Nyelvválasztás
  • Legyünk környezettudatosak karácsonykor is!
    A pályázat célja a fentiek alapján nem más, mint, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatosság követelményére az ünnepek közeledtével is. Ünnepelni ugyanis környezettudatosan, a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva is lehet: a lelkes készülődés, a vásárlás, az ajándékok kiválasztás, csomagolása, a közös ünneplés, a főzés, díszítés öröme a különböző környezettudatossági szempontokkal is ötvözhető.
  • Civil Közösségi Szolgáltató Központ
    A pályázat nyertese jogosult lesz a miniszter által adományozott Civil Közösségi Szolgáltató Központ cím használatára, működtetésére, szolgáltatás nyújtására Tolna megyében, az e pályázati kiírásban, a szakmai együttműködési megállapodásban foglaltak, és a Civil törvény 52. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok alapján.
  • Budapesti Német Nagykövetség pályázata
    A budapesti Német Nagykövetség évente kulturális projekteket szponzorál.
  • Alkotóházi ösztöndíj Párizsba
    Alkotóházi ösztöndíjat hirdet a párizsi Cité internationale des arts művészeknek.

A mezőgazdasági termelést érintő kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kezelése, így az aszálykárok kompenzálása is a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül történik. Az alábbiakban adunk tájékoztatást az aszálykárok kárenyhítési rendszerben történő kezeléséről, a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokról és az agrártámogatások feltételeinek aszály miatti lehetetlenülése esetén alkalmazandó vis maior bejelentésről.
1. Agrárkár-enyhítési rendszer
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt, kárenyhítés során alkalmazott aszályfogalom szerint aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
– a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
– a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol. Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából tehát akkor fordul elő, ha az aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta.
Az aszálykár bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül – https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer. A kárbejelentésben a falugazdászok segítséget nyújtanak.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat a https://agro.met.hu/ honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.
Az aszálykárok után a kárenyhítési rendszerben tag termelő az alábbi fő támogatási feltételek együttes teljesülése esetén jogosult kárenyhítő juttatásra:
– a termelő az aszálykárt annak első észlelését követő 15 napon belül bejelenti az agrárkár-megállapító szervhez,
– az aszálykár miatt a növénykultúrában bekövetkezett, 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) az agrárkár-megállapító szerv igazolja,
– a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizeti,
– a termelő által aszálykárra bejelentett terület az agrárminiszter aszályhelyzetről szóló, szeptember 30-a után kiadott éves közleményében – amely a teljes tárgyévi vegetációs időszak vonatkozásában tartalmazza mindazon területeket, ahol aszály volt megfigyelhető – szerepel, és
– a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig benyújtja.
A kárenyhítés keretében megjelentetett miniszteri aszályközleményt kizárólag az aszálykárt szenvedett termelők kárenyhítő juttatásának kifizetése érdekében adják ki és a közlemény egyéb szerződési kötelezettségek alól nem ad felmentést, nem eredményezi egyéb teljesítési kötelezettség automatikus elengedését.
2. Szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályozás
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 5. § (2) és (3) bekezdései szerint a mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha a mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésben egyedi azonosításra alkalmas módon meghatározták azon mezőgazdasági földterületeket, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti, és meghatározták az adott területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségét és
– a rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem termett meg, amelyről a másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, valamint
– a káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági kockázatkezelési törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági döntéssel igazolta.
A mezőgazdasági kockázatkezelési törvény vonatkozó rendelkezései alapján a termelő szerződéses kötelezettségei teljesítése során, az aszálykár miatti teljesítési lehetetlenülés alátámasztására felhasználhatja a kárenyhítési eljárásban a kárbejelentés nyomán az agrárkár-megállapító szerv által meghozott, káresemény bekövetkezését igazoló hatósági döntést. A kárbejelentésre hozott döntésben szerepel többek között a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye, a várható hozamcsökkenés mértéke és a kár helye is.
3. Agrártámogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentés
Az ügyfélnek lehetősége van vis maior bejelentést tenni, amennyiben elháríthatatlan külső ok (vis maior helyzet), például aszály miatt valamilyen támogatási feltételt nem tudott betartani, vagy nem tudja már a betartását vállalni, így ez alapján más támogatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek alól kaphat a termelő felmentést. A Magyar Államkincstár – többek között szakhatósági igazolás vagy más hitelt érdemlő tényadatok alapján – vis maiornak ismer el minden olyan különleges körülményt, cselekményt vagy eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani. A vis maior esemény bekövetkeztével kapcsolatos bejelentést a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített elektronikus formanyomtatványon (W0193 vis maior bejelentés nyomtatvány) kell benyújtani, szintén a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon keresztül.
(AM Sajtóiroda)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.