Megnyíltak hétfő délelőttől a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázatai, a pénzügyi keret jövőre 9,3 milliárd forint – közölte a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón.
Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta: a kiírások a Bethlen Gábor Alapkezelő és a civilportál oldalán jelentek meg.
Hozzátette, a kormány civil alapja soha nem látott fejlődésen ment át 2012 óta: idén a pályázható összeg 7,7 milliárd forint volt, jövőre 9,3 milliárd, 2022-ben pedig átlépi a 10 milliárd forintot. Ez jól mutatja, hogy a kabinet nagy jelentőséget tulajdonít a civil szervezetek támogatásának – hangoztatta a helyettes államtitkár.

Ismertette: október 12-étől egy hónapon át az összevont szakmai és működési célokat is tartalmazó pályázatokat adhatják be a civil szervezetek, november 12-étől pedig az egyszerűsített pályázatokat várják, amelyek beadására szintén egy hónap áll rendelkezésre.
Mint hangsúlyozta, az egyszerűsített pályázatok keretösszege a tavalyi 200 ezer forintról 300 ezer forintra nőtt. Közölte azt is, hogy az október 12. és november 11. között pályázható normatív támogatások maximális összege 750 ezer forint, ami az ideihez képest 250 ezer forinttal nő.
A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a személyi jövedelemadónak az az egy százaléka, amelyet civil szervezeteknek adhatnak az adózók, de nem rendelkeznek róla, automatikusan a NEA-ba kerül, és a pénzt civil szervezetek támogatására fordítják. Az összeg pedig évről évre mintegy 1,5 milliárd forinttal nő – jelezte, azt is megjegyezve, hogy az állampolgárok mintegy 10 milliárd forint értékben rendelkeznek a civil egy százalékukról.
Szalay-Bobrovniczky Vince a pályázati döntéshozatalról felidézte, a NEA fő szerve a tanács, az alap továbbá öt – kilenctagú – kollégiummal rendelkezik, amelyek a kormánytól függetlenül működnek. A kollégiumok javaslatát hagyja jóvá a NEA tanácsa – fűzte hozzá.
A helyettes államtitkár beszámolt arról is, az őszi pályázati kiírás oka, hogy a szervezetek minél hamarabb hozzájussanak jövő évi forrásaikhoz. Hozzátette: főszabály szerint magyarországi társpályázóval együtt határon túli civil szervezetek is pályázhatnak támogatásra.
Szalay-Bobrovniczky Vince a kormány és a civil társadalom kapcsolatáról szólva kitért arra is, hogy idén először nyitottak Falusi Civil Alapot 5 milliárd forintos keretösszeggel, amelyre az ötezer lakosúnál kisebb települések civil szervezetei pályázhattak. A pályázati időszak a nyáron lezárult, a kiértékelés folyik és hamarosan döntés születik a nyertesekről – jelezte. Ebből is látható, hogy a kormány által a civil szervezeteknek biztosított támogatás mértéke folyamatosan nő – fogalmazott, megjegyezve, jó lenne, ha ezt Brüsszelből is hasonlóképpen látnák.
“Számos, egészen hajmeresztő állítást fogalmaz meg Brüsszel a magyarországi civil életről, amelyekből egy szó nem igaz” – mondta, rámutatva arra, hogy Magyarországon “nagyon is él és virul a civil élet”. Ismertetése szerint több mint 60 ezer civil szervezet működik az országban, amelyek bőségesen tudnak gazdálkodni a forrásokkal.
(MTI)

Az Agrárminisztérium elkötelezett a mezőgazdasági kistermelők tevékenységének támogatása, lehetőségeik bővítése iránt. Ezért az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását elősegítendő, továbbá a koronavírus gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a Vidékfejlesztési Program keretében megjelent a mezőgazdasági kisüzemek támogatására 2,5 milliárd forint keretösszeggel kiírt pályázati felhívás.
Támogatási kérelmet őstermelők, mikrovállalkozásnak és mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozók vagy szociális szövetkezetek nyújthatnak be. A pályázat benyújtásának alapfeltétele annak igazolása, hogy a pályázó a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró STÉ (Standard Termelési Érték), de legfeljebb 6000 euró STÉ értékű termelési potenciállal (üzemmérettel) kizárólagosan rendelkezett, vagy ezzel megegyező nettó árbevételt ért el mezőgazdasági termelésből vagy mezőgazdasági termelésből és termékfeldolgozásból.

A támogatást igénylőnek az üzleti tervében vállalnia kell, hogy legkésőbb a Támogatói Okirat hatálybalépésétől számított 4. év végére a mezőgazdasági termelő tevékenységből származó üzemmérete meghaladja a 6000 euró STÉ üzemnagyságot, vagy a mezőgazdasági termelésből és feldolgozási tevékenységből származó értékesítés nettó árbevétele meghaladja a 6000 eurót.

Az igényelhető átalánytámogatás összege 15.000 eurónak megfelelő forintösszeg, amely 5 évre szól, és két részletben folyósítják úgy, hogy a támogatási összeg 75%-át az elnyert támogatásról kiállított támogatói okirat megküldésével egyidejűleg fizetik ki a pályázónak. A támogatási összeg fennmaradó 25%-át a támogatási időszak végén, az üzleti tervben vállalt kötelezettségek teljesítésekor folyósítható. A nyertes pályázónak a pályázattal elnyert támogatási összeget gazdaságának fejlesztésére kell fordítania úgy, hogy ezáltal az üzleti tervben tett vállalásának, az üzemméret növelésével maradéktalanul eleget tehessen.

A támogatási kérelmek benyújtására 2020. november 6-tól szakaszosan, előreláthatólag 2021. december 17-ig vagy a rendelkezésre álló 2,5 milliárd forintos forrás kimerüléséig van lehetőség. A benyújtásra nyitva álló első szakasz 2020. november 20-ig tart. Támogatási kérelmet kizárólag az ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthat be, a Magyar Államkincstár https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén.

A részleteket tartalmazó pályázati felhívás és annak mellékletei a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el.
(AM Sajtóiroda)

Három milliárd forint keretösszeggel a helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális- és eszköz fejlesztését támogató pályázati felhívás jelent meg – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter.
A tárcavezető szerint a koronavírus gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítése érdekében továbbra is cél a vidéki térségekben élők egészséges, jó minőségű élelmiszerrel való ellátása, a helyi termelők piacra jutásának elősegítése- és a helyi alapanyagok felhasználásának támogatása, ezen keresztül pedig a helyi gazdaságok fejlesztése. A fenti célok megvalósítása olyan kisléptékű infrastrukturális és eszközberuházások megvalósításával biztosítható, amelyekkel a helyi termelők és a lakosság folyamatosan összekapcsolható. Hozzátette: ennek érdekében az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében megjelentette a VP6-7.2.1.1-20 számú Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális- és eszköz fejlesztését szolgáló pályázatát.
A tárcavezető a részleteket ismertetve elmondta, a felhívás keretében támogatható a helyi termékértékesítést szolgáló piacok és vásárterek működtetéséhez szükséges rögzített vagy mobil eszközök, hűtőpultok, hűtők, láda- és rekeszmosó/fertőtlenítő gépek, illetve zárható asztalok beszerzése, továbbá a helyi termékértékesítést szolgáló piacok helyiségeinek felújítása, vagy új helyiségek kialakítása, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák kialakítása és gépjárműbeszerzés. A pályázati felhívásra vidéki térségekben működő települési önkormányzatok, települési nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthatnak be támogatási kérelmet.
Nagy István elmondta, hogy a felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 3 milliárd forint. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint, maximális mértéke az elszámolható költségek minimum 75, maximum 95 százaléka attól függően, hogy a fejlesztés helye szerinti település a kedvezményezett járások besorolásáról szóló Kormányrendelet mely járási kategóriájának felel meg.
A támogatási kérelmeket első körben 2020. november 2. és 2020. november 16. között lehet benyújtani. A pályázatok benyújtására a tervek szerint több szakaszban 2021. december 17. napjáig lesz majd lehetőség.
Támogatási kérelmet kizárólag az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthatnak be az Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén.
(AM Sajtóiroda)

Magyarország Kormánya nemzetünk szellemi és lelki megújulásában kiemelt partnerként tekint az egyházakra, melyek egyedülálló szolgálatukkal fontos szerepet töltenek be a társadalom életében.
A kommunista diktatúra évtizedei alatt az egyházi épületek rendkívül leromlottak, majd a sok esetben turisztikai szempontból is jelentős templomok a későbbiekben sem kapták meg a szükséges támogatásokat. 2010 óta jelentős lépések történtek ezen a téren is, de tennivaló még van bőven, ezért a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások támogatása címen felhívást tesz közzé.
A támogatás célja az egyházi hitéleti célú ingatlanok védelme, felújítása, bővítése. Az elbírálásnál előnyt élveznek a templomok külső felújítására és állagmegóvására vonatkozó igények, melyek a településkép változására is pozitív hatással vannak.
Az elnyerhető támogatás összegének felső határa 15.000.000,- Ft, saját forrás biztosítása nem szükséges. Bízunk benne, hogy így sok nehéz helyzetben levő hazai és határon túli magyar ajkú egyházi jogi személynek nyújthatunk érdemi segítséget.
Az állam és az egyházak közös felelőssége a magyar gazdaság helyi szereplőinek felkarolása – különösen a jelenlegi járványügyi helyzetre tekintettel –, így a támogatások a megvalósuló beruházásokon keresztül közvetve ezt a célt is szolgálják.
Fontos változás idén, hogy az eddig megszokottaktól eltérően egy új informatikai rendszerben, a Nemzetpolitikai Informatikai Rendszerben (NIR) lehet az igényeket benyújtani, amely regisztrációt követően elérhető a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. weboldaláról.
A felhívás teljes szövege megtalálható:

2021. évi egyházi támogatási felhívások

(Miniszterelnökség)

A koronavírus gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében az Agrárminisztérium 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára – tájékoztatta az MTI-t Nagy István. Az agrárminiszter elmondta, hogy első körben 1261 vállalkozás részére 6,2 milliárd forint támogatást folyósított a Kincstár, a fennmaradó kifizetéseket folyamatosan utalják.

A tárcavezető kifejtette, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Program célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme. A válságkezelő támogatások népszerűnek bizonyultak, a tizenkét meghirdetett intézkedésre összesen több mint 35 ezer kérelem érkezett – mondta.

A kérelmek elbírálását követően a Magyar Államkincstár megkezdte a támogatások kifizetését – hangsúlyozta Nagy István. Mint fogalmazott, az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozások számára a tervezett időpont előtt, már 2020. szeptember 25-én megkezdődött a támogatások kifizetése. Első körben 1261 vállalkozás részére 6,2 milliárd forint támogatást folyósítottak, a fennmaradó kifizetéseket a Kincstár folyamatosan teljesíti. A kérelembenyújtás második köre szeptember 14-én zárult, amely keretében 187 élelmiszer-feldolgozó vállalkozás igényelt 500 millió forint támogatást. A kérelmek feldolgozását követően a kifizetések az érintettek részére megkezdődnek.

A miniszter elmondta, hogy a juhágazat részére is megkezdődött a támogatások folyósítása. 2020. szeptember 25-én mintegy 5400 anyajuhtartó részére 833 millió forint támogatást utaltak át. Az anyajuhtartók részéről beérkezett kérelmek elbírálását követően a Kincstár folyamatosan teljesíti a további kifizetéseket is.

Korábban a kertészeti tevékenységet végző gazdálkodók, a méhészek és a tejhasznú tehéntartó gazdálkodók számára összesen 3,12 milliárd forint támogatást fizetett ki a Kincstár.
(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Program keretében a helyi életminőség javítását célzó különböző pályázati kiírásokra idén eddig több mint 15 000 kérelmet adtak be a kistelepülési önkormányzatok, a történelmi egyházak, a falvakban működő civil szervezetek és a területileg illetékes tankerületi központok.
Az elmúlt hétvégén négy pályázati kiírás zárult le. A Magyar Falu Programnak köszönhetően szolgálati lakások felújítására, kialakítására; faluházak felújítására; óvodai sporttermek, tornaszobák fejlesztésére; valamint óvodaépületek felújítására pályázhattak a falvak önkormányzatai összesen tizennégy és fél milliárd forint keretösszegben.
Hét pályázati kiírás továbbra is nyitva áll: elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására; építési telkek kialakítására, közművesítésre; önkormányzati kerékpárút építésére; egyházi közösségek, illetve önkormányzatok tulajdonában lévő temetők infrastrukturális fejlesztésére szeptember 10-ig lehet a kérelmeket benyújtani. Ezen felül iskolaépületek felújítására; valamint iskolai tornatermek, tornaszobák fejlesztésére szeptember 18-ig áll nyitva pályázati kiírás.
A Magyar Falu Programnak köszönhetően majdnem minden magyar kistelepülésen megvalósul valamilyen helyben fontos fejlesztés. Az indulástól számítva idén év végéig várhatóan a tízezret is meghaladja a nyertes pályázatok száma, amelyen hazánk 2870 db ötezer fő alatti települése osztozhat.
(Miniszterelnökség)

Iskolai tornaterem és tornaszoba fejlesztésére, óvodai sportterem és tornaszoba kialakítására, szolgálati lakás létrehozására, faluházak külső és belső korszerűsítésére, valamint iskola és – óvodaépületek felújítására nyújthatják be pályázataikat mától az 5000 fő, vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások, illetve a területileg illetékes tankerületi központok.
A Magyar Falu Program 6 pályázati kiírására összesen huszonkét milliárd forintot biztosít a kormány. A kistelepülések iskolai és óvodai tornaszobáinak fejlesztésére ötmilliárd forint, míg iskola- és óvodaépületek felújítására tízmilliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. A faluházak ötmilliárd forintból újulhatnak meg, kétmilliárd forintból pedig a közfeladatot ellátó személy lakhatásának biztosítására szolgálati lakást hozhatnak létre az egyes települések önkormányzatai.
A Miniszterelnökség, – a vidéki kistelepülések hátrányainak mérséklése és az életminőség javítása céljából – az idei évben 22 pályázati kiírást tett közzé a Magyar Falu Program keretein belül.
A pályázatok beadására a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül van lehetőség, 2020. szeptember 4-ig. A nyertes pályázatokról 60 napon belül döntés születik.
(Miniszterelnökség)

Annak érdekében, hogy a gazdák a mezőgazdaságilag gyenge termőképességű területeken minél több erdőt hozhassanak létre, az Agrárminisztérium a támogatások átalakításával, a jogszabályok módosításával, így a versenyképesség növelésével olyan feltételeket teremt, amelyekkel az erdőgazdálkodást versenyképesebbé, a termelőket pedig érdekeltté teszi abban, hogy a gyengébb minőségű területeken további erdőtelepítések történjenek.
Felismerve továbbá azt, hogy a hazai jó minőségű erdészeti szaporítóanyag iránt fokozódó kereslet mutatkozik és az erdészeti szaporítóanyag termesztési ágazat versenyképességének fenntartásához, fokozásához további intézkedések szükségesek, valamint az új gépek, eszközök beszerzése vagy minőségi cseréje jelentős terheket ró a gazdálkodókra, indokolt a megfelelően ösztönző támogatási rendszer kialakítása, a Vidékfejlesztési Program eddigi eredményeinek megtartása érdekében.
A fenti célok elérése érdekében az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében megjelentette a VP2-4.1.3.7-20 Csemetekertek gépbeszerzése című felhívást.
A felhívás keretében az erdészeti szaporítóanyag-termesztési ágazat hatékonyságának javításához szükséges gépek, eszközök beszerzésére, így különösen traktorokra, a terület-előkészítés, növényvédelem és szaporító anyagtermesztés gépeire lehet támogatási kérelmet benyújtani.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 50 millió Ft, maximális mértéke a közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40%-a, a nem közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 50%-a, fiatal mezőgazdasági termelő számára 10 százalékponttal megemelt támogatási intenzitással.
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 1 milliárd Ft.
A támogatási kérelmeket mezőgazdasági termelők nyújthatnak be, első körben 2020. szeptember 1. és 2020. szeptember 8. között. Pályázat benyújtására a tervek szerint több szakaszban 2021. július 20. napjáig lesz lehetőség.

Támogatási kérelmet kizárólag a Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben nyilvántartott ügyfél-azonosítóval rendelkező támogatást igénylő nyújthatnak be az Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu elektronikus felületén.
(AM Sajtóiroda)

Megjelentek az idei utolsó pályázatok a Magyar Falu Program keretében, ezúttal 12 milliárd forint keretösszegben lehet pályázni önkormányzati kerékpárutak építésére, temetőfejlesztésre, építési telkek kialakítására, valamint elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Gyopáros Alpár elmondta: a most kiírt utolsó pályázatokkal 22-re emelkedett a Magyar falu program idei pályázatainak száma, ebből hatban már eredményt hirdettek.A politikus kiemelte: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázatokat pedig szeptember 10-éig lehet benyújtani. A nyertes pályázókról 60 napon belül döntenek, a támogatási okirat aláírását követő öt napon belül pedig az önkormányzatoknál lesz a forrás.
A kormánybiztos elmondta: önkormányzati kerékpárutak építésére, meglévők fejlesztésére négymilliárd forint áll rendelkezésre, egy település legfeljebb 50 millió forintra pályázhat. A pályázaton helyben fontos, belterületi, vagy belterületet külterülettel összekötő kerékpárutak építését támogatják.
Most jelent meg a pályázati kiírás az önkormányzati és egyházi temetők fejlesztésére is, erre hárommilliárd forint áll rendelkezésre. Többek között épületrekonstrukcióra, illemhely-létesítésre, kerítésjavításra lehet igénybe venni. Infrastrukturális fejlesztések esetén 30 millió forint a maximális támogatási összeg, a kisebb fejlesztéseknél ötmillió forint. Gyopáros Alpár elmondta: a tavaly meghirdetett hasonló pályázat nagyon népszerű volt az önkormányzatok körében.
A Magyar Falu Programban pályázni lehet építési telkek kialakítására is. A kormánybiztos elmondta: vannak települések, ahol nagy az érdeklődés a beköltözésre, de elfogytak a használt lakóingatlanok. A pályázattal elnyert pénzből az önkormányzatok többek között a telekalakítások hatósági díjait, az új telkek közművesítési költségeit finanszírozhatják. A programra hárommilliárd forint áll rendelkezésre, egy település legfeljebb 15 millió forintra pályázhat.
Pályázni lehet továbbá a településképet romboló, elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására, bontására vagy felújítására is, erre a célra kétmilliárd forint áll rendelkezésre, a maximális támogatási összeg ötmillió forint.
Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy Magyarországon a közbeszéd része a magyar vidék jövője. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldal szerint a vidéket hagyni kell elnéptelenedni, kipusztulni, erre pedig ékes bizonyíték a 2010 előtti kormány tevékenysége, amikor bölcsődék, óvodák, iskolák zártak be vidéken, nőtt a munkanélküliség és adósságcsapdába kergették a vidékieket – tette hozzá. Megjegyezte: most pedig a Momentum politikusai gondolkodnak hasonlóan a vidékről, egyik elnökségi tagjuk pár éve azt mondta, “rühelli” a vidékieket.
A kormány és a Fidesz-KDNP számára fontosak a vidéken élők és mindent megteszünk, hogy a vidéki települések ne néptelenedjenek el, az ott élők életminősége folyamatosan javuljon – mondta Gyopáros Alpár.
Hozzátette: ennek érdekében indult a Magyar Falu Program, amely 2019-es indulásának évében 150 milliárd forint állt rendelkezésre vidékfejlesztésre, 2020-ban már 219 milliárd forint, jövőre pedig 252 milliárd forint lesz fordítható a vidéken élők életminőségének fejlesztésére.
(MTI, Miniszterelnökség)

Összesen 22 milliárd forint értékben hat új pályázati kiírást tett közzé kedden a kormány a Magyar Falu Programban – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos Budapesten, sajtótájékoztatón.
Gyopáros Alpár elmondta: a 2020-ban már második körben kiírt pályázatokkal együtt idén eddig 17 pályázattal segítik a kistelepüléseket. Tavaly egész évben 16 felhívást hirdettek, idén pedig még további pályázatokat is közzé fognak tenni.
A most megjelent pályázatok infrastruktúrafejlesztést, illetve szolgáltatásfejlesztést céloznak annak érdekében, hogy falvakban élők életminősége jelentősen javulni tudjon – közölte a kormánybiztos.
Kifejtette: az első két pályázat keretében kistelepülések iskolaépületeinek, illetve tornatermeinek, tornacsarnokainak felújítására lehet jelentkezni. Ebben az esetben a kedvezményezettek a tankerületi központok, és a két pályázat keretösszege 7,5 milliárd forint.
Ugyancsak 7,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre az óvodaépületek, valamint tornaszobák felújítására, új épületek létesítésére a települési önkormányzatok, valamint az önkormányzati társulások számára.
“Volt olyan időszak Magyarországon, amikor különösen a vidéket sújtotta a baloldali kormányok iskola- és óvodabezárási hulláma, amikor százával zártak be oktatási helyeket, intézményeket” – fogalmazott a kormánybiztos. Hozzátette: ehhez képest a jelenlegi kormány csak tavaly és az idén a Magyar Falu Program keretében százával újít meg óvoda- és iskolaépületeket vagy éppen indít új beruházásokat.
Az ötödik pályázat faluházak felújítására szolgál. Az 5 milliárd forintos keretösszegből olyan, jellemzően többfunkciós épületek újulhatnak meg, ahol a polgármesteri hivatal mellett akár a falugondnok vagy a falugazdász irodája, esetleg egy könyvtárterem vagy egyéb más közfunkció is helyet kap.
A hatodik pályázati forrásból szolgálati lakások felújítására, kialakítására van lehetőség összesen 2 milliárd forint értékben. Ezzel kifejezetten olyan közfeladatot ellátók számára alakíthatók ki szolgálati lakások, amelyek “hiányszakmáknak” számítanak a kistelepüléseken – mondta, ezek közé sorolva az egészségügyi dolgozók, orvosok, védőnők mellett a pedagógusokat, óvodapedagógusokat, bölcsődei gondozókat, a körzeti megbízottakat és a kulturális foglalkoztatottakat.
Valamennyi kiírást kedden hozták nyilvánosságra, a pályázatokat augusztus 5-étől szeptember 4-éig lehet benyújtani. Gyopáros Alpár elmondta: ahogy a Magyar Falu Programban eddig, most is vállalják, hogy ezt követően 60 napon belül döntést hoznak a nyertes pályázatokról, a támogatást pedig a döntéstől számított 5 napon belül a nyertesek rendelkezésére bocsátják.
(MTI)

A települési önkormányzatok és az egyházközségek mellett civil szervezetek is benyújthatják pályázataikat a Magyar Falu Program különböző kiírásaira – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Békés megyei Csabacsűdön, a helyi fejlesztések átadásán csütörtökön.
Gyopáros Alpár az esemény után az MTI-nek elmondta, az idén elindított, a kistelepüléseken élők életkörülményeinek javítására létrehozott Falusi Civil Alapban négy tevékenységi körre, ingatlanfejlesztésre, gépjárműbeszerzésre, kis értékű eszközfejlesztésre, vagy rendezvények megszervezésére nyújthatók be pályázatok.
Erre a kiírásra augusztus 7-ig van lehetőségük pályázni a falusi civil szervezeteknek – tette hozzá.
A kormánybiztos szólt arról is, hogy a kabinet döntése értelmében a faluprogram pályázati rendszere 40 milliárd forint többletforrással egészül ki, erre az összegre várhatóan a következő hetekben írják majd ki a pályázatokat.
Gyopáros Alpár megjegyezte, a falusi fejlesztéseket, a mellékúthálózat rekonstrukcióját és a falusi csok alprogramját is magában foglaló Magyar Falu Program teljes keretösszege tavaly 150 milliárd forint volt, idén ez az összeg elérte a 200 milliárd forintot, jövőre pedig átlépheti a 250 milliárd forintot.
Dankó Béla, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében arról beszélt, a kormány a pályázati források biztosításával szeretne lehetőséget teremteni a vidéki települések fejlesztésére és élhetőbbé tételére.
Molnár József, az 1744 lelkes Csabacsűd Fidesz-KDNP-s polgármestere az eseményen elmondta, a faluprogram kiírási keretében 36,7 millió forintot nyert el a település. Négy nyertes pályázat révén az orvosi rendelő rekonstrukciójára csaknem 20 millió forintot, a művelődési ház felújítására több mint 12 millió forintot, a közösségi terek és az óvoda udvarának fejlesztésére pedig 4,2 millió forintot fordíthattak.
(MTI, Miniszterelnökség)

A Magyar falu program keretén belül megjelent a tanya- és falugondnoki buszok beszerzésére kiírt pályázat – jelentette be szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Gyopáros Alpár közölte, hogy a pályázati felület július 16-án nyílik meg, a kérelmeket augusztus 15-ig lehet beadni. A támogatás értékhatára 15 millió forint. A pályázatok elbírálása után, a támogatói okiratok kibocsátását követő öt nap alatt folyósítják a megítélt összeget.
A pályázat akadálymentesített buszok beszerzését támogatja, hiszen a kistelepülési szolgálatok elsősorban iskolások, idősek, betegek és kisgyermekesek szállítását segítik. Gyopáros Alpár ehhez kapcsolódva köszönetet mondott a tanya- és falugondnokoknak, amiért az egészségügyi, rendvédelmi és katasztrófavédelmi dolgozók mellett meghatározó szerepet játszottak a koronavírus-járvány elleni védekezésben.
A kormánybiztos az idei kiíráson is több száz sikeres kérelemre számít. A tavalyi buszbeszerzési pályázat 339 települést segített új járműhöz, ebből 148 helyen a támogatásnak köszönhetően jött létre a szolgálat – közölte.
Hozzátette, hogy az önkormányzatok lehetőségeit a kormány ettől függetlenül is bővítette, hiszen idén a korábbi 600 helyett már a legfeljebb 800 lakosú, hamarosan pedig a legfeljebb ezerfős települések is foglalkoztathatnak falugondnokokat. A szolgálat normatív támogatása évek óta folyamatosan nő, a korábbi alig 2,5 millió forintról 2021-re 4,5 millió forintra emelkedik.
A Magyar falu program keretében további tíz kiírás jelent meg az elmúlt hónapokban. Gyopáros Alpár kitért arra, hogy az egy éve elindított falusi csokra 11 hónap alatt több mint 10 ezer család több mint 54 milliárd forint támogatási igényt nyújtott be, és a programhoz kapcsolódóan 2019-től az év végéig csaknem ezer kilométernyi mellékút újulhat meg országszerte.
(MTI)

Az öntözött területek növelését célzó beruházások eredményes megvalósítása érdekében döntött az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című pályázatának módosításáról.
A mezőgazdasági öntözés feltételeinek javítása, az öntözött területek növelése és az ehhez szükséges feltételrendszer javítása társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt kulcskérdés, ezért az Agrárminisztérium a pályázati lehetőség meghosszabbításáról döntött. A gazdálkodók a maximálisan elnyerhető 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatási összegre több szakaszban, akár 2021. június 4-ig is pályázhatnak. A módosított pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu oldalon érhető el.
A gazdálkodók 2016. óta pályázhatnak a Vidékfejlesztési Program öntözésfejlesztési pályázatára, amelynek keretében mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre többek között a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, valamint takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására. A pályázat keretében eddig 440 nyertes esetében 22,6 milliárd forint összegben történt kötelezettségvállalás.
(AM Sajtóiroda)

A kormány 25 milliárd forintnyi többletforrást biztosított az agrártárca részére a Gazdaságvédelmi Alapból. Az átmeneti támogatás részletszabályai szerint ezt az összeget a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek és élelmiszeripari vállalkozások használhatják fel a koronavírus világjárvány gazdasági hatásainak kezelésére – közölte Nagy István agrárminiszter.
A támogatásra vonatkozó kérelmeket június 29-től, három ütemben lehet majd benyújtani a Magyar Államkincstár által erre a célra létrehozott elektronikus felületén – ismertette a tárcavezető. Elsőként, 2020. június 29. és július 12. között a baromfi- és a sertéságazat szereplői igényelhetnek a mindösszesen 3 illetve 2,75 milliárd forintos keretösszegből. Rajtuk kívül szintén az első ütemben adhatják be kérelmüket a kertészek és a halgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások is. A kertészeti ágazatban tevékenykedők részére 1,4 milliárd forint, míg a halgazdálkodóknak 500 millió forint keretösszegű támogatást különítettek el. Ugyanebben a szakaszban jelentkezhetnek az élelmiszeripar szereplői is, számukra mintegy 8 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta el a miniszter.
A második támogatási kérelem benyújtási körben, 2020. július 13. és július 27. között nyújthatják be igényeiket a méhészek, valamint az anyajuh-, és az anyatehén tartók ágazatonként 1-1 milliárd forint keretösszegű támogatásra, a tejhasznú szarvasmarha tenyésztők pedig mintegy 1,8 milliárd forintos keretösszegig adhatnak be kérelmet. Nagy István hozzátette: ugyancsak ebben a szakaszban kerülnek sorra a zöldségtermesztők, akik 1,2 milliárd keretösszegű átmeneti támogatáshoz juthatnak.
A bortermelők a harmadik szakaszban, 2020. július 28. és augusztus 10. között benyújtják be átmeneti támogatási kérelmeiket a részükre elkülönített 1,8 milliárd forint keretösszegre. Ebben az ütemben nyújthatnak be kérelmet a lótenyésztők is, összesen 250 millió forint keretösszegre.
A tárcavezető felhívta a figyelmet, hogy külön 1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatási keretről született döntés a zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek megsegítésére. Az intézkedés lehetővé teszi például, hogy a termelői szervezetek – karitatív szervezeteken keresztül – ingyenesen szétoszthassák a megmaradt termékeket, illetve hogy a fogyasztás ösztönzését célzó marketingakciókat indíthassanak.
A fentieken túl további három ágazat is részesül a 25 milliárd forintos többletforrásból. A nyúl és kecskeágazat esetében a már működő mezőgazdasági csekély összegű jogcímek támogatás összegei és keretösszegei emelkednek.
(AM Sajtóiroda)

Kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeit javítja egy 5,5 milliárd forint keretösszegű, a nyáron megjelenő pályázattal az Agárminisztérium, a Vidékfejlesztési program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton Pannonhalmán, ahol újraindult a Pannonkamra elnevezésű termelői piac.
A tárcavezető elmondta: a pályázatban a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztésére 2,5 milliárd forint, a helyi termékértékesítő piacok és vásárterek támogatására 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A kisüzemek fejlesztésére irányuló pályázat a legkisebb termelőknek nyújt segítséget mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozási tevékenységek fejlesztésére. A 15 ezer eurónak (5 192 700 forint) megfelelő támogatási összeg egyszeri és szabadon felhasználható. Azok a termelők pályázhatnak, amelyeknek a támogatási kérelem benyújtását megelőző teljes lezárt üzleti évben legalább 3000 euró (1 038 540 millió forint) és maximum 6000 euró (2 077 080 millió forint) standard termelési értékkel rendelkeznek.
A helyi termékértékesítő piacok és vásárterek fejlesztésére a vidéki önkormányzatoknak nyújtott támogatás maximuma százmillió forint lesz. Fedett és fedetlen tereket lehet létrehozni, vagy felújítani, a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális háttérrel. A cél, hogy a helyi piacok és vásárterek színvonalasan működjenek – tette hozzá Nagy István.
Nagy István kiemelte, hogy a kormány célja a magyar gazdaság erősítése, a munkahelyek védelme, a magyar vidék megerősítése. A koronavírus járvány okozta gazdasági kihívások kezelésére számos intézkedést hozott a kormány, a termelők talpon maradása és fejlődése érdekében, pénzügyi segítségről, adó- és hitelkönnyítésekről döntöttek, emellett számos szabályozást egyszerűsítettek.
Hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák sorsa a vásárlók kezében van, ezért fontos, hogy tudatos vásárlásra ösztönözzék az embereket. “A vásárlók kötődését meg kell erősítenünk a hazai termékek iránt” – szögezte le. A tárcavezető elmondta azt is, hogy a Vidékfejlesztési program keretében több mint 6 milliárd forintot fordítottak helyi termelői piacok kialakítására, ezek száma az elmúlt nyolc évben közel háromszorosára emelkedett, megközelíti a 300-at.
Kara Ákos, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy három nagy beruházás van folyamatban Pannonhalmán: kialakítják a település új idegenforgalmi központját, épül a Pannonhalmát Győrrel összekötő kerékpárút és tanuszodát építenek. Ezek részei annak a fejlesztési koncepciónak, amely nem csak a várost, hanem az egész térséget érinti – mondta.
Németh Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke azt emelte ki, hogy a termelői piacok segítik, hogy a helyben termelt és egészséges élelmiszer kerüljön a családok asztalára, a termelők el tudják adni portékáikat, egyben közösségteremtő erejük is van. Pannonhalmán minden hónap harmadik vasárnapján rendezik meg a termelői piacot.
(MTI)

Megjelentek a falusi civil szervezetek számára a Magyar Falu Program keretében kiírt – ötmilliárd forint keretösszegű – pályázati lehetőségek – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.
Gyopáros Alpár közölte: a kiírás már elérhető a kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő honlapján. A pályázatokat július 1-jétől lehet benyújtani augusztus 7-éig.
Tájékoztatása szerint az ötezer fő alatti településeken működő civil szervezetek támogatásával tovább bővül a Magyar Falu Program kedvezményezetti köre.
“Ők rendkívül fontos munkát végeznek a kistelepüléseken” – hangsúlyozta a kormánybiztos. Úgy fogalmazott: ezért a kormány nemcsak honorálni, hanem ösztönözni is kívánja közösségépítő munkájukat.
Gyopáros Alpár a program bővítésének szükségességéről szólva azt mondta: a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején “tudatos falurombolás” zajlott, aminek következtében “nagyon nagymérvű” elvándorlás indult meg a falvakból, és nagyjából egy évtized alatt drasztikusan csökkent a kistelepülések lélekszáma.
“Ezért kellett meghirdetünk a Magyar Falu Programot” – mutatott rá a kormánybiztos, aki annak eredményei között említette, hogy fél év alatt mintegy tízezer család igényelte a falusi csok-ot, két év alatt 100 milliárd forint értékben mintegy 800 kilométer mellékút újul meg. A kistelepülési önkormányzatok és egyházközségek részére idén és tavaly is számos pályázati lehetőséget hirdettek meg összesen 100 milliárd forint értékben – elevenítette fel Gyopáros Alpár.
Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár a részletekről elmondta: hatmillió forintos értékhatárig ingatlanvásárlására és felújítására, négymillió forintig új és tíz évnél nem idősebb használt gépjárművek beszerzésére, kétmillió forintig egyéb eszközök megvásárlására, valamint programszervezésre szintén kétmillió forintig lehet pályázni.
A pályázók június folyamán tanulmányozhatják a kiírást, a pályázatokat július elsejétől augusztus 7-éig lehet benyújtani, azok elbírálása után a tervek szerint október-novemberben lehet megkötni a támogatói szerződéseket – ismertetette menetrendet a politikus.
A további feltételekről Szalay-Bobrovniczky Vince kifejtette: azok a szervezetek pályázhatnak, amelyeket tavaly év végéig jegyeztek be az Országos Bírósági Hivatalnál, illetve érvényes számviteli beszámolóval rendelkeznek legalább a 2018-as évről. A pályázatokat 2021. december 31-éig kell megvalósítani.
Szalay-Bobrovniczky Vince egyúttal arra kérte a pályázókat, hogy alaposan tanulmányozzák át a kiírást, majd összegzésként kiemelte: azok segítségével olyan fejlesztéseket lehet megvalósítani, amelyeknek “tartós a hatása”.
(MTI, Miniszterelnökség)

A mezőgazdasági termelést érintő kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kezelése, így az aszálykárok kompenzálása is a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül történik. Az alábbiakban adunk tájékoztatást az aszálykárok kárenyhítési rendszerben történő kezeléséről, a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokról és az agrártámogatások feltételeinek aszály miatti lehetetlenülése esetén alkalmazandó vis maior bejelentésről.
1. Agrárkár-enyhítési rendszer
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt, kárenyhítés során alkalmazott aszályfogalom szerint aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
– a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
– a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol. Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából tehát akkor fordul elő, ha az aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta.
Az aszálykár bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül – https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer. A kárbejelentésben a falugazdászok segítséget nyújtanak.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a https://agro.met.hu/ honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.
Az aszálykárok után a kárenyhítési rendszerben tag termelő az alábbi fő támogatási feltételek együttes teljesülése esetén jogosult kárenyhítő juttatásra:
– a termelő az aszálykárt annak első észlelését követő 15 napon belül bejelenti az agrárkár-megállapító szervhez,
– az aszálykár miatt a növénykultúrában bekövetkezett, 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) az agrárkár-megállapító szerv igazolja,
– a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizeti,
– a termelő által aszálykárra bejelentett terület az agrárminiszter aszályhelyzetről szóló, szeptember 30-a után kiadott éves közleményében – amely a teljes tárgyévi vegetációs időszak vonatkozásában tartalmazza mindazon területeket, ahol aszály volt megfigyelhető – szerepel, és
– a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig benyújtja.
A kárenyhítés keretében megjelentetett miniszteri aszályközleményt kizárólag az aszálykárt szenvedett termelők kárenyhítő juttatásának kifizetése érdekében adják ki és a közlemény egyéb szerződési kötelezettségek alól nem ad felmentést, nem eredményezi egyéb teljesítési kötelezettség automatikus elengedését.
2. Szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályozás
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 5. § (2) és (3) bekezdései szerint a mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha a mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésben egyedi azonosításra alkalmas módon meghatározták azon mezőgazdasági földterületeket, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti, és meghatározták az adott területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségét és
– a rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem termett meg, amelyről a másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, valamint
– a káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági kockázatkezelési törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági döntéssel igazolta.
A mezőgazdasági kockázatkezelési törvény vonatkozó rendelkezései alapján a termelő szerződéses kötelezettségei teljesítése során, az aszálykár miatti teljesítési lehetetlenülés alátámasztására felhasználhatja a kárenyhítési eljárásban a kárbejelentés nyomán az agrárkár-megállapító szerv által meghozott, káresemény bekövetkezését igazoló hatósági döntést. A kárbejelentésre hozott döntésben szerepel többek között a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye, a várható hozamcsökkenés mértéke és a kár helye is.
3. Agrártámogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentés
Az ügyfélnek lehetősége van vis maior bejelentést tenni, amennyiben elháríthatatlan külső ok (vis maior helyzet), például aszály miatt valamilyen támogatási feltételt nem tudott betartani, vagy nem tudja már a betartását vállalni, így ez alapján más támogatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek alól kaphat a termelő felmentést. A Magyar Államkincstár – többek között szakhatósági igazolás vagy más hitelt érdemlő tényadatok alapján – vis maiornak ismer el minden olyan különleges körülményt, cselekményt vagy eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani. A vis maior esemény bekövetkeztével kapcsolatos bejelentést a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített elektronikus formanyomtatványon (W0193 vis maior bejelentés nyomtatvány) kell benyújtani, szintén a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon keresztül.
(AM Sajtóiroda)

Új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot hirdet az Agrárminisztérium (AM) 80 milliárd forint értékben a nyáron a nagy hozzáadott értéket jelentő állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára, a koronavírus-járvány agrárgazdasági hatásainak mérséklése és a versenyképesség növelése érdekében – közölte Nagy István agrárminiszter csütörtökön a Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium? – Portfolió agrárium online konferencián.

A tárcavezető ismertette, hogy 50 milliárd forint értékben írnak ki a teljes állattenyésztési ágazatot felölelő felhívást a haszonállatokat tartóknak állattartó telepeik megújítására. Lehetőség nyílik az állattartásra, valamint az előállított termék kezelésére, tárolására szolgáló épületek, építmények létrehozására, kialakítására, továbbá építéssel nem járó projektek megvalósítására is az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésén keresztül.
Nagy István szerint a koronavírus járvány okozta európai gazdasági helyzetben érdemes olyan típusú és méretű beruházásokat is finanszírozni, amelyek a nemzetközi versenyben is tartós versenyelőnyhöz képesek juttatni a hazai termelést, csökkentik az importkitettséget és növelik az exportképességet.
Közölte: 30 milliárd forinttal támogatják az üveg és fóliaborítású növényházak építését és korszerűsítését, a zöldség-gyümölcs hűtőházi kapacitások, hűtőtárolók és zöldségtárolók építését, meglévő létesítmények bővítését, korszerűsítését, amely kiegészül a betakarítás utáni áruvá alakítást szolgáló válogatást, csomagolást szolgáló technológiák támogatásával. Ezzel is segíteni kívánják a folyamatos, egész évben rendelkezésre álló zöldség-gyümölcs ellátás alapvető feltételeinek megteremtését. Mindkét esetben az elnyerhető támogatás maximális összege az eddigi 500 millió forint helyett 2 milliárd forint lesz, a pályázatokat a vidékfejlesztési programból finanszírozzák. A tervek szerint az állattartó telepek korszerűsítésére irányuló pályázatot júliusban, a kertészeti ágazat fejlesztésére irányuló pályázatot augusztusban ismerhetik meg az érintettek – tette hozzá Nagy István.
A miniszter előadásában a koronavírus-járvány miatt megtett és tervezett, nemzetgazdaságot érintő, kormányzati intézkedések mellett megemlítette, hogy 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási program készült a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. A támogatási programok célja Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása és termelési kapacitásainak megerősítése, ezzel pedig a munkahelyek védelme.
Ezek a programok csaknem 35 ezer potenciális kezdeményezettet érintenek, amely vállalkozások közvetlenül 140 ezer embert foglalkoztatnak. A 25 milliárd forintos többletforrásból 24 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutnak az élelmiszeripar, a dísznövény-, a zöldség-, a bor-, a sertés-, a baromfi-, a hal-, a juh és kecske-, a nyúl-, a húsmarha- és a tejelő szarvasmarha ágazat, a méhészet, valamint a lótenyésztés szereplői.
A támogatási kérelmek beadásához szükséges új elektronikus felület már előkészítés alatt áll, a tervek szerint június végétől három ütemben történik a kérelembeadás, és augusztustól ütemesen megindul a támogatások kifizetése az érintettek részére. Az élelmiszeripari, a dísznövény és halágazati támogatások foglalkoztatáshoz kötötten, a mezőgazdasági ágazati támogatások a termelési kapacitások védelme érdekében alapvetően állatlétszámhoz vagy a termelt növényi kultúra nagyságához kapcsolódnak – jegyezte meg.
(MTI)

Az Agrárminisztérium három szakaszban hirdeti meg a Gazdaságvédelmi Alap által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére biztosított 25 milliárd forintnyi, támogatási programot amelyek a mezőgazdasági termelőket, termelői szervezeteket és élelmiszeripari vállalkozásokat segítik.
A támogatási program első – június legvégétől két héten keresztül tartó – kérelembenyújtási szakaszában nyílik meg az élelmiszeripar számára egy 8 milliárd forintos, a baromfitartók számára egy 3 milliárd forintos, a sertéstartók részére egy 2,75 milliárd forintos, a dísznövényágazat részére 1,4 milliárd forintos, a halgazdálkodók számára pedig egy 500 millió forintos támogatási keretösszeg.
A baromfi- és sertéságazati támogatás alapja az állatjóléti támogatások során igazolt állategység, a dísznövény- és a halgazdálkodók esetében a vállalkozásokban dolgozó foglalkoztatottak száma.
A második szakaszban – július második felében – nyílik meg a juh- és húsmarha ágazat számára az 1-1 milliárd forintos, a tejhasznú szarvasmarha ágazat számára az 1,8 milliárd forintos, a méhészet számára az 1 milliárd forintos és a zöldségnövény termesztők esetében az 1,2 milliárd keretösszegű támogatási lehetőség.
E támogatások alapja a tej- és húshasznú szarvasmarhák, valamint a juhok tekintetében 2019. évi állatlétszámok, a méhészek esetében a méhcsaládok száma, a zöldségnövény termesztők esetében pedig a zöldségkultúrákkal művelt terület nagysága.
A harmadik szakaszban – augusztus első felében – nyílnak meg a nehéz helyzetbe került borászatok 1,8 milliárd forintos és a lótenyésztők 250 millió forintos keretösszegű támogatási konstrukciói. A támogatás alapja a borászatok esetében az árutermelő szőlőültetvény terület nagysága, míg a lótenyésztők esetében a vemhes kancák száma.
A támogatások igénybevételét lehetővé tevő konstrukciók rendeletei várhatóan a következő hetekben jelennek meg.
(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Program idei pályázati forrásaiból újabb jelentős beruházások segíthetik a vidék népességmegtartó erejének növelését – jelentette ki a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Szilvásváradon.
Gyopáros Alpár közölte: idén a program részeként eddig kilenc, részben a tavalyi tematikát követő pályázatot hirdettek meg.
Ismét elérhetők az út- és járdafejlesztési, valamint az önkormányzati vagy egyházi közösségi terek kialakítását, korszerűsítését és az óvodaudvarok fejlesztését célzó források. Új elemként játszóterek fejlesztésére és építésére is nyerhetnek pénzt a kistelepülések – tette hozzá.
Jelezte, hogy 2020-ban még két kiírás jelenik meg: hamarosan megnyílik a falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjárműbeszerzését segítő keret és a falusi civil alap, amely az önkormányzatok és egyházközségek mellett a civil szervezeteket is bevonja a támogatottak körébe. Utóbbiak négy tevékenységre pályázhatnak az erre elkülönített 5 milliárd forintból – mondta.
Emlékeztetett: Magyarország mintegy 2900 ötezer lélekszám alatti települése közül 2500 népessége az országos átlagnál nagyobb arányban csökkent az elmúlt évtizedekben.
A kormány 2018-ban a Magyar Falu Programot a folyamat megfordítása és a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében indította útjára. “Mivel a probléma összetett, a program is több lábon áll” – fogalmazott, felidézve: tavaly három alprogram látott napvilágot; a falusi csok nyáron indult, és év végéig több mint 7000 család vette igénybe. Emellett népszerű volt a munkába járást segítő falusi útalap, mely az állami mellékúthálózat felújítását célozza – hangsúlyozta.
Múlt évben és idén együttesen mintegy 100 milliárd forintot költ a kormány e célra, melyből 600-800 kilométernyi út újulhat meg – jelezte Gyopáros Alpár.
A harmadik pillér az a pályázati rendszer, melynek keretében 2019-ben 16 kiíráson keresztül 60 milliárd forint támogatást ítéltek oda több mint 5000 nyertes igénylőnek – tájékoztatott. Valamennyi kiírás népszerű volt, a támogatási igény minden esetben meghaladta a rendelkezésre álló összegeket. A legkeresettebbek a komplex faluházak kialakítását és a közterületek karbantartásához szükséges eszközfejlesztéseket, továbbá az út- és járdafelújításokat támogató pályázatok voltak – közölte.
A kormánybiztos szólt arról is, hogy Heves megyéből 2019-ben több mint 300 pályázatot támogattak, 3 milliárd forintot meghaladó értékben. Emellett a falusi útalapból további több milliárd forintot fordítottak összességében 20 kilométert meghaladó hosszúságú állami mellékútszakasz rekonstrukciójára. Szilvásvárad tavaly 40 millió forintot nyert a Magyar Falu Programban, ebből egyházi közösségi teret és temetőt fejlesztettek, traktort vásároltak és járdafelújításra is jutott.
(MTI)

A civil szervezetek elektronikusan szervezhetik a működésüket, számviteli beszámolóikat szeptember végéig adhatják be, és a folyamatban lévő projektek támogatásával is a veszélyhelyzet után kell elszámolniuk a kormány áprilisban megjelent határozatának köszönhetően.
A civil szervezetek életét meghatározó jogszabályokat úgy alakította át a kormány, hogy az adminisztratív kötelezettségeiknek személyes találkozás nélkül is eleget tudjanak tenni. A veszélyhelyzeti rendelkezések ezért lehetővé teszik a civil szervezetek döntéshozó és egyéb szervei ülésének elektronikus megtartását, valamint az ülés tartása nélküli határozathozatalt is abban az esetben, ha a szervezet létesítő okirata e lehetőségekről nem rendelkezik.
A számviteli beszámoló elfogadására, benyújtására, nyilvánosságra hozatalára, valamint letétbe helyezésére vonatkozó határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak annak érdekében, hogy az új szabályok alkalmazására legyen elég ideje a civil szervezeteknek.
A veszélyhelyzet miatt számos folyamatban lévő programot, projektet fel kellett függeszteniük a civil szervezeteknek. A kormány úgy segíti őket, hogy a költségvetési támogatásból megvalósuló projektek esetén később kell elszámolniuk, a támogatott tevékenység időtartama a veszélyhelyzet időtartamával megegyező mértékben meghosszabbodik.
(Miniszterelnökség)

Az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Program keretében hárommilliárd forintos keretösszeggel hirdetett újabb pályázati felhívást az elismerésben részesített termelői csoportok, termelői szervezetek részére, azok létrehozásának és működésének elősegítése érdekében.
Az agrártárca kiemelt célja az agrárgazdasági vállalkozások hazai és nemzetközi piaci pozícióinak erősítése, aminek egyik fontos eszköze az együttműködések ösztönzése, a termelői csoportok létrehozásának és fejlesztésének elősegítése. A mostani pályázat keretében, a 2014. január 1-nél nem régebben alakult, elismert termelői csoportok, termelői szervezetek együttműködésének támogatása valósul meg.

A felhívás kedvezményezettjei a vissza nem térítendő támogatást az elismerést követő 5 éven keresztül vehetik igénybe, a termékeik értékesítése alapján számított átalányösszeg formájában. A támogatás maximum összege termelői csoportonként évente 100 000 eurónak megfelelő forintösszeg.

A pályázatra 2020. május 25-étől 2022. május 25-éig, illetve a források rendelkezésre állásának napjáig – nyújthatók be a támogatási kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2020. június 30-áig tart. Az egyes értékelési határnapokig benyújtott projektek elbírálása együttesen történik.

Az érintettek a most megjelent pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu oldalon tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)

A Magyar Falu Program keretében közösségi terek fejlesztésére és közösségszervezők foglalkoztatásának támogatására pályázhatnak mától a kistelepülések önkormányzatai és a történelmi egyházak. A pályázat keretösszege 10 milliárd forint.
A Magyar Falu Program forrásaiból egyházi és önkormányzati közösségi terek építését, felújítását, valamint közösségi programszervező foglalkoztatását finanszírozhatja a nyertes pályázó. Mind az önkormányzati pályázati kiírás, mind az egyházi felhívás esetében a közösségi épületek külső és belső tereinek építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére 30 millió forintos összeghatárig igényelhető a támogatás, közösségszervező személy bértámogatására pedig közel 3 millió forint fordítható.
A közösségi élet fejlesztése hozzájárul a helyi kultúra és az összetartozás erősítéséhez, támogatja a hagyományok megőrzését és azok továbbvitelét, megszilárdítva ezzel a nemzeti és helyi identitástudatot.
A Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül mától nyújthatják be pályázatukat az 5000 fő, és ez alatti állandó lakosságszámmal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások és a történelmi egyházak.
(Miniszterelnökség)

Két új pályázat jelent meg a Magyar Falu Program keretében, óvodák játszóudvarai és nyilvános játszóterek újulhatnak meg a magyar kistelepüléseken, valamint a közterületek karbantartásához szükséges eszközöket is vásárolhatnak a magyar falvak – közölte Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Az önkormányzat tulajdonában lévő játszóterek felújítását, építését, valamint az óvodai játszóudvar és kültéri játékok, eszközök vásárlását célozza az “Óvodai játszóudvar és közterületi játszótér fejlesztése” alprogram. Az egy-egy fejlesztésre maximálisan igényelhető támogatási összeg 5 millió forint, a pályázati keret 2 milliárd forint.
A “Közterület karbantartását célzó eszközbeszerzés” elnevezésű alprogram a belterületi közterületek megfelelő karbantartásához, közparkok, járdák, járda melletti zöldterületek, emlékhelyek fenntartásához, gondozásához járul hozzá új eszközök, munkagépek beszerzésén keresztül. A helyhatóságok által maximálisan igényelhető támogatási összeg 15 millió forint, az alprogramra pedig 3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A most induló két alprogramra együttesen 5 milliárd forint forrást biztosít a kormány. A pályázati kiírások április 20-án jelentek meg a kormany.hu-n, a benyújtásra május 20. és június 19. között lesz lehetőség.
A kormánybiztos emlékeztetett, hogy a kormány célja a falvak népességmegtartó erejének javítása, hogy ismét vonzóvá váljanak a fiatalok, a családok és a letelepedni vágyók körében. A kistelepülési életkörülményeket fejlesztő Magyar falu programban a pályázat benyújtására jogosultak az 5000 vagy ennél kevesebb lakosú települések önkormányzatai vagy önkormányzati társulásai.
(MTI, Miniszterelnökség)

Önkormányzati tulajdonban lévő utak, hidak építésére, felújítására, valamint járdák építésének és felújításának anyagtámogatására nyújthatják be pályázataikat az 5000 fő, vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok vagy önkormányzati társulások. A két alprogramra összesen 10 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre.
Az önkormányzati tulajdonban lévő utak és hidak építésére, illetve felújítására maximálisan igényelhető támogatási összeg 30 millió forint, míg a teljes alprogramra 9 milliárd forintot biztosít a kormány.
Járdák építésére vagy felújítására elnyerhető legnagyobb támogatási összeg 5 millió forint, a rendelkezésre álló teljes keretösszeg pedig 1 milliárd forint.
A támogatás bel- és külterületi utak felújítására, építésére egyaránt felhasználható. A már meglévő aszfaltburkolatok felújítására, a földutak aszfaltozására vagy murvás úttá alakítására is lehet pályázni, e mellett a települések támogatást igényelhetnek az állami utak mentén fekvő, nem önkormányzati tulajdonban lévő járdák felújítására, illetve építésére is.
Az újonnan megnyíló két pályázati lehetőséggel együtt már öt alprogramra nyújthatják be támogatási igényüket a kistelepülések. Orvosi szolgálati lakásra, orvosi rendelők fejlesztésére és orvosi eszközök beszerzésére összesen 7 milliárd forint áll rendelkezésre.
A Magyar Falu Program fontos célkitűzése a vidéki kistelepülések hátrányainak mérséklése, az életminőség javítása. A pályázatok benyújtására a Magyar Államkincstár elektronikus felületén keresztül van lehetőség.
(Miniszterelnökség)

2020. április 6-án megnyílik az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete és lehetővé válik a gazdálkodók kérelmeinek benyújtása. Az erről szóló rendeletek a Magyar Közlöny 63. számában jelentek meg. Az EK idei benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, jellemzően technikai korrekciók és pontosítások történtek a szabályozásban ebben az évben.
43 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímen lehet az egységes kérelem eljárásrendjének keretében támogatást igényelni, illetve ezekkel kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatásokon (például alaptámogatás (SAPS), zöldítés) túl a kapcsolódó nemzeti támogatások (például átmeneti nemzeti anyatehén tartás támogatása), valamint a vidékfejlesztési program intézkedései (például agrár-környezetgazdálkodás, erdészeti jogcímek) esetében kell a felületet használni.
A kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén érhető el (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/index.xhtml). Fontos, hogy a szankciómentes kérelembeadásra 2020. április 6. és 2020. május 15. közötti időszak áll rendelkezésre. A 2020. május 15-ét követően benyújtott kérelmek szankciómentes módosítására (a hétvége és a Pünkösd miatt) június 2-ig van lehetőség, a módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós módosításra pedig 2020. június 9-ig nyílik mód.
A koronavírus-járvány (COVID-19) miatt kialakult vészhelyzetre tekintettel fontos minden termelőnek körültekintően eljárnia és a 2020. május 15-i határidő szem előtt tartásával kell ütemeznie a kérelme beadását. Az Agrárminisztérium az idei benyújtás minél gördülékenyebb lebonyolításához megtette a szükséges előkészületeket és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Államkincstár is felkészült a kérelmek befogadására, ezért az minisztérium – a Kincstárral és a kamarával egyeztetve – nem tervezi a kérelmezési határidő meghosszabbítását.
A kérelembeadás folyamatának könnyebbé tétele érdekében a Magyar Államkincstár a holnapján külön felhívta a figyelmet arra, hogy
• aki nem rendelkezik ügyfél-azonosítóval, az igényelje meg mielőbb, mert arra szükség van a beadáshoz,
• az a termelő, aki nem rendelkezik jelszóval (vagy elfelejtette jelszavát) igényeljen jelszót új meghatalmazás elektronikus úton történő benyújtásához, amely benyújtáshoz a már ügyfélkapuval rendelkező ügyfelek esetén elektronikus úton is van lehetőség, valamint
• akinek nincs az egységes kérelemre vagy valamennyi hatósági eljárásban való teljes körű képviseletre érvényes meghatalmazása, nyújtsa be az arra vonatkozó kérelmét.
Ezzel együtt fontos hangsúlyozni, hogy habár a kérelem beadásában közreműködő falugazdászok és szaktanácsadók megtették a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket, előzetes telefonos vagy e-mailes egyeztetés nélkül senki ne keresse fel a meghatalmazottját!
A közvetlen támogatások igénylését, valamint az agrárkár-enyhítési rendszert illetően csak technikai korrekciókra, pontosításokra került sor, melyek révén a termelők számára egyszerűbbé válik az igénylés menete.
Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:
• egyes egynyári nitrogénmegkötő növényfajoknál (zöldborsó, lóbab) változik (növekszik) az elvárt termesztési időszak,
• gyógynövény termesztés esetében a termeléshez kötött zöldségnövény támogatás keretében csökken az elvárt minősített vetőmag mennyisége és a minősített szaporítóanyag igazolásának menete is egyszerűbbé válik, illetve
• a karácsonyfa termesztés, mint hasznosítási forma az Európai Bizottság erre vonatkozó állásfoglalása miatt kikerül a közvetlen támogatásra jogosult hasznosítások közül és a jövőben nemzeti költségvetésből lesz támogatható.
A Magyar Államkincstár az idei egységes kérelmek beadása során is alkalmazza az előzetes ellenőrzést, ez nagymértékben növeli a hibátlan kérelmek benyújtási arányát.
(AM Sajtóiroda)

A nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására 230 millió forintos kerettel pályázatot hirdetett az Agrárminisztérium.
A hazai és a külhoni nemzeti értékek, hungarikumok népszerűsítésének támogatására, már működő helyi települési értéktárakkal együttműködésben települési, tájegységi értéktárak létrehozására, valamint a Kárpát-medencei hagyományos öltözet-kultúra továbbörökítésére megjelent az idei évi hungarikum pályázat. Mindhárom célterületnél működési támogatásnak nem minősülő, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás igényelhető.
A most megnyíló pályázat 180 millió forint keretet határoz meg hazai és külhoni pályázóknak nyomtatott és elektronikus kiadványok, filmek készítésére, bemutatóterek kialakítására, rendezvények megvalósítására. A pályázaton 1 millió és 4 millió forint közötti összeg nyerhető el.
Az értéktár létrehozás és működtetés területén tapasztalattal bíró szervezetek 500 ezer forinttól 2 millió forintig terjedő támogatást nyerhetnek el, amennyiben értéktárat még nem működtető szervezet számára át szeretnék adni tapasztalataikat értéktár létrehozásával és működtetésével, nemzeti értékek gyűjtésével, megismertetésével és népszerűsítésével, valamint az értékgyűjtés módszertanával kapcsolatban. Erre a célterületre 40 millió forint keretösszeg áll rendelkezésre.
A „Hagyomány a divatban – viselet másként” célterületet negyedik alkalommal hirdeti meg az Agrárminisztérium, melyre 10 millió forint áll rendelkezésre. A pályázati konstrukció célja az, hogy a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrája, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazása ünnepeink és hétköznapjaink részévé váljanak. Egy-egy támogatás összege 250 ezer és 500 ezer forint között lehet.
A pályázati adatlapot 2020. március 23-ától lehet elektronikusan kitölteni, illetve a mellékleteket feltölteni, de a pályázatok véglegesítésére, beküldésére csak 2020. június 1-je 8.00 órától 2020. július 1-je 23:59 percig van lehetőség.
Amennyiben az igényelt támogatások összege a beadási (véglegesítési) határidő lejárta előtt eléri valamely célterület keretösszegének 300%-át, a támogató 2020. június 1. 8.30-tól az adott célterületre a pályázatok befogadását lezárhatja.
A korábbi évekhez képest fontos változás, hogy a pályázatokat csak a pályázati felületen (papír alapon, postai úton nem) kell benyújtani. A pályázati felhívás letölthető innen, a pályázati felület a palyazat.hungarikum.hu oldalon érhető el.
(AM Sajtóiroda)

Újabb két pályázatot hirdetett meg a kormány a Magyar Falu Program keretében, a pályázatok az egyházi, illetve önkormányzati tulajdonú közösségi tér ki- és átalakítására, valamint foglalkoztatás támogatására adnak lehetőséget 10 milliárd forint keretösszegben. A két pályázat e célok támogatásával ad lehetőséget a falvak közösségeinek megerősödésére, illetve a nemzeti és helyi identitástudat megszilárdítására – tájékoztatta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn az MTI-t.
Gyopáros Alpár elmondta: a két pályázati kiírás során támogatás igényelhető a közösségi terek építésére, felújítására, közösségi programszervező foglalkoztatására. A pályázatok hozzájárulnak a helyi közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés javításához, a társadalmi felzárkózás segítéséhez, ezáltal a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
Mind az önkormányzati, mind az egyházi pályázati kiírások esetében a közösségi épületek külső és belső tereinek építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére 30 millió forintos összeghatárig igényelhető maximálisan támogatás, közösségszervező személy bértámogatására pedig közel 3 millió forintig.Hozzátette: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázati felület a tervek szerint április 22-én nyílik meg, a pályázatokat pedig a tervek szerint május 22-éig lehet benyújtani.
A kormánybiztos hangsúlyozta: a támogatás nem használható fel programszervezésre, a pályázatok építési beruházásokkal járnak együtt, amelyek nem az idei, hanem a jövő évben kerülnek megvalósításra. Ezek infrastrukturális és működési fejlődést jelentenek az önkormányzat/egyház számára, amelyet a közösség várhatóan legkorábban a jövő évben hasznosíthat.
(MTI)

A Vidékfejlesztési Program erdőtelepítést támogató pályázatának keretében újabb 221 kérelem támogatásáról hozott döntést az Agrárminisztérium. A most megítélt 7 milliárd forintos támogatást a nyertes pályázók erdőtelepítésre, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat ellátására fordíthatják. A kedvező módosítások újabb lendületet adtak az erdőtelepítéseknek.
Az erdőgazdálkodás közvetlenül is megoldást kínál a klímaváltozásra, ezért a kormány célul tűzte ki az ország fával borított területeinek, ezen belül az erdőtelepítések növelését. Ezt elősegítendő hirdette meg az agrártárca a mintegy 39 milliárd forint keretösszegű „Erdősítés támogatása” című felhívást.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók minél kedvezőbb feltételekkel telepíthessenek új erdőterületeket, a tárca a felhívás módosításáról döntött, amelynek eredményeképp az erdőt telepítő gazdák a korábbiaknál lényegesen nagyobb, a fafajtól függően 80-130%-kal több forrást is igénybe vehetnek. A felhívás további kedvező módosítása szerint, a jövedelempótló támogatás összege az eddigi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelkedett és a jövedelempótló támogatás igénybevételének időtartama minden fafaj esetében egységesen 12 évre nőtt. Mindezek eredményeként nemcsak több támogatást kapnak a gazdák, hanem fafajtól függően 4-7 évvel hosszabb ideig vehetik igénybe azt.
Az Irányító Hatóság ez idáig összesen 1077 darab kérelem támogatásáról hozott döntést, összesen 26,3 milliárd forint értékben, amely közel 7400 hektár új erdő telepíthető.
Az Agrárminisztérium felhívja a figyelmet, hogy a pályázatra beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik. A www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető pályázati felhívás továbbra is nyitva áll az érdeklődők előtt.
(AM Sajtóiroda)

Újabb három pályázatot hirdetett meg a kormány a Magyar Falu Program keretében, ezúttal hétmilliárd forint keretösszegben lehet pályázni orvosi szolgálati lakás építésére, orvosi rendelők építésére és felújítására, valamint orvostechnikai eszközök beszerzésére – jelentette be a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.
Gyopáros Alpár elmondta: az orvosi szolgálati lakások építésére azok az ötezernél kevesebb lakosú települések pályázhatnak, ahol legalább hat hónapja betöltetlen a háziorvosi praxis.
Ha ezek a települések találnak olyan háziorvost, aki vállalja a praxis betöltését, és erről megállapodás is születik, akkor a telekvásárlástól a ház kulcsrakész átadásáig finanszírozza a költségeket a program – tette hozzá.
Orvosi rendelők építésére, felújítására a Magyar Falu Programban érintett valamennyi település pályázhat, és igényelhet 30-125 millió forint támogatást egyfunkciós (csak háziorvosi rendelőnek otthont adó) vagy többfunkciós (akár védőnői, gyermekorvosi, fogorvosi praxisokat is befogadó) épület építésére, felújítására.
Gyopáros Alpár közölte: a támogatás nagysága függ attól, hány funkciót lát el az épület. Megjegyezte: tavaly nagyon népszerű volt a pályázat, akkor csaknem kétszáz településen építettek vagy újítottak fel orvosi rendelőt.
A harmadik pályázat orvosi eszközök beszerzését támogatja, 3-5 millió forint összeggel. A kormánybiztos kiemelte: egyorvosos körzetek és praxisközösségek eszközbeszerzését is lehet finanszírozni a pályázatból, az orvostechnikai eszközökön túl lehet pályázni kapcsolódó informatikai eszközökre, bútorokra is. Tavaly 800 településen tudták megújítani az orvosi eszközállományt.
Gyopáros Alpár elmondta: a pályázati kiírások hétfőn jelentek meg a kormany.hu-n, a pályázati felület március 25-én nyílik meg, a pályázatokat pedig április 24-éig lehet benyújtani. A nyertes pályázókról 60 napon belül döntenek, a támogatási okirat aláírását követő öt napon belül pedig az önkormányzatoknál lesz a forrás.
A kormánybiztos tájékoztatása szerint a Magyar Falu Program mintegy 2800 települést érint, ezek 90 százaléka nyújtott be tavaly pályázatot a program valamely elemére, és 82 százalékuk kapott is támogatást. Tavaly összesen 11 ezer pályázat érkezett a program keretében, ezek közül 5500 nyert el forrást.
Gyopáros Alpár közölte: a kormány célja a kistelepülések népességmegtartó erejének erősítése, a települések vonzóvá tétele, ebben pedig fontos eszköz az életkörülmények javítása, amelyre a Magyar Falu Program nyújt forrást.
(MTI, Miniszterelnökség)

Mától ismét benyújtható a Magyar Méhészeti Nemzeti Programra vonatkozó támogatási igény. Az uniós és hazai támogatás keretösszege együttesen mintegy 1,8 milliárd forint.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a tagállamok méhészeti termékek termelésének és forgalmazásának javítását elősegítő, 2020-2022 támogatási évekre vonatkozó nemzeti programját. Erre a célra Magyarország 2020-ban 3.120.330 euró uniós támogatásra jogosult, amely összeget a magyar kormány az 50 százalékos társfinanszírozási lehetőséggel élve kipótol, így a 2020-as méhészeti év támogatási összege mintegy 1,8 milliárd forint.
Az idei méhészeti évben a méhészeti nemzeti programra vonatkozó támogatási igény mától, 2020. február 20-ától nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz, kizárólag elektronikus úton: (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/759/tajekoztatok).
A különböző jogcímeken támogatásra jogosultak lehetnek a méhészek, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), az OMME tagszervezete, valamint a méhészeti tárgyú kutatást végrehajtó szervezet, vagy intézmény. Támogatás igényelhető a méhészek által méhanya és különböző méhészeti eszközök, valamint termelői mézesüveg és méz-zárszalag beszerzésére, továbbá méhegészségügyi költségekre. Az OMME és tagszervezetei által támogatás igényelhető a méhészeti szakmai kongresszuson, konferencián, kiállításon, szakmai tanulmányúton, nemzetközi rendezvényen való részvételhez, illetve annak szervezéséhez, méhészeti szakmai képzéshez, ismeretterjesztéshez, a szervezeti élet és a szaktanácsadó, valamint méhegészségügyi hálózat működéséhez, méhegészségügyi és környezetterhelési monitoringhoz, piacmonitoringhoz.
A Magyar Méhészeti Nemzeti Program igénybevételének részletszabályait a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2020-2022 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól szóló 57/2019. (XII. 14.) AM rendelet tartalmazza (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/tamogatasok-listazo/-/tamogatas/759/jogszabalyok).
A méhészeti nemzeti program megtekinthető a Magyar Államkincstár honlapján (https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/-/tamogatasi-adatok-a-bizottsag-908-2014-eu-vegrehajtasi-rendelete-alapjan-publication-of-data-according-to-commission-implementing-regulation-no-908-20)
a Támogatások – EU belpiaci intézkedések – Méz – Magyar Méhészeti Nemzeti Program – Jogszabályok – A Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2020-2022 elérési úton.
(AM Sajtóiroda)

Átmeneti időszak lesz a 2021-es év az uniós agrártámogatásokban, de ebben az évben is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken egy háttérbeszélgetésen, Budapesten.
Feldman Zsolt ismertette: a 2021-2027-es európai uniós költségvetés és az agráriumra vonatkozó uniós szintű jogszabályok elfogadása csúszásban van, ezért a Közös Agrárpolitika (KAP) új rendszere később, legalább egy év késéssel tud elindulni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 2021-es átmeneti évben, is biztosított lesz a támogatások folyamatossága a magyar mezőgazdasági termelők számára és az új Közös Agrárpolitika elkészültéig a 2014-2020-as időszak szabályozása marad érvényben.
Szerinte az Európai Bizottság jelenlegi javaslata kedvezőtlen: a KAP-ra szánt támogatásokat 20,7 százalékkal csökkentenék európai szinten a következő hétéves ciklusban a 2014-2020-as időszakhoz képest. Mindezt úgy, hogy a mezőgazdasági termeléssel szembeni elvárások növekedése többletkötelezettségekkel és többletköltségekkel jár a gazdálkodókra nézve.
Az államtitkár kiemelte, hogy a KAP a következő költségvetési időszakban sok lényeges elemében változni fog. Az új szabályozásban egyebek mellett a tagállamoknak a hagyományos vidékfejlesztési program mellett a közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket is magában foglaló, úgynevezett stratégiai tervet kell létrehozni és elfogadtatni az Európai Bizottsággal. Nyárra elkészülhet a magyar stratégiai terv első változata, amely várhatóan 2022-től 2027-ig tartalmazza majd a KAP keretében Magyarországra érkező valamennyi európai uniós forrás felhasználásának rendszerét, irányait és jogcímeit.
Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár hozzátette, hogy a tervhez nagyon komoly előkészítő munkára van szükség. Első szakasza a helyzetelemzés elkészítése, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) segítségével már megtörtént. Az idei év feladata a terv további elemeinek elkészítése, amit társadalmi vitára bocsátanak.
Feldman Zsolt elmondta, hogy ha idén az EU-nak sikerül megállapodni a hétéves költségvetéséről, az lehetővé teszi, hogy a KAP stratégiai tervekre vonatkozó jogszabály is megszülessen még idén. A tagországok stratégiai terveiket e rendelet alapján nyújtják majd be, a jelenlegi ütemezés szerint 2021 elején.
A jelenleg tárgyalás alatt álló kilenc célkitűzésen alapuló jogszabály-tervezet szerint a KAP jobban meg kíván felelni olyan kihívásoknak, mint az éghajlatváltozás és környezetvédelemmel kapcsolatos elvárások vagy a generációs megújulás. Emellett segíti az agrárszektor piaci fenntarthatóságát és versenyképességét – jegyezte meg.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Zöld Megállapodás szinte minden szakpolitikát érint, így a magyar KAP stratégia terv tartalmának kialakítását és elfogadását is, amelynek az uniós jogszabályokon túlmutatóan az Európai Bizottság által most kialakítás alatt álló, a Termőföldtől az asztalig stratégiának is meg kell majd felelnie. A bizottsági elvárások szerint a tagállamok intézkedéseinek nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a fenntartható gyakorlatokra, a precíziós mezőgazdaságra. A magyar álláspont szerint fontos, hogy az új elvárásoknak megfelelően, az ellentételezés is megjelenjen – mondta.
(MTI/AM Sajtóiroda)

Mintegy 11 ezer hektárnyi új erdő létrehozásához járulhat hozzá a közeljövőben a Vidékfejlesztési program, az eddig elnyert pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg telepítések – írta a Magyar Nemzet szerdán.
Hozzáteszik, hogy az agrártárca várakozásai szerint a növekvő támogatásoknak köszönhetően ez évtől új lendületet kap a folyamat, a magángazdálkodók mellett az állami erdészetek mintegy 550 hektárral bővítik az erdőállományt.
Az eddig létrehozott összes új erdőterület közel fele, nagyjából háromezer hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében létesült. Emellett Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megye együttes részaránya is megközelíti a 25 százalékot. Kevés kivételtől eltekintve az ország keleti és középső része az, ahol eddig a legtöbb erdőtelepítés történt a támogatások segítségével – írta a lap.
A Magyar Nemzet kitér arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadban összességében csaknem megduplázta erdőterületét, ami világviszonylatban is igen sikeres folyamatnak mondható. A rendszerváltozás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt ültettek a gazdák és a magánerdészetek, ezzel az erdősültség mára meghaladja a 21 százalékot. A 2030-ig szóló erdőstratégia célja, hogy ez az arány 2050-re elérje a 27 százalékot. A statisztikai hivatal jelentése szerint annak érdekében, hogy ez a vállalás teljesüljön, a következő évtizedekben több százezer hektár új erdő telepítésére lesz szükség – írta a lap.
(MTI)

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások 2019-ben is mintegy 800 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar gazdálkodók fenntartható termeléséhez. Az Agrárminisztérium 2019-et az „építkezés” évének hirdette meg, és ennek a célnak az elérését mintegy 800 milliárd forint támogatás kifizetése segítette. Ez hozzájárult a mezőgazdaság fenntarthatóságának, és hatékonyságának további javulásához, a lakosság biztonságos, egészséges élelmiszerrel való ellátásához, és a vidék népességmegtartó erejének a növeléséhez.
Az uniós forrásból finanszírozott közvetlen támogatásokból a magyar gazdáknak 480,2 milliárd forintot fizetett ki az Államkincstár. Egyes stratégiai jelentőségű ágazatok esetében ezt az összeget 91,6 milliárd forint nemzeti támogatás egészítette ki. A közvetlen és nemzeti támogatások jövedelembiztonságot nyújtanak a gazdálkodóknak, miközben a megnövekedett társadalmi elvárásokra, és a klímaváltozás hatásaira való felkészülést is elősegítik. A belpiaci intézkedések a termelők nagyobb szervezettségét, a beporzók védelmét, valamint az iskolagyümölcs és iskolatej programon keresztül a felnövekvő generáció egészséges táplálkozásának ösztönzését támogatják. Ezen intézkedésekre a 13,2 milliárd forintos uniós forrást 9,5 milliárd forintos hazai forrás egészítette ki.
A közvetlen támogatásokon túl a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében meghirdetett intézkedések végrehajtására 205,3 milliárd forintot folyósítottak. A Vidékfejlesztési Programon belül kiemelt cél volt a kkv-k versenyképességének növelése, ezek beruházási támogatásaira szolgáló keret mintegy 70,5 milliárd forint volt. Ebből elsősorban az állattenyésztési ágazat, a kertészet és a borágazat fejlesztései valósultak meg.
Magyarországon Európa egyik legfejlettebb kockázatkezelési rendszere működik. A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben is jelentős szerepet játszó növénybiztosítások díjtámogatása 5 milliárd forintot volt a Vidékfejlesztési Programon belül. A nemzeti támogatások fontos eleme a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer, melynek keretében a termelők részére a 2018. évi időjárás okozta, elsősorban aszály, illetve belvíz és jégesőkár kompenzálásaként 7,6 milliárd forintot fizettek ki.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium – közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.
A miniszter ismertette, hogy az elmúlt hónapokban számos hír látott napvilágot az afrikai sertéspestis (asp) magyarországi megjelenéséről és terjedéséről. Számos olyan adminisztratív intézkedést kellett hozni, amelyek felhívták a figyelmet a magyar állattartó telepek állategészségügyi színvonalának emelésére és a szigorú rendszabályok betartására.
Sikerült megóvni a házisertés állományt, eddig csak a vaddisznóállományban találtak asp vírust – emelte ki a miniszter. Nagy István elmondta azt is, hogy a madárinfluenza vírusa viszont már nemcsak vadmadarakban, hanem pulykákban és kacsákban is súlyos gazdasági károkat okozott.
Az AM a beruházások, fejlesztések támogatására nemcsak a versenyképesség növelésének alapvető eszközeként tekint, hanem úgy is, mint amellyel az állattartók képesek az állategészségügyi kockázatokra is ésszerű válaszokat adni. A különböző járványos állatbetegségek kockázata számos elérhető technológia alkalmazásával csökkenthető, ezek elterjedését pedig a minisztérium segíteni kívánja – fűzte hozzá.
A miniszter kiemelte, hogy a járványügyi kockázatok által leginkább sújtott, és fejlesztésekkel a leghatékonyabban védhető sertés- és baromfitelepek számára idén március végéig újranyitják a Vidékfejlesztési programban az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázati felhívásokat. A két felhívásra a korábbi felhívások feltételei szerint lehet majd pályázni azzal, hogy az újranyitott felhívásban célzottan jelenik majd meg a járványügyi fejlesztések támogatása. Így például a fertőtlenítő berendezések, kerítések vagy telepi égetők létesítése. A támogatás pontos feltételeit a tárca a következő hetekben véglegesíti a szakma szereplőinek véleményét is felhasználva – tette hozzá a miniszter.
(MTI)

Az Agrárminisztérium – az előző évekhez hasonlóan – 2020-ban is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil szervezeteknek, hogy az idei évben tervezett szakmai, valamint a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához támogatásban részesülhessenek.
A Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya által kiírt pályázat keretösszege 40 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 700.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel.
A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2020. január 20-tól 2020. február 18-ig tudják benyújtani a felhívásban szereplő módon.
A pályázati felhívás szövegét és annak kötelezően kitöltendő mellékleteit, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Hiánypótlásra a pályázati szakaszban nincs lehetőség, ezért fontos, hogy a pályázó szervezet vezetője alaposan ellenőrizze a befogadási feltételek teljesülését az elkészített pályázati dokumentációban, még annak postára adása előtt.
Sikeres pályázást kívánunk!
(AM)

Magyarország környezetpolitikai céljainak – úgy, mint a természeti értékek védelme, az erőforrások takarékos-, hatékony- (fenntartható) használata, továbbá az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása – a Nemzeti Környezetvédelmi Program ad átfogó keretet. A civil szervezetek kiemelkedő szerepet vállalnak abban, hogy e célkitűzések teljesüljenek.
Az Agrárminisztérium ezúton meghirdeti a fentieknek megfelelő civil feladatvállalást segítő Zöld Forrás pályázatot. Támogatási igényt közhasznú környezet- vagy természetvédelmi célú társadalmi szervezetek (egyesületek vagy alapítványok) nyújthatnak be a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz illeszkedő, annak megvalósítását elősegítő projektterveikre.
A Zöld Forrás pályázat keretösszege 70 millió forint. A pályázatokat 2020. január 20-tól 2020. február 18-ig, kizárólag postai úton lehet beadni. Egy pályázó legalább 800 ezer, legfeljebb 3 millió forint összegre pályázhat.
A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
Sikeres pályázást kívánunk!
(AM)

Idén is folytatódik a nemzeti kulturális örökség részét képező magyar várak és kastélyok felújítása.
2016-ban kezdődött a program, amelyben 15 régi vár és 19 kastély újul meg. A program egyszerre szolgálja a műemlékek megújítását, a nemzeti kultúra és építészei örökség védelmét, valamint kulturális és turisztikai célokat is. A keretében megújuló műemlékek nemcsak régi szépségüket nyerik vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodnak, hogy – adottságaikhoz igazodó módon – megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek. A program célja 2019-ben is az volt, hogy a műemlék helyreállítás és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett egy egységes, Európában is unikális, jól értékesíthető turisztikai termékcsomag valósuljon meg, amely valóban érdekli a látogatókat.
A várak, majd a kastélyok évszázadokon keresztül a magyar és az európai kultúra “fellegvárai” voltak, most a 21. századi igényeknek megfelelően újraértelmezett formában kapják vissza ezt a szerepüket, jól illeszkedve az épületek műemléki adottságaihoz. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram fejlesztési keretében összesen 34 műemlék újul meg. Több mint 60 milliárd forintos európai uniós és hazai forrás áll rendelkezésre a fejlesztésekre. Ezek a beruházások segíthetnek a falvak népesség-megtartásában is, hiszen ha a turizmus virágzik, az a vendéglátóiparra és a kiskereskedelemre is jó hatást gyakorol, munkahelyeket teremthet.
2019-ben valamennyi helyszínen befejeződött a kutatási és a régészeti tevékenység valamennyi helyszínen, a kiviteli tervek és a komplex kiállítási forgatókönyvek is elkészültek. 9 épületnél a felújítás már 2020-ban befejeződik, 14 esetben pedig már megkezdődött a kivitelezés vagy a műemlék közvetlenül a kivitelezési munkálatok megkezdése előtt. 2020-ban átadásra kerülő kastélyok és várak: a bajnai Sándor-Metternich-kastély; a dégi Festetics-kastély; a füzérradványi Károlyi-kastély; a mosonmagyaróvári vár; a nádasdladányi Nádasdy-kastély; az oroszlány-majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség; a szabadkígyósi Wenckheim-kastély; a tatai Esterházy-kastély; valamint a sümegi püspöki kastély.
(Miniszterelnökség)

Az Agrárminisztérium jelentős mértékben megemelte a méhészek és a haszongalamb-tartók támogatását. Méhcsaládonként ötszázról ezer forintra nő a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető támogatás, a haszongalamb vásárlásához nyújtott támogatásra pedig 2020-ban 100 millió forint a megemelt keretösszeg.
Ebben az évben 700 millió forintra emelkedett a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető, úgynevezett csekély összegű támogatás keretösszege, ami jelentősen hozzájárul a méhészeti tevékenység jövedelmezőségének javításához, a méhtartási kedv fenntartásához.
A méhészek a támogatási kérelmet a korábbiakhoz képest jóval korábban, 2020. február 1. és 28. között nyújthatják be a Magyar Államkincstárhoz, az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül. A kérelmeket legkésőbb 2020. május 31-ig elbírálják, a méhészek így már a szezon kezdetén hozzájuthatnak az igényelt támogatáshoz.
Haszongalamb vásárlásához – az első támogatási időszak pozitív tapasztalataira tekintettel – 2020-ra jelentősen megemelt keretösszeget, 100 millió forintot különített el az agrártárca. A támogatás mértéke a támogatási időszakban vásárolt haszongalamb ellenértékének 75 százaléka, de legfeljebb 6000 forint/haszongalamb. Emellett már a legalább 100 darab haszongalambot vásárlók is igényelhetnek támogatást a 2019. október 16. és 2020. április 30. közötti, vagy a 2020. május 1. és 2020. október 15. közötti támogatási időszakokban. A támogatási kérelmek 2020. május 1-jétől május 15-éig és 2020. október 1-jétől október 15-éig a Magyar Államkincstár által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon, postai úton nyújthatók be.
Mindkét támogatás igénybevételének feltételeiről az érdeklődők a Magyar Államkincstár honlapján találhatnak további információkat.
(AM Sajtóiroda)

Az idei évben is folytatódik, sőt bővül a Magyar falu program – mondta vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.
Gyopáros Alpár hangsúlyozta: Magyarország kormánya eltökélt annak a célnak az elérésében, hogy megállítsa a magyarországi kistelepülések népességcsökkenését. Ehhez javítani akarják a falvakban élők életminőségét.
A költségvetés idén is rögzíti, hogy legalább 150 milliárd forint jut a Magyar Falu Programra – mondta a kormánybiztos, aki bejelentette: a kormány döntése értelmében további területekre -útkarbantartásra és falusi civil szervezetek támogatására – juttatnak pluszforrásokat, összesen 12,5 milliárd forint értékben.
A kormánybiztos emlékeztetett: azt már lehetett tudni, hogy a Magyar falu programra idén legalább annyi forrás jut mint tavaly, mivel a 2020-as központi költségvetésben szerepelt az erre a célra megjelölt 150 milliárd forint. Tudni lehetett azt is – mondta -, hogy biztosan folytatják a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) programot, illetve a falvakat kisvárosokkal összekötő állami mellékúthálózatok fejlesztését, valamint az életminőség javítását célzó helyi fejlesztések támogatását. Hozzátette: míg a falusi csok kedvezményezettjei magánszemélyek, az állami úthálózat fejlesztésének kedvezményezettje az állami útfenntartó, az életminőség fejlesztését célzó pályázatok kedvezményezettjei pedig az önkormányzatok, továbbá a települési önkormányzati társulások.
Elmondta: 2019-ben mintegy 50 milliárd forintot fordítottak útfejlesztésre, ebből mintegy 400 kilométernyi útszakaszon indulhatott meg útfejlesztés, az idén is legalább ennyivel kalkulálnak. A kormány döntése szerint további 7,5 milliárd forintot szánnak útkarbantartási célokra, ami további 400 kilométernyi útszakaszon teszi lehetővé az útjavításokat.
Gyopáros Alpár a kormány másik fontos döntésének nevezte, hogy elindítják a falusi civil alapot a kevesebb mint 5000 lakosú településeken működő, ott székhellyel, telephellyel rendelkező civil szervezeteknek. Ez a keret 5 milliárd forint lesz és pályázati úton kaphatják meg a civil szervezetek.
Hangsúlyozta: a civil szervezetek döntő szerepet játszanak abban, hogy egy helyi közösség élettel teli legyen. A helyi önkormányzatok, a képviselő-testületek és a polgármesterek mellett a civil szervezetek a helyi közösségek motorjai. Példaként említette az önkéntes tűzoltó-egyesületeket, a sportegyesületeket, az ifjúsági klubokat, a nyugdíjasklubokat és a polgárőr-, valamint a lokálpatrióta szervezeteket.
Ezek a szervezetek azon túl, hogy valamilyen speciális tevékenységet végeznek, szinte kivétel nélkül a helyi közösség fenntartásáért és életminőségének javításáért is tesznek, ezért kívánnak segítséget nyújtani nekik – mondta a kormánybiztos. Bejelentette: a civil szervezetek két tevékenységi körre pályázhatnak majd, rendezvények és programok megvalósítására, illetve eszközbeszerzésre, vagy esetleg ingatlanfejlesztésre, ingatlanvásárlásra is.
(MTI)

2020-ban 300 milliárd forintos kerettel új pályázatok indulnak kisvárosok részére. A pályázatokat a Magyar Falu program mintájára és célterületeire állítják össze az érintett települési önkormányzatok bevonásával 2020 első negyedévében. Bővebb információ és ingyenes előminősítés alább!

A javaslatot 2020 áprilisában szeretné átnyújtani Gyopáros Alpár kormánybiztosnak a Települési Önkormányzatok Országos szövetsége (TÖOSZ) – nyilatkozta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a szövetség elnöke.

A csomag mintegy 180 várost fog érinteni. A program a tervek szerint 10-12 évig futna, és évi 300 milliárd forint állami, illetve uniós forrást igényel majd.

Az egyes tématerületek terveinek kidolgozására – lakhatás, közlekedés, megélhetés, versenyképesség, infrastruktúra, településkép, szociális és egészségügy, oktatás és sport, közigazgatás és kultúra – munkacsoportokat és almunkacsoportokat tervez felállítani januárban a TÖOSZ.

Forrás: MTI

A kormány idén összesen 65 milliárd forinttal segítette az ötezres lélekszám alatti településeken az életminőség javítását a Magyar falu program erre a célra szolgáló alprogramján keresztül.
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos emlékeztetett, idén februártól tizenöt területen jelentettek meg pályázati kiírást az ötezernél kevesebb lakossal rendelkező, összesen mintegy 2900 magyarországi településnek, amelyeken a magyar lakosság mintegy harmada, több mint hárommillió ember él.
A kormány képviselője hangsúlyozta, a pályázatok kiírása előtt több mint 80 helyszínen tájékozódtak településvezetőkkel, jegyzőkkel, egyházi szereplőkkel, civil szervezetekkel, valamint helyi lakosokkal. Gyopáros Alpár szerint ennek is köszönhető, hogy végül az érintett települések 97,4 százaléka nyújtott be pályázatot, a pályázók 86 százaléka pedig el is nyert valamilyen támogatást.
Kiemelte, a kabinet Magyar falu programjának helyi életminőség javítását célzó alprogramja is tisztán magyar költségvetési forrásból valósul meg, abban “egyetlen eurócent európai uniós támogatás sincs”.
A kormánybiztos tájékoztatása alapján az idén összesen 11 069 pályázat érkezett, amelyek közül 5307 nyertest hirdettek.
A pályázati eredményeket összegezve kifejtette, országszerte mintegy ezer közösségi tér újulhat meg, 190 orvosi rendelőt fejleszthetnek és 103 olyan szolgálati lakást adhatnak át, amelyet orvosok, védőnők, illetve pedagógusok vehetnek igénybe. Emellett 870 óvodai fejlesztés is történik, 337 új falu- és tanyagondnoki buszt szereznek be, továbbá közel 600 temetői beruházás is megvalósul – tette hozzá.
Gyopáros Alpár úgy fogalmazott, precíz és gyors munkát végeztek, minden pályázati kiírásnál a pályázati beadási határidőt követő legfeljebb 60 napon belül eredményt hirdettek, a támogatói okiratok kibocsátását követő öt napon belül pedig már a pályázók számláján volt az elnyert támogatás.
A kormánybiztos kitért arra is, hogy a kormány várhatóan hamarosan meghozza döntését a 2020-as alprogramról. Emlékeztetett, a Magyar falu programnak három alprogramja van, amelyek a helyi életminőség támogatása mellett a falusi családi otthonteremtési kedvezményt (csok) és a vidéki mellékúthálózat felújítását tartalmazzák.
(MTI; kormany.hu)

Jelentősen egyszerűsödik az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárás – mondta Nagy István agrárminiszter szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény elfogadása után, kedden a miniszter az MTI-nek elmondta, a kormány 2020 és 2030 között évente 17 milliárd forintot biztosít arra, hogy emelkedjen az öntözött területek nagysága, bővüljön az öntözésbe bevont gazdálkodók száma, így emelkedjen a mezőgazdasági termelés hatékonysága.
Nagy István a szerdai műsorban úgy fogalmazott, az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. A jogszabályváltozásnak köszönhetően az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák a továbbiakban, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás.
“Tehát ez úgy fog kinézni innentől kezdve, hogy a gazda megérkezik az öntözési központba, ahol benyújtja az igényét az öntözésre, adott helyrajzi számra, mi pedig a számítógépen kikeressük az ennek a helyrajzi számnak megfelelő engedélyt, és a gazda számára biztosítjuk” – részletezte.
Hozzátette, a törvény elfogadásától 100 hektárnyi terület öntözési engedélyezési eljárása 5 millió forinttal lesz olcsóbb.
(MTI)

Az Agrárminisztérium új, mintegy 1,5 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázati lehetőséget az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatása érdekében a Rövid Ellátási Láncok együttműködő csoportjainak (REL – csoportok) beruházásaihoz kapcsolódóan.
Az új, VP3-4.2.1-4.2.2-19 A Rövid Ellátási Lánchoz kapcsolódó beruházások támogatása az élelmiszeripar és a borászat területén elnevezésű felhívás kedvezményezettjei kizárólag a 2017-ben megjelent és 2019. december 31.napjáig nyitva levő 3,84 milliárd forint keretösszegű – VP3-16.4.1-17 Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért című felhívás keretében támogatott REL csoportok mezőgazdasági termelő tagjai lehetnek. Az új felhívás a REL csoportok korábban tervezett élelmiszeripari-, valamint a borászati beruházásainak megvalósítását szolgálja.
A pályázatnak köszönhetően a támogatott csoportok mezőgazdasági termelő tagjai egyéni beruházás esetén legfeljebb 15,5 millió forint; kollektív beruházás esetén pedig legfeljebb 155 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek a rendelkezésre álló forrás erejéig.
A Vidékfejlesztési Program pályázatára 2020. február 10.napjától 2022. február 9. napjáig nyújthatók be a támogatási kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2019. március 10. napjáig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek elbírálása együttesen történik.
Az Agrárminisztérium felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.huoldalon tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)

Lezárult a 2019. évi agrártámogatások előlegfizetési időszaka, a Magyar Államkincstár 2019. október 16. és november 30. között közel 212 milliárd forint támogatást fizetett ki a gazdálkodók számára. Az előlegfizetés komoly segítséget jelentett az őszi mezőgazdasági munkák zavartalan elvégzéséhez, biztosítja a termelők pénzügyi stabilitását és likviditását.

A közvetlen támogatások esetében nyolc jogcímen több mint 169 milliárd, a Vidékfejlesztési Program egyes terület- és állatalapú támogatásaiból pedig három jogcímen közel 28 milliárd forintot kaptak meg az érintett gazdálkodók. Ezen túl a közvetlen támogatásokat kiegészítő, nemzeti költségvetésből finanszírozott tej- és húshasznú szarvasmarha ágazatot segítő egyes átmeneti nemzeti támogatások keretében további 14,9 milliárd forinthoz jutottak hozzá a gazdálkodók.
A legnagyobb tétel az egységes területalapú támogatási jogcím (ún. SAPS) volt, amely 125 629 termelőhöz jutott el, mintegy 118 milliárd forint összegben. Zöldítési támogatást emellett 94 331 jogosult kapott, 28,9 milliárd forint értékben.
A Közös Agrárpolitika (KAP) forrásaiból évente közel 400 milliárd forint uniós forrású közvetlen támogatásra jogosultak a termelők, ezt az összeget uniós és állami társfinanszírozásban megvalósuló agrár- és vidékfejlesztési, valamint nemzeti és uniós piaci támogatások egészítik ki. Így a magyar agrárium évente 600-700 milliárd forint támogatásban részesül. Az előlegfizetést követően – immár részkifizetésként – további több mint 12 milliárd forintnyi támogatás utalása valósulhat meg még decemberben.
(AM Sajtóiroda)

Az idei évben is nagy volt az érdeklődés a zártkerti területek infrastruktúrafejlesztésére kiírt pályázat iránt, a rendelkezésre álló forrás több mint kétszeresére érkezett igény az önkormányzatok részéről. Annak érdekében, hogy minél több önkormányzati fejlesztést lehessen támogatni, az Agrárminisztérium úgy döntött, hogy a pályázatok támogatására szánt ez évi keretet – a jövő évi kerettel összevonva – 2,4 milliárd forintra emeli, így az idei évben összesen 232 pályázat támogatására nyílt lehetőség.
Az idei pályázat esetében is települési önkormányzatok, illetve ezek konzorciumai pályázhattnak akkor, ha vállalták a zártkertként nyilvántartott ingatlanokon meglévő genetikai sokféleség megőrzését, a mezőgazdasági hasznosítást elősegítő fejlesztésekhez szükséges infrastrukturális háttér fejlesztését, nem utolsó sorban pedig a külterületeken folytatott szőlő- és gyümölcstermesztés fennmaradásának biztosítását.
A pályázat keretében támogatható tevékenységek közé tartozott a zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló utak javítása, ezek csapadékvíz elvezetéséhez szükséges fejlesztések, karbantartások elvégzése; vízvételi hely kialakítása, kút és esővízgyűjtő rendszer kiépítése; villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések létesítése; vadkerítés, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése, valamint területrendezés, gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés.
A döntést követően az Agrárminisztérium az egyedi fejlesztési igényekhez igazodva – támogatói okiratot köt a nyertes önkormányzatokkal, amelyek a fejlesztés megkezdéséhez szükséges előleget a felhatalmazó levelek megküldését követően kapják meg.
A nyertesek listája itt érhető el.
(AM Sajtóiroda)

A nemzeti méhészeti program részeként 2020-tól 25 százalékkal több támogatást kapnak a méhészek – mondta Nagy István agrárminiszter vasárnap Gödöllőn.

A tárcavezető a magyar méhészek XI. világtalálkozóján azt mondta: a magyar méhészet kicsi, de stratégiai fontosságú ágazat, amely nélkül nagy ágazatok kerülnének bajba. Hangsúlyozta: a méhek által végzett beporzás nélkül a biológiai sokszínűség kerülne veszélybe. Erre tekintettel a kormány ebben az évben bevezette a beporzási támogatást, amelynek összege méhcsaládonként 500 forint volt. Jövőre ezt a támogatást 1000 forintra emelik – tette hozzá Nagy István. A 25 százalékos emelés azt jelenti – mondta -, hogy a méhészek számára elérhető forrás 998,5 millió forintra bővül.
Nagy István beszélt arról, hogy az Európai Unión kívüli országokból, főként Kínából érkező méz gyakran gyengébb minőségű. A magasabb technológiai színvonalon és magasabb élelmiszer-biztonsági feltételek mellett termelő tagállami méhészek nehezen állják az árversenyt, aminek hosszabb távon az lehet a következménye, hogy piaci alapon egyre kevésbé lesz fenntartható a méhészeti tevékenység.
Az agrárminiszter kiemelte: a méhészet gazdaságosságának csökkenése miatt egyre kevésbé választják a fiatalok a méhészkedést. Ezzel nem az a legnagyobb probléma, hogy 30 000 tonna méz helyett csak 15 000 tonna termelődik, hanem a méhcsaládok csökkenésével elmaradhat a beporzás, aminek már nemzetgazdasági következménye lehet.
(MTI)

Az Agrárminisztérium több állattenyésztési támogatási program keretösszegének emeléséről döntött, amellyel a baromfi, illetve húsmarha-ágazat helyzetének érdemi javulásához járul hozzá.
A szaktárca – a 2019. április 16-tól 2020. április 15-ig tartó támogatási évben – a baromfi állatjóléti támogatási program Európai Bizottság által jóváhagyott intézkedéseire rendelkezésre álló mintegy 12,2 milliárd forint keretösszeget 13,8 milliárd forintra, míg a mezőgazdasági csekély összegű támogatásként igénybe vehető intézkedéseire rendelkezésre álló mintegy 1 milliárd forint keretösszeget 2,5 milliárd forintra emelte. A megemelt keretösszegek az állatjóléti programban résztvevő baromfitartók I. illetve II. negyedévre benyújtott kérelmeinek kifizetéseikor jelentkezik majd.

Az agrártárca, a húsmarhatartóktól beérkezett támogatási igényekre tekintettel ugyancsak indokoltnak tartotta megemelni a tenyészbika tenyésztésbe állítás támogatásának 2019. évi keretösszegét. Így az eredetileg 700 millió forintos támogatási kerettel idén szeptember elején elindított támogatási program ezévi keretösszege 892 millió forintra emelkedett.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.
Az államtitkár kifejtette, hogy a 2021-2027-es ciklusban fókuszba kerül az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása, az erőforrás-hatékonyság növelése és a környezetterhelés mérséklése mellett a robotizáció és digitalizáció támogatása is. Utóbbi során 21. századi technológiák és eszközök felhasználásával támogathatjuk a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását. Emellett újabb nemzeti programokat tervez a tárca miközben segíti a fogyasztói tudatosság fokozását és a lakosság szemléletformálását. A legfontosabb a legnagyobb értéket képviselő hazai munkaerő képzése, foglalkoztatása és megtartása.
Az 2015-ben elkészült átfogó Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia után újabb fejlesztési terv készült, amelyben konkrét területekre fókuszálunk, ilyen például a „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjegyrendszer. Zsigó Róbert elmondta, hogy az elmúlt években számtalan olyan intézkedés történt, ami a vásárlókat és a szektort is pozitívan érintik. Például megtörtént a Büntető Törvénykönyv szigorítása az élelmiszerhamisítással kapcsolatosan, folyamatosan zajlik a Magyar Élelmiszerkönyv átalakítása és dolgozunk a vállalkozások közötti tisztességtelen piaci magatartás visszaszorításán is. A kormány 2020-ig 300 milliárd forintot biztosít az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez.
Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője rámutatott, hogy ma már egyre több fogyasztó számára fontos vásárlási szempont a fenntartható termelés, a hazai gyártás támogatása, ezért jelentős részük hajlandó akár többet is fizetni a magyar eredetű áruért. Egy reprezentatív felmérés szerint két, tulajdonságaiban megegyező, azonos árú termék közül a magyarok 85,9 százaléka a hazait választja, 52,7 százalékuk pedig 10 százalékkal magasabb árat is hajlandó fizetni a hazaiért a külföldivel szemben, ha az eredetet védjegy igazolja.
Mint fogalmazott, az elmúlt évtizedben sikerült jelentősen megváltoztatni a magyar termékek megítélését a fogyasztók körében, melyben az Agrárminisztérium és a cég között fennálló több éves együttműködés is kiemelt szerepet játszik. Közös célunk felhívni a fogyasztók figyelmét a hazai termékek megkülönböztetésére létrehozott védjegyekre, a magyar élelmiszerek vásárlásával járó előnyökre – tette hozzá.

Az Innováció és fenntarthatóság az FMCG piacon című rendezvényen a beruházások kerülnek a középpontba, az eddigi fejlesztések sikerét és a jövőben szükséges lépések számbavételét, illetve a most aktuális fenntarthatóság témakörét érintik az előadók.
(AM Sajtóiroda)

A mezőgazdasági vagyonvédelem közös feladatunk és érdekünk. A mezőri tevékenység hatékonyságának növelése érdekében célszerű a mezőőrök és polgárőrök együttműködését tovább mélyítenünk, ezért az Agrárminisztérium és az Országos Polgárőr Szövetség közös programot indít „Külterületek biztonsága, környezetünk védelme 2019-2020” címmel, amelyre az Agrárminisztérium 40 millió forintot biztosít – mondta el Nagy István agrárminiszter a programindító konferencián, szombaton, Lajosmizsén.
A tárcavezető ismertette, hogy a Belügyminisztérium elvi támogatásával, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság szakmai felügyeletével induló programban az Országos Polgárőr Szövetség 2000 egyesülete és mintegy 63 ezer polgárőre vesz részt, beleértve a Lovas Tagozatot is. Hozzátette: az Agrárminisztérium által elkülönített keret – összesen mintegy 40 millió forint – fedezi a mezei őrszolgálat támogatásához kapcsolódó feladatokkal járó költségeket, továbbá lefedi a külterületek biztonságát, és a termésbiztonságot szolgáló program forrás- és eszközigényét is.
A miniszter tájékoztatott, hogy a polgárőr program célja, a jogsértések – a zártkerti, szántóföldi, mezei, erdei lopások – megelőzése, a tanyákon és külterületeken élők biztonságának garantálása, a gazdaságok, nagy értékű eszközök, üdülők védelme, valamint a mezőőri teendők ellátása azokon a településeken, ahol még nem működik szervezett mezőőri szolgálat, illetve tevékeny szerepvállalás a környezet- és természetvédelemben.
Nagy István szerint a jövőbeni együttműködés keretében érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a polgárőrök természetvédelmi irányú képzésére is, a táj, az ökológiai rendszerek iránti érzékenység további finomítására. Hozzátette: a program sikerétől, a polgárőrök és mezőőrök között létrejött együttműködéstől, illetve a közösen felmutatott eredményektől azt várjuk, hogy még tovább növeljék az őrszolgálat és a polgárőrség társadalmi megbecsültségét, valamint ösztönözzék további tagok jelentkezését és újabb őrszolgálatok, polgárőr egyesületek alapítását.
(AM Sajtóiroda)

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat konzorciumvezetőként valósítja meg a TOP-3.2.1-15-SB1-2016-00062 azonosító számú, „Fenntartható energetikai – és klíma cselekvési programok kidolgozása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” című projektet szorosan együttműködve a LEADER Helyi Akciócsoportokkal. A projekt eredményeképpen elkészült a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és a megyei LEADER Helyi Akciócsoportok térségére vonatkozóan a Fenntartható Energetikai és Klíma Akciótervek (SECAP-ok) társadalmi egyeztetési munkaanyaga, amelyeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 75/2019. (IX. 26.) számú önkormányzati határozatával társadalmi véleményeztetésre bocsát.

Az akciótervekkel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a társadalmi vita végéig, 2019. október 18-ig fogalmazhatja meg írásban. Kérjük, hogy a kitöltött javaslattételi-véleményezési adatlapot szíveskedjen e-mailen megküldeni a szabo.tamas@szszbmo.hu email címre.

Felhívjuk figyelmét arra, hogy a véleményeztetés során kizárólag a társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentumokkal kapcsolatos észrevételek megfogalmazására van lehetőség.

Az alábbi linkekre kattintva érheti el a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és Csengeri Járás LEADER Egyesület térségi SECAP dokumentum társadalmi egyeztetési változatát:

1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei SECAP
2. Csengeri Járás LEADER Egyesület térségi SECAP

Véleményezési és javaslatételi adatlap letöltése ITT: link

Tájékoztatom, hogy a SECAP dokumentumok tartalmának részbeni vagy teljes felhasználása kizárólag a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat írásos hozzájárulásával lehetséges.

Köszönjük, hogy véleményével Ön is hozzájárul a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fenntartható Energetikai és Klíma Akciótervek elkészítéséhez!

Csenger, 2019. október 1.

Az erdőtelepítések ösztönzése érdekében a Vidékfejlesztési programban megnövelték az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát – mondta Nagy István agrárminiszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
A program átalakítására azért volt szükség, mert “az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely válaszokat kínál a klímaváltozásra” – hangsúlyozta a miniszter. Nagy István ismertette: a jövedelempótló támogatások összegét a korábbi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték, a támogatás igénybevételének időtartama egységesen, minden fafaj esetében 12 évre nőtt.
Az erdőtelepítési költségek támogatása átlagosan mintegy 20 százalékkal nő, a tölgyesek telepítése után a korábbi 2,6 millió forintról hektáronként közel 5 millió forintra, a nemesnyáras esetében 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik az igényelhető összeg. A miniszter közölte, a támogatási összegek átalakításának köszönhetően már a ritka elegyfajok ültetéséhez is hozzá tudnak járulni, a változatosabb erdők létrehozására a gazdák további 2800 eurós támogatást igényelhetnek.
Az erdőtelepítésre alkalmas – mezőgazdaságban gyengén hasznosítható – területek legnagyobb része magántulajdonban van, a kormány ezért döntött a Vidékfejlesztési programban az erdészeti ágazatot érintő támogatások mértékének növeléséről. A változtatásoknak köszönhetően, a jövedelempótló, az erdőápolási és az erdőtelepítési támogatások összesítésével az erdőt telepítő gazdák most 80-130 százalékkal több forráshoz juthatnak, mint korábban – fejtette ki Nagy István.
A Vidékfejlesztési programban 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül az erdészeti ágazatot, ezek közül jelenleg négy nyitott. A teljes fejlesztési keret meghaladja a 106 milliárd forintot. A tárcavezető szólt arról is, hogy az erdőtelepítések ösztönzése mellett fontos feladat a meglévő, 2 millió hektár erdőterület megőrzése is. A magyarországi erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami az ország teljes szén-dioxid kibocsátásának 7-8 százaléka.
Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta, hogy a szakmai szervezetekkel – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Erdészeti Tudományos Intézet – közösen dolgozták ki a Vidékfejlesztési programban az erdészethez kapcsolódó támogatási összegek bővítését, az emelés mértékéről pedig az Európai Bizottsággal is egyeztettek.
Az államtitkár szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a program 2014-es indulásakor célul tűzték ki 20 ezer hektár erdő és 5 ezer hektár ipari célú faültetvény telepítését. Ezidáig már 5 ezer hektár erdő létesült, az elbírálás alatt lévő pályázatok pedig további 1300 hektár erdő telepítésére vonatkoznak. A kormány és a szakmai szervezetek azt remélik, hogy a támogatási összegek emelésével ösztönözni lehet majd a további erdőtelepítéseket.
Elmondta, hogy az emelt összegű támogatásokat nem csak azok igényelhetik, akik a jövőben adják be pályázataikat, hanem azok a gazdák is, akiknél még nem fejeződött be az erdőtelepítés. Azok a pályázók, akik már végeztek az erdőtelepítéssel, ők az emelt összegű támogatások közül az erdőápolási és a jövedelempótló támogatást igényelhetik.
Zambó Péter, az AM földügyekért felelős államtitkára elmondta: a rendszerváltozás óta a magyar gazdák 200 ezer hektár erdőt telepítettek. A kormány a mostani átalakításokkal is arra törekszik, hogy a magyar gazdákat érdekeltté tegye az erdőterületek növelésében – tette hozzá.
(MTI)

A magyar méhészeti nemzeti program, a mézfogyasztást ösztönző kampányok, az idén meghirdetett beporzók éve egyaránt az ágazat versenyképességének és a méhészeti tevékenység hatékonyságának növelését szolgálják.
Nagy István, agrárminiszter ismertette, hogy a hatékonyság növelése érdekében az agrártárca 600 millió forintot különített el, amely az 1,2 millió méhcsaláddal rendelkező, majdnem 20 ezer méhész számára nyújt segítséget, méhcsaládonként 500 forint összegű jövedelempótló támogatással.
Emlékeztetett, az Európai Parlament tavaly márciusban elfogadta a magyar mézjelentést, amely részletesen taglalja a méhészeti ágazat előtt álló kilátásokat, továbbá felhívja az uniós tagállamok figyelmét arra, hogy fordítsanak több forrást a méhek védelmére, a mézhamisítás elleni harcra és a termelők támogatására.
Az ágazat 2010 óta több mint 10 milliárd forint, 50-50 százalékban magyar és uniós finanszírozású támogatásban részesült a magyar méhészeti nemzeti programban. Az Európai Unió (EU) által elfogadott új magyar méhészeti nemzeti program az előző ciklushoz képest több mint 20 százalékos többlettámogatást tesz lehetővé a következő három évre, közel 6 milliárd forint együttes hazai és uniós forráskerettel. Így több támogatás jut az élelmiszerminőséget és termelési hatékonyságot növelő eszközök, gépek vásárlására – tette hozzá.
A minőségi garancia és a modern kiskereskedelmi kiszerelés révén a magyar méz az európai piacokon is megállja a helyét. Magyarországon 2010 óta az évi 40 dekagrammról egy kilogrammra emelkedett a fejenkénti mézfogyasztás, amelynek ösztönzése és népszerűsítése a jövőben is fontos, és ezt támogatja a friss kiadvány is – fűzte hozzá a miniszter.
Erdős Norbert fideszes európai parlamenti képviselő elmondta, hogy a méhészeti programra 36 millió euró áll rendelkezésre európai szinten. A mézjelentésben 54 millió eurót javasolt a képviselő, az Európai Bizottság pedig 60 millió eurót irányzott elő a következő hétéves ciklusban – tette hozzá. Megjegyezte, hogy az Európai Parlament agrár és vidékfejlesztési bizottságának kezdeményezésére a jövőben külön fejezet lesz a méhészetről a közös agrárpolitikában.
Az OMME és a kormány kérésére megfogalmazódott egy javaslat arra, hogy a méhegészségügyi hálózatok jobb finanszírozása új támogatási formaként jelenjen meg, emellett fontos lenne még a nemzeti regionális laborok támogatása és a méhészek a tervek szerint pályázhatnak majd tárgyi eszközökre is.
Fekete József, az (OMME) alelnöke aggályosnak nevezte azt a megállapodást, amelyet az EU dél-amerikai országokkal tervez aláírni a méz vámmentességéről. Az alelnök szerint a méz, amit behoznak nem GMO-mentes, másrészt tovább csökkentheti a jelenleg nyomott árú magyar vegyesméz árát.
(MTI)

Az Agrárminisztérium még az idei évben új támogatási programot indít el a húshasznú szarvasmarha- és bivalyágazat termelési hatékonyságának, valamint az állomány genetikai színvonalának növelése érdekében. A támogatási konstrukció 2019. évi működésére összesen 700 millió forintot különített el az agrártárca.
A húshasznú szarvasmarha állomány az elmúlt években jelentős mértékben növekedett. A húshasznú tehenek száma 2019 júniusában 164,7 ezer volt, 2010. óta közel a két és félszeresére emelkedett. Ezen belül meghatározó volt az egyéni gazdaságok állatállományának növekedése is. Érdemben bővült a húsmarha ágazat termelése: a vágómarha termelés 2018-ban 99 ezer tonna volt, 2010. óta 23 százalékkal emelkedett.
A megfelelő minőségű és genetikai értékű apaállatok tenyésztésbe állításához az állattartók a támogatás iránti kérelmet 2019. szeptember 1-20. időszakban nyújthatják be papíralapon a Magyar Államkincstárhoz, a Kincstár által rendszeresített és a honlapján közleményben az elkövetkező hetekben közzéteendő nyomtatványon.
Fontos, hogy a tenyésztőszervezetnek a támogatási kérelem nyomtatványon kell majd igazolnia, hogy a kérelemben megjelölt ENAR-számú és központi lajstromszámú állategyed apaállatnak minősül és azt a kérelmező tenyésztésbe is állította a támogatási időszakban. A támogatást húshasznú, hústípusú magyartarka, magyar szürke, illetve bivaly tenyészbikák támogatási időszakban megvalósult beállításához lehet majd igényelni a szintén közeljövőben megjelenő miniszteri rendeletben foglalt fajlagos támogatási összegek erejéig.
Tekintettel arra, hogy a csekély összegű támogatási program induló évében a támogatási időszak 2018. szeptember 1. és 2019. augusztus 31. közé esik, fontos, hogy a potenciális kedvezményezetti kör – több mint ezer állattartó – mielőbb tájékozódjon az új támogatási lehetőségről és a lehetőségekhez mérten fel tudjon arra készülni.
A támogatás igénybevételének részletes feltételeit és az érintett állattartók konkrét teendőit a következő időszakban megjelenő miniszteri támogatási rendelet, valamint a Kincstár közleményei fogják tartalmazni.
(AM Sajtóiroda)

2019. június 3-án és 4-én került megrendezésre az Országos Vidékfejlesztési Nap és Leader Konferencia Lakitelken, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a LEADER Egyesületek Szövetsége szervezésében.
A rendezvény kettős célt szolgált. Egyrészt törekedett bemutatni, és helyi-területi szinten értelmezni azokat a legfontosabb célkitűzéseket, amelyek kulcsjelentőségűek lehetnek a 2020. utáni programozási időszakban. Másrészről azt a célt szolgálta, hogy erősödjön, elmélyüljön a LEADER szemlélet, illetőleg a helyi akciócsoportok közötti belső kohézió. Ez utóbbi célkitűzés azért is volt különösen fontos, mert a legutóbbi, hasonló tematikájú országos rendezvényre 2012-ben került sor. Azóta viszont jelentős személyi változások történtek a helyi akciócsoportok szervezeteiben, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy eredményes együttműködésre a megfelelő személyes kapcsolatok kialakításának hiányában kevéssé kerülhet sor.
A célkitűzéseknek megfelelően a program kettő, illetőleg három részre tagolódott.
Az első napon a regisztrációt követően a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) nevében Sáringer-Kenyeres Tamás elnök, a LEADER Egyesületek Szövetségének képviseletében (LESZ) Dr. Finta István elnök köszöntötte a résztvevőket. A nap első felében elhangzott előadások egyrészt a következő programozási időszak általános kereteinek bemutatására, másrészt pedig egyes speciális, a vidék szempontjából különösen fontos témák exponálására fókuszáltak. Az előadások sorát az Információs és Technológiai Minisztérium részéről Horváth Viktor nyitotta meg, aki a 2020 utáni időszak tervezési irányairól, lehetőségeiről tartott tájékoztatást. A biomassza alapú gazdaság (bioeconomy) fejlesztésével kapcsolatos szakpolitikai célok, kezdeményezések és tervek, különös tekintettel a BIOEAST kezdeményezésre címmel, előadó volt dr. Győrffy Andrea, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részéről. Majd a biomassza alapú gazdaság fejlesztésének lehetőségei a helyi fejlesztés szemszögéből tárgyában mutatott be jó példákat, Gelencsér Géza, Koppányvölgy Natúrpark képviseletében. Az Okosfalu Kezdeményezés és a Smart Village hálózat munkájáról, Ocskó Edina, szakmai tanácsadó számolt be. Végül, Tervek a foglalkoztatáspolitikában 2020 után címmel, Ruszkai Zsolt kormányfőtanácsos tartott előadást a Pénzügyminisztérium részéről. A nap második fele részint az előadásokban elhangzott információkat, részint pedig a LEADER módszer sajátosságaihoz kapcsolódó tapasztalatokat kívánta feldolgozni, workshopok formájában.
A műhelymunka programját Dr. Nemes Gusztáv (MTA KRTK) állította össze, a beszélgetést a hazai vidékfejlesztés olyan elismert szakemberei segítették, mint Kovács Dezső, Eperjesi Tamás, Németh Nándor, Szabó Mátyás, Ocskó Edina.
Trianoni megemlékezéssel kezdődött a második nap, melyen Weidel Walter a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára és Dr. Finta István a LEADER Egyesületek Szövetségének elnöke mondtak beszédet, majd ezt követően közösen ültettek emlékfát. Majd az Irányító Hatóság, illetőleg a Kifizető Ügynökség munkatársai tartottak tájékoztatót a helyi akciócsoportok adminisztrációs feladatait érintő aktuális kérdésekről. dr. Mavrák Hedvig főosztályvezető, Agrár-vidékfejlesztési Jogorvoslati Főosztály, Agrárminisztérium részéről a LEADER kifogáskezelés eljárásrendje és gyakorlati tudnivalóiról; Juhász Ferenc osztályvezető, Kovács Eszter vidékfejlesztési jogcímfelelős, Magyar Államkincstár képviseletében a LEADER változás-bejelentés eljárásrendje és gyakorlati tudnivalóiról; míg Zsán-Klucsó Klaudia, az Agrárminisztérium LEADER programért felelős osztályvezetője a pályázatok feldolgozásának, értekelésének aktualitásáról tartottak tájékoztatást, és válaszoltak a feltett kérdésekre.
A „bioecomomy” kérdéskörre irányuló előadások nem csupán közelebb vittek a fogalom tartalmának megismeréséhez, de arra is ráirányították a figyelmet, hogy olyan kihívásról van szó, amelyre leginkább adekvát választ a helyi igényekhez igazodó, helyi fejlesztési elképzelések képesek adni. Ezzel összefüggésben különösen fontos, hogy a biomassza hasznosításának olyan hozzáadott értéket kell képviselnie országos szinten is, ami mesze meghaladja a jelenlegi hatásfokot. Az ilyen innovatív megoldások támogatására azonban a nagy ágazati programok kevéssé alkalmasak, így a LEADER lehetne alkalmas, ha érdemi forrásokkal rendelkezne.
A SMART Villages kezdeményezésről szóló előadás bemutatta azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek a LEADER program, illetve a kezdeményezés között rejlenek. Az előadás, illetőleg a délutáni műhelymunka, olyan kérdésekre kereste a választ, hogy miként befolyásolhatják pozitívan az „okos falu” kezdeményezések a helyi közösségek jövedelemtermelő képességét, milyen pozitív tapasztalatok állnak rendelkezésre, a LEADER program miként képes a SMART tartalom megvalósulását elősegíteni, vagy éppen kialakítani, különös tekintettel a SMART módszerekhez, az innováció befogadásához, adaptálásához szükséges a képességekre, készségekre.
Az Európai Szociális Alap 2020. utáni célkitűzései között szerepel a szociális innováció, mely nem csupán a vidék, de az innovatív megoldások keresését szem előtt tartó LEADER fejlesztési módszer számára is különösen fontos lehet abban az esetben, ha annak tartalmát helyesen sikerül meghatározni. A foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos előadás arra is rámutatott, hogy hazánk automatizációs kitettsége nagyon magas, ami a munkahelyek közel 40%-át veszélyeztetheti.
A június 4-i adminisztratív tevékenységgel kapcsolatos előadások a nem LEADER alapfeladatok közé sorolható változásbejelentési eljárással, és egyéb ügyintézési kérdésekkel foglalkoztak.
A rendezvény egésze jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy elindulhasson egy olyan folyamat, amelyben a LEADER helyi akciócsoportok megfelelő szakmai felkészültséggel kezdhetnek neki az új programozási időszak helyi fejlesztési startégiáinak kialakításához.
2012-ben volt az első ilyen jellegű rendezvény, és a résztvevőkkel beszélgetve egyöntetű volt a vélemény, hogy nagyon hasznos és kiválóan megszervezett volt az Országos Vidékfejlesztési Nap és Leader Konferencia, mely kiválóan szolgálta a LEADER Helyi Akciócsoportok szakmai felkészítését.
/MNVH/

Idén is meghirdeti az Agrárminisztérium (AM) a zártkerti revitalizációs programot, a települési önkormányzatok és ezek konzorciumai pályázhatnak a 2 milliárd forintos keretösszegű programban vissza nem térítendő támogatásra – jelentette be Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
A pályázati felhívás kedden jelent meg. A zártkerti revitalizációs programmal szeretnék elérni, hogy a falvakban és a kistelepülések határában lévő zártkertekben újrainduljon a hagyományos gazdálkodás, lehetőleg őshonos gyümölcsfajták telepítésével – ismertette.
Rámutatott arra, hogy a támogatás segít megtartani a vidéki munkahelyeket, a vidék sokszínűségét. A kert hozzájárul ahhoz, hogy a vidék élhető legyen, az elhanyagolt területekben rejlő erőforrással élni kell – mondta. A pályázaton támogatják például a zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló utak javítását, ezek csapadékvíz-elvezetéséhez szükséges fejlesztéseket, karbantartásokat, vízvételi helyek kialakítását, kút és esővízgyűjtő rendszer kiépítését. Támogatást adnak még villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztésekre, vadkerítés, vadgazdálkodási és vadvédelmi
A pályázat során egyenként legfeljebb 10 millió forint támogatást lehet nyerni, a villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések keretében pedig ez az összeg legfeljebb 20 millió forint – ismertette Nagy István. A 2015-ben indult program statisztikái azt mutatják, hogy a zártkerti revitalizációs programra és a tanyafejlesztési programra egyaránt jelentős igény van – mondta a miniszter.
Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár arról számolt be, hogy a programban 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. A nyertes pályázatok 75 százalékos előlegét a tervek szerint még idén év végéig átutalják.
(MTI)

Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy 2019. július 2-án megjelent az önálló Zártkert Program pályázatának felhívása. A pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a nemzeti forrásból finanszírozott Zártkert Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján 2019. július 16-án reggel 8 órakor nyílik meg.
A pályázatok véglegesítése 2019. augusztus 1-én 8 órától – forráskimerülés esetének kivételével – 2019.augusztus 8-án 23 óra 59 percig van lehetőség. Forráskimerülés esetén – amennyiben a jelen felhívásban meghatározott keretösszeg 300 százalékát eléri amár benyújtott pályázatok támogatási igénye –, annak megállapítását követően az AM jogosult felfüggeszteni a pályázat benyújtási időszakát.

A Program megvalósításán keresztül a tárca elsődleges szándéka, hogy megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely az elhanyagolt területek újra gondozásba vételét, illetve a területek megközelítését segíti elő. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását elősegítő fejlesztések, valamint a zártkerti ingatlanokhoz kapcsolódó életforma fennmaradásának érdekében, a zártkerti területek rendezése és átfogó infrastrukturális fejlesztése szükséges.
Az önálló Program létrehozására és elindítására 1,9 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll rendelkezésre, vissza nem térítendő támogatásként.
A támogatási intenzitás 100%. A programterv javaslata szerint a célterületekre kizárólag önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok részére nyújtható támogatás.
Az alábbi támogatási célokhoz kapcsolódó beruházásokra valósulhatnak meg a fejlesztések:
1. külterületen elhelyezkedő zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló, kapcsolódó út, földút, valamint az útszakaszhoz kapcsolódó csapadékvíz elvezetését biztosító (nyílt, felszíni) csatornahálózat karbantartásához kapcsolódó fejlesztések (kivéve erőgépek és eszközbeszerzés)
2. vízvételi hely kialakítása, kút létesítése, illetve víz-visszatartáshoz kapcsolódó kisléptékű víztároló kapacitás kiépítése (esővízgyűjtő rendszer kiépítése)
3. villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések (hagyományos, vagy alternatív energiaforrásokkal táplált kisfeszültségű villamosenergia-hálózat elsősorban felszín alatti kiépítése)
4. vadkerítés létesítése, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése
5. területrendezés, gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés
Az 1.) és az 5.) tevékenységi területek önállóan nem pályázható tevékenységek, csak valamelyik másik célterület fejlesztésével együtt!
A Zártkert Program 2019. évi pályázati felhívása a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján, ide kattintva érhető el. A pályázati felület ide kattintva érhető el.

/HOI/

A mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen méhészeti tevékenység versenyképesebbé tétele, valamint a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzése érdekében az agrártárca új támogatási konstrukciót dolgozott ki a méhészek számára. A magyar méhágazat ebben az évben külön figyelmet kap, 2019 a beporzók éve.
A támogatásra 2019-ben az Agrárminisztérium 600 millió forintot különített el, amely összesen közel 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaládja számára jelenthet segítséget. A méhészeti ágazatot sújtó szélsőséges időjárási körülmények és a piaci viszonyok hullámzása indokolttá tette számunkra egy új támogatási forma bevezetését. Az Agrárminisztérium méhcsaládonként 500 forint összegű támogatást nyújt az arra jogosult méhészek számára.
A támogatási kérelem július 15. és augusztus 31. között elektronikus úton nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz, az erre a célra kialakított elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak. A kérelem a benyújtását követő naptól számított tíz napon belül – de legkésőbb augusztus 31-ig – az elektronikus felületen keresztül módosítható. Ebben az esetben az utolsó kérelmet bírálja el a Kincstár. Hiányosan benyújtott támogatási kérelem esetén a Kincstár a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.
(AM Sajtóiroda)

Az Európai Bizottság jóváhagyta a tagállamok 2020-2022 közötti időszakra vonatkozó méhészeti programjait és a kapcsolódó uniós támogatások mértékét, a magyar méhészeti ágazat erejét mutatja, hogy Magyarország az uniós keretösszeg 7,8 százalékát, közel 3 milliárd forintot kap, ami a hetedik legmagasabb az unió tagállamai között – nyilatkozta Nagy István agrárminiszter csütörtökön az MTI-nek.
Hozzátette, hogy a kormány kész az uniós társfinanszírozási szabályoknak megfelelően a költségvetésből ugyanekkora összeggel támogatni az ágazatot, így a 2020-2022-es
A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország számára kulcsfontosságú a méhészet, hiszen mintegy 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaláddal gazdálkodik Magyarországon, és a méztermelésen túl a méhek kiemelt szerepet játszanak a növénytermesztés biológiai hátterének biztosításában, az ökológiai egyensúly fenntartásában is.kiemelte: a következő időszakra vonatkozó támogatás a jelenleg futó 2017-2019-es méhészeti éveket lefedő programhoz képest 575 millió forintos emelkedést jelent.
A tárcavezető az MTI-nek beszámolt arról is, hogy az emelt összegű támogatás lehetőséget biztosíthat az olyan sikeres intézkedések további támogatására, mint a méz kinyeréséhez és a léptároláshoz szükséges új eszközök beszerzése, a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek elleni védekezés, vagy a szaktanácsadói hálózat működtetése.
(MTI)

Minden korábbinál nagyobb volumenű mezőgazdasági közfoglalkoztatási és szociális földprogramot indít a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) – mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek szerdán.
A program célja a vidéki foglalkoztatási lehetőségek bővítése, a települési önkormányzatok földhasznosítási lehetőségeinek kiszélesítése, a helyi mezőgazdasági termelés elősegítése és a helyben előállított agrártermékek arányának növelése – jelentette ki a miniszter.
Nagy István ismertette, hogy az önkormányzatok mintegy 500 ingatlan 5 éves ingyenes használati jogát szerezhetik meg, így a helyi közösségek tartós használatába közel 1400 hektár állami föld kerülhet.
A pályázatokat 2019. június 30-ig lehet benyújtani az NFA-hoz.
A miniszter kitért arra, hogy az NFA – összhangban a Magyar Falu Program célkitűzéseivel – több hónapos szakmai előkészítő munkával felmérte a Nemzeti Földalapba tartozó azon földeket, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy szociális célokat is megvalósítva, vagy a közfoglalkoztatás céljainak megfelelve bővítsék a települések agrárgazdasági lehetőségeit.
Rét, szántó, legelő, gyümölcsös, szőlő, fásított terület, nádas és kert művelési ágú ingatlanokra, valamint mezőgazdasági célú felépítménnyel rendelkező földrészletekre is pályázhatnak az önkormányzatok – sorolta.
Arról is szólt, hogy az 5 éves kizárólagos földhasználati időszak nemcsak az agrártámogatások teljes körű elérhetőségét biztosítja, hanem azt is, hogy egy-egy település komolyabb pályázatokon tudjon indulni.
Nagy István szavai szerint a közfoglalkoztatási és szociális földprogram jól szemlélteti, hogy a kormány kiemelt célja a magyar falvak támogatása, agrárgazdasági potenciáljuk növelése és az, hogy az állami földek használatához minél több helyi közösség hozzáférjen.
(MTI)

A Vidékfejlesztési Program ökológiai pályázatainak elsődleges célja az öko gazdálkodású területek növelésének ösztönzése. Ennek érdekében az Agrárminisztérium tavasszal háromszorosára, 36 milliárd forintra emelte az erre vonatkozó pályázat második felhívásának keretösszegét – hangsúlyozta Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Ozorán tartott Biogazdafórumon.
Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében a biogazdálkodók részére külön pályázati források álltak rendelkezésre, melyeknek köszönhetően mára több mint 230 000 hektáron folytathatnak biogazdálkodást. A 2018-ban meghirdetett ökológiai gazdálkodásra történő áttérés és az ökológiai gazdálkodás fenntartása című felhívás esetében az agrártárca azért növelte a keretet háromszorosára, hogy minden jogosult kérelmet támogatni tudjon. Így ez év áprilisában mintegy 2400 pályázat részesült az összesen 36 milliárd forintnyi keretösszegből, – fogalmazott a szaktárca államtitkára.
A 2020 utáni Közös Agrárpolitikáról szólva Kis Miklós kiemelte, hogy magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a vidékfejlesztésre fordítható források ne csökkenjenek a 2021-2027 közötti időszakban. A jelenlegi szint megtartása érdekében a kormány arra is kész, hogy a hazai költségvetésből az EU költségvetésébe többet fizessen. Mint mondta, a vidékfejlesztési programon belül továbbra is biztosítani kell a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát és jelenlegi támogatási intenzitások fenntartását.
Az államtitkár elmondta, hogy az ökológiai gazdálkodás támogatását a kormány a következő tervezési időszakban is kiemelt feladatának tekinti.
(AM Sajtóiroda)

A hazai és a külhoni nemzeti értékek, hungarikumok népszerűsítésének támogatására, valamint a Kárpát-medencei hagyományos öltözet-kultúra továbbörökítésére megjelent az idei évi hungarikum pályázat. Mindkét célterületnél működési támogatásnak nem minősülő, egyszeri, vissza nem térítendő támogatás jár.
A most megnyíló pályázat 220 millió forint keretet határoz meg hazai és külhoni pályázóknak nyomtatott és elektronikus kiadványok, filmek készítésére, bemutatóterek kialakítására, rendezvények megvalósítására. A pályázaton 1 és 4 millió forint közötti összeg nyerhető el.
A „Hagyomány a divatban – viselet másként” célterületet harmadik alkalommal hirdeti meg az Agrárminisztérium, melyre 10 millió forint áll rendelkezésre. Míg az első évben 13 pályázó részesült támogatásban ezen a célterületen, addig tavaly már 28 nyertes készíthette el kollekcióját. Cél az, hogy a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrája, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazása ünnepeink és hétköznapjaink részévé váljanak. A támogatás összege 250 ezer és 500 ezer forint között lehet.
A hazai és a külhoni értékgyűjtés támogatására 2013 júliusa és 2018 decembere közötti időszakban kiírt 7 nyílt és egy meghívásos pályázat keretében összesen 1,559 milliárd forintot ítélt oda 990 magyarországi, illetve határon túli magyar nyertes pályázónak az agrártárca.
A pályázati felületen 2019. május 14. 8.00 órától 2019. június 13. 23:59 percig lehet a pályázati adatlapot elektronikusan kitölteni, illetve véglegesíteni. Amennyiben az igényelt támogatások összege a beadási határidő lejárta előtt eléri a célterület keretösszegének 200%-át, a támogató a pályázatot lezárhatja. A pályázati felhívás az alábbi honlapokon érhető el: https://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium; www.hungarikum.hu
(AM Sajtóiroda)

Egy évvel meghosszabbította az Agrárminisztérium a tanyás térségek háztartási léptékű fejlesztéseit szolgáló vidékfejlesztési pályázatot. A döntés értelmében a tanyán élők és a tanyás térségekben található önkormányzatok 2020. április 3-ig nyújthatják be támogatási kérelmüket a 8,23 milliárd forint keretösszegű felhívásra.
A kormány kiemelt feladatának tekinti az olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatását, amelyek a helyi gazdaság fejlesztése mellett az energiahatékonyság növeléséhez, valamint a tanyás térségekben élők életminőségének javításához is hozzájárulnak.
A Vidékfejlesztési Program pályázata többek között a tanyavillamosítást, a vízellátás kiépítését, valamint a szennyvízkezelési fejlesztések megvalósítását támogatja. A pályázati felhívás keretében a természetes személyek legfeljebb 6,2 millió forint, az önkormányzatok pedig maximum 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek, akár 95% támogatás intenzitás mellett. A felhívásra benyújtott támogatási kérelmek közül az Irányító Hatóság ez idáig több mint 300 kérelmet már támogatott, mintegy 1,6 milliárd forint összegben.
A beruházások sikeres megvalósulása érdekében a pályázat feltételeiről az érintettek a www.szechenyi2020.hu oldalon részletesen tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)

11 milliárd forint keretösszegű, újabb alapszolgáltatás fejlesztésre fordítható pályázati kiírással folytatódik a Magyar Falu Program.

Orvosi rendelők és orvosi szolgálati lakások fejlesztésére, valamint orvostechnikai eszközök beszerzésére lehet benyújtani a támogatási kérelmeket. A kormány célja, hogy a hátrányos helyzetű kistelepülések lakói is olyan ellátáshoz juthassanak, mint a nagyobb településeken élők. Az alapellátás átalakításának fontos eleme a kistelepüléseken lévő családi orvosi praxisok fejlesztése, valamint az orvoshiány megoldása, amihez a most kiírt pályázatok is hozzájárulnak.
A szolgálatilakás-programban 5 milliárd forintos keretet biztosítanak az önkormányzatoknak, a lakásban szolgálati ideje alatt az orvos ingyen lakhat. Támogatják azokat a pályázatokat, amelyek esetében a lakáshoz kapcsolódóan orvosi rendelőt is kialakítanak.
Az orvosi rendelők felújítására, bővítésére, újak építésére 4 milliárd forint áll rendelkezésre. Felújításra, bővítésre legfeljebb 30 millió forint, új, többcélú intézmény megvalósítására (a háziorvosi rendelő mellett gyermekorvosi, fogorvosi, védőnői ellátással) 125 millió forint a maximális támogatás. A bútorok beszerzésére legfeljebb 8 millió forint fordítható. Orvosi eszközök beszerzésére 2 milliárd forint áll rendelkezésre, a maximális támogatási összeg projektenként 5 millió forint.
A pályázatokat április 26-ától május 27-éig lehet majd benyújtani, és azok 60 napon belül elbírálásra kerülnek a tervek szerint.
Pályázatokkal kapcsolatos további információkat a www.kormany.hu oldalon fognak megjeleníteni.

(NAK/Hlavács Éva)

A Magyar Államkincstár megkezdte a mintegy 7,6 milliárd forint kárenyhítő juttatás kifizetését annak a 4.078 károsult termelőnek, akik a 2018. kárenyhítési évben jelentős mezőgazdasági károkat szenvedtek.
A gazdálkodóknak a 2018-as kárenyhítési évben is számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként több mint 10.000 termelői kárbejelentés érkezett közel 180.000 hektárra. A legnagyobb területre Szabolcs-Szatmár-Bereg (60 464 ha), Bács-Kiskun (18 843 ha) és Jász – Nagykun – Szolnok (14 477 ha) megyékben történt kárbejelentés. Országosan a legnagyobb területeken aszálykárra történt kárbejelentés, amely a kárenyhítő juttatás teljes kifizetési összegének 50,7 %-át (3,86 milliárd Ft) tette ki, míg téli fagykárra a 19 %-át (1,44 milliárd Ft) fizették ki.
A tárca által létrehozott kárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás is rendkívül fontos, ugyanis a termelők aktív közreműködésével, például mezőgazdasági biztosítás megkötésével tovább csökkenthetők az időjárási kockázatok negatív hatásai. Ez a kárenyhítési rendszer jogszabályi megfogalmazásában is nyomon követhető, ugyanis a mezőgazdasági biztosítással nem rendelkező károsult termelők az egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosultak csupán.
Örvendetes, hogy egyre több termelő választja a kockázatkezelés eme formáját, azonban a kárenyhítő juttatásban most részesülő 4.078 termelő közül még így is csak 908 termelő kötött megfelelő biztosítást, 3 170 termelő pedig nem rendelkezett biztosítással, amely következtében a nekik járó kárenyhítő juttatás felére szereztek jogosultságot és így közel 3 milliárd forintot nem használhattak fel a Kárenyhítési Alapból.
Az Agrárminisztérium számára fontos az agrárkár-enyhítési rendszer termelői igények és tapasztalatok alapján történő fejlesztése, illetve a kockázatkezelési rendszer kiszélesítése. Ennek keretében 2018 májusától kezdhette meg működését a tárca kezdeményezésére létrehozott, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett országos jégkármegelőző rendszer, amely működtetésének finanszírozását a Kárenyhítési Alap biztosította 1,5 milliárd forint összegben. A jégkármérséklő rendszer első éves bemutatkozása sikeres volt. 2018-ban az előző évhez képest lényegesen csökkent (35,4 százalék volt) a jégkárra bejelentett terület és a jégkár után kifizetett kárenyhítő juttatás (615 millió Ft).
(AM Sajtóiroda)

Kétmilliárd forintos keretösszeggel idén tavasszal újra indul a zártkert megújítási program – jelentette be Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Oszkón, a helyi Hegypásztor Kör gyümölcsoltó rendezvényén.
A program célja, hogy a falvakban és kistelepülések határában lévő zártkertekben újra induljon a hagyományos gazdálkodás, őshonos gyümölcsfajtákat telepítsenek az emberek, a termésből pedig minél jobb minőségű helyi termék készüljön – mondta a miniszter.
Hozzátette: azok az önkormányzatok amelyek zártkerti területek elektromos hálózatának fejlesztését tervezik, megemelt összegű támogatásra számíthatnak, fejlesztésenként 10 millió forint helyett 20 millió forintra pályázhatnak.
Nagy István emlékeztetett arra, hogy a zártkerti revitalizációs programot még 2015-ben a Tanyafejlesztési Program keretében indította a szaktárca, 2017-ben pedig már önálló programként zajlott, szintén kétmilliárd forintos keretből. A miniszter elismerően szólt az oszkói Hegypásztor Kör munkájáról, amely a vasi hegyháton nemcsak a gyümölcstermesztésben, az őshonos fajták génmegőrzésében, de a népi építészet és a népi kultúra megőrzésében is az élen jár.
Nagy István a Boldogasszony napja közelében tartott hagyományos gyümölcsoltó napi rendezvényen átadta a Hegypásztor Kör által első alkalommal meghirdetett lekvár és szörpkészítő verseny díjait. V. Németh Zsolt (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében azt hangsúlyozta: a szőlőhegy évszázadok óta egyfajta menedékként szolgált a hegyháti emberek számára, ahová elvonulva élvezhették a természet háborítatlanságát és munkájuk gyümölcseit.
(MTI)

A vidéki Magyarország megújítását célzó Magyar Falu Program pályázati rendszerének egyszerűsítése érdekében a Miniszterelnökség három ponton módosította a korábban már megjelent pályázati felhívást.
Az első pályázati kiírásra 2019. február 27-én került sor, az érdeklődők a kormany.hu portálon és a Magyar Államkincstár hivatalos oldalán nyújthatják be pályázataikat.
Az érintett egyházak visszajelzései alapján a pályázati feltételeket három pontban módosítottuk. A korábban cégkapu nyitását megkövetelő felhívásnál immáron elegendő az ügyfélkapu használata. Emellett meghosszabbítottuk a benyújtási határidőt, továbbá a támogatói okirat kibocsátásának feltétele a Magyar Államkincstárhoz eljuttatott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt regisztrációs formanyomtatvány eredeti példányának benyújtása, amelynek tartalma megegyezik az elektronikus regisztrációval és a pályázathoz feltöltött meghatalmazással.
Az új pályázati felhívások elérhetőek a kormány hivatalos oldalán. A Miniszterelnökség a minél egyszerűbb pályázási folyamat érdekében nyitott a további változtatásokra figyelembe véve a felmerülő igényeket.
A Magyar Falu Program keretében idén 18 alprogramra lehet pályázni, március végén további három felhívás meghirdetése várható az 5000 lélekszám alatti települések számára.
(Miniszterelnökség)

Az Agrárminisztérium a Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) megvalósítására 70 millió forintos keretösszeggel pályázatot hirdet a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek számára. A pályázatok benyújtásának határideje 2019. április 8.
A környezet- és természetvédelmi céllal létrejött civil szervezetek támogatása, aktív részvételének biztosítása az NKP meghatározott célkitűzéseihez illeszkedő, illetve bizonyos állami feladatok átvállalásából adódó szakmai programjaik eredményes és hatékony megvalósítására szolgál.
A Zöld Forrásból a támogatás igénybevételére jogosultak a vállalt környezet- és természetvédelmi feladatok hatékony és eredményes teljesítéséhez kapnak segítséget. Ezek a célok: az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, a védett természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata és az erőforrás-takarékosság és hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése.
Az egy pályázattal elnyerhető, vissza nem térítendő támogatás összege 1 millió forinttól 3 millió forintig terjed.
A pályázati kiírás részletesen felsorolja, hogy azon mely civil szervezetek, mely tevékenységtípusokkal vehetnek részt. A Zöld Forrás pályázat papír alapon és elektronikus adathordozón is benyújtható az Agrárminisztérium címére: Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya, 1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 9.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium – az előző évekhez hasonlóan – 2019-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil szervezeteknek, hogy az idei évben tervezett szakmai, a tárca célkitűzéseihez is illeszkedő projektjeik megvalósításához támogatásban részesülhessenek.
A pályázat keretösszege 40 millió forint. Az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege 700.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet. A támogatáshoz önerő biztosítása nem feltétel.
A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatukat 2019. március 4-től 2019. április 1-jéig tudják benyújtani a felhívásban szereplő módon. A pályázati felhívás szövegét és annak kötelezően kitöltendő mellékleteit, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
(AM Sajtóiroda)

Információk és pályázati kiírások a Magyar Falu Programhoz kapcsolódóan.
Magyarország Kormánya eltökélt a magyar vidék fejlesztése és fejlődése mellett, ezért 2018-ban meghirdetésre került a Magyar Falu Program. A pdf-fájlok a meghirdetett, letölthető pályázati felhívásokat tartalmazzák, míg a Magyar Államkincstár linkjén keresztül minden a pályázattal kapcsolatos további tudnivaló megtalálható.
(Miniszterelnökség)

Kiemelt feladatunk a vidéki sokszínűség megtartása, mely büszkeséggel tölti el az ott dolgozó embereket – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter Csopakon, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) elnökségi alakuló ülésén.
A miniszter az eseményen tartott beszédében kiemelte, hogy az újonnan választott elnökség tagjai, egyben a vidék és saját térségeik „nagykövetei”, akik segítenek megfogalmazni a helyben élők szükségleteit és döntéseikkel megoldást találni problémáikra.

Kis Miklós, vidékfejlesztésért felelős államtitkár köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban több programmal is sikerült támogatni az MNVH legfontosabb célkitűzéseit, így többek között a fiatalok vidéken történő maradására, az agrárium népszerűsítésére vonatkozó kezdeményezéseiket. Az államtitkár arról is szólt, hogy a MNVH minden ötletet és programtervet örömmel fogad. Mint fogalmazott: a kérdés csak az, hogy milyen mértékben tud az adott ötlet hozzájárulni a vidék felemelkedéséhez. Kis Miklós biztosította a jelenlévőket arról, hogy azt a fajta koordinációt, ami ahhoz szükséges, hogy az egyes szakosztályok, szakmai szervezetek és a legkisebb gazdasági szereplők egymásra találjanak és együttműködjenek, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat meg tudja teremteni.

Sáringer-Kenyeres Tamás, az MNVH elnöke köszöntötte az új elnökséget és megköszönte, hogy munkájukkal hozzájárulnak a Hálózat működtetéséhez. Kihangsúlyozta, hogy az elmúlt két év a gondos tervezés, programkészítés és építkezés időszaka volt. A jól elvégzett munka eredménye látszik a Hálózat folyamatosan növekvő méretén és ismertségén. Erről az alapról folytatva – mint mondta – szép eredményeket érhet majd el a Hálózat az Agrárminisztérium támogatásával.
(AM Sajtóiroda)

A Vidékfejlesztési Program minden forrásának a gazdatársadalom és a vidék valós fejlesztési elképzeléseit kell szolgálnia – hangsúlyozta Kis Miklós, vidékfejlesztésért felelős államtitkár szombaton, a Hódmezővásárhelyen megrendezett Gazdanapi Fórumon.
Az államtitkár előadásában rámutatott, hogy a Vidékfejlesztési Program teljes keretéről, több mint 1300 milliárd forintról született eddig döntés, ami 176 ezer kérelem támogatását jelenti. Csongrád megyében ebből több mint 4500 kérelem részesült, összesen 45 milliárd forint támogatásban. A beérkezett kérelmek értékelése folyamatos, ezért a nyertesek száma és a megítélt összeg a jövőben tovább növekszik.
Kis Miklós előadásában kiemelte, hogy 20 pályázati felhívás jelenleg is nyitva áll az érdeklődők számára, azonban fontos, hogy azok valóban összhangban legyenek a fejlesztési elképzelésekkel, a vidéki szereplők valós fejlesztési igényeit szolgálják. Emiatt is döntött úgy az Irányító Hatóság, hogy az energiahatékonyságot támogató pályázatot a következő szakaszhatárnál, február 19-én felfüggeszti. A 35 milliárd forint keretösszegű felhívásra – a 2018. januári megjelenése óta – mindösszesen 25 milliárd forint igény érkezett be. Annak érdekében, hogy a fel nem használt összeg eredményesen szolgálja az agrárium fejlődését és más, népszerűbb felhívások keretében legyen felhasználható, az Agrárminisztérium megkezdte a tárgyalásokat annak átcsoportosítási lehetőségéről, az Európai Bizottsággal. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a felhívás keretében a mezőgazdasági üzemek, illetve az élelmiszeripari kisvállalkozások energiahatékonysági projektjeit eddig már mintegy 7 milliárd forint megítélésével támogatta a tárca, ami 128 nyertes beruházást jelent.
Az előadás keretében a nemrégiben duplájára emelt keretösszegű Tanyafejlesztési Programról is szó esett. Az államtitkár arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy a rendelkezésre álló, 2,4 milliárd forintos keret első és második célterületére február 11-ig nyújthatják be kérelmeiket a tanyagondnoki szervezetek és a tanyai gazdálkodók. A kiírás a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján érhető el.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium az idei évben 1,2 milliárd forintról, összesen 2,4 milliárd forintra emelte a nemzeti Tanyafejlesztési Program keretösszegét, amely a tanyán élők életszínvonalának javítását, valamint a tanyasi gazdálkodás megújítását szolgálja – jelentette be Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára Nyíregyházán, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által szervezett sajtótájékoztatón.
A helyettes államtitkár kiemelte, a program hétéves működés során már közel kétezer pályázat részesült pozitív elbírálásban, amely több mint 8,9 milliárd forint megítélt támogatást jelent. A megemelt keretösszegnek köszönhetően pedig az idei évben újabb, mintegy 2,4 milliárd forintról születik döntés, amelynek kifizetése előleg formájában december 31-ig megtörténik.
A tavaly decemberben megjelent pályázati felhívásokra a támogatási kérelmeket már 2019. január 28. óta lehet szerkeszteni és kitölteni a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján. A pályázatok véglegesítésére, egyúttal benyújtására 2019. február 4-től február 11-ig lesz lehetőség – tette hozzá.
Viski József a sajtótájékoztatót követő gazdafórumon a Vidékfejlesztési Program keretében elérhető támogatásokról is beszámolt. Mint mondta, április elejéig benyújthatóak a támogatási kérelmek a tanyák háztartási léptékű villamos energia, és vízellátás, valamint a szennyvízkezelés fejlesztéseit segítő pályázatra. Az Irányító Hatóság ez idáig 252 kérelem támogatásáról döntött, mintegy 1,3 milliárd forint összegben. Tekintettel arra, hogy a beérkezett kérelmek feldolgozása folyamatos és a pályázat jelenleg is nyitott, ezért a nyertes kérelmek száma, illetve a megítélt támogatás összege várhatóan a jövőben tovább emelkedik.
A Vidékfejlesztési Program végrehajtása kapcsán a helyettes államtitkár elmondta, már több mint 176 ezer kérelem támogatásáról döntés született és az Irányító Hatóság több mint 1300 milliárd forintra kötelezettségvállalást is tett. Jelenleg 19 pályázati felhívás nyitott, amelyekről az érintettek a www.szechenyi2020.hu honlapon tájékozódhatnak – tette hozzá.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium partnere kíván lenni az almatermelőknek az almapiaci helyzet megoldásában, de ehhez a gazdáknak el kell dönteniük, hogyan akarnak termelni a következő években – jelentette ki az agrárminiszter egy térségi agrárfórumon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban.
Nagy István elmondta, a kormányzat egyik nagy felelőssége lesz a forrásteremtés az ültetvénykorszerűsítéshez, hogy legalább ötven százalékra növekedjen az étkezési alma aránya, ami jelenlegi 30 százalék.
Szabályozott piaci viszonyok szükségesek a felvásárlási ár tekintetében is, ehhez nyújthat segítséget az a – szavai szerint az Országgyűlés elé akár két héten belül benyújtható – törvénymódosítási javaslat, amely előírná, hogy a feldolgozásra szánt alma értékesítését az átadás előtt kötelező szerződésbe foglalni – mondta az agrárminiszter. Kifejtette, ennek a szerződésnek kötelező árat, vagy olyan képletet kell tartalmaznia, amelyből a felvásárlási ár egyértelműen meghatározható. A javaslat értelmében minden, a feldolgozóüzemekbe beszállított almára írásbeli szerződést kellene kötni és a feldolgozóknak augusztus 1-ig a feldolgozandó mennyiség legalább 60 százalékára kell ilyen kontraktusokkal rendelkezniük.
Az az első lépés, amelyet a legrövidebb időn belül a minisztérium fel tud kínálni az almatermelőknek, ezzel pedig csökkenthető a termelők kiszolgáltatottsága – tette hozzá Nagy István. A közösen megtervezett almatermelés és értékesítés nagyobb mennyiségről történő tárgyalást, jobb árat és ütemes beszállítást tenne – hívta fel a figyelmet az agárminiszter. Nagy István hangsúlyozta, el kell dönteniük a gazdáknak azt is, hogy a léalma feldolgozását, valamint az étkezési alma piacra juttatását egy, korábban már hangoztatott termelői tulajdonban feldolgozóüzem, hűtőház és csomagolóüzem létrehozásával képzelik-e el.
Az is kérdés, – folytatta – , hogy a gazdáknak egyénileg, kisebb kapacitású üzemek, vagy egy közös, nagyobb feldolgozó felépítésével járnának jobban, de mindkettő esetében teljesíteniük kell a szerződésben “feketén-fehéren” foglaltakat. “Ha ezekre a kérdésekre igen a válasz, akkor azt tudom mondani Önöknek, a kormány is azt fogja mondani, igen, ez a projekt életképes és megvalósítható” – közölte. Nagy István szerint ezzel a gazdák ennek az új vállalatnak a “részvényesei” lennének, a befektetett árujuk után pedig a haszonból és az eredményekből egyaránt részesülnének. Az almatermelésben is megmutatkozó munkaerő-problémával kapcsolatban azt mondta, a gazdáknak az idénymunka helyett a jóval vonzóbb egész éves foglalkoztatást bevezetését is mérlegelniük kellene.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke felszólalásában elmondta, olyan fejlesztésre van szükség, amely nem kifejezetten az almasűrítmény-gyártásra összpontosít, hanem elsősorban a nyugat-európai piacokon keresett termékek előállítását célozza. Jelezte, belátható időn belül közel 8 ezer hektárnyi almaültetvény szorul felújításra, ezek a termőterületek a minőség, a hozamok, az önköltség és a hozzáadott érték már nem versenyképesek a modernebb ültetvényekkel.
Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke fontosnak nevezte, hogy ha a termelők el tudnák fogadni azt a termelői keretszerződést, amelyben a felvásárlási árat – pozitív külföldi mintákra alapozva – egy többtényezős képlet alapján határoznák meg. A képlet tartalmazná például az adott év várható termésmennyiségét, a sűrítmény világpiaci árát és az alma előállítási költéségét is – tette hozzá a kamarai vezető.
(MTI)

Értesítjük a civil szervezeteket, hogy megjelentek a Miniszterelnökség által biztosított forrásból a Nemzeti Együttműködési Alap Kollégiumainak a 2019. évre vonatkozó „Civil szervezetek működésének biztosítására vagy szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására fordítható összevont támogatás 2019.” című és a „Helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása 2019.” című pályázati kiírásai.
A pályázatok céljai a civil szervezetek alapcél szerinti közösségteremtő, a hatókörébe tartozó közösség érdekében végzett tevékenységéhez kapcsolódó költségeinek biztosítása, civil társadalom erősítése, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítése a működési költségeihez való hozzájárulás révén, illetve szakmai programjainak megvalósításának támogatása.
A pályázatok lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. látja el.
A pályázatok beadási időszakai:
A „Civil szervezetek működésének biztosítására vagy szakmai programjának megvalósítására és működésének biztosítására fordítható összevont támogatás 2019.” című kiírások tekintetében kollégiumonként eltérő időpontokban: 2019. január 16. – 2019. február 21. között.
A „Helyi és területi hatókörű civil szervezetek egyszerűsített támogatása 2019.” című pályázati kiírás tekintetében kollégiumonként eltérő időpontokban:2019. február 22. és 2019. március 29. között.
A pályázatokat az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszeren keresztül (EPER-ben) lehet benyújtani.
A pályázati kiírások a következő linkeken érhetők el: http://www.civil.info.hu/web/nea/palyazatok
www.bgazrt.hu
Üdvözlettel,
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

A Vidékfejlesztési Program energiahatékonyságot támogató pályázatának keretében első körben 128 kérelem támogatásáról és mintegy 7 milliárd forint megítéléséről határozott az Agrárminisztérium.
A döntésnek köszönhetően mezőgazdasági üzemek, illetve élelmiszeripari kisvállalkozások juthatnak fejlesztési forráshoz. A pályázat jelenleg is nyitott, így továbbra is lehetőség van a támogatási kérelmek benyújtására.
Az energiahatékonyság javítása fontos célja a Vidékfejlesztési Programnak, ezért a rendelkezésre álló összegek terhére 2018-ban önálló pályázatot jelentetett meg a tárca, melyen belül 30 milliárd forintra mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhattak és pályázhatnak jelenleg is.
Az Irányító Hatóság mostani döntésének köszönhetően az elnyert támogatást a pályázók az innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javítását – elsősorban megújuló energia felhasználásával – szolgáló fejlesztések megvalósítására használhatják. Egyéni projekt esetén a maximálisan elnyerhető támogatás 500 millió forint, közös projekt esetén pedig legfeljebb 1 milliárd forint.
A beruházások sikeres megvalósulása érdekében a pályázat feltételeiről az érintettek ezen az oldalon részletesen tájékozódhatnak.
(AM Sajtóiroda)

A fiatalok szerepvállalása az agráriumban nélkülözhetetlen az ágazat jövője tekintetében, éppen ezért fontos, hogy a gazdák munkájának és a vidéki életformának a bemutatása, népszerűsítése kellő hangsúlyt kapjon – mondta Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége budapesti rendezvényén.
A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége az Agrárminisztérium támogatásával újra életre hívta a „Vidéki élet, fiatalok vidéken” programot, amelynek célja, hogy a hagyományos falusi, kistelepülési életformát minél több korosztály számára közelebb hozza és szerethetővé tegye.
A helyettes államtitkár a program elindítása kapcsán szervezett sajtóeseményen elsőként a fiatal mezőgazdasági termelők helyzetéről adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy hazánkban is gyorsuló tendencia az agrár-népesség elöregedése, éppen ezért Magyarország Kormánya minden szükséges lépést megtesz a sikeres generációváltás megvalósulása érdekében.
Amellett, hogy a tárca szoros együttműködésben dolgozik a szakmai szervezetekkel a Vidékfejlesztési Program keretében is jelentős támogatást nyerhetnek a fiatal gazdálkodók. Mint mondta, a Fiatal Gazda Tematikus Alprogram keretében az induló gazdálkodókat támogató – a generációs megújulás előmozdítását ösztönző – felhívás keretében már több mint 1200 pályázó nyert el 40 ezer eurós támogatást. A mezőgazdasági üzemi beruházások esetében az Alprogram külön forráskeretet biztosít a jogosult fiatal gazdák részére. Az eddig meghozott döntések alapján mintegy 2400 fiatal gazdálkodó részesülhet mintegy 55 milliárd forintos támogatásban, amelyet például állattartó telepek, és kertészeti üzemek fejlesztésére, terménytárolók építésére, vagy öntözéses projektek megvalósítására fordíthatnak.
Viski József emlékeztetett arra is, hogy a fiatal gazdálkodók indulását szolgáló támogatások sikeres felhasználása érdekében elengedhetetlen, hogy a nyertes pályázók maradéktalanul megfeleljenek a pályázati követelményeknek. Így például az elnyert támogatás kifizetésének egyik fontos feltétele, hogy az egyéni vállalkozói státusznak megszakítás nélkül, folyamatosan fenn kell állnia.
(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó jogcímek:
– Az állattenyésztési ágazat fejlesztése – trágyatárolók építése (ÁÁF-Trágya)
– Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP-VP)
-Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés
– Egyedi szennyvízkezelés
– Mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése
– Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése
– Állattartó telepek korszerűsítése
– Szarvasmarhatartó telepek korszerűsítése
– Sertéstartó telepek korszerűsítése
– Baromfitartó telepek korszerűsítése
– Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése
– Kertészet Korszerűsítése – üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével
– Kertészet Korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével
– Kertészet Korszerűsítése – gyógy- és fűszernövény termesztés fejlesztése
– Kertészet Korszerűsítése – gombaházak – hűtőházak létrehozására, meglévő gombaházak – hűtőházak korszerűsítése
– Borászat termékfejlesztésének és erőforrás-hatékonyságának támogatása
– Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése
– Diverzifikáció és mikrovállalkozás fejlesztése („Nagydiverz”)
– Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztései
– Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkeztetés fejlesztése
– Erdészeti technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására és piaci értékesítésére irányuló beruházások
– Helyi Akciócsoportok együttműködési tevékenységeinek előkészítése és megvalósítása
– Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság
Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása
– Együttműködések támogatása a REL és a helyi piacok kialakításáért, fejlesztéséért és promóciójáért (REL-VP)
– Jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházás
– Kertészet Korszerűsítése – kertészeti gépbeszerzés támogatása
– Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása
– Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása
– Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban
A segédletek az alábbi linken érhetőek el:
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/fooldal/-/journal_content/56/20182/6676322?refererPlid=20185&controlPanelCategory=current_site.content&fbclid=IwAR2GXK2ojEYtnBWopOJChlb8r_EiIJTcLikmhMgZA_Icc2O-RXgqfNtTAGk

Már 2019 januárjában megjelennek a pályázati felhívások, februártól lehet pályázni a Magyar Falu Program első 100%-os támogatású pályázatain 5000 fő alatti településeken. Az egyházi, valamint az önkormányzatok által üzemeltett közösségi terek felújításra és létrehozásra lehet pályázni elsőként majd. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta: a pályázati kiírások ütemezetten jelennek meg ebben az évben. Az önkormányzatokkal szemben nincs önerőelvárás, a finanszírozásnál pedig előnyt élveznek majd az alacsonyabb adóerő-képességű települések. Részletek és jelentkezés előminősítésre alább!
A pályázatok a Magyar Államkincstár bonyolítja le, a nyertesek rövid időn belül hozzájuthatnak a támogatási összeghez, és a pályázatok előfinanszírozottak lesznek. A falusi közszolgáltatások minőségének javítására 75 milliárd forint áll rendelkezésre. Mint mondta, 18 célterület jelöltek ki, a kedvezményezettek a helyi önkormányzatok és – két esetben – az egyházak lesznek.
Az üresen álló egyházi tulajdonú épületek – volt parókiák, plébániák, egyházi iskolák – felújítása mellett a programok szervezését, eszközvásárlást és a közösségi életet szervező személyek bérének és járulékának a költségeit is támogatják. Az egyházak pályázhatnak még temetők felújítására is.
Az önkormányzatok bölcsődék és óvodák létesítésre, felújítására, bővítésére, valamint orvoslakások építésére, orvosi rendelők felújítására vagy építésére, orvosi eszközök beszerzésére akár 100 millió forintos nagyságrendben is pályázhatnak.
A kormánybiztos szerint nagy érdeklődésre tarthat számot a belterületi utak és járdák felújítására szolgáló pályázatok.
A falu- és tanyagondnoki szolgálatok gépjármű-pályázataira 5 milliárd forint áll rendelkezésre, valamint 3 milliárd forint a falu- és tanyagondnokok bérezésére. A kormánybiztos elmondta, hogy tavaly év végén a kormány elfogadta a falusi útalap és a falusi közszolgáltatások minőségének javítását célzó kormányhatározatokat. Emlékeztetett arra, hogy a program intézkedéseire az idén legalább 150 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az ötezer lélekszám alatti települések életminőségének a javítására.
A falusi útalap keretében 50 milliárd forint jut idén, két szakaszban fognak megújulni alacsonyrendű utak, több mint 160 szakaszt újítanak fel 430 kilométer hosszan. Egyes munkálatok már márciusban megkezdődhetnek, a további útszakaszok felújítására legkésőbb ősz elején kerülhet sor. A kormány szándékai szerint 2020-ban 70-80 milliárd forint állhat majd rendelkezésre erre a célra. Ennek érdekében 2,5 milliárdos keretösszeget különít el idén a kormány ezeknek az útszakaszoknak a tervezésére – mondta Gyopáros Alpár.

A Magyar Falu Program alprogramok támogatási keretei részletesen a következőek:
– szolgálati lakás: 5 000 000 000 forint,
– bölcsődefejlesztés: 10 000 000 000 forint,
– óvodafejlesztés: 5 000 000 000 forint,
– óvodaudvar, illetve óvodai sport: 5 000 000 000 forint,
– orvosi rendelő, orvosi eszköz: 6 000 000 000 forint,
– orvosi ellátást segítő eszköz: 2 000 000 000 forint,
– polgármesteri hivatal felújítás: 2 000 000 000 forint,
– belterületi járdafelújítás anyagtámogatása, belterületi útfelújítás: 10 000 000 000 forint,
– sportparkok építése: 2 000 000 000 forint,
– temetőfejlesztés: 3 000 000 000 forint,
– eszközfejlesztés közterület karbantartására: 3 000 000 000 forint,
– falubusz (falugondnoki) program: 8 000 000 000 forint,
– helyi közösségi terek fejlesztése történelmi egyházak bevonásával – a helyi identitástudat erősítése: 7 000 000 000 forint,
– nemzeti és helyi identitástudat erősítése önkormányzatok és nemzeti kulturális intézmények bevonásával: 6 000 000 000 forint,
– okospontok kialakítása: 1 000 000 000 forint.

A felhívás tervezetek hamarosan elérhetőek, részletes tájékoztatásért jelentkezzen előminősítésre alább!
Forrás: MTI

A pályázati felhívás és segédletei az alábbi linken érhetőek el:
https://www.palyazat.gov.hu/kiegszlt-a-mezgazdasgi-termkek-rtknvelse-a-feldolgozsban-cm-felhvs-dokumentcija?fbclid=IwAR1eXzngz2SYJpdVxaZyu-XM1P_epRU7ouW-mEIw-o8YqSoKJTY38KRvL4M

Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy megjelentek a Tanyafejlesztési Program 2018. évi pályázatainak felhívásai, amelyek elérhetőek a kormány, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján.
A pályázati felhívásokban foglaltaknak megfelelően a nemzeti Tanyafejlesztési Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján 2019. január 28-án (hétfőn) reggel 8 órakor nyílik meg szerkesztésre és kitöltésre, a pályázatok véglegesítésére, egyúttal benyújtására 2019. február 4-e, 8 óra 00 perctől lesz lehetősége a pályázóknak 2019. február 11-e 24 óra 00 percig, vagy forráskimerülésig.
Forráskimerülés esetén – amennyiben a felhívásban meghatározott keretösszeg 300 %-át eléri a már benyújtott pályázatok támogatási igénye –, az Agrárminisztérium felfüggeszti a pályázat benyújtási időszakát. Ebben az esetben célterületenként külön közleményt tesz közzé a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján. Amennyiben az értékelés során megállapítható, hogy a benyújtott pályázatok támogatási igénye nem meríti ki a rendelkezésre álló keretet, az Agrárminisztérium újra megnyitja a benyújtási felületet.
(Agrárminisztérium)

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), mint Támogató (továbbiakban: Támogató) az Országos Hulladékgazdálkodási Terv céljainak megvalósítása érdekében nyilvános pályázati felhívást tett közzé önkormányzatok számára.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv adatai alapján az illegális hulladéklerakók száma meghaladhatja az 1000-et.
A pályázaton települési önkormányzatok indulhatnak, a rendelkezésre álló keretösszeg összesen legfeljebb 240.000.000 Ft. A támogatás egyszeri, vissza nem térítendő támogatásnak minősül, amelynek rendelkezésre bocsátása egy összegben, előfinanszírozással történik. A támogatás maximális intenzitása 100%, az egy pályázattal elnyerhető támogatás összege legalább 500.000,- Ft, legfeljebb 3.000.000,- Ft.
A megvalósítás során az elhagyott, vagy jogellenesen elhelyezett hulladékkal érintett terület(ek) teljes hulladékmentesítését kell elvégezni.
A pályázatok 2019.01. 28. – 2019. 02. 28. közötti időszakban nyújthatók be.

A Vidékfejlesztési Program beruházási típusú intézkedéseinek általános elszámolási útmutatójához kapcsolódóan ezúton is felhívjuk a Tisztelt Kedvezményezettek figyelmét a kifizetési igénylés alapos és valósághű elkészítésének fontosságára.
A kifizetési igénylésben támogatás csak olyan kiadásokra igényelhető, amelyek ténylegesen megvalósultak, és a hozzájuk kapcsolódó költségek igazoltan felmerültek, azaz valós költségek. A kifizetési igénylésnek és az ahhoz csatoltan benyújtott számláknak, kapcsolódó számlarészletezőknek, az építési/felmérési naplónak, a szállítóleveleknek, a tevékenység megvalósulását, illetve a költség felmerülését alátámasztó további dokumentumoknak egymással is megfeleltethetően, a valóságnak megfelelő adatokat kell tartalmazniuk és a megvalósult tevékenységre, kiadási tételre, költségtételre kell vonatkozniuk.
A kedvezményezettnek a kifizetési igénylésben nyilatkoznia kell arról, hogy a benyújtott kifizetési igényléshez kapcsolódó elszámolások alapbizonylatai valós és elszámolható költségeken alapulnak és a támogatott projekt kapcsán merültek fel, valamint a támogatás a támogatói okirat szerint vállalt, mérföldkövekhez rendelt ütemezésnek megfelelően került felhasználásra.
Ezzel összefüggésben az igénylés benyújtását megelőzően meg kell győződni arról, hogy a támogatói okirattal jóváhagyott projekt műszaki, szakmai tartalmában, költségvetésében, ütemezésében, vagy a projekthez kapcsolódó más adatokban időközben bekövetkezett változások az Irányító Hatóság felé a Magyar Államkincstáron (a továbbiakban: Kincstár) keresztül szabályszerűen bejelentésre kerülnek/kerültek.
Például, építés esetén
• a kifizetési igénylés keretében jelzésre kerül (csatolásra kerül a Módosított tételek indoklása, NYILATKOZAT AZ ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐR ELLENJEGYZÉSÉVEL, új vagy módosított árajánlatos tétel esetén 3 új árajánlat), ha az igénylésben elszámolni kívánt, egyes beépítésre került elemek (ajtó, ablak, tetőcserép, térburkolat, stb.) mérete/minősége/típusa megváltozott a tervezetthez képest, vagy
• önálló változás bejelentés keretében bejelentésre került a kifizetési igényléssel érintett projektelem műszaki, szakmai tartalmának esetleges csökkenése (a Módosított tételek indoklása, NYILATKOZAT AZ ÉPÍTÉSI MŰSZAKI ELLENŐR ELLENJEGYZÉSÉVEL, új vagy módosított árajánlatos tétel esetén 3 új árajánlat csatolásával).
Ezekben az esetekben különösen figyelni kell arra, hogy a kifizetési igénylésben a ténylegesen megvalósult költségtételre vonatkozó igazoló, alátámasztó dokumentumok kerüljenek benyújtásra és ne automatikusan a támogatási kérelemben tervezett tételek szerepeljenek a dokumentumokban.
Amennyiben a Kincstár, mint kifizető ügynökség által végzett helyszíni vizsgálat korábban már lezárt, a támogatás kifizetésével zárult kifizetési igénylésnél eltérést tár fel a helyszínen ellenőrzött beruházás és a dokumentumokban foglalt adatok között a támogatói okiratban jóváhagyott projekthez és/vagy a kifizetési igénylésben a támogatáshoz kapcsolódóan benyújtott dokumentumokhoz képest, akkor a Kincstárnak vizsgálnia kell, hogy az eltérésekkel összefüggésben megvalósult-e a támogatás jogosulatlan igénybevétele, ami szabálytalanság megállapítását vonhatja maga után.
Kérjük, hogy a fentiek szerint kellő körültekintéssel és gondossággal járjanak el a kifizetési igénylések benyújtásakor.
/MÁK/

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb 11 milliárd forint összegű támogatásról született döntés, amely mintegy 700 gazdálkodó fejlesztéseit szolgálja. Az Irányító Hatóság mostani döntésével együtt programban vállalt kötelezettség mértéke meghaladja a 100 százalékot.
A napokban megítélt támogatások közül az Irányító Hatóság első körben mintegy 750 millió forintról határozott, amely a szolidáris gazdálkodás és a közösség által támogatott mezőgazdaság megvalósítására, valamint a rövid ellátási láncok, helyi piacok kialakítására, fejlesztésére biztosít forrást. Emellett az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzésére első körben 177 millió forintról született döntés.
További 2 milliárd forint megítélt támogatás szolgálja az élelmiszeripari fejlesztések megvalósítását, újabb 2 milliárd az ültetvénytelepítést, több mint 1 milliárd a kisüzemek fejlesztését, valamint szintén 1 milliárd forint segíti az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó beruházásokat, illetve közel 800 millió forint járul hozzá a tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztéséhez.
A Vidékfejlesztési Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása folyamatos, így többek között a most megítélt 11 milliárd forintból források jutottak az állattartóknak, de újabb támogatás megítéléséről született döntés a településképet meghatározó épületek rekonstrukciójára, többfunkciós közösségi tér létrehozására, valamint a külterületi közutak fejlesztésére is.
Az Irányító Hatóság a Vidékfejlesztési Program meghirdetése óta összesen 175 ezer kérelem támogatásáról határozott több mint 1300 milliárd forint értékben.
(AM Sajtóiroda)

A Vidékfejlesztési Program keretében nyújtandó támogatás igénybevétele iránti kifizetési igényléssel kapcsolatos általános tájékoztatásról szóló 31/2018. (V.30.) Kincstár közlemény 3. számú melléklete (Nyilatkozat az építési műszaki ellenőr ellenjegyzésével) az alábbi ponttal egészült ki:
1. Nyilatkozat a támogatással érintett projekt megvalósításáról
mely során a kedvezményezett, a műszaki ellenőr ellenjegyzésével nyilatkozik arról, hogy a nyilatkozat alapján elszámolni kívánt projekt(rész) a támogatási kérelemben feltüntetett és a támogatói okirattal jóváhagyott építési és/vagy árajánlatos tételek szerint kerül(t) megvalósításra.
A kiegészítés miatt a 4. számú melléklet (Kitöltési útmutató) frissítésére is sor került.
A dokumentumok az alábbi linken érhetőek el:
https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/31-2018-v-30-szamu-kincstar-kozlemeny
A kedvezményezettnek a 3. számú mellékletben szereplő „Nyilatkozat az építési műszaki ellenőr ellenjegyzésével” elnevezésű nyilatkozatot minden építéshez kapcsolódó változás bejelentés vagy építéssel érintett kifizetési igénylés benyújtásakor csatolnia kell a változás bejelentés iránti kérelemhez, illetve a kifizetési igényléshez.

/MÁK/

Legalább 150 milliárd forintot fordít a kormány a Magyar falu program intézkedéseire már 2019-ben a vidék népességmegtartó erejének növelése érdekében – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Győr-Moson-Sopron megyei Vitnyéden.
Gulyás Gergely kiemelte: a kormány célja, hogy a vidéken, kistelepüléseken élő emberek életminősége a lehető legmagasabb legyen, a közszolgáltatások elérhetősége a legkisebb településeken is lényegesen javuljon. Ennek érdekében a kormány 150 milliárd forintot különít el a Magyar falu program három célterületére.
A miniszter elmondta: a közszolgáltatások fejlesztésére 75 milliárd, a vidéken maradást segítő “falusi csok” programra 25 milliárd, a mellékúthálózat fejlesztésére pedig további legalább 50 milliárd forintot fordít a kormány. Hozzátette, jelenleg is folynak a tárgyalások további 25 milliárd forintos kormányzati támogatásról, amelyet szintén útfejlesztésre fordíthatnak majd a kistelepülések.
A 150 milliárd forintos forrásból 25 milliárdot az útalapból finanszíroznak, 125 milliárdot pedig az általános tartalék terhére biztosít a kormány.
Gulyás Gergely közölte: ma Magyarország 3155 települése közül 2887 ötezer fő alatti. Ez azt jelenti, hogy a települések 90 százaléka ötezer lakosúnál kisebb falu vagy kisváros, és ezekben él a magyar lakosság csaknem egyharmada.
A “falusi csok” bevezetése a vidéken maradást segítő program lesz – mondta a miniszter. Hozzátette: a kormány a családügyi konzultáció végeredményét megvárva fog dönteni a családi otthonteremtési kezdemény (csok) kiterjesztéséről, amelyen belül külön kiemelt formát jelent majd a “falusi csok”.
A másik célterület a mellékúthálózat fejlesztése, amely a három és több számjegyű utakat érinti. Ott lehet a fejlesztéseknek része két számjegyű út is, ahol egy rövid szakasz megújítása a faluból munkára járók közlekedését szolgálja – jegyezte meg.
Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a közszolgáltatások fejlesztéseit sorolva elmondta: óvodák felújítására és bővítésére ötmilliárd, bölcsődei fejlesztésekre tízmilliárd, óvodai sporteszköz-beszerzésre és udvarfejlesztésre szintén ötmilliárd forint áll rendelkezésre.
Négymilliárd forintot fordíthatnak kistelepülési orvosi rendelők felújítására, további kétmilliárdot orvosi eszközpark beszerzésére, emellett ötmilliárdot a lakhatás biztosítására. A szolgálatilakás-programot olyan önkormányzatok számára hirdetik meg, ahol betöltetlen háziorvosi praxis van.
Ezen túlmenően, ahol arra szükség van, óvodai, bölcsődei, önkormányzati pénzügyes, jegyző és körzeti megbízottak számára kínálnak szolgálatilakás-lehetőséget a falvakban – tette hozzá.
Polgármesteri hivatalok felújítására kétmilliárd forintot, belterületi út- és járdafelújításra 8+2 milliárd forintot szánnak, hárommilliárd forintból pedig közterületek karbantartását szolgáló eszközök – traktor, fűnyíró, ágaprító, sövényvágó – beszerzésére nyílik lehetőség. Falvak egyházi és önkormányzati temetőinek komplex rendezésére hárommilliárd, sportparkok építésére két típusban kétmilliárd forintot biztosít a program a kormánybiztos tájékoztatása szerint.
A falu- és tanyagondnoki szolgálatok működtetésére nyolcmilliárdos támogatás áll rendelkezésre három célterületen: már működő szolgálatok elöregedett járműveinek cseréjére vagy számukra új busz vásárlására, illetve új szolgálat indításához gépjárműbeszerzésre.
Gyopáros Alpár hozzátette: a buszbeszerzés áfatartalmának kormányzati támogatásával lehetőség nyílik arra, hogy a falvak a lecserélt régi buszaikat határon túli, Kárpát-medencei magyar közösségeknek juttathassák el.
A kormánybiztos azt is elmondta – bár nem a program részeként -, hogy kezdeményezték a Pénzügyminisztériumnál a falu- és tanyagondnoki szolgálatok állami normatívájának emelését. A korábbi 2,5 millió forintos normatíva 600 ezer forinttal kiegészített összegét további egymillióval, 4,1 millió forintra növelnék, és a lélekszámi korlátot ezer főre emelnék.
Gyopáros Alpár elmondta: ott, ahol üresen álló egyházi tulajdonú épületek – volt parókiák, plébániák, egyházi iskolák – vannak, a felújításra, eszközvásárlásra és a működési költségek támogatására országosan hétmilliárd forint áll rendelkezésre. Ugyanilyen módon önkormányzati tulajdonú közösségi terek fejlesztését hatmilliárd forinttal támogatja a program.
A közszolgáltatási forrásokat 2019-ben több körben pályázati támogatás formájában írják ki, az önkormányzatokkal szemben nincs önerőelvárás, az előfinanszírozásnál pedig előnyt élveznek majd az alacsonyabb adóerő-képességű települések – mondta.
Gyopáros Alpár kiemelte: a Magyar falu program kidolgozása során falvakban élő vagy dolgozó szakemberekkel és öt önkormányzati érdekképviseleti szervezettel működtek együtt, országszerte huszonhét helyszínen több mint 2200 települési és civil szervezeti vezetővel konzultáltak.
Arról is beszélt: ezt nem egyéves intézkedésnek, hanem hosszú távú programnak szánják. Terveik szerint 2020-tól a falvak gazdaságélénkítésével, a közösségi közlekedés, a kiskereskedelmi ellátottság fejlesztésével is foglalkoznak. Arról is beszélt, hogy a Digitális jólét programnak köszönhetően minden háztartásnak lehetősége lesz szélessávú internetelérésre.
Forrás: MTI

A Magyar Közlöny 187. számában (2018. november 28.) megjelent a 2018. évi LXXXIII. törvény a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról.
A törvény több lépcsőben, 2018. november 29-én, 2019. január 1-jén, 2019. április 1-jén, 2019. április 18-án és 2020. január 1-jén lép hatályba.
A beruházókat, kivitelezőket, pályázókat érintő egyik legfontosabb változás az alábbi:
A Kbt. 5. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból – ide nem értve a pénzügyi eszközzel
kombinált vissza nem térítendő támogatásokat – megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás
lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy – az egyházi jogi
személyek kivételével –, amelynek beszerzését szolgáltatás megrendelés vagy árubeszerzés esetén legalább
az adott beszerzésre irányadó uniós közbeszerzési értékhatárt elérő összegben, építési beruházás esetén legalább
háromszázmillió forint összegben az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet vagy személy
közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés
a) a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásból,
b) egyedi munkahelyteremtési támogatásból,
c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,
d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,
e) vállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy
f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó
támogatásból
valósul meg.
A módosítást tartalmazó Magyar Közlöny az alábbi linken érhető el:
http://www.magyarkozlony.hu/…/9221559a485e76385…/megtekintes

Problémás az adószerkezet a hazai agráriumban, mivel bonyolult és átláthatatlan. A gazdálkodók körében rendkívül népszerű őstermelői igazolvány pedig túlnőtte eredeti célját. Ezzel szemben kihasználatlan területnek tűnik a családi gazdaság, amit sem cégjogi sem adójogi szempontból nem képes kezelni a közigazgatás. A tervek szerint egy átláthatóbb szerkezetben működő családi gazdaság 100 millió forint árbevételig adómentességet élvezhetne. A múlt heti Portfolio Agrárszektor konferencián ez a forró téma egy külön szekciót kapott.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) néhány hónapja online felmérést végzett a kamarai tagok körében, hogy muníciót szerezzen az őstermelés adózási és járulékfizetési szabályainak átalakításához. Rendkívül aktuális és izgalmas téma ez ma a mezőgazdasági vállalkozások körében, ezért is kapott külön szekciót az idei Agrárszektor konferencián. A beszélgetést Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyette moderálta, résztvevői voltak:
Cseh Tibor András, szakmai titkár, MAGOSZ
Cseszlai István, stratégiai igazgató, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Farkas Gábor, igazgató, PwC Magyarország
Juhász Anikó, helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója az adórendszer átalakítását célzó kamarai javaslatokat ismertette, amelyek jelenleg a pénzügymninisztériumi egyeztetés fázisában vannak. Az elképzelés szerint elsősorban az őstermelői tevékenység eredeti formáját erősítenék, hogy az otthoni, háztáji gazdálkodásban megtermelt árukat minél egyszerűbben adhassák el a termelők, és csak az vegye igénybe az ezzel járó adómentességet, akit valóban meg is illet.
Új vállalkozási formaként létrejönne a családi mezőgazdasági vállalkozás, amely jogi személyiséggel bírna. A cégbe bevihetők a különböző vagyontárgyak, a könyvelő egyszerűen készítheti el az adóbevallást, a bevétel pedig 100 millió forintig adómentes lenne. Egy megkötés lenne: férj és feleség nem alapíthat két családi mezőgazdasági vállalkozást, és egy személy ugyanazzal az eszközállománnyal ugyanazt a tevékenységet csak egyetlen működési formában végezheti. Ezzel elejét lehetne venni annak, hogy a családtagok egyszerre kft., egyéni vállalkozó és családi gazdálkodó formájában is működhessenek. A kamara javaslata szerint az átláthatóan működő családi mezőgazdasági vállalkozást 100 millió forint árbevételig adómentesség illetné meg, a bevételekbe az uniós támogatások nem számítanak bele.
A témában rendezett kerekasztal-beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy speciális, de a jelenleginél jóval egyszerűbb adózásra van szükség a mezőgazdaságban. Farkas Gábor, a PwC Magyarország igazgatója nem feltétlenül tartja működőképesnek azt a modellt, ami szimplán egy adott bevételszintig adómentessé teszi a működést. A szakember úgy véli, egyéb gazdasági célokat (pl. a gazdálkodó precíziós módszereket alkalmaz) is mellé kellene rendelni ennek a feltételnek. Farkas Gábor szerint nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a mezőgazdasági termelők számára számos egyéb adókedvezmény létezik (pl. az energiahatékonysági beruházások kapcsán), amit igénybe vehetnének, mégsem teszik.
A beszélgetés során jól kirajzolódott, hogy a családi gazdaságok létrehozása nem is feltétlenül adóügyi kérdés, az adózás csupán az egyik fontos eleme ennek. A MAGOSZ képviseletében megszólaló Cseh Tibor András szakmai titkár szerint lényeges, hogy ezzel a formával egy jogi-gazdasági egység jönne létre, ami az agráröröklés és a hitelképesség kérdéseire, vagy a társadalombiztosítási jogviszony igen érzékeny problémakörére is választ adhatna.
A beszélgetést moderáló Papp Gergely szerint a kamara legfőbb célja, hogy az adóreform semmiképpen ne érintse negatívan a gazdákat. A NAK szakmai főigazgató-helyettese elmondta: jelenleg az egyeztetések közepén tartanak, sok minden nem tisztázott még, rengeteg aspektust kell még figyelembe venniük. Így pl. nem tisztázott, hogy az unióban nem számít-e tiltott támogatásnak a javaslatuk. A legfőbb szempontjuk a gazdaságfehérítő hatás mellett az, hogy a végén a hazai mezőgazdasági termelők helyzete jobb legyen a jelenleginél, és a becsületesen adózók semmiképpen ne kerüljenek hátrányba. Amennyiben sikerül a megfelelő feltételekkel átvinni a javaslatot, akkor az új szabályozás 2020-tól lépne életbe. Cseszlai István tájékoztatása szerint a gazdálkodók számára viszonylag hosszabb, egyéves átmeneti időszak áll majd rendelkezésre, hogy megvitassák, kiszámolhassák és eldönthessék, melyik működési forma éri meg nekik a leginkább.
Forrás: https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/vege-az-adooptimalizalasnak-2020-tol-jon-a-csaladi-ceg.12081.html?fbclid=IwAR2lhBRgfoYjplUf6eab17I4Yx0LApz1JjQnyz0AK1J1ztzSVcdnEJZpOu8

A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázati felhívások kapcsán támogatói okirattal rendelkező kedvezményezettek által benyújtott időközi (vagyis nem utolsó/záró) kifizetési igénylések feldolgozása során számos esetben előfordul, hogy a hiánypótlást követően is marad a kifizetési igénylésben olyan hiányosság és/vagy hiba és/vagy ellentmondás, amelynek megoldása, illetve feloldása tekintetében a jogszabály által biztosított korlátozott további egyeztetési lehetőség – amellett, hogy akár jelentősen meghosszabbíthatja a kifizetési igénylés elbírálásának időtartamát, – nem vezet eredményre, ezért elutasításra kell, hogy kerüljön a kifizetési igénylés.
A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet /a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet/ 132. § (2) bekezdése értelmében „Időközi kifizetési igénylésnél vagy szakmai beszámolónál legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor hiánypótlásra.”
Tájékoztatjuk a Tisztelt Kedvezményezetteket, hogy ilyen esetben a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet I. mellékletének 143.3. bekezdése alapján az elutasított elszámoló bizonylatok támogatástartalmát a kedvezményezett egy következő időközi kifizetési igénylés összeállítása során újból igényelheti, ha a korábban nem teljesített hiánypótlási, illetve elutasítási indok ezt lehetővé teszi.
Jellemző példa a fentiekre, hogy a kedvezményezett nem tudta a hiánypótlást időben, megfelelően teljesíteni, és ha emiatt valamely számla, és/vagy más elszámoló bizonylat elutasításra kerül (ezáltal pedig az arra jutó támogatás nem kerül kifizetésre), a kedvezményezettnek lehetősége van a soron következő kifizetési igénylések bármelyikében, de legkésőbb a záró kifizetési igénylésben az érintett számlát és a kapcsolódó dokumentumokat ismételten benyújtani.
Ezzel ellentétben azonban, ha például a kifizetési igénylésben benyújtott kiadási tétel tekintetében a helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett a kifizetési igénylésben a támogatói okiratban jóváhagyottól eltérő olyan tétel elszámolását kezdeményezte, amely nem támogatható, akkor nincs lehetősége az érintett számla újabb kifizetési igénylésben való benyújtására.
A fentiek alapján tehát a kifizetési igénylés elutasítása nem eredményezi automatikusan a fejlesztés, a projekt ellehetetlenülését.
Erre tekintettel kérjük továbbá a Tisztelt Kedvezményezetteket, hogy ha azt észlelik, hogy a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak akár csak részben nem tudnak (határidőben) eleget tenni, vegyék fontolóra a hiányos kérelem visszavonása mellett a kifizetési igénylés megfelelő adattartalommal történő ismételt benyújtását. Mindez az ügyintézés és a kifizetés felgyorsítását eredményezi.
/MÁK/

Az érvényes őstermelői igazolványhoz szükséges következő évi értékesítési betétlap bármikor kérelmezhető, nem szükséges várni 2019. március 20-ig.
A gazdálkodó kizárólag érvényes őstermelői igazolvány birtokában minősül őstermelőnek. Az igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá tartozó értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos. Azaz a gazdálkodó, akkor minősül őstermelőnek, ha az igazolványhoz rendelkezik az adott évre szóló értékesítési betétlappal is.
Az értékesítési betétlap nem csak az adott évre, de a soron követkő két adóévre is kérelmezhető az igazolvány 5 éves hatályossági ideje alatt. Ezért ha még nem rendelkezik a 2019. évre szóló értékesítési betétlappal, úgy javasoljuk, hogy még idén, az ünnepek előtt érvényesítse őstermelői igazolványát a következő évre a folyamatos őstermelői jogviszony és a szabályos januári őstermelői értékesítés miatt.
A mezőgazdasági őstermelők értékesítésre vonatkozó legfontosabb szabályokról itt olvashatnak:
https://www.nak.hu/…/2214-tajekoztato-mezogazdasagi-osterme…
Az idei ügyintézéssel elkerülheti a 2019. január 1. és a március 20. közötti sorban állást is, ami az őstermelői igazolványok visszamenőleges érvényesítése miatt alakulhat ki.
Az értékesítési betétlapot az érvényes lakcímkártyán szereplő bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti megyében kérelmezheti a falugazdásztól.
A falugazdászok elérhetőségeiről itt tájékozódhatnak:
https://www.nak.hu/component/offices/items
Az ügyintézéshez szükséges a személyazonosság megállapítására alkalmas érvényes igazolvány és az őstermelői igazolvány is. Az őstermelőnek, közös igazolvány esetén az őstermelő családtagoknak is személyesen jelen kell lenniük az ügyintézés alkalmával. Amennyiben a személyes megjelenés nem biztosítható, úgy az őstermelő helyett eljáró személy képviseleti jogosultságát közokiratban foglalt meghatalmazással, vagy egészségügyi állapotra való tekintettel a kezelőorvos által kiállított igazolással és teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell igazolni.
Az őstermelői igazolvány érvényesítését, az értékesítési betétlap kiadását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara továbbra is díjmentesen végzi.
/NAK/

Jelen közlemény kiterjed a Vidékfejlesztési Program valamennyi felhívására, – a helyi felhívásokat is ideértve – mely lehetőséget biztosít forgalmi engedélyhez kötött mezőgazdasági jellegű közúti járművek (elsősorban erő- és munkagép) beszerzésére.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet vonatkozó szabályainak megfelelően valamennyi fent nevesített felhívás előírja, hogy „Gépberuházás esetén kizárólag olyan első üzembe helyezésű, a támogatási kérelem benyújtásának évétől számított legfeljebb két éve gyártott gépek, technológiai berendezések beszerzése és beépítése támogatható, amely a támogatható tevékenység megvalósítását szolgálja.”.

Az EMVA Irányító Hatóság ezúton kívánja felhívni a támogatást igénylők és a kedvezményezettek figyelmét arra, hogy annak igazolására, hogy ha egy külföldön vagy Magyarországon forgalomba helyezett jármű rendeltetésszerű használata csak a kedvezményezett tulajdonszerzését követően kezdődik meg, a Közlekedési Hatóságtól kérni kell a jármű műszaki adatlapján az üzemóra állásra vonatkozó adat rögzítését a megjegyzés rovatban. Támogatás kizárólag abban az esetben folyósítható, amennyiben az üzemóra számláló igazolt állása azt támasztja alá, hogy a jármű rendeltetésszerű használatbavétele a kedvezményezett általi tulajdonszerzést megelőzően még nem történt meg.

Az “EGYH-KCP-19 Egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása” előirányzat célja az egyházi közösségek hitéleti, kulturális, oktatási, közösségépítő és felzárkóztató tevékenységével szorosan összefüggő helyiségek felújításának, kialakításának illetve működtetésének támogatása.
Ezen célirányzat alapján támogathatóak a közösségi célú helyiségekben megvalósuló egyházi hitéleti, kulturális, oktatási, szociális, közösségépítő vagy vallásturisztikai rendezvények, táborok, kiállítások, programok, szolgáltatások. Ezen kívül támogathatók azok az egyházi ingatlan-felújítások, melyekben a helyi közösség hitéleti tevékenysége, valamint kulturális közösségépítő események valósulnak meg (pl. ifjúsági nevelés, szociális és gyermekvédelmi tevékenység, a család megtartó erejét szolgáló egyházi rendezvények, zenei, képző- és alkotóművészeti programok, képzések, hitéleti oktatás, nem iskolarendszerű képzések, szolgáltatások, felzárkóztató rendezvények).
Támogatható továbbá a határon túli és ott a magyarság megmaradását szolgáló egyházi közösségek projektjei: hitéleti, kulturális, oktatási, szociális és közösségépítő tevékenységek, továbbá közösségi programokat szolgáló helyiségek felújítása vagy kialakítása.
Az igénybejelentések közül prioritást élveznek az egyházi zarándoklatok, valamint az abban résztvevők számára létesített zarándokszállások felújítása, építése, továbbá a családi életre és életvédelemre felkészítő alkalmak és táborok, ezen kívül az igények elbírálása során előnyt jelent a felettes egyházi szerv ajánlása.
Az igényelhető támogatás minimális összege 200 000 Ft, a maximális összeg 5 millió Ft.
Az “EGYH-EOR-19 Egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások” előirányzat az egyházi hitéleti vagy közfeladat-ellátás helyéül szolgáló műemlék ingatlanok védelmét, felújítását, bővítését, valamint egyéb szükséges egyházi felújítási, építési beruházások támogatását szolgálja. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező kárpát-medencei egyházi műemlékek és a kárpát-medencei magyar egyházak nemzetmegtartó szerepének növelését célzó egyéb beruházások, felújítások támogatására.
A támogatás igényléséhez hazai igénylők esetében szükséges a felettes egyházi szerv ajánlása.
Az igényelhető támogatás minimális összege 1 millió Ft, a maximális összeg 15 millió Ft.
Mindkét előirányzat esetében támogatási igényt nyújthatnak be:
Egyházi jogi személyek, amelyek az egyházi szervezetk valamelyik GFO kódjával rendelkeznek (GFO kódok szerint: 551, 552, 555, 559)
Határon túli magyar ajkú egyházi jogi személyek
A pályázati felhívás két előirányzatára egy-egy darab egyedi igénybejelentést lehet benyújtani úgy, hogy a két kategóriában nem lehet ugyanaz a benyújtott kérelem tárgya.
Mindkét előirányzat esetében az igénybejelentések benyújtásának határideje: 2018. november 30.
A pályázati felhívás itt érhető el:
http://bgazrt.hu/tamogatasok/hazai_tamogatasok/egyhazi_tamogatasok/2019_evi_egyhazi_celu_tamogatasok/?fbclid=IwAR03Eh9E-W7yWyLv7dcG8_Rn-TJnMZHpp4fUutcBm8C2XPZwWUjHFKZyilg

Még az idén várható a második világháborús emlékművek és hadisírok felújítására, renoválására, helyreállítására pályázati felhívás megjelenése.
A pályázati program célja, hogy ily módon is ébren tartsa a második világháborúval kapcsolatos társadalmi emlékezetet, s ezáltal hozzájáruljon a közös értékeken, történelmen és kultúrán alapuló magyar és európai identitás erősítéséhez.
A felhívás keretében az elhanyagolt, a forráshiány miatt nem megfelelően gondozott II. világháborús emlékművek, hadisírok állagmegőrző karbantartására és felújítására van lehetőség.
A támogatási kérelmeket előreláthatólag megyei, megyei jogú városi, városi, települési önkormányzatok, civil szervezetek, közalapítványok, egyházak és egyházi jogi személyek nyújthatják be.
A támogatható tevékenységek előreláthatólag az alábbiak:
– II. világháborús emlékművek renoválása, a helyi emlékművek helyreállítása
– az emlékmű környezetének, talapzatának helyreállítása
Támogatás várhatóan az alábbi jogcímekre igényelhető:
– kivitelezési költségek;
– restaurálási költségek;
– szakértői díjak (művészettörténész, restaurátor, muzeológus, statikus és építész szakértők);
– tervezői díjak
/MNVH/

Tájékoztatjuk a Tisztelt Támogatást Igénylőket, hogy a közleményben felsorolt, Széchenyi 2020 keretében megjelent felhívások az alábbiak szerint változtak:
Amennyiben a Kedvezményezett létszámbővítés tekintetében vállalást tett, úgy annak nem a záró kifizetési kérelem benyújtásakor, hanem először a fenntartási időszak kezdetétől számított 12 hónap átlagában vagy – bizonyos felhívások esetében – annak letelte után kell igazoltan megvalósulnia.
Az agrár-beruházási felhívások kapcsán törlésre került a kritérium, miszerint az újonnan felvételre kerülő munkavállaló legutolsó bejelentett munkahelye nem lehet a támogatást igénylő kapcsolt vállalkozásának, partnervállalkozásának vagy természetes személy közeli hozzátartozójának többségi tulajdonában álló vállalkozásnak a megvalósítás helyszíne szerinti megyében működő telephelye.
Felhívjuk a Tisztelt Kedvezményezettek figyelmét arra, hogy a foglalkoztatotti létszámbővítésre tett vállalást projektenként kell teljesítenie a kedvezményezettnek, azaz a több támogatott projekt kapcsán tett vállalások összeadódnak.
Egyes felhívásokban a fentiek szerint módosított szabályozásoknak megfelelően változtak a műszaki, szakmai tartalomban, illetve az egyéb elvárásokban foglalt kritériumok, amelyekhez igazodnak a Támogatói Okirat és a Jogkövetkezmények című mellékletek is.
A VP2-4.1.4-16 azonosítószámú, A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című felhívás esetében módosult az „5.6. Az elszámolhatóság további feltételei” című fejezet 6. számú pontja, törlésre került, hogy „az első időközi kifizetési igényt legkésőbb a Támogatói Okirat kézbesítését követő naptól számított 6 hónapon belül be kell nyújtani.”
https://www.palyazat.gov.hu/mdosult-26-db-a-vidkfejlesztsi-program-keretben-megjelent-felhvs?fbclid=IwAR1ttHY-mQ0NDrM3rU-KgsnDzh1A-NlguezgkIfpXNuPlo1n3jdk3HhVvLA

2019-ben a kisebb civil szervezeteknek kétszázezer forintos egyszerűsített támogatást vezet be a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), a nagyobbaknál pedig összevonják a korábbi működési és szakmai célú támogatást – hangzott el Tatabányán, az Alap 2019-es változásait bemutató országos előadássorozat első állomásán. A kisebb szervezetek, a közösségekért helyi szinten tenni akaró egyesületek, alapítványok pályázatai a feltételeknek megfelelve a keret kimerüléséig gyakorlatilag automatikusan évi kétszázezer forint támogatást nyerhetnek el – mondta el Kecskés Péter, a Miniszterelnökség Civil és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője. Az előadó tájékoztatása szerint az egyszerűsített támogatásra csak nem országos hatókörű szervezetek pályázhatnak, amelyek két évre visszamenőleg rendelkeznek számviteli beszámolóval, és éves bevételük nem éri el az ötmillió forintot. A nagyobb civil kezdeményezések számára korábban szakmai és működési célú pályázat létezett két külön kiírással. Jövőre a két támogatási formát egyesítik, és a korábbi gyakorlatnak megfelelően kollégium dönt a pályázat sikeréről.

(MNVH)

A rendelkezésre álló vidékfejlesztési források mentén, összesen mintegy 63 milliárd forint keretösszeggel, három új pályázati felhívást jelentetett meg az Agrárminisztérium. A pályázati lehetőségek az élelmiszer-feldolgozás és a borászat, az ökológiai gazdálkodás, valamint a kiskérődző-tejágazat szerkezetátalakításának támogatását szolgálják.
A most megjelent felhívások közül újabb, mintegy 12 milliárd forint keretösszegű pályázati kiírással számolhatnak az ökológiai gazdálkodást folytatók. 2016-ban ezen a területen már születtek támogatói döntések, akkor az Irányító Hatóság közel 2200 kérelmet támogatott, 62 milliárd forint összegben.
A kiskérődző-tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásra mintegy 680 millió forintot csoportosított át a tárca, melynek célja a juh- és kecskeágazat helyzetbe hozása. Mindkét vidékfejlesztési pályázat esetében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. december 1-től nyílik lehetősége a gazdálkodóknak.
Az Agrárminisztérium az élelmiszeripar és a borászat számára is megjelentetett egy újabb, 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot, ami a mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló beruházások sikeres megvalósítását szolgálja. Az Irányító Hatóság a korábban megjelent vidékfejlesztési pályázatok keretében már közel 150 milliárd forint támogatás megítéléséről döntött az ágazati szereplők részére. A Vidékfejlesztési Program napokban megjelent új élelmiszeripari pályázatára 2019. január 2-től nyújthatók be a támogatási kérelmek.
A pályázati felhívások részleteiről ezen az oldalon tájékozódhatnak az érintettek.
(AM Sajtóiroda)

A pályázat célja a biológiai sokféleség fenntartása és növelése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédőszerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, és az élelmiszerbiztonság garantálása.
A pályázati felhívásra támogatási kérelmet az aktív mezőgazdasági termelők nyújthatnak be, a támogatás feltétele az ökológiai gazdálkodás minősítési előírásainak megfelelő gazdálkodás folytatása a kötelezettségvállalás 5 éves időtartama alatt az átállás alatt levő és az átállt területeknél egyaránt.
Az elnyerhető támogatás összege a következőképpen alakul:
Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés esetén a támogatás összege:
Szántóföld: 242 euró/ha/év
Zöldség: 516 euró/ha/év
Almafélék: 1040 euró/ha/év
Szőlő: 873 euró/ha/év
Egyéb gyümölcs: 734 euró/ha/év
Gyepgazdálkodás: – ha a legeltetés legalább 0,3 ÁE/ha/év – 147 euró/ha/év
Ökológiai gazdálkodás fenntartása esetén a támogatás összege:
Szántóföld: 172 euró/ha/év
Zöldség: 366 euró/ha/év
Almafélék: 802 euró/ha/év
Szőlő: 674 euró/ha/év
Egyéb gyümölcs: 568 euró/ha/év
Gyepgazdálkodás: – ha a legeltetés legalább 0,3 ÁE/ha/év – 147 euró/ha/év
A támogatási kérelmek elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül történő benyújtására 2018. december 1. és 2018. december 31. között van lehetőség.
A pályázati felhívás tervezete itt érhető el:
https://www.palyazat.gov.hu/node/68859?fbclid=IwAR36ku_-PX6zHk6LkBMPo8EiDMrcZvYuFSe9aSXuZiwvx4f7owEf0jcxwjU

Október 16-ával elindul a 2018. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó, közvetlen támogatási jogcímeket érintő előlegek kifizetése.
2018-ban 172 ezret meghaladó számú egységes kérelem érkezett be közel 5 millió hektár mezőgazdasági területre. Az elmúlt évek gyakorlata alapján a közvetlen támogatásokat érintően idén is sor kerül előlegfizetésre. Az Európai Központi Bank által közreadott, 2018. szeptember 28-i hivatalos árfolyam 324,37 forint/euró, ennek alapján kerültek meghatározásra a 2018. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó hazai támogatási összegek és kezdődhet meg az előlegfizetés.
A kifizetések tekintetében fő prioritás, hogy minél több termelő részesülhessen a közvetlen támogatásokat érintő előrehozott kifizetésben és az minden olyan jogcímen elinduljon, ahol lehetséges. Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzéseket követően, valamint a kérelmeket érintő kockázatkezelési gyakorlat eredményei függvényében kezdi meg a Magyar Államkincstár a problémamentes kérelmek esetében az előleg utalását.
A 2018. évi kérelmek után fizethető alaptámogatás (SAPS) – zöldítés nélküli – számított előzetes összege 47 862,44 forint/hektár, a jogosult és hibátlanul igénylő gazdálkodók ennek 50%-a körüli támogatási előleggel számolhatnak. A zöldítési jogcím tekintetében a szabályrendszer ellenőrzése az Európai Bizottság döntése értelmében bonyolultabbá vált, és nagyobb adminisztratív terhet is jelent a gazdák számára. Annak érdekében, hogy a gazdák ne lássák kárát az előírások végrehajtásának, és ne kelljen később a Bizottság utasítása alapján visszakövetelni a már kifizetett támogatásokat, hosszabb ellenőrzési folyamatra van szükség. A megnövekedett ellenőrzési feladatok végrehajtását követően a zöldítési kifizetések nagy ütemben indulnak majd meg.
Az egyes ágazati támogatások közül a termeléshez kötött anyajuh és tejhasznú tehéntámogatás mellett a fiatal mezőgazdasági termelőket és a kistermelőket érintő célzott jogcím esetében is megindul a kifizetés 2018-ban. A gyümölcstermesztőket érintő idei negatív piaci helyzetre való tekintettel a Magyar Államkincstár mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyümölcstermesztéshez kapcsolódóan is sor kerülhessen előrehozott kifizetésre a termeléshez kötött támogatás tekintetében.
Az előlegfizetésre legkésőbb november végéig van lehetőség, utána a részfizetések kezdődnek meg. Ezen túl – fő szabály szerint – a 2018. évi egységes kérelmek után járó támogatásokat 2019. első félévének végéig kell a Magyar Államkincstárnak megítélnie és kifizetnie.
A közvetlen támogatásokon túlmenően megkezdődik az átmeneti nemzeti támogatások (ÁNT) közül a tej, a hízottbika, a szarvasmarha extenzifikációs valamint a termeléshez kötött anyajuh jogcímek kifizetése. Az idei kedvezőtlen időjárás okozta gyenge terméseredmények miatti veszteségek hatásainak enyhítése érdekében a dohány termesztők számára az év végéig a 2019. évi történelmi bázis alapján számított támogatás egy része előrehozott módon kerül kifizetésre.
(AM Sajtóiroda)

Az Agrárminisztérium számára kiemelt jelentőségű a vidéki térségben található munkahelyek megőrzése, amelyek biztos megélhetést jelentenek, valamint helyben maradásra ösztönzik a mezőgazdaságból élő lakosságot. A LEADER program keretében hozzáférhető támogatások is ezt a célt szolgálják – jelentette ki Farkas Sándor parlamenti államtitkár az erdélyi Mezőpetriben tartott Leader Napok rendezvényen.
A vidéki térségek az ott élők számára garantálják az életfeltételeket, valamint olyan – mással nem helyettesíthető – szolgáltatásokat biztosítanak, amelyek az egész társadalom számára biztonságos élelmiszerellátást, jó környezetminőséget, természeti erőforrásokat és értékeket, regenerációs és rekreációs lehetőséget kínálnak. A vidék sikereinek a társadalom minden tagja részese – mondta Farkas Sándor.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a közösség által vezérelt helyi fejlesztési programokra, azaz a LEADER-ekre. Ezen programok az innovatív megközelítésekre épülő, fenntartható vidékfejlesztés megvalósítására fókuszálnak. A természeti erőforrások és értékek megőrzése, az azokkal való felelős, fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése, az épített és a természeti környezet védelme a XXI. században egyre inkább felértékelődő, egymással szorosan összefüggő, nemzetbiztonsági jelentőségű stratégiai feladat.
A Mezőpetriben tartott esemény – amelyen számos vállalkozó, mezőgazdasági termelő mellett a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek képviselői vettek részt – célja a Leader Program népszerűsítése, a megvalósított pályázatok bemutatása, a helyi szereplők térségen kívüli kapcsolatrendszerének és a nemzetközi tudásmegosztásban megszerezhető készségeinek fejlesztése.
(AM Sajtóiroda)

Az okosfalvak-szemlélet segíthet megállítani a vidék elöregedését és ezzel együtt az elvándorlást, illetve javíthatja a falvak szolgáltatásainak színvonalát, valamint újraértelmezheti a vidékfejlesztést. Az EB ez irányú programjáról tanácskoztak Gödöllőn Phil Hogan részvételével.

Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája és az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete Okosfalvak elnevezéssel tartott szakmai konferenciát október 8-án hétfőn Gödöllőn. A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottság tagja, a konferencia házigazdája felidézte, hogy még 2015-ben nyújtotta be az Európai Parlamentnek (EP) és az Európai Bizottságnak (EB) azt az egyéni kezdeményezést, amely az európai ökoszociális falvak kialakítását kezdeményezte, és az okosfalvak koncepciója 2017-ben az EB támogatását is elnyerte.
Az EP-képviselő elmondta, a kezdeményezés célja az volt, hogy a kisebb városok és falvak is használni tudják a mindennapokban a technika legújabb vívmányait és ezáltal javulhasson az ott élők életminősége. Szanyi Tibor közölte: a program a keretépítés módszerével fog működni, ami azt jelenti, hogy a régiók, tagországok töltik fel működő tartalommal a megtervezett kereteket, amihez elveket, együttműködéseket és anyagi forrásokat fog biztosítani az Európai Parlament és az Európai Bizottság. Kitért arra is, hogy az előkészítési szakaszra az EP 800 ezer eurót biztosított az EB-nek, az alapfeladatok ellátásra pedig további 3,3 millió eurót, majd a későbbi tervek szerint még 8 millió euró forrással támogatja a projektet.
Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a nagyvárosokba sokkal erőteljesebben jutnak források, mint a kisebb városokba, falvakba, ezért az Okosfalvak-programon keresztül az Európai Unió azt szeretné előmozdítani, hogy forrásokat lehessen juttatni azoknak a településeknek, amelyek a jelenkor infrastrukturális előnyeihez nem, vagy csak korlátozva férnek hozzá.
Az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája megfogalmazásában az Okosfalvak-program a városon kívüli települések életminőségét igyekszik javítani elsősorban a gazdaság, az oktatás, az energiagazdálkodás, a digitalizáció, a mobilitás és az egészségügy területein, oly módon, hogy a vidéki lakosság számára magas szintű technológiai és szociális környezetet teremtsenek. Az okosfalvak-szemlélet segíthet megállítani a vidék elöregedését és ezzel együtt az elvándorlást, illetve javíthatja a falvak szolgáltatásainak színvonalát, valamint újraértelmezheti a vidékfejlesztést.
A konferencián Dr. Csatári Bálint, az MTA emeritus kutatója, geográfus adott elő a „A magyar vidék jövőbeli lehetőségei és az okos falu tervek” címmel. Ezt követően Szanyi Tibor és Franc Bogovič EP-képviselők, Phil Hogan uniós biztos és Navracsics Tibor, oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos részvételével tartottak párbeszédet a polgárokkal az okosfalvak témában. Délután „A Közös Agrárpolitika és az okosfalvak jövője” címmel az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának képviseletében Stefan Ostergard Jensen tartott prezentációt, majd Paul Soto, az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (European Network for Rural Development) munkatársa beszélt az okosfalvak gyakorlati megvalósításáról. A programot Olivier Chartier zárta, aki az ECORYS képviseletében osztotta meg tapasztalatait az okosfalvak első kísérleti projektjének eredményeiről.

(MTI)

147 millió forintos Európai Uniós forrásból készít klímaakcióterveket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat.
A megye 229 településének készülhet el 2019-ig az úgynevezett SECAP dokumentuma, amely több támogatás pályázati feltétele lesz 2020 után. A pályázat 2019 novemberében zárul, így valamennyivel több mint egy év áll rendelkezésre a klímaakciótervek elkészítésére.
http://kolcseytv.hu/klimaakcioterveket-keszit-a-megyei-onkormanyzat/

ePAR adatbeépítés miatt az MVH elektronikus felületei (Egységes Kérelem, MKR) 2018. szeptember 17. és 30. csak korlátozottan érhetők el.
Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a 2018. évi egységes kérelmek feldolgozása során, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer legfrissebb adatainak beépítési folyamatában, a kérelmében megadott egyes táblák az eredetileg megjelölt fizikai blokkhoz képest új blokkba kerülnek áthelyezésre, továbbá egyes esetekben a kérelemben megadott tábla több résztáblára válhat szét, melyek különböző azonosítójú blokkokban lesznek megtalálhatóak.
Az érintett táblák új blokkhoz történő rendelésének technikai folyamata várhatóan 2018. szeptember 17. és 30. között valósul meg, ezért ebben az időtartamban az Egységes Kérelem beadófelület csak korlátozottan érhető el. A feladat végrehajtásával járó kellemetlenségért szíves megértésüket kérjük.

A szakmai tapasztalatok és a felmerült egyéb módosítási igények alapján 2018 szeptemberében módosításra került a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet. A támogatást igénylőket és a kedvezményezetteket érintő legfontosabb módosítások a következők:
Részletek itt:

Több mint 700 magyarországi panzió és szálloda nyert költségvetési támogatást szálláshelyfejlesztésre – jelentette be Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, aki hétfőn hirdette ki a Kisfaludy-program keretében szálláshelyfejlesztésre meghirdetett pályázatok eredményét.
Guller Zoltán elmondta, hogy a vissza nem térítendő, hazai forrásból nyújtott támogatások célja, hogy a turizmus, vendéglátás továbbra is a magyar gazdaság húzóágazata legyen. Hozzátette, hogy több mint 1500 pályázat érkezett, ezért megemelték a támogatási keretet.
Ismertetése szerint a következő két évben több mint 80 milliárd forintból fejlesztik a szálláshelyeket. Országszerte a vidéki panziók több mint kétharmada – több mint 700 panzió – újul meg, és emellett a három kiemelt turisztikai térségben, a balatoniban, a soproniban és a tokajiban 16 szállodafejlesztés lesz, és 27 új szálláshely is létrejön az országban.
Guller Zoltán elmondta, hogy a 2017-ben indított Kisfaludy-program keretében 2030-ig 300 milliárd forintot használhatnak fel a projektekre, a mostani eredményhirdetés az első ütem zárása. Megemlítette azt is, a Magyar Fejlesztési Bank Kisfaludy-hitelkonstrukciója kedvező kamatokkal segíti a beruházások finanszírozását.
Farkas Dávid, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese a fejlesztések elsődleges céljának nevezte, hogy a turizmus nemzetgazdasági hozzájárulása 2030-ra a GDP 16 százaléka legyen, és a vendégéjszakák száma az országban 50 millióra bővüljön.
A sajtótájékoztató végén Guller Zoltán a pilisszentkereszti Kislugas Panzió és Vendéglő vezetőjének átadta az elnyert pályázatról szóló támogatói levelet.
(MTI)

Halegészségügyi kiadvány segíti ezentúl a haltermelő gazdaságok munkáját.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) a haltermelőknek és a horgászszervezeteknek állította össze a kiadványt. A kézikönyv segítségével felismerhetőek az egyes halakat érintő megbetegedések, valamint fontos információkat tartalmaz a megelőzéssel, védekezéssel és gyógykezeléssel kapcsolatban – írja a Magyar Idők.
Az agrárkamara tájékoztatása szerint mintegy 24 ezer hektár a halastavak területe, emellett a horgászatilag hasznosított természetes vízterület 140-145 ezer hektár. A hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek évente közel 25 ezer tonna halat termelnek, amelyből mintegy 17 ezer tonna az étkezési célú. Ennek jelentős része exportra kerül, a magyar hal ugyanis igencsak keresett a nemzetközi piacon.
Itthon is egyre több hal fogy, és noha a mennyiség évről évre emelkedik, a magyarok az európai uniós átlaghoz képest még így is kevés halat fogyasztanak. A növekvő fogyasztást erősítette az is, hogy január elsejétől a halhús forgalmi adója öt százalékra csökkent. A várakozások szerint az idén tíz százalékkal több halat vásárolnak a magyarok, mint korábban.
Magyarország a második legnagyobb pontytermelő Európában, emellett a főként intenzív telepeken nevelt afrikai harcsa tenyésztésében is előkelő helyen szerepel. – A halászat olyan ágazat, amely teljesítményével, a biológiai környezet megóvásával és gondozásával, vidéki munkahelyek megőrzésével jó befektetés az országnak – hívta fel a figyelmet a köztestület.
A NAK és a Ma-Hal szorosan együttműködik annak érdekében, hogy a termelést korszerű technológiák alkalmazásával, biztonságos, tervezhető keretek között, a hatályos állategészségügyi szabályok szigorú betartásával tudják a magyar termelők megvalósítani.
A két szervezet ennek érdekében a napokban az ország számos pontján tart halegészségügyi fórumokat a termelőknek és horgászszervezeteknek. Az első találkozó csütörtökön Szarvason volt, ezt a Sáregresre szervezett fórum követi majd szeptember 12-én.
agrotrend.hu / magyaridok.hu

A Magyar Közlönyben 2018. július 25-én jelent meg az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló törvény (2018. évi XLI. törvény). A törvény több agrárvonatkozású módosítást is tartalmaz.

Az alábbiakban összefoglaljuk a módosító csomag legfontosabb elemeit.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása (Áfa tv.)
A módosítás eredményeképpen az ESL és az UHT tejek az 5%-os áfa kulcs alá sorolódnak át.
Az adminisztratív teher enyhítése érdekében megszűnik az a kötelezettséget, hogy a befogadott számlákról akkor is kell adatot szolgáltatni, ha az adott számlában áthárított adó összege nem éri el ugyan az adatszolgáltatáshoz szükséges értékhatárt, azonban az adóalany ugyanazon partnertől egy adóbevallási időszak keretében fogadott be több olyan számlát, amelyek alapján levonási jogot gyakorol, és az ezekben áthárított adó összege már eléri az adatszolgáltatással érintett értékhatárt.
A fentieken túl több helyen módosulnak az Áfa törvény mellékletei a VTSZ és az SZJ számok állapotrögzítőjének változása miatt. Azonban ezen módosítások csak technikai jellegűek, a szabályozás tartalmában változatlan marad.
A fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XLIX. törvény módosítása
A törvény hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely a gabonatermékek fordított adózására vonatkozó rendelkezéseket 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezné. Ennek értelmében a gabonatermékek esetén a fordított adózást 2018. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
A módosítás értelmében nem minősül szabálytalanságnak, ha valaki a készletfelvétel során az elszámolható mértéken felül állapít meg és jelent be a hatóság felé hiányt. Ebben az esetben a jövedéki adó megfizetésén túl jövedéki bírságot nem kellene fizetni. A visszaélések teljes körének lefedése érdekében szabálytalanságnak minősül az adózatlan jövedéki termék adóraktáron kívüli tárolásán túl a termék szállítása is azáltal, hogy a rendelkezés szabálytalanságként a birtoklást határozza meg.
Az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja, azaz a szabadforgalomba bocsátásnak a készlethiány bejelentésének időpontja számít. Adófizetésre a bejelentő kötelezett.
A módosítás megszünteti továbbá a kötelező hatósági jelenlétet az adóraktár engedélyesének, a felhasználói engedélyesnek és a jövedéki engedélyesnek az éves készletfelvételénél. A hatóság az előzetes bejelentési kötelezettség alapján, az adott gazdálkodó tevékenységének jövedéki kockázatát figyelembe véve dönt a jelenlétről. A módosítás emellett egyértelműen szabályozza, hogy az éves készletfelvétel milyen időtartományban végezhető el, és ha a készletfelvétel ténylegesen nem a tárgyidőszak utolsó napján történik, hogyan kell azt elvégezni.
Módosulnak a külföldön történő felhelyezés céljából belföldről kivitt zárjegyek visszahozatali szabályai is a visszahozatal határidejének egységesítésével (3 és 6 hónap helyett egységes szabállyal a 6 hónapot követő első készletfelvételig) és a szabály be nem tartása jogkövetkezményeinek egyértelműsítésével. A módosítás alapján meg kell szüntetni a lefoglalást, ha az eszközt a jogsértés elkövetéséhez használták, de nem az elkövető tulajdonában áll és az tulajdonosnak nem volt tudomása a jogsértésről. Másrészt meg kell semmisíteni a lefoglalt dolgot, ha birtoklása jogszabályba ütközik. Az ismeretlen személyek által elkövetett jogsértések esetén lefoglalt dolgot el kell kobozni.
Az üzletzárás szabályai is módosulnak. Ennek értelmében erre akkor kerülhet sor, ha az alkoholterméket vagy dohánygyártmányt zárjegy nélkül értékesítik, valamint ha a jövedéki termék birtokosa a jövedéki termék eredetét nem tudja igazolni. Üzletzárásra nem kerülhet sor, ha jövedéki termékenként 10 liter mennyiségnél kisebb mennyiség eredetét nem tudja a kiskereskedő igazolni, azaz kevesebb, mint 10 liter sörét, 10 liter alkoholtermékét, stb. Az áfa szabályozással való nagyobb fokú összhang megteremtése érdekében a módosítás a folyamatos teljesítésű (időszaki elszámolású) ügyletek esetében lehetőséget biztosít a korrekciós bizonylat kézhezvételéhez igazodó adóelszámolásra.
A módosítás egyértelműsíti továbbá, hogy hogy az egyszerűsített adóraktárakra nem alkalmazandó a naptári év végi vagy üzleti év mérlegfordulónapi köztelező készletfelvételi szabály.

A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása
A javaslat 2018. január 1-jei időpontban határozza meg a kereskedelmi vámtarifa besorolási rendjének alkalmazása során irányadó állapotrögzítőt.
A javaslat szerint megszűnik az egészségmegőrző program költségével való adócsökkentés lehetősége. Ezzel összefüggésben a javaslat módosítja az egészségmegőrző program Neta tv. szerinti definícióját is. A javaslat szerint 2019-től kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv egészséges étkezés, életmód, sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló tevékenysége, akciója, programja minősülhet egészségmegőrző programnak.
A témában az Európai Bizottsággal folytatott jogvita lezárása érdekében a módosítás célja az, hogy a Neta tv. az Európai Bizottság fenntartásai nélkül adóztassa a továbbiakban is az egészségre ártalmas alkoholos italokat. Eszerint a jövőben a jövedéki adótörvény szerinti alkoholtermékek minősülnek adóköteles alkoholos italnak.
A továbbiakban sem keletkezik adókötelezettség azon alkoholtermékek után, melyek – felhasználásukra tekintettel – mentesülnek a jövedéki adófizetési kötelezettség alól (ilyenek például a gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, bizonyos élelmiszerek, csokoládék, vegyipari és kozmetikai termékek, illetve más, nem emberi fogyasztásra szolgáló termékek előállításához használt alkoholtermékek). Az előzőeken túl a törvény továbbra is rögzíti, hogy az alkoholos frissítő nem minősül alkoholos italnak. Az előbbieken túl a módosítás hatályon kívül helyezi a gyógynövény, a gyógynövényes ital, a gyümölcspárlat definícióit, lévén, hogy e termékek külön nevesítése feleslegessé válik az alkoholos italok újragondolt adóztatása mellett.
Módosulnak az adómértékek is: ez valamennyi adóköteles termék esetén mintegy 20%-al nő. Előirányozza továbbá az üdítőitalok adómértékének növelését: a fogyasztásra kész állapotban árult üdítőitalok 7 Ft/l adómértékét 15 Ft/l mértékre, míg a szörpökét 200 Ft/l adómértékről 240 Ft/l mértékre növeli.

Egyebek
A fentieken túl a módosítás tartalmazza az őstermelői terméknek minősülő termékek vámtarifaszámának frissítését, és további technikai jellegű módosításokat a VTSZ és SZJ számok állapotrögzítőjének változása miatt.
A kihirdetett javaslat további rendelkezéseket tartalmaz a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatására: az őket alkalmazó vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló mentesül a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól és a foglalkoztató mentesül az e jogviszonyra őt terhelő a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnőhet.
Az egyszerűsítés jegyében öt adófajta is megszűnik. A magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő 75%-os különadót már idén sem kell megfizetni.A baleseti adó a biztosítási adóba, és az eho (egészségügyi hozzájárulás) pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad. E mellett egyszerűsödik a cafetéria-rendszer is.
Az egyszerűsítések a magánszemélyek nyilatkozattételi és bevallási kötelezettségét is érintik. Egyrészt lehetővé válik, hogy az Ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek az adóelőleg megállapításához szükséges nyilatkozataikat (pl: családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény) egy erre a célra létrehozott online felületen tegyék meg. A nyilatkozatokat a NAV a kifizetők felé továbbítja a magánszemély rendelkezése alapján. Másrészt 2019-től az egyéni vállalkozók számára is elkészíti az adóhatóság a bevallási tervezetet, melyet a vállalkozók a vállalkozásukhoz kapcsolódó, adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal egészíthetnek ki. Ezzel összefüggésben az egyéni vállalkozók bevallási határideje is az adóévet követő május 20-ára tolódik ki.
A jogszabály itt tekinthető meg.

(NAK)

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb, mintegy félmilliárd forint odaítéléséről döntött az Irányító Hatóság, amely a tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztését, valamint az ott élők helyben maradását kívánja előmozdítani.
A kormány kiemelt feladatának tekinti az olyan kisléptékű infrastruktúra fejlesztések támogatását, amelyek a helyi gazdaság fejlesztése mellett az energiahatékonyság növeléséhez, valamint a tanyás térségekben élők életminőségének javításához is hozzájárulnak.
A tanyák infrastrukturális fejlesztését célzó, mintegy 8 milliárd forint keretösszegű vidékfejlesztési pályázaton született döntésnek köszönhetően, első körben 65 kérelem részesülhet, összesen közel félmilliárd forint támogatásban. A tanyás térségben élő természetes személyek – 95 százalékos támogatási intenzitás mellett – maximum 6,2 millió forintot, míg a vidéki önkormányzatok legfeljebb 50 millió forintot fordíthatnak a tanyák villamos energia, és vízellátási rendszerének fejlesztésére, valamint a szennyvízkezelés modernizálására.
A pályázat a most meghozott döntésekkel még nem zárult le, így a nyertes kérelmek száma és a támogatási összeg – a folyamatban lévő értékelések lezárásával – a közeljövőben tovább emelkedik majd. Fontos továbbá, hogy a felhívás jelenleg is nyitott, a támogatási kérelmek a rendelkezésre álló forrás függvényében 2019. április 4-ig benyújthatók.
A pályázati kiírás továbbra is elérhető a https://www.palyazat.gov.hu/videkfejlesztesi_tamogatasok oldalon.
(AM Sajtóiroda)

Hazánk legnagyobb térség- és vidékfejlesztési projektje lehet a Modern Falvak és Kisvárosok Program, amelynek alapkoncepciója várhatóan az év végéig a kormány elé kerül, s amelynek elkészítését széles szakmai konzultáció előzi meg. A program kidolgozására az egyeztetések Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos vezetésével ma kezdődtek meg.
A ciklusokon átívelő program a vidéki települések tényleges problémáit tárja fel, reagál azokra, a szakmai konzultáció célja pedig az, hogy az egész vidék a program nyertese legyen. Gyopáros Alpár kormánybiztos ma fogadta Schmidt Jenőt, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét, Fehérvári Tamást, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét, Seszták Oszkárt, a szövetség tagját, Szabó Gellértet, a Magyar Faluszövetség elnökét, Illés Györgyöt, a szövetség alelnökét, és Nagy Sándort, a Kisvárosi Szövetség alelnökét. A meghívottakkal a kormánybiztos a tervezetről egyeztetett.
Fontos, hogy egységes álláspontra jussanak a településekkel, azok vezetőivel, az érdekvédelmi szervezetekkel, valamint az érintett településen élőkkel, annak érdekében, hogy a lakosság hosszútávon a saját bőrén is érezze az eredményeket – hangsúlyozta Gyopáros Alpár.
A mai megbeszélésen vendégül látott szervezetek vezetői partnerséget ajánlottak a közös munkához. A kormánybiztos jelezte, hogy a program első, tényleges támogatásait legkésőbb a 2020-as költségvetésben szeretnék realizálni, de némely programelemeknél akár korábbi eredmények is elképzelhetők. Gyopáros Alpár megköszönte a szervezetek aktivitását és mindenkit arra biztatott, hogy éljen a véleményformálás lehetőségével a vidéki emberek hosszútávú, perspektivikus céljainak megfogalmazása érdekében.
(Miniszterelnökség)

Júniusban újabb 17 pályázati felhívás esetében, 634 kérelem támogatásáról született döntés több mint 21 milliárd forint értékben a Vidékfejlesztési programban – mondta Kis Miklós, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Az államtitkár kiemelte, hogy az új döntésekkel együtt 1258 milliárd forintra nőtt a program kötelezettségvállalása, ami a teljes keret 97 százaléka.
Közölte: az Agrárminisztérium döntött arról, hogy a fel nem használt forrásokból idén mintegy 50 milliárd forintos kerettel újabb pályázati lehetőséget nyit az élelmiszer-feldolgozás és a borászat támogatására. Emellett a tárca újabb 15-20 milliárd forint összegű felhívást hirdet az ökológiai gazdálkodást folytatók számára is.
Szólt arról is, hogy döntöttek a helyi piacok és a közétkeztetés fejlesztésére beérkezett pályázatokról. A felhívás keretösszege 12,6 milliárd forint, amelyre 783 kérelem érkezett be, közel 20 milliárd forintos igénnyel. Az irányító hatóság eddig 336 kérelmet támogatott, mintegy 7,8 milliárd forint értékben. Ennek köszönhetően helyi termelői piacok vagy vásárterek kialakítása, illetve közkonyhák fejlesztése valósulhat meg – mondta.
Kifejtette, emellett újabb 84 pályázó kérelmét támogatták, akik főleg falusi turizmus fejlesztésére több mint 3,3 milliárd forint támogatást fordíthatnak.
Közölte, az élelmiszeripari beruházásokat újabb 2 milliárd forint szolgálja, az állattartó telepek korszerűsítésére újabb 13 kérelem részesült mintegy 1,7 milliárd forint támogatásban.
Arról is beszélt, hogy a kertészeti fejlesztésekre újabb 71 kérelem nyert támogatást, közel egymilliárd forint értékben.
Elmondta, a fiatal mezőgazdasági termelők pályázatai közül is újabb 53 nyert mintegy 660 millió forint támogatást.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg 27 vidékfejlesztési felhívás nyitott, mintegy 300 milliárd forint keretösszeggel, amelyre az elkövetkezendő időszakban folyamatosan lehet pályázni.
Forrás: Agrárminisztérium

A nyertes vidékfejlesztési projektek minél gyorsabb és sikeresebb megvalósítása érdekében elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók a kifizetési igénylés során a vonatkozó szabályok szerint járjanak el. A Magyar Államkincstár 31/2018. (V.30.) számú közleménye a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat tartalmazza.
A közlemény többek között a kifizetési igénylés benyújtásának általános feltételeiről, a költségek elszámolhatóságával kapcsolatos szabályokról, a kifizetési igénylés elbírálásáról, a támogatás folyósításáról, a kötelezettségekről, ellenőrzésekről, valamint a benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos követelményekről tartalmaz részletes információkat.
A Magyar Államkincstár 31/2018. (V.30.) számú közleménye, a Vidékfejlesztési Program keretében nyújtandó támogatás igénybevétele iránti kifizetési igényléssel kapcsolatos általános tájékoztatásról, az alábbi linken mindenki számára elérhető.
(AM Sajtóiroda)

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP-VP) / Egyedi szennyvízkezelés / Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés felhívás keretében nyertes, nem egyszeri elszámolást választóknak legkésőbb 12 hónappal az okirat kézhezvételét követően kifizetési kérelmet kell benyújtaniuk, amelyben legalább a megítélt támogatási összeg 10%-val elszámolnak.
A fenti elszámolási határidőről és a kapcsolódó kötelezettségekről részletesebb tájékoztatást a 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet 90. § a) és b) pontjában valamint az Általános Szerződési Feltételekben találnak.
Az elszámolások benyújtására a megszokott módon ügyfélkapun keresztül a Kincstár honlapján az Elektronikus Ügyintézés menüpontot választva van lehetőségük a megjelölt határidőben.

A LEADER program aktuális kérdéseinek megvitatására szervezte meg tájékoztató fórumát a LEADER Egyesületek Szövetsége (LESZ). Dr. Finta István, a LESZ elnöke köszöntőjében kiemelte: fontos, hogy a következő ciklus tervezését szakmailag megalapozottan és időben elkezdjük, amellett, hogy a jelen ciklus kérdéseit is kiemelten kezeljük. Lényeges szempont továbbá, hogy az Európai Uniós parlamenti választások kedvezően alakuljanak a számunkra és minél korábban elfogadják a fő irányokat.
Az első előadó Kis Miklós Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár volt, aki a LEADER program jelenlegi helyzetéről és a 2020 után várható időszak előkészítéséről és a lehetséges változásokról beszélt.
Államtitkár úr először is bemutatta a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett LEADER felhívás eddigi eredményeit. Elmondta, hogy Magyarország területén 103 Helyi Akciócsoport van, ami a földrajzi lefedettségét tekintve 3014 települést foglal magába és összesen 3 885 165 fő lakost érint. Kifejtette, hogy a Vidékfejlesztési Program forrásának 5%-át fordították a LEADER programra az alábbiak szerint:
• 41 milliárd Ft fejlesztési forrás,
• 8 milliárd Ft működési költség,
• 1 milliárd Ft előkészítési költségek.
A 2014-2020 közötti időszakban az EMGA és EMVA kereteiben összesen 12,36 Mrd EUR forrás áll rendelkezésre (8,9 + 3,43 Mrd EUR) az agrárium és a vidék fejlesztésére. Kiemelte, hogy pozíciónk az uniós támogatások tekintetében fajlagosan az egyik legjobb az Európai Unióban, a 2014-2020-as időszakban a hazánknak jutó összes uniós forráson belül a KAP részaránya 36,8%, Magyarország részaránya a teljes KAP költségvetésben 3,19%. A jelenlegi rendszer kellő rugalmasságot biztosít a tagállami sajátosságoknak megfelelő támogatási formák kialakításához, és 2020-ig kiszámíthatóan áll a gazdák rendelkezésére.
A Közös Agrárpolitika legfőbb értékei a jövedelembiztonság (a közvetlen kifizetések évente több, mint 170 ezer termelőhöz jutnak el, mintegy 4,9 millió hektár mezőgazdasági területet lefedve), a célzott támogatások (a termeléshez kötött támogatásokon keresztül a nagy élőmunka igényű, valamint érzékeny növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok támogatására nyílik célzottan lehetőség), a vidéki térségek gazdasági aktivitásának fenntartásához való hozzájárulása (vidéki munkahelyek megőrzése, versenyképességi hátrányok leküzdése), eszközök kínálása a generáció váltás előmozdítására, és a hozzáadott értékek előállítása az alapanyag termelésen túl is. Kis Miklós kifejtette, hogy a jelenleg folyó következő uniós időszak költségvetés tervezés fő célja, hogy prioritást élvezzen az olyan mezőgazdaság támogatása, amely megfelelően rugalmas, diverzifikált illetve biztonságos élelmiszert állít elő. Erősíteni kell a környezetvédelmi célkitűzéseket és a klímaváltozás elleni fellépést, amely az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlati célkitűzéseiben is szerepel. Továbbá cél a vidéki térségek társadalmi-gazdasági helyzetének megerősítése, a leszakadó térségek felzárkóztatása és a vidéki életkörülmények javítása.
Várhatóan a 2020 utáni időszakra vonatkozóan minden tagállamnak Stratégiai Tervet kell készíteni, amely terjedelemben rövidebb lesz a Vidékfejlesztési Programnál, de tartalmában és prioritási lefedettségében egyforma lesz. Fontos, hogy ne legyenek lényeges reformok, viszont a korral haladva be kell építeni a zöldítést, a környezetvédelmet, a digitalizációt, melyek mind hasznosak lehetnek Magyarország számára. A 2020 utáni Közös Agrárpolitika számos kihívást, lehetőséget kínál, melyeknek hazánk meg tud, és meg is fog felelni, ezzel is megtartva, erősítve a jelenlegi jó pozíciónkat. Legfontosabb érdekünk, hogy megmaradjanak a jövedelemalapú támogatások, és a versenyképesség megőrzése érdekében lehessen adni vissza nem térítendő támogatásokat beruházások, technológiai fejlesztések, megújuló-energia hasznosítás formájában, ahogy az jellemző a mostani ciklusra is. Meg kell szüntetni a támogatások koncentrációját is, melyre már tett Magyarország lépéseket, és az Európai Bizottságban is erősödni látszik ez az álláspont.
A jövőbeni magyar érdekekről elmondta, hogy erős, 2 pilléres, megfelelő közösségi forrásokkal támogatott KAP fenntartását képviseljük 2020 után is. Valódi egyszerűsítést kell elérni, ami csökkenti a gazdák adminisztratív terheit és a közigazgatás számára is egyszerűbbé teszi a végrehajtást. Az esetleges új célkitűzések csak megfelelő többletforrások bevonása mellett jelenhetnek meg a KAP-ban. Fontos, hogy a KAP forrásait a jövőben is ténylegesen a gazdáknak kell kapniuk, a migráció kezelése nem a KAP feladata. Magyarország célja, hogy a KAP pénzek jelenlegi szinten maradjanak 2020 után is, valamint a KAP-on belüli magyar részesedés (3,2 %) továbbra is fent maradjon.
Közvetlen kifizetések részarányát fenn kell tartani, mivel a gazdák jövedelmi helyzetét és a gazdálkodásuk kiszámíthatóságát nagy részben befolyásolja. Magyar szempontból kiemelt jelentőségűek a termeléshez kötött támogatások, amelyek fenntartása 2020 után is indokolt, akár a hatály szélesítésével és az erre fordítható források növelésével. A két pillér közötti átcsoportosítás lehetőségének fenntartása továbbra is a kormány döntési kompetenciája maradjon. Erős biztonsági háló fenntartását kell szorgalmazni, mivel a KAP első pilléréből származó közvetlen kifizetések jelenleg nem elegendőek a gazdák által tapasztalt jövedelemingadozás enyhítéséhez. Az első pillér mellett egy jól működő és jól finanszírozott második pillér alapvető fontosságú a KAP sikeréhez és az uniós vidéki területek jólétéhez.
A Vidékfejlesztési Programon belül továbbra is biztosítani kell a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát és a jelenlegi támogatás intenzitások fenntartása mellett. A vidékfejlesztési források felhasználása során a célok tekintetében a jelenlegi tagállami rugalmasságot fenn kell tartania térségi különbözőségek és gazdasági- társadalmi elmaradottságok kezelhetősége miatt. A beruházási támogatások továbbra is hangsúlyosan jelenjenek meg a vidékfejlesztési támogatások között. A pénzügyi eszközök és jövedelemstabilizáció ne kötelező, hanem a tagállamok által választható elem legyen.
A LEADER jövőjével kapcsolatosan Kis Miklós Zsolt államtitkár úr elmondta, hogy várhatóan a programon belüli 5 %-os forrás összeg maradni fog, de nem mindegy, hogy a uniós költségvetésben mennyi lesz a KAP részarányi, így a LEADR forrás is változhat. Továbbra is az alulról szerveződő, helyi vezetésű LEADER megközelítés marad, mert hatékonynak bizonyult az előző időszakban, azonban a jövőben még fokozottabb együttműködésre van szükség a helyi szereplőkkel. A LEADER program vonatkozásában a tagállamok nagyfokú rugalmasságot kapnak.
Ezt követően Dr. Mezei Dávid, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár mutatta be a LEADER program aktualitásait. A prezentáció elején kijelentette, a 103 HACS, összesen 620 felhívásából már 65 felfüggesztésre, 50 pedig lezárásra került. Eddig közel 7000 támogatási kérelmet nyújtottak be a pályázók. Az elmúlt időszakban a Helyi Fejlesztési Stratégiák (HFS-ek) felülvizsgálata és jóváhagyása folyamatos volt, az elfogadott dokumentumok aránya közelíti a 100%-ot, a működési költségek esetében pedig, már 3,5 milliárd forint kifizetésre került.
Dr. Mezei Dávid a következő, aktuális kihívásokat jelölte meg:
• felhívások ésszerű és életszerű módosítása
• az esetleges változások miatt a támogatást igénylőket nem érheti hátrány
• minden módosításnál fontos a nyolc napos szabály betartása
• HFS végrehajtása során felmerülő kérdések megválaszolása
• támogatási kérelmek ügyintézése
• a döntések előkészítése
• FIFO elv (pályázatok benyújtásának gyorsasága számít, nem a beadott anyagok minősége) elkerülése, valós kiválasztás szükséges, megfelelő számú támogatási kérelemből
• felfüggesztések idejének kiválasztása
• felfüggesztések zökkenőmentes végrehajtása
• felhívások újranyitása és meghirdetése
A Helyettes Államtitkár előadása végén leszögezte, forrásátcsoportosítás egyelőre nem lehetséges, az átláthatóság és az Európai Unió felé fennálló, végrehajtással kapcsolatos kötelezettségek miatt fontos, hogy a HACS-ok türelmesek legyenek és bevárják egymást (legkorábban szeptemberig), annak ellenére, hogy a meghirdetett felhívásaikra beadott pályázatok esetében már most jelentős különbségeket lehet megfigyelni.
A LEADER program eddigi végrehajtásában szerzett tapasztalatokat mutatta be Krisztin-Németh László, a Magyar Államkincstár Vidékfejlesztési Támogatások Főosztályának osztályvezetője. Kiemelte, az eddigi munka során számos kérdés merült és merül fel, a megoldás megtalálásának érdekében folyamatos az együttműködés a Kincstár, a Kormányhivatalok és a HACS-ok között.
Jelenleg a legnagyobb kihívást az OTMR (Országos Támogatási Monitoring Rendszer) hiányosságai okozzák, amelyek miatt a pályázatok ügyintézése feltorlódhat. Továbbá segédletekre lenne szükség az előzetes helyszíni szemle elvégzéséhez és az átláthatósági vizsgálat lefolytatásához. Jó hír, hogy megoldódni látszik a digitális aláírás kérdésköre és a KKV nyilatkozatok is elérhetővé válnak, erről hamarosan tájékoztató jelenik meg. A napokban, előreláthatóan használhatóvá válik a „de minimis” nyilvántartás, a tartalmi értékelés elvégzéséhez szükséges felület tesztelése június közepétől várható. Az esemény szemléket nem a HACS-ok fogják elvégezni, a képzés meghívót a Kormányhivatalnak kell továbbítani.
A végrehajtással kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdések:
• végső jogosultság ellenőrzésének kérdésköre
• jogosultsági ellenőrzésen elutasított támogatási kérelmek felülvizsgálata
• kifizetési kérelmek ügyintézésénél felmerülő problémák kezelése
• változás bejelentésének ügyintézése
A záró előadás során Weidel Walter, Főtitkár mutatta be a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) munkásságát. A főleg információ átadásra épülő szervezet több mint 11 000 partnerrel rendelkezik jelenleg. A www.mnvh.eu weboldal és a facebook profil mellett havonta kiküldésre kerül egy központi és megyénként 1-1 területi hírlevél is, amelyben a Hálózattal kapcsolatban lévők aktuális pályázati információkról és a vidékfejlesztés szempontjából meghatározó eseményekről olvashatnak. Az MNVH nemzeti és nemzetközi feladatokat is ellát. Nemzetközi szinten folyamatos az együttműködés az Európai Vidékfejlesztési Hálózattal (EVH) és az Európai LEADER Szövetséggel (ELARD). EU-s mintára, több unión kívüli ország is szeretne hasonló vidéki hálózatot kiépíteni, az MNVH többek között a Macedón szervezet létrehozásában is segítséget nyújt.
(MNVH)

A Magyar Államkincstár 31/2018. (V.30.) számú közleménye részletes tájékoztatást ad a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében nyújtandó támogatások igénybevételéhez fűződő kifizetési igényléssel kapcsolatos általános tudnivalókról. Célja a pályázati felhívások alapján megvalósuló projektekhez nyújtandó támogatásigényléshez kapcsolódó szabályok rögzítése, ismertetése, továbbá a legfontosabb gyakorlati tudnivalók összefoglalása.
A közlemény tartalmazza többek között az érintett beruházási támogatások listáját, a kifizetési igénylés általános feltételeit, behatóan ismerteti az igénylés típusait (előleg, időközi, záró kifizetési igénylés), a költségek elszámolhatóságával kapcsolatos szabályokat és feltételeket, a kedvezményezettek kötelezettségeit, a kifizetési igénylés elbírálásának és a támogatások folyósításának lépéseit. A közleményben megtalálhatóak a benyújtandó dokumentumok és a kitöltésükkel kapcsolatos részletes információk.
A közlemény az alábbi linken olvasható: https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/kozlemenyek/-/kozlemeny/31-2018-v-30-szamu-kincstar-kozlemeny
Forrás: Magyar Államkincstár

Megjelent a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására kiírt HUNG-2018 kódjelű, 223 millió forint keretösszegű pályázati felhívás.

A Nemzeti értékek és hungarikumok pályázat (HUNG-2018) célterületei:

1. célterület: a magyar kultúra értékeinek megismertetése többkörös, országos döntővel végződő, Kárpát-medencei szintű vetélkedőn keresztül.
2. célterület: nemzeti értékek (települési, tájegységi, megyei, ágazati, külhoni települési, külhoni tájegységi, külhoni nemzetrész értéktárban szereplő nemzeti értékek, kiemelkedő nemzeti értékek és hungarikumok) bemutatása és népszerűsítése:

a.) nyomtatott és elektronikus kiadványok, honlapok, filmek készítésével,
b.) bemutató terek kialakításával,
c.) rendezvények megvalósításával

3. célterület: hagyomány a divatban – viselet másként; a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrájának, valamint népi kézműves értékeinek megőrzése, népszerűsítése, alkalmazásuk a mai öltözködéskultúrában.

A pályázati felhívás és mellékletei letölthetőek innen.

Forrás: hungarikum.hu, Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft.

A 2018. évi egységes kérelem benyújtásának alaphatárideje: 2018. május 15.
A Magyar Államkincstárhoz május 15. és június 11. között benyújtott kérelmek esetében, az elfogadott támogatási összeg munkanaponként 1%-kal csökken.
A 2018. május 15. napjáig benyújtott egységes kérelmet támogatás-csökkentés nélkül, 2018. május 31-ig lehet módosítani. Az ezt követően, 2018. június 11-ig történő változtatás már az érintett táblára járó támogatási összeg munkanaponkénti 1%-os csökkentésével jár.
2018. június 12-től már sem a benyújtott kérelem módosítására, sem pedig az új kérelem benyújtására, (illetőleg a kérelemben új támogatási jogcím megjelölésére) nincs lehetőség.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egységes kérelem keretében lehetőség van állatalapú közvetlen és a Vidékfejlesztési Programból finanszírozott támogatások benyújtására is. Az állatalapú közvetlen támogatások esetében azonban az 1 %-os kérelemszintű csökkentést már május 16-tól érvényesítjük, ideértve a módosításokat is!
Amennyiben a tájékoztató és a vonatkozó jogszabályok között ellentmondás vagy eltérés merül fel, abban az esetben a jogszabályok az irányadóak.

A Miniszterelnökség 100%-os finanszírozással és szakmai koordinációval segíti a megyei önkormányzatokat területrendezési feladataik ellátásában
Annak érdekében, hogy a megyei területrendezési tervek egy időben, a hatályos jogszabályoknak megfelelően készüljenek el, a megyei önkormányzatok a most közzétett szakmai kiadványból kapnak útmutatást területrendezési terveik felülvizsgálatához. E munka könnyebbé tételéhez hozzájárul az a 2018. január 1-én hatályba lépett törvénymódosítás is, mely a megyei önkormányzatok számára ingyenesen és digitálisan hozzáférhetővé tette a tervek felülvizsgálatához nélkülözhetetlen alaptérképi adatokat.
(Miniszterelnökség)

A Vidékfejlesztési Program keretében újabb, mintegy 5,5 milliárd forint odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség, mely támogatásból 38 termelői csoport részesülhet.
Fontos kormányzati célkitűzés a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatban tevékenykedő gazdálkodók azon együttműködésének ösztönzése, mely segíti a piaci pozíciójuk erősítését, jövedelmi, versenyképességi helyzetük stabilitását.
A Miniszterelnökség, a Vidékfejlesztési Program keretében a 2014. január 1. után alakult, és elismerésben részesített termelői csoportok létrehozásához és működtetéséhez kapcsolódó költségek részbeni átvállalására biztosít támogatást. Az értékesítés alapján számított átalányösszegű támogatásra a nyertes termelői csoport legfeljebb 5 éven keresztül jogosult. A maximálisan kapható összeg mintegy 31 millió forint évente.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton fogják megkapni. A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben közel 100 milliárd forint vidékfejlesztési kötelezettségvállalást tett, ami több mint 4000 kérelem támogatását jelenti. Az értékelések folyamatosan zajlanak, a megítélt támogatások összege és a nyertes projektek száma tovább növekszik majd a következő időszakban.
(Miniszterelnökség)

Közel 1800 gazdálkodó számára újabb mintegy 30 milliárd forint vidékfejlesztési forrás odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség. A támogatás többek között az öntözésfejlesztési és élelmiszer-feldolgozási beruházások megvalósítását, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők indulását is segíti.
A Kormány kiemelt célkitűzése a 2020-ig tartó uniós ciklusban, hogy a fiatal és képzett mezőgazdasági szakemberek számára lehetőséget biztosításon új mezőgazdasági vállalkozás létrehozására, ezáltal elősegítve a mezőgazdasági termelők generációváltását. Ennek jegyében a Miniszterelnökség első körben mintegy 13 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntött, amelyet közel 1100 fiatal mezőgazdasági termelő fordíthat új agrárvállalkozására. Az egyes fiatal gazdák a pályázat keretében mintegy 12 millió forint támogatásban részesülnek. Fontos hangsúlyozni, hogy vannak még folyamatban lévő értékelések, ennek megfelelően a nyertes kérelmek száma és a támogatási összeg a közeljövőben tovább fog emelkedni.

További 5 milliárd forint megítélt forrás járul hozzá az öntözött területek növeléséhez. A most támogatásban részesült 179 gazdálkodó többek között a vízvisszatartásra, valamint takarékos öntözési technológiák elterjesztésének megvalósítására fordíthatja a forrásokat. Egy korábbi módosításnak köszönhetően a nyertes pályázók egyéni beruházás esetén maximum 1 milliárd forint, míg kollektív projekt esetén legfeljebb 2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.

A mostani döntéseknek köszönhetően további 700 millió forinttal támogatja a tárca az élelmiszer-feldolgozást érintő beruházások megvalósulását, több mint 2,5 milliárd forint szolgálja az állattenyésztési és kertészeti ágazat fejlesztéseit, míg mintegy 5 milliárd forint az erdészeti gépbeszerzést és az erdő-környezetvédelmet. Emellett újabb 3 milliárd forint odaítélésére is sor került, amely többek között a falusi turizmus fejlődéséhez járul hozzá.

A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon „jóváhagyott” státuszba kerülnek, támogatói okiratukat elektronikus úton, folyamatosan fogják megkapni.

A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben eddig összesen 91 milliárd forint vidékfejlesztési támogatás megítéléséről döntött, több mint 4000 kérelmet támogatva. Ezzel együtt a Vidékfejlesztési Program teljes keretének már 94%-a, több mint 1220 milliárd forint lekötésre került.
(Miniszterelnökség)

A Vidékfejlesztési programban 76 milliárd forintot különítettek el a fiatal gazdák támogatására, a keretösszeg mintegy 50-50 százalékban oszlik meg a beruházások és az induló gazdák támogatása között – mondta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Fiatal gazdák – vidékfejlesztési támogatások finanszírozása című sajtóbeszélgetésen.
Az államtitkár a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) által szervezett eseményen kiemelte, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikája (kap), az uniós támogatások határozzák meg a fiatal gazdák finanszírozási lehetőségeit.
Kis Miklós Zsolt hozzátette, hogy 2017. március 16. és június 30. között több mint 3000 fiatal gazda adta be kérelmét a Fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása pályázatra. A kérelmeket 2018. március 27-én bírálták el, a pályázók több mint 40 százaléka nyert el támogatást. A Vidékfejlesztési programból a most elfogadott induló támogatások finanszírozására szánt összeg meghaladja a 13 milliárd forintot – mondta.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a pályázaton a kérelmezők 40 ezer eurónak megfelelő összegű forintot (mintegy 12 millió forint) igényelhettek és egyúttal vállalniuk kellett, hogy gazdaságukat minimum 5 évig működtetik. A 2017-ben meghirdetett pályázatra azoknak a fiatal gazdáknak a jelentkezését várták, akik munkaerőigényes ágazatot kívántak kialakítani, az államtitkár példaként a kertészetet és állattenyésztést említette.
Kis Miklós Zsolt arról is beszámolt, hogy a beruházási típusú támogatásoknál 6706 vállalkozás kérelmét fogadták el, akik főként kertészetek, illetve állattartó telepek korszerűsítésére, valamint kisebb méretű terménytároló építésére pályáztak. Az odaítélt támogatások összege 209 milliárd forint. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a nyertes pályázók közül 995-en fiatal gazdák voltak és a számukra biztosított beruházási típusú támogatás összege 36,678 milliárd forint volt.
Az államtitkár szerint a vizsgálni kell majd, hogy a fiatal gazdáknak nyújtott beruházási típusú, illetve az induló mezőgazdasági vállalkozás címén igényelt támogatások jól hasznosultak-e. Az induló támogatást elnyerő fiatal gazdáknál az is lényeges kérdés, hogy a minimumként megszabott 5 éves időszak után is bent maradtak-e a mezőgazdaságban.
Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, a magyar mezőgazdaság hiteligényét mutatja, hogy a szektor hitelállománya a korábbi években elért 328 milliárd forintról, 2017-ben 634 milliárd forintra emelkedett. Ez a tendencia azt is jelzi, hogy a bankok nyitottak a mezőgazdaság hitelezésére, jó adósnak tartják a gazdálkodókat.
Az ügyvezető igazgató az alapítvány munkájáról közölte, ha egy gazdálkodó a bankhoz fordul és hitelt szeretne felvenni, de nem rendelkezik elég fedezettel, ám a projektje ígéretesnek tűnik, akkor a bank keresi fel az alapítványt és kéri, hogy pótolja ki a hitelfelvevő hiányzó fedezetét. Az alapítvány kezességet vállal a hitel visszafizetésére.
Herczegh András kiemelte, az alapítványnak 17 000 ügyfele van, közülük több mint 9 ezren egyéni gazdálkodók, 2720 fiatal.
Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke közölte, Magyarország a fiatal gazdálkodók számát tekintve az unió középmezőnyében foglal helyet, a gazdálkodók 13-14 százaléka tartozik a 40 év alatti korosztályhoz.
(MTI)

Többek között a falusi turizmus fejlesztését szolgálja az a mintegy 23 milliárd forint támogatás, amelyet a Miniszterelnökség első körben megítélt a Vidékfejlesztési Program nem mezőgazdasági tevékenységek támogatására meghirdetett pályázata keretében.
A falusi turizmus fejlesztését célzó vidékfejlesztési pályázaton született döntésnek köszönhetően, első körben összesen 550 vállalkozás részesülhet támogatásban. A nyertes vállalkozások csaknem 23 milliárd forintot fordíthatnak többek között falusi szálláshely létesítésére, fejlesztésére, illetve egyéb nem mezőgazdasági termék-, szolgáltatás- és technológiafejlesztésre. A vidéki térségben működő mezőgazdasági mikrovállalkozások projektjeik megvalósítására maximum 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni. Fontos hangsúlyozni, hogy a nyertes kérelmek száma és a támogatási összeg a még folyamatban lévő értékelések lezárásával, a közeljövőben tovább fog emelkedni.
A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben összesen 89 milliárd forint vidékfejlesztési kötelezettségvállalást tett, így a Vidékfejlesztési Program keretében már több mint 1200 milliárd forintról, a teljes keret 93%-áról megszülettek a támogatói döntések.
(Miniszterelnökség)

A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, melynek köszönhetően újabb 309 darab kérelem támogatásáról és mintegy 6 milliárd forint odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség.
A megítélt összeg az erdészeti gépbeszerzést, illetve az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások megvalósulását szolgálja.
Az erdőgazdálkodás hatékonyságának növeléséhez és a természet-közeli gazdálkodási módok elterjedéséhez elengedhetetlen az erdészeti ágazat technológiai színvonalának javítása. Ennek jegyében a Miniszterelnökség első körben mintegy 4 milliárd forint támogatás odaítéléséről döntött, amelyet összesen 142 darab nyertes pályázó fordíthat erdészeti gépbeszerzésre.
Emellett további mintegy 1,8 milliárd forint megítélt forrás járul hozzá a kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérsékléséhez. A jelenleg 167 darab támogatott a rendelkezésre álló összeget többek között jégesőkár, mezőgazdasági esőkár, illetve tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló beruházások megvalósítására fordíthatja.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton fogják megkapni.
A Miniszterelnökség a mostani döntéssel együtt az idei évben összesen 27 milliárd forint vidékfejlesztési kötelezettségvállalást tett, ami közel 1500 kérelem támogatását jelenti. Az értékelések folyamatosan zajlanak, a megítélt támogatások összege és a nyertes projektek száma tovább növekszik majd a következő időszakban.
(Miniszterelnökség)

Mostantól akár 20 millió forint vissza nem térítendő támogatás is igényelhető, népi építészeti emlékek helyreállítására. A támogatást a Népi Építészeti Program keretében, a Lechner Tudásközpont közreműködésével a Miniszterelnökség biztosítja. A programra 2018-ban 1,5 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre. Az egyedi kérelmek benyújtására a Tájékoztató megjelenését (2018. március 7.) követő 30 napig van lehetőség.
A program célja, veszélyeztetett népi építészeti örökségünk, a népi műemlékek, a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökség megóvása, megőrzése, fenntartása. Egyedi támogatási kérelem benyújtásával bárki igényelhet támogatást.
A támogatás a népi építészeti emlékek veszélyelhárításához, állagmegóvásához, valamint részleges vagy teljes helyreállításához igényelhető, ha az az épített örökségnek műemléki értéket képviselő, védelem alatt álló eleme (egyedi műemlék, nyilvántartott műemléki érték, helyi rendelettel védett). A támogatási kérelmet a védelem alatt álló épületek tulajdonosai, vagyonkezelői, használói nyújthatják be.
A vissza nem terítendő költségvetési támogatás összege projektenként minimum 1, maximum 20 millió Ft. A támogatás mértéke természetes személyek esetén a beruházás megvalósítása során felmerülő összköltség legfeljebb 80%-a, az önkormányzatok és egyéb szervezetek esetén legfeljebb 50%-a lehet, folyósítása pedig támogatási előleg formájában, egy összegben történik.
A támogatás odaítélése során kiemelt szempont a hagyományos építőanyagok és hagyományos műszaki megoldások alkalmazása. A támogatott értékek állagmegóvási, felújítási munkálatai során az épületeket lebontani és helyükre teljesen újat építeni nem lehet, ám egy korábban bizonyíthatóan létezett épület az előző mására újra felépíthető.
A támogatási kérelem tartalmi és formai követelményeit a letölthető Tájékoztatóból ismerhetik meg az érdeklődők. A kérelmeket a Tájékoztató közzétételét követő 30 napon belül kell benyújtani a Lechner Tudásközponthoz egy eredeti papír példányban és elektronikus adathordozón szerkeszthető formában is „Népi Építészeti Program” megnevezéssel.
További felvilágosítás a nepiepiteszetiprogram@lechnerkozpont.hu e-mail címen és a +36 (1) 279-2616-os munkanapokon 9:00-14:30 között hívható telefonszámon kérhető.
(Miniszterelnökség)

Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2018. évi kiírása.
A Földművelésügyi Minisztériumhoz kötődő civil szervezetek fontos szerepet vállalnak abban, hogy teljesüljenek az agrárágazati célkitűzések. A tárca, mint minden évben, 2018-ban is segítséget kíván nyújtani ezen szerveztek támogatásához az agrárágazati szervezetek számára a Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya által kiírt pályázatával.
A pályázható keretösszeg 40 millió forint, az egy pályázattal elnyerhető vissza nem térintendő támogatás összege 300.000 forinttól 2.000.000 forintig terjedhet.
A kiírás feltételeinek megfelelő szervezetek pályázatát várjuk a felhívásban szereplő módón és határidőn belül, azaz 2018. március 8. – április 5. között.
A pályázati felhívás szövegét, a pályázati adatlapot, a nyilatkozatot és az átláthatósági nyilatkozatot, valamint a pályázati eljárás során végig kötelezően figyelembe veendő beszámoló tájékoztatót itt érhetik el.
(FM Sajtóiroda)

A Miniszterelnökség – tekintettel egy külső tűzeset miatti informatikai rendszerleállásra – meghosszabbította a „Kertészet korszerűsítése – ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével” című pályázati felhívás támogatási kérelmeinek benyújtási lehetőségét.
A megjelent módosítás szerint a kérelmeket 2018. március 8. helyett, 2018. március 14-én éjfélig nyújthatják be a mezőgazdasági termelők. A felhívás keretében új, innovatív és környezetbarát termesztési technológiák és termesztési módok elterjesztésének finanszírozására nyílik lehetőség. Egyéni projekt esetén maximum 75 millió forint, míg kollektív projekt esetén legfeljebb 150 millió forint vissza nem térítendő támogatás nyerhető.
A pályázatra korábban beérkezett kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, melynek eredményeképpen a Miniszterelnökség ez idáig összesen 288 darab kérelmet támogatott több, mint 6,7 milliárd forint értékben.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.

Sorra jelennek meg a Vidékfejlesztési Program Leader pályázati felhívásai: eddig 617 elérhető, és további 2 várható még – közölte Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A gazdaságfejlesztési célú felhívások többségére már beadhatók a pályázatok, míg az egyéb célúakra várhatóan ettől a hónaptól lehet pályázni.
Idén újabb lendületet kap a vidékfejlesztés egy másik fontos területe, a helyi közösségek által fontosnak tartott célok megvalósítása. Az elmúlt évek előkészítő munkája után 2017. október-novemberében sorra jelentek meg a Leader közösségek által meghirdetett pályázatok a Magyar Államkincstár honlapján (https:// www.mvh.allamkincstar.gov. hu/leader-helyi-felhivasok). Eddig 617 felhívás publikus, és további kettő megjelentetését tervezik még a Helyi Akciócsoportok – közölte a Magyar Mezőgazdaság érdeklődésére Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A 2014–2020 közötti időszakra az EMVA források 5 százalékát, mintegy 41 milliárd forintot különített el a közösségi, alulról építkező kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség, emellett 8 milliárdot biztosítottak a Helyi Akciócsoportok működésének finanszírozására, valamint egymilliárdot az előkészítési költségekre.

– Ugyanakkor a 2007–2013-as időszakhoz képest számos változás is van a programban. Lényegesen egyszerűsítettük a program eljárásrendjét: egyrészt megszűnt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, másrészt a korábbi közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény hatálya alól is kivontuk a Vidékfejlesztési Programot, így a Leader pályázatokat is a fejlesztési rendszer többi pályázatához hasonlóan bonyolíthatják le a Helyi Akciócsoportok (HACS) – mondta Kis Miklós Zsolt. Ennek – és az Irányító Hatóság hathatós közreműködésének és segítségének – köszönhetően a Leader helyi felhívások külalakilag és tartalmilag is hasonlítanak a VP egyéb felhívásaihoz, a központi, minden operatív program által használt sablon kismértékű átdolgozott dokumentumában készítették el ezeket a HACS-ok.

Az előző Leader program eredményei
A szaktárca tájékoztatása szerint az ÚMVP-ben 2007–2013 között 84 milliárd forint kötelezettségvállalás történt a Leader fejlesztési célú intézkedéseken, igaz, a teljes Leader több intézkedést fedett le, mint most. Akkor, az első támogatási kérelembeadási időszakban 4189 pályázat érkezett be elbírálásra, a nyertes felhívásokra pedig 4,5 milliárd forintot fizettek ki. A második pályázati körben 8351 beérkezett pályázatra 13 milliárd, míg a harmadik körben 8261 beérkezett pályázatra 38,5 milliárd forintot ítéltek meg. A pályázói és végrehajtó oldal folyamatos tanulásának eredményeképpen sokat javult a lemorzsolódási arány is.

A pályázatok megvalósulásának ellenőrzését többek között a projektek lezárása utáni helyszíni vizsgálatokkal oldották meg. Az utólagos ellenőrzés során vizsgálják a rendeltetésnek megfelelő használatot, a vállalt kötelezettségek betartását, a jogosultsági kritériumokat mind a támogatási kérelem benyújtásakor (bázisévre vonatkozóan), valamint az utólagos ellenőrzés időpontjában is – függetlenül attól, hogy az utólagos ellenőrzésre kijelölt ügyfélnél korábban már történt-e helyszíni ellenőrzés –, valamint a kifizetések/elszámolások teljesítését.

A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint a különböző médiumokban megjelent, Leader programokhoz köthető szabálytalansági bejelentések is mind kivizsgálásra kerülnek a Magyar Államkincstár által. Ilyen esetben bejelentés nélküli rendkívüli helyszíni ellenőrzést kezdeményeznek, és amennyiben szabálytalanságot állapítanak meg, intézkednek az érintett tételekhez kapcsolódó összeg visszaköveteléséről, vagy a teljes pályázat elutasításáról és a teljes összeg visszaköveteléséről.

Pénzvisszafizetés a teljes ÚMVP időszakban, az első támogatási kérelem benyújtási kör óta (2009) napjainkig 112 támogatási kérelem esetében történt, mintegy 520 millió forint összegben – közölte a Magyar Mezőgazdaság érdeklődésére a Miniszterelnökség.

Így kevésbé bürokratikus, és sokkal rugalmasabb lett a rendszer. Az államtitkár szerint egyszerűsítették a működéshez kapcsolódó elszámolások szabályait is, a kezdeti nehézségeket sikerült a HACS-okkal együttműködve, illetve az Európai Bizottsággal megegyezve megoldani. A 2014– 2020-as időszakban a korábbi programnál a HACS-okhoz delegált kifizető ügynökségi feladatok megszűnnek, a munkaszervezetek irodái megnyílnak a helyi szereplők előtt, így aktívabb és szerteágazóbb térségfejlesztési feladatokat láthatnak el.

Az előző időszakban kötelezően alkalmazott két körös pályáztatás megszűnt, de a HACS-ok kérésének engedve az IH lehetőséget adott arra, hogy előszűrést végezzenek adminisztratív terheik csökkentése érdekében, mellyel néhány szervezet él is. Egy támogatási kérelmet kell benyújtani elektronikusan ügyfélkapun keresztül, amit helyben bírálnak el az akciócsoportok. A közreműködő szervezet az Irányító Hatóság megbízása alapján a támogatási kérelmek végső jogosultsági ellenőrzését végzi. Fontos változás továbbá, hogy a pályázatok elbírálása objektívebb lesz, valamint a támogatási kérelmek értékelése pontozás alapján történik majd, amely során nem számít a pályázatok benyújtásának ideje sem. Utóbbival a Miniszterelnökség szeretné elérni, hogy megfelelő szakmai színvonalú projektek kerüljenek kidolgozásra, amelyek előkészítését nem befolyásolja a benyújtás gyorsasága.

A korábbi Leader programokhoz képest az új időszakban helyi fejlesztési stratégiákat (HFS) készítettek az akció csoportok, amelyek a Vidékfejlesztési Program hat prioritásához is hozzájárulhatnak. Így a helyi igények szerint kialakított pályázati felhívások jelenhetnek meg, amelyeket nem kell a korábbi jogcímrendeletek által meghagyott témákra korlátozni. A stratégiák az akciócsoportok honlapján érhetők el.

A 2014–2020-as időszakban a fő cél a Leader közösségek által vezérelt projektek továbbfejlesztése és a kialakított helyi kapacitások megtartása. A helyi stratégiákat, fejlesztési célokat a helyi közösségek állították össze, azonban az Irányító Hatóság – a HACS-ok autonómiáját nem sértve – a tervezéshez részletes segédletet nyújtott számukra, amelyben javaslatokat fogalmazott meg a legfontosabb kiegészítő tartalmakkal kapcsolatban. A helyi pályázati felhívások elkészítésekor az Irányító Hatóság szabályossági vizsgálatot is végzett, és ha észlelhető volt olyan szempont, mely nem biztosított kontrollt, javasolták a módosítását.

Jelenleg az előző időszakinál több, mintegy 103 Leader Akciócsoport (HACS) működik, azonban 80 százalékuk már az előző programban is részt vett. További változás, hogy mivel a Leader fejlesztési módszer a Közösségi Agrárpolitikából (KAP) átkerült a legmagasabb szintű közösségi szabályozásba, és a városokban is elkezdik alkalmazni CLLD néven, ezért a Területi Operatív Program Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD ) elnevezésű felhívásával összehangolva állapították meg a Leader támogatásra jogosult vidéki területeket. A program így az ország területének 90, míg népességének 39 százalékát érinti. Egy-egy Leader Akciócsoport által lefedett területen a népesség 10 ezer – 150 ezer fő között változhat.
A legtöbb gazdaságfejlesztési célú felhívásra már beadhatók a pályázatok, míg az egyéb célúakra februártól lehet pályázni – mondta Kis Miklós Zsolt. A meghirdetett felhívásoknál a támogatási kérelmek benyújtásának időszaka akciócsoportonként eltérő, nem egységes, a HACS határozza meg a felhívásban a benyújtás kezdetét és végét, de minden esetben betartva a 60 napos megismerés lehetőségét. A vállalkozói szférából kizárólag mikrovállalkozások pályázhatnak, ezen kívül további megkötést a HACS-ok határoznak meg a felhívás keretében.

A meghirdetett Leader pályázatokról elmondható, hogy meglehetősen széles sávban szóródnak az igényelhető támogatási összegek: akad olyan felhívás, amelynél 150 ezer forint a maximumösszeg, és olyan is, ahol 62 millió forint. Jellemzően azért 20 millió alattiak a legmagasabb, pályázónként elérhető támogatások, mindössze 30 olyan pályázat van, amelynél e felett húzták meg a maximumösszeg határát. Azt is a HACS-ok döntötték el, hogy lehetőséget adnak-e a felhívásaiknál előleg igénybevételére. Amennyiben igen, akkor a mértékét a pályázati felhívásban szabályozták. Ugyanakkor a Leader programnál is kötelező a biztosítéknyújtás a pályázók számára – kivéve természetesen az önkormányzatokat – az előlegigénylésnél.

A pályázatok elbírálása a felhívást meghirdető akciócsoport munkájától, hatékonyságától függ. A támogatói okiratot az Irányító Hatóság állítja ki – tette hozzá Kis Miklós Zsolt.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

A Miniszterelnökség újabb, a vidéki önkormányzatok beruházásainak sikeres megvalósítását segítő módosításról döntött. Az öt vidékfejlesztési pályázatot érintő változásnak köszönhetően kevesebb önrésszel, nagyobb támogatásintenzitással számolhatnak a nyertes települések.
A Vidékfejlesztési Program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárd forint az agrárgazdaságok mellett a vidéki térségek fejlesztését, a helyi gazdaság és a közösség speciális igényeire reagáló szolgáltatások támogatását egyaránt szolgálja. Annak érdekében, hogy az önkormányzatok és társulásaik a vidékfejlesztési pályázatokon elnyert forrásokat minél hatékonyabban fordíthassák ezen célokra, a Miniszterelnökség öt felhívás esetében a támogatásintenzitás növeléséről döntött.

Ennek eredményeképpen azok az önkormányzatok, akik sikerrel pályáztak, – a települések hátrányos helyzetének besorolásától függően – a nem besorolt járásba tartozó települések 85%, a kedvezményezett és a fejlesztendő járások 90%, illetve a komplex programmal fejlesztendő járások önkormányzatai 95%-os, megemelt támogatásintenzitás mellett valósíthatják meg fejlesztéseiket. A módosítások minden, az önkormányzatok számára meghirdetett vidékfejlesztési felhívást érintenek, vagyis azokat az önkormányzatokat, amelyek a tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztésére, az egyedi szennyvízkezelésre, a helyi termékértékesítést szolgáló piacok fejlesztésére, a közétkeztetés modernizálására, a településképet meghatározó épületek rekonstrukciójára, valamint a külterületi helyi közutak fejlesztésére nyertek, vagy fognak elnyerni támogatásokat.

A Miniszterelnökség módosításának köszönhetően összesen több mint 3,5 milliárd forinttal kevesebb önrészt kell az önkormányzatoknak vállalniuk a projektek megvalósításához.

A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a már kiértesített nyertes önkormányzatok hamarosan új, már a megemelt keretösszeget tartalmazó támogatási okiratot kapnak. Az elbírálás alatt lévő pályázatok esetében pedig a Magyar Államkincstár már az új, magasabb összeg megítéléséről szóló támogatási okiratot jutatja el az érintetteknek.

A módosított pályázati felhívások a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhetők.
(Miniszterelnökség)

Az agrárkormányzat rendkívül fontosnak tartja a kertészeti ágazat fejlesztését, a mezőgazdaságban ugyanis ez a legmunkaigényesebb terület, sok embernek ad munkát, mintegy 300-350 ezer család megélhetését biztosítja – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy szakmai rendezvényen, Tuzséron.
Nagy István kiemelte, hogy a támogatás mértéke a gyümölcstermesztésre 62 ezer, az ipari zöldségnövény termesztésre 38 ezer, a zöldségnövény termesztés esetében pedig 34 ezer forint hektáronként.
Magyarországon a legjelentősebb kertészeti ágazatot a zöldség- és gyümölcstermesztés képviseli, mintegy 240-270 milliárd forintos éves megtermelt elsődleges áruértékkel.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a tárcának a Magyar Zöldség-gyümölcs Ágazati Stratégiában megfogalmazott célja, hogy az ágazat a jelenlegi 2,5 millió tonna helyett 1 millió tonnával többet termeljen. A tervek szerint – a fejlesztések eredményeként – a zöldségtermesztés termésátlaga 35, a gyümölcstermesztésé pedig 70 százalékkal emelhető. Nagy István hangsúlyozta, hogy a sikeres fejlesztéssel százezer új munkahely is létesülhet az ágazatban.
Mint mondta, folytatni kívánják a kis- és közepes gazdaságok támogatását, az intenzív ágazatok fejlesztését és a magasabb hozzáadott értékű termékek kibocsátásának növelését a foglalkoztatási képesség javítása érdekében. Mindehhez biztosítjuk a kiegyensúlyozott támogatáspolitikát, növelni szeretnénk a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság versenyképességét és fokozni a külső piacok megszerzésének és megtartásának lehetőségét – jelentette ki az államtitkár.
Nagy István arról is szólt, hogy akár 150 négyzetméteren megtermelhető egy család zöldség-, gyümölcs-, és fűszernövény-szükséglete. Így a kertünk tudatosabb művelése az öngondoskodást, némi többletráfordítással, kissé nagyobb terület birtokában pedig akár a tisztes megélhetést is lehetővé teheti.
(FM Sajtóiroda)

Közel hárommilliárd forintból újulhatnak meg turistaházak, erdei szállások országszerte a következő két évben, a fejlesztések hat erdőgazdaságot érintenek – jelentette be a földművelésügyi miniszter és a kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos közös sajtótájékoztatón.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: a tavaly év végi kormánydöntések értelmében újabb jelentős fejlesztések indulhatnak el a magyar erdőkben, a program 2010-ben kezdődött, a 22 állami erdőgazdaság a megtermelt nyereségét állami forrásokkal kiegészítve beruházásokra fordítja. A felújítási munkák 2,9 milliárd forintból hat erdőgazdaságot érintenek.
A miniszter hangsúlyozta: 2010 óta megváltozott az erdészetek szemlélete, a fejlesztésekkel 21. századi színvonalú létesítményekben lehet majd pihenni az erdőkben. A magyar erdőgazdaságok mintegy kétmillió hektár erdőt gondoznak, 81 kilátó, 159 szálláshely, 36 erdei iskola, és 25 látogatóközpont van a kezelésükben, az elmúlt években 75 szálláshelyet újítottak meg – sorolta. Mindez az 1600 férőhellyel kellő hátteret biztosít az iskoláscsoportoknak a táborozáshoz, az erdei iskolák és létesítmények mintegy 80 ezer gyermeknek nyújtottak tanulási és kikapcsolódási lehetőséget az elmúlt időszakban.
Révész Máriusz kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a természetjárás feltételeinek javítása iránt, a következő két évben minden eddiginél gyorsabb ütemben újulhatnak meg turistaházak. A 2,9 milliárd forint kiegészítve a Téry Ödön nemzeti turistaház-fejlesztési program idei évre átcsoportosított forrásaival további kétmilliárd forintot jelent az erdészetek, nemzeti parkok közjóléti létesítményeik felújítására.
Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltoztatást követően folyamatosan pusztultak le a turistaházak, erdei iskolák, kilátók, az erdészetek keveset költöttek a közjóléti intézményeikre. Rámutatott arra, hogy az elmúlt hét évben egyre többet költöttek fejlesztésekre, 38 új kilátó és 27 új szálláshely épült, 16 milliárd forintot fordítottak a létesítményeikre. A fejlesztések üteme tovább gyorsul a következő években, a döntéssel az Ipolyerdő Zrt.nél, az Egererdő Zrt.-nél, a Bakonyerdő Zrt.-nél, Pilisi Parkerdő Zrt.-nél, a Vértesi Erdő Zrt.-nél valamint a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. kezelésében álló turistaházak újulhatnak meg.
Valamennyi beruházás az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el, a TAEG Zrt. Muck-háza kivételével. A létesítmények közel háromszáz férőhellyel rendelkeznek. Hozzátette: vannak turistaházak, amelyek megvásárlásáról még tárgyalnak. A Téry Ödön programban négy további turistaház felújítása szerepel, a közbeszerzést kettőre már kiírták, a továbbiakat is folyamatosan jelentetik meg – jelezte.
(MTI/FM Sajtóiroda)

A Miniszterelnökség kihasználva a forrásátcsoportosítás lehetőségét, elsősorban megújuló energia felhasználásával történő, energiahatékonyság javítását szolgáló új pályázatot hirdetett a Vidékfejlesztési Program keretében. Az összesen 35 milliárd forint keretösszegű felhívásra 2018. február 19-től nyújthatók be a támogatási kérelmek.
Tekintettel arra, hogy az energiahatékonyság javítása fontos célja hazánk Vidékfejlesztési Programjának, ezért az eddig felhasználatlan összegeket önálló pályázatként, változatlan céllal újra meghirdette a Miniszterelnökség.
A „Mezőgazdasági- és feldolgozó üzemek energiahatékonyságának javítása” című 35 milliárd forint keretösszegű felhívásra mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozások nyújthatják be kérelmüket.
Az innovatív és környezetbarát, energiahatékonyság javítását – elsősorban megújuló energia felhasználásával – szolgáló fejlesztések megvalósítására egyéni projekt esetén maximum 500 millió forint, kollektív projekt esetén pedig legfeljebb 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyerhető.
A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent pályázatra 2018. február 19-től nyújthatók be a kérelmek a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon. Az első értékelési szakasz 2018. március 19-ig tart. Az értékelési határnapokig benyújtott projektek együttesen kerülnek elbírálásra.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu oldalon tájékozódhatnak.
(Miniszterelnökség)

A korábbi keret bővítésének köszönhetően évente 340 ezer euróval nagyobb keretösszeg, vagyis 5 millió 35 ezer euró áll a magyar méhészek rendelkezésére – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Állatorvostudományi Egyetem Méhészeti és Méhegészségügyi továbbképző konferenciáján, Budapesten.
Hazánkban az átlagos méhcsalád-sűrűség meghaladta a 12 méhcsalád/km2 értéket, amivel Európában első helyre kerültünk – hangsúlyozta az államtitkár.
Nagy István kiemelte, a magyar méz minősége kiváló. Arról is szólt, hogy a Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretén belül végzett mézvizsgálatok segítik a kiváló mézminőség fenntartását. A minőségellenőrzést az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság folyamatosan végzi, amelyek keretében monitoring-vizsgálatokat és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket folytatnak.
A méhészek a megtermelt méz 73 százalékát nagybani felvásárlóknak, kereskedőknek hordósan, 1 százalékát kiszerelve kiskereskedőknek, üzleteknek, további 1 százalékát ipari felhasználóknak, 25 százalékát pedig közvetlenül a fogyasztóknak értékesítik – ismertette az államtitkár.
A Földművelésügyi Minisztérium és az OMME stratégiai partnerségi megállapodásának köszönhetően közös munka folyik például a növényvédelemmel kapcsolatban. Ennek lényege, hogy a szabályrendszer garantálja azokat a feltételeket, amelyek a méhekre veszélyt nem jelentő, optimális gazdálkodást tesznek lehetővé.
A méhészkedés jelentősége milliárdokban mérhető. A megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is elvitathatatlan, a 100 leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát ugyanis rovarok porozzák be.
(FM Sajtóiroda)

Tavaly 690 milliárd forintról, ebből decemberben 140 milliárd forintról, 61 500 támogatási kérelemről hozott pozitív döntést a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési programban, amelyben 30 felhívás nyitott 315 milliárd forintos keretösszeggel – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
Kis Miklós Zsolt jelezte: a Vidékfejlesztési programban a 2014-2020 közötti uniós ciklusban közel 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. Kötelezettségvállalással 2017 végéig a Miniszterelnökség a források 87 százalékáról, mintegy 1127 milliárd forintról döntött.
Kiemelte, hogy a Miniszterelnökség az energiahatékonyság javítására a programban eddig felhasználatlan összegekből önálló pályázatot hirdet januárban, 30 milliárd forintra a mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhatnak majd. Szintén januárban jelenik meg 4 milliárd forint keretösszeggel pályázati felhívás a borszőlő ültetvények telepítésére. A kérelmeket várhatóan február második felétől lehet majd a benyújtani – tette hozzá.
A kormány célkitűzéseinek megfelelően tavaly március 31-ig az összes, 68 pályázat megjelent a Vidékfejlesztési programban – emlékeztetett az államtitkár. Ebből 39 felhívás lezárult, közel 233 ezer kérelemről döntöttek, amelyek 75 százaléka, több mint 168 ezer kérelem részesült pozitív elbírálásban. A kifizetések nagysága eddig 207 milliárd forint, 2016-ban 101 milliárd forintot fizettek ki, tavaly pedig 106 milliárd forintot – közölte. Az államtitkár elmondta, a vidékfejlesztési források több mint 50 százaléka beruházásokra van elkülönítve, 665 milliárd forintból 487 milliárd forint értékben került sor kötelezettségvállalásra.
Kis Miklós Zsolt ismertette, a Miniszterelnökség decemberben kötelezettséget vállalt mintegy 15 milliárd forint értékében 140 állattartó telep korszerűsítésére benyújtott kérelemre, valamint közel 38 milliárd forint értékben 838 kisméretű terménytároló és szárító építésére és energiahatékonyság javítására irányuló kérelemre.
Hozzátette, döntöttek még 22 milliárd forint értékben 3473 kérelemről kertészeti gépbeszerzés támogatásáról, valamint 28 milliárd forint értékben külterületi helyi közutak fejlesztéséről és 15 milliárd forint értékben mezőgazdasági biztosítók díjához nyújtott támogatásról. Többek között a kormány még kötelezettséget vállalt az erdősítés támogatására, gombaházak és hűtőházak létrehozására, a meglévők korszerűsítésére, illetve a tejágazat szerkezetalakítását kísérő állatjóléti támogatásra – sorolta.
(MTI)

Megnyílt a Zártkerti program pályázatának elektronikus felülete, amelyen keresztül az önkormányzatok 2 milliárd forintra pályázhatnak – közölte V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.
V. Németh Zsolt elmondta: a program segítségével fejleszteni szeretnék a zártkertként nyilvántartott ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását, így is támogatva a hozzájuk kapcsolódó életforma fennmaradását. Ehhez azonban rendezni kell a zártkerti területeket és átfogóan fejleszteni infrastruktúrájukat – tette hozzá az államtitkár. A nemzeti forrásból finanszírozott program keretében önkormányzatok pályázhatnak január 2. és január 31. között, egyenként legfeljebb 10 millió forintra. A támogatás intenzitása 100 százalékos. Ugyanakkor a pályázói felület nemcsak forráskimerülésig van nyitva – hangsúlyozta az agrártárca államtitkára. A pályázati felhívást a Herman Ottó Intézet, valamint a kormányzat honlapján érhetik el – tette hozzá.
V. Németh Zsolt kiemelte: a program támogatja a már gondozásba vett területek mezőgazdasági hasznosítását, illetve lehetőséget teremt az elhanyagolt területek újra gondozásba vételéhez, hasznosításához is. Így a zártkerti utak járhatóvá tételét, a víz- és az áramvételi lehetőségek megteremtését, a vadvédelmi kerítések létesítését, továbbá a területrendezést, a gyümölcsfa-, és szőlőtelepítést.
A külterületen elhelyezkedő zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló, kapcsolódó utak rendbetételére maximum 9 millió forint igényelhető. A vízvételi hely kialakítására, például kút létesítésére, vagy kisléptékű víztároló kapacitás – esővízgyűjtő rendszer – kiépítésére maximum 10 millió forint támogatást lehet elnyerni. A villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztésekre – hagyományos vagy alternatív energiaforrásokkal táplált kisfeszültségű villamosenergia-hálózat elsősorban felszín alatti kiépítésére – legfeljebb 10 millió forint adható. A vadkerítés létesítésére, a vadgazdálkodási-vadvédelmi elemek építésére az igényelhető legmagasabb összeg szintén 10 millió forint. A területrendezés, a gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés támogatása maximum 2 millió forint lehet – közölte az államtitkár.
Hozzátette: a program a helyi önkormányzatok és az önkormányzatok összefogásával megalakuló konzorciumok számára nyújt előnyöket, hiszen a megvalósuló fejlesztések által jobban ki tudják használni természeti erőforrásaikat. Emellett várhatóan már az idén kiírják a területre vonatkozó jövő évi pályázatot, újabb 2 milliárd forint értékben. Továbbá napirenden van egy szélesebb körű, az egyéni pályázatokat is lehetővé tevő program kidolgozása – jegyezte meg V. Németh Zsolt. Az MTI kérdésére elmondta: a mintaprogramok eddigi finanszírozására mintegy 770 millió forintot fordítottak, amelyből 69 önkormányzat 90 projektjét támogatták.
(MTI/FM Sajtóiroda)

A kormány elkötelezett az ifjú agrárvállalkozók támogatása mellett, ezért a Miniszterelnökség több, az ÚMVP időszak alatt meghirdetett, a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására vonatkozó jogcímrendelet módosításáról döntött. A szankciók enyhítésére vonatkozó 35/2017. (XII. 27.) MvM rendelet a Magyar Közlöny 2017. évi 225. számában jelent meg.
A Miniszterelnökség folyamatosan felülvizsgálja a megjelent pályázati felhívásokat, illetve a korábbi időszak jogcímrendeleteit annak érdekében, hogy a projektek végrehajtása zökkenő mentesebb legyen, és a gazdálkodók minél hatékonyabban használhassák fel a rendelkezésükre álló forrásokat. A most megjelent rendelet az ÚMVP időszak fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatását érintő jogcímrendeletek szankciórendszerének egységesítését és enyhítését szolgálja, amely a folyamatban lévő kérelmek elbírálásánál is irányadó.
A rendeletben foglalt módosítások a 2009., 2012., 2014., illetve a 2015. évben meghirdetett fiatal gazda jogcímrendeleteket érinti. Annak érdekében, hogy az ifjú gazdák ne kényszerüljenek indokolatlan mértékű visszafizetésekre – emiatt ne lehetetlenüljön el a gazdálkodásuk – többek között enyhült a főállású mezőgazdasági termelővé válás, a képzési kötelezettség, illetve a gazdaság üzemméretének elérése kapcsán meghatározott szankciók mértéke.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a jogcímrendeletek megváltozott szankciórendszeréről és követelményeiről. A 35/2017. (XII. 27.) MvM rendelet a Magyar Közlöny 2017. évi 225. számában, illetve a www.njt.hu oldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)

A jelentős számú visszaélések miatt a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett „Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című pályázati felhívás visszavonásáról döntött az EMVA Irányító Hatóság.
A 2016. augusztus 25-én megjelent, mintegy 13,85 milliárd forint keretösszegű felhívás a vidéki térség mezőgazdasági vállalkozásainak jövedelemstabilizálását, valamint a mezőgazdaságon kívüli vállalkozások elindítását hivatott ösztönözni. A forráskimerülés miatt felfüggesztett pályázatra alig egy hónap alatt több mint 11 ezer kérelem érkezett közel 140 milliárd forint forrásigénnyel.
Mint ahogyan azt az Irányító Hatóság korábban is jelezte, a beérkezett nagyszámú igényre való tekintettel előzetes vizsgálat elindítására került sor, amely során több esetben visszaélés, úgynevezett mesterséges körülmény megteremtésének gyanúja merült fel. A megyei kormányhivataloktól kapott információk alapján nagy számban voltak olyan kirívó esetek, miszerint bizonyos személyek egyes társadalmi csoportok kiszolgáltatottságát kihasználva, tömegével igényeltek a pályázathoz szükséges regisztrációs számot és nyújtottak be szinte azonos tartalmú kérelmeket. A jelenlegi feldolgozottság alapján a beérkezett kérelmek több mint fele jogosulatlan a 40 ezer eurónak megfelelő forintösszeg igénybevételére.
Az ügyben feljelentés történt, melynek eredményeképpen a rendőrségi nyomozás jelenleg is folyik. Mivel a pályázati felhívásban megfogalmazott célok – a tömeges visszaélések miatt – nem teljesülhetnek, ezért az Irányító Hatóság a pályázat visszavonásáról döntött.
Fontos kiemelni, hogy a Miniszterelnökség vizsgálja annak lehetőségét, hogy azok a vidéki mikrovállalkozások, akik tisztességes úton szerettek volna támogatáshoz jutni, megfelelő mértékű forráshoz jussanak valódi fejlesztési igényeik megvalósításához.
(Miniszterelnökség)

Újabb támogatásnak örülhetnek a vidéki önkormányzatok. A Vidékfejlesztési Program keretében első körben több mint 28 milliárd forintot biztosít a Miniszterelnökség a külterületi helyi közutak fejlesztéséhez, valamint az önkormányzati utak karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzéséhez.
A Miniszterelnökség eredetileg erre a célra mintegy 18,4 milliárd forint vidékfejlesztési forrást különített el, azonban a beérkezett igényekhez igazodva a tárca a keretösszeg megemeléséről döntött. Ennek köszönhetően első körben összesen 628 kérelem részesült pozitív elbírálásban, mintegy 28 milliárd forint értékben. Tekintettel arra, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében beadott kérelmek elbírálása folyamatosan zajlik, a támogatott projektek száma és a támogatás összege tovább növekszik majd.
A külterületi helyi közutak fejlesztése esetében a maximálisan elnyerhető támogatás összege 100 millió forint volt. Az önkormányzati utak karbantartására beszerezhető erő- és munkagépek esetében az egyénileg pályázók legfeljebb 10 millió forint, konzorciumi formában pályázók 20 millió forint vissza nem térítendő támogatásból gazdálkodhatnak.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, a támogatói okiratokat az érintettek elektronikus úton kapják meg, folyamatosan.
(Miniszterelnökség)

A gazdák vidékfejlesztési beruházásainak eredményes megvalósítása érdekében a Miniszterelnökség 36 darab vidékfejlesztési pályázat módosítását hajtotta végre.
A módosítás során a beruházási pályázatok esetében változtak az Építési Normagyűjtemény alkalmazásával kapcsolatos szabályok. Az érintett felhívások esetében pedig törlésre került az a szabály, amely szerint a támogatói okirat kézbesítését követő naptól számított 6 hónapon belül a kedvezményezett köteles elszámolni a megítélt támogatási összeg legalább 10 százalékával.
Fontos kiemelni, hogy a Miniszterelnökség december elején egy tájékoztatót is megjelentetett, amelyből kiderül, hogy a nyertes pályázók a fejlesztéseik során felmerülő kérdésekben hogyan járhatnak el a gyakorlatban.
A tájékoztató és a módosított pályázati felhívások a www.szechenyi2020.hu oldalon mindenki számára elérhetőek. A Miniszterelnökség felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a beruházások sikeres megvalósulása érdekében részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről.
(Miniszterelnökség)

Újabb sikeres tárgyalások eredményeként a Miniszterelnökség elérte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyásával rendkívüli, egységes kérelem benyújtási felület nyílhasson 2018. február 15. és 2018. március 31. között. Az intézkedésnek köszönhetően az érintett ügyfelek akár 2,5 milliárd forint támogatáshoz is juthatnak.
A rendkívüli, egységes kérelem benyújtási felület – melyre a korábbi évek során nem volt még példa – azon, több mint 600 nyertes gazdálkodónak biztosít segítséget, akik a 2017. évi egységes kérelem beadása során ugyan rendelkeztek támogatói okirattal, de nyilvánvaló hiba miatt nem tudták benyújtani kifizetési kérelmüket.
Amennyiben az összes kérelem beadása megtörténik, akkor több mint 2,5 milliárd forint – már veszni látszó támogatás – kifizetésére kerülhet sor a tejágazat szerkezetátalakítását, az agrár-környezetgazdálkodást, az ökológiai gazdálkodást, valamint a védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának in situ megőrzését szolgáló pályázati felhívások keretösszegének terhére.
Annak érdekében, hogy minél több érintett gazdálkodó élhessen a rendkívüli kérelem benyújtási időszak adta lehetőséggel, a Magyar Államkincstár, a Miniszterelnökség, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlápján további információk is megtalálhatóak lesznek a későbbiekben.
(Miniszterelnökség)

A Miniszterelnökség első körben 838 mezőgazdasági termelő kérelmét támogatta, akik most mintegy 38 milliárd forintot fordíthatnak terménytárolók, –szárítók és –tisztítók építésére, korszerűsítésére. A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek elbírálása folyamatos, így a támogatott projektek száma és a támogatás összege tovább növekszik majd.
A magyar mezőgazdaság versenyképességének javításához jelentősen hozzájárul a megtermelt szántóföldi termények tárolási és szárítási kapacitásainak, valamint erőforrás-hatékonyságának biztosítása, folyamatos fejlesztése. Ennek jegyében a Kormány a Vidékfejlesztési Program keretében mintegy 20 milliárd forintot különített el kisméretű terménytárolók, –szárítók és –tisztítók építésére, korszerűsítésére.
Tekintettel a jelentős mértékű túligénylésre, az eredetileg erre a célra elkülönített keret megemeléséről döntött a Miniszterelnökség és első körben összesen 838 darab kérelmet részesített pozitív elbírálásban, mintegy 38 milliárd forint értékben. A támogatásnak köszönhetően a gazdálkodók egyéni projekt esetén maximum 100 millió forint, kollektív projekt esetén pedig legfeljebb 300 millió forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósíthatják meg beruházásaikat.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni. Fontos kiemelni, hogy az értékelés folyamatosan zajlik a megítélt támogatás összege és a nyertes projektek száma növekedni fog a következő időszakban.
(Miniszterelnökség)

A Vidékfejlesztési Program támogatást igénylői és kedvezményezettjei számára rendelkezésre bocsátott Építőipari Normagyűjtemény (ÉNGY) 2017.12.21-től a kérelmek kitöltésére szolgáló felületekkel egységes módon, ügyfélkapus belépés után érhető el.
A belépést követően az „Elektronikus kérelemkezelés” menüben található az ÉNGY böngésző alkalmazás.

Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy 2017. december 18-án megjelent az önálló Zártkert Program pályázatának felhívása.
A pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a nemzeti forrásból finanszírozott Zártkert Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján 2018. január 2-án reggel 8 órakor nyílik meg. A pályázatokat 2018. január 31-én 23 óra 59 percig lehet benyújtani, illetőleg véglegesíteni. A pályázók részére 30 nap áll rendelkezésre az adatlapok elektronikus kitöltésére és véglegesítésére.
A Program megvalósításán keresztül a tárca elsődleges szándéka, hogy megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely az elhanyagolt területek újra gondozásba vételét, illetve a területek megközelítését segíti elő. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanok mezőgazdasági hasznosítását elősegítő fejlesztések, valamint a zártkerti ingatlanokhoz kapcsolódó életforma fennmaradásának érdekében, a zártkerti területek rendezése és átfogó infrastrukturális fejlesztése szükséges.
Az önálló Program létrehozására és elindítására 2 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll rendelkezésre, vissza nem térítendő támogatásként.
A támogatási intenzitás 100%. A programterv javaslata szerint a célterületekre kizárólag önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok részére nyújtható támogatás, projektenként legfeljebb 10 millió Ft mértékben.
Az alábbi támogatási célokhoz kapcsolódó beruházásokra valósulhatnak meg a fejlesztések:
1. külterületen elhelyezkedő zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló, kapcsolódó út, földút, valamint az útszakaszhoz kapcsolódó csapadékvíz elvezetését biztosító (nyílt, felszíni) csatornahálózat karbantartásához kapcsolódó fejlesztések (kivéve erőgépek és eszközbeszerzés)
2. vízvételi hely kialakítása, kút létesítése, illetve víz-visszatartáshoz kapcsolódó kisléptékű víztároló kapacitás kiépítése (esővízgyűjtő rendszer kiépítése)
3. villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések (hagyományos, vagy alternatív energiaforrásokkal táplált kisfeszültségű villamosenergia-hálózat elsősorban felszín alatti kiépítése)
4. vadkerítés létesítése, vadgazdálkodási/vadvédelmi elemek építése
5. területrendezés, gyümölcsfa- és/vagy szőlőtelepítés
Az 1.) és az 5.) tevékenységi területek önállóan nem pályázható tevékenységek, csak valamelyik másik célterület fejlesztésével együtt!
A Zártkert Program 2018. évi pályázati felhívása itt érhető el, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján.
Budapest, 2017. december 18.
(FM Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztály)

A Miniszterelnökség az erdőtelepítést támogató pályázati felhívás esetében növelte a támogatási összegek mértékét, melynek eredményeképpen több mint 650 millió forinttal emelkedett az első körben megítélt forrás. A Vidékfejlesztési Program keretében ez idáig a tárca 186 kérelmet részesített pozitív elbírálásban, így a nyertesek összesen 2,4 milliárd forintos támogatással végezhetnek erdőtelepítést, valamint a fenntartási időszakhoz tartozó erdészeti szakfeladatokat.
A Miniszterelnökség az erdőterületek növelése céljából, a klímaváltozás hatásainak csökkentése, valamint a megnövekedett faanyag iránti kereslet kielégítése érdekében hirdette meg erdőtelepítési pályázatát 2016. május 20-án. Tekintettel az erdőgazdálkodók igényeire, illetve az erdőtelepítésre, ápolásra és pótlásra fordított költségeire, a Miniszterelnökség nemrégiben az alap és kiegészítő támogatások megemeléséről döntött. Ennek eredményeképpen a korábban már értesített nyertes pályázók most újabb, a már megemelt támogatási összeghez igazodó forrás megítéléséről kapnak a napokban tájékoztatást az ügyfélkapujukon keresztül.
Fontos kiemelni, hogy a pályázati felhívásra jelenleg is benyújthatóak a kérelmek, így a megítélt támogatás összege és a nyertes projektek száma növekedni fog.
A Miniszterelnökség felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy szeptember közepe óta az ipari célú fás szárú ültetvények telepítését szabályozó kormányrendelethez igazodva, lehetőség nyílt az említett ültetvénytípus telepítésére is forrást igényelni a pályázat keretében. A módosításokkal a tárca célja, hogy szélesebb körben, hatékonyabbá váljon az erdősítésre szánt keretösszeg felhasználása.
(Miniszterelnökség)

Év végéig a LEADER Helyi Akciócsoportok az összes, Helyi Fejlesztési Stratégiáin alapuló vidékfejlesztési felhívásukat megjelentetik. Jelenleg a tervezett 620 pályázatból már 603 darab elérhető a térségi szereplők számára. A helyi kezdeményezések támogatására a Miniszterelnökség mintegy 41,3 milliárd forintot különített el a Vidékfejlesztési Program keretében.
Magyarország teljes vidéki térségét 103 darab LEADER Helyi Akciócsoport fedi le, akik már rendelkeznek a Miniszterelnökség által elfogadott Helyi Fejlesztési Stratégiával. Az Akciócsoportok ezen stratégiákon keresztül koordinálják az illetékességi területükre jutó fejlesztési források felhasználását a 2020-ig tartó időszakban annak érdekében, hogy a helyi igényeknek megfelelő projektek, fejlesztések valósuljanak meg.
A stratégiákban foglaltak megvalósítása mentén az Akciócsoportok által előkészített helyi pályázati felhívások megjelenése folyamatosan zajlik és év végéig az összes kiírás megismerhetővé válik. A mai napig a megjelentetni tervezett pályázatok 97 százalékát, összesen 603 darab helyi gazdaságfejlesztési célokat, illetve egyéb, a vidéken élők számára lakóhelyük élhetőbbé és vonzóbbá tételét szolgáló felhívást ismerhettek meg az érintettek. A támogatási kérelmek benyújtására pedig a pályázatok megjelenésétől számított 60 napot követően nyílik lehetőség.
A felhívásokat az érdeklődők a Magyar Államkincstár honlapján (www.mvh.allamkincstar.gov.hu), valamint az egyes területileg illetékes LEADER Helyi Akciócsoport elektronikus felületén érhetik el.
(Miniszterelnökség)

Jövő évtől országos digitális egyeztető felületen zajlik majd az építkezések minden korábbi papíralapú engedélyeztetése, ha a parlament is elfogadja az erről szóló előterjesztést – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.
Hozzátette: a nemzeti építészetpolitikában meghatározott bürokráciacsökkentő célkitűzések szerint a felület mindenki számára átlátható lesz, és jelentősen gyorsítja az ügyintézést. Idén megszűnt az építési engedélyeztetési eljárás a 300 négyzetméter hasznos alapterületet meg nem haladó lakóházak építtetésénél, azóta már a 30 ezret meghaladta a bejelentések száma – mondta.
Ismertette, a digitális felület javítja az ország régiós versenyképességét is, mivel az ipari beruházásoknál megjeleníthetővé válik a befektetők részére, hogy az ország melyik pontján milyen befektetést lehet a leggyorsabban végrehajtani. Az építészek már november óta a digitális felület használatával dolgoznak.
Közölte: a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslatban egységesítik a területrendezést is, ha ezt elfogadják, akkor a régióban Magyarország áll át először a digitális építészetre.
(MTI)

Megújítható a szabolcsi almatermelés, de ehhez át kell alakítani annak szerkezetét. A változás záloga a termelékenység növelése, a digitalizáció, a termelési kockázatok csökkentése és a termelői szervezetek erősítése. Ehhez támogatásokat is igénybe vehetnek a termelők – mondta el Feldman Zsolt, agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Újfehértón, egy szakmai rendezvényen.
Feldman Zsolt az Agrármarketing Centrum és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Merre tovább szabolcsi alma? elnevezésű rendezvényén elmondta: Magyarország 78,5 ezer hektárnyi gyümölcsösének csaknem harmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében terem. A területen meghatározó az alma, ez adja a termelési érték legnagyobb részét. Vitathatatlan tehát a szabolcsi alma termelésének jelentősége, ám vannak olyan problémakörök, amelyek megoldása nem várathat magára, különben versenyképtelen marad a térség termelése. Ilyen például a fajtaváltás, mert amíg idehaza még mindig meghatározó a Jonathan, addig az európai kereslet már más fajták felé fordult. Megújításra vár a termesztés technológiája is a termelékenység növelése érdekében, lépni kell az információátadás új formái felé, több figyelmet kell fordítani a digitalizációra, csökkenteni kell a termelés időjárási kockázatait (öntözés, jég elleni védelem) és magasabb szintre kell emelni a termelők szervezettségét.
A kormány partner a versenyképesség növelésében – tette hozzá Feldman Zsolt. Jövedelempótló támogatások, piaci támogatások, beruházási támogatások és a fiatal gazdáknak járó speciális támogatások segítik az ültetvényes gazdálkodással foglalkozó termelőket. Emellett rendelkezésre állnak nemzeti forrásból nyújtott kedvezményes hitelek, illetve az ehhez társuló hitelgarancia lehetőségek. Magyarország működteti Európa egyik legkorszerűbb kockázatkezelési rendszerét is, amelyben több pénz van, mint eddig bármikor.
A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy nyitva van még a Vidékfejlesztési Program kertészeti beruházási pályázata. Ebben több mint 19 milliárd forint áll a gazdák rendelkezésére.
(FM Sajtóiroda)

A Kormány határozatban foglalt állást arról, hogy a népi építészeti emlékeket és a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökséget megóvja és fenntartja. A kormányzati szándékkal összhangban a Miniszterelnökség döntést hozott a 300 millió forint keretösszegű Népi Építészeti Programban elnyerhető támogatásokról, melyek alsó határa 2 millió, felső értéke 20 millió forint. A támogatási intenzitás minden esetben 50 százalék.
A veszélyeztetett népi építészeti örökség fenntartását célzó felhívásra 69 támogatási kérelmet nyújtottak be, közel 570 millió forint értékben. A szakma jeles képviselőiből álló bizottság döntése alapján az igények közül 44 népi építészeti emlék nyert támogatást veszélyelhárításra, állagmegóvásra, továbbá részleges vagy teljes műemléki felújításig terjedő műszaki és építészeti munkálatokra.
A támogatott népi építészeti emlékek Magyarország minden régiójában megtalálhatóak: a Dél-Dunántúl területén Bár, Csurgó, Feked, Kaposmérő, Mecseknádasd, Nagyhajmás, Ófalu, Pécsvárad; Észak-Magyarországon Bernecebaráti, Hollókő, Perőcsény, Tolmács; Nyugat-Magyarországon Sopronkövesd; az Őrségben Ispánk, Nagyrákos; a Balatont és Balaton-felvidéken Balatonfüred, Csopak, Dörgicse, Kővágóörs, Magyarpolány, Nemeshany, Tihany; Pest-környékét Biatorbágy, Dunabogdány, Ráckeve, Szentendre, Velence; az Alföldön Balmazújváros, Bácsszentgyörgy, Dabas, Kecskemét, Kiskunmajsa, Kunhegyes, Mórahalom, Nagykőrös, Szeged, Tiszaföldvár, Zsombó; a Hajdúságban Hajdúböszörmény, Hajdúnánás; a Jászságban Jászapáti, Jászberény, Jászkisér és a Felső-Tiszavidékén Tiszacsécse településein.
Az ingatlanok között található vályogház és falusi iskola, továbbá helyi védelem alatt álló, országos műemléki védelmet élvező, valamint a Világörökség részét képező örökségi elem is. A döntés nyomán a napokban megkezdődik a támogatást elnyerők kiértesítése, és a megindul a szerződéskötési folyamat. A keretösszeg közel kétszeresét lefedő támogatási kérelmek megmutatták, hogy van társadalmi igény, a sokszor veszélyeztetett, és karbantartásra szoruló népi műemlékek fenntartását, vagy helyreállítását célzó állami támogatásra. A pozitív tapasztalatok hatására a programot lebonyolító Lechner Tudásközpont jelentősen megemelt, 1.500.000.000 keretösszeggel, differenciáltabb támogatási intenzitással és hosszabb benyújtási határidővel még a tél folyamán közzéteszi a 2018. évi támogatási kérelem benyújtására vonatkozó felhívást.
(Miniszterelnökség)

Elfogadták az unió 2018-as költségvetését. Plusz forrás jutott az európai fiatal gazdáknak és a klímabarát gazdálkodási módszerekre.

A november 18-i intézményközi megállapodás után nem sokkal az Európai Parlament ma 295 szavazattal 154 ellenében 197 tartózkodás mellett fogadta el a jövő évi uniós költségvetést, amit Antonio Tajani EP elnök az aláírásával hitelesített. A 2018-as uniós költségvetésben 160.1 milliárd euró kötelezettségvállalási előirányzat és 144.7 milliárd kifizetési előirányzat szerepel.
Az EP nem engedte, hogy a Tanács 750 millió euróval csökkentse a növekedésre és munkahelyekre szánt keretet és a fiatalkori munkanélküliség elleni intézkedésekre, munkakeresésre 116 millióval többet, összesen 350 millió kötelezettségvállalási előirányzatot biztosított. Több forráshoz jutnak a kulcsfontosságú Horizon 2020 és Erasmus+ programok, valamint a kisvállalkozások.
A Parlament tárgyalódelegációja 34 millió pluszforrást szerzett a fiatal gazdák támogatására és 95 millióval emelték a klímabarát gazdálkodási módszereknek nyújtott összeget.

(forrás: EP)

A Magyar Államkincstár egyszerűbbé és átláthatóbbá, valamint felhasználóbarátabbá tette a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos ügyek nyomon követésére szolgáló úgynevezett Ügyfél-tájékoztatási rendszerét (ÜTR).
Ennek során Az Ügyfél-tájékoztatási rendszer Ügyfél folyószámla felülete az alábbiak szerint módosult:
Ügyfeleinket eddig is tájékoztattuk a Döntésben megítélt támogatási összegről, a döntés alapján az Ügyfélnek teljesített összegről valamint az összeg Utalásának dátumáról, ugyanakkor fejlesztéseink eredményeképpen áttekinthetőbbé vált a felület, a Döntésben megítélt támogatási összeg mellett közvetlenül az Ügyfélnek teljesített összeg, illetve az Utalás dátuma tűnik fel, és csak ezt követően szerepelnek a kötelezően visszatartásra kerülő összegek. További fejlesztésként lehetővé tettük, hogy ügyfeleink az Utalás dátuma szerint is sorba rendezhessék a kifizetések listáját. Ezáltal nagyságrendekkel egyszerűbbé válik a bankszámlára érkezett összegek, és az azokhoz tartozó támogatási döntések párba állítása és a támogatások nyomon követése.

Felhívjuk azon károsult termelők figyelmét, akik a 2017. kárenyhítési évben jóváhagyott kárbejelentéssel rendelkeznek, hogy a mezőgazdasági káraik kompenzálása érdekében 2017. november 30-ig nyújthatják be a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket.
Eddig az időpontig többször is módosítható, illetve újra beadható a kérelem a Magyar Államkincstár erre szolgáló elektronikus felületén, amely ide kattintvaérhető el. A Kincstár a 2017. november 30-i nap végéig utolsóként benyújtott kérelmet ellenőrzi.
Jogszabályi előírások alapján a kárenyhítő juttatás iránti kérelemről legkésőbb 2018. március végéig születik döntés és eddig kapják meg a kárenyhítő juttatást az igazoltan károsult gazdák. A kárenyhítő juttatás mértéke a hozamérték-csökkenés (termelésiérték-kiesés) legfeljebb 80 %-a lehet. Felhívjuk a termelők figyelmét az öngondoskodás fontosságára, hiszen megfelelő mezőgazdasági biztosítás hiányában az egyébként járó kárenyhítő juttatásnak csak a fele nyújtható. A mezőgazdasági biztosítások térnyerését a Kormány is ösztönzi, ugyanis a Vidékfejlesztési Programból legfeljebb 65%-os mértékű díjtámogatás igényelhető ezen biztosításokhoz.
A 2017. kárenyhítési évben közel 12.500 darab kárbejelentés érkezett 194.000 hektár területre. Legnagyobb területen a jégeső, aszály, tavaszi- és téli fagy okozott mezőgazdasági károkat.
(FM Sajtóiroda)

Természeti értékeinkkel és a természeti tőkénk által nyújtott szolgáltatásokkal való hatékonyabb gazdálkodás elősegítése érdekében egy hosszú távú szakpolitikai tervezést megalapozó, országos hatású stratégiai fejlesztés indul.
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 azonosító számú „A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” című, 1,07 milliárd forráskerettel rendelkező kiemelt projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program, illetve a Versenyképes Középmagyarország Operatív Program keretében.
A Földművelésügyi Minisztérium és konzorciumi partnerei (az MTA Ökológiai Kutató Központ; a Budapest Fővárosi Kormányhivatal, Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály; a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság) összefogásával megvalósított fejlesztés eredményeként átfogó képet kapunk természeti tőkénk, és természeti értékeink aktuális állapotáról, továbbá innovatív és gyakorlatias módszereket dolgozunk ki – pl. a területi tervezés, a természeti erőforrásainkat érintő döntéshozatali folyamatok, vagy a természetvédelmi kezelés számára –, amelyekkel gondoskodni tudunk a hosszú távú megőrzésükről. A fejlesztés kifejezett céljai közelebb hozni az emberekhez a természetet, megfoghatóvá tenni mindazon javakat és szolgáltatásokat, amelyeket a természettől kapunk nap mint nap, továbbá kialakítani és erősíteni az ökoszisztémák és szolgáltatásaik megőrzését célzó ágazatközi együttműködést.
A projekt keretében négy egymással szorosan összefüggő fejlesztési program valósul meg.
· A NATURA fejlesztési elem keretében terepi kutatások révén alapozzuk meg a még kevéssé ismert vagy különösen veszélyeztetett természeti értékeink – számos közösségi jelentőségű faj és élőhely – hosszú távú megőrzését.
· Az ÖKOSZISZTÉMA SZOLGÁLTATÁS fejlesztési elem keretében országos léptékben mérjük fel, térképezzük és értékeljük a természetes és természetközeli ökoszisztémákat és kiemelt jelentőségű szolgáltatásaikat.
· A TÁJKARAKTER fejlesztési elem keretében kidolgozzuk a hazai tájak tájkarakter alapú osztályozásának rendszerét, valamint a tájkarakter alapú tervezés és döntéshozatal egységes módszertanát és adatbázisát.
· A ZÖLDINFRASTRUKTÚRA fejlesztési elem keretében természetes és természetközeli állapotú területeink – az úgynevezett zöldinfrastruktúra – működőképes hálózatának kialakítása és megőrzése érdekében azonosítjuk a zöldinfrastruktúra elemeit, értékeljük állapotukat, kidolgozzuk hazánk zöldinfrastruktúra-fejlesztési tervét.
A 2020 decemberéig megvalósítandó projekt intézkedéseinek részletes tervezése és előkészítése 2016 októberében kezdődött, és ezekben a napokban ér véget, lehetővé téve a fejlesztés megvalósítási szakaszának elindítását.
A projekt egy 92 kiemelt fejlesztést tartalmazó, 37,7 milliárd forint összértékű átfogó természetvédelmi fejlesztéscsomag része, amely a 2020-ig vállalt természetvédelmi célkitűzéseink megvalósítása érdekében indult. Az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztéscsomag projektjei a Földművelésügyi Minisztérium, illetve nemzeti park igazgatóságaink közreműködésével valósulnak meg, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), illetve Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében.
(FM)

A kormányzati fejlesztéspolitika része lett 2010 után a tanyafejlesztés, erre a célra – 2010-2018 között – összesen 16,3 milliárd forint áll rendelkezésre – közölte a földművelésügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján.
Fazekas Sándor kiemelte: fontos döntése volt a nemzeti ügyek kormányának – korábban nem volt olyan fejlesztéspolitikai elképzelés, amelynek nyomán a tanyán élők helyzetén érdemben lehetett volna változtatni -, hogy minden évben legyen egy olyan pályázat, amely illeszkedik a tanyafejlesztési programhoz. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a tanyákon lakó emberek gazdálkodási és lakhatás körülményei javuljanak, bekapcsolódhassanak az ország gazdasági vérkeringésébe. Hozzátette: az idén mintegy 300 pályázó nyerte el a mintegy 800 millió forintos keretet. A magyar tanyát az Országgyűlés határozata alapján az idei évtől kiemelt nemzeti örökségként kell kezelni, mivel az hungarikum. Eddig a tárca 1145 tanyagazdaság egyedi fejlesztését finanszírozta – mondta a miniszter.
Fazekas Sándor kitért rá: a 16,3 milliárd forintos forrás két fő elemet tartalmaz. Az egyik a tárca által gondozott tanyafejlesztési program – ami több részből áll -, a másik pedig a program eddigi tapasztalatai alapján kidolgozott, vidékfejlesztési programból finanszírozott „Tanyák háztartási léptékű villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztéseit célzó tanyafejlesztési felhívás”, amelyben nagyságrendileg 8 milliárd forintos keretre lehet pályázni. A miniszter elmondta: a tanyafejlesztési folyamat nem áll le, mert a jó minőségű, egészséges, a tanyákon előállított élelmiszerekre – amelyek már most is ott vannak a gazdapiacok és a boltok kínálatában – továbbra is lesz igény.
V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára az idei Tanyafejlesztési program részleteit ismertetve elmondta: a támogató döntésnek ebben az évben 291 pályázó örülhet. A nyertes pályázóknak vállalásaikat 2018. április 30-ig kell teljesíteniük, a beruházásokat eddig kell befejezni. A pályázatot összehangolták a Vidékfejlesztési programmal, mert párhuzamos támogatások elkerülése miatt – jegyezte meg az államtitkár.
Az államtitkár kifejtette: az idén is, mint korábban, a legnépszerűbb pályázat a tanyagazdaságok fejlesztését szolgálta. Itt 142 pályázó részesült támogatásban. Saját tanyájának felújítására 31 pályázónak nyílik alkalma, olyanoknak, akik agrártevékenységet nem folytatnak. A másik népszerű terület a tanyagondnoki szolgálatok támogatása volt; itt 37 támogatott pályázat volt az idén. De pályázni lehetett még nyitott tanyagazdaságok kialakítására, vagy a tanyai idegenforgalmat szolgáló tevékenységek fejlesztésére és közösségi terek kialakítására is.
A tanyafejlesztés jövőre is folytatódik – mondta V. Németh Zsolt. Hozzátéve: erre a célra fordítható összeg 2018-ban 50 százalékkal nő, 1,2 milliárd forintra emelkedik.
A nyertes pályázatok listája itt megtekinthető.
(MTI/FM Sajtóiroda)

A tanyás térségekben élőket érintő ügyfélbarát módosításcsomagról döntött a Miniszterelnökség, melynek köszönhetően a tanyán élők még nagyobb arányban részesülhetnek a Vidékfejlesztési Program tanyafejlesztési forrásából.
A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is pályázható az a több mint 8 milliárd forint keretösszegű felhívás, amely azon tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztését kívánja előmozdítani, amelyek villamos energia, illetve vízellátási rendszere, vagy szennyvíz kezelése nem a mai kornak megfelelő. A felhívás keretében a tanyán élő természetes személyek maximum 6,2 millió forint, míg az önkormányzatok legfeljebb 50 millió forint támogatást nyerhetnek el.
Annak érdekében, hogy a természetes személyek, a tanyai lakosok is könnyebben és kevesebb önrésszel megvalósíthassák beruházásaikat, a Miniszterelnökség a támogatási intenzitás, valamint az elszámolható költségek és hiánypótoltatható dokumentumok bővítését is érintő ügyfélbarát módosításról döntött. Így többek között a jelenlegi 50-65 százalékról 95 százalékra növekedett a támogatásintenzitás, járási besorolástól függetlenül.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a vidéken élők életminőségének, életkörülményeinek javításához hozzájáruló beruházások sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről.
A módosított pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)

Pályázási időszak: 2017.11.03 – 2018.01.31
A Romániai Regionális Fejlesztési Közigazgatási és Európai Források Minisztériuma, mint az Interreg V-A Románia-Magyarország Program Irányító Hatósága, illetve Nemzeti Hatósága – Magyarország Miniszterelnöki Hivatala – meghirdeti a harmadik Nyílt pályázati felhívását a program keretén belül.
Mennyi támogatás áll rendelkezésre?
A stratégiai pályázati felhívás keretén belül rendelkezésre álló finanszírozás összege 50.893.809,00 euró ERFA, amely kiegészül a román és magyar állami társfinanszírozással.
Melyek a támogatott területek?
A jelen pályázati kiírásban megnyitott Beruházási prioritások a következők:
7/c – Környezetbarát (ezzel együtt alacsony zajszintű) és alacsony széndioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek kialakítása és fejlesztése – 2. Prioritási tengely: A fenntartható határon átnyúló mobilitás fejlesztése és a szűk keresztmetszetek megszüntetése;
• a teljes támogatás keretösszege ebben a felhívásban 4.910.249,00 euró ERFA;
8/b – Foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a belső potenciál fejlesztésén keresztül – 3. Prioritási tengely: A foglalkoztatás fejlesztése és a határon átnyúló munkaerő-mobilitás támogatása;
• a teljes támogatás keretösszege ebben a felhívásban 38.449.237,00 euró ERFA;
9/a – Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése – 4. Prioritási tengely: Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése;
• a teljes támogatás keretösszege ebben a felhívásban 7.534.323,00 euró ERFA;
Kik pályázhatnak?
A pályázókra, tevékenységekre és költségekre vonatkozó jogosultsági feltételeket a Pályázati Útmutató szabályozza. A potenciális kedvezményezettek lehetnek állami szervek (nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok/hivatalok), közjogi szervezetek, nonprofit szervezetek (pl. egyesületek) és Európai Területi Együttműködési Csoportosulások. A pályázók kizárólag határon átnyúló partnerség keretén belül juthatnak támogatáshoz.
A támogatásra jogosult területek Arad, Bihor, Satu Mare és Timiş megyék Romániában, valamint Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék Magyarországon.
Melyek a társfinanszírozási arányok?
A társfinanszírozás aránya (ERFA és nemzeti társfinanszírozások összesen) a teljes támogatható költség 98% a romániai partnerekés 95% a magyarországi pályázók esetén. A támogatás elérheti akár 100% is a romániai központi közigazgatási intézmények és a magyarországi központi költségvetési szervek esetében.
Hogyan lehet pályázni?
A pályázatokat az eMS elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani, 2017.11.03. 08:00 órától egészen 2018.01.31, 16:00 óráig(EET – Kelet Európai idő szerint).
A felhíváshoz kapcsolódó tudnivalók és részletes információk az innen letölthető Pályázati útmutatóban találhatók.
A pályázási szakaszban, a Program a Közös Titkárságon keresztül nyújt segítséget a pályázóknak. A pályázók, az ajánlattételi felhívás szabályaival kapcsolatos kérdéseiket a joint.secretariat@brecoradea.ro email címen, legkésőbb 21 munkanappal a benyújtási határidőt megelőzően tehetik fel. A válaszok legkésőbb a pályázatok benyújtási határidejét megelőző 11. munkanapon megküldésre (közzétételre) kerülnek.
november 6-10 között Románia és Magyarország jogosult megyéiben Információs napok, valamint egy Partner kereső fórum is megrendezésre kerül. A rendezvények helyszíneivel kapcsolatos információk a program honlapján itt találnak.

Sok gazdasági vállalkozás nem regisztrált még a Cégkapura, amelyen keresztül 2018. január 1-től zajlik majd a cégek e-ügyintézése. A bejelentkezési határidőt meghosszabbították.

A nyilvántartások alapján mintegy 700 ezer gazdálkodó szervezetnek kellett volna augusztus 30-ig regisztrálnia a Cégkapu-szolgáltatásra, mert a jogszabályban meghatározott gazdálkodó társaságok január 1-jétől csak ezen keresztül tarthatnak kapcsolatot az elektronikus ügyintézést biztosító szervezetekkel. A Cégkapura regisztrált gazdálkodó szervezetek száma azonban csak mintegy 300 ezer, a többieknek ezért december végéig lesz még lehetőségük pótlólagosan regisztrálni – mondta Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára egy keddi háttérbeszélgetésen.
Fedorkó Tamás, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szolgáltatásfejlesztésért felelős igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2018 első fél évében a tervek szerint még elfogadja az Ügyfélkapun benyújtott dokumentumot, de lehetőség van a Cégkapun keresztül is beadni a küldeményt az adóhivatalhoz.
A Cégkapu fejlesztésénél tekintettel voltak a cégek megnövekedett és speciális többletigényére az ügyfélkapus ügyintézéssel szemben.
– Cégkapun keresztül lehetőség lesz egy-egy vállalaton belül több munkatársnak jogosultságot adni az ügyek intézésére, de egy cég megbízhat egy másik vállalkozást is a feladattal – mondta Pándi Boglárka, a NISZ e-közigazgatásért felelős osztályvezetője.
A Cégkapu és Ügyfélkapu egy felületen lesz elérhető. Az egységes felületre belépő személy kiválaszthatja, hogy milyen minőségben, magánszemélyként vagy cégként kíván ügyet intézni. A 2018 januárban élesben induló Cégkapu tesztelésére december elejétől lehetőség lesz, illetve a magyarorszag.hu honlapon oktatási segédanyagot tesznek közzé.

(MTI)

Az Európa Tanács felismerve, hogy az európai tájak (minőségükkel és sokféleségükkel) közös értékeink, illetve hogy a táj fontos része az emberek életminőségének, megalkotta az Európai Táj Egyezményt, amelyet a tagállamok 2000. október 20-tól írhatták alá.
Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a táj védelmével, kezelésével és tervezésével foglalkozik. Megerősítve az európai együttműködést, az Európa Tanács kezdeményezésére október 20-át idén először Európa-szerte A Táj Nemzetközi Napjaként ünnepelhetjük.
A tájakat elsőként és átfogóan középpontba állító nemzetközi egyezmény hazai kihirdetéséről szóló törvényt éppen tíz éve fogadta el az Országgyűlés. Az évforduló alkalmából megrendezett ünnepségen Dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár, az Európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Munkacsoport elnöke az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában előzetesen bejelentette, hogy Magyarország is csatlakozik a nemzetközi kezdeményezéshez.
Az egyezmény megnyitásának évfordulóján, október 20-án ünnepeljük a tájat, mint az emberek környezetének elengedhetetlen összetevőjét, amely kifejezi közös kulturális és természeti örökségük sokféleségét, és identitásuk alapját képezi.
(FM Sajtóiroda)

„Fenntartható Gazdálkodás” címmel nagyszabású, hazai és külföldi vezető szakemberek részvételével szervezett konferenciát szerdánn a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Budapesten. Az eseményen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a vidékfejlesztés fenntarthatósága kapcsán osztotta meg gondolatait.
Az államtitkár kiemelte: A termeléshez rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű erőforrások megkövetelik a velük való felelős, takarékos gazdálkodást, azonban a világ népességének növekvő mennyiségű és minőségű élelmiszerigényét ki kell elégíteni. Ezen ellentmondás feloldásához új szemléletre van szükség mind az Európai Uniós, mind pedig a hazai jogszabályalkotók, valamint a gazdálkodók tevékenységében is.
A legfontosabb, hogy a mezőgazdasági termelés nem korlátozható az eddigi gyakorlat szerint, csupán adminisztratív eszközökkel. A 2020 utáni időszakban a fenntarthatóság szemlélete egyre meghatározóbb lesz, ezért az eddigi szigorú, kizárólag a „tiltás-büntetés” mechanizmusa önállóan nem jártható, mivel ezek rontják a termelők versenyképességét, valamint fenntarthatatlanabbá teszik helyzetüket a globális versenyben. A fenntarthatóság elsősorban együttműködés és különböző ösztönzők alapján biztosítható és nem büntetések, korlátozások árán. A legfontosabb feladat, hogy együttműködjünk a termelőkkel, a gazdálkodókkal, segítsük a munkájukat – hangsúlyozta.
A Vidékfejlesztési Program végrehajtása is ezen szemléletet igyekszik követni. Az eljárásokat minél gazdabarátabbá formáljuk úgy, hogy minél kevesebb bürokráciával, felesleges és költséget jelentő adminisztrációval terheljük. Az előttünk álló időszakban az együttműködésre nagy szükség lesz például a precíziós mezőgazdaság erősítésében, az öntözésfejlesztésben, valamint az erdőgazdálkodásban egyaránt. A munka pedig már megkezdődött, amit jól bizonyít az új magyar erdőtörvény, ami a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az erdőgazdálkodó szervezetek és az erdőgazdálkodók közös sikere. Ennek mintájára új egyezségre van szükség pl. az öntözésfejlesztés tekintetében is – mondta az államtitkár.
Kis Miklós előadásában hangsúlyozta: Magyarország támogatáspolitikájában kulcsszerepet kell, hogy kapjon a mezőgazdasági kis- és közepes gazdaságok támogatásának előtérbe helyezése. A Kelet-Közép-Európai Régió versenyképességének javulása, fejlődése szempontjából számunkra elsődleges fontosságú, hogy a Közös Agrárpolitikában megmaradjanak a vissza nem térítendő beruházási támogatások – mutatott rá az államtitkár. A régió történelmi és ebből is adódó társadalmi és gazdasági sajátosságai miatt eltérő problémákkal szembesülünk, amelyek kommunikálása a mi közös feladatunk is az Európai Unió döntéshozói felé. Európa együtt haladásához azonban elengedhetetlen, hogy az eltérő problémáinkra a döntéshozók is nyitottak legyenek – tette hozzá.
(Miniszterelnökség)

A Miniszterelnökség 207 baromfitartó kérelmét támogatta, akik most 22,6 milliárd forint értékben valósíthatják meg állattartó telepük korszerűsítését. A Vidékfejlesztési Program keretében beérkezett kérelmek elbírálása folyamatos, így a támogatott projektek száma és a támogatás összege tovább növekszik majd a napokban.
A sertés- és szarvasmarhatartó telepek korszerűsítését követően a baromfitartókat támogató felhívásra beadott kérelmekről hirdetett eredményt a Miniszterelnökség. Tekintettel a jelentős mértékű túligénylésre, az eredetileg erre a célra elkülönített közel 20 milliárd forintos keret megemeléséről döntött a tárca és első körben összesen 207 darab kérelmet részesített pozitív elbírálásban, 22,6 milliárd forint értékben. Fontos kiemelni, hogy a beérkezett kérelmek elbírálása, értékelése még nem fejeződött be teljes körűen, illetve a benyújtott kifogások elbírálása sem zárult még le, ezért az ágazat számára megítélt támogatás összege és a nyertes projektek száma növekedni fog a következő időszakban.
A mostani döntés eredményeképpen, a Miniszterelnökség az elmúlt hetekben eddig mintegy 77 milliárd forint, állattartókat érintő beruházási forrás odaítéléséről döntött, amely a sertés-, a szarvasmarha-, valamint a baromfitartó gazdaságok állattartó telepeinek fejlesztéseit segíti.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.
(Miniszterelnökség)

Elindult a magyar alma fogyasztását és vásárlását ösztönző országos promóciós kampány – jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.
Feldman Zsolt elmondta, hogy a gyümölcsök közül az alma termőterülete a legnagyobb Magyarországon, évente átlagosan 550-600 ezer tonna gyümölcs terem, ennek 30 százaléka étkezési alma, 70 százaléka az ipari.
A tájékoztatón kiadott közlemény szerint a november 18-ig tartó kampányban a fogyasztók öt kereskedelmi áruházlánc – Auchan, CBA, Metro, Spar, Tesco – fővárosi és vidéki üzleteiben ismerhetik és kóstolhatják meg a kiváló minőségű magyar almákat.
Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy az egy főre jutó almafogyasztás évi 15-18 kilogramm, ennek növelését szolgálja a kampány.
Emlékeztetett arra, hogy a gyümölcsfogyasztás ösztönzésére idén is meghirdette a kormány az iskolagyümölcs- és zöldség-programot, amelyben több mint 2 ezer iskola és mintegy félmillió tanuló vesz részt.
Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) országos kertészeti osztályának elnöke kiemelte, hogy Európában nagy kereslet van az almára, mivel a tavaszi fagyok miatt idén 3 millió tonnával kevesebb termett. Magyarországon idén 520-530 ezer tonna almát takarítottak be a közel 26 ezer hektáros termőterületről, ezzel Magyarország az ötödik-hetedik helyen szerepel az unióban. A legnagyobb területek Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyében, valamint a Duna-Tisza közén vannak – jegyezte meg.
A fagyok hiányt okoztak, amely miatt emelkedtek a termelői árak. Az ipari alma kilogrammonként 40-50 forint között, az étkezési alma pedig 100-150 forint között értékesíthető, azonban a jó árak ellenére is tovább kell folytatni az almatermelés korszerűsítését – mondta a szakember.
Mártonffy Béla szerint Magyarországon a minőségi ugrás érdekében szükséges a kertészetek öntözésének javítása, illetve ahhoz, hogy javuljon a fogyasztás folyamatos promócióra van szükség.
Kitért arra is, hogy az ipar jelenleg 300-350 ezer tonna almát használ fel, de a kapacitások lehetővé tennék 500-550 ezer tonna feldolgozását is, mivel erősödik az almából készült termékek iránti kereslet, egyre népszerűbbek a rostos levek, pürék és az almasűrítmény is.
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője elmondta, hogy a tavalyi kampánnyal közel 20 ezer embert értek el, akik mintegy hat tonna kiváló minőségű, magyar almát kóstoltak meg.
Az áruházi kóstoltatás mellett idén az ízletes almát meg lehet majd kóstolni a Decathlon Fittaréna, illetve a K&H Mozdulj Balaton maraton és félmaraton rendezvényeken. Emellett a FruitVeb Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal december elején Nyírtasson szakmai workshopot szerveznek, ahol az almatermesztőkkel és szakemberekkel az ágazat problémáira keresnek megoldásokat.
A kampány az Agrármarketing Centrum, az FM és a NAK együttműködésével jött létre.
(MTI)

A kertészeti ágazat beruházásainak sikeres megvalósítása érdekében módosította a Miniszterelnökség a gyógy- és fűszernövények termesztésére megjelentetett vidékfejlesztési felhívást. Az ügyfelek számára kedvező változtatások eredményeképpen – többek között – a maximálisan igényelhető támogatási összeg is 50 millió forinttal emelkedett.
Jelenleg is pályázható az a kertészeti ágazat fejlesztését szolgáló, mintegy 3 milliárd forint keretösszegű felhívás, amely a gyógy- és fűszernövények termesztését hivatott támogatni. A Miniszterelnökség a kertészeti ágazat versenyképességének, hozzáadott érték termelésének növelése, valamint az ügyfelek fejlesztéseinek kedvezőbb megvalósítása érdekében a kiírás további módosítása mellett döntött.
Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az egyéni projektek esetében a duplájára, összesen 100 millió forintra, míg kollektív beruházások esetében 150 millió forintra emelkedett az igényelhető maximális támogatási összeg. Emellett lehetőség nyílik arra, hogy a pályázók eltérő szakaszokban, több kérelem alapján is jogosultak legyenek támogatás elnyerésére a maximális támogatási intenzitás keretein belül. A pályázók érdekeinek figyelembevételével tovább egyszerűsödtek a telepítési terv benyújtásának szabályozásai, a tulajdonosi hozzájárulás feltételei, valamint a szaporítóanyag beszerzésére vonatkozó elvárások is.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a beruházások sikeres megvalósulása érdekében az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről. A módosított pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)

Az élelmiszeripar erősítése érdekében fogadta el a kormány a húszpontos élelmiszerbiztonsági akciótervet, az ágazat fejlesztésére pedig 300 milliárd forintot biztosít – mondta Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari körkép őszi programsorozatának rendezvényén, Budaörsön, kedden.
Laszlovszky Gábor felidézte, hogy 2012-ben stratégiai ágazattá nyilvánította a kormány az élelmiszeripart, majd 2015-ben kidolgozta az ágazat stratégiáját, miután megállapították, hogy hatékonysága és jövedelemtermelő képessége alacsony.
Elmondta, hogy a fejlesztési összeget főleg a vidékfejlesztési program, valamint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program kereteiből biztosítják, de remélhetőleg később más forrásokból is sikerül még felhasználni.
A főosztályvezetője beszélt arról is, hogy egyre fontosabb szerepet kap a belföldi piac, amely nélkül nem működik az exportra történő termelés sem. Legfontosabb célnak nevezte, hogy a magyar fogyasztó jó minőségű és megfizethető árú élelmiszerhez jusson hozzá, valamint, hogy a termékek előállításában részt vevők is meg tudjanak ebből élni.
Laszlovszky Gábor az élelmiszerbiztonsági akciótervről elmondta, hogy az három pillérre épül: a minőségi szabályozásra, a hatósági fejlesztésre és a vásárlói szemlélet fejlesztésére.
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke arról beszélt: az agrárkamara komoly erőfeszítéseket fektet abba, hogy eloszlassa az élelmiszeriparról kialakult tévhiteket, valamint, hogy erősítse az élelmiszer-előállítás jó hírnevét. Hozzátette, hogy emellett szakmai nyomást gyakorolnak az áfa és a támogatáspolitika kialakítására.
A húságazatban a legnagyobb problémának látják, hogy sokszor nincs naprakész technológiai felkészültsége az ágazat résztvevőinek, ezért őket gyakorlatorientált szakmai képzéssel próbálják segíteni – fejtette ki.
(MTI)

Megnyílt a lehetőség a Kulturális Örökség Európai Éve 2018 programsorozatában való részvételre együttműködésben a Miniszterelnökséggel. A nemzetközi tematikus év általános célkitűzése, hogy a kulturális örökség szereplőivel és a civil társadalommal közösen előremozdítsa és támogassa az Európai Uniót, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat Európa kulturális örökségének védelmében, megóvásában, fejlesztésében és népszerűsítésében.
2017. május 17-én az Európai Parlament és az Európa Tanács a 2018-as évet a Kulturális Örökség Európai Évének (KÖEÉ) nyilvánította. A KÖEÉ országos és európai szinten is nyilvántartott rendezvénysorozatához intézmények, civil szervezetek, valamint önkéntes szervezők is kapcsolódhatnak kulturális örökség vonatkozású programjaikkal, ha annak célja összhangban van a KÖEÉ szellemiségével és törekvéseivel.

A Kulturális Örökség Európai Éve 2018 fő célja, hogy minél több embert ösztönözzön az egyetemes európai kultúra felfedezésére és felkutatására, valamint megerősítse polgáraiban az európai azonosságtudatot, az európai családhoz való tartozás érzését. A tematikus év hazai megvalósítását a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közösen koordinálja.

A jelentkezési lapot és a tájékoztatót innen lehet letölteni.
(Miniszterelnökség)

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját, melynek apropóján szakmai konferenciát rendeztek október 13-án, Csólyospáloson. A rendezvényen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a tanyákon élők számára elérhető vidékfejlesztési támogatásokról tájékoztatta a résztvevőket.
Az államtitkár kiemelte: a vidék, a vidéken élő emberek munkája, gazdasági ereje jelenti Magyarország fejlődésének egyik fontos pillérét. A Kormány – többek között – az 1300 milliárd forintos Vidékfejlesztési Program keretében megjelentett, közel 70 pályázati felhívással járul hozzá a vidéken élők életminőségének, életkörülményeinek javításához, a vidéki térségek népességmegtartó képességének és versenyképességének növeléséhez.

A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is pályázható az a több mint 8 milliárd forint keretösszegű felhívás, amely azon tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztését kívánja előmozdítani, amelyek villamos energia, illetve vízellátási rendszere, vagy szennyvíz kezelése nem a mai kornak megfelelő. A felhívás keretében a tanyán élő természetes személyek maximum 6,2 millió forint, míg az önkormányzatok legfeljebb 50 millió forint támogatást nyerhetnek el.

Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta, hogy a Miniszterelnökség minden lehetséges eszközt megragad annak érdekében, hogy ehhez a forráshoz az önkormányzatok mellett minél több magánszemély is hozzájuthasson. Ennek érdekében hamarosan egy, a természetes személyek támogatási intenzitását, valamint az elszámolható költségek és hiánypótoltatható dokumentumok bővítését is érintő ügyfélbarát módosítás fog megjelenni a felhívás keretében. Így – többek között – a jelenlegi 50-65%-ról 95%-ra növekszik a támogatásintenzitás a természetes személyek esetében, járási besorolástól függetlenül – tette hozzá.

Az államtitkár az előadás keretében arra is felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a Miniszterelnökség várhatóan – több vidékfejlesztési felhívás mellett – a külterületi helyi közutak fejlesztését, illetve önkormányzati utak kezelését támogató pályázat esetében is döntést hoz az ősz folyamán. Ennek eredményeképpen újabb beruházások kezdődhetnek meg a vidéki térségekben, a települések külterületén élők életminőségének javítása, az alapvető szolgáltatások elérhetőségének fejlesztése érdekében.
(Miniszterelnökség)

A Miniszterelnökség döntött a Vidékfejlesztési Program szarvasmarhatartó telepek korszerűsítését szolgáló felhívásának kérelmeiről, melynek keretében mintegy harmincmilliárd forint támogatásban részesültek a nyertes pályázatok.
Az állattartó telepek korszerűsítését szolgáló fejlesztésekre a Vidékfejlesztési Program keretében 70 milliárd forint került elkülönítésre. A pályázatok elbírálása folyamatos, melynek eredményeképpen most a szarvasmarhatartó telepek korszerűsítését támogató felhívásra beadott kérelmekről hirdetett eredményt a tárca. Tekintettel a jelentős mértékű túligénylésre, a Miniszterelnökség az eredetileg erre a célra elkülönített mintegy 20 milliárd forintos keret megemeléséről döntött és 552 darab kérelmet részesített pozitív elbírálásban, 29,6 milliárd forint értékben.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.
A Miniszterelnökség nemrégiben a sertéstartó telepek korszerűsítését támogató felhívás esetében is eredményt hirdetett, ahol – szintén az eredeti közel 20 milliárd forintos keret megemelése mellett – 181 darab kérelem 24,6 milliárd forintos támogatásáról döntött. A két felhívás keretében így 54,2 milliárd forintnyi beruházási forrás segíti a sertés és szarvasmarhatartók fejlesztéseit.
(Miniszterelnökség)

Az öntözés fontosságáról beszélt a földművelésügyi miniszter Kisújszálláson, a Tisza-völgy rendezéséről szóló konferencián szombaton.
Fazekas Sándor elmondta, hogy az öntözésnek kiemelt szerepe van a szélsőséges időjárással járó kockázatok kivédésében Magyarországon.
A termésbiztonság érdekében egyre nagyobb szükség van öntözésre a hozamok ingadozása, a csapadék egyenetlen eloszlása miatt – közölte. Az utóbbi száz évben a csapadék és hőmérséklet eloszlása alapján 17 esztendő volt kedvező, 32 csapadékos, 23 száraz, 28 pedig aszályos – tette hozzá.
A miniszter kiemelte: csökkent az öntözött területek száma, ma 100-130 ezer hektárt öntöznek Magyarországon a korábbi 300-400 ezer hektárral szemben.
Az öntözhető területek 73 százaléka az Alföldön található, 23 százaléka a Dunántúlon. A fennmaradó rész szétszórtan helyezkedik el, Nógrád, Pest, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – mondta Fazekas Sándor.
Közölte: a magyar gazdák azért sem öntöznek, mert anélkül is lehet termelni, de kérdés, hogy meddig. A miniszter hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság öntözés nélkül is képes volt a növekedésre.
Fazekas Sándor kiemelte: versenyképes a magyar mezőgazdaság, de öntözésfejlesztéssel 20-40 százalékos plusz bevételt lehetne elérni.
A közfoglalkoztatási programmal összekapcsolva az öntözéses gazdálkodás fejlesztése növeli a vidéki foglalkoztatottságot is – jegyezte meg. Szükséges tájhasználat optimalizálása is, a Nemzeti Vízstratégia is foglalkozik ezzel, továbbá a kormány is fontosnak tartja az öntözőrendszerek felújítását – mondta a miniszter.
Elhangzott: a kormány célja, hogy a ténylegesen öntözött mezőgazdasági terület évi 50 ezer hektárral emelkedjen, elérve a rendszeresen öntözött 350-400 ezer hektárt.
(MTI)

A kormány 2010 óta mintegy 16 milliárd forintot fordított az erdészetek és nemzeti parkok turisztikai fejlesztésére – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
A miniszter kiemelte: a kormánynak fontos egy zöldebb és környezettudatosabb Magyarország megteremtése a védett természeti értékek megóvásával.
Fazekas Sándor elmondta, hogy az elmúlt években a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Magyar Természetjáró Szövetség partnereként részt vett az Országos Kékkör vonalának megújításában, illetve a Prédikálószék kilátó létesítésében.
Hozzátette, egyre többen kíváncsiak a nemzeti parkok ökoturisztikai szolgáltatásaira is, a regisztrált látogatók száma 2016-ban már megközelítette a 1,6 milliót, amely 75 százalékos növekedés a 10 évvel ezelőttihez képest.
Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos ismertette: 2010 óta 73 új erdei turista-, vadász- és kulcsosház létesült vagy újult meg. Emellett 107 erdei iskola, 51 látogatóközpont épült vagy újult meg, és 9 barlangban sikerült fejlesztéseket végrehajtani. Keresett turisztikai attrakciónak számítanak a kilátók, 2010 óta 14 erdei kilátót építettek és 7-et újítottak fel – tette hozzá.
Hangsúlyozta, a kormány elkötelezett az aktív kikapcsolódás, a turisztika fejlesztése és népszerűsítése mellett, a kisvasutak fejlesztésére 10 milliárd forintot fordítanak a következő két évben. A tervek szerint megújul többek között a Lillafüredi, a Királyréti és a Mátrai kisvasút. Ezen kívül több turisztikai attrakciót fejlesztenek, például sípályát, kilátókat, amely a környékbeli települések idegenforgalma és szálláshelyei számára gazdaságilag is kedvező – emelte ki.
A Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) a 2014-2020-as időszakban a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop) 8, a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) 3, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) pedig 4 ökoturisztikai fejlesztés valósul meg 8 milliárd forint értékben. Létrehozzák a többi között a Dunakanyar Látogatóközpontot, a Kis-Balaton Látogatóközpontot, a Szeleta Park Látogatóközpontot és tovább fejlesztik a Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatparkot – sorolta.
A sajtótájékoztatón elhangzott: az agrártárca az elmúlt évben 1,35 milliárd forintot adott az állami erdőgazdaságok közjóléti beruházásaira, idén ugyanerre további 612,5 millió forint áll rendelkezésre.
(MTI)

A Vidékfejlesztési Programban (VP) főként olyan innovatív elképzelések megvalósítását támogatjuk, amelyek a munkahely-teremtést állítják középpontba – mondta a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese egy szakmai konferencián, Szarvason.
A Vidékfejlesztési Programban nagy hangsúlyt kap a fiatal gazdák indulásának és a rövid ellátási láncok kiépítésének és megerősítésének támogatása – emelte ki Nagy István.
A magyar mezőgazdaság éves kibocsátása 2600 milliárd forint körül van. 2020-ig a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrásból csaknem ekkora összeg, mintegy 2400 milliárd forint jut közvetlenül az agrárium fejlesztésére. A fennmaradó, mintegy 1300-1350 milliárd forintot a Vidékfejlesztési Program finanszírozására használjuk fel – jelentette ki.
Nagy István hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban felgyorsult a VP-pályázatok elbírálása, célegyenesbe fordult a Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban (ÉLIP), valamint a Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítése elnevezésű pályázat is. Az eddigi tapasztalatok alapján várhatóan mindkét felhívásra elegendő lesz a meghirdetett keret – tette hozzá.
A miniszterhelyettes kulcsfontosságúnak nevezte a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaságban működő vállalkozások technológiai fejlesztését, a kis- és közepes gazdaságok, családi gazdaságok versenyképességének növelését és jövedelmezőségük javítását. Arról is szólt, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy a világban komoly érdeklődés mutatkozik a kiváló magyar agrár- és élelmiszeripari termékek iránt.
(FM Sajtóiroda)

A foglalkoztatotti létszám fenntartásának ügyfélbarát módosításáról döntött a Miniszterelnökség, amely a Vidékfejlesztési Program 17 darab beruházási pályázatát érinti.
Annak érdekében, hogy a Vidékfejlesztési Program által támogatott beruházási fejlesztéseket a gazdálkodók könnyebben és gyorsabban meg tudják valósítani, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslatára módosította a Miniszterelnökség a pályázati felhívások létszámfenntartásra vonatkozó elvárásait.
Az új szabályozás értelmében, a nyertes pályázóknak a projekt megvalósítási időszakára nem, csak a megvalósított fejlesztések fenntartási időszakára vonatkozólag kell biztosítaniuk a bázislétszámot, illetve a foglalkoztatotti létszám növelésére tett vállalásukat. Ezen módosítás elsősorban az állattartó gazdaságok számára jelent nagy segítséget.
A Miniszterelnökség felhívja a gazdálkodók figyelmét, hogy a módosítás összesen 17 darab beruházási jellegű vidékfejlesztési pályázatot érint. A projektek sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről.
A módosított pályázati felhívások a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhetőek.
(Miniszterelnökség)

A Miniszterelnökség a gazdálkodók eredményes fejlesztései, valamint a vidékfejlesztési források hatékony felhasználása érdekében kibővített, egységes eljárást dolgozott ki a támogatások öröklésének lehetősége érdekében.
A gazdálkodók érdekeinek érvényesítése céljából született módosítás szerint a támogatást igénylő elhalálozása esetén az örökös számára kiadhatóvá válik a támogatói okirat, amennyiben az örökös – a kérelem benyújtása mellett – maradéktalanul megfelel a pályázati felhívásban meghatározott jogosultsági és kötelezettségátadásra vonatkozó feltételeknek. Az új, kibővített eljárásnak köszönhetően nagyobb eséllyel valósulhatnak meg a tervezett vidékfejlesztési beruházások.
A Miniszterelnökség felhívja az érintettek figyelmét, hogy a jogosultsági ellenőrzés és a tartalmi értékelés csak a jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően kezdődhet el. Az örökös pedig csak abban az esetben kaphatja meg a támogatást, ha az elhunyt részére a támogatói okirat kiadható lenne, illetve az értékelés eredményeként az örökös is elérte a támogatói döntéshez szükséges ponthatárt.
A fent említett esetekben a támogatói okirat kiadására vonatkozó kérelem benyújtási lehetőségéről minden esetben a Magyar Államkincstár tájékoztatja a vélelmezett örököst.
Az érintett gazdálkodók számára kialakított méltányos és előnyös támogatás-öröklésre vonatkozó szabályozás érdekében a Miniszterelnökség módosította az érintett pályázati felhívásokat, amelyek a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhetőek.
(Miniszterelnökség)

A Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtásának határideje hivatalosan is 2017. december 31-re módosul
Az Országgyűlés 2017. szeptember 19-én elfogadta a T/17312. számú törvényjavaslatot, amely a Településképi Arculati Kézikönyv és a településképi rendelet elfogadásának határidejét 2017. október 1-ről 2017. december 31-re módosítja.
A határidő kitolásával a Miniszterelnökség segíteni kívánja a települési és kerületi önkormányzatokat a törvény minél magasabb minőségű végrehajtásában. A törvénnyel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak bizalommal a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címre írt levélben!
(Miniszterelnökség)

Az ipari célú fás szárú ültetvények telepítését szabályozó kormányrendelethez igazodva módosult a Vidékfejlesztési Program erdősítést támogató felhívása. Ennek eredményeképpen már ipari faültetvények telepítésére is igényelhető támogatás.
Az erdősítés támogatására mintegy 50 milliárd forint keretösszeget különített el a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program keretében. A rendelkezésre álló összeg hatékony és eredményes felhasználása érdekében júniusban megjelent a fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Kormányrendelet az ipari célú fás szárú ültetvények telepítésének szabályozására.
Az említett ültetvénytípus jogszabályi hátteréhez igazodva a Miniszterelnökség a Földművelésügyi Minisztériummal és a szakmai szervezetekkel szoros együttműködésben az erdősítés támogatására meghirdetett vidékfejlesztési pályázat módosításáról is gondoskodott. A módosított felhívásban új kiválasztási kritériumok, valamint új műszaki-szakmai tartalmi elvárások és szankciók kerültek bevezetésre, melynek eredményeképpen lehetőség nyílt ipari célú fás szárú ültetvények telepítésére forrást igényelni.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a telepítések sikeres megvalósulása érdekében fontos, hogy az érintettek részletesen tájékozódjanak a pályázati követelményekről.
A módosított pályázati felhívás a www.palyazat.gov.hu oldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)

Idén már harmadik alkalommal hirdette meg a Földművelésügyi Minisztérium a Zártkerti Revitalizációs Programot, így 34 település mintaprogramja valósulhat meg 300 millió forintos támogatásból – mondta a környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a 2017. évi Zártkerti Revitalizációs Program pályázatának eredményéről tartott sajtótájékoztatón, Nagymaroson.
V. Németh Zsolt beszédében kiemelte: az előző két évhez hasonlóan a program az idei évben is szép sikereket mutat fel; a zártkerti szőlők és gyümölcsösök megújítására benyújtott 38 pályázatból 34-et részesítettek támogatásban, projektenként 6-10 millió forintos összeggel. A támogatott mintaprogramok kiválasztása során kiemelt szempontok voltak: a tervezett megvalósítás során a zártkerti besorolás, a termelési erőforrásokhoz való hozzájuttatás és a támogatásban részesülők felkészítése, szakmai nyomon követése és segítése a projekt teljes futamideje alatt.
Az államtitkár hozzátette: a program első két évében 50 településen 477 millió forint értékben valósultak meg fejlesztések, melyek során az önkormányzatok az osztatlan közös tulajdonban lévő gondozatlan földrészleteket felvásárolták, összevonták. A tájfajtákat megőrizve ötvenezer facsemetét, szőlőtövet ültettek el és 80 hektár területet újítottak meg.
Az idén a legtöbb pályázat Zala és Vas megyékből érkezett. A nyertes önkormányzatok a szerződéskötést követően, támogatási előleg igénybevételével már az idén elkezdhetik értékteremtő, tájfenntartó és génmegőrző munkájukat; így olyan fajták maradnak meg, mint a tüskés körte, a cigányalma, a csörgőalma vagy az aszalókörte.
V. Németh Zsolt végül kitért arra, hogy az ország 69 településéről összegzik a mintaprogram tapasztalatait, és ennek alapján új, önálló Zártkerti Programot dolgoznak ki, amelynek elindítására 2 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll majd rendelkezésre. Az újabb pályázatot várhatóan néhány héten belül hirdeti meg a Földművelésügyi Minisztérium.
(MTI/FM)

Népi építészeti program indul csaknem kétmilliárd forintból – mondta el Latorcai Csaba az M1 aktuális csatorna péntek reggeli adásában.
A Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett, hogy a nép életének emlékei, házak, közösségi épületek, az egykori kisipari, mezőgazdasági létesítmények, mintegy kétezer építészeti emlék talán legrosszabb állapotban lévő műemlékek csoportját alkotják.
“Ezek az épületek nem tartós anyagból készültek, folyamatos karbantartást igényelnek, szinte a 24. órában vagyunk. A leginkább sérült műemlékeket szeretnénk segíteni ezzel a támogatási konstrukcióval, amit a Miniszterelnökség megbízásából hirdettünk meg” – magyarázta a helyettes államtitkár.
A program újdonsága, hogy magánszemélyek és közösségek egyaránt pályázhatnak a tulajdonukban álló műemlék felújításának támogatására.
“Amennyit a tulajdonos odatesz, ugyanannyit tesz oda emellé a kormányzat. Alapvetően örökségvédelmi jellegű munkálatok férnek a program keretei közé: rekonstrukció, az eredeti állapot helyreállítása az örökségvédelmi szempontoknak megfelelően” – tette hozzá Latorcai Csaba.
A csütörtökön meghirdetett pályázat első körére október 9-éig várják a jelentkezéseket, a második, 2018-as időszak felhívását decemberben tervezik kiírni, ez összesen másfél milliárd forintot tesz majd ki.
Az épületek rekonstrukciós költségeinek felét fedezi a támogatás, legkevesebb kétmillió, legfeljebb 20 millió forintot kaphat egy-egy pályázó.
A kormányzat a népi épített örökség több száz emlékének megújulását várja a programtól.
(MTI)

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára tartott előadást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara két rendezvényén 2017. szeptember 7-én. A Váci Egyházmegyével közösen tartott, „Áldás a vidékre” című, hollókői program keretében az egyházak és önkormányzatok, a miskolci fórumon pedig a fiatal gazdálkodók kaphattak tájékoztatást a támogatási lehetőségekről.
Kis Miklós Zsolt az előadások keretében hangsúlyozta: az illetékes hivatalok nagy erőkkel dolgoznak a Vidékfejlesztési Program támogatási kérelmeinek gyorsított ütemű elbírálásán, mely munka az elmúlt hónapokban komoly eredményeket hozott. Az 1300 milliárd forintos összegből 745 milliárd forint esetében már döntés született. A nyár folyamán hozott döntések meghaladják a 270 milliárd forintot. Eddig 48 ezer vidékfejlesztési kérelmet támogatott a Miniszterelnökség.
Hollókőn az államtitkár a településképet meghatározó épületek felújítását támogató pályázat kapcsán elmondta: 808 db projektet, 25 milliárd forintos összegben tudott támogatni a tárca. Az önkormányzatok 13,6 milliárd, egyházi szervezetek 10 milliárd, míg a civil szervezetek 1,5 milliárd forint forráshoz jutottak.
A Vidékfejlesztési Program keretében jelenleg is több, az egyházakat, vidéki önkormányzatokat érintő kiírás is nyitott: támogatás nyerhető pl. szolidáris gazdálkodás, rövid ellátási láncok, helyi piacok létrehozására is. Az államtitkár kiemelte: a szociális mezőgazdaságban rejlő lehetőségek egyre fontosabbá válnak, amelyet a Kormány is felismert. A hátrányos helyzetű, vagy megváltozott munkaképességű csoportok önellátási képességének fokozásával, valamint a társadalomba való beilleszkedésük biztosításának elősegítésével történő gyakorlati mezőgazdasági tudás átadásának támogatására 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre.
A Borsodi Fiatal Gazda Egyesület közreműködésével megszervezett gazdafórumon az államtitkár a Miniszterelnökség legutóbbi, a kertészeti ágazat fejlődését szolgáló felhívások döntésére hívta fel a figyelmet. Első körben 27,7 milliárd forint sorsáról született döntés, ami 366 darab kérelem támogatását jelenti. A kertészeti pályázatokon a fiatal gazdák is eredményesen szerepeltek, hiszen eddig összesen 74 kérelmük részesült pozitív elbírálásában, 5,3 milliárd forint értékben.
Az államtitkár az előadás keretében a fiatal gazdálkodók indulását támogató felhívás kapcsán elmondta: több mint 3700 kérelem érkezett be, 46 milliárd forint értékben. Ezek a számok is alátámasztják, továbbra is komoly az érdeklődés a fiatalok között a gazdálkodás iránt, ami nélkülözhetetlen a folyamatos generációváltáshoz. A kérelmek feldolgozása folyamatos, még az idén döntés születik róluk.
Kis Miklós kiemelte, hogy szeptember-október folyamán a Miniszterelnökség folytatja a támogatói döntések meghozatalát. A következő hetekben az állattartók a kertészetek és borászok számára fontos felhívások esetén születnek eredmények.
(Miniszterelnökség)

Ahogy korábban már felhívtuk az agrárkár-enyhítési rendszerben tag termelők figyelmét, 2017. szeptember 15-ig beérkezően kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást a Magyar Államkincstár (MÁK) által megjelölt számlára. A határidő elmulasztása esetén a 2017. kárenyhítési év vonatkozásában a károsult termelő nem részesülhet kárenyhítő juttatásban függetlenül attól, hogy a növénykultúra károsodott-e vagy sem.
Lényeges kiemelni, hogy a fenti határidő a kárenyhítési hozzájárulás MÁK-számlára történő beérkezésének a határideje, tehát nem az összeg feladásának az időpontja. A tárgyévi egységes kérelemben bejelentett területméretek és termesztett növénykultúrák alapján kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezik. A befizetendő összegről és a kapcsolódó teendőkről a MÁK július közepéig határozatában tájékoztatta az érintett gazdákat.
A termelők a 2017. kárenyhítési évben eddig a legnagyobb területre, mintegy 71.500 hektárra jégesőkárt, 37.700 hektárra aszálykárt, 31.300 hektárra tavaszi fagykárt, továbbá 39.100 hektárra egyéb mezőgazdasági kárt jelentettek be. Fontos tudnivaló, hogy az aszálykár bejelentésére a termelőknek még szeptember 30-ig van lehetőségük, valamint a jóváhagyott kárbejelentéssel rendelkező termelőknek a MÁK elektronikus felületének megnyílását követően november 30-ig kell majd kárenyhítő juttatás iránti kérelmet benyújtaniuk.
(FM Sajtó)

A Miniszterelnökség megbízásából a Lechner Tudásközpont támogatási lehetőségre irányuló felhívást tett közzé a népi építészeti emlékek helyreállításáért. A vidéki épített örökség megóvását, megőrzését és fenntartását célzó, 300 millió forint keretösszegű Népi Építészeti Programban az elnyerhető támogatás mértéke legfeljebb 20 millió forint, a támogatás intenzitása 50%. A kérelem beadási határideje 2017. október 9.
A népi építészeti emlékek és a műemléki értéket képviselő, védelem alatt álló vidéki épített örökség elemeinek megóvására, helyreállítására és megőrzésére felhívást tett közzé a Lechner Tudásközpont.
A Népi Építészeti Program keretében a 2017. január 1. és 2018. május 31. között megvalósuló tevékenységek támogatására 300 millió forint áll rendelkezésre. A támogatás alsó határa 2 millió forint, a legnagyobb kiosztható összeg értéke 20 millió forint. A támogatás közhiteles műemléki nyilvántartásban szereplő, vagy helyi védelem alatt álló népi építészeti emlékekre vehető igénybe, épületenként csak egy kérelem nyújtható be. A támogatás intenzitása 50%.
A felhívás alapján népi építészeti emléknek minősül „a parasztság életformájából adódó, annak megfelelő és azt szolgáló, a népi közösség hagyományos építőkészségének megfelelő (saját maga vagy közösségben – kalákában –, esetleg falusi kismesterek közreműködésével emelt) alkotások, melyek esztétikája – az anyag, a szerkezet, a forma és a díszítmény összhangja – elsősorban a népi életmód és életforma velejárója.”
A kérelmek elbírálása során a bizottság többek között a Népi Építészeti Program céljaihoz történő kapcsolódást, a műemlék értékét és veszélyeztetettségét, a program megvalósításának realitását és a költségvetés megalapozottságát vizsgálja. A kérelmeket 2017. október 9-ig postai úton lehet benyújtani. A kérelmezők legkésőbb november 22-ig kapnak értesítést a döntésről.
A felhívásra benyújtandó kérelem tartalmi és formai követelményeiről a letölthető felhívásból tájékozódhatnak az érdeklődők.
A benyújtáshoz szükséges adatlapok innen letölthetők.
A felhívással kapcsolatban további tájékoztatás a nepiepiteszetiprogram@lechnerkozpont.hu e-mail címen kérhető.
(Miniszterelnökség)

Lezárult a megyei kormányhivatalok és a területi építészkamarák által szervezett országos rendezvénysorozat, melyen a Miniszterelnökség munkatársai a településképi rendelet elkészítésének módját mutatták be
Budapesten ért utolsó állomásához augusztus 31-én az a rendezvénysorozat, melyen az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság munkatársai a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtásában nyújtottak további szakmai támogatást a települési önkormányzatok és főépítészek számára. Az előadások ezúttal kifejezetten a településképi rendeletek megalkotásában nyújtottak segítséget. Az egy hónap alatt összesen tíz helyszínen lebonyolított tájékoztatón bemutatott prezentációt ezúton letölthető formában közzétesszük.
A Miniszterelnökség és háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont továbbra is biztosítja minden település számára a szükséges szakmai támogatást. A törvénnyel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak bizalommal a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címre írt levélben!
(Miniszterelnökség)

Első körben összesen 27,66 milliárd forint szolgálja a kertészeti ágazat beruházásainak megvalósítását. A Miniszterelnökség három vidékfejlesztési pályázat esetében, 366 darab kérelem támogatásáról döntött.
A kertészeti ágazat fejlesztésére a Miniszterelnökség a Vidékfejlesztési Program keretében több mint 86 milliárd forintot különített el. A beérkezett kérelmek értékelése folyamatos, melynek eredményeképpen, elsőként az ültetvénytelepítést, illetve a gomba- és hűtőházak, valamint az üveg- és fóliaházak létesítését, korszerűsítését támogató felhívások első benyújtási szakaszában beadott kérelmekről hozott döntést a tárca.
Az ültetvénytelepítést támogató felhívás esetében első körben 154 darab kérelem nyert összesen 4,24 milliárd forintot. A gomba- és hűtőházak létesítésére és korszerűsítésére beérkezett kérelmek közül 98 darab részesült pozitív elbírálásban, összesen 7,76 milliárd forint értékben. Az üveg- és fóliaházak esetében pedig 114 darab kérelem, összesen 15,66 milliárd forint támogatásban részesülhet a beruházások megvalósításához.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a kertészeti pályázatok esetében a támogatási döntések még nem fejeződtek be, a felhívások további szakaszai kapcsán még zajlik az értékelési munka. Ezek eredményéről az ősz folyamán kapnak értesítést a pályázók.
(Miniszterelnökség)

A Miniszterelnökség folytatva a vidékfejlesztési felhívások elbírálását, újabb 251 darab élelmiszeripari pályázatot részesített pozitív döntésben, 48,6 milliárd forint értékben. Ezzel együtt már több mint 90 milliárd forint sorsáról született döntés ez idáig, amely az ágazati fejlesztéseket hivatott támogatni.
A Vidékfejlesztési Program élelmiszeripari (ÉLIP) felhívására több mint 1.400 darab támogatási kérelem érkezett be. A Miniszterelnökség a mezőgazdasági termékek értéknövelésére és erőforrás- hatékonyságának elősegítésére előzetesen 167 milliárd forintot különített el.
Az első benyújtási szakaszt követően most a második, harmadik és negyedik szakaszban beérkezett kérelmekről is döntést hozott a tárca. Ennek értelmében az érintett szakaszokban 251 darab élelmiszeripari fejlesztés vált támogathatóvá, 48,6 milliárd forint értékben. Az első értékelési szakasszal együtt a Miniszterelnökség ez idáig összesen 542 darab élelmiszeripar fejlesztési projektet támogatott több mint 90 milliárd forint értékben.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni. Mivel teljes egészében még nem zárult le az értékelési munka a felhívás keretében, ezért a következő hetekben még újabb élelmiszeripari fejlesztések kaphatnak pozitív támogatói döntést.
Fontos információ a gazdálkodók számára, hogy a nyár végéig, illetve az ősz első felében a Miniszterelnökség további, főleg a kertészetek, állattartók és borászok számára fontos felhívásokról hoz döntéseket.
(Miniszterelnökség)

Felhívjuk azon termelők figyelmét, akik az agrárkár-enyhítési rendszerben tagsággal rendelkeznek, hogy 2017. szeptember 15-ig kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást a Magyar Államkincstár (MÁK) által megjelölt számlára.
Fontos tudni, hogy a fenti határidő a kárenyhítési hozzájárulás MÁK-számlára történő beérkezésének a határideje, tehát nem az összeg feladásának az időpontja. A tárgyévi egységes kérelemben bejelentett területméretek és termesztett növénykultúrák figyelembe vételével kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik, erről és a kapcsolódó teendőkről a MÁK július közepéig határozatában tájékoztatta az érintett gazdákat.

Amennyiben a jelzett határidőig a MÁK-számlára a termelő nem fizeti be a kárenyhítési hozzájárulást, a 2017. kárenyhítési évben nem részesülhet kárenyhítő juttatásban függetlenül attól, hogy károsult és az egyéb támogatási feltételek teljesültek. Az agrárkár-enyhítési rendszerben tagként szereplő mezőgazdasági termelők az alábbi jogosultsági feltételek mellett részesülhetnek kárenyhítő juttatásban:
– a termőföld a termelő használatában van a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor, valamint az egységes kérelem és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor,
– a mezőgazdasági káreseményt a termelő elektronikus úton bejelentette a bekövetkezéstől számított 15 napon belül, amelyet az agrárkár-megállapító szerv igazolt,
– a károsodott növénykultúra szintjén 30%-ot meghaladó hozamcsökkenés, valamint 15 %-ot meghaladó hozamérték-csökkenés (termelésiérték-kiesés) keletkezik,
– a termelő a kárenyhítési hozzájárulását szeptember 15-ig beérkezően maradéktalanul megfizeti és
– a jóváhagyott kárbejelentést követően a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet a termelő november 30-ig elektronikus úton benyújtja.

A termelők eddigi kárbejelentései alapján a 2017. kárenyhítési évben elsősorban a jégeső, tavaszi fagy és a téli fagy okozott jelentős károkat a gazdáknak, de folyamatosan növekszik az aszálykárra bejelentett területnagyság is.
(FM Sajtóiroda)

Az 1300 milliárd forint keretösszegű Vidékfejlesztési Program végrehajtásáról tájékoztatta a kecskeméti Hírös Hét Fesztiválon zajló XVIII. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Fórum résztvevőit Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
A gazdálkodók folyamatosan kapják az ügyfélkapus értesítéseket támogatási kérelmeik elbírálásáról. Az elmúlt hetek aktualitásai közül külön említést érdemel az agrár-környezetgazdálkodási pályázat, ami esetében a túligénylés miatt a Miniszterelnökség 68 milliárd forintra emelte a keretösszeget. Ennek köszönhetően országosan 92 százalékban, míg Bács-Kiskun megye esetében 95 százalékban nyertek támogatást a jogosultsági kritériumoknak megfelelő kérelmek. Ez Bács-Kiskun megyében mintegy 1500 támogatott kérelmet jelent, amiből több mint 1100 szőlőültetvény. Így a megyében újabb 22 ezer hektáron folyhat agrár-környezetgazdálkodás, amelyet a Kormány több mint 14 milliárd forinttal támogat. A szőlőültetvények ebből 9,6 milliárd forinttal részesednek – hangsúlyozta az államtitkár.

Az élelmiszeripar fejlesztéseit támogató felhívás esetében is folyamatosan születnek a támogatói döntések. Ennek eredményeképpen első körben 42 milliárd forint értékben, összesen 291 projekt kapott támogatást. Ebből Bács-Kiskun megyében 41 kérelem került ki nyertesen 7,8 milliárd forint támogatási összegben. Fontos kiemelni, hogy a felhívás további szakaszai kapcsán még zajlik az értékelési munka, így a napokban újabb pályázók kapnak értesítést a kérelmük elbírálásáról.

Az önkormányzatok, valamint az egyházak és civil szervezetek számára a településképet meghatározó épületek felújítására több mint 25 milliárd forint odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség júliusban, amelyből Bács-Kiskun megye településeinek 28 kérelme mintegy 1,1 milliárd forint forrásban részesülhet.

Kis Miklós Zsolt beszélt arról is, hogy a Miniszterelnökség megemelte a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás keretösszegét is. Így a 2016-ban benyújtott kérelmek döntő többsége, összesen 506 kérelem juthat 55,2 milliárd forint értékben támogatáshoz a következő 5 évben. Mint mondta, a 2017. évi kérelmek elbírálása folyamatban van, tehát még további nyertesek számíthatnak értesítére.

A nyár végéig, illetve az ősz első felében a Miniszterelnökség további, főleg a kertészetek, állattartók és borászok számára fontos felhívásokról hoz döntéseket, és elkötelezett abban is, hogy az összes pályázat kötelezettségvállalása – leszámítva a többéves kötelezettségvállalású felhívásokat – 2018. március végéig megtörténjen – hangsúlyozta az államtitkár.
(Miniszterelnökség)

Megjelent a 2017. évi Tanyafejlesztési Program egyedi támogatási kérelem benyújtására vonatkozó felhívás az V. célterület (a Tanyafejlesztési Program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok) keretében történelmi gyümölcsösök megújítására.
Felhívjuk az egyedi támogatási kérelmet benyújtani kívánók figyelmét, hogy megjelent a 2017. évi Tanyafejlesztési Program V. célterületének felhívása egyedi támogatási kérelem benyújtására a célterület (a Tanyafejlesztési Program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok) keretében történelmi gyümölcsösök megújítására, illetve az ahhoz kapcsolódó árajánlat minta, amelyek ide kattintva elérhetőek.
A felhívásban foglaltaknak megfelelően az egyedi kérelmek benyújtását papír alapon, egy eredeti példányban, zárt borítékban, igazolható módon, tértivevényes ajánlott küldeményként 2017. szeptember 18-ig (postai bélyegző dátuma) kell benyújtani a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztályának a 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. címre.
(FM Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztály)

Elkezdődik a gazdák értesítése a Vidékfejlesztési program pályázati döntéseiről, jövő márciusig a több százmilliárd forintnyi mezőgazdasági beruházási pályázat odaítéléséről kapják meg a tájékoztatást az érintettek – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a 26. debreceni Farmer Expó csütörtöki megnyitóján.
Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta: először az élelmiszeripari beruházási pályázatok első szakaszát bírálták el, az eredményekről pedig már részben el is kezdődött a gazdálkodók értesítése. A kertészethez köthető pályázatok értékelése is a végéhez közeledik, így augusztusban az ügyfélkapun keresztül azok értesítése is megkezdődik, akik hűtőházak, gombaházak, fóliaházak létesítésére, illetve ültetvénytelepítésre pályáztak – mondta.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a megnyitón beszélt arról, hogy a kamara falugazdász hálózata az elmúlt néhány évben több mint ezermilliárd forint pályázati forrás lehívásában segítette a gazdálkodókat. A NAK a pályázatok beadásában is aktív – tette hozzá, példaként említette, hogy mintegy 2 milliárd forintból egy éven belül kiépítik az országos jégkárelhárító rendszert, amellyel évente akár 50 milliárd forintos kártól is megóvhatják a gazdákat.

Győrffy Balázs elmondta, hogy a Magyarok kenyere program évről évre népszerűbb, több ezer gazda csatlakozott már a kezdeményezéshez. Tavaly több mint 515 tonna búza gyűlt össze a program keretében, az idén várhatóan ennél is több felajánlás érkezik.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke a mezőgazdaság előtt álló kihívásokra hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy az öntözésfejlesztéssel érdemi választ kell adni a klímaváltozás kérdésére, továbbá, hogy a versenyképes termelésben ma már egyre nagyobb szerepet kap a precíziós gazdálkodás, a digitális technológiák alkalmazása.

A vasárnapig tartó 26. debreceni Farmer Expón mintegy háromszáz kiállító vesz részt. A vásáron számos szakmai rendezvényt, egyebek között szarvasmarha-, sertés-, juh- és nyúltenyésztési konferenciát, illetve tenyészállat-bemutatókat tartanak a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán.
(MTI)

Módosult a 2017. évi Tanyafejlesztési Program egyedi támogatási kérelem benyújtására vonatkozó felhívása az V. célterületre vonatkozóan (a Tanyafejlesztési Program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok) keretében tanyagazdaságok fejlesztésére Szentgál és környékéről, valamint Heves megye 3 déli járásából
Felhívjuk az egyedi támogatási kérelmet benyújtani kívánók figyelmét, hogy a Tanyafejlesztési Program 2017. évi egyedi támogatási kérelem benyújtására vonatkozó felhívás módosult.
A felhívás VII. pontjában szereplő benyújtási határidő 2017. szeptember 8-ra módosult.
A módosított felhívás, az azokhoz kapcsolódó útmutatók továbbra is ittelérhetőek.
(FM Sajtóiroda)

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára előadást tartott augusztus 11-én Hajdúböszörményben, a VI. Hajdúsági Expo agrárfórumán. Az államtitkár a Vidékfejlesztési Program végrehajtásáról is tájékoztatta a résztvevőket.
A Kormány azon dolgozik, hogy a beérkezett támogatási kérelmeket gyorsított ütemben elbírálja, eredményt hirdessen és a rendelkezésre álló forrásokat minél előbb és minél hatékonyabban a gazdálkodók rendelkezésére bocsájtsa – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt. Az 1300 milliárd forintos összegből 670 milliárd forintról született eddig döntés, és a Miniszterelnökség a legfontosabb, beruházási típusú pályázatok esetében is meghozza a következő hetekben a támogatói döntéseket.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató felhívás esetében a Miniszterelnökség az első benyújtási szakaszban beérkezett kérelmekről döntést hozott. Eddig 291 darab támogatási kérelem érte el a támogatási küszöböt, amelyek összesen 42,3 milliárd forint támogatásban részesülnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a döntések még nem fejeződtek be, a felhívás további szakaszai kapcsán még zajlik az értékelési munka.
A településképet meghatározó épületek felújítását, korszerűsítését támogató felhívás kapcsán Kis Miklós Zsolt elmondta: a rendelkezésre álló 27 milliárd forintos keret terhére összesen 2200 darab kérelem érkezett be, amelyek együttes forrásigénye meghaladta a 76 milliárd forintot. A Miniszterelnökség végül úgy döntött, hogy minden, a felhívás által meghatározott minimum pontszámot elért kérelem, támogatásban részesül. Ennek megfelelően első körben 808 darab pályázat, összesen 25,3 milliárd forintos keretösszegben kapott pozitív döntést. A nyertesek köre tovább bővül, ugyanis még vannak le nem zárt értékelések – tette hozzá.
Az előadás során az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte: A nyár végéig a Miniszterelnökség még további, főleg a kertészetek és állattartók számára fontos felhívásokról hoz támogatói döntéseket, és elkötelezett abban is, hogy az összes pályázat kötelezettségvállalása 2018. március végéig megtörténjen. Nem mindegy ugyanis, hogy az EU-s támogatások terén hogyan teljesítenek a tagállamok, mert ez lesz az egyik meghatározó szempont a rendszer továbbműködtetésének érdekében történő szakmai viták során.
(Miniszterelnökség)

A Vidékfejlesztési Program újabb 3,2 milliárd forintnyi forrásának odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség. Ez alkalommal kistelepülések egyedi szennyvízkezelése valósulhat meg uniós forrásból.
Az „Egyedi szennyvízkezelés” című pályázati felhívásra 2016. április 22. óta folyamatosan nyújthatják be kérelmeiket a vidéki térségben működő települési önkormányzatok, önkormányzati társulások. A mintegy 12 milliárd forint keretösszegű pályázatra ez idáig összesen 62 darab kérelem érkezett be. Ezek közül a Miniszterelnökség első körben 27 darab kérelmet részesített pozitív támogatási döntésben, mintegy 3,2 milliárd forint összegben.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.
Fontos információ, hogy az előlegigénylések megkönnyítése érdekében a Miniszterelnökség elérte, hogy közjogi szervezetek, pl. önkormányzatok ingyen, bankgarancia nélkül juthatnak hozzá a beruházások előlegeihez.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a kiírás esetében a támogatási döntések még nem fejeződtek be, a felhívás további szakaszai kapcsán még zajlik az értékelési munka. Ezek eredményéről a későbbiekben kapnak értesítést a további nyertesek.
(Miniszterelnökség)

A Földművelésügyi Minisztérium 100%-os kamat-, kezességi díj és költségtámogatás nyújtásával segíti azokat a jégeső vagy fagykárt szenvedett, ültetvényes gazdálkodást folytató termelőket, akik az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) Konstrukció, az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 vagy az MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram 2020 keretében vesznek fel hitelt.
A 100%-ban támogatott hitel összege ültetvény hektáronként legfeljebb 1 millió forint, a támogatás pedig a 2017. augusztus 8. és 2017. december 31. között megkötött, illetve hatályba lépett hitelszerződésekhez kapcsolódóan vehető igénybe.
Az előzőeken túl kedvezőbbé váltak az ASZK Folyószámlahitel feltételei is, így a termelők még könnyebben és jobb feltételekkel juthatnak a gazdálkodást segítő hitelhez. Ezek alapján a felvehető maximális hitelösszeg 50 millió forintról 100 millió forintra, a tárgyi biztosíték nélkül felvehető hitel összege 15 millió forintról 25 millió forintra emelkedett. Ugyancsak 15 millió forintról 25 millió forintra nőtt az egy teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkező fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtható hitelösszeg.
A kapcsolódó jogszabály módosításokat a 39/2017 (VIII.7.) FM rendelet, valamint az ASZK Üzletszabályzat tartalmazza.
(FM Sajtóiroda)

Megjelent a 2017. évi Tanyafejlesztési Program
egyedi támogatási kérelem benyújtására vonatkozó felhívás
az V. célterület (a Tanyafejlesztési Program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok) keretében tanyagazdaságok fejlesztésére Szentgál és környékéről, valamint Heves megye 3 déli járásából.
Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy megjelent a 2017. évi Tanyafejlesztési Program V. célterületének felhívása egyedi támogatási kérelem benyújtására a célterület (a Tanyafejlesztési Program továbbfejlesztését szolgáló mintaprogramok) keretében tanyagazdaságok fejlesztésére Szentgál és környékéről (Szentgál, Bakonybél, Pénzesgyőr, Hárskút, Márkó, Lókút, Herend, Németbánya, Csehbánya, Úrkút, Zirc, Dudar, Nagyesztergál, Csetény és Bakonycsernye), valamint Heves megye 3 déli járásából (Hevesi, Füzesabonyi és Hatvani járás), illetve az ahhoz kapcsolódó útmutatók és árajánlat minta, amelyek itt elérhetőek.
A felhívásban foglaltaknak megfelelően az egyedi kérelmek benyújtását papír alapon, egy eredeti példányban, zárt borítékban, igazolható módon, tértivevényes ajánlott küldeményként a Rendelet hatályba lépését követő 120 napon belül, azaz 2017. augusztus 25-ig (postai bélyegző dátuma) kell benyújtani a Földművelésügyi Minisztérium Agrárfejlesztési és Vidékstratégiai Főosztályának a 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. címre.
(FM Sajtóiroda)

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos lakossági szemléletformálásra, a környezettudatos gondolkodás erősítésére 200 millió forint összegben írnak ki pályázatot civil szervezetek, önkormányzatok és egyházak részére – közölte sajtótájékoztatóján a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hétfőn.
V. Németh Zsolt elmondta: a legkisebb igényelhető összeg 500 ezer, a legnagyobb 3 millió forint. Hozzátette: Magyarországon évente mintegy 3,7 millió tonna lakossági kommunális hulladék keletkezik, melynek a harmadát feldolgozzák, komposztálják, illetve további 500 ezer tonna energetikai hasznosításra kerül. A másodnyersanyagok arányának növeléséhez szükséges a környezettudatosabb szemlélet – mondta az államtitkár, majd arról is beszélt, hogy lakossági kommunális hulladék hasznosítási arányának növelése érdekében jogszabályokat is módosítottak.
Fontos, hogy mindenekelőtt a hulladék keletkezését akadályozzák meg, érdemes elgondolkodni például egy-egy kidobásra szánt termék ismételt használatának lehetőségén. A rangsorban ezt követi a hulladék anyagában történő hasznosítása, majd az energetikai hasznosítás és csak az ezután is fennmaradó hulladék kerül a lerakókba. Ez utóbbi fázis elkerülése a cél, például a körforgásos gazdaság eszközeinek alkalmazásával – mondta V. Németh Zsolt.
Búsi Lajos, az Földművelésügyi Minisztérium zöldipari támogatások kezeléséért felelős helyettes államtitkára elmondta: a pályázati nyertesek előre egy összegben kapják meg a támogatást és utólag kell elszámolniuk vele. Így az óvodásoktól a nyugdíjasokig minden korcsoportban és társadalmi rétegben lehet olyan a hulladékcsökkentésére érzékenyítő rendezvényeket szervezni, amelyek felhívják az érintettek figyelmét a fokozott környezettudatosság társadalmi hasznára. A pályázat augusztus 8. napján 10 órától, azaz holnap jelenik meg a szelektálok.hu és a kormány.huhonlapokon és augusztus 28-tól szeptember 28-ig lehet a pályázatokat benyújtani. Forráskimerülés esetén az FM felfüggesztheti a pályázatok beadását. A támogatott elképzeléseket 2018. március 31. napjáig kell megvalósítani.
(MTI/FM)

A sajtóban megjelent egyes információkkal ellentétben a Vidékfejlesztési Program keretében már jelenleg is pályázható a tanyák infrastrukturális fejlesztésére, többek között villamosítására elkülönített mintegy 8,2 milliárd forint.
A 2020-ig tartó uniós programozási időszakban a Kormány kiemelt feladatának tekinti a tanyás térségekben élő emberek életminőségének javítását, ennek megfelelően a Miniszterelnökség 2017. január 30-án megjelentette az ezen célok elérését szolgáló felhívását.
A vidékfejlesztési pályázat célja azon tanyák infrastrukturális ellátottságának fejlesztése, amelyeknek villamos energia, illetve vízellátási rendszere, szennyvíz kezelése elavult, vagy még nem került kiépítésre. A rendelkezésre álló forráskeret ennek eredményeképpen többek között a tanyavillamosítást, a vízellátás kiépítését, valamint a szennyvízkezelési fejlesztések megvalósítását támogatja.

A pályázati felhívás keretében a természetes személyek legfeljebb 6,2 millió forint, az önkormányzatok pedig maximum 50 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesülhetnek. Az érintettek 2017. április 5-től kezdődően nyújthatják be támogatási kérelmüket.

A Miniszterelnökség annak érdekében, hogy minél nagyobb számban valósuljon meg sikeres beruházás, könnyített az előlegigénylés folyamatán. A könnyítésnek köszönhetően az önkormányzatok bankgarancia nyújtása nélkül juthatnak hozzá az 50 százalékos előleghez a tanyafejlesztési pályázat esetében is.
Fontos továbbá kiemelni, hogy a Miniszterelnökség – az Európai Bizottság jóváhagyása esetén – a Vidékfejlesztési Program módosításával, az ősszel jelentősen emelni fogja a támogatási intenzitást a természetes személy pályázók esetében. Ennek eredményeképpen a tanyán élőknek csak csekély önerővel kell hozzájárulniuk beruházásaik megvalósításához. A pályázati felhívás a www.szechenyi2020.hu weboldalon elérhető.
(Miniszterelnökség)

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) “Az év tanyája” díj elnyerésére pályázatot hirdetett, amelyre augusztus 31-éig lehet jelentkezni – jelentette be V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár.
Elmondta, az idén indított díjjal a minisztérium a természeti környezettel összhangban lévő, a tájba és az adott térségbe illeszkedő, mások számára is mintául szolgáló tanyát kíván magas szintű elismerésben részesíteni.
Emlékeztetett, hogy a kormány az elmúlt hat évben a Tanyafejlesztési programban hazai forrásból 8,1 milliárd forint támogatást adott 1691 pályázatnak tanyafejlesztésre.
V. Németh Zsolt kiemelte, hogy Az év tanyája fődíj mellett odaítélik a közönség díjat is a legtöbb szavazatot elnyert pályázatnak, voksolni az erre a célra létrehozott Facebook oldalon lehet majd.
Az államtitkár részletezte, hogy Az év tanyája pályázat bírálati szempontjai között szerepel a tanyajelleg megléte, az adott térségre jellemző tájjelleg, a környezetkímélő gazdálkodás, a más tanyákon is alkalmazható fenntarthatóságra törekvés, a nyitott porta, az őshonos és tájjellegű állat- és növényfajták jelenléte.
V. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy ezzel a címmel is szeretnék népszerűsíteni a tanyai életet, amely a XXI. században is vonzó lehet a fiatal gazdálkodóknak, vállalkozóknak.
A pályázatot a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztési és vidékstratégiai főosztályára kell beadni nyomtatott formában vagy elektronikusan az erre a célra létrehozott azevtanyaja@fm.gov.hu email címen, ahol választ lehet kapni a pályázattal kapcsolatos kérdésekre.
A részletes pályázati felhívás itt található.
(MTI, FM Sajtóiroda)

A Vidékfejlesztési Program keretében megjelent tejágazat szerkezetátalakítását támogató felhívásra jelentős túligénylés mutatkozott, amelyet a Miniszterelnökség a források megemelésével kezelt.
2016-ban jelent meg a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás pályázati felhívása, 36,5 milliárd forint keretösszegben. Az ötéves kötelezettségvállalású program az állattartás fejlesztését célozza azáltal, hogy a szigorú tartási, higiéniai és takarmányozási előírásokat teljesítő gazdálkodók számára kompenzálja a megnövekvő kiadásokat.
A pályázati felhívásra összesen mintegy 55,4 milliárd forint értékben érkeztek be jogosult kérelmek. Annak érdekében, hogy a munkaerő igényes ágazat szereplői minél nagyobb arányban részesedjenek a forrásokból, a Miniszterelnökség megemelte a keretösszeget így a kérelmek döntő többsége, összesen 506 kérelem támogatása mellett döntött, 55,2 milliárd forint értékben.
A nyertes pályázók a támogatói okiratokat elektronikus úton a napokban fogják megkapni.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében nyár végéig még további fontos – pl. kertészeti, állattenyésztési, borászati – felhívásokról születnek támogatói döntések.
(Miniszterelnökség)

A Miniszterelnökségnek hosszú tárgyalások után sikerült elérnie, hogy az uniós csatlakozás óta először lehetőség nyíljon arra, hogy egy vidékfejlesztési programból finanszírozott támogatás esetében előleget lehessen fizetni a gazdálkodók számára.
A Vidékfejlesztési Program keretén belül benyújtott előleg kifizetés igénylések ügyintézésének és kifizetésének gyors és gördülékeny teljesítése érdekében a Magyar Államkincstár tájékoztatást jelentetett meg, amely a következő linkre kattintva olvasható.
(Miniszterelnökség)

Időarányosan és jól halad előre az országszerte összesen 39 épületet érintő nemzeti kastély- és várprogram – mondta Virág Zsolt az MTI-nek, kiemelve, hogy az egységes rendszerben való működtetés feltételeit is kidolgozták már.
A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos tájékoztatása szerint a 39 épület közül az első ütemben szereplő 22 épület GINOP pályázati támogatási szerződését maradéktalanul megkötötték, a második ütem 17 épületének fejlesztési stratégiája már szintén elkészült, és a pályázatok elkészítése és beadása zajlik.
Elmondta, hogy a 39 épület mintegy felénél már lezárultak, felénél pedig zajlanak a megalapozó restaurátori, régészeti és falszövetkutatások, a levéltári kutatások is megtörténtek, az építéstörténet pedig szintén elkészült szinte minden épület esetében.
Az első ütem esetében a legtöbb épület már engedélyezési tervekkel és jogerős építési engedéllyel rendelkezik – tette hozzá.
Virág Zsolt kiemelte: az első hét épület – a tatai Esterházy-kastély, a majkpusztai Esterházy-kastély és kamalduli remeteség, a sümegi püspöki palota, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a dégi Festetics-kastély, a bajnai Sándor-Metternich-kastély és a füzérradványi Károlyi-kastély – esetében a generálkivitelezési közbeszerzési tender folyamatban van, az építkezések hamarosan megkezdődnek.
Mint elmondta, a kastélyokba tervezett kiállítások tervezési munkálatai az említett folyamatokkal párhuzamosan zajlanak.
Az épületek egyedi fejlesztési kreatív koncepciója mellett az egységes rendszerben való működtetés feltételeit is kidolgozták már, elkészült a nemzeti kastély- és várlánc arculata, valamint az ezeket egységbe foglaló Kastély- és Várkártya prototípusa – hangsúlyozta a miniszteri biztos, hozzátéve: a program egyedi védjegyeinek, a kastélyparkok használatát fókuszba állító Kertbirodalomnak, az épületek múltját a történetmesélés eszközeivel bemutató Legendáriumnak, valamint a legfiatalabb látogatói korosztály érdeklődését megragadó Minivilágnak a koncepciója szintén elkészült.
“Fontos cél, hogy a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram a műemlék-helyreállítás és az örökségmegőrzés alapvető szempontjai mellett egységes, Európában is unikális, jól értékesíthető turisztikai termékcsomag legyen” – mondta, hozzátéve, hogy a nemzeti kastély- és várlánc épületei esetében egy új gazdasági modell alapján a legalább nullszaldós fenntartás biztosítására törekszenek, kormányzati szempontból fontos cél, hogy a lánc sokrétű bevételi lehetőségei révén önfenntartóvá váljon.
A program keretében húsz kastély és tizenkilenc vár újul meg a következő években. A keretösszeg jelenleg 55 milliárd forint, amely azonban egyedi előterjesztések alapján nőhet.
(MTI)

Újraindult Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna határon átnyúló, Huskroua elnevezésű együttműködési programja, amelynek nyitókonferenciáját a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelényben, a L’Huillier-Coburg-kastélyban tartották csütörtökön.
A rendezvényen Perényi Zsigmond, a Miniszterelnökség nemzetközi helyettes államtitkára mint a program irányítóhatóságának vezetője azt mondta: a négy ország együttműködésének új fejezetét nyitják meg, minden félnek fontos ez az esemény és a kooperáció. A most futó program szerves folytatása a 2007 és 2013 közöttinek.
A politikus kiemelte: ez azon kevés olyan program egyike, amelynek a támogatásából nem faragni akar az EU bizottság, hanem még tesz is hozzá, a korábbi 72 millió euróhoz képest most 76 millió áll rendelkezésükre, a pénz a négy ország tíz megyéjére összpontosul.
Hangsúlyozta: a nyitás hivatalosan ugyan most van, de már több pályázat elérhető, éppen ezért arra kéri a résztvevőket, hogy osszák meg javaslataikat, ötleteiket, és a határidőig valósítsák meg azokat közösen a négy ország területén élő emberek javára.
A nyitókonferencia célja ehhez kapcsolódva az is volt, hogy diplomáciai csatornákon keresztül, valamint a négy ország központi, regionális és helyi szintű döntéshozói számára közvetlen tájékoztatást nyújtson a program keretén belül rendelkezésre álló európai uniós források felhasználásának lehetőségeiről.
A program első nyílt pályázati felhívása 2017. február 15-én jelent meg, amelynek keretében az együttműködési projektekben részt vevő megyék által támogatott, stratégiai fontosságú, infrastrukturális beruházásokat tartalmazó pályázatok benyújtására van lehetőség.
Ugyanakkor prioritást élvez a környezet fenntartható használata a határ menti területeken, a természeti erőforrások megőrzése, az üvegházhatású gázok kibocsátását és a folyószennyezettséget csökkentő intézkedések, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a személyek és áruk szabad áramlásának javítása érdekében.
Ugyancsak elődleges szempont az információ-megosztás fejlesztése, a természeti és ember okozta katasztrófák megelőzését célzó közös tevékenységek, valamint vészhelyzetekben közös cselekvések támogatása, a helyi kultúra és a történelmi örökség turisztikai tevékenységek általi népszerűsítése és az egészségügy fejlesztésének támogatása.
(Miniszterelnökség)

A Miniszterelnökség a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtását támogató további dokumentumokat készített el és tett közzé.
A dokumentumok, melyekkel a Miniszterelnökség a településkép védelmi törvény végrehajtásához kíván további segítséget nyújtani, a mai naptól szerkeszthető formában elérhetők az alábbi linkeken:
• Településképi rendelet alkotásához segítséget nyújtó útmutató
• A rendelet szerkezetét bemutató minta
• A településképi követelmények rendszerét ismertető segédlet
A Miniszterelnökség és háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont továbbra is biztosítja minden település számára a szükséges szakmai támogatást. A törvénnyel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak bizalommal a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címre írt levélben!
(Miniszterelnökség)

Az uniós támogatásokra érkezett, eddig kiértékelt pályázatok alapján teljesülni látszik a kormány célja, hogy a források hatvan százaléka gazdaságfejlesztésre jusson, ezáltal teremtve felzárkózási lehetőséget a vállalkozásoknak – mondta a Magyar Idők szombati számában megjelent interjúban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Az eddigi adatok szerint jelentős a túligénylés az európai uniós gazdaságfejlesztési pályázatokon. Csepreghy Nándor szerint ez annak a jele, hogy a kormány megfelelően célozta meg ezeknek a pénzeknek a felhasználását. A cél az volt, hogy a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban a gazdaságfejlesztésre menjen a felhasználható pénzek hatvan százaléka, szemben az előző időszakkal, amikor mindössze 14 százalékot sikerült ezekre a célokra fordítani. Az eddig kiértékelt pályázatok, lekötött források 57-58 százaléka fordítható technológiai fejlesztésekre.
Az EU-s források nélkül 2-2,5 százalék körül lenne a növekedés, azonban a 2020 utáni időszakra el kell érni, hogy a kohéziós támogatások nélkül is elérhető legyen a legalább 3 százalék feletti GDP-bővülés – emelte ki az államtitkár, hozzátéve: várhatóan nem szűnik meg a kohéziós politika, de előreláthatólag kevesebb lesz a vissza nem térítendő és több a visszatérítendő támogatás.
Arra a kérdésre, hogy a megítélt támogatásokat nem veszi-e el az unió a vitás kérdések miatt, Csepreghy Nándor úgy válaszolt: azok a politikusok, akik korábban a pénzek megvonásával fenyegetőztek, belátták, hogy a lépéssel leginkább saját gazdasági hátországuk ellen cselekednének. A nyugat-európai cégek válság után realizált nyereségének a bázisa ugyanis Közép- és Kelet-Európában van.
(MTI)

Felhívjuk a pályázni kívánók figyelmét, hogy megjelentek a Tanyafejlesztési Program 2017. évi pályázatainak felhívásai.
A pályázati felhívásokban foglaltaknak megfelelően a nemzeti Tanyafejlesztési Program pályázatainak benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján (www.hoi.hu) 2017. augusztus 7-én (hétfőn) reggel 8 órakor nyílik meg, és a források kimerüléséig vagy 2017. szeptember 6. (szerda) 23 óra 59 percig van lehetőség az adatlap elektronikus kitöltésére és véglegesítésére.

Forráskimerülés esetén – amennyiben a felhívásban meghatározott keretösszeg 200 %-át eléri a már benyújtott pályázatok támogatási igénye –, a Földművelésügyi Minisztérium felfüggeszti a pályázat benyújtási időszakát. Ebben az esetben célterületenként külön közleményt tesz közzé a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján. Amennyiben az értékelés során megállapítható, hogy a benyújtott pályázatok támogatási igénye nem meríti ki a rendelkezésre álló keretet, a Földművelésügyi Minisztérium a közleményt visszavonja, azaz újra megnyitja a benyújtási felületet!
A Tanyafejlesztési Program 2017. évi pályázatainak felhívásai, az azokhoz kapcsolódó útmutatók és a pályázati adatlapok itt érhetőek el, valamint a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. honlapján (www.hoi.hu).
(FM Sajtóiroda)

Közel kétmilliárd forintos Népi Építészeti Programot indít a kormány a népi műemlékeink és a műemléki értéket képviselő vidéki épített örökség megóvásának és fenntartásának érdekében. A program keretében mintaprojektként 2017-ben 300 millió forint, 2018-ban pedig 1,5 milliárd forint forrás jut a központi költségvetésből a magán és a közösségi tulajdonban álló, veszélyeztetett, műemléki értékkel bíró népi építészet emlékeinek megmentésére és helyreállítására. A Népi Építészeti Program célja, hogy megállítson egy közel 2000 népi építészeti emléket érintő pusztulási folyamatot.
A hagyományos népi építészet meg nem újuló kulturális erőforrás, hiszen falvainkban a kommunista idők rombolásai és a bekövetkezett radikális életmód változás miatt ilyen alkotások többé nem születnek. A magyar táj hajdani építészeti kultúráját, ma már jószerivel csak a védelem alatt álló épületek, kivételes esetekben épületegyüttesek, településrészek őrzik. Ezek legjavát képezik népi műemlékeink, melyek helyben, fizikai valójukban történő megőrzése mindannyiunk felelőssége.
A kormány által meghirdetésre kerülő Népi Építészeti Program támogatási keretet nyújt a napjaink fejlesztési és korszerűsítési tendenciáiból kiszoruló népi építészeti örökség megőrzését célzó beruházásokhoz, és a műemlék-tulajdonosok állagvédelmi és fenntartási kötelezettségének teljesítéséhez.
(Miniszterelnökség)

A Miniszterelnökség elkészítette és ezúton közzéteszi az önkormányzatok számára a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtását támogató partnerségi rendelet mintát.
A Miniszterelnökség az önkormányzatok figyelmébe ajánlja az általa elkészített partnerségi rendelet mintát, mellyel a Településképi védelmi törvény végrehajtását kívánja segíteni. A dokumentum segítségével az önkormányzatok megkezdhetik a törvény végrehajtásának társadalmasítását. A partnerségi rendeletben az önkormányzatok a törvény végrehajtása során létrejövő partnerségi együttműködés szabályait határozzák meg. A rendelet minta a mai naptól szerkeszthető formában letölthető felületünkről.
A Miniszterelnökség és háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont továbbra is biztosítja minden település számára a szükséges szakmai támogatást. A törvénnyel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak bizalommal a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címre írt levélben!
(Miniszterelnökség)

A tervezetteknek megfelelően, még júniusban döntést hozott a Miniszterelnökség az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) pályázatokról. A keretet 68 milliárd forintra megemelve, a jogosult kérelmek 92%-a támogatásban részesült.
A 2016. évi agrár-környezetgazdálkodási (AKG) felhívást 40 milliárd Ft-os kerettel azután írta ki a Miniszterelnökség, hogy a 2015. évi kiírás forrásairól – a többszörös túljelentkezés miatt –, annak ellenére is lemaradt sok állattartó, illetve szőlő- és gyümölcsültetvényes gazda, hogy a Miniszterelnökség már akkor is jelentősen megemelt keretösszegre hozott döntést.
A második körös kiírásra is több mint 4.400 db támogatási kérelem érkezett be, amelyek forrásigénye végül közel 80 Mrd Ft volt. A magas támogatási igény miatt a Miniszterelnökség ismételten az eredeti 40 milliárd Ft-os keretösszeg megemeléséről döntött. Ennek megfelelően mintegy 68 Mrd Ft összegben, 3.900 db kérelem (a jogosult kérelmek 92%-a) részesült pozitív támogatási döntésben.
A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.
A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében idén nyáron további fontos – pl. élelmiszeripari, kertészeti, állattenyésztési, borászati és településfejlesztési – felhívásokról születnek még támogatói döntések.
(Miniszterelnökség)

A Településképi Arculati Kézikönyv készítéséhez kapcsolódó forrás biztosítását tartalmazó, Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosításáról szóló T/15427 számú törvényjavaslatot 2017. június 15-én elfogadta az Országgyűlés.
A Településkép védelmi 2016. évi LXXIV. törvény értelmében Magyarország minden településének 2017. október 1-i határidővel meg kell alkotnia Településképi Arculati Kézikönyvét. A most elfogadott törvényjavaslat településenként 1 millió, összesen 2,773 milliárd forintot irányoz elő a 10 000 lakos alatti, 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képességet el nem érő települési önkormányzatok számára. A forrás kifejezetten a településképi rendelet alapjául szolgáló Településképi Arculati Kézikönyvek elkészítése kapcsán felmerülő kiadások teljesítésére fordítható. A támogatás folyósítása egy összegben, augusztus hónap végén nettó finanszírozás keretében történik.
A Miniszterelnökség és háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont továbbra is biztosítja minden település számára a szükséges szakmai támogatást. A törvénnyel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak bizalommal a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címre írt levélben!
(Miniszterelnökség)

Immár önálló kormányrendelet szabályozza az ipari célú fás szárú ültetvények telepítését. Ennek eredményeképpen napokon belül a Vidékfejlesztési Program erdősítésre szánt támogatási keretéből az erdőnek nem minősülő, ipari faültetvények telepítésére is igényelhető forrás. A vonatkozó 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 2017. évi 86. számában jelent meg.
A Miniszterelnökség a 2014-2020 közötti időszak uniós forrásainak hatékony és eredményes felhasználása érdekében mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdálkodók fejlesztési igényeiknek megfelelő támogatási lehetőségekhez jussanak.
A most megjelent kormányrendelet segítségével a Vidékfejlesztési Program „Erdősítés támogatása” című, mintegy 50 milliárd forint keretösszegű pályázata esetében nyílik lehetőség az ipari célú fás szárú ültetvények telepítésének támogatására. A rendelkezésre álló források ezen irányú felhasználása érdekében ugyanis szükséges volt az említett ültetvénytípus telepítésére vonatkozó jogszabályi háttér megteremtése, mely önálló rendeletként tartalmazza a részletes szabályokat.
A megjelent kormányrendelethez igazodva napokon belül az említett erdősítést támogató vidékfejlesztési pályázat módosítása is megtörténik, melynek köszönhetően szélesebb körben, hatékonyabbá válik az erdősítésre szánt keretösszeg felhasználása.
(Miniszterelnökség)

A tárca a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének és népszerűsítésének támogatására nyílt pályázatot hirdet 223 millió forint keretösszeggel – közölte szerdán V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár.
Az államtitkár elmondta, a helyi értékek bemutatására 150 millió forint áll rendelkezésre, a települési, tájegységi értéktárak létrehozását 38 millió forinttal támogatja a szaktárca, a Hagyomány a divatban – viselet másként pályázatainak finanszírozására 10 millió forint fordítható, a hagyományos népi mesterségek, kihalófélben lévő szakmák továbbörökítését támogató programokra, illetve alkotótáborok szervezésére 25 millió forint áll rendelkezésre. Hozzátette: a pályázatokat június 23-tól július 23-án éjfélig lehet elektronikusan kitölteni, illetve véglegesíteni. Amennyiben az egyes pályázati területekre szánt összeg 200 százalékát elérik az igényelések a beadási határidő lejárta előtt, a pályázatot lezárhatják.
Az államtitkár a részleteket ismertetve, elmondta: a helyi értékek népszerűsítését célzó kiírásnál a hagyományosan megrendezendő települési rendezvényeken a környékhez köthető helyi, tájegységi vagy megyei értéktári elemek, kiemelkedő nemzeti értékek és hungarikumok bemutatására kell fókuszálniuk a pályázóknak. Az elnyerhető támogatás összege 1 millió forinttól 2 millió forintig terjedhet. A települési, tájegységi értéktárak létrehozására helyi értéktárat még nem működtető magyarországi és határon túli települések pályázhatnak, amelyek 300 ezer és 500 ezer forint közötti összeget nyerhetnek el. A Hagyomány a divatban – viselet másként elnevezésű pályázat a Kárpát-medence hagyományos öltözet-kultúrájának, valamint népi kézműves értékeinek megőrzését, népszerűsítését támogatja, valamint alkalmazásukat a mai öltözködéskultúrában. Pályázni 3-5 darabból álló új kollekció tervdokumentációjával, vagy rajzaival lehet. A pályázattal elnyerhető támogatás összege darabonként 80 ezer forint lehet, így összesen egy kollekcióra maximum 400 ezer forint nyerhető.
A hagyományos népi mesterségek, kihalófélben lévő szakmák továbbörökítését célzó programok, alkotótáborok szervezése a helyi, megyei értéktárakban már szereplő népi kézműves értékek megismertetését szolgálja, erre 1-1,5 millió forint közötti összeget lehet elnyerni.
A pályázati dokumentáció elérhető az alábbi honlapokon: http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium illetve www.hungarikum.hu címen.
V. Németh Zsolt közölte, hogy a 2013 júliusa és 2016 decembere közötti időszakban a hazai és külhoni értékgyűjtés támogatására kiírt öt nyílt és egy meghívásos pályázat keretében összesen 1,113 milliárd forintot ítéltek oda a hungarikumok gyűjtésének, kutatásának, népszerűsítésének és megőrzésének támogatására, 607 nyertes magyarországi illetve határon túli magyar pályázóval kötöttek támogatási szerződést.
(MTI, FM Sajtóiroda)

A jövő héten zárószavazásra kerülő 2018. évi költségvetés tervezet a 2010. évhez viszonyítva jelentős többletforrásokat biztosít a magyar mezőgazdaság szereplői részére- mondta a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára egy szakmai rendezvényen, Timáron.
Czerván György előadásában kiemelte, hogy a tisztán nemzeti költségvetésből finanszírozott támogatásokra fordítható összeg a 2010. évi mintegy 50 milliárd forintról 96,7 milliárd forintra változik. Az uniós kiegészítéssel működő támogatások esetében pedig a hozzávetőleg 3 milliárd forintos összeg közel 12 milliárd forintra emelkedik- tette hozzá.
Az államtitkár hangsúlyozta, az elmúlt évek intézkedéseinek hatására a közvetlen uniós forrásból nem részesülő sertés és baromfi ágazat támogatása 2010. óta a háromszorosára növekedett.
A területalapú támogatásokkal kapcsolatban Czerván György elmondta, hogy az idei évben, eddig 177 ezer gazda nyújtott be egységes kérelmet, 4,9 millió hektár területre. A területalapú támogatás idei évi keretösszege 224 milliárd forint.
Az államtitkár megemlítette, hogy a madárinfluenza által okozott közvetlen károk után a termelők 11 milliárd forint összegű kártalanításban részesülnek, amelyből 9 milliárd forint már kifizetésre került. Mindemellett a víziszárnyas (kacsa, liba) ágazat 1,4 milliárd forintos csekély összegű jövedelempótló támogatásban részesül. Ezen felül a kormány az „Azonnal cselekszünk” programon keresztül 1 milliárd forintos kerettel munkahelymegőrző támogatást biztosít a vágó- és feldolgozó vállalkozások részére.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara termésbecslése alapján búzából várhatóan 4,9 millió tonna, árpából 220 ezer tonna, rozsból 83 ezer tonna, őszi káposztarepcéből 777 ezer tonna, míg triticale-ból 410 ezer tonna kerülhet betakarításra – jelezte az államtitkár. Ezek a becsült mennyiségek a korábbi évekhez képest, a búza esetében a közepesnél jobb, míg a többi növényfajta esetében közepes terméseredményt jelentenek.
A Közös Agrárpolitika 2020 utáni várható átalakulásával kapcsolatban leszögezte, hogy Magyarországnak nem érdeke a jelenleg működő rendszer radikális átalakítása. A sajtóban időről időre megjelenő információk egyelőre csak találgatások, hiszen az Európai Bizottság hivatalos álláspontja még nem jelent meg- tette hozzá. A Közös Agrárpolitika modernizálásáról és egyszerűsítéséről a Bizottság nyilvános konzultációt tartott, amely során, a tagállamok állampolgárai mondhatták el véleményüket a KAP jövőjéről. EU szinten 323 ezer kérdőívet küldtek vissza az emberek, hazánkból 3.698 darabot. A konzultáció eredményéről a Bizottság a nyár közepén ad tájékoztatást, míg a KAP jövőjével kapcsolatos elképzelésekről hivatalos kommunikáció az ősz folyamán várható.
(FM Sajtóiroda)

Várhatóan a következő egy-két hétben jelennek meg az idei Tanyafejlesztési Program pályázatai, erre a célra költségvetési forrásból 1 milliárd 225 millió forintos keret áll rendelkezésre – jelentette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára sajtótájékoztatón a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírteleken pénteken.
Szakáli István Loránd elmondta, a kiírások az FM és a Herman Ottó Intézet honlapján lesznek elérhetőek, a potenciális pályázóknak a pályázatok megjelenésétől számítva harminc napjuk van a pályázati dokumentációk kidolgozására és elektronikus úton történő benyújtására. A helyettes államtitkár hozzátette, a program keretein belül a zártkerti revitalizációs alprogramra 2017-ben 300 millió forintot különített el a tárca.
A zártkerttel rendelkező önkormányzatok egyedi támogatási kérelmeiket papír alapon június 25-ig küldhetik meg az Földművelésügyi Minisztérium részére. Tájékoztatása szerint a közösségi típusú pályázatokon önkormányzatok, tanyagondnoki szolgálatok, egyházi jogi személyek és civil szervezetek kaphatnak támogatást, amit a tanyán élők életfeltételeinek és vagyonbiztonságának javítására, vagy a tanyagondnoki szolgálat fejlesztésére fordíthatnak. A másik típusú pályázaton magánszemélyek kérhetnek anyagi segítséget saját gazdaságuk fejlesztésére, illetve a tanyai lakóépületük felújítására, de a pénzből például kommunikációs vagy vagyonvédelmi eszközöket is vásárolhatnak – ismertette a helyettes államtitkár, hozzátéve, a kormány új tanyagazdaságok indítását is támogatja. A közösségi pályázatok esetében a támogatási intenzitás 90 százalékos, a gazdálkodást segítő támogatások esetében 75 százalék, a fiatal gazdálkodók számára kiírt pályázatokon pedig szintén 90 százalék támogatást kaphatnak – mondta Szakáli István Loránd.
A helyettes államtitkár megemlítette, az elmúlt tíz évben egyre többen élnek tanyákon, a legutóbbi kimutatás szerint körülbelül 300 ezren élnek tanyai környezetben Magyarországon. A kormány által 2011-ben indított tanyafejlesztési programban az elmúlt hét évben 1700 pályázatot támogattak összesen több mint 8 milliárd forint értékben. A zárkertekre vonatkozó pályázatot harmadik alkalommal írja ki a tárca, eddig mintegy 50 önkormányzatot támogattak megközelítőleg 500 millió forinttal.
(MTI, FM Sajtóiroda)

Valamennyi vidékfejlesztési pályázatot kiírták a határidőig, 68 pályázatot hirdettek meg összesen mintegy 1300 milliárd forint értékben március 31-ig – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Kis Miklós Zsoltot és Kovács Zoltánt, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkárát a testület a Vidékfejlesztési program (Vp) aktuális helyzetéről hallgatta meg. Az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte: 30 olyan pályázat van, amit véglegesen lezártak – vagy a forrásokra való hozzájutást, a pályázati lehetőséget felfüggesztették -, mintegy 823 milliárd forint meghirdetett keretösszeggel. A 68 pályázatból 29 van nyitva, mintegy 431 milliárd forintos keretösszeggel – tette hozzá.

Kifejtette: vannak olyan pályázatok, amelyek március végén megjelentek ugyan, de még nincsenek nyitva, mivel 60 napos felkészülési időt adnak a pályázóknak általában a kérelem benyújtására. Ez 9 pályázat esetében áll fenn, mintegy 33 milliárd forint értékben – mondta Kis Miklós Zsolt.

Az államtitkár jelezte: átalakították a kifizető ügynökséget, a korábbi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jogutódlással megszűnt, a feladatokat a Magyar Államkincstár vette át. A kifizető ügynökség fővárosi részlege továbbra is ugyanott végzi a munkáját mint korábban, de a Magyar Államkincstár szervezeti egységein belül, míg a korábbi MVH megyei kirendeltségei pedig agrár- és vidékfejlesztési támogatási főosztályként beolvadtak a megyei kormányhivatalokba.

Kis Miklós Zsolt közölte: a rendelkezésre álló mintegy 1300 milliárd forint forrásból mintegy 480 milliárd forint sorsa dőlt el, ezek kötelezettségvállalások és determinációval érintett korábbi pénzek, amelyek a keretösszeg mintegy 37 százalékát teszik ki. A kötelezettségvállalással érintett összeg a 480 milliárd forintból mintegy 336 milliárd forint.

Sok támogatási kérelem van elbírálás alatt – mondta az államtitkár. Így például az agrár-környezetgazdálkodási program második körére vonatkozó pályázatok mintegy 40 milliárd forintos keretösszeggel, és az élelmiszeripari támogatás elbírálása is a végéhez közeledik – erre a jogcímre mintegy 274 milliárd forint igény érkezett be. Ebből az első szakaszban mintegy 126 milliárd forint a támogatási kérelem.

Elbírálás alatt van a településképet befolyásoló épületek külső rekonstrukcióját segítő pályázat, amelyre több mint 76 milliárd forint igény érkezett be – mondta, illetve döntés várható az egyedi szennyvíz-kezelés első és második szakaszában benyújtott kérelmek esetében is. Ezek mellett a következő hónapban várható döntés a kertészeti pályázatok egy részére, továbbá az állattartó telepekre vonatkozó pályázatok egy részére is, eddig mintegy 100 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be az igénylők – mondta.

A támogatói döntések a legfontosabb pályázatok esetében még a nyáron, szeptemberre megszületnek – mondta az államtitkár. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a benyújtott pályázatok 90 százalékában szükséges volt a hiánypótlás.
A nyitva álló pályázatok között példaként megemlítette az öntözésfejlesztést, amelynek a kerete mintegy 50 milliárd forint – eddig csak 14 milliárd forint igény érkezett. Emellett az ültetvénytelepítési jogcím is pályázható, aminek a kerete 19,3 milliárd forint, és itt is vannak még szabad források. A fiatal gazdák induló támogatása szintén nyitva lévő támogatás, amire mintegy 38 milliárd forint a keret, és folyamatos a benyújtási lehetőség.

Eddig mintegy 41 milliárd forint igény érkezett – közölte. Hozzátette: a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységbővítő – főleg a falusi turizmus terén alkalmazható – pályázata is nyitva áll még mintegy 36 milliárd forintos keretösszeggel. Kis Miklós Zsolt kiemelte: az idei év végére mintegy 280-300 milliárd forintot fizethetnek ki a pályázóknak, az év végéig a kötelezettségvállalási terv mintegy 1100 milliárd forint, eddigi mintegy 500 milliárd forintot ért el a kötelezettségvállalás, amelyet mintegy további 600 milliárd forinttal növelnek.

Kovács Zoltán mindezt azzal egészítette ki, hogy a főosztályokon végzett munka az irányító hatóság és az államkincstár tevékenységétől függ, de a kormányhivataloknál nincs álló ügy pillanatnyilag.
(MTI)

A jelenlegi európai uniós finanszírozási ciklusban Magyarország 12 ezer milliárd forint fejlesztési forrással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy 2020-ig 712 ezer forint jut minden magyar állampolgárra, míg az előző uniós ciklusban ez az összeg 650 ezer forint volt – mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési bizottságban.
Az államtitkár hozzátette: a keret 60 százalékát fordítják gazdaságfejlesztésre, ugyanis a kormány olyan fejlesztéspolitikai rendszert akart felépíteni, amely visszatükrözi a magyar gazdaság szereplőinek érdekeit. A 2007-2013 közötti fejlesztéspolitikai rendszerben a politikai szempont felülírta a fejlesztési források logikáját – tette hozzá.
Csepreghy Nándor arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-2013 közötti finanszírozási ciklusban a szocialista kormányok első időszakában 7138 milliárd forintnyi pályázatot tudtak kiírni, addig a jelenlegi kormány ugyanebben az időszakban már 9312 milliárd forintnyit. Míg a baloldali kormányok ebben az időszakban 2943,9 milliárd forintot tudtak támogatásként odaítélni a pályázóknak, a jelenlegi kormány alatt ez a szám 5689 milliárd forint ugyanebben az időszakban. Az államtitkár szerint a kormányzati apparátus hatékonyságát mutatja, hogy egy héten belül az államkincstártól a pályázókhoz a baloldali kormányok alatt 4,3 milliárd forint, most pedig 19,3 milliárd forint jut el.
Csepreghy Nándor a visegrádi országok tekintetében is összehasonlította az európai uniós források felhasználását: Lengyelországban a teljes rendelkezésükre álló keretösszeg 72,2 százalékát hirdették meg, őket Szlovákia, illetve Csehország követi 73,6, illetve 82 százalékkal. Magyarország esetében azonban a költségvetési forrásokat is beleértve már a támogatások 104 százalékát meghirdették.
Csepreghy Nándor elmondta, hogy a közbeszerzéseknél az egy beérkező ajánlat kérdése összeurópai probléma, Franciaországtól az unió keleti határárig létezik. Magyarország erre olyan megoldást talált, amelynek köszönhetően az egy ajánlattevőre épülő és a kiírások nélküli közbeszerzések aránya jelentősen csökkent. Ráadásul a közbeszerzési törvény módosításával elérték, hogy az egy ajánlattevőre épülő közbeszerzések száma nulla lehet, mert ez egyfajta érvénytelenségi küszöbként funkcionál. Az államtitkár szerint “sajnálatos”, hogy ezt a kezdeményezést az MSZP nem támogatta.
Az államtitkár arra is rámutatott, hogy a baloldali pártok és a kormány oldal között van egy elvi vita arról, hogy a fejlesztés politikai forrásokat a szociálpolitika részének tekintik-e vagy sem. Az államtitkár szerint az előző támogatási időszak legkomolyabb problémái abból adódtak, hogy a forrásokra nem a fejlesztés lehetőségeként, hanem a szociálpolitika részeként tekintettek.
Csepreghy Nándor hozzátette: 133 ezer vállalkozás van jelen mint potenciális pályázó és ebből 74 ezer nyertes pályázó van. Az államtitkár úgy vélte, hogy az ellenzéki politikus “kormányközeliséggel vádol minden vállalkozót”.
Az államtitkár azt is kijelentette: egyik kormányzat sem tett annyi feljelentést és nem kezdeményezett annyi eljárást korrupciós ügyekben, mint a jelenlegi. Az Európai Unió 7 év fideszes kormányzatot követően csak olyan ügyeket tud elővenni, amelyek az MSZP-s kormányzatához kötődnek – tette hozzá.
Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a szakképzés 2012-2016 közötti helyzetéről beszélt és pozitívumként említette a duális képzés kiterjesztését, az ingyenesen megszerezhető második szakmát, valamint a szakképző intézmények fenntartóváltását és a szakképzésben tanulók ösztöndíjait. Hozzátette: 44 szakképző centrum, 374 szakképző intézmény van a tárca fenntartásában.
(MTI, kormany.hu)

Szolnokon utolsó állomásához érkezett május 23-án az az országjáró körút, mely során a Miniszterelnökség munkatársai szakmai továbbképzés keretében tájékoztatták a települési szereplőket a Településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény végrehajtásának menetéről.
2017. február 16-a és május 23-a között az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, valamint a Miniszterelnökség háttérintézménye, a Lechner Tudásközpont a megyei kormányhivatalokkal és a területi építészkamarákkal közreműködve biztosítottak szakmai képzéssorozatot a törvény végrehajtásában érdekelt szereplők, a települési főépítészek, polgármesterek és jegyzők részére több alkalommal Budapesten, valamint az ország összes megyeszékhelyén. A képzések során elsősorban a Településképi Arculati Kézikönyvek, valamint a településképi rendeletek elkészítésének menetét ismertették. Az elmúlt hónapok során 26 alkalommal megtartott rendezvényen összesen több, mint 2000 fő vett részt a magyarországi települések képviseletében.
A törvény végrehajtásában az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság és a Lechner Tudásközpont a településeknek további szakmai segítséget nyújt a találkozókon előadott prezentáció anyagával; a Településképi Arculati Kézikönyvek elkészítési Útmutatójával; a Településképi Arculati Kézikönyvek egy kész mintapéldányával; a törvény végrehajtásához kapcsolódó, Gyakran Ismétlődő Kérdések megválaszolásával; a Településképi Arculati Kézikönyv elkészítését támogató digitális egyeztetőfelülettel; valamint a hamarosan elkészülő partnerségi mintarendelettel.
A törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdéseiket a Miniszterelnökség munkatársai megválaszolják a telepulesugy@me.gov.hu e-mail címen!
(Miniszterelnökség)

A nyári időszakban döntés születik a beérkezett agrártámogatási pályázatokról és a tervek szerint újabb pályázatokat is megnyitnak – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Pápai Agrárexpo alkalmával tartott szakmai konferencián, pénteken.
A Nyugat-magyarországi agrárfórum 2017 konferencián Kis Miklós Zsolt közölte: míg az előző uniós ciklusban másfél esztendő alatt 31 pályázatot hirdettek meg 800 milliárd forint értékben, addig a jelenlegi uniós ciklusban 68 pályázat jelent meg 1300 milliárd forint értékben. Hozzátette: költséghatékonyságot javító tevékenységre kevés pályázat érkezett, ezért ezeket a pályázatokat újra megnyitják, a tervek szerint a nyáron.

Közölte, 2016-ban rekordösszegű pályázati pénzt fizettek ki, késlekedés elsősorban az újonnan bevezetett elemek esetében történt, ilyen például a zöldítésre szánt összeg. Kis Miklós Zsolt elmondta: a meghirdetett 1300 milliárd forint március óta elérhető. A május 18-i állapot szerint a pályázatok több mint 50 százaléka a beruházási célú, mintegy 42 százalékuk normatív pályázat. Eddig 58 ezer pályázati anyagot bíráltak el, 33 ezer pozitív döntés született – mondta.

Az államtitkár kitért arra is, hogy 4 ezer pályázatot most értékelnek, egyebek mellett az állattartó telepekre vonatkozó pályázatokat. Sok olyan pályázat is van, amelyeket a Magyar Államkincstár még nem adott át tartalmi értékelésre a Miniszterelnökség számára, ezek például az öntözésfejlesztést, kisüzemek fejlesztését és a szennyvízkezelést érintő pályázatok.

Elmondta, az Európai Bizottságnál kezdeményezték a források átcsoportosítását, ennek eredményére vár a Miniszterelnökség – mondta.
Kis Miklós Zsolt kifejtette: 400 milliárd forint értékű pályázati keret nyitva áll még, egyebek mellett öntözésfejlesztésre, borászati termékfejlesztésre, erdősítésre, környezetvédelemre igényelhető pénz.
(MTI)

Csaknem 25 milliárd forint pályázható innovációs projektekre a vidékfejlesztési programban – mondta a Miniszterelnökség európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alap stratégiai főosztályának főosztályvezetője szerdán Debrecenben a program részleteit bemutató tájékoztatón.
Nagy Attila közölte: az Európai Innovációs Partnerség (EIP) keretén belül megvalósuló program 24,95 milliárd forintos keretösszegéből innovációs operatív csoportok létrehozását, működtetését, illetve e konzorciumok innovatív projektjeinek megvalósításához szükséges beruházásait támogatják.
A program célja, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdasági termelékenység és a fenntarthatóság javításához, illetve az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályok feltételeinek megteremtéséhez. A forrásból csak olyan új projektek támogathatók, amelyekhez a pályázók még nem kezdtek hozzá – ismertette a főosztályvezető. Hozzátette, hogy egy konzorciumnak legalább öt tagból kell állnia, és a tagok negyven százalékának az adott szakágazatban kell tevékenykednie.
A program az innovációs csoportok létrehozását 100 százalékos intenzitással támogatja, és egy-egy csoport legfeljebb 150 ezer eurónak megfelelő forintot nyerhet el. A mezőgazdasági termeléssel, a borászattal és az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos innovatív fejlesztésekre egyéni beruházás esetén legfeljebb 206 ezer euró, kollektív beruházás megvalósításakor maximum 1 millió 30 ezer euró igényelhető, míg az erdőgazdálkodáshoz kötődő beruházások maximális támogatási összege 112 ezer, illetve 560 ezer euró – fűzte hozzá.
A pályázatot nem kutatóhelyeknek írták ki, így önálló tudományos kutatási projektekkel nem lehet pályázni, ugyanakkor azokat az elképzeléseket sem támogatják, amelyek nem használnak fel tudományos ismereteket – hangsúlyozta a főosztályvezető. A forrásra május 30-tól várhatóan november 30-ig lehet pályázni.
(MTI)

Útjára indult a „Tiszta Kárpátalja! – Önkéntes környezetszépítő mozgalom”.
A május 12-én, pénteken szemléletformáló oktatással kezdődő, majd 13-án, szombaton egy önkéntes szemétszedési akcióval és egy Tiszta Kárpátalját népszerűsítő kerékpározással – Hídvégi-Üstös Pál, a Tisza nagykövetének közreműködésével – folytatódó program sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a környezetvédelmet népszerűsítő program szervesen illeszkedik egy, már a közelmúltban sikeresen működő, gondnoki rendszerhez.
Dobsa István főrendező, a KMKSZ ifjúsági szervezetének a vezetője nyitotta meg az esemény sajtótájékoztatóját, kiemelve a szemléletformálás fontosságát és megköszönte az összes prominens jelenlévőnek, hogy kiálltak a program mellet – különösen a Kárpátaljáért Felelős Kormánybiztosságnak, aki anyagilag is támogatták az eseményt.

Grezsa István Kárpátaljáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy hálás feladat volt egy ilyen remek kezdeményezés mellé állni. „Az akció célja a hosszú távú szemléletváltás, amelynek ma tesszük meg az első lépését. Minél több embert meg szeretnénk győzni arról, hogy csak személyes felelősségvállalással és erős közösségi szellemmel érhetjük el céljainkat”. Ismertette, hogy bár az időjárás nem volt túl kegyes a résztvevőkhöz, számos településen már reggel óta szedik a szemetet. Reményét fejezte ki, hogy a tisztaságra való igény a társadalom minél szélesebb rétegeiben is megnyilvánul majd. Elmondta, hogy a Kormánybiztosság készen áll a hasonló jellegű programok folytatásra, várják a kezdeményezéseket. Végezetül megköszönte a KMKSZ ifjúsági szervezetének a kiváló szervezést és jelezte, hogy a programot nyitó sajtóeseményt követően kollégáival ők is kesztyűt húznak, és munkába állnak.

Csutora Zsolt, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium helyettes államtitkára az eseményt, a két ország javuló diplomáciai kapcsolatainak folyamatában is egy fontos lépésnek nevezte. Kiemelte, hogy fontosak az ilyen alulról szerveződő kezdeményezések, és elárulta, hogy a családjában is ő felel hétvégenként a háztartásért, és a környezetvédelem is fontos számára, ezért Kormánybiztos Úr meghívására természetesnek vette, hogy csatlakozik a mai akcióhoz.
A megyei adminisztráció nevében Mikulin Viktor hangsúlyozta, hogy ez egy remek kezdeményezés, amely jól meg tudja szólítani a fiatalságot is. Továbbá ráirányítja a figyelmet Kárpátalja egyik legnagyobb problémájára, a térségben felhalmozódott kb. 3 millió tonna nagyságú hulladékra.Ismertette, hogy a Tisza völgye a legszennyezettebb terület, a nemrég készült légi felvételek lesújtó látványt nyújtanak. Elmondta, hogy a bürokrácia gátolja leginkább a megfelelő hulladékraktározást a megyében, illetve az ukrán állami finanszírozás is csak ígéret szintjén jelentkezik. Az egyetlen pozitív folyamatnak, a magyar állam által támogatott, Jánosiban létesített, hulladék-feldolgozó üzem megépítését nevezte. Úgy gondolja, hogy ha a fiatalság nekifog ennek a kezdeményezésnek, ez túlmutat majd a szemét összeszedésén.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorasszonya szerint ez a kezdeményezés főleg figyelemfelkeltő jelentőségű, egyik célja, hogy a jövőben Kárpátalja ne csak PET palackot küldjön Magyarországra, illetve az, hogy megőrizzük, környezetünket unokáink számára. Fontosnak érzi, hogy az akció révén Kárpátalja nyerje vissza régi tisztaságmegőrző szemléletét és a lakosság részéről újra jelenjen meg az igény a szűk környezetünk iránti igényességre.

Gulácsy Géza a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség részéről elmondta, hogy a hely és helyszín spiritualitását, géniuszát az emberi civilizáció túlbuzgalma szennyezi be, teszi tönkre. Ha ezt megtisztítjuk, önmagunkat tisztítjuk meg, ezért a KMKSZ fokozottan támogatja az akciót.

Babják Zoltán, Beregszász polgármestere örömét fejezte ki a program kapcsán, mivel hite szerint az ember szeret tisztaságban élni, ezért fontos, hogy a köznevelés keretében a gyermekek tudatába épüljön be a környezet megóvásának fontossága, a tisztaság igénye, ezt a szemléletet a család és az iskola közösen tudja leginkább formálni. A városvezetés elképzeléseiben ezért a közeljövőben fontos szerepet játszik a Vérke megtisztítása.

Szalipszki Endre beregszászi főkonzul elmondta, hogy azért nagyszerű a mai kezdeményezés, mert a tisztaság igényét remények szerint kiterjeszti tágabb környezetünkre is. Tisztaságot céloz ugyanakkor átvitt értelemben is, mind társadalmi, úgy gazdasági téren.

Végezetül Dobsa István azzal zárta a sajtótájékoztatót, hogy a fásultság a leginkább hátráltató tényező a környezet elhanyagolásában, ezért a legfontosabb aktuális feladatunk az állóvíz felkavarása.
(Miniszterelnökség)

A Miniszterelnökség pontosította a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaihoz készült Általános Útmutatóját, amelynek köszönhetően a Kifizető Ügynökség jóváhagyása esetén a közjogi szervek is mentesülhetnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott támogatások esetében az előlegigényléshez az uniós szabályok szerint a kedvezményezettnek 100 százalékos biztosítékot kell nyújtania. A Kifizető Ügynökség bizonyos esetekben mentesítést adhat a kötelezettség alól.
A Miniszterelnökség egy uniós rendelet fordításbeli pontosításának Európai Bizottság általi befogadásával elérte, hogy a Kifizető Ügynökség szélesebb körben dönthessen arról, hogy mely szervezetek igényelhessenek előleget biztosítéknyújtás nélkül. Ennek eredményeképpen 2017. május 10-én módosult a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaihoz készült Általános Útmutató, amely szerint a hatósági feladatokat ellátó közjogi szervek, így többek között az önkormányzatok is mentesülhetnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól.
A módosítással a Miniszterelnökség célja, hogy a rendelkezésre álló uniós forrásokhoz minél egyszerűbben hozzájussanak a nyertes pályázók.
(Miniszterelnökség)

Magyarország 106 százalékos teljesítéssel zárta a 2007-2013-as európai uniós fejlesztési időszakot, az operatív programok zárójelentéseit megküldte az Európai Uniónak – mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára pénteken a fejlesztési ciklus gazdasági mérlegéről tartott konferencián, Budapesten.
Hozzátette: Magyarországra a 2007-2013 közötti fejlesztési időszakra jelentős mennyiségű uniós forrás, 8700 milliárd forint érkezett, ennek okos és ütemes felhasználása kihívás elé állította az országot. Emlékeztetett: a fejlesztéspolitikai intézményrendszert többször is átalakították, a 2010-es kormányváltáskor áthelyezték a fejlesztéspolitikai súlypontot, 2013-14-ben az intézményrendszer hatásfokát tökéletesítették.
A módosítás előtt a kifizetések átlagban heti 5,5 milliárd forintot tettek ki, a fejlesztési ciklus végén a heti 200 milliárd forintot is elérték – tette hozzá.
Vitályos Eszter kitért arra, hogy a 2007-2013-as időszak kohéziós politikája az egyén szintjén is mérhető javulást hozott az életminőségben és az életkilátásban. Az eredmények között említette egyebek közt, hogy a támogatásokból megvalósult közlekedésfejlesztési beruházások révén a közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma felére csökkent. A közigazgatásban uniós támogatás segítette a kormányablakok kiépítését, ami az államtitkár szerint igazi sikertörténet. Forradalmi előrelépésnek nevezte a szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás területén elért eredményeket. Sikeres munkaerőképzési programok valósultak meg uniós támogatásból, a jó gyakorlatok pedig beépültek a hazai költségvetésből finanszírozott programokba is – tette hozzá.

Magyarországon a fejlesztéspolitikai kommunikáció sikerét mutatja, hogy felmérések szerint a válaszadók 67 százaléka hallott uniós társfinanszírozású projektekről, a megkérdezettek 88 százaléka szerint a fejlesztések pozitív hatással vannak a mindennapokra – mondta Vitályos Eszter, hangsúlyozva, hogy a 2007-2013-as fejlesztési időszak eredményei mellett a tanulságokat is le kell vonni, a kormány felhasználva a tapasztalatokat, a mostani fejlesztési időszakot még sikeresebbé kívánja tenni.

Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára előadásában hangsúlyozta: az előző támogatási ciklus uniós forrásainak fontos szerepük volt abban, hogy a fejlesztéseket az államháztartási hiány és az államadósság növekedése nélkül lehessen megvalósítani, miközben a munkahelyteremtést is támogatták. Nemzetközi összehasonlítások szerint Magyarországon voltak a legnagyobb hatással a gazdaságra az uniós források, a 2007-2015-ös időszakban 1000 forint forrásra 501 forint bruttó hazai termék (GDP) hatás jutott – mondta. Tavaly csaknem 2000 milliárd forint uniós támogatást fizettek ki, míg az idén 2500 milliárd forint kifizetésével számolnak – ismertette.

Az államtitkár szerint míg az előző kormány a legnagyobb kihívásnak a forráskeret lehívását tekintette, addig a polgári kormány már a fenntartható növekedést és a versenyképesség további javítását jelölte meg fő célnak. Ehhez arra van szükség, hogy a források minél nagyobb hányadát fordítsák gazdaságfejlesztésre, azaz hosszú távon is pozitívan hassanak a GDP-növekedésére – mondta. Hozzátette, hogy a mostani fejlesztési ciklusban az uniós pénzeszközök mintegy 60 százalékát fordítják erre a célra, szemben az előző ciklus 16 százalékával.

Corina Cretu regionális politikáért felelős biztos videóüzenetében hangsúlyozta: Magyarországon az uniós támogatások a közkiadások több mint felét teszik ki, a 2014-2020-as időszakban 25 milliárd eurót. A biztos üdvözölte, hogy a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, és kiemelte a támogatások hatékony felhasználásának, az átlátható verseny és a hatékony közbeszerzések, a kis-és középvállalkozások támogatásának fontosságát.

Hangsúlyozta, a következő hónapokban kemény tárgyalások lesznek a következő pénzügyi időszakról, a kohéziós politika jövője és a támogatások attól függnek, hogyan kezelik és hajtják végre a fejlesztéseket a tagállamok. Nagyon fontos a határidőben történő, szabályszerű végrehajtás – emelte ki.

Michel Servoz, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős főigazgatóságának főigazgatója kiemelte, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) Magyarországon hozzájárult a munkahelyteremtéshez, képzésekhez. A főigazgató hozzátette, hogy a tagállamoknak a jövőben koncentrálni kell a rendszer egyszerűsítésére, stabil programok mentén a rugalmas reagálásra.

Normunds Popens, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának főigazgató-helyettese elmondta: fontos az eredményorientáció erősítése a források felhasználásánál, a beruházások célzottabbá tétele, és üdvözölte, hogy Magyarországon efelé haladnak a dolgok. A főigazgató-helyettes szerint fontos az is, hogy a beruházási prioritások érintsék akár a migrációt is, és ne átmeneti szállásokra, hanem az integrációra költsék a pénzt, bár a kohéziós politikának ez tradicionálisan nem része. Kiemelte, hogy a határon átnyúló, regionális programoknak nagy jelentősége, európai hozzáadott értéke van, és eddig nem sikerült eleget elérni ezen a területen.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte, az uniós csatlakozás sok pozitívumot hozott Magyarországnak, amely az értékközösségen túl gazdasági eredményeket is elkönyvelhet az egységes piachoz csatlakozással. A kohéziós politika sikeres volt, nagyban hozzájárult a magyar gazdaság fejlődéséhez.
(MTI)

A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus forrásainak kifizetése alig marad el a 2000 milliárd forinttól, ami duplája a 2007-2013-as ciklus időarányosan kifizetett 1000 milliárd forintjának – mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára pénteken az MTI-nek a 2007-2013-as fejlesztési időszak gazdaságpolitikai mérlegéről tartott konferencia szünetében, Budapesten.
Az európai uniós fejlesztési forrásokért felelős államtitkár hangsúlyozta, a 2017. év egyik fontos célkitűzése volt a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló keret összes pályázati felhívásának közzététele, ezt az intézményrendszer teljesítette, március 31-éig több mint 510 pályázati felhívást tettek közzé, ezáltal több mint 9200 milliárd forint keret érhető el.

Vitályos Eszter elmondta, a 2014-2020-as időszakra 5000 milliárd forintnyi keretet pozitív döntéssel már lekötöttek, ebből 4500 milliárd forint felhasználása támogatási szerződéssel is rendelkezik. Az államtitkár szerint tarthatóak a kormány célkitűzései, az, hogy 2017-ben további 2000-2700 milliárd forintot fizessenek ki a kedvezményezetteknek, illetve a fejlesztési források több mint 85 százalékáról felhasználási döntés is szülessen.

A kifizetési célkitűzés teljesítését segíti, hogy a kormány jelentős egyszerűsítést hajtott végre az előleg-kifizetés szabályain, például a közszféra kedvezményezettjei már 100 százalék előleget is igénybe vehetnek – fejtette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kedvezményezetteknek már az idén, illetve a következő években a nyertes projektek megvalósítására kell koncentrálniuk, a szabályozási környezet egyszerűbb lett, könnyebb lesz a projekt elszámolás lezárása.

Ha lassulást érzékelnek az uniós források felhasználási rendszerében jogszabályi ok miatt, akkor azonnal változtatnak a szabályokon. A kormány a 2014-2020-as ciklusban minden operatív programban 10 százalék keret túlvállalást engedélyezett, hogy egyetlen eurocentet se veszítsen Magyarország ebben az időszakban sem – tette hozzá Vitályos Eszter.
(MTI)

A Takarékbank várakozásai szerint több tízmilliárd forint értékben igényelhetnek támogatási előleg visszafizetési garanciát az agrárvállalkozások a Vidékfejlesztési Programban elnyert támogatáshoz – közölte a Takarékok agrárszakmai műhelye, a Takarék Agrár Központ csütörtökön az MTI-vel.
A második negyedévben 4-5 százalékkal növekedhet a hazai agrárhitel-állomány a január-márciusihoz képest. Ez azt jelenti, hogy a Takarék Agrár Központ várakozásai szerint az első negyedév végére 450 milliárd forint körül alakuló hitelállomány körülbelül 20 milliárd forinttal emelkedhet tovább.

A hitelpiac élénküléséhez hozzájárulhat, hogy március végéig a Széchenyi 2020 támogatási ciklus összes uniós vidékfejlesztési pályázatát kiírták. Az elsőként benyújtott beruházási pályázatok bírálata az utolsó szakaszához érkezett, a következő hetekben, hónapokban a pályázók folyamatosan kézhez kapják a támogatói okiratokat. Ennek birtokában azonnal igényelhetik az 50 százalékos előleget, amely lehívását felgyorsíthatja a visszafizetési garancia – közölték.

A Vidékfejlesztési Program felhívásainak teljes körű megjelenését követően a kormány elsődleges célja, hogy a rendelkezésre álló forrásokat minél hamarabb tudják felhasználni a nyertes pályázók – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára a közleményben. Hozzátette, ennek alapja a támogatói előlegekhez való egyszerűbb hozzáférés, amihez viszont az európai uniós szabályok szerint 100 százalékos mértékű biztosítékot kell a kedvezményezettnek nyújtania. A most elkészült garanciatermék ezt könnyíti meg a gazdák számára – mondta. Megjegyezte azt is, az előlegigénylés lehetőségének megter