- Módosult a „Helyi, térségi turizmusfejlesztés” című (TOP_Plusz-1.1.3-21 kódszámú) felhívás 2025-03-31Felhívjuk a Tisztelt Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent „Helyi, térségi turizmusfejlesztés” című (TOP_Plusz-1.1.3-21 kódszámú) felhívás módosulása az alábbi pontokat érinti:Pest vármegye területspecifikus mellékletében a rendelkezésre álló teljes keret változatlanul hagyása mellett forrásátcsoportosítás történt egyes fejlesztési célterületek között.
- Módosult a „Közúti elektromos jármű beszerzés támogatása vállalkozásoknak” című (RRF-10.10.1-24 kódszámú) felhívás 2025-03-31Ezúton értesítjük a Tisztelt Támogatást Igénylőket, hogy módosult a Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent "Közúti elektromos jármű beszerzés támogatása vállalkozásoknak” című (RRF-10.10.1-24 kódszámú) felhívás. A módosítás kisebb pontosításokat tartalmaz, a módosítással többek között változik a támogatást igénylők alapítási dátumára vonatkozó jogosultsági szempont, valamint a támogatási kérelmek benyújtásának határideje december 1- re módosul.
- Módosult a „Belterületi utak fejlesztése” című (TOP_Plusz-1.2.3-21 kódszámú) felhívás 2025-03-28Felhívjuk a Tisztelt Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent „Belterületi utak fejlesztése” című (TOP_Plusz-1.2.3-21 kódszámú) felhívás módosulása az alábbi pontokat érinti:Veszprém vármegye területspecifikus mellékletének alábbi pontjai módosultak:3.2. pontjában módosult a c) gazdaságilag eltérő fejlődési pályát leíró térségek esetében a projekt Európai Unióval elszámolható összköltsége.3.3. pontjában módosult a c) gazdaságilag eltérő fejlődési […]
A jelenlegi energiapiaci körülmények között versenyképességi kérdés, hogy Magyarország termálvízkészletét a jelenleginél hatékonyabban használjuk fel. A kormány szabályozási oldalról mindent megtesz a termálvíz fenntartható hasznosításáért, a 2027-ig tartó átmeneti időszakban erre meg is van a lehetőség – mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára pénteken Szentesen.
Tarpataki Tamás a XI. Magyar Paprika Napján tartott előadásán elmondta, a vidékfejlesztési program 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően az előző uniós ciklushoz képest háromszorosára, 4265 milliárd forintra nő a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrás nagysága. A növekvő támogatási kereten belül is emelkedett a gazdaságfejlesztésre fordítható források aránya, és úgy tűnik, a beruházók részéről erre komoly igény is van. A kormány célja, hogy a gazdálkodás jövedelmező és társadalmilag elismert foglalkozás legyen, az agrárium pedig vonzóvá váljon a fiatalok számára. Az Agrárminisztérium pedig el kívánja érni, hogy a szabályozás és támogatási rendszer egyszerűbb, követhetőbb és világosabb legyen – mondta.
A kertészeti ágazatról szólva a helyettes államtitkár kifejtette: 2020-ig a szektorban mintegy 4300 pályázat támogatására 71 milliárd forintot ítéltek meg. Az üvegházépítésre benyújtott és támogatott 135 kérelemre közel 20 milliárd forintot ítéltek meg, és ugyanekkora nagyságrendű volt a kertészeti gépbeszerzés támogatása is.
Az új uniós költségvetési ciklusban 30 milliárd forintos keretet hirdettek meg a kertészeti üzemek korszerűsítésére, de a rendkívüli érdeklődés hatására ezt 68 milliárd forintra emelték, 321 termelő kapott támogatói döntést. A telepítési támogatások nyomán mintegy 2600 korszerű új ültetvényt alakíthatnak ki, gépek, berendezések beszerzésre pedig 26 milliárd forintot fordíthatnak – ismertette Tarpataki Tamás. A meghirdetett pályázatokon öntözési berendezések, eszközök vásárlására 765 kérelmet támogattak mintegy 50 milliárd forinttal. Ezeknél a fejlesztéseknél uniós követelmény a vízfelhasználás 10-15 százalékos csökkentése, ez versenyképességi és környezeti okokból is közös érdek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Kitért arra is, hogy e fejlesztések esetében a támogatás intenzitása 50 százalékos, öntözési közösségeknél – melyek létrehozására szintén rendelkezésre állnak források – azonban 70 százalék biztosítható.
Kitért arra, hogy a mezőgazdasági biztosítások díjához is igényelhető támogatás, ennek éves kerete 14,3 milliárd forintra emelkedett. Mint mondta, az unióban elsőként Magyarország dolgozta ki azt a krízisbiztosítási rendszert, amely a káresemény okozta bevételkiesés 69,9 százalékát fedezi utólag, az alap forrásainak 70 százalékát pedig vidékfejlesztési alap fedezi.
(MTI/AM Sajtóiroda)
