Nyelvválasztás

Tisztes eredményt tudhat maga mögött a magyar agrárium. Az elmúlt években tapasztalt termelékenység és hatékonyság növekedés, a megtermelt javak minőségének javulása büszkeségre adhat okot – fogalmazott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agroinform online rendezvényének megnyitóján.

Feldman Zsolt közölte: a közösen elért sikerek mögött kemény munka áll: a verseny Európában és globálisan is zajlik. Ahhoz, hogy ebben a versenyben a gazdálkodóink pályán maradjanak, a kormány a Közös Agrárpolitika (KAP) vidékfejlesztési programjának társfinanszírozását az eddigi 17,5 százalékról, 80 százalékra emelte – mondta. Mindez azt jelenti, hogy a 2014 és 2020 között rendelkezésre állt forrás mennyiségéhez képest háromszor nagyobb összeg fordítható a magyar mezőgazdaságra, ráadásul nemcsak 2023-tól, hanem már 2021-2022-ben is.

Az államtitkár szerint ez a döntés a kormány alapvető céljainak elérését szolgálja, mint például, hogy megérje vidéken gazdálkodni, biztonságos legyen a hazai élelmiszerellátás, hogy versenyképesek legyünk az exportpiacon, hogy érdemben javítsuk környezeti mutatóinkat, valamint hogy javuljanak a vidéki emberek életkörülményei és az őket körülvevő infrastruktúra.

Viski József, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a 2021-2022-es átmeneti időszakban 1500 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a vidékfejlesztésre. A nemzeti társfinanszírozás emelésével pedig ebből az összegből ha nem is korlátlanul, de a korábbi évekhez képest jóval nagyobb mennyiségben tudnak pályázatokat befogadni. Ismertetése szerint a tavaly év végén meghirdetett pályázatoknál már figyelembe vették az átmeneti időszakban elérhető forrásokat is. Így például az állattartó telepek fejlesztését és a kertészeti üzemek korszerűsítését célzó pályázatok keretösszegét a kezdeti 50, illetve 30 milliárd forintról az idén tavasszal előbbinél 260 milliárd forintra, utóbbinál 68 milliárd forintra növelték.

A helyettes államtitkár felsorolása alapján: az állattartó telepek fejlesztésére eddig 749 pályázat érkezett csaknem 330 milliárd forintos forrásigénnyel, ezekből 501 esetben támogatták a kérelmet, a megítélt támogatás mértéke meghaladta a 209 milliárd forintot. A kertészeti üzemek korszerűsítésére kiírt pályázatra 406 kérelmet nyújtottak be 87,29 milliárd forint értékben, amelyekből eddig 119 kérelem jutott támogatáshoz 16,14 milliárd forint értékben. Mint mondta, a májusban és júniusban a legtöbb jelentős mezőgazdasági fejlesztésre szolgáló pályázatot újranyítják, így lesz lehetőség egyebek mellett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére, precíziós fejlesztésekre, és kidolgoznak két élelmiszeripari pályázatot is. Ezáltal a következő 2-3 évben “dömpingszerű támogatást tudnak ráengedni a piacra” – jelezte a helyettes államtitkár. Viski József rámutatott: a magyar gazdáknak az uniós tagállamokban élő gazdákkal kell versenyezniük, ezért a magyar gazdaság versenyképességét most kell megerősíteni.

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója szerint a gazdáknak az átmeneti időszak lehetőséget ad, hogy felkészüljenek a 2023-ban induló új közös agrárpolitika (kap) elvárásaira. Példaként említette, hogy a KAP-al együtt indul el a Zöld Megállapodás, amely egyebek mellett a növényvédő szerek és a műtrágya használatának radikális csökkentését és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek

(AM Sajtóiroda)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.