Nyelvválasztás
  • Módosult az „Ipari parkok, iparterületek fejlesztése” című (TOP-6.1.1-16 kódszámú) felhívás 2025-04-01
    Felhívjuk a Tisztelt Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a Széchenyi 2020 keretében megjelent "Ipari parkok, iparterületek fejlesztése" című (TOP-6.1.1-16 kódszámú) felhívás az alábbiak szerint módosult.A Felhívás 1.2. pontjában módosult a rendelkezésre álló keretösszeg a hatályos ÉFK keretösszegével összhangban.Zalaegerszeg területspecifikus mellékletében technikai átvezetés miatt változott a rendelkezésre álló keretösszeg.
  • EPTK és palyazat.gov.hu felületet érintő karbantartás 2025-04-01
    2025. április 01-én 19.00 órától várhatóan 21.00 óráig karbantartási munkálatok miatt a Pályázati Portál (palyazat.gov.hu), valamint az SSO felület (https://sso.fair.gov.hu/eif) és szolgáltatásai, beleértve a Pályázati e-ügyintézés (EPTK) felületet és a Közbeszerzés rendszert is, nem lesznek elérhetőek.A karbantartás idejére pályázóink türelmét és megértését köszönjük!
  • Módosult az „Aktív turizmus fejlesztése” című (TOP_Plusz-6.1.4-23 kódszámú) felhívás 2025-03-31
    Felhívjuk a Tisztelt Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent „Aktív turizmus fejlesztése” című (TOP_Plusz-6.1.4-23 kódszámú) felhívás módosulása az alábbi pontokat érinti:Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye kiemelt területspecifikus mellékletének 1.3. pontjában a támogatási kérelem benyújtási határideje 2025. április 30. 23:59-re módosult.

Az élelmiszeripar erősítése érdekében fogadta el a kormány a húszpontos élelmiszerbiztonsági akciótervet, az ágazat fejlesztésére pedig 300 milliárd forintot biztosít – mondta Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari körkép őszi programsorozatának rendezvényén, Budaörsön, kedden.
Laszlovszky Gábor felidézte, hogy 2012-ben stratégiai ágazattá nyilvánította a kormány az élelmiszeripart, majd 2015-ben kidolgozta az ágazat stratégiáját, miután megállapították, hogy hatékonysága és jövedelemtermelő képessége alacsony.
Elmondta, hogy a fejlesztési összeget főleg a vidékfejlesztési program, valamint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program kereteiből biztosítják, de remélhetőleg később más forrásokból is sikerül még felhasználni.
A főosztályvezetője beszélt arról is, hogy egyre fontosabb szerepet kap a belföldi piac, amely nélkül nem működik az exportra történő termelés sem. Legfontosabb célnak nevezte, hogy a magyar fogyasztó jó minőségű és megfizethető árú élelmiszerhez jusson hozzá, valamint, hogy a termékek előállításában részt vevők is meg tudjanak ebből élni.
Laszlovszky Gábor az élelmiszerbiztonsági akciótervről elmondta, hogy az három pillérre épül: a minőségi szabályozásra, a hatósági fejlesztésre és a vásárlói szemlélet fejlesztésére.
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke arról beszélt: az agrárkamara komoly erőfeszítéseket fektet abba, hogy eloszlassa az élelmiszeriparról kialakult tévhiteket, valamint, hogy erősítse az élelmiszer-előállítás jó hírnevét. Hozzátette, hogy emellett szakmai nyomást gyakorolnak az áfa és a támogatáspolitika kialakítására.
A húságazatban a legnagyobb problémának látják, hogy sokszor nincs naprakész technológiai felkészültsége az ágazat résztvevőinek, ezért őket gyakorlatorientált szakmai képzéssel próbálják segíteni – fejtette ki.
(MTI)

Vélemény, hozzászólás?