most is ott vannak a gazdapiacok és a boltok kínálatában – továbbra is lesz igény.
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára az idei Tanyafejlesztési program részleteit ismertetve elmondta: a támogató döntésnek ebben az évben 291 pályázó örülhet. A nyertes pályázóknak vállalásaikat 2018. április 30-ig kell teljesíteniük, a beruházásokat eddig kell befejezni. A pályázatot összehangolták a Vidékfejlesztési programmal, mert párhuzamos támogatások elkerülése miatt – jegyezte meg az államtitkár.
Az államtitkár kifejtette: az idén is, mint korábban, a legnépszerűbb pályázat a tanyagazdaságok fejlesztését szolgálta. Itt 142 pályázó részesült támogatásban. Saját tanyájának felújítására 31 pályázónak nyílik alkalma, olyanoknak, akik agrártevékenységet nem folytatnak. A másik népszerű terület a tanyagondnoki szolgálatok támogatása volt; itt 37 támogatott pályázat volt az idén. De pályázni lehetett még nyitott tanyagazdaságok kialakítására, vagy a tanyai idegenforgalmat szolgáló tevékenységek fejlesztésére és közösségi terek kialakítására is.
A tanyafejlesztés jövőre is folytatódik – mondta V. Németh Zsolt. Hozzátéve: erre a célra fordítható összeg 2018-ban 50 százalékkal nő, 1,2 milliárd forintra emelkedik.
A nyertes pályázatok listája itt megtekinthető.
(MTI/FM Sajtóiroda)

A tanyás térségekben élőket érintő ügyfélbarát módosításcsomagról döntött a Miniszterelnökség, melynek köszönhetően a tanyán élők még nagyobb arányban részesülhetnek a Vidékfejlesztési Program tanyafejlesztési forrásából.
A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is pályázható az a több mint 8 milliárd forint keretösszegű felhívás, amely azon tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztését kívánja előmozdítani, amelyek villamos energia, illetve vízellátási rendszere, vagy szennyvíz kezelése nem a mai kornak megfelelő. A felhívás keretében a tanyán élő természetes személyek maximum 6,2 millió forint, míg az önkormányzatok legfeljebb 50 millió forint támogatást nyerhetnek el.
Annak érdekében, hogy a természetes személyek, a tanyai lakosok is könnyebben és kevesebb önrésszel megvalósíthassák beruházásaikat, a Miniszterelnökség a támogatási intenzitás, valamint az elszámolható költségek és hiánypótoltatható dokumentumok bővítését is érintő ügyfélbarát módosításról döntött. Így többek között a jelenlegi 50-65 százalékról 95 százalékra növekedett a támogatásintenzitás, járási besorolástól függetlenül.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a vidéken élők életminőségének, életkörülményeinek javításához hozzájáruló beruházások sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről.
A módosított pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)

Pályázási időszak: 2017.11.03 – 2018.01.31
A Romániai Regionális Fejlesztési Közigazgatási és Európai Források Minisztériuma, mint az Interreg V-A Románia-Magyarország Program Irányító Hatósága, illetve Nemzeti Hatósága – Magyarország Miniszterelnöki Hivatala – meghirdeti a harmadik Nyílt pályázati felhívását a program keretén belül.
Mennyi támogatás áll rendelkezésre?
A stratégiai pályázati felhívás keretén belül rendelkezésre álló finanszírozás összege 50.893.809,00 euró ERFA, amely kiegészül a román és magyar állami társfinanszírozással.
Melyek a támogatott területek?
A jelen pályázati kiírásban megnyitott Beruházási prioritások a következők:
7/c – Környezetbarát (ezzel együtt alacsony zajszintű) és alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése – 2. Prioritási tengely: A fenntartható határon átnyúló mobilitás fejlesztése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése;
• a teljes támogatás keretösszege ebben a felhívásban 4.910.249,00 euró ERFA;
8/b – Foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a belső potenciál fejlesztésén keresztül – 3. Prioritási tengely: A foglalkoztatás fejlesztése és a határon átnyúló munkaerő-mobilitás támogatása;
• a teljes támogatás keretösszege ebben a felhívásban 38.449.237,00 euró ERFA;
9/a – Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése – 4. Prioritási tengely: Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése;
• a teljes támogatás keretösszege ebben a felhívásban 7.534.323,00 euró ERFA;
Kik pályázhatnak?
A pályázókra, tevékenységekre és költségekre vonatkozó jogosultsági feltételeket a Pályázati Útmutató szabályozza. A potenciális kedvezményezettek lehetnek állami szervek (nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok/hivatalok), közjogi szervezetek, nonprofit szervezetek (pl. egyesületek) és Európai Területi Együttműködési Csoportosulások. A pályázók kizárólag határon átnyúló partnerség keretén belül juthatnak támogatáshoz.
A támogatásra jogosult területek Arad, Bihor, Satu Mare és Timiş megyék Romániában, valamint Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék Magyarországon.
Melyek a társfinanszírozási arányok?
A társfinanszírozás aránya (ERFA és nemzeti társfinanszírozások összesen) a teljes támogatható költség 98% a romániai partnerekés 95% a magyarországi pályázók esetén. A támogatás elérheti akár 100% is a romániai központi közigazgatási intézmények és a magyarországi központi költségvetési szervek esetében.
Hogyan lehet pályázni?
A pályázatokat az eMS elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani, 2017.11.03. 08:00 órától egészen 2018.01.31, 16:00 óráig(EET – Kelet Európai idő szerint).
A felhíváshoz kapcsolódó tudnivalók és részletes információk az innen letölthető Pályázati útmutatóban találhatók.
A pályázási szakaszban, a Program a Közös Titkárságon keresztül nyújt segítséget a pályázóknak. A pályázók, az ajánlattételi felhívás szabályaival kapcsolatos kérdéseiket a joint.secretariat@brecoradea.ro email címen, legkésőbb 21 munkanappal a benyújtási határidőt megelőzően tehetik fel. A válaszok legkésőbb a pályázatok benyújtási határidejét megelőző 11. munkanapon megküldésre (közzétételre) kerülnek.
november 6-10 között Románia és Magyarország jogosult megyéiben Információs napok, valamint egy Partner kereső fórum is megrendezésre kerül. A rendezvények helyszíneivel kapcsolatos információk a program honlapján itt találnak.

Sok gazdasági vállalkozás nem regisztrált még a Cégkapura, amelyen keresztül 2018. január 1-től zajlik majd a cégek e-ügyintézése. A bejelentkezési határidőt meghosszabbították.

A nyilvántartások alapján mintegy 700 ezer gazdálkodó szervezetnek kellett volna augusztus 30-ig regisztrálnia a Cégkapu-szolgáltatásra, mert a jogszabályban meghatározott gazdálkodó társaságok január 1-jétől csak ezen keresztül tarthatnak kapcsolatot az elektronikus ügyintézést biztosító szervezetekkel. A Cégkapura regisztrált gazdálkodó szervezetek száma azonban csak mintegy 300 ezer, a többieknek ezért december végéig lesz még lehetőségük pótlólagosan regisztrálni – mondta Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára egy keddi háttérbeszélgetésen.
Fedorkó Tamás, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szolgáltatásfejlesztésért felelős igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2018 első fél évében a tervek szerint még elfogadja az Ügyfélkapun benyújtott dokumentumot, de lehetőség van a Cégkapun keresztül is beadni a küldeményt az adóhivatalhoz.
A Cégkapu fejlesztésénél tekintettel voltak a cégek megnövekedett és speciális többletigényére az ügyfélkapus ügyintézéssel szemben.
– Cégkapun keresztül lehetőség lesz egy-egy vállalaton belül több munkatársnak jogosultságot adni az ügyek intézésére, de egy cég megbízhat egy másik vállalkozást is a feladattal – mondta Pándi Boglárka, a NISZ e-közigazgatásért felelős osztályvezetője.
A Cégkapu és Ügyfélkapu egy felületen lesz elérhető. Az egységes felületre belépő személy kiválaszthatja, hogy milyen minőségben, magánszemélyként vagy cégként kíván ügyet intézni. A 2018 januárban élesben induló Cégkapu tesztelésére december elejétől lehetőség lesz, illetve a magyarorszag.hu honlapon oktatási segédanyagot tesznek közzé.

(MTI)

Az Európa Tanács felismerve, hogy az európai tájak (minőségükkel és sokféleségükkel) közös értékeink, illetve hogy a táj fontos része az emberek életminőségének, megalkotta az Európai Táj Egyezményt, amelyet a tagállamok 2000. október 20-tól írhatták alá.
Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a táj védelmével, kezelésével és tervezésével foglalkozik. Megerősítve az európai együttműködést, az Európa Tanács kezdeményezésére október 20-át idén először Európa-szerte A Táj Nemzetközi Napjaként ünnepelhetjük.
A tájakat elsőként és átfogóan középpontba állító nemzetközi egyezmény hazai kihirdetéséről szóló törvényt éppen tíz éve fogadta el az Országgyűlés. Az évforduló alkalmából megrendezett ünnepségen Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár, az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport elnöke az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában előzetesen bejelentette, hogy Magyarország is csatlakozik a nemzetközi kezdeményezéshez.
Az egyezmény megnyitásának évfordulóján, október 20-án ünnepeljük a tájat, mint az emberek környezetének elengedhetetlen összetevőjét, amely kifejezi közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezi.
(FM Sajtóiroda)

„Fenntartható Gazdálkodás” címmel nagyszabású, hazai és külföldi vezető szakemberek részvételével szervezett konferenciát szerdánn a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Budapesten. Az eseményen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a vidékfejlesztés fenntarthatósága kapcsán osztotta meg gondolatait.
Az államtitkár kiemelte: A termeléshez rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű erőforrások megkövetelik a velük való felelős, takarékos gazdálkodást, azonban a világ népességének növekvő mennyiségű és minőségű élelmiszerigényét ki kell elégíteni. Ezen ellentmondás feloldásához új szemléletre van szükség mind az Európai Uniós, mind pedig a hazai jogszabályalkotók, valamint a gazdálkodók tevékenységében is.
A legfontosabb, hogy a mezőgazdasági termelés nem korlátozható az eddigi gyakorlat szerint, csupán adminisztratív eszközökkel. A 2020 utáni időszakban a fenntarthatóság szemlélete egyre meghatározóbb lesz, ezért az eddigi szigorú, kizárólag a „tiltás-büntetés” mechanizmusa önállóan nem jártható, mivel ezek rontják a termelők versenyképességét, valamint fenntarthatatlanabbá teszik helyzetüket a globális versenyben. A fenntarthatóság elsősorban együttműködés és különböző ösztönzők alapján biztosítható és nem büntetések, korlátozások árán. A legfontosabb feladat, hogy együttműködjünk a termelőkkel, a gazdálkodókkal, segítsük a munkájukat – hangsúlyozta.
A Vidékfejlesztési Program végrehajtása is ezen szemléletet igyekszik követni. Az eljárásokat minél gazdabarátabbá formáljuk úgy, hogy minél kevesebb bürokráciával, felesleges és költséget jelentő adminisztrációval terheljük. Az előttünk álló időszakban az együttműködésre nagy szükség lesz például a precíziós mezőgazdaság erősítésében, az öntözésfejlesztésben, valamint az erdőgazdálkodásban egyaránt. A munka pedig már megkezdődött, amit jól bizonyít az új magyar erdőtörvény, ami a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az erdőgazdálkodó szervezetek és az erdőgazdálkodók közös sikere. Ennek mintájára új egyezségre van szükség pl. az öntözésfejlesztés tekintetében is – mondta az államtitkár.
Kis Miklós előadásában hangsúlyozta: Magyarország támogatáspolitikájában kulcsszerepet kell, hogy kapjon a mezőgazdasági kis- és közepes gazdaságok támogatásának előtérbe helyezése. A Kelet-Közép-Európai Régió versenyképességének javulása, fejlődése szempontjából számunkra elsődleges fontosságú, hogy a Közös Agrárpolitikában megmaradjanak a vissza nem térítendő beruházási támogatások – mutatott rá az államtitkár. A régió történelmi és ebből is adódó társadalmi és gazdasági sajátosságai miatt eltérő problémákkal szembesülünk, amelyek kommunikálása a mi közös feladatunk is az Európai Unió döntéshozói felé. Európa együtt haladásához azonban elengedhetetlen, hogy az eltérő problémáinkra a döntéshozók is nyitottak legyenek – tette hozzá.
(Miniszterelnökség)

A Miniszterelnökség 207 baromfitartó kérelmét támogatta, akik most 22,6 milliárd forint értékben valósíthatják meg állattartó telepük korszerűsítését. A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek elbírálása folyamatos, így a támogatott projektek száma és a támogatás összege tovább növekszik majd a napokban.
A sertés- és szarvasmarhatartó telepek korszerűsítését követően a baromfitartókat támogató felhívásra beadott kérelmekről hirdetett eredményt a Miniszterelnökség. Tekintettel a jelentős mértékű túligénylésre, az eredetileg erre a célra elkülönített közel 20 milliárd forintos keret megemeléséről döntött a tárca és első körben összesen 207 darab kérelmet részesített pozitív elbírálásban, 22,6 milliárd forint értékben. Fontos kiemelni, hogy a beérkezett kérelmek elbírálása, értékelése még nem fejeződött be teljes körűen, illetve a benyújtott kifogások elbírálása sem zárult még le, ezért az ágazat számára megítélt támogatás összege és a nyertes projektek száma növekedni fog a következő időszakban.
A mostani döntés eredményeképpen, a Miniszterelnökség az elmúlt hetekben eddig mintegy 77 milliárd forint, állattartókat érintő beruházási forrás odaítéléséről döntött, amely a sertés-, a szarvasmarha-, valamint a baromfitartó gazdaságok állattartó telepeinek fejlesztéseit segíti.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.
(Miniszterelnökség)

Elindult a magyar alma fogyasztását és vásárlását ösztönző országos promóciós kampány – jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Feldman Zsolt elmondta, hogy a gyümölcsök közül az alma termőterülete a legnagyobb Magyarországon, évente átlagosan 550-600 ezer tonna gyümölcs terem, ennek 30 százaléka étkezési alma, 70 százaléka az ipari.
A tájékoztatón kiadott közlemény szerint a november 18-ig tartó kampányban a fogyasztók öt kereskedelmi áruházlánc – Auchan, CBA, Metro, Spar, Tesco – fővárosi és vidéki üzleteiben ismerhetik és kóstolhatják meg a kiváló minőségű magyar almákat.
Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy az egy főre jutó almafogyasztás évi 15-18 kilogramm, ennek növelését szolgálja a kampány.
Emlékeztetett arra, hogy a gyümölcsfogyasztás ösztönzésére idén is meghirdette a kormány az iskolagyümölcs- és zöldség-programot, amelyben több mint 2 ezer iskola és mintegy félmillió tanuló vesz részt.
Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) országos kertészeti osztályának elnöke kiemelte, hogy Európában nagy kereslet van az almára, mivel a tavaszi fagyok miatt idén 3 millió tonnával kevesebb termett. Magyarországon idén 520-530 ezer tonna almát takarítottak be a közel 26 ezer hektáros termőterületről, ezzel Magyarország az ötödik-hetedik helyen szerepel az unióban. A legnagyobb területek Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében, valamint a Duna-Tisza közén vannak – jegyezte meg.
A fagyok hiányt okoztak, amely miatt emelkedtek a termelői árak. Az ipari alma kilogrammonként 40-50 forint között, az étkezési alma pedig 100-150 forint között értékesíthető, azonban a jó árak ellenére is tovább kell folytatni az almatermelés korszerűsítését – mondta a szakember.
Mártonffy Béla szerint Magyarországon a minőségi ugrás érdekében szükséges a kertészetek öntözésének javítása, illetve ahhoz, hogy javuljon a fogyasztás folyamatos promócióra van szükség.
Kitért arra is, hogy az ipar jelenleg 300-350 ezer tonna almát használ fel, de a kapacitások lehetővé tennék 500-550 ezer tonna feldolgozását is, mivel erősödik az almából készült termékek iránti kereslet, egyre népszerűbbek a rostos levek, pürék és az almasűrítmény is.
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője elmondta, hogy a tavalyi kampánnyal közel 20 ezer embert értek el, akik mintegy hat tonna kiváló minőségű, magyar almát kóstoltak meg.
Az áruházi kóstoltatás mellett idén az ízletes almát meg lehet majd kóstolni a Decathlon Fittaréna, illetve a K&H Mozdulj Balaton maraton és félmaraton rendezvényeken. Emellett a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal december elején Nyírtasson szakmai workshopot szerveznek, ahol az almatermesztőkkel és szakemberekkel az ágazat problémáira keresnek megoldásokat.
A kampány az Agrármarketing Centrum, az FM és a NAK együttműködésével jött létre.
(MTI)

A kertészeti ágazat beruházásainak sikeres megvalósítása érdekében módosította a Miniszterelnökség a gyógy- és fűszernövények termesztésére megjelentetett vidékfejlesztési felhívást. Az ügyfelek számára kedvező változtatások eredményeképpen – többek között – a maximálisan igényelhető támogatási összeg is 50 millió forinttal emelkedett.
Jelenleg is pályázható az a kertészeti ágazat fejlesztését szolgáló, mintegy 3 milliárd forint keretösszegű felhívás, amely a gyógy- és fűszernövények termesztését hivatott támogatni. A Miniszterelnökség a kertészeti ágazat versenyképességének, hozzáadott érték termelésének növelése, valamint az ügyfelek fejlesztéseinek kedvezőbb megvalósítása érdekében a kiírás további módosítása mellett döntött.
Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az egyéni projektek esetében a duplájára, összesen 100 millió forintra, míg kollektív beruházások esetében 150 millió forintra emelkedett az igényelhető maximális támogatási összeg. Emellett lehetőség nyílik arra, hogy a pályázók eltérő szakaszokban, több kérelem alapján is jogosultak legyenek támogatás elnyerésére a maximális támogatási intenzitás keretein belül. A pályázók érdekeinek figyelembevételével tovább egyszerűsödtek a telepítési terv benyújtásának szabályozásai, a tulajdonosi hozzájárulás feltételei, valamint a szaporítóanyag beszerzésére vonatkozó elvárások is.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a beruházások sikeres megvalósulása érdekében az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről. A módosított pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)

Az élelmiszeripar erősítése érdekében fogadta el a kormány a húszpontos élelmiszerbiztonsági akciótervet, az ágazat fejlesztésére pedig 300 milliárd forintot biztosít – mondta Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari körkép őszi programsorozatának rendezvényén, Budaörsön, kedden.
Laszlovszky Gábor felidézte, hogy 2012-ben stratégiai ágazattá nyilvánította a kormány az élelmiszeripart, majd 2015-ben kidolgozta az ágazat stratégiáját, miután megállapították, hogy hatékonysága és jövedelemtermelő képessége alacsony.
Elmondta, hogy a fejlesztési összeget főleg a vidékfejlesztési program, valamint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program kereteiből biztosítják, de remélhetőleg később más forrásokból is sikerül még felhasználni.
A főosztályvezetője beszélt arról is, hogy egyre fontosabb szerepet kap a belföldi piac, amely nélkül nem működik az exportra történő termelés sem. Legfontosabb célnak nevezte, hogy a magyar fogyasztó jó minőségű és megfizethető árú élelmiszerhez jusson hozzá, valamint, hogy a termékek előállításában részt vevők is meg tudjanak ebből élni.
Laszlovszky Gábor az élelmiszerbiztonsági akciótervről elmondta, hogy az három pillérre épül: a minőségi szabályozásra, a hatósági fejlesztésre és a vásárlói szemlélet fejlesztésére.
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke arról beszélt: az agrárkamara komoly erőfeszítéseket fektet abba, hogy eloszlassa az élelmiszeriparról kialakult tévhiteket, valamint, hogy erősítse az élelmiszer-előállítás jó hírnevét. Hozzátette, hogy emellett szakmai nyomást gyakorolnak az áfa és a támogatáspolitika kialakítására.
A húságazatban a legnagyobb problémának látják, hogy sokszor nincs naprakész technológiai felkészültsége az ágazat résztvevőinek, ezért őket gyakorlatorientált szakmai képzéssel próbálják segíteni – fejtette ki.
(MTI)

Megnyílt a lehetőség a Kulturális Örökség Európai Éve 2018 programsorozatában való részvételre együttműködésben a Miniszterelnökséggel. A nemzetközi tematikus év általános célkitűzése, hogy a kulturális örökség szereplőivel és a civil társadalommal közösen előremozdítsa és támogassa az Európai Uniót, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat Európa kulturális örökségének védelmében, megóvásában, fejlesztésében és népszerűsítésében.
2017. május 17-én az Európai Parlament és az Európa Tanács a 2018-as évet a Kulturális Örökség Európai Évének (KÖEÉ) nyilvánította. A KÖEÉ országos és európai szinten is nyilvántartott rendezvénysorozatához intézmények, civil szervezetek, valamint önkéntes szervezők is kapcsolódhatnak kulturális örökség vonatkozású programjaikkal, ha annak célja összhangban van a KÖEÉ szellemiségével és törekvéseivel.

A Kulturális Örökség Európai Éve 2018 fő célja, hogy minél több embert ösztönözzön az egyetemes európai kultúra felfedezésére és felkutatására, valamint megerősítse polgáraiban az európai azonosságtudatot, az európai családhoz való tartozás érzését. A tematikus év hazai megvalósítását a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közösen koordinálja.

A jelentkezési lapot és a tájékoztatót innen lehet letölteni.
(Miniszterelnökség)

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, melynek apropóján szakmai konferenciát rendeztek október 13-án, Csólyospáloson. A rendezvényen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a tanyákon élők számára elérhető vidékfejlesztési támogatásokról tájékoztatta a résztvevőket.
Az államtitkár kiemelte: a vidék, a vidéken élő emberek munkája, gazdasági ereje jelenti Magyarország fejlődésének egyik fontos pillérét. A Kormány – többek között – az 1300 milliárd forintos Vidékfejlesztési Program keretében megjelentett, közel 70 pályázati felhívással járul hozzá a vidéken élők életminőségének, életkörülményeinek javításához, a vidéki térségek népességmegtartó képességének és versenyképességének növeléséhez.

A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is pályázható az a több mint 8 milliárd forint keretösszegű felhívás, amely azon tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztését kívánja előmozdítani, amelyek villamos energia, illetve vízellátási rendszere, vagy szennyvíz kezelése nem a mai kornak megfelelő. A felhívás keretében a tanyán élő természetes személyek maximum 6,2 millió forint, míg az önkormányzatok legfeljebb 50 millió forint támogatást nyerhetnek el.

Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta, hogy a Miniszterelnökség minden lehetséges eszközt megragad annak érdekében, hogy ehhez a forráshoz az önkormányzatok mellett minél több magánszemély is hozzájuthasson. Ennek érdekében hamarosan egy, a természetes személyek támogatási intenzitását, valamint az elszámolható költségek és hiánypótoltatható dokumentumok bővítését is érintő ügyfélbarát módosítás fog megjelenni a felhívás keretében. Így – többek között – a jelenlegi 50-65%-ról 95%-ra növekszik a támogatásintenzitás a természetes személyek esetében, járási besorolástól függetlenül – tette hozzá.

Az államtitkár az előadás keretében arra is felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a Miniszterelnökség várhatóan – több vidékfejlesztési felhívás mellett – a külterületi helyi közutak fejlesztését, illetve önkormányzati utak kezelését támogató pályázat esetében is döntést hoz az ősz folyamán. Ennek eredményeképpen újabb beruházások kezdődhetnek meg a vidéki térségekben, a települések külterületén élők életminőségének javítása, az alapvető szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése érdekében.
(Miniszterelnökség)

A Miniszterelnökség döntött a Vidékfejlesztési Program szarvasmarhatartó telepek korszerűsítését szolgáló felhívásának kérelmeiről, melynek keretében mintegy harmincmilliárd forint támogatásban részesültek a nyertes pályázatok.
Az állattartó telepek korszerűsítését szolgáló fejlesztésekre a Vidékfejlesztési Program keretében 70 milliárd forint került elkülönítésre. A pályázatok elbírálása folyamatos, melynek eredményeképpen most a szarvasmarhatartó telepek korszerűsítését támogató felhívásra beadott kérelmekről hirdetett eredményt a tárca. Tekintettel a jelentős mértékű túligénylésre, a Miniszterelnökség az eredetileg erre a célra elkülönített mintegy 20 milliárd forintos keret megemeléséről döntött és 552 darab kérelmet részesített pozitív elbírálásban, 29,6 milliárd forint értékben.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.
A Miniszterelnökség nemrégiben a sertéstartó telepek korszerűsítését támogató felhívás esetében is eredményt hirdetett, ahol – szintén az eredeti közel 20 milliárd forintos keret megemelése mellett – 181 darab kérelem 24,6 milliárd forintos támogatásáról döntött. A két felhívás keretében így 54,2 milliárd forintnyi beruházási forrás segíti a sertés és szarvasmarhatartók fejlesztéseit.
(Miniszterelnökség)

Az öntözés fontosságáról beszélt a földművelésügyi miniszter Kisújszálláson, a Tisza-völgy rendezéséről szóló konferencián szombaton.
Fazekas Sándor elmondta, hogy az öntözésnek kiemelt szerepe van a szélsőséges időjárással járó kockázatok kivédésében Magyarországon.
A termésbiztonság érdekében egyre nagyobb szükség van öntözésre a hozamok ingadozása, a csapadék egyenetlen eloszlása miatt – közölte. Az utóbbi száz évben a csapadék és hőmérséklet eloszlása alapján 17 esztendő volt kedvező, 32 csapadékos, 23 száraz, 28 pedig aszályos – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: csökkent az öntözött területek száma, ma 100-130 ezer hektárt öntöznek Magyarországon a korábbi 300-400 ezer hektárral szemben.
Az öntözhető területek 73 százaléka az Alföldön található, 23 százaléka a Dunántúlon. A fennmaradó rész szétszórtan helyezkedik el, Nógrád, Pest, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – mondta Fazekas Sándor.
Közölte: a magyar gazdák azért sem öntöznek, mert anélkül is lehet termelni, de kérdés, hogy meddig. A miniszter hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság öntözés nélkül is képes volt a növekedésre.
Fazekas Sándor kiemelte: versenyképes a magyar mezőgazdaság, de öntözésfejlesztéssel 20-40 százalékos plusz bevételt lehetne elérni.
A közfoglalkoztatási programmal összekapcsolva az öntözéses gazdálkodás fejlesztése növeli a vidéki foglalkoztatottságot is – jegyezte meg. Szükséges tájhasználat optimalizálása is, a Nemzeti Vízstratégia is foglalkozik ezzel, továbbá a kormány is fontosnak tartja az öntözőrendszerek felújítását – mondta a miniszter.
Elhangzott: a kormány célja, hogy a ténylegesen öntözött mezőgazdasági terület évi 50 ezer hektárral emelkedjen, elérve a rendszeresen öntözött 350-400 ezer hektárt.
(MTI)

A kormány 2010 óta mintegy 16 milliárd forintot fordított az erdészetek és nemzeti parkok turisztikai fejlesztésére – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
A miniszter kiemelte: a kormánynak fontos egy zöldebb és környezettudatosabb Magyarország megteremtése a védett természeti értékek megóvásával.
Fazekas Sándor elmondta, hogy az elmúlt években a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Magyar Természetjáró Szövetség partnereként részt vett az Országos Kékkör vonalának megújításában, illetve a Prédikálószék kilátó létesítésében.
Hozzátette, egyre többen kíváncsiak a nemzeti parkok ökoturisztikai szolgáltatásaira is, a regisztrált látogatók száma 2016-ban már megközelítette a 1,6 milliót, amely 75 százalékos növekedés a 10 évvel ezelőttihez képest.
Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos ismertette: 2010 óta 73 új erdei turista-, vadász- és kulcsosház létesült vagy újult meg. Emellett 107 erdei iskola, 51 látogatóközpont épült vagy újult meg, és 9 barlangban sikerült fejlesztéseket végrehajtani. Keresett turisztikai attrakciónak számítanak a kilátók, 2010 óta 14 erdei kilátót építettek és 7-et újítottak fel – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a kormány elkötelezett az aktív kikapcsolódás, a turisztika fejlesztése és népszerűsítése mellett, a kisvasutak fejlesztésére 10 milliárd forintot fordítanak a következő két évben. A tervek szerint megújul többek között a Lillafüredi, a Királyréti és a Mátrai kisvasút. Ezen kívül több turisztikai attrakciót fejlesztenek, például sípályát, kilátókat, amely a környékbeli települések idegenforgalma és szálláshelyei számára gazdaságilag is kedvező – emelte ki.
A Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) a 2014-2020-as időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop) 8, a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) 3, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) pedig 4 ökoturisztikai fejlesz