Nyelvválasztás

Július 22-ig benyújthatók a kisebb állattartó telepek fejlesztését célzó pályázatok, a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 30 milliárd forint – jelentette be Nagy István agrárminiszter kedden a Kondorosi Csárdánál.

A miniszter – aki átadta az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat Békés megyei támogatói okiratait is – kifejtette, pályázni lehet állattartásra szolgáló épületek kialakítására és korszerűsítésére, továbbá gépbeszerzésre is. A baromfi- és sertéstartó telepek maximum 100 millió, a szarvasmarhatartók 50 millió, a juh, kecske és egyéb állattartó kis gazdaságok 20 millió forintra pályázhatnak. Emlékeztetett, hétfőn jelent meg a külterületi helyi közutak fejlesztését támogató felhívás is 50 milliárd forintos keretösszeggel. Az érintettek maximum 300 millió forintra pályázhatnak 95 százalékos támogatási intenzitás mellett – közölte.

A tárcavezető kifejtette, stratégiai ágazat lett az agrárium, a következő hét évben 4265 milliárd forintos támogatás jut az ágazatnak, háromszor annyi, mint a megelőző uniós keretköltségvetési időszakban. A gazdálkodóknak 2022-ben 951 milliárd forint jut a parlament előtt lévő költségvetési javaslat szerint, ami csaknem 40 milliárddal több az idei forrásnál. Jövőre bő 31 milliárd forinttal több forrás áll majd rendelkezésre a vidékfejlesztési és halászati programok végrehajtására, és az idei összeg másfélszeresére emelik az agrárkár-enyhítési keretet – fejtette ki. Az uniós források nemzeti társfinanszírozási mértékét az eddigi 17,5 százalékról a maximális 80 százalékra bővítik, így egy év alatt annyi támogatást tudnak kifizetni, mint korábban a hétéves időszakban.

Nagy István hozzátette, az unióval most is tárgyalnak a források felhasználásáról. “Nagyon messze vannak még az álláspontok” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az Európai Parlement ultimátumát a 27 agrárminiszter nem fogadta el, várhatóan a jövő hónapban folytatódnak az egyeztetések. A politikus szólt arról is, hogy rendkívüli időszakban álltak helyt a gazdák, akiknek a koronavírus-járvány mellett a sertéspestissel, a madárinfluenzával és a vásárlói pánikkal is meg kellett küzdeniük, mégis hittek a jövőben és a fejlesztésre koncentráltak.

Az állattartó telepek rekonstrukciójára kiírt pályázaton Békés megyében 32 kedvezményezettnek több mint 21,7 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Országosan eddig 540 esetben 229,6 milliárd forint összegben született támogatói döntés. A pályázat keretösszegét 50-ről 260 milliárdra emelték a jelentkező nagy igény miatt. A Vidékfejlesztési programban Békésben eddig 758 beruházási pályázatot támogattak 52 milliárd forint összegben.

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke úgy fogalmazott: Békés megye és Magyarország jövőjét az agrárium jelenti. “Agrárium nélkül nincs vidék, vidék nélkül nincs Magyarország.” Hozzátette, az elmúlt évtizedben sikerült felgyorsítani a “gazdává válás folyamatát”, ezt látják a kamarán átfutó földátruházási szerződések számán. Mert földet csak az vesz, akinek van a jövőre vonatkozó víziója – fogalmazott.

Herczeg Tamás (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kifejtette, Békés megyében mintegy 470 ezer, átlagosan 30 aranykorona értékű földön gazdálkodnak a termelők. A megye GDP-jének 18 százaléka származik az agráriumból, ami a rendszerváltáskori 25 százalékhoz képest csökkent, de az országos 5 százalék alatti átlaghoz képest kiemelkedő – húzta alá, megjegyezve, hogy ezért kiemelkedően fontos forráshoz juttatni Békésben az ágazatot. Herczeg Tamás hozzátette, a megyében sikerült megállítani a sertések számának csökkenését; a baromfi- és szarvasmarha ágazatban pedig némi emelkedés is megfigyelhető.

Ribárszki Péter (Fidesz-KDNP), Kondoros polgármestere elmondta, a városban 650 őstermelő él, akik a teljes iparűzési adóbevétel egyharmadát adják. Uniós támogatásból egy 550 négyzetméteres zöldség- és hűtőházat építettek és új termelői piacot alakítottak ki a településen.

(MTI)

Vélemény, hozzászólás?