Nyelvválasztás

A Vidékfejlesztési Program (VP) több kiírása esetében jelentős a túligénylés a pályázók részéről, a legnagyobb összegre a szarvasmarha-ágazat szereplői nyújtottak be pályázatot – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Bonyhádon.
Kis Miklós Zsolt a XX. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás országos agrárfórumán elmondta: a 2014-2020-as, 1300 milliárd forintos  program keretében tavasszal a három nagy állattenyésztési ágazat – a baromfi-, a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztés – számára meghirdetett, 20-20 milliárd forintos keretösszegű pályázati lehetőség várhatóan nem lesz nyitva két éven át, mivel az első pályázati szakaszban négyszeres volt a túligénylés.

A legnagyobb, 85 milliárd forintos igény a szarvasmarhatartók részéről érkezett. A technológiai fejlesztésekre szánt támogatásra 1350 gazdálkodó pályázott, akiknek tíz százaléka fiatal gazda – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy a 2015. december 31-én lezárult, 240 milliárd forintos agrár-környezetgazdálkodási programban a keretnél háromszor nagyobb összegre érkezett igény, ezért 2016. szeptemberben 40 milliárd forint értékben kétkörös pályázatot hirdetnek a kertészeti és az állattenyésztési ágazat szereplőinek.

Ismertette: az állattartó telepek trágyakezelésének fejlesztésére meghirdetett 5,5 milliárd forintra 15 milliárd forint igény jelentkezett; e pályázatok hiánypótlása lezárult, a pályázókat még augusztusban értesítik a döntésről.

Az élelmiszeripari fejlesztésekhez biztosított 140 milliárd forintos keretre 200 milliárd forint értékben igényeltek támogatást, ennek ellenére arra biztatta a gazdálkodókat, hogy nyújtsák be pályázatukat, mert várhatóan több, nem mezőgazdaságból érkező pályázót ki fognak szűrni.

Az államtitkár jelezte: az ősz folyamán több új kiírás is megjelenik, köztük a fiatal gazdák, valamint 26 milliárd forintos kerettel a termelői csoportok támogatására szolgáló pályázat, és 50 milliárd forintos kerettel két, falusi turizmus segítő pályázati forrás is megnyílik.

Az állattenyésztők számára pályázható források között megemlítette a tejszerkezet átalakításának 36,5 milliárd forintos támogatását; erre idén 618 kérelem érkezett, 357 500 állatra, amelyek közül 19 000 legeltethető szarvasmarha.

Emellett sok lehetőség van, amely segítséget jelent főleg a tejágazat szereplőinek ahhoz, a jelenlegi nehéz piaci körülmények között fejleszteni tudják gazdaságukat – jegyezte meg.

A tejpiaci válságban a magyar kormányzat a közös uniós agrárpolitika keretében nyújtható támogatást biztosítja a tejtermelők számára – hangoztatta.

Farkas Sándor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke egyebek közt arról beszélt, hogy jelenleg a termelőknek átlagosan 20-30 forint veszteségük van egy liter tejen. Az utóbbi két hónapban 16 százalékkal nőtt a nyerstej exportára, de ezt a termelők még nem érzékelték, talán szeptembertől el kezd emelkedni a felvásárlási ár is – mondta.

A vágóhidak adatai szerint 15 százalékkal nőtt a selejt tehén kínálata, de ez nem jelenti az állatállomány tömeges kivágását – tette hozzá.

Elmondta: a húsmarha iránt keresleti piac van, az ágazat sikerét mutatja, hogy az elmúlt öt évben számuk több mint ötezerrel nőt. 2010 óta egészében is nő a hazai szarvasmarha-állomány, utoljára 20 éve volt 850 ezer körüli az állatlétszám Magyarországon – közölte.

(MTI)

Vélemény, hozzászólás?