Nyelvválasztás
  • Módosult a „Helyi, térségi turizmusfejlesztés” című (TOP_Plusz-1.1.3-21 kódszámú) felhívás 2025-03-31
    Felhívjuk a Tisztelt Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent „Helyi, térségi turizmusfejlesztés” című (TOP_Plusz-1.1.3-21 kódszámú) felhívás módosulása az alábbi pontokat érinti:Pest vármegye területspecifikus mellékletében a rendelkezésre álló teljes keret változatlanul hagyása mellett forrásátcsoportosítás történt egyes fejlesztési célterületek között.
  • Módosult a „Közúti elektromos jármű beszerzés támogatása vállalkozásoknak” című (RRF-10.10.1-24 kódszámú) felhívás 2025-03-31
    Ezúton értesítjük a Tisztelt Támogatást Igénylőket, hogy módosult a Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent "Közúti elektromos jármű beszerzés támogatása vállalkozásoknak” című (RRF-10.10.1-24 kódszámú) felhívás. A módosítás kisebb pontosításokat tartalmaz, a módosítással többek között változik a támogatást igénylők alapítási dátumára vonatkozó jogosultsági szempont, valamint a támogatási kérelmek benyújtásának határideje december 1- re módosul.
  • Módosult a „Belterületi utak fejlesztése” című (TOP_Plusz-1.2.3-21 kódszámú) felhívás 2025-03-28
    Felhívjuk a Tisztelt Támogatást Igénylők figyelmét, hogy a Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent „Belterületi utak fejlesztése” című (TOP_Plusz-1.2.3-21 kódszámú) felhívás módosulása az alábbi pontokat érinti:Veszprém vármegye területspecifikus mellékletének alábbi pontjai módosultak:3.2. pontjában módosult a c) gazdaságilag eltérő fejlődési pályát leíró térségek esetében a projekt Európai Unióval elszámolható összköltsége.3.3. pontjában módosult a c) gazdaságilag eltérő fejlődési […]

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Az államtitkár rámutatott, az elmúlt két évben a mezőgazdaság, benne a zöldség-, gyümölcstermesztés és -feldolgozás több súlyos kihívással szembesült. Drágítják a termelést a rendkívül magas inputárak, és az orosz-ukrán konfliktus, valamint az elhibázott brüsszeli szankciók következményeivel is számolni kell. A háború világszerte alapvetően meghatározza a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetét, kilátásait. A korábban megindult, de a háború által a termény-, gáz-, áram- és a műtrágyapiacon világszerte felerősített extrém szintű áremelkedések hatásainak és következményeinek kezelése kulcsfontosságú és központi kérdése az agrárpolitikának – szögezte le.

Farkas Sándor arról beszélt, hogy a közép- és hosszú távú versenyben maradáshoz a jelenlegi rendkívüli körülmények között egy út van: modernizálni kell az ágazatot, ugyanakkor a beruházásokat az eddigieknél is körültekintőbben szükséges megtervezni. A következő időszakban jelentős szakpolitikai eszközök segítik az agrárpolitikai célok megvalósulását, köztük a kertészeti üzemek modernizációját is. Mindezeken felül történelmi lehetőséget biztosít az, hogy az Európai Bizottság egy hónapja elfogadta a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervet, amely több mint 5300 milliárd forint felhasználási feltételeit tartalmazza. Farkas Sándor az öntözésfejlesztés kérdéskörével zárta előadását, felhívta a figyelmet arra, hogy kötelességünk a vizeinket megőrizni. Növelni kell az öntözött területek nagyságát, vissza kell tartani a vizet. Ahogy az agrárium egészében, úgy a vízgazdálkodás terén is igaz, hogy fejlesztés nélkül nincs jövő – tette hozzá.

A rendezvényen Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára előadásában a KAP Stratégiai Tervben elfogadott kertészeti ágazatot érintő támogatásokról beszélt. Elmondta, a terv átfogó célja a tudásátadás, az innováció és a digitalizáció. Az új KAP I. pillérében a gazdasági fejlődés és a zöld jövő elérését tűzte ki a szaktárca. A II. pillér pedig a támogatási alapelveket rögzíti, többek között a pénzügyi megalapozottság növelését, a költséghatékonyságot, a hozzáadott érték növelését, a termékpálya szemlélet érvényesítését, illetve a termelői együttműködések közös fejlesztéseinek támogatását. A helyettes államtitkár leszögezte, kormányzati elvárás szerint a rendelkezésre álló forrás 52%-t gazdaságfejlesztésre költik, ami közel 1500 milliárd forintot jelent. A 2014-2020 közötti időszakhoz képest ez négyszeres forrásnövekedés. Uniós elvárás alapján a forrás több, mint harmadát, 36%-át zöld intézkedésekre szánják, és a vidék megújulása is folytatódik, erre több mint 285 milliárd forintot szánnak – fűzte hozzá Juhász Anikó.

(AM Sajtóiroda)