Nyelvválasztás
  • Ujvári János diplomadíj-pályázat felhívás
    Az Ujvári János diplomadíj-pályázat célja segíteni a felsőoktatási tanulmányaik végéhez közeledő hallgatókat, hogy diplomadolgozatuk témáját megfelelő szakmai támogatás mellett szellemitulajdon-védelmi szempontból is megvizsgálják, és feltérképezzék az általuk választott téma szellemitulajdon-védelmi vonatkozásait, illetve oltalmazhatósági lehetőségeit.
  • CEEPUS / Oktatók mobilitása
    CEEPUS oktatói mobilitási pályázatok oktatási tevékenységre.
  • Európa a polgárokért - Civil szervezetek projektjei
    A program célja: A projektek a program helyi és uniós szintű prioritási témáival kapcsolatos közös intézkedésre vagy vitára hívják fel a polgárokat.
  • Városok hálózatai
    A program célja: - együttműködések tartósabbá tétele - jó gyakorlatok cseréje - elsőbbséget élveznek az éves prioritási témákra koncentráló hálózatok

Az Agrárminisztérium már megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es időszak fejlesztéseire az élelmiszeriparban – hangsúlyozta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Agóra konferencián Etyeken.
Az államtitkár kifejtette, hogy a 2021-2027-es ciklusban fókuszba kerül az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása, az erőforrás-hatékonyság növelése és a környezetterhelés mérséklése mellett a robotizáció és digitalizáció támogatása is. Utóbbi során 21. századi technológiák és eszközök felhasználásával támogathatjuk a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását. Emellett újabb nemzeti programokat tervez a tárca miközben segíti a fogyasztói tudatosság fokozását és a lakosság szemléletformálását. A legfontosabb a legnagyobb értéket képviselő hazai munkaerő képzése, foglalkoztatása és megtartása.
Az 2015-ben elkészült átfogó Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégia után újabb fejlesztési terv készült, amelyben konkrét területekre fókuszálunk, ilyen például a „Kiváló Minőségű Élelmiszer” védjegyrendszer. Zsigó Róbert elmondta, hogy az elmúlt években számtalan olyan intézkedés történt, ami a vásárlókat és a szektort is pozitívan érintik. Például megtörtént a Büntető Törvénykönyv szigorítása az élelmiszerhamisítással kapcsolatosan, folyamatosan zajlik a Magyar Élelmiszerkönyv átalakítása és dolgozunk a vállalkozások közötti tisztességtelen piaci magatartás visszaszorításán is. A kormány 2020-ig 300 milliárd forintot biztosít az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez.
Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője rámutatott, hogy ma már egyre több fogyasztó számára fontos vásárlási szempont a fenntartható termelés, a hazai gyártás támogatása, ezért jelentős részük hajlandó akár többet is fizetni a magyar eredetű áruért. Egy reprezentatív felmérés szerint két, tulajdonságaiban megegyező, azonos árú termék közül a magyarok 85,9 százaléka a hazait választja, 52,7 százalékuk pedig 10 százalékkal magasabb árat is hajlandó fizetni a hazaiért a külföldivel szemben, ha az eredetet védjegy igazolja.
Mint fogalmazott, az elmúlt évtizedben sikerült jelentősen megváltoztatni a magyar termékek megítélését a fogyasztók körében, melyben az Agrárminisztérium és a cég között fennálló több éves együttműködés is kiemelt szerepet játszik. Közös célunk felhívni a fogyasztók figyelmét a hazai termékek megkülönböztetésére létrehozott védjegyekre, a magyar élelmiszerek vásárlásával járó előnyökre – tette hozzá.

Az Innováció és fenntarthatóság az FMCG piacon című rendezvényen a beruházások kerülnek a középpontba, az eddigi fejlesztések sikerét és a jövőben szükséges lépések számbavételét, illetve a most aktuális fenntarthatóság témakörét érintik az előadók.
(AM Sajtóiroda)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.